HTML

Deansdale

Férfiszféra: antifeminizmus, nőzés, satöbbi. Ja, és táplálkozás.

Utolsó kommentek

  • Frederick2: @KalmanBlog: "Gondolatok a klímakamuról, az azzal kapcsolatos ballib hangulatkeltésről és derék tudósaink eredményeiről." Dé:Nash - Gyár ft. Gege www.youtube.com/watch?v=0CtFk0hYjdU (2020.02.28. 19:55) Boldog Karácsonyt!
  • csi szi: @Borathan: Én úgy gondolom, hogy elég halálos lesz, abszolút számokban az emberiség történelmének legsúlyosabb járványa elé nézünk, már csak a népesség száma miatt is. Száz éve a spanyolnátha volt a... (2020.02.28. 18:58) Boldog Karácsonyt!
  • Frederick2: @GABOR2: @Sipi81: @Deansdale: Félelmetes dolgokat mesél az ismerősöm. Feminista tanárjuk olyanokat állít a képzésen: "tudományos kutatások igazolják, hogy nincs anyai ösztön" (2020.02.28. 18:38) Boldog Karácsonyt!
  • csi szi: @Frederick2: Az a hely állította elő pl. Tordai Bencét, szóval nem lep meg. (2020.02.28. 18:36) Boldog Karácsonyt!
  • Frederick2: @GABOR2: @Deansdale: @Sipi81: @Madarász Henrik: Tudtátok, hogy a Corvinus Egyetem szociológia karán kötelező kurzus a Gender Studies? A fiatal szociológus hallgatóknak KÖTELEZŐ felvenni a Gender-kép... (2020.02.28. 18:28) Boldog Karácsonyt!
  • Utolsó 20

Az ösztönökről

2014.04.26. 18:45 Deansdale

Igen ködös téma az ösztönöké. Az általános nézetek szerint a modern ember annyira felvilágosult, hogy az efféle barbárságokból már kinőtt - úgyhogy ha valaki ösztönökről beszél, az csak valami vaskalapos turbódarwinista lehet, aki nem érti, hogy az ember kiemelkedett az állatvilágból. A valóság ezzel szemben az, hogy az emberek túlnyomó többségének halvány fogalma sincs róla, hogy mik azok az ösztönök, hogyan működnek, és hogyan lehetne kordában tartani őket. Amiről írni szeretnék, az a nemi különbségek egy részét magyarázó elmélet, de előtte muszáj tisztázni az alapokat:

Két alapvető ösztönről tanulunk az iskolában, remélhetőleg még mindenki emlékszik: ezek a létfenntartás és a fajfenntartás. Általános értelemben azt jelentik, hogy minden biológiai lény szeretne minél tovább életben maradni, és ha lehet, utódokat hagyni a világra. De hogyan nyilvánulnak meg a gyakorlatban?

A létfenntartás ösztöne az éhség, a szomjúság, a légszomj.
A fajfenntartás ösztöne a nemi vágy.
Levetkőzte ezeket a modern, felvilágosult emberiség?
Hehehe. Vagy LOL, ha úgy tetszik.

Van az ösztönöknek egy második rétege is, ami nem az ember zsigereiben, hanem a tudatalattijában lakik. Míg az éhség és szomjúság a legalapvetőbb testi szint, addig ugyanannak a létfenntartó ösztönnek a "magasabbrendű" megnyilvánulása a veszélyforrásoktól való félelem, a biztonságra való törekvés. A fajfenntartó ösztön testi szintje a merevedés illetve nedvesedés, míg a magasabbrendű szint a vágy, a szenvedély, a vonzalom. Az átlagember tragédiája, hogy nem látja az összefüggést az alapvető ösztönök, a magasabbrendű ösztönök, és az emberi viselkedés között. Az éhséget és légszomjat még érti, de a tudatalatti réteg dolgairól szinte semmit nem tud, ezért azt hiszi azok nem is léteznek. Tudatosan irányítani viszont csak olyan dolgot tudunk, amit értünk és ismerünk - vagyis hiába hiszi a felvilágosult ember, hogy őrá azok az alantas, állatias mizériák már nem érvényesek, ezzel csak gőgösen homokba dugja a fejét a valóság elől.

Vegyünk egy egyszerű példát: mitől lesz valaki szexuálisan vonzó? A modern válasz az, hogy micsoda hülye kérdés ez, hiszen, hát... csak úgy magától. Ki tudja, miért találom izgatónak az egyik szomszédot, és taszítónak a másikat? Lehetne fordítva is, nem? Biztos mindenkinél véletlenszerű.

Nem is lehetne mást válaszolni, ha az ösztönökről hallani sem akarunk. Nem akarunk tudni arról, hogy tudatalattinknak az a része, amit az állatvilág hagyott ránk örökségül, folyamatosan működik, és méricskél, számol, elemez. Olyan, mint egy fáradhatatlan számítógép, ami a beérkező képi, hang- és szagadatokat elemezve mérlegeli, hogy a velünk szemben álló ember mennyire egészséges, termékeny, mennyire jók a génjei utódnemzés szempontjából, stb. És a mérlegelés eredményét suttyomban továbbítja a fejünkbe, ami erről semmit nem tud, csak azt veszi észre, hogy hű, ezzel a valakivel szívesen eltöltenék egy félórát kettesben.

