HTML

Deansdale

Férfiszféra: antifeminizmus, nőzés, satöbbi. Ja, és táplálkozás.

Utolsó kommentek

  • GABOR2: @Borathan: Nem, sok a dolgom, hétvégén is dolgoznom kell. Ahhoz minőségi idő kell. (2020.02.21. 12:42) Boldog Karácsonyt!
  • Borathan: @GABOR2: a blogodon nem kéne cikkeket írni? (2020.02.21. 12:23) Boldog Karácsonyt!
  • GABOR2: Portfolio-n megjelent egy cikk, arról, hogy a Koronavírus elszabadult és tovább fertőz mint ameddig karanténban tartják az embereket és hosszú ideig nem is semmisül meg a szabadban, tehát ebből már ... (2020.02.21. 10:18) Boldog Karácsonyt!
  • GABOR2: Ez a hanaui lövöldöző is egy elég érdekes eset. Simán elintézik azzal, hogy szélsőjobbos és sokaknak elég ennyit mondani róla. Pedig állítólag ő nem volt szegény, Mercije volt és bankárként dolgozo... (2020.02.21. 10:02) Boldog Karácsonyt!
  • GABOR2: @Frederick2: Nem maguktól bár részben maguktól is, hisz már sok feministát is pl. elhallgattanak azért mert szerintük magukat férfiból nővé változtatni akaró transgender emberek férfiak maradnak... ... (2020.02.20. 11:50) Boldog Karácsonyt!
  • Utolsó 20

Világvége 03

2012.02.23. 11:57 Deansdale

Oké, tele a spájz, az átmeneti zűrös időszakot túléljük. De mi van, ha az alagút végén a fény még így is 1-2 évvel odébb van, mint ameddig a készletek tartanak? Akkor kénytelenek vagyunk termelni valamit.

Nade ha az ember élelmet és vizet akar előállítani magának, és erre fel is akar készülni még geddon előtt, akkor teljes életmódváltásra van szükség. A városi élet feladásával ki kell költözni tanyára, szerezni ásót, kapát és nagyharangot, aztán rohamtempóban megtanulni tehenet fejni, trágyázni, ésatöbbi. Aztán ha mégsem jön a geddon (mert végülis erre is van esély :), akkor lehet filózni, hogy jobb-e így, vagy jobb volt úgy.

Ez nekem nem megy. Számomra az nem megoldás, hogy visszamegyek 150 évet az időben, és feladok minden luxust és kényelmet amit azóta kitermelt a világ. Igen, lusta vagyok, kinek mi köze hozzá? :) Tehát nem a múltat fogom felhozni a jelenbe, hanem a jelent viszem vissza a múltba. Hogy hogyan is értem ezt? Úgy, hogy nem én megyek ki a pusztába betyárnak, hanem a pusztát fogom behozni a lakótelepi 8. emeletre :)

Ennyi ködösítés után talán rá is térhetnék a lényegre. Az embernek azzal kell dolgoznia, amije van. És ha tömbházban él, akkor is kell tudnia kezdenie valamit, ha a kaki a ventillátorba pottyan. Persze lakótelepen sok szempontból ezerszer nehezebb túlélni - viszont más szempontokból kicsit könnyebb is. Például a kertes házaknál két nagyságrenddel több tolvaj és rabló fog felbukkanni (adott esetben egyenruhában), mint a lakótelepeken.

Mivel igazán komoly geddonra egyszerűen lehetetlen "kompetens" módon készülni (egy mágneses pólusváltás vagy gigászi napkitörés után felkészültségtől függetlenül mindenkinek lutri van), ezért azzal nem is foglalkozok. A megoldások arra vonatkoznak, hogy mit érdemes tenni, ha beüt egy kisebb-nagyobb gazdasági válság - munkanélküliség, éhezés, esetleges fűtés-, áram- és vízkimaradás, stb.
Ja, míg el nem feledem: a következő témákkal akkor is érdemes lehet foglalkozni, ha a válság mégsem jön el.

Az erkélyre telepítendő virágláda szintjén rögtön lépjünk túl, azt hiszem az egy olyan dolog, amit nem kell külön bemutatni. Csapjunk hát a lovak közé...

1. Hidropónia, akvapónia

A hidropónia lényege, hogy táptalaj nélkül, kavicsba vagy más hasonló "inaktív" közegbe ültetett növényeket folyamatosan tápoldattal locsolunk, amiből azok felveszik ami nekik kell, ezért nőnek és termést hoznak. A legegyszerűbb házi vátozata az "ablakkert", vagyis egymás alá függesztett flakonokban csöpög lefelé a víz, egyikből a másikba, míg legalul össze nem gyűlik egy tartályban, ahonnan vissza lehet borítani (vagy szivattyúzni) az egészet a tetejére, és minden kezdődik elölről. Videó1, videó2.

