HTML

Deansdale

Férfiszféra: antifeminizmus, nőzés, satöbbi. Ja, és táplálkozás.

Utolsó kommentek

  • Frederick2: @Madarász Henrik: A Witcher game-mel is játszol? (2020.02.25. 06:02) Miért van elegem George R.R. Martinból?
  • Madarász Henrik: @Frederick2: A Witcher egész jó, két könyvet olvastam el, csak van benne egy pesszimista alaphangulat, érdemes szüneteket tartva olvasni emiatt :) (2020.02.24. 22:15) Miért van elegem George R.R. Martinból?
  • Frederick2: @csi szi: Azóta sajnálatosan ez a mém túlnőtt Trumpon. A Szolgálólány világát akarja megvalósítani Trumpon kívül Orbán, Putyin, a lengyelek. Természetesen a Willkommen kultúra révén ideimportált pot... (2020.02.24. 16:46) Miért van elegem George R.R. Martinból?
  • csi szi: @Frederick2: Igen, az sem véletlen, hogy akkor csináltak belőle tv-sorozatot, amikor Trump megjelent a porondon, ő lett az új mumus, aki majd bevezeti a Szolgálólány világát a MAGA-sapkás rohamoszta... (2020.02.24. 15:56) Miért van elegem George R.R. Martinból?
  • Frederick2: @Deansdale: "A férfi nem egyéb, mint a női stratégia része újabb nők létrehozása érdekében." (Margaret Atwood) Ez a gondolat is benne van a regényben. Finom, nem? :P (2020.02.24. 13:07) Miért van elegem George R.R. Martinból?
  • Utolsó 20

A magyar föld III. - válasz Aristonak

2016.08.31. 11:18 Deansdale

Aristo kolléga kétrészes cikket közölt a magyar mezőgazdaságot féltők dilettantizmusáról, és nagyjából minden pontjával egyetértek. Igen, a témában nyilatkozók között sok a romantikus, az eltévelyedett, a múltba révedő, és csak nagyon kevesen látják tisztán a modern mezőgazdaság valódi helyzetét. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne léteznének más, jobb érvek az alternatív földművelési módszerek terjesztése mellett. Olvasmányosabb jellegű cikk helyett vegyük most sorra a tényezőket tematikusan:

1. Igen, a modern mezőgazdaság hatékonyabb, legalábbis ha a termény/ha kimenetet nézzük. Ugyanakkor vannak vele komoly rendszerszintű problémák, például az olajfüggés, a talajok tönkretétele, az egészségügyi ártalmak (úgy a dolgozók, mint a fogyasztók oldalán), plusz - szinte csak mellékesen - a termék minőségének romlása: az íztelenség, a vitamin- és nyomelemtartalom csökkenése, stb. A hatékonyságot anyagi értelemben nézve pedig az derül ki, hogy a modern mezőgazdaság azért "jó", mert kevés munkásnak ad munkát. Ez társadalmi szemszögből ezerszer inkább hátrány, mint előny. Ideje annak, hogy az a bizonyos társadalom ráébredjen: a hatékonyság nem az egyetlen, és nem is feltétlenül a legfontosabb tényező a mezőgazdaságban. Földterület van rogyásig, a Kárpát-medence fél Európát el tudná látni élelemmel - talán mégsem az a leglényegesebb szempont, hogy minél kisebb helyen minél többet termeljünk. Ez végsősoron amúgyis csak a termelők anyagi hasznában játszik szerepet - a társadalomnak, a bolti vásárlónak az édesmindegy, hogy hány hektárról jött le az a tonna búza. Inkább a jövőre kellene gondolni, ahol valószínűleg keservesen fogunk küszködni a kizsigerelt talajok termőképességének radikális csökkenésével és az olajárral arányosan emelkedő élelmiszerárakkal. Ezekre a biogazdálkodás, illetve tágabb értelemben az alternatív gazdálkodás megoldást jelenthet. (Már itt leszögezném, hogy az "alternatív" ez esetben nem múltba révedőt jelent; sok öko-bio-enviro módszer a modernnél is modernebb.)

kombajn.jpg

ezt biztosan nem fogjuk tudni a végtelenségig fenntartani, hamarosan visszaüt

2. Igen, az emberek nem akarnak kapálni, de ez nagyrészt annak köszönhető, hogy emberileg vállalható életszínvonalat tudnak kialakítani segélyekből és juttatásokból. Nem kenyerem mások kényszerítése semmire, de valahol mégis tűrhetetlennek tartom, hogy a rendelkezésre álló munkalehetőségek parlagon hevernek, mert a vidéki munkanélküliek nem hajlandóak nehéz vagy kellemetlen munkát végezni. Erre nagyon egyszerű megoldás lenne a segélyek és a nettó minimálbér közötti hézag szélesítése - mindjárt több dologtalannak lenne kedve kapálni, ha nem a jól fizető semmittevés és a rosszul fizető izomszakasztás, hanem a nyomor és a megfelelően kompenzált munka között kellene választani. Messzire vezető közgazdasági kérdésekbe nem akarok belemenni, de szerintem a minimálbér adóinak és (munkáltatói) járulékainak csökkentésével jelentősen növelni lehetne mind a munkavállalási kedvet, mind a munkaadók kedvét a munkaadásra. A csökkenő adóbevételt az állam ezer módon kompenzálhatná - például a segélyek csökkentésével, ugye -, de ez itt nem tartozik szorosan a tárgyhoz.