Magyarul a tudatunk csak a végeredményt kapja meg további használatra, és fogalma sincs, hogy az honnan jött, miként keletkezett. Tulajdonképpen ez az, amit érzelmeknek és vágyaknak nevezünk, és egyáltalán nincsenek a tudat irányítása alatt. Egyénként nem tudjuk honnan jönnek, hová mennek, és mi váltja ki őket - illetve mögéjük képzelünk mindenféle szentimentális maszlagot, hogy ne kelljen a kendőzetlen valósággal foglalkozni.

Ennek a minden emberi fejben folyamatosan zajló méricskélésnek és elemzésnek köszönhető az, hogy a férfiak rejtélyes és érthetetlen módon, véletlenül pont azokat a nőket találják szexuálisan vonzónak, akik a legnagyobb eséllyel szülnének nekik egészséges gyermeket egy gyors hancúr következtében. És nem csak egy-két férfi, hanem általában mindegyik. Valami megmagyarázhatatlan oknál fogva Andrea Dvorkin és Megan Fox közül 10-ből 10 férfi az utóbbit választaná.

[Tegyünk itt két kitérőt. Az egyik, hogy a "társadalmi igazságosság harcosai", vagyis a kultúrmarxista hőbörgők szerint ez azért van, mert a férfiak csúnya gonosz lények, akik szemét módon diszkriminálják a kövér nőket. Ez a vádaskodás egyszerre szánalmas és nevetséges.
A másik, hogy a nagy számok törvénye alapján előbb-utóbb mégis találhatunk kivételt. Ha ezer férfit sorakoztatunk fel, lehet, hogy találunk egyet, aki mégis inkább Dworkinra gerjed. Nevezhetjük ezt sorsnak, génhibának, perverziónak, vagy ahogy tetszik; az ilyen kivételek léte jelzi ugyan, hogy az ösztönök nem feltétlenül "köteleznek", de csekély számuk miatt nem teszik tönkre a többségből levont általánosításokat.]

Itt kezdünk az érdekes vizekre evezni, vagyis kezdjük el azt boncolgatni, hogy a férfi-nő párválasztási különbségeknek mi az egyik ösztönbéli oka.

A férfi párválasztása alapvetően fajfenntartási alapú. A férfi olyan párt akar maga mellett tudni, akit szexuálisan vonzónak tart, azt pedig kizárólag a saját fajfenntartási ösztönei befolyásolják. A létfenntartás a férfinak kevésbé érdekes, ha szabad így fogalmaznom - egy átlagos férfi ösztönszinten tudja, hogy képes az életben boldogulni, sőt, munkájával még a családját is el tudja tartani, ha igazán nekidurálja magát. Egy férfi párválasztásában nem kap jelentős szerepet, hogy a nő "túlteljesítsen" a létfenntartás terén. Nyilván a 21. századi férfi tudatos agya értékelheti úgy, hogy jó ha a leendő feleségnek is van munkahelye, de nem ettől lesz szexi. És higgyük csak el nyugodtan, a túlnyomó többség szívesebben venne feleségül egy észbontó kinézetű pincérnőt, mint egy átlagos kinézetű hivatali osztályvezetőnőt. (Csakhát mivel ez a választási lehetőség nem mindenkinek adatik meg, férfitársaink bebeszélik maguknak, hogy nem is annyira fontos a kinézet - ő direkt választotta az átlagos kinézetű nőt, és nem azért, mert a csinibabák kikosarazták.)

A nőknél a helyzet ennél bonyolultabb. A párválasztás náluk sokkal nagyobb jelentőségű döntés, hiszen: 1. a terhesség és szülés rájuk hárul, nem hátrálhatnak ki az egészből félúton, mint egy férfi; 2. az ösztöneik tisztában vannak vele, hogy szülés és kisdedóvás közben sérülékenyek, kiszolgáltatottak, tehát szükségük van valamiféle védelemre. A nőknek elemi vágyuk a biztonság, ezért a párválasztásuk egyszerre fajfenntartó és létfenntartó alapú. Nekik minimum kettővel több paramétert kell figyelembe venni párválasztáskor, mint a férfiaknak, hiszen a saját túlélésükre is gondolniuk kell, meg a leendő gyermekére is. Ezek korántsem garantáltak, hanem a választott férfitól is függenek.

A nők biológiai értelemben fontosabbak a férfiaknál, és ezzel mindkét nem tudatalattija tökéletesen tisztában van. A nő szül, tehát a nő értékes. Ha egy férfi meghal vagy lelép, hát majd jön másik, és a nő ugyanúgy elláthatja a fajfenntartási feladatait. Ha a nő hal meg, ott nincs több szülés. A férfi élete (ismét hangsúlyozom: biológiai értelemben) értéktelenebb, ezért a nőkben erősebb a létfenntartási ösztön, mint a férfiakban. A nő zsigerei folyamatosan mantrázzák, hogy neki muszáj élnie - a férfinál ez inkább afféle utógondolat, hogy na ja, szar lenne meghalni, de vannak azért fontosabb dolgok is. Ezért van a "nők és gyerekek előre", ezért menti meg a nőt és a gyereket akár élete árán is a férfi, ezért vállalnak a férfiak jóval több kockázatot - és halnak is meg emiatt gyakrabban -, ezért négyszer több a férfi öngyilkos, stb. Egyszerűen gyengébb bennünk az életösztön. Viszont a fajfenntartó meg erősebb :)