Nem túl bonyolult dolog, jól és gyorsan terem, az egyetlen gond a tápoldat elkészítése, de arról találhatunk anyagot a neten. Tudom ajánlai a "komposzt tea" készítést, ami nagyjából azt jelenti, hogy egy marék komposztot egy vödör vízbe borítunk és gondoskodunk arról, hogy tudjon levegőzni. Ez gyakori kevergetéssel is megoldható, de profik csinálhatják akváriumi levegőztetővel is (ha van áram). A menők tesznek bele még mindenféle szutykot a speciális denevérguanótól kezdve a nitrogéntablettákon át a melaszig, de ez mind csak arra jó, hogy ezt vagy azt a mutatóját javítsa pár százalékkal - az eredmény szempontjából mellékes. Főleg geddon után :)

Az akvapónia ennél eggyel jobb szerkezet, bár nem lehet felakasztani az ablakba. Ott annyival egészül ki a hidropónia, hogy alátesznek egy akvakultúrát. Magyarul: van egy tartály hal, azokat kell etetni, cserébe azok trágyázzák a növényeinket, így nincs szükség tápoldat készítésére. Amint a növények a vízből felvették a halkakit, a tisztított víz mehet vissza a halakra. Ennek az az eredménye, hogy nem csak növényeket tudunk kivenni a rendszerből, és azokat megenni, hanem halakat is. Aki foglalkozott táplálkozástudománnyal, az tudja, hogy a halak a legegészségesebb és legfontosabb táplálékok között vannak, tehát geddon után hatványozottan érdemes figyelni rájuk.

Akinek a "debreceni srác", vagyis Gönczi Péter akvapóniás rendszere túl nagy, az ne aggódjon: lehet kicsiben is építkezni. Mindenesetre érdemes figyelemmel kísérni Péter blogját, főleg azoknak akik nem tudnak angolul. A fórumon meg lehet vitatni bármit, és ötleteket is lehet szerezni.

Itt egy érdekes videó, ami az ablakkertet keresztezi az akvapóniával; inkább ötletelésre jó, mint egy-az-egyben másolásra, dehát ezeket úgyis mindenki magának tervezi és építgeti, valószínűleg nehéz lenne két egyforma rendszert találni a világon.

1. b) - Bónusz keményf*szúaknak: növénykonténer

Megfelelő világítóeszközök használatával bárhol lehet zöldséget termeszteni. Akár egy kiszuperált vagonban vagy szállítókonténerben is. Sajnos a legdurvább linket nem is találom, mert vannak akik már ezeket az elképzeléseket is továbbfejlesztették, mert nem találták őket elég hatékonynak. Jelenleg a "max" az, hogy a konténerben hatalmas tepsikben állnak a növények egymás fölött sűrű sorokban, és mindegyik tepsi alján egy mini LED-sor adja az éltető fényt az alatta levőnek. Így a pincében, padláson, egy raktárépületben vagy garázsban is tömegesen lehet zöldséget termeszteni. Hogy ezek sose látnak se földet, se napot? Geddon után ez lesz a legkisebb problémánk...

2. Komposztkert

Jean Pain francia szupermen találta fel (újra) ezt a módszert, én személy szerint még nem próbáltam, de vannak akik esküsznek rá. Geddon után hajlamos lennék kísérletezni vele, bár kell hozzá a hely és a napsütés, ezért lakásban nem megvalósítható. Viszont - elméletileg - nem kell hozzá termőtalaj, ezért bármely vízszintes területen (kizsigerelt, vagy rossz minőségű talajon, homokon, sziklán, vagy akár háztetőn [bár oda macerás eljuttatni a komposztot]) megvalósítható.

A módszer lényege, hogy szerezni kell pár köbméter érett fakomposztot, amit egyenletes rétegben lefektetve gyakorlatilag bármit elültethetünk benne szinte nulla munkával. [A link időzítve van a youtube videó egy adott pontjára, ha valakinek nem automatikusan onnan kezdené, az tekerjen oda manuálisan. Az időpont a link végén leolvasható. Ilyen időzített videók később is lesznek!] Példának általában a krumplit hozzák fel, aminek a Jean Pain-féle termesztése így néz ki: a komposztra rászórod a krumplit, arra némi szalmát, aztán amikor beérett a termés akkor egy laza csuklómozdulattal kiemeled a krumplit a komposztból és mehet a konyhába. Öntözni, trágyázni, kapálni, növényvédeni nem kell. A szalma azért kell rá, hogy a komposztot védje a kiszáradástól - ezért nincs szükség locsolásra. Ráadásul mivel a termőréteg maga a komposzt, akár egy betonplaccon is működik. Mi ez, ha nem az aftergeddon kánaán? Csak legyen vetőkrumplink és komposztunk.

