HTML

Deansdale

Férfiszféra: antifeminizmus, nőzés, satöbbi. Ja, és táplálkozás.

Utolsó kommentek

  • Deansdale: @VT 135: "Dean, itt nem az anyagi szint, ahol gondok vannak, ezért a változást sem ott kell keresni, nem ez a kulcs!" Amiről beszélsz arra az emberek 99%-a szervileg képtelen, úgyhogy olyan érzésem... (2018.11.20. 17:10) Miért fontos a genderkurzus a progresszíveknek
  • don Fefinho: @Frederick2: Meglehet. A lényeg, hogy szerintem kell állam, csak nem ekkora. Minél nagyobb a nem önkéntes újraelosztás, annál kontraproduktívabb. (2018.11.20. 15:48) Miért fontos a genderkurzus a progresszíveknek
  • Frederick2: @don Fefinho: "Az ő extremitásuk az anarcho-szindikalizmus, ami ugyan elviekben az államot is eltörölné a szabad verseny nevében" Te az anarcho-kapitalistákra gondolsz. Az ő elméletük, hogy telje... (2018.11.20. 15:31) Miért fontos a genderkurzus a progresszíveknek
  • don Fefinho: @Frederick2: Őőő... pillanat, pontosítok. Én a libertariánusokra gondoltam, ami azért a jelenkori baloldaliságtól eléggé messze van. Az ő extremitásuk az anarcho-szindikalizmus, ami ugyan elviekbe... (2018.11.20. 15:18) Miért fontos a genderkurzus a progresszíveknek
  • Madarász Henrik: @csi szi: Nem normális a fickó, nálunk nem lesz semmilyen marxista fordulat és máshol sem, csak a kultúrmarxizmus tombol, sajnos. (2018.11.20. 15:12) Miért fontos a genderkurzus a progresszíveknek
  • Utolsó 20

Egy láthatatlan fantom illúziója

2011.07.11. 15:23 Deansdale

Írtam már ebben a témában, de most a HVG legújabb szösszenete kapcsán kedvem támadt ismét tollat ragadni. A cikk írói szerint Magyarországon annyi a szexizmus, hogy más szinte nincs is. Tényleg?

"pont egyszerre ér egy ajtóhoz valaki mással! Mindketten befelé igyekeznek, a helyzet megoldást kíván: ki lépjen be elsőként? (...)
néha előfordul, hogy a helyzet kedvezményezett nőszereplője nem fogadja el az udvariasnak tételezett gesztust. Nem és nem; makacsul áll az ajtóban, és azt hajtogatja, hogy ő aztán nem megy előre, sőt, megpróbálja előre engedni a férfit. Szélsőséges esetben “szexistának” titulálja azt, és kikéri magának a megkülönböztető viselkedést Vajon miért reagálnak így egyes nők? Mi változott meg? És hogyan kell erre válaszolniuk a férfiaknak?
"

Az utolsó kérdésre az én válaszom egy "mekkora idióta" felkiáltás lenne, és mennék a dolgomra, de azt hiszem ez valójában költői kérdés akart lenni.
Érdekesebb az, hogy mi a francnak kellett a társadalomba ez az ellenségeskedés, ami régen nem volt? Annak idején mindenki tette a dolgát, az udvariasabbja még mosolygott is. Manapság ehelyett a "szexistázás" megy, teljesen fölöslegesen, sőt, gyomorforgatóan. Kellett nekünk ez a feminista nemek háborúja? Meg tudja ezt nyerni valaki, és ha igen, jó az nekünk ha valaki megnyeri?
A nemek háborúját lehetetlen megnyerni, és ezt pontosan tudják azok is akik gerjesztik. Pontosan ezért gerjesztik: mert végtelen lehetőség az ideológiák terjesztésére. Akinek az az álma, hogy szétveri a családokat és a társadalmat, annak ez tökéletes eszköz a céljai elérésére.

"manapság egy nő már (...) nagyon sok mindent megtehet – eljuthat például a konyhától a belügyminiszteri székig, vagy a repülőgép utaskísérői ülésétől a pilótafülkéig – ám néha nagyon nagy árat kell érte fizetni."

