HTML

Deansdale

Férfiszféra: antifeminizmus, nőzés, satöbbi. Ja, és táplálkozás.

Utolsó kommentek

  • KalmanBlog: @Barbaarb: Nem az a probléma, hogy az emberek ne tudnának újra megtanulni tüzetrakni, kunyhót építeni, vagy akár vadászni. Az a probléma, hogy a mai népsűrűség csakis a mai hatékony gazdasággal tart... (2018.01.19. 12:09) A magyar kultúra napjára
  • GABOR2: "Rögvest rosszat sejtettem, de még ez sem készített fel eléggé arra a tömény nemzetellenes indulatra, amit ott találtam a dallal kapcsolatban." Szerintem ez is úgy működik, hogy vannak emberek akik... (2018.01.19. 11:03) A magyar kultúra napjára
  • GABOR2: @Aurelius Respectus: Kínában is az elmúlt időben hihetetlen nagyságban nőt az adósság ami majd nagy gond lesz. A lakosság ott is öregszik. Bár lehet úgy lesz mint mondod, de meg kell majd küzdenie v... (2018.01.19. 11:02) A magyar kultúra napjára
  • GABOR2: @Barbaarb: Nem tudom, ez a kongresszusi meghallgatásra meghívott szakértők véleménye. (2018.01.19. 10:56) A magyar kultúra napjára
  • Barbaarb: @GABOR2: Kétségtelen, hogy el vagyunk kényelmesedve, de nem gondolom, hogy áram nélkül ennyien meghalnának. Biztos nagyon sokan, de ennyien nem, mert egyrészt (újra) feltalálnák magukat, másrészt ... (2018.01.19. 07:36) A magyar kultúra napjára
  • Utolsó 20

Miért nem finnugor nyelv a magyar

2017.10.21. 15:50 Deansdale

Ugye nem kell sokat bizonygatni, hogy a "görbe" és a "görbít" szavak egy tőről fakadnak, csak a ragozásban térnek el - így ha valaki azt állítaná, hogy a görbe szót a magyar nyelv a szláv grkeb (=aszott) szóból vette (ezt most csak hasraütésből fantáziálom a példa kedvéért, ne keressétek semmilyen szótárban), a görbít pedig a francia curbiette-ből (=kanyargós) származik, akkor joggal nézhetnénk hülyének. A Magyar Tudományos Akadémia pedig éppen ilyesmit állít, és még sokkal rosszabbat. Nézzük meg ezt egy konkrét példán, vagyis folytassuk a görbe család kifejtését immár a puszta ragozásnál egy kicsit komolyabb módon.

A magyar nyelv sok jó alternatív nyelvész szerint gyökökre épül, amikből szóbokrok nőnek ki. Az egyik ilyen gyök a G-R, ebből nagy sor szó képződött az évezredek folyamán, melyek jelentése mind egy szálig kötődik a GÖRbe forma, illetve a görbe vonalú mozgás fogalmához. A gyök közepén azért nem szerepel magánhangzó, mert a központi jelentést a mássalhangzók hordozzák, amit a magánhangzók (akárcsak a további ragok, jelzők, képzések) módosítanak, bővítenek vagy szűkítenek. A G-R gyök bokrába tartozik a GÖRdül és GURul is, ahol bár a magánhangzó megváltozott, azért látjuk és értjük, hogy a szavak és a jelentések kapcsolatban állnak egymással. Sőt, magától értetődően kapcsolódik ehhez a bokorhoz a GÖRgő, GÖRgeteg, GÖRöngy, GARat, GERezd, GÖRnyedt (tájszóval GERnye, GIRhes, GORnyadoz), GÖRcs, GURgula, GURiga is. [Akinek valami nem világos, nézzen utána az értelmező kéziszótárban.] Apró módosulással, de egyértelműen ide tartoznak a GYŰRű, GYŐR, uGAR, eGER szavaink is.

Kapcsolhatóak ide régies, ritkán használt kifejezések is, pl. a GARaboly, ami egy kerek, gömbölyű fenekű kosár, GARádics (kerítés, erről bővebben később...), GÖRönd (tengely, rúd), GARnírung (köret, szintén később), GÖRvély (egy dudorral, daganattal járó betegség), GURdély (zug, kiöblösödés), GURIGURI (karnis). A bátrak találhatnak még további képzettársításokat is, mondjuk a GARas, GERencsér, GIRland szavak irányában, illetve a GIRo- előtaggal, ami ugye forgómozgást jelent, pl. a giroszkóp szóban. Nem állítom, hogy ezek mind egy szálig a magyar G-R szóbokor részei, de ugyanakkor nem kizárt, hogy van közük hozzá. A garnírung vagy a girland például lehet egy magyarból elszármazott szó külföldi módosulásának visszavétele, és ilyen értelemben félig-meddig külföldi eredetű, vagy akár teljesen külföldi eredetű szó is, ami csak valami fatális véletlen folytán képes szervesen kapcsolódni a magyar szóbokorhoz. Viszont ilyen kivételekből nem lehet sok, 1-2 talán létezhet, de 10-20 semmiképpen.

Eddig gondolom világos a dolog és nincs is mit kötekedni rajta, úgyhogy jöhet az első csavar, mégpedig a finnugorológusok kedvence: a hangzóváltozások. A beszélt nyelvekben vannak afféle rokon hangok, amiket nagyon hasonló száj- és nyelvmozgással ejtünk, ezért tájszólásokban, eltérő nyelvjárásokban helyettesíthetik egymást. Erre a legegyszerűbb példa, amit valószínűleg mindenki ismer, hogy sokak a "bicikli" szót "bicigli"-nek ejtik, mivel a K és G hangok rokonok. Éppen ezért a G-R bokrunkat simán tovább lehet bővíteni K-R irányba, az eredeti jelentéskör megtartása mellett - talán nem kell sokáig magyaráznom, hogy a KERek és a GÖRbe szavak jelentése rokon egymással. Amit eddig G-R gyöknek neveztem azt a szakirodalom általában K-R gyöknek titulálja, és meg is értjük hogy miért, ha végignézzük miféle bokra van:

KÖR, KERek, KERék, KERing, KERengő, KERekedik, KERet, KERít, KERítés, KERítő, KERekít, KERület, KERül, KARol, KARám, KARéj/KARaj, KARika, KARima, KARom, KARmantyú, KARó (kör keresztmetszetű, hengeres tárgy értelmében, mint a GARat vagy a KARnis), KÉReg, KORc, KORdon, KORda (övként használt kötél), KORlát, KORona, KORong, KORsó, KERámia (kerek korsó vagy edényféle amit korongozással csinálnak), KERge (lásd a szótárat), KERget, KERtel, KÓRicál, KORhad, KORnyadozik (lásd GÖRnyed), KÓRó (elgörbült, görnyedt növény), KORpa (ami a magot KÖRbeveszi, mint a KÉReg), KORty (korsóból a garatba), KORzó (aki a korzón korzózik az a körúton köröz), KÖRít, KÖRet (ami a főétel KÖRé van adva), KÖRéje/KÖRibe, KÖRül, KÖRülmény, KÖRöm, KÖRnyez, KÖRnyezet, KÖRnyék, KÖRzet, KÖRlet, KÖRönd, KÖRte, KÖRző, KURbli, KÜRt, KÜRtő.

És itt még nincs vége. A K és G hangok további rokona a H (finnugoristáink szerint így lett a finn kotából a magyar ház), így a szóbokrot lehet folytatni H-R irányba is: HORdó, HORgad, HORgaszt, HORpasz, HORpad, HERvad (horgad/görnyed), HARang, HORog, HORgas, HORgol, HORgony, HÖRpöl (kortyol), HURok, HURkol, HURka.

A PÖRög-FORog kapcsolatba már bele sem megyek, azt hiszem a fentiek bőven elegendőek az érvelésem előkészítéséhez:

Szerintem teljes joggal tételezem fel, hogy egy sápkóros óvodás is képes felfogni, ezek a szavak egy nyelvben, egymásból fejlődtek ki. A jelentésük és a hangalakjuk annyira hasonló, hogy más következtetésre nem lehet jutni - példának okáért orbitális baromság lenne azt feltételezni, hogy olyan nyelv, amiben ezek a szavak egymásból kifejlődtek nem létezik, hanem ezek egymástól független nyelvekben egymástól független szavakként a semmiből, véletlenszerűen keletkeztek, és az is csak totális véletlen, hogy a magyarban összeálltak egy szóbokorrá.

Kapaszkodjunk meg: az MTA pontosan ezt állítja.

Mivel a szóbokor bizonyos elemei már évezredekkel ezelőtt felbukkantak szerte Európában, ezért az MTA nem tehet mást, mint hogy azt feltételezi, a magyarban szervesen összefüggő szóbokrot más nyelvekből, szavanként szedtük össze, az Uráltól elindulva a honfoglalás közben, ill. azóta. Csak hogy egészen tiszta legyen: hivatalos, okleveles, akadémikus nyelvészeink szerint a KARaj szláv eredetű jövevényszó nálunk, a KARám török, német vagy szláv (de semmiképpen sem magyar), a KARima szintén szláv, a KERámia görög, a KERek/KERék viszont finnugor eredetű, a KORc francia, a KORda latin, a KORdon "nemzetközi", a KORlát "ismeretlen"...

...és itt engedtessék meg nekem egy sort idézni a magyar etimológiai szótárból (kiemelés tőlem):

Korlát: Ismeretlen eredetű. Elsőként 'KÖRülKERített hely, KARám' jelentésben adatolható.

Ha ezt a szótárat valódi nyelvészek írták, akkor megeszem a kalapom.

...a KÓRó török, a KORona latin, a KORong szláv, és folytathatnám még napestig.

A mai magyar nyelvészet szerint ez az ábra:

europa_k-r.jpg

Mi az Uráltól jöttünk, a nyelvünkbe a K-R szóbokor pedig szó szerint mindenhonnan. Volt belőle 3-4 elem a törököknél, ugyanannyi a latinban, szlávban, németben, stb., és itt álltak össze egésszé. Persze egy épelméjű ember, aki nem szenved kretén prekoncepcióktól, rögtön rávágná, hogy ez valószínűleg fordítva történhetett, mivel úgy ezerszer logikusabb: a szóbokor egy nyelvben fejlődött ki, és onnan szóródtak szét egyes elemei a szélrózsa minden irányába. Nyelvészeink ebbe a verzióba viszont a szó legszorosabb értelmében bele sem gondolhatnak, ugyanis nekik azt nem lehet, nem szabad. "Tudománytalan" lenne elgondolkodni, mi van ha. A finnugor eredetet vitatni tilos, és ha onnan jöttünk akkor nem adhattunk át szavakat a latinba évezredekkel ezelőtt. Így viszont az ő elméletükből hiányzik a központi elem, az a nyelv ami eredete és terjesztője volt a K-R szóbokornak. Ezt az ellentmondást a következőképpen oldják fel, és itt a wikipédiát idézem viszonylag hosszabban, a lényeget pirossal kiemelve:

a kör: kör-karika-kerít-kert-kerék-kerek-király-korong-korona-körte-köröm-kürt-kurta-kar-kereplő, gördül-gurul-görbe-görcs-gyűrű, húr-hurok-horog-hordó-hurka - eddig a szókezdő hang grimmi változatossága. Azonban ettől eltérő hangváltozás is megfigyelhető ugyanebben a szóbokorban: a far, forog, ferde, fúr, pörög, pereg szavak szintén körmozgással, vagy köralakkal kapcsolatos szavak.