Ja, hogy honnan szerzünk speckó fakomposztot? Hát egész télen azzal fűtöttünk :) Tavaszra pont beérik, mehet a betonplaccra. A következő évben lehet ismételni egy pár centis plusz réteg ráhúzásával.

Az igazán profik a komposztból még biogázt is nyerhetnek. Akit egy kicsit is érdekel a téma, nézze végig azt a videósorozatot amiből linkelgettem.

3. Permakultúra, erdőkert

Na ehhez már tényleg szükség van kertre, vagy erdőre. Viszont nagyon jó módszer arra, hogy minimális munkával maximális termést tudjunk begyűjteni, ráadásul fenntartható módon, ami ebben az esetben nem csak hippi szlogen, hanem konkrétan azt jelenti, hogy jövőre és azután is teremni fog, tehát stabil túlélést biztosít.

Az erdőkert lényege, hogy létrehozzunk egy olyan növényi társulást (csúnya szóval ökoszisztémát), amihez aztán nem kell hozzányúlni, mert fenntartja magát. Most a vérbeli kertészek talán tétován emelik a kezüket, mert el sem tudják képzelni, hogy miféle kert az, ahol nem kell kapálni, permetezni, trágyázni, de még locsolni, sőt, ültetni sem. A válasz: erdőkert :)

Szóval az erdőkert lényege (deja vu-m van), hogy egy olyan erdőt hozunk létre, ami nekünk hasznos termést hoz. Legkönnyebb ezt úgy elképzelni, hogy veszünk 1 hektár bármilyen erdőt, amiben össze-vissza állnak a fák, tele van bozóttal és cserjékkel, gazos az egész és nem terem semmit. És aztán mi elkezdjük a meglévő növényeket "kicserélgetni" olyan fákra, cserjékre és bokrokra, amik megélnek az adott környezetben, és termést is hoznak. Vagyis a bükkfát kidöntjük, és beteszünk a helyére egy almafát (csak példa); a tüskés vad bozót helyére csipkebogyót vagy málnát telepítünk; a földön megmaradt gazok helyére pedig vad szamócát, szedret, stb. Igen, mivel ez a kert önfenntartó, ezért kénytelenek vagyunk bele olyan fajokat tenni, amik ezt kibírják, tehát nem biztos hogy pont azt fogja teremni, amit a leginkább imádunk - dehát na. Geddon után ne panaszkodjon az ember, ha csipkebogyót kell ennie tejszínhabos eper helyett - ugyanis a valódi összehasonlítási alap az lesz, hogy csipkebogyót ehet a semmi helyett...

A fajok "kicserélését" nem szabad túlzásba vinni, mert a rendszernek szüksége van olyan extrákra, amikre elsőre talán nem is gondolnánk. Itt jön a képbe a permakultúra elmélete (illetve gyakorlata): a fenntartható termeléshez szükség van olyan fajokra is, amik nem hoznak ugyan közvetlen termést, de hozzájárulnak a többi faj fennmaradásához, szaporodásához és fejlődéséhez. Példának okáért kellenek olyan növények, amik jól megkötik a nitrogént, ezért természetes módon trágyázzák a talajt; kellenek olyan növények, amik riasztják a kártevőket; kellenek amik vonzzák a hasznos rovarokat; stb. Ezt lehetetlen lenne itt részletezni, de akit érdekel a téma az utánanézhet.

Egyes netes videók szerint egy pár hektár már beindított, üzemelő erdőkert annyi termést hoz, hogy egy család nem bírja leszüretelni. Mindezt - a betakarításon kívül - körülbelül évente 10 nap munkával. Személyesen még ezt sem tapasztaltam, de hajlamos vagyok elhinni azoknak, akik feltették erre az életüket.

...

Namármost azt azért lehet érezni, hogy mindegyik módszernek vannak előnyei és hátrányai. Az akvapónia és a komposztkert valószínűleg nem hozza azt a vitamin-, ásványi anyag- és nyomelemtartalmat, amit a hagyományos földművelés. Ugyanakkor az erdőkert nem alkalmas egynyári növények termesztésére. Nade nem kell hozzá különösebben nagy géniusznak lenni, hogy lássuk, ezek a módszerek mennyire tökéletesen kiegészítik egymást!