Ennek a jelenségnek köszönhetjük azt is, hogy a nő születése pillanatától értékes, de a férfi csak azáltal válik azzá, ha letesz valamit az asztalra. A férfi fogyóeszköz, tizenkettő egy tucat csereszabatos alkatrész, ami csak akkor válik jelentőségteljes valamivé, ha fel tud mutatni valamit, ami egy nőnek érdekes. Ilyen értelemben a férfiak céljai valójában a nők céljainak fénymásolatai - amit egy férfi akar, azt azért akarja, mert azzal tud csajozni. A nő biztonságot akar, a férfi pedig a nőt, ezért a férfi megteremti azt a biztonságot, ami a nőt hozzá fogja vonzani. Persze kétmillió évnyi ismétlés után a férfi már nem tudja, hogy azért ambíciózus, azért akar karriert és hatalmat, mert az az út a női bugyikba. Manapság már csak annyi látszik, hogy a férfiak törtetőbbek, a nők meg a sikeres pasik köré gyűlnek rövid szoknyában és próbálják őket elcsábítani. És ezért nincs abban semmi érthetetlen, hogy még a csúcspolitikusok is félrelépnek. Hát persze hogy félrelépnek, még ha ez a karrierjüket veszélyezteti is - hiszen kizárólag azért van a karrierjük, hogy annak segítségével több és jobb nővel szexelhessenek. Persze ők ezt már nem tudják, hiszen felvilágosult emberek, akiknek nincsenek állatias ösztönei, ugyebár :) A hírességek félrelépése nem hiba, hanem a rendszer helyes működése. Talán Chris Rock mondta, hogy ha egy férfinak nem lenne szüksége erőforrásokra, hogy jó nőt szerezzen, mindannyian papírdobozokban élnénk.

 

osztonok

 

A férfiak erősebb fajfenntartó ösztönük miatt jóval több kockázatot vállalnak egy jó dugásért, mint a nők. Egy férfi a vágyától vezérelve akár még az életét is kockára teszi, hogy szerelméhez jusson, ami a nőkre sokkal kevésbé jellemző. A nőnek ahhoz, hogy türtőztetni tudja magát a párválasztás során, amíg megtalálja az ideális partnert, jóval visszafogottabb nemi vágyakra van szüksége, mint amilyen a férfiaké. Ha a nők is olyan erősen akarnának szexelni, mint a férfiak, egy folyamatos össznépi orgia lenne az emberi lét, de valószínűleg ki is pusztulnánk pár generáción belül (illetve visszaállna a mostani rend). A természet ezt a problémát fantasztikusan elegáns módszerrel oldotta meg: a nőkben fiatalon kevés a tesztoszteron, de a szintje a korral növekszik - vagyis az átlagos fiatal nő csak az igazi csúcshímekre izgul, de ahogy idővel a kérői száma csökken, úgy lesz ő is egyre kevésbé válogatós. Ennek sajnos az a mellékhatása, hogy tinédzserként majd' minden lányt a jóképű és laza gitáros csávók visznek, míg a többség hoppon marad. Ez a kör idővel tágul, főleg ahogy egyre több nő döbben rá, hogy hosszútávú kapcsolatra a gitárosok csak ritkán vállalkoznak/alkalmasak.

Visszatérve a gondolatmenethez: a női tudatalatti párválasztáskor több dologra is figyel. A szexuális vágyaikat nem kizárólag a szó szoros értelmében vett fajfenntartási ösztön szabályozza, de belekever a létfenntartási ösztön is. Magyarul mondva egy nő nem kizárólag azt tartja szexuálisan vonzónak, ha a pasi jó génű, láthatóan nemzőképes és egészséges, hanem azt is, ha látszik rajta, hogy rendelkezik erőforrásokkal. Nem egyszerű ezt megérteni, kérem a merevebb gondolkodásúak kapaszkodjanak erősen.

Julis nem tudja miért kíván meg valakit. A Pista homlokára nincs kiírva, hogy az egészséges bőre, a szimmetrikus arca és a magabiztos kiállása jó genetikát és párkapcsolati potenciált sugároz - Julis csak azt veszi észre, hogy belezúgott. Nem tudja, hogy ebben az is szerepet játszik, hogy Pista magabiztos kiállása a tudatalattijában azt az érzetet kelti, hogy Pistának biztosan vannak erőforrásai, hiszen ha nem lennének, nyilván nem lenne akkora önbizalma. Vagyis Julis tudatalattija megpróbálja felmérni Pista anyagi és társadalmi státuszát is, ami aztán közrejátszik a nemi vágy kialakulásában. Julis nem egy számító ribanc, amikor a Pistába szeret bele a Géza helyett, akinek egy vasa sincs, és ezért az önbizalma is nulla. Nincs ennek a dolognak a hátterében semmi felszínesség, semmi anyagiasság, semmi erkölcsileg elítélendő tudatos machináció. Julis nem csak nem tehet arról, hogy a pillangók a gyomrában Pista felé vezetik, de még ha akarna tenni ez ellen, akkor sem tudna. Ezért tartja sok nő felháborítónak, ha a férfiak arról beszélnek, hogy a nők számítóak és anyagiasak. Míg a nő kizárólag a szíve után megy, és nem gondolja magát anyagiasnak, addig a férfiak azt látják, hogy a nők igenis buknak a pénzre. A két nézőpont egyaránt igaz a maga módján, és az intelligens embernek rá kell jönnie, hogy hogyan tudja őket összeegyeztetni anélkül, hogy a nőket kezdené hibáztatni azért, mert az ösztönös, érzelmi párválasztási stratégiájuk tartalmaz egy létfenntartó elemet is, amit a férfiaké nem.