Az árat nemtől függetlenül mindenkinek meg kell fizetni, aki pilóta akar lenni vagy belügyminiszter. Aki azt képzeli, hogy a férfiak csak "beleülnek a jóba", munka és áldozatok nélkül, az valamit csúnyán félreértett. Vagy a cikkírók szerint az lenne a természetes, ha a nők "ingyen" megkapnák azt, amiért egy férfinak keményen meg kell dolgoznia? Nem lehetetlen, végülis erről (is) szól a feminizmus.

"A hagyományos társadalmi berendezkedés a nemek közötti egyenlőtlenségekre épült. Igazságtalan volt, ám sokáig és egészen jól működött"

Hogy mi is volt benne az igazságtalanság, az kérdéses, főleg mivel a világtörténelem során mindennek, ami nehéz volt, veszélyes vagy kellemetlen, a 95%-át a férfiak végezték. És ez még ma is így van.
S van rá bármi garancia, hogy az új rendszer, ami a beváltat leváltja, szintén sokáig és egész jól fog működni? Szerintem semmi.

"a nőkkel szembeni megkülönböztetés már nem probléma Magyarországon"

- adják ezt elő, mint afféle eretnek gondolatot. Hát kérem, ez nem "tagadás", ez realitás. Ha létezik nőkkel szembeni megkülönböztetés, ami "probléma", az a nőkre nézve pozitív, lásd pl. nyugdíjkedvezmények.

"Ezeknek az ideológiáknak (szexizmusok) alapvetően két típusa van: jóindulatú és rosszindulatú. Utóbbi az olyan állításokban érhető tetten, mint például hogy „Sok nő az ártatlan megjegyzéseket vagy cselekedeteket is a nemi megkülönböztetés megnyilvánulásaként értelmezi.”"

Na álljunk meg egy pillanatra, mert úgy érzem valamit nem jól értek. Az, hogy sok nő túlérzékeny az ártatlan megjegyzésekre, az rosszindulatú szexizmus? Atyaszentég... Ahogy fentebb említettem, a nemek harca, amíg valakik szítják, örökké tart. Hogyan és miért? Ebből a példából látható meg könnyedén. Egy teljesen természetes, létező és értéksemleges dolgot - pl. hogy a nők egy része túl érzékeny az ártatlan megjegyzésekre - úgy tüntetnek fel, mintha ez valamiféle rosszindulatú háborús taktika lenne a nemek harcában a férfiak részéről, a nők ellen. Hát, kedves cikkírók: lópikulát. Igenis vannak nők akik mellékállásban mimózák, és már arra is hisztirohamot kapnak ha valaki megkérdezi, mennyi az idő.
Ha már szóba került a téma, jó példa az ilyen típusú nőre Rebecca Watson, aki nem kis vihart kavart a weben azzal, hogy ő "nemi erőszak túlélője", meg "szexuális zaklatás áldozata", mert egy konferencia után a liftben egy férfi megkérdezte tőle, meghívhatná-e egy kávéra a szobájába. Miután a nő nemet mondott, a férfi nem foglalkozott tovább a dologgal, kilépett a liftből és nem látták egymást többet.
Na jó, jó, ez talán nem volt jó példa ártatlan megjegyzésre, de túlérzékeny nőre igen. És a HVG-s cikkírók is tisztában vannak mindezzel, csakhát abból nem lehet cikket írni, hogy minden rendben, a feministák hisztije meg csak porhintés. Marad a szavak kicsavarása, a rémek látása, és persze a jó öreg meztelen király körbehurcolása. Mindenütt tombol a szexizmus, és ennek legfőbb bizonyítéka, hogy sehol sem látható.

"Az ellenséges szexizmus nőképe szerint tehát mi nők versengés útján, vagy szexuális eszközökkel igyekszünk kontrollálni a férfiakat."