E szóbokor kifejezetten nemzetközi (vándor) szógyökre épült: Kör (ahol a jelentés nincs kiírva, ott kör) – sumér ḫ.r (poliszemantikus, egyik jelentés-csoportja kör, körbe, stb.), gur, kur (= hajlít, görbít, teker), gar és kar (= bekerít, keret), kurkur (= görbít, görbület), héber kikkar (= korong), etruszk carsi (= korsó), perzsa gard (= körforgás), óind čŗt-kŗt (= fonni és csomózni), tibeti khor, khorlo (= kerék), tadzsik gurd, görög kirkosz (= kör, karika), gurosz (= kerek, guruló) és gyro (= teker, csavar), kyrte (fonadék), latin circulus és circum (körben, valamint corona, carica, curvus, gyrus, cratus, stb.), currit (= keresztül), currus (= szekér – „kerekes”), gurges (= görgeteg), gót gard (= karám), angol circle (továbbá car, curved, stb), német Kreis, Schraube (= csavar), ófelnémet Gurtil (= öv) és Hurd (= fonadék), orosz krug, török küre (= gömb és tekerle (= kerék), ujgur xar, osztják korek (= kerek), finn keri (= kerület) kiereä (= kerek), vogul ker (= körüljár), mongol kürdü, gurbaji (= tekeredik, csavarodik, görbül)

Tehát a térképemet ki kell egészíteni, mert úgy tűnik még több helyről szedtük össze a bokrot. Mondjuk ez a felsorolás nekem különösmód a hunokat juttatja eszembe, talán mert a keltáktól a sumérokon át a mongolokig sokmindent felölel, amihez általában a hun jelző szokott képzettársulni. A lényegen ez viszont semmit nem változtat: itt van ez a "nemzetközi", "vándor" szóbokor, ami a magyarban többtucat, ha nem többszáz ágat növesztett, más nyelvekben viszont alig néhányat, és azokat is össze-vissza, következetlenül. Sőt, sokszor egyértelműen hamis a kapcsolat - például ha a szláv krám-ot tekintenénk a magyar karám szó eredetének, akkor a hülye ősmagyarok miért egy szatócsbolt, limlom jelentésű szóból faragtak maguknak jelzőt egy olyan KERítésre, amivel az állataikat KERítik KÖRül? A szlávok nem értik a kapcsolatot krám (=szatócsbolt) és a kraj (=valaminek a széle) között, náluk ezeknek semmi köze egymáshoz, se nyelvészetileg, se logikailag. Ugyanez elmondható a góttól a héberen át az oroszig minden egyes nyelvre, kivéve a magyart. A magyarban egy kis logikával tökéletesen megérthető, hogy mi a közös a karám és a karaj, a horog, a karika és a gurul szavakban.

A magyar nyelvtudomány megcsúfolása mellett további tragédia az MTA hülyeségében még az, hogy a nemzetközi nyelvészetet is megtorpedózza. Egy megcáfolt és lehetetlen elmélethez ragaszkodva elutasítják még a gondolatát is annak, hogy más nyelvek esetleg a magyarból vettek át valamit, így amikor a nemzetközi nyelvész szakma kapcsolatok után kutat, a magyar szálat eleve elvarrják. Ha teszem azt egy német nyelvész a Kreis szó eredetét keresi, és véletlenül meg szeretné vizsgálni a magyarból való átvétel lehetőségét, tízből tízszer az MTA-hoz fordul információért, akik elküldik a halál f*szára azzal, hogy a magyarok akkoriban itt sem voltak, finnugorok vagyunk, később jöttünk és mi vettünk át mindent másoktól. Szerencsétlen német nyelvészünk pedig elfogadja ezt, mert hát milyen okon vagy jogon akarná felülbírálni a magyar nyelvvel kapcsolatban a Magyar Tudományos Akadémiát? Tovább keres tehát más kapcsolatokat, és olyan hülyeségekre kell kilyukadnia, mint hogy valami "vándor gyök". Nem vándor az, csak le van hazudva a térképről a nyelv, amiből származik.

Pedig minden más tudományág - elsősorban is a genetika - arra mutat, hogy bizony őslakosok vagyunk itt, tehát a nyelvünk itt lehetett már évezredekkel ezelőtt is, és a frankoktól a törökökig mindenki átvehette tőlünk a K-R szóbokor egyes részeit. Ha megengedjük a feltételezést, amit a szegedi kutatók vizsgálata is alátámaszt, hogy a hunok rokonai vagyunk/voltunk, akkor a hunok révén a nyelvünk nyugodtan eljuthatott akár Tibetig is. Nincs ebben semmi logikátlan, sőt, nagyságrendekkel ésszerűbb, mint a finnugorista ostobaság.

A K-R szóbokor eredete nem csak a hivatalos magyar, de a nemzetközi nyelvészetben is egy ásító fekete lyuk, amit azzal lehetne betömni, ha visszatennénk a magyarságot és történetét az eredeti helyére. Amíg az akadémia ragaszkodik a finnugor sületlenségekhez, addig e téren nem lehetséges előrelépés.

Zárszóként arról, hogy akkor mi is van valójában a magyar-finnugor rokonsággal. Ahogy már többször is leírtam, minden valószínűség szerint volt valamilyen kapcsolat, épp csak a legkevésbé sem abban a formában ahogy az MTA állítja. Ahogy máshova, úgy a finnugor nyelvekbe is adhattunk át szavakat - ettől a magyar nyelv a legkevésbé sem válik finnugor eredetűvé. A világ összes finnugoristája együtt sem tudja megcáfolni semmilyen ténnyel vagy adattal annak a lehetőségét, hogy a nyelveink kapcsolata az ő oldalukon volt átvétel, részünkről pedig átadás. Ez megmagyaráz minden egyezést és hasonlóságot, ugyanakkor sok más dolgot is, amit a hivatalos finnugor elmélet nem képes (pl. a K-R gyök létét és eredetét). Ilyen értelemben a "mi adtunk át nekik dolgokat és nem fordítva" elmélet mindent tud amit az MTA-féle finnugorista elképzelés, és még jóval többet is. Ennek fényében igen különös, hogy az MTA szakértői ezzel a lehetőséggel egyáltalán nem foglalkoznak - pedig magyar nyelvtudósokként hivatali kötelességük lenne, ha már személyesen nem is érdekli őket.

Aki szakmájaként foglalkozik a magyar nyelvvel, annak a szóbokrok elméletével igen hamar találkoznia kell, és a magam részéről biztos is vagyok abban, hogy hivatalos tudoraink mind egy szálig tisztában vannak az itt leírtakkal. Hirdették ezt már mások is, képzettebb és tanultabb emberek is mint én, de semmi nem számított, a hivatalos álláspontot nem tudták kikezdeni. Sajnos nyilvánvaló, hogy hivatásos nyelvészeink tudatosan és következetesen hazudnak, mert annyira hülyék nem lehetnek, hogy elhiggyék a saját aberrált elméleteiket a vándor gyökökről és egyéb marhaságokról. Aki képes olyasmit a felnövekvő magyar gyerekeknek tananyagként kiadni, hogy a girbét a németektől vettük, a gurbát a törökből, a görbét meg a latinból, az nem ostoba, hanem a magyar nyelv tudatos ellensége.

167 komment

Címkék: magyar történelem nyelv

Alick 2017.10.22. 16:44:46

@emzéperiksz: 1. Azért a régi természeti népek (cselekvő, nem szofisztikáló) köznyelve erősen tőmondatos volt, hasonlóan pl. a seregi "Kib..szódik!" egyszavas tömör kontextusához, amelynek irodalmi verziója: "Az őrmester beszólt a körletbe: Honvédek, sorakozó a folyosón!"
:)

Proud Mary 2017.10.22. 16:45:30

@Kishableany: lol. milyen új nyelvet? olvasd el a halotti beszédet.

Roan 2017.10.22. 16:54:55

@Deansdale: Ha jól értettem: kapcsolat létező szavak között => azonos szóbokor => azonos gyök.
A girland ugyanannyira magyar/nemezetközi szó, mint a Dzsakarta, tehát akár ott is lehetne kapcsolatot, szóbokrot, azonos gyököt találni. De mégsem teszi senki, mivel ez egy elég szélsőséges példa volt. Tehát bizonyos szavak kiesnek az elméletből, olykor akár a jóval egyszerűbbek is, írtam jó néhány példát fent.

Az igékre még mindig nincs ezek alapján magyarázat, úgyhogy továbbra is hiányosnak tűnik az elmélet.

Deansdale 2017.10.22. 17:01:29

@doppeladler: "1. De ez meg is felel a tudományos álláspontnak: a honfoglaló magyarok finnugor nyelvű, de sztyeppei török lovas-íjász kultúrájú társaságként van leírva."

Ez egy elég új álláspont, 10 éve még abszolút nem így hangzott a dolog, de sebaj, elfogadjuk hogy az MTA úgy változik hogy az előző álláspontjait utólag letagadja. Szerintem még ez is hülyeség, tekintve, hogy a genetikánk szerint őslakosok vagyunk itt, a "honfoglalók" pedig a legfrissebb genetikai kutatások szerint hunok voltak, és mint ilyenek a legkevésbé sem beszélhettek finnugorul.

"Már az általános iskolában is így mutatják be őket. Kb. a besenyőkhöz, kunokhoz, bolgár törökökhöz, kazárokhoz hasonló népként."

A szó legszorosabb értelmében nincs két hete hogy beleolvastam egy ált. isk. törikönyvbe, azt írta a honfoglalók az Uráltól indultak.

A 2. ponthoz nem nagyon tudok mit szólni, nincs bajom azzal ha valami színtiszta elmélkedés (én magam is leírok ilyesmiket), de nem perdöntő se erre, se arra. Vannak akik szerint "nyelvet cseréltünk", mások szerint nem, ezt a kérdést itt és most valószínűleg nem tudjuk eldönteni.

De a vége, vagyis ez:

"Persze szeretünk a Nyugattól elhatárolódni és valami dicsőséges szittya néptől eredeztetni magunkat"

...már megbocsáss, nagyon nagy butaság. A származásunk és nyelvünk kutatása sosem arról szólt, hogy valakik nem elégedtek meg a finnekkel és jobb ősöket akartak gyártani maguknak - ez csak a finnugorista tábor idióta vádaskodása volt már a szabadságharc utáni időkben is. Ez csak arról szól, hogy hogyan vágjanak alá azoknak a nyelvészeknek és történészeknek, akik nem hajlandóak az MTA álláspontját magukévá tenni. Sajnos igen jól sikerült belenevelni az emberekbe ezt a tévképzetet, sokan vannak akik szerint egyáltalán csak foglalkozni a nyelvünkkel vagy történelmünkkel máris soviniszta turbómagyar erőlködés.

"3. Biztos hogy írnak ilyesmiről a magyar krónikák? Egyébként az, hogy hogyan is került a magyar nyelv a Kárpát-medencébe, az szerintem is izgalmas kérdés."

Igen, legalább egy krónikában le van írva, hogy Árpádék ide bejővén a saját nyelvükön beszélő népeket találtak. Talán a tárih-i üngürüszben van, de mérget nem vennék rá, és linket most (még) ne kérj, ha lesz erőm utánanézni, akkor talán. Egyébként ez játszi könnyedséggel magyarázható, például a szegedi srácok munkáját továbbgondolva egy csöppet.
hvg.hu/tudomany/20170926_magyar_ostortenet_honfoglalas_hunok_avarok_nyelve_magyar

Androsz · http://migransozo.blog.hu 2017.10.22. 17:03:05

@Kishableany: "Kapaszkodj meg: egy mesterseges nyelvet beszelunk!"

Ezzel az erővel bármelyik változatos és hosszú történelmű nép nyelvét nevezhetjük mesterségesnek. Minden nyelvbe beépültek jövevényszavak, kreálmányok, tisztogató szándékkal irodalmiként kijelölt szavak. Amelyek épp az irodalommal és a hírmédia korabeli megfelelőjével kezdtek terjedni. A nyelvújítás nem is Kazinczyékkal kezdődött, hanem, ha úgy tetszik, már a Károli-Bibliával. De nyelvújítás sem egyetlen volt, nem is határdátummal jelölhető fordulat, és egyáltalán nem egyedülálló a nagy nyelvekben.

@Deansdale: "Ha megkérdezek egy szakértőt, hogy miért hülyeség amit írtam, garantáltan előkerülnek a finnugor szóegyezések..."

A dilettantizmustól vagy a mezei ostobaságtól az akadémiák tudósai sem mentesek, ezt a természettudományok pár száz éves története sok példával igazolta.