A szerelem is egy érdekes dolog, nem feltétlenül az az égi szikra, aminek a költők leírják :) Ebbe is belenyúl a tudatalatti, ami általában egész pontosan felméri gazdája helyét a szexuális ranglétrán. Ritkán esünk szerelembe olyan emberekkel, akikkel esélyünk sincs összejönni. Fiatalon még megesik, később már a tudatalatti is egyre pragmatikusabb... Igazi szerelem nincs nemi vágy nélkül, mi pedig arra vágyunk a leginkább, aki a legszexibb. Viszont belőle csak egy van, és ha mindenki őt akarja, akkor egy-két szerencsés kivételével mindenki társ nélkül marad. Épp ezért az ember megtanulja azt kívánni, akit még elérhet a saját szintjén belül - persze titokban majd' mindenki vágyakozik az aktuális dívákra és szívtiprókra, Marilyn Monroekra és George Clooneykra.

Az ösztönbéli eltérés a hűtlenségre is kihatással van. Nyilván vannak kivételek, mint mindig, de a férfi hűtlenség lényegében egyszerű: minél több nővel kell szexelni. A női hűtlenség összetettebb, mert általában az motiválja, hogy a nő jobb génű pasit talált, akivel túlélőképesebb gyerekeket tudna világra hozni, ezért a tudatalattija megpróbálja úgy irányítani a dolgokat, hogy a magas státuszú állandó partner mit se sejtsen abból, hogy a gyerek a jobb génű apa produktuma. Illetve ha az új férfi jobb státuszú is, mint a meglévő, akkor garantált a váltás: a régi pasi lejárt, jön az újabb. Ez fordítva is megesik - férfi is leléphet fiatalabb csajjal -, de azért történik mégis ritkábban, mert a férfiaknál a cserét semmi nem indokolja. Ha tarthat egy nőt szeretőként az állandó partner mellett, vagyis két tűzben tarthatja a vasát egyszerre, akkor minek dobná el az egyiket? [Egy férfi sok nőt teherbe ejthet, ezért neki mind kell, de a nő csak egy férfitől eshet egyszerre teherbe, ezért neki mindig csak a legjobb elérhető pasi kell. Egy nőnek nincs sok értelme férfiháremet tartani, csak a hiúságát legyeztetheti vele. Ha nem a legjobb hímtől lesz gyereke, a saját genetikai örökségét sodorja veszélybe.] Ne felejtsük el a férfiak család iránt érzett felelősségérzetét sem - különösen olyan időkben, amikor természetes, hogy váláskor a gyerekek az anyjuknál maradnak. A férfiak többsége (feministák most fordítsák el a fejüket) szereti a saját gyerekeit, és eszük ágában sincs elhagyni őket csak azért, mert összejött egy jó numera valami új nővel. Ahhoz, hogy a férfi váltson, nagyon rosszul kell magát éreznie otthon.

A nőnek a saját biztonsága fontos, plusz a gyerekei, ezért mindig a legerősebb faágba kapaszkodik, amit elér - viszont faramuci módon a férfinak is a nő a legfontosabb, plusz a gyerekek, ezért ő általában kitart mellettük, amíg van rá ereje. (Ez nem a férfi-mentalitás idealizálása a nőivel szemben, pusztán annak az ismertetése, hogy az evolúció csiszolta fajfenntartási stratégiák hogyan hatnak a párkapcsolatokra. Se a nő, se a férfi nem tehet arról, hogy milyen ösztönökkel születik erre a világra, tehát egyik sem egyéni érdem, és egyik sem erkölcsi bukás.)

A lényeg, vagy legalábbis az egyik fontos következtetés, hogy a nők és férfiak eltérő alapokon éreznek nemi vágyat, és eltérő alapokon választanak párt, amit meglehetősen jól magyaráz az az evolúciós bázisú elmélet, hogy a nőkben erősebb az életösztön, míg a férfiakban erősebb a nemi ösztön.


Zárszóként arról, hogy tudom, a párválasztás nem csak ösztön kérdése. Ezt mondani sem kellene, hiszen természetes, de sajnos mégis muszáj, mert sokan úgyis ebbe kötnének bele. Az embernek a tudatalattiján kívül van egy tudata is, aminek ezernyi más szempontja van az ösztönökön és a nemi vágyon kívül. Sok nő megy úgy férjhez, hogy nem szereti, nem kívánja az illetőt, de valamilyen egyéb okból mégis ezt a döntést hozza. Én most nem erről beszélek. Senki ne kezdjen azzal dobálózni, hogy egy nőismerőse a fiatal és jóképű orvostanhallgató helyett a 87 éves kriptaszökevény milliomoshoz ment feleségül, mert mindenki tudja, hogy vannak ilyen esetek, és ugyanúgy azt is mindenki tudja, hogy ezeknek a nő ösztöneihez semmi köze. Arról se kezdődjön vita, hogy valakinek a férfiismerőse igenis lelépett a feleségnél 15 évvel fiatalabb luvnyával, mert erről is esett már szó fentebb.

29 komment

Címkék: nőzés piros és kék pirula

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

neegreciroztassal 2014.04.27. 13:54:07

Zseniális vagy, Ember! Nem tudom ki vagy, de remélem hamarosan tudni fogja mindenki, írj többet, kritizálj, hasíts magadnak egy darabot a médiából, szükség van Rád!

ritzo 2014.04.27. 14:44:27

Jézusom...már a bevezető egy merő ostobaság. Véletlenül nem kettessel kezdődik a személyi számod? Szaporodás vagy fajfenntartás szempontjából mindkét nem egyformán fontos, sőt míg a nő kilenc hónapig hordja az utódot, tehát szaporodásképtelen fázisban van, azidő alatt a férfi cca 1200 nőt képes teherbe ejteni...és ha a nő hal meg? A pasas nem talál másik nőt, akit teherbe ejthet? Használd már azt az árván szűkölő agysejtedet...