Lássuk csak... Először is szükség lesz viszonylag nagy volumenű termelésre, ami egész évre elegendő "ballasztanyagot" ad a családnak. Erre az akvapónia nem felel meg, és az erdőkert sem, de ott a komposztkert. Abba bele lehet vetni a krumplit, úgy fog teremni mintha ő maga is a világvégétől tartana :) Vannak viszont növények, amik egész évben kis mennyiségben kellenek, de nem jól eltarthatóak (pl. saláta) - ezeknek ideális az akvapónia. Abban mindent meg lehet termelni, aminek nem kell nagy tér vagy nagy gyökérzet, így elsősorban a leveles zöldeket, hüvelyeseket, esetleg kisebb gyümölcsöket is, mint pl. eper. És az akvapónia ezeket egész évben képes hozni! És ha valaki afelől aggódik, hogy ez a két módszer nem hoz elég nyomelemet, valamint nincs benne elég gyümölcs - arra ott az erdőkert. Annál több vitamin és nyomelem senkinek nem kell, mint amit egy valódi, műtrágyázatlan, permetezetlen, erdei környezetben növekvő csipke- vagy kökénybokorról szüretelt termés adhat. És ott van még természetesen mellette a gyümölcsfák, cserjék és bokrok halmaza, amit kedvünk szerint ültetünk az erdőkertünkbe.

És hogy ki ne felejtsem: az akvapóniából jön a hal. Csak olyan fajt szerezzünk, ami hajlamos a fogságban való szaporodásra :)

De ha már itt tartunk, a hal esetleg nem elégíti ki a húsigényünket. Az állattartás viszont nehéz és macerás, ráadásul rengeteg táp szükséges hozzá, nem? Nem.

Tartsunk 1-2 nyulat és tyúkot, etessük "háztartási hulladékkal", és a problémáink nagy része úgy megoldódik, hogy nem kell halálra dolgoznunk magunkat vele. Kellően rugalmas gondolkodással még azt is elképzelhetjük, hogy nyulak tartására egy tömbház is megfelel. Csak úgy kell nekik hordani a füvet, hogy a szomszédnak ne tűnjön fel :)

És igen, egy kritikus ponthoz érkeztünk: hogyan tudjuk megvédeni magunkat attól, hogy más is szemet vessen a terményünkre?

Ebből a szempontból az akvapónia, az ablakkert és az erdőkert ideális lehet, mert az utcafrontról nem látható, ahogy virul a termés. Az erdőkert akár úgy is kinézhet, mint valami burjánzó dzsungel, amiben nem érdemes élelmet kutatni. Az akvapónia pedig bent rejtőzik a szobában, a kutató tekintetektől jól elrejtve.

Marad problémás területnek a komposztágyás, hiszen az mégiscsak kint van a szabadban és elég rendezettnek néz ki ahhoz, hogy a tolvajok (illetve az állam) szemet vessenek rá. Ezt igyekezzünk elrejteni valahogyan a ház mögé, a kert végébe, stb. Jobb vagy konkrétabb ötletem jelenleg nincs - akinek lesz, ne habozzon megosztani velünk.

Állattartásra pedig azt tudnám javasolni, hogy akkor is "beltéren" tartsuk őket, ha történetesen kertes családi házban lakunk. Ez talán úgy lenne praktikus, hogy a házhoz toldott tyúkólnak legyen bejárata a ház és a kert felé is, de a kert felé vezetőt belülről "atombiztosan" el lehessen reteszelni. Ha csak éjszakai tolvajoktól tartunk, akkor emellett a tikokat napközben kicsaphatjuk kapirgálni. Ha az életünket féltjük a rablóktól és rekvirálóktól, akkor jobb ha a jószág egész nap az ólban ücsörög. Igen, ez már a paranoiás vetület, dehát mint már sokszor említettem, nem tudjuk mire készülünk.

Van még egy rakat érdekes kérdés (pl. víz), meg persze ötlet is, de azokkal majd máskor foglalkozunk. Általában nem szoktam kommentelésre buzdítani az olvasókat, mert nem vagyok az a fajta kuncsorgó ego-blogger, de most talán mindenki jobban jár, ha nem szégyellősködünk, hanem összeadjuk az ötleteinket - egyszóval kommentre fel! Ne sajnáljátok a billentyűzetet.

Szólj hozzá!

Címkék: világvége aftergeddon geddon

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.