HTML

Deansdale

Férfiszféra: antifeminizmus, nőzés, satöbbi. Ja, és táplálkozás.

Utolsó kommentek

Egy gyors kérdés

2012.10.31. 10:35 Deansdale

A HVG most megint foglalkozik azzal, hogy Kiaknázatlan a női munkaerő. Fő problémáik:

"A hat év alatti gyereket nevelő nők 35 százaléka, a három gyermekesek 20 százaléka dolgozik"

Namármost ezzel kapcsolatban lenne kérdésem: Mivel tudjuk, hogy a munkahelyek száma véges, tehát nem jut mindenkinek - miért pont a kisgyerekes nőknek kellene dolgoznia, és miért nem másnak?

Nem igazán látom, hogy miféle társadalmi haszonnal jár, ha a kisgyermekes anyák kiszorítanak a munkalehetőségekből másokat, például kisgyermekes férfiakat, korosodó családapákat, egyedülálló nőket, bárkit. Nem értem miért lenne jó az államnak, vagy épp nekünk, a társadalomnak, ha a felnövekvő generáció alig találkozik a szüleivel és államilag üzemeltetett intézményekben nevelkedik csak azért, hogy teljesüljön a feminista ötéves terv.

Kissé átfogalmazhatom a fenti kérdést, hátha így többen megértik: Ha már valakiknek muszáj otthon maradni, mert nem jut munka mindenkinek, akkor kik azok akiknek az otthonmaradása nagyobb társadalmi haszonnal járna a kismamákénál?

6 komment

Címkék: feminizmus antifeminizmus

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bobemara 2013.01.27. 21:01:53

Csak most találtam rá a blogra és kezdtem visszaolvasni .-))

A kisgyerekes nőnek is fontos, hogy legyen más is az életében, mint a négy fal meg a pelenkák. Írom ezt úgy, hogy én kifejezetten élveztem a gyerekemmel itthon töltött időt .-))
Csakhogy én nem igazán vagyok átlagosnak tekinthető, mert minimális társadalmi kapcsolattal is beérem. A legtöbb nőnek viszont társaságra van szüksége, kevesen szeretnek egyedül lenni.

Márpedig ha csak egy kereső van, akkor annak nagyon sokat kell dolgoznia, hogy eltartsa a két szülő + X gyerek formációt. Ennek megfelelően nem nagyon fog részt venni a tényleges családi életben, a gyerekeit max. alvás közben látja.
Tudom, mert nálunk is így volt, és hadd mondjam meg, máig nincs igazán mély kapcsolat a (már felnőtt) gyerek és apja között...

Tehát az, ha a kisgyerekes anya is dolgozik, nem feltétlenül megy a gyerek rovására, mert ő nap közben úgyis iskolában, óvodában van. Amire szüksége is van, mert a gyerektársaság 2-3 éves kortól nagyon fontos a helyes szocializációhoz.

Amúgy pedig: nem azon kellene gondolkozni, hogy a kevés munkahely kinek jusson, hanem azon: miként teremthetnénk több munkahelyet.

Deansdale 2013.01.28. 07:56:27

"Amúgy pedig: nem azon kellene gondolkozni, hogy a kevés munkahely kinek jusson, hanem azon: miként teremthetnénk több munkahelyet."
Ez papíron jól hangzik, de amíg az utóbbi egyáltalán felmerül mint kérdés, addig muszáj az előbbin _is_ gondolkodni.

Nem vitatom el a nők jogát vagy igényét a társasági életre, de azt máshol is lehet rendezni, nem csak munkahelyen. És gondolj bele hogy mi lenne ha a gyerkőc az anyjával sem ápolna mély kapcsolatot, mert őt is csak hajnalban látta volna meg este. Mert az ugye egyáltalán nincs biztosítva, hogy a nő rugalmas időbeosztású vagy távmunkahelyet talál. A bölcsi meg az ovi viszont nem helyettesíti az igazi anyát. Illetve igen, bizonyos értelemben - sajnos.

Bobemara 2013.01.29. 00:35:16

Nem, a munkahely nem társasági életre való, ezek szerint félreérthetően fogalmaztam.
Mentségemre szolgáljon: én egyáltalán nem élek társasági életet a munkahelyemen (értve ez alatt a kávé- és cigiszüneteket, közös ebédeléseket, névnapozásokat, stb.).

Ettől függetlenül: szüksége van mindenkinek arra, hogy időnként csak felnőttekkel legyen körülvéve, felnőttekhez kelljen alkalmazkodnia, ilyesmi.

Valóban nagy szüksége van a gyereknek az anyjára ÉS az apjára, plusz nagyszülők, nagynénik se ártanak, ha vannak.

Éppen ezért a munkahelyteremtést pontosan úgy kellene megoldani, hogy igenis legyenek részmunkaidős és távmunkás állások is. Nem csak a kisgyerekes anyáknak.