[ ] 2014.04.27. 15:45:18

@neegreciroztassal: :)))))))))))))))) Na, hogy most ennek vajon örülni fog-e?

Kinn van a cikk az index2 főoldalán, az előző ellenére, ez már kétségkívül valami. Amúgy egész jó lett. :)

@ritzo: "A pasas nem talál másik nőt, akit teherbe ejthet? Használd már azt az árván szűkölő agysejtedet..."

Talál, de itt az a lényeg, hogy a petesejtek száma véges, a hímivarsejteké elviekben "végtelen". Viszont részben igazad van, ha jóval kevesebb férfi lenne, az visszavetné a változatosságot és a fejlődést. Nem véletlenül születik ugyanannyi fiú mint lány.

AlphaTauri 2014.04.27. 15:55:20

@ritzo:
Gondolj bele: ha egy közösségben van 98 férfi és 2 nő, akkor egy év alatt 2 (ikrek esetén 3 vagy esetleg négy) gyerek születhet, ha viszont van 98 nő és két férfi...?

Bambano 2014.04.27. 15:56:11

@: a genetikai kódunk fele csak pasikban található meg, míg a másik fele nőkben is. ki akkor az értékesebb?

"Nem véletlenül születik ugyanannyi fiú mint lány.": nem születik ugyanannyi fiú, mint lány.

[ ] 2014.04.27. 16:17:18

@Bambano: Egyformán értékesek. Szerintem. Átmeneti helyzetben egy ideig fennállhat olyan szükségállapot, hogy nagyon kevés férfi termékenyít meg nagyon sok nőt. De egyrészt értékes a férfi munkája, másrészt értékes a genetikai változatosság, amit biztosít.

Tényleg nem ugyanannyi születik, hanem tudtommal kicsit több.

@AlphaTauri: "ha viszont van 98 nő és két férfi...?"

Akkor hamarosan szellemi fogyatékosok születnek. :)

inkvisitor 2014.04.27. 16:27:33

@Bambano: genetikai kódunknak nem a fele hanem 1/46 része van csak meg a férfiakban. A nők duplázása ráadásul nagyobb redundanciát biztosít, sérültebb génállománnyal is működőképes egyedet kapunk. Nem véletlen, hogy a vérzékenység pl férfibetegség.
Sokak szemét csípi az igazság, hogy ha tagadjuk lényünk ösztönvezérelt felét, akkor tulajdonképp az a vezető fél. Az emberek a kényelmes hazugség és a fájó igazság közül általában a hazugságot választják.
Viszont ha tudatában vagy a belső kapcsolóid működésének, akkor bizonyos korlátok között módósíthatod a viselkedésedre gyakorolt hatását. Épp ezért hasznosak a fenntihez hasonló írások, rámutatnak azokra a tényekre, amik szükségesek önnmagad megismeréséhez.

[ ] 2014.04.27. 16:47:36

@inkvisitor: Hogy jött ki neked ez az arány? A mitokondriummal és az anyai hatással valóban több és jelentősebb az anya szerepe, de az apáé sem elhanyagolható. Az ivaros szaporodás nem véletlenül bizonyult hasznosnak.

"Nem véletlen, hogy a vérzékenység pl férfibetegség."

A férfiak sérülékenyebbek, de ők biztosítják a változatosságot. Ezért is lenne hátrány, ha nagyon kevés férfi termékenyítene meg nagyon sok nőt, ahogyan az ivartalan szaporodásnak is megvannak a maga hátulütői.

[ ] 2014.04.27. 16:55:57

@inkvisitor: Ja, tudom már, hogy értetted. Hogy az y kromoszóma kevesebb gént tartalmaz. De ez így nem egészen pontos, mert egy férfi esetében azt kell teljes genetikai állománynak tekinteni ami rá, a férfira jellemző, már ha tényleg így értetted. ?

inkvisitor 2014.04.27. 17:15:49

@: 23 pár kromoszóma, ebből csak az egyik párnak a fele az, ami csak a férfira jellemző.
A többi megvan minden nőben.

Haloperidol 2014.04.27. 19:00:32

@: "Ezért is lenne hátrány, ha nagyon kevés férfi termékenyítene meg nagyon sok nőt"

Ez ÖNMAGÁBAN nem hátrány, egészen addig, amig a legjobb genetikai állománnyal rendelkező férfi termékenyíti meg a nőket. Generációkon keresztül szemlélve egyáltalán semmi gond nincsen ezzel, sőt, talán még nagyobb a szelekciós hatás.

A természetben számos példát találunk rá, hogy az összes utód nagyon kevés hímtől származik, de azok a "legmenőbbek", és az összes környékbeli nőstényt viszik a háremükbe. Pl a szarvasok, oroszlánfókák ilyenek.
Egyes emberi társadalmakban is kialakult a háremtartás, de mégis inkább a monogámia ill. az enyhe poligámia jellemzőbb. Az embernél a gyermek felnevelése hatalmas erőforrásokat igényel a férfitól is, éppen ezért nem jellemző a hárem a legtöbb emberi társadalomra. A hárem kialakulása azokra a fajokra inkább jellemző, ahol a hím hozzájárulása az ivadékgondozáshoz kimerül a jó génállományban, és a felnevelés terhei inkább a nőstényre hárulnak.