Deansdale 2017.10.22. 17:09:04

@Roan: Az eleve nem szerepelt az állításban, hogy minden olyan szó amiben K és R van része lenne a K-R bokrának. A cikkben kifejezetten figyeltem arra, hogy csak olyan példákat írjak amikben a logikai és nyelvi összefüggés könnyen érthető, KIVÉVE a girlandot, garnírungot és a giro- előtagot, amiket szándékosan azért hoztam fel hogy utánaírhassam, nem minden látszólagos egyezés jelent feltétlenül tényleges egyezést. Persze számítottam rá, hogy lesznek akik a KIEMELT magyarázó szöveg ellenére is pont abba kötnek bele, de azért valahol mégis csalódást keltő dolog ez. Visszatérve a te felvetéseidre, a K-R gyök és bokra nagyon jól leírható és átlátható, arra bőven elég hogy elkezdjünk gondolkodni: ezek a szavak összefüggenek, micsoda hülyeség azt állítani hogy az egyik a 900-as években vettük át valahol a Fekete-tengernél, a másikat meg 500 évvel később a franciáktól, ki tudja hogyan. Az egész cikk arra szolgált, hogy megmutassa, a finnugor elmélet sántít, és szerintem erre tökéletesen alkalmas is.

Deansdale 2017.10.22. 17:11:44

@Deansdale: "az egyik a 900-as években vettük át"

az egyiket a 800-as években...

Így jár az aki kapkod.

John Nethem 2017.10.22. 17:17:55

@Kishableany:

Hát NEM !!!!

Ez egy félmondatból kreált városi legenda.

Éppen hogy a kreált, mesterséges szavak nem rögzültek meg a nyelvben....

zürügy (affér),
testet állni (aktot állni),
vízkalitka (akvárium)
anybeszélet (anyanyelv)
légszorulás (asztma)
gépszesz (benzin)
irodabáb (bürokrata)
csucsag (piramis)
táncosivó, duhajda (bár)
szakfejlett, polgárult (civilizált)
egyen-billengészeti körduplány (bicikli)
gőzföpögészeti tovalöködönc (mozdony)
foltos nyakormyány (zsiráf)
forgony (elektromotor)
körlég (levegő)
orrfuvolászati négyzetrongy (zsebkendő)
gőzmüköny (gőzgép)
életfekvés (sors)
éleny (oxigén)

hogy csak párat említsek.

A nyelvújítás szavainak TÖBBSÉGE a NÉPI és a TÁJSZÓLÁSI SZAVAK beemelése volt a közbeszédbe.
Mindazokra a tudományos és politikai formációkra pedig, amire egyáltalán nem volt még meg a nyelvezet, azt pedig a latin és a német TÜKÖRFORDÍTÁSAI adták meg.

John Nethem 2017.10.22. 17:26:29

@Deansdale:

Pláne, hogy még mindmáig léteznek ilyen szócikkek:
hu.wikipedia.org/wiki/Finnugor_n%C3%A9pek_mitol%C3%B3gi%C3%A1ja

vagy akár
finnugor.elte.hu/?q=fgrtortenelem
www.asonyomon.hu/a-regeszet-szerepe-a-finnugor-ostortenet-kutatasaban/

vagy lásd HAJDÚ PÉTER: A FINNUGOR NÉPEK TÖRTÉNETE

ÉS ugye ebben hiába mentegetőznek azzal, de itt csak a NYELV történetéről van szó, ha egyszer a megnevezés meg éppen nem arra vonatkozik.
Ha nyelvészet, akkor legalább annak lenne ildomos a megnevezést a témájához illeszteni. Vagysis akkor nem a népek története, hanem a nyelvek története....
finnugor.arts.unideb.hu/tanmenetek/finnugor_nepek_es_nyelvek.pdf

emzéperiksz 2017.10.22. 17:27:25

@Alick: A tőmondat is mondat :) Ahhoz, hogy értsd mit akar a másik, valahogy bele kell csempészni a mondatba az alanyt, az állítmányt, a határozókat (illetve a tárgyat - az is egyfajta határozó), esetleg a jelzőket.
A Kib...szódik - ebben benne van mindez. Egy gondolatot mindig egy mondattal tudsz csak kifejezni, egy szó csak egy absztrakt kép a nyelvi univerzumban, a mondatban lesz konkrét valóságelem.

Mia and me 2017.10.22. 17:27:44

@Roan: "ha elfogadjuk, hogy a magyarok lovas nomádok voltak, akkor a karámra nem volt szükségük a letelepedésig"

Ja. Mert amíg nem telepedtek le addig a lovon aludtak...

;-)

John Nethem 2017.10.22. 17:28:13

@Deansdale:

ÉS ugye ebben hiába mentegetőznek azzal, de itt csak a NYELV történetéről van szó, ha egyszer a megnevezés meg éppen nem arra vonatkozik.
Ha nyelvészet, akkor legalább annak lenne ildomos a megnevezést a témájához illeszteni. Vagysis akkor nem a népek története, hanem a nyelvek története....
finnugor.arts.unideb.hu/tanmenetek/finnugor_nepek_es_nyelvek.pdf

Pláne, hogy még mindmáig léteznek ilyen szócikkek:
hu.wikipedia.org/wiki/Finnugor_n%C3%A9pek_mitol%C3%B3gi%C3%A1ja

vagy akár
finnugor.elte.hu/?q=fgrtortenelem
www.asonyomon.hu/a-regeszet-szerepe-a-finnugor-ostortenet-kutatasaban/

vagy lásd HAJDÚ PÉTER: A FINNUGOR NÉPEK TÖRTÉNETE

m.nyest.hu/renhirek/a-finnugor-oshaza-hajdu-peter-szerint

A nyelvészeti "paleontológia", ami elképesztő tévutakra vezette a kutatásokat és elszabotálta a minden egyéb irányú kutatást.

legyetek5ó6éú2 2017.10.22. 17:28:57

@doppeladler:

"1. De ez meg is felel a tudományos álláspontnak: a honfoglaló magyarok finnugor nyelvű, de sztyeppei török lovas-íjász kultúrájú társaságként van leírva. Már az általános iskolában is így mutatják be őket. Kb. a besenyőkhöz, kunokhoz, bolgár törökökhöz, kazárokhoz hasonló népként."

Pontosítsuk ezt: türknek lenni azokban az időkben nem azt jelentette, hogy az adott nép türk eredetű/nyelbű volt, hanem azt, hogy türk mintára szervezte társadalmát, esetleg POLITIKAILAG betagozódott valamely türk mintára szervezett szövetségbe. A nyugati krónikások a finomságokkal - genetika, nyelvészet - nem törődtek, számukra a rendező elv a veszély típusa volt.

John Nethem 2017.10.22. 17:29:45

Bocsánat a halmozásért. A link beillesztésnél azonnal elküldi a kommentet.

emzéperiksz 2017.10.22. 17:29:46

@John Nethem: ezeknek a szavaknak egy része viccből jött létre, sosem gondolták komolyan, hogy a egyen-billengészeti körduplány, a gőzföpögészeti tovalöködönc vagy a orrfuvolászati négyzetrongy elterjed a nyelvben. Irónia - érted?

John Nethem 2017.10.22. 17:35:45

@legyetek5ó6éú2:

Már megbocsáss, ez csak a nyugati megközelítésben volt így.
Keleten ez azért sokkal komolyabb volt annál, minthogy ne tudják, ki milyen törzshöz tartozik évezredeken keresztül, mint ahogy az uralkodói rétegnek is élet-halál dolog volt, hogy a "pedigréjét" igazolja több száz évre visszamenőlegesen..
A gond az, hogy a lovas-nomád népeket (akiknek szintúgy voltak megtelepült városaik !!!!!) csak egy nyugati szemüvegen keresztül vizsgálják, és nem a valóságot adják vissza, hanem azt a választ, hogy a nyugati terminológiába hogyan illeszkedik a lovas-nomád élet.

Pedig kicsiben ugyanúgy megvannak nyugaton is: a téli-nyári szállásváltó állattartó közösségek az Alpokban , Kárpátokban, Pireneusokban (?) ....

Mia and me 2017.10.22. 17:38:24

@emzéperiksz: "1. A nyelv alapegysége nem a szó, hanem a mondat. Egy gondolat = egy mondat, és nem egy szó. Innentől kezdve a "szóbokor"-elméletnek nincs sok értelme. Az emberek nem szavakban, hanem mondatokban beszélnek, másból értelme sincs kiindulni. A mondatok szerkezete, felépítése, logikája az, amiből elsősorban érdemes kiindulni, amikor nyelvtörténetet vizsgál valaki. "

Szerintem meg : egy gondolat- egy szó- egy jel.
Ha valami bonyibb, akkor több jel. (azaz több szó egymás mellett)

A világ negyede így gondolkodik.
A magyar írás is akár egyetlen jellé tud sűríteni egy szót.

Nyilván oka van annak is hogy bármilyen nyelven írott 1 oldalas sztorit magyarra fordítva ki tudod fejezni egy fél oldallal..

Kinaiul meg 3 sor jellel...

"2. Nincs olyan k-r gyök. Amiből te kiindulsz, vélhetően egy hangulatfestő vagy hangutánzó hangkapcsolat alapja lehetett. Az ősember nem ismert betűket, kiadott egy hangot valamire, amire ráillett. Sok nyelvben használhatnak hasonló jelentéssel hasonló hangulatfestő, hangutánzó szavakat."

Persze. és aztán ezekre a hangulatfestő, hangutánzó szavakra más nyelvekben is "ráépül" még vagy 200 hasonló jelentéssel bíró alak, ugye?

emzéperiksz 2017.10.22. 17:42:42

@Deansdale: "Magyarázd már el például, hogy a guriga és a karika miért nem kapcsolhatóak össze nyelvileg és logikailag?"

Állítottam én ilyet? Ezek hangulatfeltő, hangutánzó szavak hasonló, egymással összefüggő jelentéssel. Kismillió példa van erre: libeg-lobog-lebeg, dörmög-durrog-dörög-dorgál-dorbézol, gomb-gömb, forgatag-fergeteg-forog, rongy-ringyó stb.

Mire akartál kilyukadni? Hogy vannak hangulatfestő szavak, amelyek hasonló dolgokat írnak le, és hasonlít az alakjuk? Hát, ezt már más is régen felfedezte, de messzemenő nyelvtörténeti következtetéseket nem kell ebből levonni. Más nyelvekben ugyanígy van.

Jakab.gipsz 2017.10.22. 17:48:20

@Deansdale: Ha tudsz, tégy hozzá vagy végy el belőle.... El venni nem tudok és nem is áll szándékomban.

Viszont tudok hozzá tenni de egy másféle aspektusból nézve.

Ez a hozzá tétel amit javaslok, egy átfogóbb egyértelmű bizonyításnak kicsiny szelete. Gondolat ébresztőnek szánom, azért mert.

Ugyanis azt gondolom, hogy egy bizonyítás akkor korrekt, és teljes körű, ha az minden tudomány ágra kiterjeszthető, és ez által, minden eddigi ismeretet meghaladó, új ismeretekre is szert tehetünk.

Tehát fordítsad meg a gondolat menetedet, az szavakon való rugózás helyett, a hangsúlyt helyezd egy "szellemiségre" amely a szavak fűzésének a logikájában ölt testet. (ezért nehéz beszélni róla).

Viszont ha konkrét megtörtént eseményhez kapcsolod világossá-válik, ha megfelelő kérdést teszel fel. A kérdésem pedig így hangzik.

A mi magyar őseink itt a kárpát medencében, a latin neolatin, indogermán, és szláv nyelv családok gyűrűjében. Hogyan voltak a magyarok képesek alkotmányt készíteni, az Arany Bullát, ha ezt senkitől sem tanulhattál meg.

Éspedig úgy készítették el őseink, hogy a görög demokráciák válságáról fogalmuk sem lehetett. Pl. válság esetében a királyt "a Salamon tornyába" azaz a bölcsek körébe zárták, hogy feltudjon készülni minden eshetőségre. (az nem fogság volt hanem kiképzés).
És mi történik akkor ha éppenséggel, a latinra fordítás által sérült a szellemisége.

Azért mert az Arany Bulla, a jövőre nézve is tartalmaz útmutatást, tehát az idő hovatartozásával van össze függésben. Ez pedig a kortárs filozófia legmakacsabb problémája.( nézz utána, !!!)