3. A bio élelmiszer drágább. Itt (is) az államnak kellene felkötni végre a gatyát és beleállni egy előremutató szerepvállalásba. Legyen a bio élelmiszerek ÁFA-ja alacsonyabb, vagy zéró, illetve tegyünk azért hogy az előállításuk is olcsóbb legyen. Ha már a politika mindenképp beleártja magát a mezőgazdaságba támogatások formájában, tegye azt úgy, hogy közben a jövőre gondol, nem a csókosok zsebére. Komoly szükség van egy széleskörű paradigmaváltásra, hogy a magyar emberek megértsék: közös érdek a magyar munkaerő, a magyar élelmiszeripar és a magyar földek (termelőképességének) megvédése éppúgy, mint az egészségesebb életmód, tehát ideje lenne leszámolni az olyan szokásokkal, mint a silány minőségű filléres külföldi vackok vásárlása, a közétkeztetésre való legyintés, a közérdek szőnyeg alá söprése a hatékonyságra való hivatkozással. Tegyünk jobb élelmiszert az emberek asztalára, és ezzel még a munkanélküliséget is csökkentjük. Win-win.

4. A modern alternatív termelés közel sem egyenlő az eleink által alkalmazott kvázi-primitív módszerek másolásával - a "bio" rég nem azt jelenti, hogy emberek százai túrják a földet botokkal. A direktvetés, a mulcsozás, a célzott növénytársítások, az organikus komposztok és komposzt-teák alkalmazása, a további hasonló módszerek jelentősen csökkentik a mezőgazdaság igényét a kemény fizikai munkára. A biogazdálkodás még így is munkaigényesebb, mint a nagyüzemi, de ez nem a napszámosok izzadsággőzös robotoltatását jelenti, hanem annál nagyobb szakértelmet igénylő, és kisebb igénybevétellel járó kétkezi munkát. Meggyőződésem, hogy ez semmivel sem rosszabb, mint egy futószalag mellett ülni műszakban. Persze ezt az információt nem ártana a munkanélküliekhez is eljuttatni, mert a nép fejében még az 50 évvel ezelőttről származó kép él a mezőgazdaságról.

5. Az etnikai kérdésről... Bármi más jobb megoldás híján az etnikát muszáj integrálni, aminek szerves része és eszköze a munkába állításuk. Erre túl sok lehetőség nem adódik, mivel jobbára képzetlenek és tanulatlanok. A mezőgazdaság akkor is megfelelő lenne e probléma megoldására, ha ehhez az ő foguk nem fűlik. Tekintetbe véve amit az előző pontban kifejtettem, talán nem is tanúsítanának akkora ellenállást, ha rájönnének, hogy egy permetezővel vagy gereblyével a szabvány munkaidő egy részében sétálgatni közel sem ugyanaz a kaliber, mint reggeltől estig kapálni, kaszálni. A gondok további enyhítésére alkalmazhatnánk őket részmunkaidőben, így aztán tényleg nem panaszkodhatnának a fizikai megterhelésre, és többen is odaférnének a munkához. Egy fél minimálbérért napi 4 órát dolgozni már nem olyan rossz kilátás, feltéve hogy nem jár ugyanannyi segély a kocsmában fetrengésért.

6. A színtisztán profitorientált óriások helyett talán jobb lenne relatíve kisebb, de tartósabb, és elsősorban helyi termelőkre helyezni a hangsúlyt. Egy nagy cég, ami a földterületeket mamutgépekkel rekordidő alatt kizsigereli majd továbbáll, nem igazán szolgálja a társadalom érdekeit, akkor sem ha fillérekért vesztegeti a portékáját. Ezzel szemben egy családi vállalkozás, amiben úgy gondolják hogy még a következő generáció is ott és abban fog felnőni, valószínűleg jobban ügyel a talaj termelőképességének fenntartására, a környezeti károk csökkentésére, a helyi közösséggel való együttműködésre, a termelési profil diverzifikálására. Amennyivel pedig drágábban termelnek, azt kompenzálhatják a szállítási, tárolási és kereskedelmi költségek csökkentésével. Ha a felvásárló, a nagybani disztribútor, a kereskedő kihagyható a folyamatból, akkor még olcsóbb is lehet a végtermék, paradox módon nagyobb haszonnal a termelői oldalon.

7. A közkonyhákról egy picit bővebben: lehet, hogy azoknál nem a paradicsom és paprika a fő költség, de azért úgy sem mindegy, hogy az helyi magyar termelőtől, vagy külföldről származik. Ha van az államnak lehetősége a magyar munkavállalókat és piacokat támogatni, hát ez az, és meg kell ragadni két kézzel. A közétkezőknek sem teljesen mindegy, hogy a környéken termelt, éretten leszedett és friss terméket kapnak, vagy pedig ezer kilométerekről érkező, hetekkel azelőtt leszedett, műanyagízű és -állagú zöldséget-gyümölcsöt, amit a kamion érlelt, esetleg valamilyen vegyszer. Nem célom a "hazait" érdemein felül idealizálni vagy romantizálni, de egyszerű tudományos tény, hogy a tápérték erősen függ egy rakás olyan tényezőtől, amiben a helyi kistermelők portékája abszolút verhetetlen. Azt csak zárójelben teszem hozzá, hogy ha egy közkonyhán nutellával, üdítőkkel meg máshonnan vásárolt pogácsával operálnak, akkor ott komoly gondok vannak...