Ez két teljesen külön téma, de egyiknek sincs semmi köze a szexizmushoz.
A férfi-nő versengés feminista kitaláció; amíg elő nem álltak vele valamivel több mint fél évszázada, addig senkinek eszébe sem jutott, hogy a nemeket egymással versengeni lássa. Ki lett volna az az őrült férfi, aki hivatalnokként vagy férfiszabóként a közös gyermekeiket otthon nevelő feleségével "versengeni" akart volna? A feministák ötlete volt a nőket betuszkolni a munkaerőpiacra, aztán meg ők találták ki a baromságot, hogy a munkaerőpiacon az emberek nem egymással versengenek - mint humán erőforrás a humán erőforrással -, hanem a férfiak a nőkkel. Mintha egy adott állásra mindig csak egy nő versenyezne egy férfival, vagy mintha egy adott utcaseprői vagy judo-instruktori állás betöltésével a nők vagy a férfiak valamiféle egymás elleni háborúban könyvelhetnének el győzelmet vagy vereséget. Hihetetlen.
A férfiak manipulálása szexuális eszközökkel tagadhatatlan tény, és egyidős az emberiséggel. A nők - ha máshogy nem hát tudat alatt - tisztában vannak vele, hogy a férfiakban 10-30-szor annyi a nemi vágyat fokozó hormon, tehát sokkal inkább akarják a szexet (az más kérdés, hogy ki mennyire élvezi - itt most az akarásáról beszélek). Manipuláció a "vegyél egy bundát különben nincs szex" pont ugyanúgy mint a kicsinyes bosszúként elsütött "fáj a fejem" amiért a férfi nem vitte ki a szemetet. Aki tagadja ennek a létét az vagy vak, vagy bolond, vagy elkötelezett istenítője a női nemnek (azaz vak és bolond), netán elkötelezett gyűlölője a férfiaknak (vak, bolond és rosszindulatú).

"ezek a képek a sikeres karrierrnőket, az asszertív feministákat vagy a „csábító” nőket írják le! Ők azok a „rossz nők”, akik „nem tudják, hol a helyük”."

Elnézést hogy meg merem kérdezni, de a túlérzékenységre vonatkozó megjegyzés milyen szempontból írja le a karrieristákat vagy a csábító nőket? Esetleg a feministákra vonatkozhat, amennyiben elismerjük, hogy a feministák kifejezetten túlérzékenyek a többségi társadalomban normálisnak tartott kommunikációs, vagy neadj'isten flörtölési formulákra. Hogy azért lesz valaki feminista, mert paranoid módon retteg a másik nem közeledésétől, vagy épp fordítva, attól változik valaki hajszálvékony porcelánná, hogy elterjednek a fejében a feminista eszmék, azt nem lehet tudni. Csak annyi bizonyos, a feministák nem reprezentálják a nők többségét.
Ja, és mi is ez a "nem tudják hol a helyük" szöveg? Senki nem mond manapság ilyet, egyedül csak a feministák. (Már megint ide lyukadtunk ki.) Férfiak között nem képezi beszélgetések tárgyát az, hogy a nőknek "vissza kéne menni a konyhába", de a feministáknál igen, tehát ki ellen harcol az a feminista, aki a "vissza a helyedre!" ellen küzd? Igen, a saját rémképzetei ellen.

"Az ilyen típusú nők teljesítményét gyakran elismerik ugyan, de általában nem tartják őket szeretetreméltónak."

Az, hogy ki kit tart szeretetreméltónak nem szexizmus kérdése. Már megint átcsúsztunk valami teljesen más témába, amivel úgy csinálunk, mintha arra vonatkozna amiről beszélünk, pedig nem. Az, hogy ki mennyire szereti a karrierista nőket, egyéni ízlés kérdése, sőt, még inkább egyedi/eseti megítélésé. Véleményem szerint valóban nem túl szeretetreméltóak, mivel legfőbb ismertetőjegyük a konfrontálódásra való hajlam, ami senkit nem tesz szerethetővé. Aki karrierista, az eleve számolhat vele, hogy nem sokan fogják kedvelni - akár nő, akár férfi.

"Milyen is a helyes út, és kik járnak ott? Azok a nők, akik kedvesek, gondoskodók, önalávetők, így nem veszélyesek, és ezért szerethetők."

Jujujuj. Már megint keveredik a normális józan ész a szerző beteg marxizmusával. Egy nőies nő általában kedves és gondoskodó, de ennek semmi köze az "önalávetéshez", vagy bármiféle "veszélyességhez" - és ezeknek a kitalációknak semmi köze a szerethetőséghez. Julist vagy Marist nem azért szereti a Géza meg a Pista, mert "önalávető" vagy mert "veszélytelen", hanem mert kedves és nem konfrontatív. Tipikus példa ez arra, hogy a hagyományos nőképet nem a férfiak értékelik alacsonyra, hanem a feministák. A feministák sározzák a hagyományos nőideált, mert az szerintük nem eléggé agresszív.