Haloperidol 2014.04.27. 19:12:05

@Bambano: a poszternek igaza van: evolúciós/szaporodási szempontból a nők valóban értékesebbek, hiszen elméletileg a férfiak szerepe kimerülhetne a "spermaforrás"-ban (mint pl. az imádkozó sáskáknál vagy a fekete özvegynél: minkettő megeszi a férjét a párzás után (illetve, bocs, a spermaforráson túl itt még táplálékként is szolgálnak.)
Az embernél a nők azért törekszenek a férfi megtartására, mert szükségük van az erőforrásokra a gyerekneveléshez, amit a legtöbb esetben a férfiak biztosítanak.
Ez még a XXI-ik században is így van: felmérések szerint a szingli anyáknál és az így felnőtt gyerekeknél jóval nagyobb a szegénység, mindenféle szociális, mentális és egyéb probléma, mint ott, ahol ketten nevelik a gyereket.

inkvisitor 2014.04.27. 19:24:45

És hogy ezt elérjék, meg kell győzni a segítséget, hogy a gyerek az övé, vaagy ha ez már nem megy, akkor szül neki is egyet, továbbá biztosítja rendszeres szexet.

[ ] 2014.04.27. 19:36:54

@Haloperidol: "Ez ÖNMAGÁBAN nem hátrány, egészen addig, amig a legjobb genetikai állománnyal rendelkező férfi termékenyíti meg a nőket. Generációkon keresztül szemlélve egyáltalán semmi gond nincsen ezzel, sőt, talán még nagyobb a szelekciós hatás."

Nem, elég közeli lenne a rokonsági fok, féltestvérek párzanának egymással.

"A természetben számos példát találunk rá, hogy az összes utód nagyon kevés hímtől származik, de azok a "legmenőbbek", és az összes környékbeli nőstényt viszik a háremükbe. Pl a szarvasok, oroszlánfókák ilyenek."

Az oroszlánfókáknál időben cserélődnek a hímek, és még úgy is genetikai hátrányokkal kell számolni. Mellesleg csoportos nemi erőszak történik, a nőstények választásáról nem beszélhetünk. Az időben való csere nagyjából annyit tesz, mintha a férfinak lenne aktív 3-4-5 éve, aztán legyilkolná egy erősebb, aki a helyére lép. Más fajoknál is megfigyelhető a 3-4 évenkénti, időbeni váltás.

"Egyes emberi társadalmakban is kialakult a háremtartás, de mégis inkább a monogámia ill. az enyhe poligámia jellemzőbb."

A poligámia általában elszigetelten volt jellemző, főleg az elitnél.

"A hárem kialakulása azokra a fajokra inkább jellemző, ahol a hím hozzájárulása az ivadékgondozáshoz kimerül a jó génállományban, és a felnevelés terhei inkább a nőstényre hárulnak."

A háremtartás elég árnyalt téma. A hímek vándorolnak, küzdenek, a nőstények ilyen fajoknál ritkán válogatnak. A faj genetikai érdekei nem egyértelműen bemérhetők, hisz csak a végeredményt tapasztalod.

"a poszternek igaza van: evolúciós/szaporodási szempontból a nők valóban értékesebbek, hiszen elméletileg a férfiak szerepe kimerülhetne a "spermaforrás"-ban (mint pl. az imádkozó sáskáknál vagy a fekete özvegynél: minkettő megeszi a férjét a párzás után (illetve, bocs, a spermaforráson túl itt még táplálékként is szolgálnak.)"

Ezeknél a fajoknál is fontos a hímek által biztosított változatosság.

"Az embernél a nők azért törekszenek a férfi megtartására, mert szükségük van az erőforrásokra a gyerekneveléshez, amit a legtöbb esetben a férfiak biztosítanak."

Általában a két nem, együtt biztosítja. A nőnek szüksége van a férfi segítségére, ez eddig igaz. Viszont egyedül a férfi sem lenne képes gyereket nevelni, emellett az apaság az anyasággal ellentétben bizonytalan, ezért a férfinek érdekévé vált, hogy a nő mellett maradjon.

"Ez még a XXI-ik században is így van: felmérések szerint a szingli anyáknál és az így felnőtt gyerekeknél jóval nagyobb a szegénység, mindenféle szociális, mentális és egyéb probléma, mint ott, ahol ketten nevelik a gyereket."

Az természetes, hogy két ember könnyebben nevel fel bizonyos létszámú gyereket, mint egy ember, egyedül. Soha nem értettem, ezen mit kell magyarázni? Hatékonyabb, ha van segítőtárs a nő mellett, aki támogatja.

@inkvisitor: A rendszeres szexet nem kell biztosítani, a nők is vágynak rá, tehát itt szerintem mindkét fél biztosítja egymás számára. Ha az egyik nem akarja, ott a másikkal valami gond van. Egymás számára azt biztosítják, hogy kölcsönösen hozzájárulnak a közös gyerekek neveléséhez.

inkvisitor 2014.04.27. 19:41:19

@: "A rendszeres szexet nem kell biztosítani, a nők is vágynak rá," csak esetleg az alfahímmel való szexre. Viszont az alfa nem fog segíteni, mert elfoglalja a többi nő megtermékenyítése. Míg egy béta jó eséllyel marad ott nevelni a gyerekeket.

[ ] 2014.04.27. 19:43:29

@Haloperidol: Hogy érthetőbb legyen, maga az ivaros szaporodás is a változatosság előnyös volta miatt jött létre. Hasznos egy bizonyos fokú szelekció, de ha a nemi szelekció túlzottan megszalad a hímek irányába, azzal teszel egy visszakanyart.
Ha szűznemzéssel szaporodnánk, akkor is hasonló következhetne be, csak hamarabb és tragikusabban.