8. A fiatalok nem vágynak a mezőgazdaságba. Ez teljesen igaz, de sok jelentősége nincsen, mert egyfelől nincs szükség végtelen számú tévébemondóra és pszichológusra, másfelől meg az élelmiszert mindenképp meg kell termelni valakinek, akkor is ha az nem trendi. A legkevésbé sem ártana ennek az országnak, ha a kommunikáció vagy gendermarxista szakról a semmibe kitóduló nagyvárosi hipszterek helyett inkább a valóban modern (vagyis az alternatív) mezőgazdaság rejtelmeiben járatos szakembereket képeznénk, akik aztán - merjünk nagyot álmodni - felkészülten fogadnák a közeljövőben várható kríziseket. A fiatalok elvándorlása tagadhatatlan jelenség, de ez nem jelenti, hogy szeretni vagy támogatni kellene - inkább tegyünk ellene, mielőtt végleg visszafordíthatatlanná válik. Képezzünk biogazdákat, akik 300 hektáron ugyanannyit, vagy jobbat tudnak hozni, mint a bevett ipari módszerekkel dolgozó, fenntarthatatlan társaik. Mutassunk a fiataloknak olyan gazdálkodókat, akik tisztes nyereséget tudnak produkálni emberileg elfogadható mértékű munkával, és máris lesz elég jelentkező az utánpótlásra.

Zárszóként annyit, hogy az alternatív gazdálkodás nem a múlt, hanem az egyetlen lehetséges jövő. Sokan üresen locsognak a fenntarthatóságról, ezért a szó értéke erősen megkopott, de az ágazatban dolgozók tudják, hogy a földek termelőképessége rohamosan csökken, a műtrágyázás és növényvédelem nem folytatható a végtelenségig, így hamarosan radikális változásokra lesz szükség. (Vagy nagy éhínségekre.) Jobb lenne elébemenni ezeknek a folyamatoknak, és már akkor elkezdeni kiépíteni a fenntartható mezőgazdaság alapjait, amikor még nem harap a szükség. Lehetnénk ebben piacvezetők pár évtized múlva, amikor a későn reagáló országok letolt nadrággal kapkodnak a megoldások után, de talán elég az is ha a mások baján nyerészkedés helyett szimplán csak végre egyszer értelmesen építenénk a saját jövőnket.

53 komment

Címkék: mezőgazdaság megoldás

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bambano 2016.08.31. 21:49:37

elolvastam azt a két pesti srácos cikket, nagyon pesti.
nem tudok más véleményt mondani róla, csak azt, hogy először sikerült hosszabb eszmefuttatást olvasnom a blog.hu-n, amiben csak a dátum volt igaz, meg az idézet. még nem fordult elő velem, hogy valami kis igazságot ne találtam volna a cikkekben, csak most.

most nekifutok ennek a posztnak is, meglátom, jobb-e.

Bambano 2016.08.31. 21:56:58

no, ez a poszt nem nettó baromság az elejétől a végéig, ebben csak sok tévedés van :P

le kellene számolni azzal a gondolattal, hogy a nagyüzemi gazdálkodás kizsigereli a földet. azzal is, hogy a nagyüzem törvényszerűen tönkreteszi azt.

nem, nem teszi. a termőföld védelme jól ki van találva az eu-ban és jól alkalmazzák.

további tévedés, hogy azt hiszi: bio gazdálkodást csak kisipari módszerekkel lehet végezni. nem. bio-t lehet termelni nagyüzemi módszerekkel is.

tévedés3: azt hinni, hogy a kézi műveléssel jobb, egészségesebb termékeket lehet előállítani. hát pont nem. majd meséld már el nekem, hogy hogyan magyarázod meg Kolompár3 5. sor szakmunkásnak, hogy a 6. tőre 5%-kal több trágyát rakjon, mert múltkor nem termett ott annyi, de a 12. tőre 3%-kal kevesebbet. ezt sosem fogod megmagyarázni a brazil gépsornak, ezzel szemben a traktorodnak simán.

szerintem olyanoknak nem kellene mezőgazdaság-féltő posztokat irogatniuk, akik szédülnek, ha lejönnek az aszfaltról.

Deansdale 2016.08.31. 22:24:20

@Bambano: A minap volt alkalmam végignézni egy előadást ahol a termőterületek százalékos humusztartalmát és hasonló adatokat tárgyaltak, és kikerülhetetlen tény, hogy a szántással és vegyszerezéssel nem csak a gyomok és kártevők pusztulnak, de a talajélet is a maga teljességében, ami pedig hosszú távon istentelenül ártalmas. Nem véletlen, hogy a mezőgazdasági területek már Magyarországon is sivatagosodnak, a szó legszorosabb értelmében. Persze nem a terület nagysága a kérdés, hanem a művelés módja, de az viszont tagadhatatlan, hogy a nagyüzemre sokkal jellemzőbb a szántás-vegyszerezés, mint a kisebb, alternatív vagy "bio" birtokokra.