"a megelőlegezett jóindulat tehát a fizetség, a jutalom azért, ha egy nő a hagyományos szerepelvárásnak megfelelő “jókislány”"

Kedves cikkíró félreértett valamit, vagy talán csak a szülei nem magyarázták el kellőképpen.
A "jóindulat" neve odakint a valódi világban "udvariasság", és majd' minden emberbe belenevelik a szülei, ha maguk rendelkeznek ezzel a kvalitással. Persze a fiúkba-férfiakba egy kicsit jobban. Csakhogy, és itt jön a lényeg, udvariasnak lenni csak olyan emberrel szemben lehet, aki maga is birtokolja a megfelelő udvariassági sémákat. Ha én előreengedek valakit, az azért van, mert én egy udvarias ember vagyok, aki tudja mi az illem. Ha az az illető viszont ezen hisztériázni kezd, azzal csak annyit bizonyít, hogy egy neveletlen bunkó paraszt, aki a társadalmi érintkezés alapvető formáival sincs tisztában.

"nem nehéz észrevenni, hogy az ajtóban való előreengedés az utóbbi típusú nőknek szóló udvarias gesztus"

Kedves cikkíró akkor nem hazudna, ha én minden esetben tesztet íratnék az adott nővel mielőtt előreengedem. Persze mi tudjuk, hogy ez abszurd. Egyébként nem igazán látom át, hogy a cikkírónak mi is a problémája: azt szeretné, ha a férfiak semmilyen nővel nem lennének udvariasak, vagy azt, hogy minden nővel legyenek azok, akkor is, ha ezért az adott példány sikítófrászban tör ki? Netán az lenne az ideális, ha a férfiak gondolatolvasnának, és előre tudnák, hogy kit kell előreengedni és kit nem?

"Megköszönjük, és ezzel elfogadjuk az alárendelt pozíciónkat is."

Micsoda szégyentelen és pofátlan mellébeszélés! Akinek az egész élet egy státusz-szajhász társasjáték, amiben ha előreengedik az ajtóban az 2 pont levonást jelent, annak lehet hogy ilyen sületlenségek vannak a fejében. Normális emberek nem veszik alárendelt pozíciónak, ha pozitívan kivételeznek velük, inkább örülnek neki, vagy akár még azt is mondhatjuk, ez jelzi a magasabb pozíciójukat.
És ez kibukik abban is, hogy a feministák harcolnak a nőkvótákért, ami az ajtóban előreengedés eggyel komolyabb foka, csak mivel ott pénzben mérhető az eredmény, az már kóser. Az ajtóban még elítélendő, a kvótánál már harcolni kell érte. Most akkor hogy is van ez?

"Ennek – elvileg – világos üzenete van: köszönjük, de nem kérünk a lekenyerezésből. Mert sokkal jobban szeretnénk, ha úgy is szerethetők lennénk, ha sikeresek, önállóak és egyenrangúak vagyunk a férfiakkal."

Hajráf! De akkor kvótákért se álljanak sorba, mert aki egyenrangú, az ne kérjen nemi előnyöket.
Egyébként csak én tartom furcsának, ha az ELTE adjunktusa arról beszél, hogy ő a férfiak mellett (vagy miatt) nem lehet sikeres, önálló, vagy egyenrangú? A férfiak 98%-ánál magasabb a státusza, mi a túróról beszél még? Ha szegény gyufaáruslány lenne, akkor érthető lenne a sirám, de a saját iroda bőrfoteléből írkálni a sikeresség elérhetetlenségéről kicsit... visszatetsző.
Illetve ha a siker megvan, akkor szerethető akar lenni? Az személyiség kérdése, kérem. Léteznek közkedvelt bolti eladók és közutált bankárok is. Csak az, hogy valakinek puncija van, még nem ok arra, hogy "automatikus szeretést" követelhessen az emberektől.

"ez a tisztelet valójában az uralkodásról szól, még akkor is, ha ennek a férfiak nincsenek az ilyen helyzetekben tudatában."