Ugyanis a következő, a következő valamire való és méltó alkotmány az amcsik készítették el és vezetett pusztító polgárháborúhoz, ami a mai napig megosztja a nemzetüket és a mai napig bajlódnak vele.
Kezdetnek ennyi.
U.i. Amikor a nyelv újítás még be sem fejeződött, a semmiből bukkant elő vajon a százezret is meghaladó szókincsünk?

John Nethem 2017.10.22. 17:48:42

@emzéperiksz:

Már megbocsáss, hol az a kimutatás, ami alapján állítható, hogy ezek a szavak kimondottan ELEVE a vicc kedvéért készültek ???
Milyen "tudomány" az, ahol a vicc a kiindulási alap ??
Az lehet, hogy maga a szó "vicces" (korunkban pláne, de a saját korában ???) , és ráadásul túl hosszú, de hogy eleve viccként dobják be a köztudatba, megkérdőjelezhető.

Szó se róla, az ortológusok is kreáltak, és tényleg ők inkább viccből, hogy kifigurázzák a neológusokat.

A kenguru egyébként is magyarul jobb lett volna, bár túl hosszú: FIAHORDÓ GÓRUGRÁNY

Bankár: bankúr, pénzcsűrnök, pénzkereskedő.

Lényeg: mivolt, létalap, léteg, léteny, létedelem.

Téglalap: hosszas négyszegelet, lapegyközény, egyközű négyszög, közarány.

Rögtönző: improvizátor, hevenyező, rögtön verselő, gyors költész, rögtönész.

Tegez (ige): téget, tégez, teget, teeget, teegez, teez, téz.

A megmaradt szavak között olyan is akad, amelyiknek az eredeti jelentése más volt, mint manapság, például a pályázatnak eredetileg 'pályafutás' értelme is volt, a merénylő eredetileg 'vállalkozó'-t jelentett, a busásan 'durván', az előzmény pedig 'tárgy' jelentéssel bírt.

De ezek például nagyon jól sikerültek:

John Nethem 2017.10.22. 17:49:17

@John Nethem: csőr (cső+orr),
delej (dél+éj), higany (híg+anyag)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.10.22. 17:52:40

Kedves posztoló, már megbocsáss, de hetet-havat összehordasz, a poszt tele van sületlenségekkel.

Vitatkozni persze nincs értelme veled, aki a kr mássalhangzók köré egész elméletet építesz. Építsd csak tovább, jó szórakozást. :D

Klaric 2017.10.22. 17:54:45

@Proud Mary:

Csatlakoznék... Megfejelve azzal, hogy tudomásom szerint, egy mai franciának például konkrétan le kell fordítani egy XV. XVI. századi szöveget, annyit változott a nyelvük az elmúlt párszáz évben.

Ezzel szemben egy magyar ötödik osztályos gyereknek odaadod a halotti beszédet és igaz, hogy fél-egy óra alatt, de tudja értelmezni az ezer éves magyar szöveget.

Ez két dolgot jelent a számomra:

1. Olyan kiforrott a nyelvünk, hogy néhány száz szónál többet ezer év alatt sem kellett átvennie más nyelvekből.

2. A többi nyelv annyira "fiatal", hogy a képlékenysége miatt túl sokat változik rövid idő alatt(néhány száz év)

Az első pontról szól egy tanulmány, amit egy angol akadémikus készített valamikor talán a XVIII. században. Nem tudom milyen okból kezdett a magyar nyelv tanulmányozásába, de meglepődve fedezte fel, hogy a magyarok velük ellentétben(angol, francia, német) egy új dologra nem különböző körülíró szavakat alkotnak, mint az angol, hanem a meglévő szókészletből állítanak elő olyan hatékonysággal új kifejezéseket, hogy egy általános műveltségű magyar ember, bármilyen magyarázat nélkül tudja asszociálni az új szó jelentését.

Erre most sokan jöhetnének a németből átvett rengeteg építőipari szakkifejezéssel. Ezzel kapcsolatban el kell ismernünk, hogy a modernnek tekinthető építészetet a német kőművesmesterek hozták el felénk, így alkalmazkodtunk és egyszerűbb volt bevenni a nyelvbe a "fánglit", mint "nyeles tapaszfelcsapkodó edénynek" nevezni. A magyar nyelv nem buta, ha egyszerűbb kifejezés érkezik, mint amit a saját szókészlettel meg lehet alkotni, akkor képes befogadni, bár, a "nyeles tapaszfelcsapkodó", sokkal beszédesebb egy magyarnak, mint a fángli, viszont pont olyan körülíró lenne, mint amit pl. az angolok csinálnak a mai napig...

Deansdale 2017.10.22. 17:55:50

@Kovacs Nocraft Jozsefne: A gyökök és bokrok elméletét nem én találtam ki, legalább az 1800-as évektől ismert, és többtucat képzett nyelvész foglalkozott vele kimerítően, de sebaj, te jobban tudod.

Flasztimill 2017.10.22. 17:57:53

@Tweed: Az angol és a német értetlenül néz egymásra és a svédre, pedig germán nyelv mindhárom...

legyetek5ó6éú2 2017.10.22. 17:58:32

@John Nethem: Arra próbáltam rávilágítani, hogy még a krónikákban fellelhető népnév sem ad biztos eligazítást a genetikai származást illetve a nyelvet illetően.

A magyar törzsszövetséget(?) komolyan hivatkozott krónikák nevezik türknek, a magyar nyelvben vannak török szavak még a török hódoltság előttről, a török ugyanúgy ragozós nyelv, 150 évig itt voltak a nyakunkon és mégis alig mutatható ki a törökség a genetikai anyagban.

Arra próbálok rávilágítani, hogy a felvetett kérdést SOKKAL összetettebb módon kell vizsgálni, mint ahogy akár az egyik vagy akár a másik oldal teszi. Tudományágaknak kéne összedolgoznia a kérdésben, jó informatikával megtámogatva. Ettől még messze vagyunk azt hiszem...

Klaric 2017.10.22. 18:00:05

@John Nethem:

A kedvencemet kihagytad:

nyaktekerészeti mellfekvenc :D

(nyakkendő)

emzéperiksz 2017.10.22. 18:01:07

@John Nethem: Most hülyéskedsz? A nyelvújítás kora a 18-19. század fordulója. https://hu.wikipedia.org/wiki/Nyelvúj%C3%ADtás

Gőzmodzony, bicikli hol volt akkoriban Magyarországon?

közép dunántúli régió 2017.10.22. 18:04:29

@Proud Mary: hát ha te alapos szómagyarázat nélkül megérted a Halotti Beszédet...

maxval bircaman bácsi szeredőci mélyelemző · http://bircahang.org 2017.10.22. 18:04:55

@Deansdale:

Te kiválasztottál pár esetet, ahol a magyar jó jellemző. Sztarosztyinék meg megnéztek pár ezer esetet, s ez alapján mondják: nincs nyelv, mely jobban az ősnyelv utóda lenne.

Deansdale 2017.10.22. 18:05:22

@emzéperiksz: Igen, összekeveredett nála a nyelvújítási anyag és a paródiája... Ennyi belefér, kell egy kis mosoly ebbe a búvalbélelt vitába :)

Klaric 2017.10.22. 18:13:07

@amin:

Nem tudom mi az igazság alapja, de eléggé távol keleti népek, olyasmiket "hadoválnak" tiszta meggyőződésből, hogy 4000 éves közös történelmük van a magyarokkal. Valamiért nem értik, hogy mi miért az elmúlt ezer év dolgaival foglalkozunk.

(japán, kína, mongolok)

Ha nekik jobb krónikáik vannak, miért nem kérdezzük meg őket erről? Jaaa... me' lehet, hogy az elmúlt x év magyar törikönyveit máglyára kéne hányni miatta???

John Nethem 2017.10.22. 18:17:58

@emzéperiksz:

"..1. A nyelv alapegysége nem a szó, hanem a mondat. Egy gondolat = egy mondat, és nem egy szó."

Erősen vitatható. Miért ? Mert a mondat relatív.
Persze ha a beszélt nyelvben bármilyen nyelvi egység betöltheti a mondat szerepét, a beszélő a mondanivalója szempontjából a nyelvi egységet viszonylagosan önállónak, a beszédfolyamat egységének, információs egységének tartja vagy érzi, akkor igazad van :-).

Két ember beszélget:
-Mikor ?
-Holnap .
-Mivel ?
-Biciklivel.
-Esni fog...
-Akkor busszal.
-Pista ?
-Nem.
-Csak Zoli ?
-Igen.
- Látod ?
-Mit?
-Az eget.
-Szép!
-Csillagos...
-Fagy...

Írtad: Innentől kezdve a "szóbokor"-elméletnek nincs sok értelme. Az emberek nem szavakban, hanem mondatokban beszélnek, másból értelme sincs kiindulni. A mondatok szerkezete, felépítése, logikája az, amiből elsősorban érdemes kiindulni, amikor nyelvtörténetet vizsgál valaki. .."

Az emberek NEM "NYELVTANban" beszélnek, hanem simán beszélnek , mert gyakorlatilag készen kapják ezeket a nyelvtani struktúrákat, így NEM TUDATOSUL bennük a szerkezet, a felépítés és egyéb nyelvtörténeti nyalánkság... Mondhatjuk: erősen tesznek rá....

A magyar nyelvtörténet legnagyobb problémája, hogy nem azt kutatják, hogy a magyar nyelv önmagában hogyan is áll, hanem hogy hogyan is illeszkedik az indogermán kutatási terminológiába.

emzéperiksz 2017.10.22. 18:21:48

@Deansdale: :) Tudom, nem ő az egyetlen, akinél összekeveredik. Szerintem ez egy minimum 100 éves hoax, amit még mindig sokan bevesznek.

John Nethem 2017.10.22. 18:23:18

@emzéperiksz:

A nyelvújítás kora: 1770-1872

Coligny 2017.10.22. 18:25:21

@Deansdale: Akkor válaszolj kérlek a többi kérdésre. Adj meg bármilyen ellenőrizhető hivatkozást, akár nyelvészeti kérdésben, akár "krónikáinkat" illetően, és utána lehet tudományosságról beszélgetni. Amíg ez nem megy, addig dilettáns érdeklődő vagy, semmi több.

John Nethem 2017.10.22. 18:28:29

@John Nethem:

Az első magyarországi gőzmozdony: 1846
majd az első magyar gyártású: MÁVAG 1874

Egykorú hírlapi tudósítások szerint először 1828 táján jelent meg a fővárosban emberi erővel hajtott kétkerekű jármű; Széchenyi István és Wesselényi Miklós angliai útjukról hoztak magukkal egyet a német Karl Friedrich Drais által konstruált, draisine névre keresztelt, lábbal hajtott szerkezetből, amelyet a zsibói kastély parkja mellett a pesti Duna-parton is bemutattak.
1881-ben megalakult a Budapesti Vasparipa Egyesület Előre...

emzéperiksz 2017.10.22. 18:28:47

@John Nethem: Most ezzel mit cáfoltál meg? A gondolat egysége a mondat, nem a szó. Ezek, amiket leírtál, mondatok. Az előzményekből, a szituációból kiegészíthetők a hiányok.