Az egészségesebb termékeknél nem a kézi művelés a lényeg, hanem pl. az, hogy nagyüzemileg nincs sok választási lehetőséged a vegyszerezésen kívül, kisiparilag viszont igen. Oké, a vegyszereknek elméletileg van normális alkalmazási módja aminek eredményeképp "nem ártalmasak", de azért ez az mindenképpen necces. Egyrészt nem feltétlenül bízok a termelő cég teljes őszinteségében, másrészt köszönöm, de inkább a megengedett értéken se legyen a cuccban vegyszer - legyen inkább zéró. Ér engem elég környezeti ártalom más forrásból, hogy ne akarjam azt még az élelmiszerekkel is tetézni.

Egyébként elfogadom a tanultabbak érveit, de jobbára csak akkor ha valami bizonyítékkal alá is támasztják, ugyanis jobbszeretek dolgokat a magam eszével megítélni, mint bemondásra elhinni valami megmondóembernek. Egyelőre az a tapasztalatom, hogy a nagyüzemi gazdákodás bár elvileg nem szükségszerűen rombolja a talajt, a gyakorlatban igenis megteszi.

2016.08.31. 22:54:47

@Deansdale: El is küldted Aristo-nak a választ?

Nagyon érdekes lenne, ha írna egy viszontválaszt. :)))

Bambano 2016.09.01. 00:32:37

@Deansdale: mint az közismert, a szántás levegőt juttat a talajba és porózussá teszi, következésképp a megfelelő talajelmunkálás nemhogy irtja a talajéletet, hanem kifejezetten jót tesz neki és erősen ajánlott.

az ész nélküli vegyszerezés valóban ronthatná a talaj minőségét, ebben egyet tudunk érteni. a probléma a véleménnyel, hogy miután felismerték, hogy a vegyszerezésnek milyen következményei lehetnek, külön szakmává vált a növényvédelem, és kifejezetten erre specializálódott emberek szerezhetnek be növényvédő szert. értsd: a növények "gyógyszerét" ugyanúgy orvos írja fel receptre, mint az emberek gyógyszerét. ez jelentősen csökkenti a nem okszerű vegyszerezés lehetőségét.

kérdés: szerinted annak a földnek az állapota romlik le jobban, amit kisipari módszerekkel, tudás nélkül, ad-hoc művelnek, vagy annak a földnek, ahol csak akkor kapsz támogatást, ha szerződést kötsz arra, hogy betartod a vonatkozó jogszabályokat, és ennek betartását rendszeresen kémiai talajtani vizsgálatokkal igazolod? hint: ahol ellenőrzik, ott lesz jobb. mert most ez a szabály a nagyüzemi földművelésre.

ismét megkérdezem: ami traktor meg kombájn nekünk van otthon, annál meg lehet oldani, hogy a kombájn négyzetméter bontásban méri a termésátlagokat, és ezt az infót közvetlenül át lehet tölteni a trakin futó számítógépbe, amely így négyzetméteres felbontással vezérli a trágyázót. mindenhova pontosan annyit szór, amennyi szükséges, nem többet. a számítógép fogja pontosabban szórni a műtrágyát vagy a brazil gépsor?

egyébként műtrágyától félni nettó marhaság. semmi gond nincs azzal, ha tudományos megalapozottsággal kimért adagokat szórnak ki a földekre.

a talajéletnek az is jót tesz, ha eteted. például beszántod a szalmát. pláne, ha szórsz rá egy kis nitrogén műtrágyát is.

kérdés: szerinted a megfelelő vetési sorrendet egy nagyüzem fogja jobban megtartani vagy egy kézibarkács cég?

arról most ne beszéljünk, hogy a kukoricát max. egészen kis korában lehet kapálni, mert ha megnő, nem férsz el alatta, és felesleges is, mert annyira jól fedi a napfényt, hogy nem nő meg alatta semmi.

az, hogy a föld humusztartalma csökken-e, érdekes kérdés. hogy méred? és mennyit csökkenne, ha nem jól gazda módjára művelnék, hanem ráhagynák az egyszeri parasztra?

"Egyelőre az a tapasztalatom, hogy a nagyüzemi gazdákodás bár elvileg nem szükségszerűen rombolja a talajt, a gyakorlatban igenis megteszi.": jelzem, ezt hívják bemondásnak. te egész pontosan hol és mit tapasztalsz?

az ország meg persze hogy sivatagosodik, mikor az éves csapadékmennyiség csökkenőben van és ráadásul össze-vissza esik. nem elosztva, hanem nagy adagokban. az például sok humuszt kimos a talajból és öli a talajéletet. például ha két hétig víz alatt van. szóval egyáltalán nem biztos, hogy a nagyüzem teszi tönkre a talajt, sokkal inkább hiszek benne, hogy ami megmaradt a talaj természeti leromlásából, azt a nagyüzem mentette meg.

a háztáji másik kérdés, abban volna ráció, hogy akinek a munkanapja a kocsmában kezdődik és ott végződik, az próbáljon meg a saját kertjében dolgozni. ennek egy dolog szab határt: végigtolsz pár évadot, de sosem sikerül betakarítani a termést, mert mire hozzáfognál, lába kélt. a harmadik pofáraesés után nálad is gaz meg parlagfű nőne, az biztos.

szóval jobb lenne, ha hanyagolnátok a mezőgazdaság témakört, mert ezt pesti aszfaltról nem lehet.

Éhes ló 2016.09.01. 06:40:11

Ideje lenne leszámolnod neked is poster azzal a cionbolsevik téveszmével, hogy a cigány integrálható.
Ilyen integrációra nincs példa sehol, ahová odaette őket a fene.