Micsoda istentelen félkegyelműség. Igyekszem tartózkodni az erősebb szavaktól, de ez igencsak próbára teszi a türelmemet.
A kedves cikkíró beteges lelkivilága, na az szól a uralkodásról. És ezt maga is tudja, hiszen még ugyanabban a mondatban leírja, beismeri, hogy a férfiaknál nem az uralkodásról van szó. Csak és kizárólag a feminista fejekben zajlik ez a hatalmi játszma. És hát mi mást is akarhatna egy feminista, minthogy az egész világ alkalmazkodjon őhozzá, az ő végtelen és értelmetlen szellemi maszturbációjához?! Minden egyes férfi és nő változzon meg, mert az ő úri kedve úgy tartja; mert szerinte a feminista dogmák alapján újra kell írni az egész világot tetőtől talpig. Micsoda féktelen arrogancia és megalománia... És még csodálkozik, hogy nem nagyon szerethető.

"A patriarchális berendezkedésű világunkban a férfiak hatalma mindig biztosított a nők és más férfiak felett"

Hát ezen hangosan felnevettem. A férfiak hatalma biztosított a férfiak felett? Nocsak. Mi a francról beszélünk mi most egyáltalán? A kapitalizmus szúrja a cikkíró szemét, netán az isten által megalkotott hierarchia? Mindent le kell cserélni a tökéletes kommunizmusra, hogy senki ne legyen senki felett vagy alatt? Egyenlőség, testvériség, népirtás, kolhoz? Ha matriarchátus lenne, akkor semminek nem lenne vezetője, senki nem uralna semmit és senkit? Boldog egyetértésben élne az oroszlán és a bárány, ugye? Az antiutópiák poklához vezető út nem jószándékkal van kikövezve, hanem marxista cikkírók csúsztatásaival.
Ja, és ha már itt vagyunk, a férfiaknak semmiféle hatalma nincs a nők felett. Nincs olyan cég, szervezet, csoport vagy bármiféle társadalmi struktúra, ami arra épülne, hogy férfi(ak) irányít(anak) nő(ke)t. Még a házasságban is egyenrangúság van, sőt, köszönhetően a családjogi törvényeknek inkább a nők érezhetik magukat nyeregben. Ez az egész "patriarchális társadalom" még mindig csak kitaláció, egy megfoghatatlan szellemalak, ami rámutatásra automatikusan köddé válik. Meglátni, megtapintani, megérteni lehetetlen. Fogadjuk el mint dogmát, a feminista egyház szent kinyilatkoztatását, hiszen létezik az ősanya, és Dvorkin az ő prófétája, aki megmondta a nagy tutit, hogy a férfiak uralják a nőket és punktum.

"A „nemek harca” ezért a hatalomért folyik, aminek célja a szabadság elérése."

Kíváncsi lennék a cikkíró tudna-e valamiféle példát felhozni, hogy miféle szabadság ez amiről beszél. Az ajtóban előreengedéstől való szabadság? Most sírjak vagy nevessek? Az mindenesetre beszédes, hogy a nemek harcát ezek szerint ezek a valakik csinálják. Ők harcolnak a láthatatlan elnyomás ellen, tehát ők szítják ezeket a fölösleges és káros gyűlölködéseket, ellenségeskedéseket.

"Azé a szabadságé, amiben mindenki az lehet, és azt tehet, amit szeretne."

Úgy érzem cikkírónk feminista szeretett volna lenni, aki a társadalom lerombolására írkálhatja a cikkeit, és szabadságában állt, hogy azzá váljon. Akadályozta valaki? Nem. Akkor miről beszél? Mi az, amit nem tehet, mi az, ami nem lehet?

"A szexizmus alapja pedig az, hogy mindig és kizárólagosan biztosítsa ezt a szabadságot nekünk, férfiaknak."

A férfiaknak semmi olyan plusz szabadsága nincs, ami a nőknek ne lenne. Aki nem ért egyet mondjon egy példát. Ja, az állva pisilés. Bocs, az is kilőve. Sőt, azt kell hogy mondjam, a férfiakra sokkal erősebb társadalmi nyomás nehezedik, mint a nőkre. Egy nő előtt a következő lehetőségek állnak: főállású munka, részállású munka, főállású anyaság. Egy férfi előtt a következő lehetőségek állnak: főállású munka, főállású munka, főállású munka.