[ ] 2014.04.27. 19:46:29

@inkvisitor: Ez is bonyolultabb ennél. Igaz, hogy a nők csak a férfiak felső 20%-át tartják jóképűnek, de a psziché relatív, igazodik. A női orgazmus meg nagyon intenzív, többszörös is tud lenni, így egy elfogadható küllemű férfi jó ágybéli teljesítménnyel tökéletesen megfelelő lehet egy átlagos nőnek, főleg, ha kialakult köztük a kötődés. Erre a hormonok is jócskán rásegítenek.

A női hormonok szerepe részben az, hogy a férfi mellett tartsák a nőt. De térjünk át a hormonrendszerre. A férfi tesztoszteronszintje valamelyest lecsökken, ha szerelmes lesz, a nőé viszont megnövekszik. A nő jobban vágyik a szexre, hozzászokik, a férfi jobban képes kizárólag egy nőhöz ragaszkodni. A kapcsolat kialakulása előtt ez általában fordítva van.

[ ] 2014.04.27. 19:49:55

@inkvisitor: Tessék, ez nagyjából fedi a valóságot. :)

"A szerelem is egy érdekes dolog, nem feltétlenül az az égi szikra, aminek a költők leírják :) Ebbe is belenyúl a tudatalatti, ami általában egész pontosan felméri gazdája helyét a szexuális ranglétrán. Ritkán esünk szerelembe olyan emberekkel, akikkel esélyünk sincs összejönni. Fiatalon még megesik, később már a tudatalatti is egyre pragmatikusabb... Igazi szerelem nincs nemi vágy nélkül, mi pedig arra vágyunk a leginkább, aki a legszexibb. Viszont belőle csak egy van, és ha mindenki őt akarja, akkor egy-két szerencsés kivételével mindenki társ nélkül marad. Épp ezért az ember megtanulja azt kívánni, akit még elérhet a saját szintjén belül - persze titokban majd' mindenki vágyakozik az aktuális dívákra és szívtiprókra, Marilyn Monroekra és George Clooneykra."

A cikk 80%-ával egyébként egyet lehet érteni, amivel nem, azt meg most hagyjuk. :)

Barbaarb 2014.04.28. 08:11:06

Nagyon jól sikerült cikk, és most talán a hangvétele is polkorrektebb, mint általában (tudom, hogy te egyébként nem törekedsz erre).
Az tetszik nagyon benne, hogy bemutatod nem csak fekete és fehér minden, hanem csak különböző arányokról van szó. Sajnos a témában állásfoglalók jelentős része nem képes így gondolkodni.

Egy hibát azonban elkövettél:

"Ha egy férfi meghal vagy lelép, hát majd jön másik, és a nő ugyanúgy elláthatja a fajfenntartási feladatait. Ha a nő hal meg, ott nincs több szülés."

Már amikor olvastam, tudtam hogy ebbe bele fognak kötni, és ezúttal jogosan, mert rosszul fogalmaztad meg. Én értettem mire gondoltál, de nem azt írtad le.

Deansdale 2014.04.28. 08:42:41

Civilizált vitában szükség van az értő olvasásra, és örülök amiért az olvasóim többsége rendelkezik az erre való képességgel. De aki nem hajlandó befektetni az energiát az értő olvasásba, annak aztán a vitához való hozzájárulása szart sem ér. (Lásd a második kommentet a cikk alatt.)

Számomra a vita lehetőség a tudásunk gyarapítására. Akkor van igazán értelme, ha a résztvevők egyszerre tanulnak és tanítanak. Sajnos a neten tanulni nagyon-nagyon kevés embertől lehet - a többség még arra is immunis, hogy tanítsák. Annak meg semmi értelme, hogy valaki reflexből ontsa magából az átgondolatlan "nem értem miről beszélsz tehát hülye vagy" típusú szöveget, ami az internetes fórumok és komment szekciók 95%-át eltömi. Na mindegy, elkalandoztam.

Deansdale 2014.04.28. 09:25:13

@Barbaarb: Az index felütése sajnos rossz irányba viszi a témát, afféle kozmós életvezetési / randizási csevejt sejtet, aminek a cikkhez semmi köze. Nem arról van szó - és ezt kétszer is próbltam jelezni az adott résznél -, hogy a nő emberileg többet érne a férfinál, vagy hogy a szülésre való képesség a férfi fölé emelné valamilyen misztikus értelemben. Arról van szó, hogy ***fajfenntartás szempontjából*** fontosabb a férifnál. Ahogy fentebb is megjegyezte valaki, 2 férfi megtermékenyíthet 98 nőt, amiből lesz ~98 gyerek, de 2 nővel akármennyi férfi sem tud varázsolni, abból csak ~2 gyerek lesz. Vagyis szaporodás tekintetében a nő a szűk keresztmetszet.

De ez evolúciós, biológiai és ösztön-kérdéseket érintő téma, a jelen társadalmainkra csak áttételesen van hatással. Egyesek sajnos félreértik, azt hiszik ez róluk szól - hogy a saját házasságában ő József egy tróger, akinél a felesége, Zsófi "értékesebb", mert nála van a punci. Eh. Tanuljunk meg elvonatkoztatni, emberek.

Sadist 2014.04.28. 10:50:21

@: "A rendszeres szexet nem kell biztosítani, a nők is vágynak rá, tehát itt szerintem mindkét fél biztosítja egymás számára. Ha az egyik nem akarja, ott a másikkal valami gond van. Egymás számára azt biztosítják, hogy kölcsönösen hozzájárulnak a közös gyerekek neveléséhez."