Ezért erről hazudoznod felesleges, még akkor is, ha a beléjük tolt ezermilliárdok és megalázott, meglopott, megvert, kirabolt, meggyilkolt emberek árán van pár ügyeletes kivétel.

A paraszti gazdaságok - szemben Aristo állításával - Európában nem kevés helyen működnek még. Padlássöprő kgb-s nagyimre és zsidó társai pusztítását a zsidóbolsi erőszakos téeszesítés és ennek záróakkordjaként a reprivatizáció elmaradása alapozta meg.
A kárpótlásijegyes csalás vidékre szabadítása pedig csak semmi volt a korábbi maszopos, majd a mostani fideszes földrabláshoz képest, ami az 50 éves vidékpusztítást zárja.

Ez - no meg a magyarokxellen biológiai fegyverként hazsnált cigányvész - pusztította el, ölte meg Magyarországon a parasztságot a falvakat.

Békés eszközökkel ezek az állapotok nem változtathatók meg, marad a folyamatos pusztulás, míg az új honfoglalók a maguk cseppet sem békés módszereikkel el nem takarítják ezt a mostani elmebeteg rendszert.

Raon 2016.09.01. 09:31:53

@Bambano: elméletben akár meggyőzőnek is tűnhet, amit írsz, de ordít róla, hogy nincs mögötte gyakorlati tapasztalat. De akkor íme egy példa.
Én kisgyerekkorom óta horgászom, és mivel elég régen voltam gyerek, az első tíz év úgy ment, hogy nem volt boltban vásárolt csali (vagy nem volt rá pénz), hanem uccu neki, feltalálni magad a természetben. Abba most nem mennék bele, hogy hányféle gilisztafajta gyakori hazánkban, melyik milyen helyeket szeret, és hogy ezt viszonylag könnyedén meg lehet tanulni, nézzük a lényeget: ha a talaj nedvessége okés, az állaga is okés, és a is kellően sötét (azaz humuszos), akkor ott lennie kell gilisztának, már csak ásási kedv kérdése az egész.
Életem egyik meghatározó (konstans) élménye volt, hogy miért nem találok soha gilisztát a nagyüzemi művelésű földekben, még akkor sem, ha szemlátomást minden adott volt hozzá. Aztán persze amikor egyszer utánaolvastam, leesett, hogy mi a helyzet.
Jópofa dolog ez a pesti aszfalt mellőli filozofálás, de akkor ebben a kérdésben te is bátran nézz utána a gyakorlati részleteknek. A nagyüzemi művelésű (agyonvegyszerezett) földeknek még a színe is halottszürke, és úgy általában egy nagy halott földkupac az egész. Semmi nem él meg benne, se giliszta, se másféle férgek, bogarak, rovarok, még kártevők is csak elvétve. A tanulságok levonását rád bízom.

Deansdale 2016.09.01. 09:54:22

@Bambano: Úgy érzem ez egy nagyon nehéz párbeszéd lesz, mint minden olyan, ahol a tanult ember védi az iskola becsületét, és lenéz mindenki mást aki másogyan gondolja, hiszen az "tanulatlan". És persze hogy jön egy hülye laikus ahhoz, hogy kétségbe vonja a szakember szaktudását. Ezzel már sok területen sokan befürödtek, az orvostudománytól a táplálkozáson át a történelmig, úgyhogy rejt magában némi kockázatot. Nem árt az ember tudását folyamatosan frissíteni és fejleszteni, abban a téves részeket korrigálni - az iskolában felszedett elképzeléseknél megrekedni biztos recept a hosszú távon történő lemaradásra. Az (altarnatív) agrártechnológia is folyamatosan fejlődik, a lekezelő vagy lenéző szándék bármiféle jele nélkül mondom, hogy a magyar oktatásban összeszedett anyag _garantáltan_ nem a létező legjobb és legfejlettebb tudás.

A szántás levegőt juttat a talajba, viszont kiszárítja és amíg van napsütés felmelegíti, télen meg mélyebben átfagyasztja, így kiirtja a mikroorganizmusokat, gombákat, amelyek a növényekkel hasznos szimbiózisban élnek. Nem véletlen, hogy újabban nagyon fejlődik a magok _biológiai_ csávázása, a rengeteg kiölt talajéletet próbálják a magokra felvitt baktériumokkal és gombákkal pótolni. Mennyivel egyszerűbb lenne nem kiirtani, akkor nem kellene pénzt költeni a visszanövesztésére... A talajba levegőt juttatni egyszerű talajlazító módszerekkel is lehet, egyébként meg egy jó szerkezetű és megfelelő élettel rendelkező talajba nem szükséges "extra" levegő. Persze ehhez az kell, hogy ne menjenek rá nehézgépek, amik betömörítik, ne legyen felszántva, stb.

Én nem a szakemberek és dilettánsok harcának látom ezt az egészet, és nem is a birtokméret a lényeg, hanem az alkalmazott módszerek. Persze, egy laikus bármit elb*szhat, de ez nem garancia arra hogy egy szakértő mindent a lehető legjobban csinál. A nagyüzemben amúgyis csak az a lényeg, hogy a területről leszedhető termésmennyiség magas legyen, a talaj minőségét is csak ebből a szempontból vizsgálják, úgyhogy meg lehet nézni, hogy mi marad egy területen ahonnan a mezőgazdaság valamiért levonul. Ha jó lenne a talaj pár év alatt földi paradicsommá alakulna a hely, ehelyett inkább sivatagnak lehet ezeket nevezni. Én elhiszem, hogy a szakemberek jóindulatúak és jóhiszeműek, de sziszifuszi harcot vívnak a talajerózióval és a nyomelemek, tápanyagok kimerülésével, amit a hagyományos (mármint szocreál) módszerekkel nem fognak tudni megnyerni. Persze, amíg van műtrágya, meg arra pénz szarásig, addig úgy-ahogy működik a dolog, de ez egyrészt a halott talajéletet nem támasztja fel, másrészt amint a befektetés megáll meg lehet b*szni az egészet.