John Nethem 2017.10.22. 18:37:04

A nyelveket nem a postás hordja, nem is a szél, és nem is a madarak, hanem kellően behatárolható emberi közösségek, akiknek leírva de inkább leíratlanul megélt MINDENNAPjaik vannak. E megélt mindennapoknak a halmozott tapasztalata az, amit generációk hagyományoznak egymásra: apa a fiára, anya a lányára. Az egyéni tapasztalatot a közösség tagjai megosztják, kibeszélik egymás között, majd levonják a maguk következtetéseit: érdemes-e egyáltalán a közösség "értékei" közé fölvenni.
Mindezen töretlen folyamatnak töretlen gondolati rendszer és ehhez társuló töretlen nyelvi rendszer az alapja. ( Töretlenségen itt a meghatározó DOMINANCIA értendő. Tehát az az ismérv, hogy az adott közösséget ha érik is olyan külső behatások, amelyek idegenek a számukra, vagy eredményesen hárítani tudják, vagy a maguk érdeke szerint be tudják építeni életvitelükbe, mítoszaikba, vallásukba és rítusaikba, ezáltal magukénak ismerhetik.)
Európát és az eurázsiai sztyeppevilágot összefüggő , egységes gondolatú és aránylag egységes életvitelű népek lakták, kiknek a nyelvi besorolását úgy határozzák meg: NEM indoeurópai nyelveket beszélők.
( Persze megint itt vagyunk a kimondottan nyelvi kategóriánál, aminek a kiindulási alapja egy HOMOGÉNnek HITT nép, aki indoeurópai nyelven beszélt....)
Az emberek csak úgy nem tűnnek el és nem halnak ki, főleg nem több tízezer négyzetkilométernyi területekről. Mindig van EMBERI folytonosság, természetesen értve alatta, hogy nem éppen ugyanazon a GPS-pontosságú helyen, de 10-20 kilométeres körzetben mindenképpen.
A Kárpát-medence és a hegyek karéja kellően összetett éghajlatott hozott létre, amely egyedülállóan mikrocellás rendszerű mondhatni egész Eurázsiában, így az itt élő népek meglehetősen szerteágazó tevékenységgel voltak képesek ezeket az élettereket kihasználni.
A mediterrán, szubalpin, részben hegyvidéki, no meg szárazföldi éghajlatok keveréke a növény és állatvilág elképesztően vegyes és nagy számát eredményezte. Ez mind hatással volt az itt őshonos és újonann betelepülő népekre, sikeresen alkalmazkodóvá téve őket .
Ma már nem titok, Nyugat- és Észak-Európa kulturális és anyagi föllendülését a KM-ből , 2-3 ezer évnyi tapasztalattal rendelkező neolitikus vegyes ( földműves-állattenyésztő-vadász) életforma kisugárzása indította el.
A genetikai vizsgálatok arra mutatnak rá, hogy a már ugyan eltérő nyelveket beszélő, főként Közép- és Kelet-Európai népek alapnépessége egy egységes masszívum volt , amely NEM HALT KI, nem költözött el, tehát embertanilag a ma élők jelentős része ezen ősi helybenmaradottak származéka. ANYAI ÁGON (mtDNA) jóval nagyobb mértékben, mint apai (Y_DNA) ágon.
Az ANYA nyelve mindig meghatározóbb az APA nyelvénél, kivált a régmúltban, hiszen a csecsemővel-gyerekkel csakis az anyák és az anyai ág (nagyanya, dédanya) foglalkozott, még a fiúk esetén is.
E tekintetben , főleg az állatartó illetve szállásváltó életformánál a lány és fiú megkülönböztető nevelése elhanyagolható.
Ha egy friss feleség költözik a férj családjához, ott teljes mértékben alá lesz rendelve a család szokásainak, ezáltal kényszerítve lesz a BEOLVADÁSRA.
Ha egy friss férj költözik a feleség családjához, ott az alárendeltség kisebb, a férj rátermettségén múlik, mennyire képes akaratát érvényesíteni, így a hozott kultúráját akár 60-70 %-ban is dominánssá teheti, amely az utódai szintjén teljes dominanciával bírhat.

A szavak SZERVES részei egy gondolkodási rendszernek. Főleg, ami az ELSŐ NYELVet mint kifejező és közlési eszközt illeti.
Ilyetén nem ragadhatjuk ki soha a környezetéből. A szerves gondolkodás részeként kell vizsgálnunk.

John Nethem 2017.10.22. 18:38:42

@emzéperiksz:
Leírtam ott és akkor: Ha a mondat lehet egyetlen szó is, akkor igazad van. A mondat RELATÍV fogalom.

emzéperiksz 2017.10.22. 18:39:15

@John Nethem: Lehet, hogy ez a hivatalos lezárása, de nyiván az eleje volt az érdekesebb, később már csak finomodott. Az általad idézett legfurább kifejezések viszont későbbiek és paródiák, némelyiket Karintynak tulajdonítják (nyaktekerészeti mellfekvenc és tsai).

emzéperiksz 2017.10.22. 18:45:06

@John Nethem: Nem, a szó sokkal relatívabb.

Sörözöm = I am drinking a beer. 1 szó vs 5 szó, ugyanaz a gondolat, ugyanolyan jelentésű mondat.

A szó relatív, a mondat viszont eléggé egzakt egység szerintem.

Deansdale 2017.10.22. 18:46:09

@Coligny: Apró helyesírási hibát vétettél az "amatőr" szóban, de sebaj. Jellemző a hivatalos oldalra, hogy a máshogy gondolkodókat azonnal igyekszenek megbélyegezni, olyan jelzőkkel elborítani amik a kívülállók szemében ellehetetlenítik őket. Viszont a helyzet az, hogy ami itt a cikkben áll azt nem én találtam ki, legkésőbb a Czuczor-Fogarasi féle 1870 környéki 6 kötetes magyar szótár óta közszájon forgó téma nyelvész körökben, szóval nem (csak) engem dilettánsoztál le, hanem többtucat igen komoly nyelvészt is, köztük MTA tagokat. Ilyen ez a popszakma :)

hu.wikipedia.org/wiki/A_magyar_nyelv_sz%C3%B3t%C3%A1ra

Ők voltak az első ismertebb arcok akik lejegyezték a kutatásaikat, a K-R szóbokrot is jobbára az ő munkájukból ismerjük. Teljesen véletlenül MTA tagok voltak, csak még azelőtt hogy a Hunsdorfer-féle vonal végleg felülkerekedett volna.

Azt, hogy Árpádék itt olyan népet találtak ami ugyanolyan nyelven beszélt mint ők maguk Anonymous krónikájában és a Tárih-i Üngürüszben is említik, linket most nem keresek rá, ha valóban érdekel a téma talán boldogulsz ennyivel is.

John Nethem 2017.10.22. 18:48:17

@emzéperiksz:

Egyébként a "gőzpöfögészeti ..." és a "nyaktekerészeti .." = KARINTHY

John Nethem 2017.10.22. 18:51:40

@emzéperiksz:

Ne keverj !!!!

A szó az SZÓ.
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll. Általában a szó a szótőből és az esetleges toldalékokból........

Ulquiorra13 2017.10.22. 18:52:26

@Deansdale: Kedves Deansdale!
Ezt a cikket nagyon elszúrtad azzal, hogy rosszul kezdted el :)
Ha azt írtad volna „Srácok, óriási felfedezésre jutottam: Ugye nem kell sokat bizonygatni, hogy a "görbe" és a "görbít" szavak egy tőről fakadnak…”
Rögtön jelezték volna neked vagy huszan, hogy mekkora egy naiv/beképzelt bunkó vagy, hiszen ez az elmélet egyáltalán nem a te fejedben született meg, hanem már vagy 100 éve ismeri minden valamire való nyelvész….és máris az érdemi beszélgetéssel/vitával folytathattátok volna :D

John Nethem 2017.10.22. 18:57:13

@emzéperiksz:

eszkimó:

illujuaraalummuuttuviniugaluaqpungalittauq

"de én is egyike vagyok azoknak, akik még a nagyon nagy házhoz mentek el"

kalahari ernő 2017.10.22. 18:58:11

A nyelvünk uráli eredetét (a "finnugor" értelmezhetetlen) meggyőzően cáfoló, kimerítő (400 oldalas) munka az elfogultsággal nemigen vádolható olasz Angela Marcantonio "Az uráli nyelvcsalád" c.könyve, amely magyarul 2006-ban jelent meg a Magyar Ház kiadónál. Nehéz , (mert alapos), kikezdhetetlen logikával szedi ízekre a "finnugor"-uráli elméletet. Mondanom sem kell,hogy tudományos berkekben mély hallgatás övezi.

Deansdale 2017.10.22. 18:59:10

@Ulquiorra13: Nem baj, így legalább lyukra fut a sok szerencsétlen, aki - mivel az iskolában ezt nem tanították neki - csípőből azt feltételezi hogy én találtam ki az egészet, és ezért dilettánsnak nevez :) Borzalom, hogy bizonyos dolgoknak a közoktatásból való "kifelejtésével" miféle sötétséget lehet kreálni a tömegek fejében.

kalahari ernő 2017.10.22. 19:02:10

@satie: "Ártatlan" kérdésem: Az "ugor" megnevezés honnan is származik?

John Nethem 2017.10.22. 19:07:34

Molnár Erik (A magyar nép őstörténelme, Bp, 1951.) erősen kifogásolta, hogy a magyar nyelvet még mindig nem hasonlították össze a kaukázusi stb. déli nyelvekkel, amit annak idején B. Nagy Pál és Mátyás Flórián is szükségesnek tartott, akik már Sajnovics megállapításai ellen is tiltakoztak, miközben Hunfalvy és Szinnyei halálukig ellenezték a kutatási horizont kiszélesítését. Ez a helyzet azóta sem változott, mert ha igen, akkor bizony Szentkatolnai Bálint Gábor munkássága is előtérbe került volna, mint ahogy Stein Aurél felfedezései, illetve Kőrösi Csoma tevékenysége sem marginális szinten rekedt volna meg. (Nem ide tartozóan, de arról nem is beszélve, hogy
az első kettő olyannyira száműzött a magyar nemzet- és kultúrtörténetből, hogy még egy picinyke utca sincs elnevezve róluk...)
Ami Munkácsi kutatásait illeti, csakis jövevényszavakra éleződött ki a kutatás. Egy Budenz tanítványtól nem is várhatott volna többet az ember.
. Zaicz Gábor Etimológiai Szótárának (Tinta Kiadó, Bp, 2006) bevezetőjében írja: „A kaukázusi elemek vizsgálata egy évszázada – Munkácsi Bernát óta – szünetel...”. Tehát e témában száz év leforgása alatt sem akadt a „tudomány” részéről egy pozitív
vagy negatív bizonyosságot elénk táró kutató. De ha a kaukázusiban sem volt, akkor a távolabbiakban miért is lett volna ?? Ez gyakorlatilag egy kutatás elszabotálását jelenti, ami tudományos vonatkozásban megengedhetetlen, és az erre irányuló mindenfajta kifogás, magyarázkodás a tudományosságot hitelteleníti.

John Nethem 2017.10.22. 19:12:07

Még 2011-ben volt egy kis csörtém Fejes Lászlóval a NYEST.HU-n.
Írta: " Nem értem, mit írtam én bármi olyat, amelynek köze lenen olyasmihez, mint a „a LINEÁRIS gondolkodás a nyelv történetéről, alakulásáról, változásairól”. (Egyébként mi az?)"
A kauzális lineáris gondolkodás, az ok-okozat lineáris összefüggésén alapul, az asszociáció törvénye szerint felismerve azt. Az ember hajlamos eredeti (kauzális) összefüggéseket konstruálni és lineárisan alkalmazni őket, még ott is, ahol ezek valójában nem fordulnak elő. Ez jól használható a féltudományos módszerek /mint a NYELVÉSZET/ létrejöttének magyarázatához, és ha elgondoljuk, hogy a legtudományosabb (átmenetileg) bizonyított eredményekről is kiderül később, hogy nem egészen igazak, akkor a gondolkodásnak ezek a tévútjai nagyon általánosnak mondhatók. Viszont az oknyomozó-magyarázó kutatás gondolatmenete mégis ehhez a formához hasonlít leginkább.
A linearitás másik értelme arra a hibás megközelítésre utal, amely egyetlen kiindulási alap (alapnyelv) és egyetlen célpont (magyar nyelv) közötti rendkívül sematikus és leegyszerűsített folyamatot ábrázol és jellemez, hol szinkronitásban, hol diakronitásban , hol keverve a kettőt- nem egyszer érdek szerint, miközben az ÉLŐ nyelv a mindenkori maga korában jóval összetettebb és behatásoktól egyáltalán nem mentes környezetben "múlatta az időt".
Írta: "Másrészt miért ne mutathatná be Zsirai a finnugrisztika történetéről szólva, hogy milyen családfát rajzolt Budenz? "
E tekintetben egyáltalán nem tettem szemrehányást. Egy megállapítást tettem. Okkal.
Írta: "Azt meg végképp nem értem, mi az, hogy kritika nélkül, amikor Zsirai korában már más családfákat használtak. (Sajnos most nincs kéznél a kötet.)"
Nos itt az okom: Zsirai alapvetően nem kritizálta Budenz struktúráját , hiszen ha alkalmaztak is másféléket , azok csak FORMAILAG mások, mint pl. OTTO DONNER-é , SETäLä-é, vagy éppen részletesebbek.
Az abszolút kronológia megjelenítése 1938-ban jön LAURI KETTUNEN-től, egy évvel Zsirai könyvének megjelenése után, illetve magyar vonatkozásban HAJDÚ PÉTER egy jelentős mérföldkő. A többiről ( Helimszkij, a Hajdúét újrafogalmazó Domokos Johanna.....) most nem is ejtenék szót.
34 najahuha 2011. október 18. 20:51
.
Ez még odatartozik a hozzászólásomhoz:
mnytud.arts.unideb.hu/tkny/ea1_2.html
.

kalahari ernő 2017.10.22. 19:16:15

@alfacharlybravo: "És mi a helyzet a német kurva=görbe szóval? A német is fing ugor eredetű?"