"más néven a hegemón maszkulinitás"

Nem kérem, ez a retardáció. Az a valami, aminek a létéről egy feminista röpiratban hall először az ember, az értelmes dolog nem lehet. Aki meg elhiszi, hogy ilyesmi létezik, az inkább tartózkodjon a cikkírástól.
Komolyan mondom, nagyra értékelem én az ELTE munkatársait, de mindennek van határa.

"A férfiak többsége továbbra is ezt a meghatározó férfiasság típust követi, még akkor is, ha ez az ideál elérhetetlen vagy élhetetlen."

Az előbb mintha a túláradó szabadságról lett volna szó. Ez mintha ellentétben állna azzal. Houston, we have a problem.

"az antifeminitás normája arra készteti a férfiakat, hogy elkerüljék a tipikusan nőies tevékenységeket és viselkedéseket."

Vagy az is lehetséges, hogy egyszerűen csak férfiak, és nem akarnak nők lenni. Persze tudjuk, manapság az a hivatalos álláspont, hogy mindenkinek nőnek kéne lenni, hiszen a nő jó, a férfi meg rossz.
Arról már ne is beszéljünk, hogy a nők semmi vonzót nem találnak a nőies viselkedésű férfiakban, tehát a férfiakat a saját jól felfogott érdekük készteti arra, hogy kerüljék a nővé változást.

"hagyományos férfiasság csak kevesek által élhető realitás, a többség számára frusztrációt jelent a megfelelés"

Már megint szembemegy a nagy férfi szabadság eszméjével. Döntse már el végre, hogy azért jó a feminizmus, mert a férfiak szabadságát akarja a nőknek is biztosítani, vagy mert a férfiak korlátai ellen is küzd. A kettő egyszerre nem megy. Persze mindkét elmélet badarság, de az azért külön emlékmű a feministák intellektuális kapacitásának, hogy egyszerre erőltetnek két elképzelést, amik kölcsönösen kizárják egymást.

"észre sem veszi, hogy ezt követve hamarabb hal meg, szegényesebb életterveknek él, és ez az, ami megakadályozza abban, hogy jó apa, barát és férj legyen"

Na, ez lenne az a sok patriarchális előny a nőkhöz képest? Mi ez a cikk, az önellentmondások lexikona?

"Ha megérti, mi is az a feminizmus, akkor megéli azt is, hogy ez nem csak a nőket szabadítja fel, hanem a férfiakat is."

A kevésbé nő (nem visz rá a lélek hogy férfit írjak - csak hogy fűtsem egy kicsit a szexizmus elleni elhivatottságukat) cikkírónak is jót tenne, ha megértené, mi az a feminizmus, mert egyelőre még csak annyit ért el, hogy telenyomták a fejét ezekkel az ostobaságokkal. Persze lehetséges, hogy csak azért szajkózza a feminista dogmát, mert különben nehéz helyzetbe kerülne a tanszéken, a 8 női kolléga mellett mindössze 2 férfi egyikeként. Nem elgondolkodtató, hogy a megmondóembereink 80%-a nő, és ezek többsége aktívan feminista? Ha létezne patriarchátus, vagy szexizmus, talán fordítva lenne a helyzet, és a 8 férfi mellett lenne 2 nő, akiknek a feminista véleménye nemhogy a HVG-ben nem jelenhetne meg, de még titkolniuk is kéne az állásukat féltve.

---

Utóirat:

Micsoda véletlen, hogy pont most jelent meg egy érdekes cikk (igaz nem a HVG-ben, csak) a díványon hasonló témában. Idézek pár sort:

"Amióta egyre több nő dolgozik, megváltoztak a velük kapcsolatos társadalmi elvárások - a férfiakkal szembeniek viszont megmaradtak, ami elég aszimmetrikus helyzetet eredményezett.  Hiába lett teljesen elfogadott, ha egy nő karriert épít a család mellett, a társadalom még mindig nem tudja kezelni azokat a férfiakat, akik otthon maradnak a gyerekkel."

Szólj hozzá!

Címkék: feminizmus feminista antifeminista antifeminizmus

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.