"a számítógép fogja pontosabban szórni a műtrágyát vagy a brazil gépsor?"

Egy alternatív termelésben nem feltétlenül van szükség műtrágyára, sok tekintetben eredményesebb talajjavító növények ültetésével, komposzttal és valódi trágyával dolgozni, de értem mire gondolsz. Nyilván egy alternatív gazdaságban is vannak tudásigényes feladatok, amiket a gazda nem fog az utcáról beterelt random cigányokra bízni.

"szerinted a megfelelő vetési sorrendet egy nagyüzem fogja jobban megtartani vagy egy kézibarkács cég?"

Szerintem neked sem kellene ezt a kérdést úgy kezelni, hogy aki nem nagyüzemi, az nyilván csak hülye barkács dilettáns amatőr lehet. Vannak olyan új elképzelések, módszerek és technológiák amikről még valószínűleg nem tájékozódtál kellőképpen, a biológiai csávázástól a direktvetésen keresztül a takaró- és talajtápláló növények alkalmazásáig. Ne gondold, hogy mindenki hülye aki más módszereket alkalmaz, a helyedben inkább utánajárnék, hátha van a metódusaik között olyan aminek van értelme.

"az ország meg persze hogy sivatagosodik"

Szeretem, amikor a szántással jól kiszellőztetett talaj hívei másfelé mutogatnak mikor a sivatagosodásról van szó :) Szántás helyett mulcsozással egycsapásra megállítható a talajkiszáradás, és ezt is lehetne egyetemen tanítani, csak nem tanítják, mert nem "jól bevált nagyüzemi módszer", hanem laikusok barkácsolása. Komolyan nem kekeckedni akarok, de az alternatív módszerek között tényleg akadnak modern, működő elképzelések, amiket a nagytermelőknek is adaptálni kellene, vagy legalábbis lehetne - csak nem teszik, mert be vannak állva a sok évtizede koptatott sinekre, amikről nincs leszállás. Még több műtrágya, még újabb vegyszerek, még jobb GMO-k, mert évről évre egyre keservesebb a küzdelem a kártevők meg a föld ellen... Ez tényleg nem lesz fenntartható, rondán tökön fogja szúrni magát az emberiség ezzel a hozzáállással.

Deansdale 2016.09.01. 10:02:45

@Raon: Nem annyira laikus ő, mint inkább a bevett modern módszerek híve. Szar dolog erről így beszélgetni, mert nem lehet megállapítani, hogy ki kit néz le vagy nem néz le - nekem speciel semmi bajom a mundér becsületét védőkkel, csak szeretném őket rábeszélni a tudásuk _bővítésére_ ahelyett hogy a bevett módszerekkel rohannak fejjel a falnak minden más ötletre és elképzelésre vakon. Az meg persze benne van a pakliban, hogy aki elkötelezett a manapság "hagyományosnak" nevezett nagyüzemi termelés mellett, az hajlamos lesz annak a káros hatásait kisebbíteni, vagy külső tényezőkre fogni. Persze hogy sivatagosodik, de nem miattunk, persze hogy csökken a nyomelem, de majd megoldjuk jobb műtrágyákkal, persze hogy csökken a humusztartalom, dehát ez elkerülhetetlen, stb.

Éhes ló 2016.09.01. 12:10:18

@Ahasverus: a 700 éves projekt megbukott.
Legalább 700ezerszer.
Soktízezer magyar halt bele, sokmillió vesztette el a szeretteit, önbecsülését, vagyonát, idejét, nyomorodott meg lelkileg, testileg ebben az embertelen háborúban amit a cigányok vívnak a befogadóik ellen, akiken élősködnek 700 éve már, bármiféle integráció, asszimiláció nélkül.

A helyzetet tovább rontotta a 100 évnyi cionbolsevik uszítás, a magyarok erőforrásainak elcigányosítása, aminek még korántsincs vége nem csak a szedesz és a maszop, hanem orsós és balogpáter alatt sem, mint az jól látható.

Ma is gyilkolják a magyart, a válasz rá bambaság és döbbent semmittevés.
Ebből majd harc lesz előbb utóbb, olyan nyílt háború ezzel a romboláson, élősködésen kívül bármire totálisan alkalmatlan emberi génhulladék népséggel, amit vagy mi vívunk meg, vagy azok, akik elfoglalják ezt az elcigányuló, elgettósított, kifosztott lerabolt no go zónásított, valaha magyar országot.

A nyomorunk az, hogy ezt a saját politikia elitünk ellen kellene végrehajtanunk, akik minden legális és illegális eszközzel a biológiai fegyvereiket segítik a magyarok ellen.

Aurelius Respectus 2016.09.01. 12:15:25

@Éhes ló: Nagy tömegekben tényleg lehetetlen, legfeljebb egyénileg homogén magyar közösségben a tanultabbakat vagy egy-két faluban, ahol valami agymosó szekta befolyása alá kerülnek.