Az a hivatalos magyar nyelvtudományban is elfogadott tény, hogy a magyar nyelv kialakulásába meghatározó szerepe volt az indoeurópai hatásoknak. (Róna-Tas András és mások). Mégpedig - érdekes módon - az ősi indoeurópaiak nyugati, kentum ágának a hatása mutatható ki még ma is elég könnyen igazolhatóan, 4-5000 év távlatából is. Ilyenek a ház=haus, house, a tér=terrénum, étkezés= eat, föld=feld,field (még ha nem is pontosan ugyanazt jelenti) ...
Ezt a szálat ma tudomásom szerint senki nem kutatja.

Nico 1 2017.10.22. 19:22:40

Azért nem vagyunk finnugorok, mert a finnek is szégyellnek minket. A kalandozó magyar nemzet valójában egy barbár horda, mely szláv férfiak és gyerekek megölésével, asszonyaik elrablásával és megerőszakolásával tengette nnapjait több száz éven keresztül az Eurázsiai sztyeppén, sak azért nem vagyunk ma is csík szemű mongolok, mert a rengeteg szláv nő megerőszakolásával született, fajnemesített utódainknak végül felnyílt a szemük, és megkeresztelkedtek. Egy szó mint száz, Nincs mire büszkének lennünk az ősmagyarok múltjával kapcsolatban. Inkább szégyenkeznünk kellene.

John Nethem 2017.10.22. 19:27:20

@Nico 1:

ÉS a szláv nő tanította magyar nyelvre a fiát ??

Deansdale 2017.10.22. 19:30:15

@Nico 1: Ez is egy elképzelés :)

Ha nem haragszol én ebbe a vitába semmilyen formában nem akarom belekeverni a nemzeti büszkeséget vagy szégyent, én nyelvészetről beszélek és az IGAZSÁG érdekel, nem az, hogy ki hogyan érzi magát miatta.

legyetek5ó6éú2 2017.10.22. 19:39:33

@Nico 1: "Azért nem vagyunk finnugorok, mert a finnek is szégyellnek minket."

A finneknek van egy viccük a két nép szétválásáról, íme:

Mennek az ősök kelet felé, egyszer csak kettéágazik az út. Tábla is van. A jobbra mutatóra az van írva: éhezés, hideg, sötét, kínlódás. A balra mutatóra ez: ennivaló, meleg, napsütés, buli. Akik nem tudtak olvasni, azok lettek a finnek.

Széljegyző (törölt) 2017.10.22. 19:44:10

@kalahari ernő:
Valóban, a magyar-indoeurópai nyelvi érintkezések az IE nyelvcsalád kettéválása előttre tehetőek.

Pl. magyar eszik, német 'Essen', orosz 'есть'.
Vagy magyar étel/étek/étkezik, vö. angol 'eat'.

Az angolban nincs meg a mai német alak, a németben sem az angol, de a magyarban megvan mindkettő. Összegezve: a magyarság azelőtt kapcsolatba lépett a germán nyelvekkel, hogy megtörtént volna a sokat hangsúlyozott *t→sz hangeltolódás. Ez nehezen ment volna az Urál vidékén...

kalahari ernő 2017.10.22. 19:46:29

@Nico 1: "Egy szó mint száz, Nincs mire büszkének lennünk az ősmagyarok múltjával kapcsolatban. Inkább szégyenkeznünk kellene."

Hű, de ismerős! A kommunista történetírás alaptézise.
"a múltat végképp eltörölni" ..., vagy ahogy az úttörődalocska mondja: "múltad a fájó bús ezer év ..."

Drágám! Az ősmagyar múlt nem csak abból áll,amit Te itt indulatból felöklendezel. Nyilván nem véletlen persze,hogy Te EZEKET emeled ki: jó alkalom a velünk szembeni gyűlöleted kinyilvánítására.

John Nethem 2017.10.22. 19:46:57

@kalahari ernő:

Hát pedig a HÁZ szavunkat "mindenáron" a fu- KOTA szóból "próbálják" levezetni ......

Ezért itt egy érdekesség:
epa.oszk.hu/02300/02387/00016/pdf/%C5%90si%20Gy%C3%B6k%C3%A9r_2008_2_002-022.pdf

nu pagagyí 2017.10.22. 19:52:51

@Deansdale: A link az íróra hívja fel a figyelmet nem a Nyestre. Talán olvasd el a könyvét (magyarul is megjelent). Helyre teszi a zűrzavart.

emzéperiksz 2017.10.22. 19:53:55

@John Nethem: Senki sem vitatja, hogy a szónak van jelentése, a szónak önmagában viszont absztrakt a jelentése, végtelen jelentése van. A mondatban, szituációban ez a jelentés konkréttá válik.

John Nethem 2017.10.22. 19:59:36

@Széljegyző:

A magyar nyelv egy olyan őseurópai nyelv leszármazottja (több más nyelvből jövő behatással és más nyelvekre való ráhatással), ami az egész eurázsiai sztyeppevidék lingua franca-ja volt.
Az indoeurópai nyelv megjelenése és előrenyomulása folytán az őseurópai nyelv egyre jobban szétszéledt és gócokra szakadozott. Főleg ott sikerült megmaradnia, ahol az ősi életközösség folytonos volt és létszámában elég erős ahhoz, hogy a behatásokat kivédje vagy sikerrel beépítse.
( Lásd baszk nyelv, az etruszk már fölőrlődött, a magyar, a finn, az északi népek nyelve, stb..)

legyetek5ó6éú2 2017.10.22. 20:00:06

Azt kutatta-e valaki, hogy az igen-nem ellentétpár egyik tagja (nem) szinte minden nyelvben egyforma, a másik (igen) még a rokon nyelvekben (vö.: da - ano) is különböző tud lenni.

Miért van ez?

legyetek5ó6éú2 2017.10.22. 20:03:44

@John Nethem: Érdekes amit mondasz. Az általad leírt folymat úgy képzelhető el, hogy a (DK-ről?) beáramló IE nyelv(ek) a kontinens peremére szorították az ősnyelvet és az szigetekben fennmaradt. A központi elhelyezkedésű etruszk megsemmisült.

Ennek alátámasztására nyelvi kapcsolatot kéne kimutatni a szigetnyelvek között.

John Nethem 2017.10.22. 20:05:47

@emzéperiksz:

Dehogy. Ez csak MA van így !!!!

Az ősidőkben minden gondolat / SZÓ teremtő erővel bírt.
Ezért aztán nem is öncélúak a szavak és azok kiejtése közti kapcsolat.

Lásd ide vonatkozóan:
HOLLÓS ISTVÁN: Az ÖSZTÖNNYELVTŐL AZ EMBERI BESZÉDIG (Thalassa, 2002/1-2. )

Mia and me 2017.10.22. 20:11:56

@Klaric: Van az 6ezer is.

Tudsz valamit ahol esetleg olvasni lehet erről?

(Japánok állítják hogy a magyarok a testvéreik és régen ők mentek a szigetre, a magyarok meg a nagy földre... onnan meg ugye egyre tovább és tovább nyugatra...)

legyetek5ó6éú2 2017.10.22. 20:14:52

@John Nethem: Nagyon is hihető az a folyamat, hogy a nyelv bonyolulttá válása gondolati absztrakció fejlődésével párhuzamos folyamat. Meg kellett nevezni az elvont dolgokat, ki kellett fejezni az egy/külön idejűséget, stb. A bonyolultabb dolog leírásához a meglévő készletből indultak ki, és csak akkor került be új elem, ha egy már meglévő használata értelemzavaró lett volna.

dr. mesterséges színezék 2017.10.22. 20:18:31

@Kelly és a szexi dög: Ha tudnád, mit tudnak (egyes) tanárok a kéttannyelvű iskolákban...
Angol technika, angol rajz, angol ének, angol testnevelés (nem hülyülök) - csak hogy ne kelljen beismerni, hogy az iskolának NINCS tanereje az idegennyelvű oktatásra, csak ambíciója.

Thomas Dantes 2017.10.22. 20:21:58

Aha.. Ja. Remek. Remek. Csak ez egy tökéletes baromság.

Vegyük sorba

Genetika: A genetika semmi ilyesmit nem bizonyít hogy őslakosok lennénk itt. Naná, persze erre semmi bizonyítékot nem ad a blog, csak úgy el kéne fogadni bemondásra?
Ellenben aki veszi a fáradságot és utánanéz, kiderül jelen magyarság nagyobb részt a körülöttünk élő népekkel mutat rokonságot.
A honfoglaló magyarság esetében eleve túl kicsi a minta, viszont a eddigi eredmények alapján valóban nem a finnugor népekhez hanem a türk népekhez áll közelebb.
De! A nyelvrokonság és genetikai származás nem ugyanaz. Genetikával nem lehet a nyelvrokonságot nem igazolni sem cáfolni.

Az őshonosságot viszont a genetikai eredmények sem támasztják alá, illetve maximum azt már a honfogalás korabeli Kárpát-medencei népesség is igen vegyes volt.

Na most több is lehetséges a nyelv és genetikai rokonság ellentmondására. Eredetileg finnugor eredetű nép eltürkösödött, de nyelve alapjait megtartotta ,vagy ennek a fordítottja, nyelve gyökerét a türk eredetű népessség elhagyta és más nyelvet vett fel. Illetve a köztes megoldás, a nép őse, a két eltérő népesség keveredéséből ered. Az már más kérdés hogy mit jelent, egy elmélet szerint a finnugor eredetű a türk népesség felett álló vezető réteg volt.

A hunok nyelvét nem ismerjük. Semmilyen hun nyelvemlék nincs, illete szótöredékek, egy-két szó van, ez alapján milyen rokonságról fantáziál a szerző? Mondjon már egy darab mondatot hun nyelven , hogy alátámassza véleményét! Csak egyetlen egy hun mondatot kérek! Ja hát ilyen nem lesz...

Aztán. Az egész valami téves eszmére épül mi szerint a finnugor nyelv elmélet valamiféle kisebbrendűséget jelent. Mi ez hülyeség? Attól még hogy finnugor nyelvcsaládba tartozik a magyar, miért kéne kisebbnek érezni magunkat?
Ha mi vettünk át egy másik nyelvből egy szót, miért lennénk mi rosszabbak?

Ha nem mi voltunk az elsők a Kárpátokban, akkor mivan? Kisebbek lennénk ettől?

Nem bizonyíthatatlan dolgokra kellene alapozni a magyarság dicsőségét. Van épp elég dolog amikre büszkék lehetünk.

Ez az ostoba tévképzetes kisebbrendűségi komplexusos nacionalizmus...ez az egész írás lényege ami görcsösen igyekszik bizonygatni hogy mi ősibbek vagyunk. Nem az lényeg hogy ősibbek vagyunk vagy sem, meg finnugor a nyelvünk vagy sem, te szerencsétlen! Mi voltunk azok akik képesek voltak 1000 !!!!!! éve fennálló államot alapítani.
Kit érdekel akkor ,hogy a honfogallás előtt ki milyen nyelven makogott?! Mi alapítottunk országot és működősképes volt a dolog. Erre lehet büszkének lenni, nem a hülye nyelvrokonság baromságon rágódni!

Ja igen. És akkor vegyük alapul ,hogy mit állít a írás szerzője. Szóbokrok, szóbokrok, szóbokrok

Aha...remek, csak épp a nyelvrokonságot nem ez alapján mondták ki. Hogy a bánatos fenébe akarsz valamit megcáfolni, ha azt sem tudod mit cáfolsz?!