Azt viszont fenntartom, hogy az óvoda szükséges és jó dolog, a gyereknek is. Nem feltétlenül a mostani formában, hogy reggel 7-től már ott van, délután 4-ig, 5-ig, hanem pl. csak félnaposra is mehessen, legyen gyerekek között, ismerjen meg más felnőtteket, más szokásokat is, mint az otthoni. Valamint egy JÓ óvónő egyszerűen kincs.
Nem minden szülő (direkt nem anyát írtam) kreatív pl, vagy tud énekelni-zenélni, nem mindenki szeret olvasni vagy képes fejből mesét kitalálni. A JÓ óvoda rengeteg új ismeretet, lehetőséget ad a gyerekeknek a kibontakozásra, szerepjátékokra, stb.

Ne felejtsük el, a mai élet nem igazán kedvez a kisközösségeknek, a családtagok szétszóródva élnek, a legtöbb gyerek vagy maga van a családban esetleg van 1, nagy ritkán 2 testvére, szegényesek a társadalmi kapcsolatok.

Deansdale 2013.01.29. 11:14:29

Az eleje okés, az óvodával kötekednék :) Szokás manapság azt mondani, hogy kell a gyereknek a szocializáció, de azért valahogy csak felnőttek a gyermekek akkor is, amikor még nem léteztek óvodák. Másfelől egy civilizált és kulturált embernek kész tragédia óvodába adni a gyereket, mert ott tanulja el az összes csúnya szót, a bunkóskodást, és persze ott kapja el az összes fertőző betegséget. A jó óvónő kincs, a rossz viszont átok, és az ember többnyire nem tudja milyet fog kifogni.
Itt is kellene valami köztes megoldás, mert nekem az nem szívderítő, hogy a gyerek 3 éves korától "műszakol" a különböző állami indoktrinációs intézetekben. Főleg ha bejön hozzánk is a svéd "gendersemleges" nevelési minta (amire történtek már próbálkozások), akkor az óvodák hirtelen valami nagyon csúnyává fognak átváltozni. Nevezettek paranoiásnak, de nem szeretném hogy a gyerekem 3 éves korától szívja magába a feminista dogmát és az egyéb neoliberális szemetet.

A (kis)közösségek tényleg nehezebb helyzetben vannak, de muszáj valamilyen áthidaló megoldást találni. Nem várhatjuk mindenben az állam segítségét, már csak azért sem, mert a legtöbb esetben ő maga a probléma oka.

Bobemara 2013.01.29. 22:10:26

Szerintem ez a "gendersemleges" nevelési elv túl van spilázva .-))
Ugyan nem tudom, hogyan nevelik ebből a szempontból Svédországban a gyerekeket, de az én véleményem szerint ez inkább olyasmi lenne, ha jól csinálják, ami elősegítené pl. azt, hogy a férfiak ne érezzék lealázónak a házimunkát, netán hajlandóak/képesek legyenek pár hetet/hónapot eltölteni odahaza a gyerekükkel.

Hajlandóak legyenek mondjuk ablakot pucolni, mosogatni, WC-t sikálni, babát pelenkázni. A lányok pedig ne sikítsanak, ha valaki a kezükbe nyom egy villanykörtét, hogy csavarják be a helyére, ne nézzenek kétségbeesetten, ha tankolni kell, mert azt sem tudják, a kocsi melyik oldalán van a tanksapka és hogyan nyílik.

Továbbá: a fiúk megtanulhatnák, az érzelmeik kimutatása nem szégyen valamint az erő nem mindenek feletti, a lányok pedig, hát nem is tudom, mi az, amire szükségük volna a férfiak eszköztárából :P

Deansdale 2013.01.30. 08:41:45

Hát, az óvodában még nem tanítanak ablakpucolást vagy körtecserét :) Svédeknél inkább az megy, hogy a jólképzett óvónénik a fiúk kezéből kiverik az autókat, és babákat adnak nekik - lányoknál meg fordítva. Természetesen fogócska nincs mert az erőszakos, cowboy-osat sem játszunk és betörőset sem, stb. A mesekönyvek közül kiszórták a hagyományosakat, merthát elfogadhatatlan ahogy Csipkerózsika vagy Hamupipőke "tradícionális nemi szerepekben" látható - helyettük van meleg zsiráfpár ami krokodilt fogad örökbe, meg két királyfi vagy két leszbikus királylány. Satöbbi.
Ha nem tudod mi megy a svédeknél talán jobb is ha nem tudod meg... Aminek persze keresztbetesz hogy adtam egy rövid ízelítőt :)

Egyébként nem biztos, hogy jó ötlet lerombolni a hagyományos szerepeket. Nem véletlenül alakultak úgy, ahogy. A modern változatok kizárólag a modern világ mesterséges és folyamatos támogatással fenntartott közegében működőképesek, bármilyen vészhelyzet vagy probléma esetén széthullik a feminista álom. Hiába polkorrekt a női tűzoltó, ha a 100 kilós eszméletlent nem bírja kicipelni az égő házból, hogy csak egy példát mondjak.