Aurelius Respectus 2016.09.01. 12:21:57

@Éhes ló: A magyarok részéről biztos nem lesz harc, előbb-utóbb minden munkaképes ember lelép innen nyugatra pár évtizeden belül ( ha addig nem omlanak össze ott a bevándorlástól ), maradnak a nyugdíjasok és a cigányok. A politikusok meg szépen elrepülnek Svájcba és élvezik az összelopott pénzüket.

Bambano 2016.09.01. 14:30:49

@Deansdale: ha neked az agrártudományi egyetemen összeszedett anyag garantáltan nem jó, akkor ez tényleg nehéz vita lesz.

különös tekintettel arra, hogy amit te példaként hozol fel, hogy az "alternatív" gazdálkodási módszerek milyen jók, azokat a hivatalos tananyag tanítja.

"A szántás levegőt juttat a talajba, viszont kiszárítja": ez az állítás önmagában nézve igaz, kontextusba helyezve viszont téves. A szántástól valóban (az egyszerűség kedvéért fogalmazzunk így) kinyílik a talaj. Ennek időjárás függő következménye van: ha éppen aszályos időszak van, akkor szárad, ha éppen csapadékos vagy hóolvadásos időszak van, akkor meg vizesedik. Ennek megfelelően ma már sehol sem szántanak, értve ezalatt hogy csak és kizárólag szántás soha nincs. A szántás mindig egy műveletsor egyik eleme, aminek része a nagy rögök elmunkálása és a talaj legfelső rétegének tömörítésével a szántás visszazárása. Tehát ha számítani kell rá, hogy száraz idő következik, akkor egy menetben le is zárják a földet. Következmény: az, hogy a szántás szárít, csak mélyzöldek riogatása.

most arról nem beszéltem, hogy a hivatalos egyetemi tananyag szerint a szántás mellett van több, más talajlazító módszer is, amiről szerinted csak az alternatív gazdálkodás tudomány beszél.

"télen meg mélyebben átfagyasztja, így kiirtja a mikroorganizmusokat, gombákat, amelyek a növényekkel hasznos szimbiózisban élnek." hát ja, a szántás télen kiirtja a mélyebben levő mikroorganizmusokat. a tetején levő növényt, például a repcét ugyan nem irtja ki, de a 60 centivel lejjebb levő mikroorganizmust igen. az ősszel elvetett növények kibírják a telet a felszínen, a sokkal védettebb helyen levő, sokkal egyszerűbb (tehát ellenállóbb) felépítésű mikroorganizmusok meg nem.

"ne menjenek rá nehézgépek,": mik azok a nehézgépek? például az a gumihevederes cat traktor, aminek önmagában nézve ijesztő tömege van, de a gumiheveder miatt kisebb a taposási kár, amit okoz, mint amikor te végigsétálsz a földön? ha felrakják a második kereket egy jd-re, akkor a tömege nő, a talajnyomása meg feleződik.

"A nagyüzemben amúgyis csak az a lényeg, hogy a területről leszedhető termésmennyiség magas legyen, a talaj minőségét is csak ebből a szempontból vizsgálják": ez csak a te hiedelmed. hogy mire vizsgálják a talajt, arról láttál már jegyzőkönyvet? ha találgatnom kellene, azt találgatnám, hogy nem. én láttam, tanulságos.

"Egy alternatív termelésben nem feltétlenül van szükség műtrágyára": teljesen mindegy, hogy mire, a felvetett kérdés ugyanúgy igaz műtrágyára, istálló trágyára, folyékony trágyára, sőt: öntözővízre is. a gép fog pontosabban adagolni vagy a kétkezi melós?

A megfelelő vetési sorrendre vonatkozó kérdésem pont az általad talajtáplálónak nevezett növényekre célzott. tehát szerinted hallottam-e arról a módszerről, amire rákérdeztem, hogy ki fogja pontosabban használni? vajon hallottam-e róla? vagy inkább az a probléma, hogy nem érted a szakmai szlenget, tehát nem tudod, miről beszélek? kérdés tehát: szerinted a nagyüzem fog talajtápláló növényt vetni hamarabb vagy a kis gazdálkodás, figyelembe véve, hogy arra az időre kiesik a termés és a bevétel, csak kiadás marad?

"de sziszifuszi harcot vívnak a talajerózióval és a nyomelemek, tápanyagok kimerülésével, amit a hagyományos (mármint szocreál) módszerekkel nem fognak tudni megnyerni.": ez megint olyan kijelentés, ami önmagában igaz, kontextusba helyezve meg nem. szocreál módszerekkel nem megy (pontosan úgy, ahogy állítod). CSAK már sehol nem dolgoznak szocreál módszerekkel. puff neki, megint egy mítosz, cáfolva. például a szocreál módszerek közé tartozott, hogy van műtrágya dögivel, szórjuk ki. akár 440 kiló nitrogén hatóanyagot is kiszórtak a szocreálban hektáronként. ma meg eu előírás, hogy 270-nél többet nem lehet kiszórni, különben nem kapsz támogatást. és ellenőrzik!

"Szántás helyett mulcsozással egycsapásra megállítható a talajkiszáradás, és ezt is lehetne egyetemen tanítani,": képzeld, tanítják a mulcsozást. puff neki, megint egy hiedelem, cáfolva.