Olvasd már el és vedd sorra nyelvrokonság bizonyítékait! Én nem vagyok nyelvész, de aki minden egyes bizonyítékot lépésről lépésre megcáfol, akkor elismerem, a finnugor nyelvrokonság téves.

Felhívnám a figyelmet, nem vagyok finnugorista sem, nem vagyok ennek az elémetnek híve, bizony azt gondolom, lehetséges az egész nyelvrokonság elmélet hibás, de azt fogják már fel, ehhez rendes bizonyítékok kellenek, nem a szóbokrokon lovagolni, mert nem ez alapján döntik el hogy mely nyelv melyik nyelvcsaládba sorolható!

www.nyest.hu/renhirek/mi-bizonyitja-hogy-a-magyar-nyelv-finnugor

Kezdetnek ezt a cikket tessék már elolvasni...innen tessék kiinduln és aztán cáfolni. Nem pedig önkényes nyelvészkedésbe fogni alapvető fogalmak nélkül.

Ez olyan miintha megakarnám cáfolni a relativitás elméletet, úgy hogy még a newtoni fizikát se ismerem...lehet hogy a relativitás elmélet is hibás,(nem valószínű, minden felfedezés egyelőre azt igazolta az emmélet helyes) de annak cáfolatához ismerni kell magát az elméletet.
Érthető ez?

Weißkopf 2017.10.22. 20:22:56

@John Nethem: "forgony (elektromotor)" és párja, a mozdony. Ha jól tudom, mindkettő Jedlik Ányos alkotása. Az egyiket kivetette a nyelv, a másik ma nélkülözhetetlen szavunk.

LA_times 2017.10.22. 20:25:20

Ha már szóba került a Wikipédia-cikk, amiben az idézett részt konkrétan én írtam (szedtem össze), hadd jegyezzem meg, hogy az ugar és eger szavaknak semmi közük a g/k.r hangzóvázas szavak bokrához. Se jelentésben, se hangalakban. Az ilyen alapszótövek (nem gyökök, a magyarban olyan nincs) elé nem szokott csak úgy odapattanni egy akármilyen hang, vagyis legfeljebb akkor keresendőek egy szó belsejében, ha az eredetileg összetett szó volt.
Az ugar a karahánida és középtörök aŋɨz (tarló) rokonságába tartozik, a nazális g-ből kikopott a nazalitás, a z-r hangmegfelelés pedig az oguz-ogur jellegzetesség. Ezért lehet ugyanez a szó a mongolban aɣar (vigyázat, nem ipszilon van benne).
Az eger mint vízfolyás egyértelműen az ótörök ügüz rokonsága, ismét a z-r hangmegfeleléssel. A türk nyelvekben szokásos g kopás eredményezi az "ér" szavunkat is.
Mindezt csak azért írtam, hogy bár nagyobb részben egyetértek, igen vigyázni kell az etimológiákkal, mert a bokrokba könnyű beleképzelni olyanokat is, amik nem oda tartoznak, és ez a felületesség látszatát kelti, könnyű támadási felületet nyújt.

John Nethem 2017.10.22. 20:48:36

@Thomas Dantes:

Ismerjük ezt a NYEST írást.
De gyakorlatilag NEM Adott választ a címére sem, hanem csak körülírt egy-mást.

Aztán az utolsó példamondata:
".A klasszikus felfogás szerint viszont ha egy deci borhoz fokozatosan szódát adunk, akkor a kémiai anyagok aránya csak fokozatosan változik, de alapjában véve mindig ugyanarról a borról lesz szó, bármeddig is növeljük a szóda arányát. A bor tehát nem válik vízzé. (A szólást persze – vérrel – pont az ellenkező értelemben használjuk.)."

olyan dologgal példálózik, ami OBJEKTÍV valóság, és természettudományos magyarázatú. Az összetevőit KÉMIAI műveletekkel elemeire lehet bontani.
Szóval nagy HIBA egy bölcseleti dolgot természettudományos magyarázattal igazolni vagy igazoltnak vélni.

gigabursch 2017.10.22. 20:58:16

Két magyar populáció van/volt.
Az egyik itt él tízezer évek óta, a másik meg Árpáddal másidszor jött be.
A barbarizmuson lovaglók nem értik a törtenelemtudomány fő dilemmáját, hogy sajnis a kitalált közékor kérdésköre sajnis a helyéb van, de Illig elnélete messze meghaladott.
Mert a kalandizások valójában büntető hadjáratok voltak. A barabarizmus ezzel szemben az, amit az ávós rohadékok követtek el a bosszú népének tagjaiként, mikor már nem kellett kápóskodniuk.

Amúgy a magyartalan tudománytalan akadémia meg még mindig a budenz hunsdorfer treffort varomsághalmaz szintjén áll a nyelvészeti kérdésekben.

Komodoi23 2017.10.22. 20:59:52

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

Az MTA az MSZP-s Kovács László "Merjünk kicsik lenni!" mentalitásához tartja magát és azt állítja hogy a magyarok csak átvehettek másoktól szavakat, az lehetetlen hogy mások vegyenek át a magyaroktól. Ezt a kisebbrendűségi komplexust kellene végre kiirtani a magyar köztudatból.

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

gigabursch 2017.10.22. 21:16:21

@LA_times:
Majd kinövöd.
Szerinted az ugar és az egér nincs egymással szorod kapcsolatban.
Majd egyszer nézzel meg komplex populáció dinamikákat az ugaron egérrel és anélkül...

laci_52 2017.10.22. 21:21:39

Először is: az ábra hibás, mert a kék nyíl nem az Uralból indul, hanem valahonnan a mai Észak-Oroszország területéről.

Másrészt a rokonságot nem a szavak, hanem a nyelv szerkezete alapján kell keresni. Márpedig ebben a legfontosabb ismérv: a magyarban ragok vannak, nem prepozíciók. Tehát a nyelvrokonságot a ragozós nyelvet beszélő népeknél kell keresni, olyanokkal - illetve utódaikkal - akik az szintén az Ural környékéről származnak és érintkeztek és/vagy együtt éltek az ősmagyarokkal.

Komodoi23 2017.10.22. 21:29:39

@laci_52: A türk nyelvek is ragozó nyelvek, sokkal több azonos és hasonló szó van a magyar és a türk nyelvekben mint a magyar és a finn nyelvben.

EU zászlót mindenhova! 2017.10.22. 21:46:21

Vajon miért nem olvadt be a magyar nyelv abba a kárpát-medencei szláv tengerbe, amelybe állítólag megérkeztek a magyar törzsek.
Lehet hogy azért ,mert nem is volt szláv tenger?

John Nethem 2017.10.22. 21:47:20

@Thomas Dantes:

“Mindez azt jelentheti, hogy a jelenlegi magyar férfiak 93,3 %-a négy ősapától ered, és 73,3 %-a már az őskőkorszakban itt élt férfiak utódja.”
(Dr. Czeizel Endre: A magyarság genetikája 235. oldal, 3. bekezdés.)

És mondjuk mi a helyzet a TAT-C ( N3) alléllel ?

Minden volt uráli népben megtalálható, még a Kelet-európaiakban is, kivéve a magyarokat.... 27-28-29-30. oldal:

www2.sci.u-szeged.hu/fokozatok/PDF/Kovacsne_Csanyi_Bernadett/PhDertekezes_CsanyiB.pdf

fénycsepp 2017.10.22. 22:03:20

Nagy kár, hogy nincs itt a nyelvész haverom, akinek a szakterülete a morfologia; jol körbe röhögné a bokrokat es a gyököket :).
A gerencsér szláv jövevényszó, fazekast jelent. Horvátul, szerbül grnčar. Grč szláv szóból melyik magyar szó származik? Ugye hogy nem nehez kitalálni?

A baszk nyelv izolált, nincs nyelvi rokona; lehet, hogy a magyart is igy kene hirdetni, oszt abbamaradna a nagy vita :)

emzéperiksz 2017.10.22. 22:08:23

@Komodoi23:
És a ragok, jelek, képzők is hasonlítanak? Mert a szavak változnak, ahogy az élet hozza, a toldalékok viszont maradnak.

Pl. csak pár éve instázunk és facebookozunk. Az insta és a facebook új, de az -z képző és az -unk igerag régiek.

John Nethem 2017.10.22. 22:10:00

@legyetek5ó6éú2:

Sokáig azt hitték, hogy az ősi népek nyelvi kifejeződése szegényes és primitív.
Semmivel sem szegényesebb és primitívebb a mainál: csak MÁSABB, és a konkrétabb dolgokra, az ÉLETRE koncentráló.
A világról alkotott képre, a hitrendszerre, a LEGOMENON és a DROMENON egységére.
A történelem már rengetegszer láttatta velünk, hogy számos nép a saját örökséget más népek által megőrzötten kénytelen tőlük visszaszerezni, nagy viták árán, mivel azok a más népek sajátjuknak tekintik azokat az átvett értékeket. ( Úgy anyagi mint eszmei téren egyaránt.).."

Éppen jó példa erre a rovás. Majdhogynem veszendőbe került. Ha nem lett volna kellő száma a nemzeti gondolkodásnak, a hagyományőrzésnek és ápolásának, akkor még az is megeshetett volna napjainkra, hogy a rovást egy föltörekvő újdonsült nemzet kisajátítja, vagy éppen egy elenyészett népnek tulajdonítják.

De mondhatnám a magyaros öltözéket is. Volt idő, amikor majdnem kiveszett, aztán a nemzeti érzés megjelenésével újra életet leheltek bele, az adott kor igényeinek figyelembevételével.

Minden olyan dolog, amely egy társadalomban NEM PRIMER (PRIMER = genotípus, fenotípus) az a környezeti hatásoktól függően cserélhető, elveszthető, eldobható , fölvehető, változtatható (SECUNDER : világszemlélet és vallás /legomenon/, rítusok jelei és eszközei /dromenon/ ).

teletabiii 2017.10.22. 22:11:53

@Thomas Dantes:
A cikkben leírtak jóval részletesebben megtalálhatók Varga Csaba HAR című könyvében, ami pedig a XIX század végén megjelent Czuczor-Fogarasi gyökszótárt veszi alapul.
A genetikai eredmények figyelemre méltóak, de vitathatóak is a genetikai minták eredetének bizonytalanságai miatt.
Szerintem a magyar nyelvben lévő gyökök megléte önmagában megkérdőjelez mindent, amit a mai akadémiai nyelvtudomány tanít. Magát a finnugor elméletet még a monarchia akor Magyarországra küldött tudósai ötlötték ki a szabadságharc leverése után. Nyelvtannal nem foglalkoznék, erről csak annyit, hogy a nem magyar finnugor nyelvek írásbelésége nagyon késői, sokszor csak XIX. sz.-i, akkor is egy roppant gyorsan változó nyelvek kerültek képbe, ezzel szemben a legnagyobb finnugor nép, vagyis a magyar írásbeliség jóval ősibb, valamiért mégsem rólunk nevezték el a nyelvcsaládot, a szándékról ez valamit elárul.
A magyar nyelv különleges érdekessége és egyedisége a stabilitása, ellenáll minden változásnak. Erre bizonyíték, hogy gyakorlatilag nem alakultak ki dialektikusok. Minen magyar értminden magyart, még a moldvai csángókat is. Indoeurópai nyelvekben ez nincs így, Shkespeare angolját pl. már nem lehet érteni, Németországon belül vannak nyelvjárások, amit átlagnémet nem ért meg.
Érdekesség az írásbeliséggel kapcsolatban a rovásírás. Az, hogy az első latin írású nyelveink olyan furcsán hangzanak, egy oka van, mégpedig, hogy a latin ABC 30 hangot, míg a magyar 40 hangot tartalmaz kb. Amikor ezeket leírák, még a latin írás nem volt pontossan illesztve a nyelvhez. Az eredeti, legtovább a székelyeknél megőrzött rovásírás pedig szintén különlegesen érdekes. Szintén Varga Csaba által jegyzett ABC történeti írás (Jel, Jel, Jel) egymás mellé rakja a rovásírás és az kori egyiptomban használt hieratikus ABC betűit (fotókkal igazolva). A két ABC gyakorlatilag tökéletesen azonos (1-2 betű kivételével). Namármost ha ez így van, akkor valami nagyon fontosat nem tudunk a magyar őstörténetről. Nem hiszem, hogy a finnugor elmélet erre az azonosságra bármilyen magyarázattal szolgálni tud.
Természetesen valamikor a többi finnugor nép találkozott valamikor a magyar nyelvvel, de a hatás meglehetősen egyirányú lehetett, és nem felénk irányult.
Egyébként jellemző a finnugor elméletre, hogy az alapókincshez tartozó magyar ház szó és a német Haus (angol house), olasz Casa szó kacsolatát tagadja, szerintük a hasonlóság csak a véletlen műve, mert ez nem illene az elméletükbe.