Nagyon egyformának tekinted a két nemet, valójában nagyon is különböznek. A probléma forrása az, hogy a nők egyrészt kevésbé vágynak a szexre, másrészt azt is leginkább csak a felsőkategóriás alfahímmel. Gondolom ismerős szitu, amikor az átlagos srácnak hónapokig kell udvarolnia az átlagos lánynak is, hogy punciközelbe kerülhessen, a jóképű tenyészcsődör DNS-e viszont 15 perc alatt utat talál magának a leányzó emésztőrendszerébe.
Ha a szexre mindkét nem ugyanúgy tekintene és mindkettőjüknek ugyanolyan fontos lenne a rendszeres szex, akkor nem létezne prostitúció.

Aha, persze 2014.04.28. 12:22:02

@Sadist: Szerintem hasonló, legalábbis ha magamból indulok ki, 3-4 év után, akármilyen csinos is barátnőm, már nem izgat úgy fel a látványa. Persze, ha "megdolgozunk érte" van még, de azért a kapcsolat elején a szex jön magától ösztönösen.

De van az az ismert mondás, amit a baráti köröm alkalmaz, hogyha elmegy egy nagyon jó csaj mellettünk "Na, már ezt is unja valaki".

"Gondolom ismerős szitu, amikor az átlagos srácnak hónapokig kell udvarolnia az átlagos lánynak is..." ebben az esetben valószínűleg, nincsenek ugyanazon a szinten. Azért, ami nincs itt megemlítve, hiszen ez nem ösztön, de az emberek 90% jóval feljebb pozicionálja magát, mint amilyen. Ezért érthetetlen szinte a legtöbb ember számára, a másik miért nem őt választotta, pedig kívül állóként én szoktam érteni, még ha nem is mondom a barátom arcába.

[ ] 2014.04.28. 12:41:22

@Aha, persze: Stimmt, mindenki teste megunható. De mivel igény van a jó szexre, ezért akarat és egyéb érzelmek (szeretet, hűség, ami még egy szexcentrikusnak is lehet érték, ha az a célja, hogy ember legyen) kérdése, hogy úgy dönt, azzal az illetővel akarja megoldani a kielégítő szexet.

Az embernek egy idő után rá kell jönnie, hogy nem lehet mindig újabbat és újabbat keresni, állandóan a legjobbat és legváltozatosabbat próbálgatni a legattraktívabbakkal. Egyébként persze, hogy nem mindegy, ki van melletted, de 2-3 év után a legjobb külsejű partnerhez is hozzászoksz, és egy átlagosban is felfedezheted, mennyire vonzó, ha átéltél vele ezt-azt. Ez mindig függ a te hozzáállásodtól is. Na meg a másikétól is szintúgy.

[ ] 2014.04.28. 12:44:13

@Sadist: Mindenkinél vannak kategóriák, akikkel soha. De azokkal általában össze se jön. Ha már egyszer elérted, hogy élvezze veled egy nő, van mire alapozni. Ne téged szokjon meg, szokja meg az élvezetet, ugyanott vagy. Ha nem vagy egy Adonisz, legfeljebb paplan alatt akarja majd csinálni. :)

Deansdale 2014.04.28. 13:19:48

@Aha, persze: Szerintem a megunás okai nemenként kicsit mások, bár itt már lehet, hogy csak képzelődöm :) A férfi alapvetően poligám, ezért egy helyre lerögzülni szembemegy az ösztöneivel. A nő meglenne a pasival, ha sosem találna nála alfábbat, csakhogy egyfelől a párkapcsolatban a nők hajlamosak elbétásítani a férfit, másfelől olyan nincs, hogy hosszú évekig ne tűnjön fel egyetlen alfább pasi sem a láthatáron, aki megmozgatná a nő fantáziáját.
Persze ezek mellett a sima "emberi" unalom is benne van a pakliban, efelől semmi kétség.

[ ] 2014.04.28. 13:43:14

A nőkben hajlam van a férfiak elbétásítására. Hogy legyen indokuk keresni egy másikat.
Azért egy alfábbat keresnek, hogy legyen indokuk elbétásítani.

Ha eleve bétát keresnének, nem lenne indok lecserélni az előzőt, miután ráuntak. :)

Deansdale 2014.04.28. 14:19:08

@: A rosszfiút megszelidíteni nagyobb kihívás, mint összejönni egy anyámasszony katonájával.
www.ferfihang.hu/2011/11/15/az-ember-tragediaja-masodik-resz/

[ ] 2014.04.28. 14:45:16

@Deansdale: Ez így van, de a cikk nem egészen erről szól. :) Mellesleg, a többség pontosan itt rontja el. Túlbecsüli magát, nincs tisztában a saját határaival, vagy inkább az emberi természettel.

Az ösztönökkel egybekötött ego. Maradjunk a te verziódnál. A férfi addig tudja kapcsolatban tartani a nőt, míg képes elhitetni vele, hogy megváltozik. A nő végig hitegeti magát, hogy egyszer sikerül, eleget tesz a kihívásnak, ő lesz aki megjavítja, megszelídíti, megmenti, s a férfi egyszer majd úgyis követni fogja.

A történet mindkét esetben tragikus. Ha nem sikerül és a végén a nő mégis rádöbben, hogy végig őt irányították, lelép. Ha sikerül, és visszanéz arra, mibe és miért fektetett ekkora energiát? Hirtelen már az egész nem ér semmit.

Ez egy vesztes játszma. Két vesztessel. :)