vajdasagi 2017.10.22. 22:15:28

Nem nyelvész vagyok. És marhára nem fontos nekem ez a kérdés. De megdöbbentett több dolog:

a) Mennyien tartják ezt fontosnak! Hát nem kéne valami előremutatóbbal foglalkozni, mint hogy rokonaik-e a Japánok, vagy sem?

b) Körüllengi ezt a cikket valami aggasztó kisebbrendűségi érzés. Görcsösen bizonyítani akarná, hogy előkelőbben vagyunk mi, mintsem hogy a finnekkel legyünk rokonok. Pedig nem gondolom, hogy bármivel több, vagy kevesebb lennék attól függően, hogy a törökre vagy finnre hasonlít inkább a nyelvem, és ki volt itt előbb a Kárpát medencében. Valaki odáig is elment, hogy volt az Aranybulla és legyünk rá büszkék, mert a következő alkotmány az USA alkotmánya volt. Emberek: ébresztő! Tanuljatok, képezzétek magatokat előremutató dolgokban. Ha ennyien a rovásírást és a hátrafelé nyilazást tanulmányozzátok, akkor nekünk végünk lesz.

c) Ha finn nyelven folytatott beszélgetést hallasz nagyon távolról, és nagyon halkan, akkor a mondatok dallama pont úgy hangzik, mint a magyaré. Tudom, ez nem egy tudományos érv: de én emiatt szinte biztosra veszem a finnugor nyelvrokonságot. De ettől még nem érzem magam se jobbnak, se rosszabbnak mint a török, német, japán vagy szlovák nép tagjai.

d) Az hogy mostanában az MTA gyakran nyilvánít a hatalmon lévő politikával ellentétes véleményt - az csak tisztelet érdemel. Úgy hívják ezt, hogy tudományos és emberi integritás. Bárcsak a római katolikus egyház magyar vezetői is képesek lennének ennyire felnőni a feladataikhoz.

Szerintem egy nagyon kicsiny fontosságú témára túl nagy figyelmet fordítunk.

John Nethem 2017.10.22. 22:16:59

@fénycsepp:

Kedves fénycsepp !!

A nyelvész haverod is csak azt tanulhatja, amit a tanárai elé tesznek. Amit azoknak is a tanárai eléjük tettek.Meg azok elé is az ő tanáraik....
Hallottál mostanában bármiféle paradigmaváltásról ??
Hát persze hogy nem....
Majd ha a megtanult folyamatok elég gyengék lesznek, a múlt múmiái nem kísértenek, akkor lesz paradigmaváltás. Vagy szakmán belülről, vagy szakmán kívülről...

Egy ilyen, avítt dolgokat feszegető a KOGNITÍV NYELVÉSZET, bár művelőit simán a vaskalapos, konzervatív vonalra lehet kényszeríteni, vagy marginalizálni, mint mondjuk akár a szombathelyi PUSZTAY-val tették a nyolcvana évek után, mikor különutas elméletei lettek a nyelvcsaládokra vonatkozóan (arealitás/borealitás új családfaelméletek.. )stb.......

John Nethem 2017.10.22. 22:21:37

@vajdasagi:

Bizonyos értelemben az ilyen embereknek köszönheted, hogy egyáltalán magyarul gondolkodhatsz és magyar nyelven beszélhetsz még mindig :-)

Deansdale 2017.10.22. 22:22:54

@laci_52: "a kék nyíl nem az Uralból indul"

Az ábrát én mórickáztam össze 2 perc alatt paint-ben, szemléltetésképpen, nem volt fontos hogy annyira pontos legyen.

"a nyelvrokonságot a ragozós nyelvet beszélő népeknél kell keresni, olyanokkal - illetve utódaikkal - akik az szintén az Ural környékéről származnak és érintkeztek és/vagy együtt éltek az ősmagyarokkal"

Azt már senki sem állítja, hogy a magyarok _valóban_ az Urál környékéről jöttek volna, még az MTA és a finnugoristák sem, ugyanis bizonyítékok vannak arra, hogy nem onnan jöttünk, így ki kellett farolniuk abból amit egész addig hangoztattak. Ha feljebb tekersz itt is megemlítik páran, hogy a finnugor kapcsolat kizárólag nyelvi, nem rokoni. Persze ezzel az MTA és hívei még nincsenek kint a vízből, mert a nyelvi rokonsághoz mégiscsak szükséges valamilyen érintkezés, egymás mellett élés, úgyhogy most a magyar-finnugor rokonság elmélete a semmiben lebeg: jöttünk is az Uráltól meg nem is. A lényeg annyi, hogy ha valaki nem az MTA nótáját fújja az hülye és téved, bármit is állít, de a cáfolatok sosem terjednek ki arra, hogy ha az nincs amit a "dilettáns" mond, akkor mi van helyette. Az MTA egy olyan sarokba szorította magát, amiben állítani már nem tud jóformán semmit, csak személyeskedéssel, mocskolódással támadni azokat akik kutatni mernek bármiféle eretnekséget, mint pl. a magyarok itteni őslakossága vagy a magyar-hun kapcsolat. Itt is van vagy 130 olvasói komment, a cikkben leírt NYELVÉSZETI ELKÉPZELÉST konkrétan nem tárgyalja egy sem, bezzeg a személyemre már többtucat dehonesztáló jelző érkezett. És ez nem csak a netes trollkultúra hibája, ugyanez történt volna ha valami szaklapba írok és az MTA nyelvészei válaszcikkben vagy egy előadáson kritizálnak. Pontosan ez történt Marácz Lászlóval, Götz Lászlóval, Varga Csabával, a Török Tibor-féle szegedi kutatócsapattal is, és még sorolhatnám.

DrGehaeuse 2017.10.22. 22:23:33

@Kishableany: Ezek szerint Károli Gáspár szövegét - mivelhogy én Kazinczy nyelvén beszélek - nem lenne szabad megertenem?
Kapaszkodj meg. Van egy Károli szövegét változtatások nélkül tartalmazó Bibliám és szépen el tudtam olvasni.

Párhuzamos 2017.10.22. 22:24:25

Ez mind szép, amit írsz, de hová teszed a semmilyen indourópai nyelvre nem jellemző, de az uráli (és részben a finn) nyelvekhez meg hasonlító nyelvtant?! Azt tán a gólya hozta?

Vagy az az apróság, hogy a hanysi és manysi nyelvben is két szó van a "kettő" számra.

Persze, hogy nem csak mi vettünk át a szomszéd és távolabbi nyelvekből szavakat, de kisebb mértékben fordítva is. Na és akkor mi van? Mégis mi következik abból, hogy pl. a saber, coach, paprika szavak magyarból vagy magyar közvetítéssel kerültek az angolba vagy hogy a cica szlovákul is cica, a sárkány meg sárkány?

emzéperiksz 2017.10.22. 22:26:10

@vajdasagi: "Ha finn nyelven folytatott beszélgetést hallasz nagyon távolról, és nagyon halkan, akkor a mondatok dallama pont úgy hangzik, mint a magyaré. Tudom, ez nem egy tudományos érv: de én emiatt szinte biztosra veszem a finnugor nyelvrokonságot."

Ez önmagában kevés, de utána lehet járni, hogy mi ennek az oka. Az első oka az, hogy a hangsúly mindkét nyelvben mindig a szavak első szótagjára esik. A másik ok a hangrend, a magánhangzók illeszkedése a szavakban és a toldalékokban. Ez a dallamot alapvetően meghatározza. Mindkét jelenség olyan, ami nagyon nehezen változik meg egy nyelvben. Ellentétben a szókinccsel, ami a legváltozékonyabb.

Deansdale 2017.10.22. 22:36:24

@vajdasagi: "Körüllengi ezt a cikket valami aggasztó kisebbrendűségi érzés."

A saját fóbiáidat vetíted ki, komám, mert jól a fejedbe verték, hogy aki a magyarsággal foglalkozni mer vagy akar, az csak nacionalista turbómagyar lehet. Szerintem igencsak hülyének kell lenni ahhoz, hogy valaki egy színtiszta nyelvészeti anyagból, ami bizonyos szavak kapcsolatait és születésük körülményeit vizsgálja, azt hozza ki hogy az írónak biztos halszagú a finn rokonság. Amit itt aggasztó, az a szellemi nyomor amivel egyesek a nyelvészetet a nacionalizmussal keverik, mintha a két dolognak bármi köze lenne egymáshoz. Majd akkor aggódj, ha a cikkemben olyat látsz, hogy szerintem a finnek alacsonyabbrendűek, addig meg inkább tartsd magadban a hülyeségeidet. És bocs, hogy ilyen stílusban válaszolok, de elképzelni sem tudod mennyire fárasztó az ilyen kretén kommentekre reagálni. ***Júj, azt írta hogy a kerek és a kerék egymásból kifejlődött rokon szavak, micsoda kisebbrendűségi komplexus!*** Bazmeg...

John Nethem 2017.10.22. 22:39:21

@Párhuzamos:

"..Persze, hogy nem csak mi vettünk át a szomszéd és távolabbi nyelvekből szavakat, de kisebb mértékben fordítva is.."

De mert miért csak "kisebb mértékben fordítva" ? Mi a bizonyíték vagy ok-okozati levezetés, hogy így történt ? Vagy csak így is lehetett akár ??

John Nethem 2017.10.22. 22:44:40

A nyelvészet azt állítja.

Deansdale 2017.10.22. 22:45:43

@Párhuzamos: "Ez mind szép, amit írsz, de hová teszed a semmilyen indourópai nyelvre nem jellemző, de az uráli (és részben a finn) nyelvekhez meg hasonlító nyelvtant?!"

A cikk vége pontosan erről szól, látom oda már nem jutottál el. A hülyéknek mondjam fel MP3 fájlba, amit automatikusan lejátszik az oldal, hogy nem tagadom a magyar-finnugor kapcsolat létét? Ott van a cikkben leírva, de azért örülök hogy minden harmadik nagyokos ezt olvassa rám, mintha olyasmire hívná fel a figyelmemet amit én nem vettem észre. Legalább öttucat módon kialakulhatott kapcsolat a magyar és a uráli nyelvek között anélkül, hogy a magyar nyelv uráli származású lenne, vagy szerves tagja a finnugor családnak - pl. a legutolsó jégkorszak idején (cirka 10.000 éve) északról, a jég elől délre vándorolt uráli törzsek átvehettek szavakat azoktól a törzsektől amiket délen találtak. De az is lehet, hogy az egyébként közismert robbanásszerű K-medencei földművelési fejlődés idején innen kivándorolt csoportok jutottak el északra, és ők adtak át dolgokat a finnugoroknak. Az az egy biztos, hogy a honfoglalók között mutatóba se nagyon volt olyan ember aki az Urál környékéről származott volna, ezt a genetikai kutatások már megállapították, tehát az az egy elmélet garantáltan kizárt, hogy finnugorok lennénk és onnan hoztuk a nyelvünket.

Deansdale 2017.10.22. 22:53:36

SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY

Mivel szeretnék nyugodtan aludni, és reggel nem agyhúgykövet kapni a felhalmozódott hülyeségtől, a kommentelést berekesztem. Aki érdemben akart volna a vitához szólni és most ezért nem tud, attól elnézést kérek, esetleg nézzen vissza holnap napközben, addigra valószínűleg visszanyitom.

doppeladler 2017.10.22. 22:54:56

@teletabiii:
"A magyar nyelv különleges érdekessége és egyedisége a stabilitása, ellenáll minden változásnak. Erre bizonyíték, hogy gyakorlatilag nem alakultak ki dialektikusok."

Ennek nem inkább politikai, történelmi okai vannak?