"csak nem teszik, mert be vannak állva a sok évtizede koptatott sinekre, amikről nincs leszállás.": nincsenek sok évtizede koptatott sínek. senki nem használ sok évtizedes technológiákat, mivel semmi nem adott most már hozzá. és vannak felügyeleti, tanácsadási rendszerek is, ahonnan kaphatsz tanácsokat a technológiáddal kapcsolatban.

ja, és a bio trágyázásnak, konkrétan a szervestrágyázásnak van egy bazi nagy akadálya: kevés az állat, nem szarnak eleget hozzá (bocs, nem kötözködésből vagy más okból használtam ezt az igét, hanem ez itt így szakszerű).

szóval azt gondolom, hogy alig van ma olyan alternatív gazdálkodási forma, ami tényleg alternatív és nem is tanítják vagy használják a nagyüzemben, emellett a nagyüzemi gazdálkodás sem az, mint régen. az ilyen posztokat rendszerint olyanok írják, akiknek fogalma sincs róla, hogy miről szól a történet.

MYTH BUSTED.

Deansdale 2016.09.01. 16:22:02

@Bambano: ...visszatöröltem a semleges, vitából kihátráló válaszomat.

Tudod mit? Örülök annak, hogy mindent nagyon frankón tanítanak az egyetemen és hogy minden szakember mindent tud, csakhogy vidéken lakom és szoktam utazgatni is, 2-300 km-eket elautózgatok úgy hogy nagyüzemi földek százait látom, amik közül egy sincs normálisan művelve. Illetve igen, ha azt tekintjük nomálisnak, hogy egy haszonnövénnyel bevetik, azt learatják, majd jön a szántás, és ez a kör ismétlődik végkimerülésig időnkénti műtrágyázással és vegyszerezéssel. Ezt nyomatja ma a magyar nagyüzemi mezőgazdaság 95%-a, és ne mondd hogy nem, mert minden főút mellett ott virít a bizonyíték. Majd ha látok valahol mulcsot, akkor el fogom fogadni a védekezésed, miszerint ezt tanítják, a szakemberek tudnak róla. Majd ha szántás helyett átállnak direktvetésre, akkor újratárgyalhatjuk a kérdést, addig számomra egyszerűen nem vita tárgya, hogy a szocreál módszerek mennek tovább, legföljebb hektároként X műtrágya helyett 2/3 X mennyiséggel, ami nem paradigmaváltás hanem lóf*sz.

És ezzel még mindig nem megsérteni akarlak, még mindig elhiszem hogy te jóindulatú és jóhiszemű vagy, de ne mondd nekem hogy a mezőgazdaságban minden rendben van, hogy a nagyüzemek mindent frankón csinálnak, csak az alternatív gazdák a hülyék, mert ezt nem fogom elfogadni.

Bambano 2016.09.01. 17:16:32

@Deansdale:
www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0010_1A_Prez_05-Foldmuveles/07-Foldmuvelestan.pdf

ez egy 2009-es agrármérnök msc tankönyv, földműveléstan. ez a direktvetés például annyira "alternatív" tudomány, hogy ez a 7 éves könyv foglalkozik vele. Mondjuk nem ilyen elcsépelt módon, hanem rendesen, csökkentett menetszámú művelés címszó alatt több hasonló módszerrel egyetemben. a kotta szerint 1950-es módszer. a fateromék 20 éve használják ennek a technológiának a mi területünkre adaptált változatát.

idézek egy diát:
"A direktvetés megfontolandó tényezői"

"mikrobiológiai tevékenység. Az ülepedett levegőtlen és nedves talaj az anaerob folyamatoknak és a gyökérmérgek keletkezésének kedvez" puff neki, mérgezed vele a talajt.

"kártevők és kórokozók. több kártétel várható, különösen az első években, ezért a kémiai védelem pontos időzítése nélkülözhetetlen"

miii? kémiai védelem egy agyonistenített alternatív technológiában? nő a kártétel? körülmények pontos ismerete nélkül reklámozó pofáraesik az érvrendszerében?

"a direktvetés megfontolandó tényezői"
"elgyomosodás, gyomkorlátozás" direktvetéses rendszerben a kémiai védelem elengedhetetlen. az elgyomosodás a direktvetés korlátozó tényezője
"trágyázás" kísérletek szerint nitrogénből 10-15%-kal több, foszforból és káliumból kevesebb elegendő a hagyományos technológiához optimalizált adagoknál.

mi van? több nitrogén kell, amelyik a három makrotápanyagból a legveszélyesebb, mivel kimosódása az ivóvíz nitrátosodását idézi elő, és a másik kettőből, aminél nincs ilyen veszély, kevesebb kell? tehát te, aki itt prüszköl, hogy sok a műtrágya, olyan vetési módszert javasolsz, ahol mégtöbb műtrágya kell?

"gépigény" direktvetésre a körülményekhez tervezett speciális gép alkalmas, amely jelentősen drágább, mint egy hagyományos vetőgép. gondolom az erőgép is drágább hozzá, mert feltöretlen talajba vetéshez nagyobb vonóerő kell. nem gond, a drágább gépeket majd a direktvetés fanok kifizetik.

A teljeskörű mulcsozás hátrányairól:
www.edenkert.hu/profi-kertesz/aktualis-kerti-munkak/teljes-koru-mulcsozas-hatranyai/5209/

A nagyüzemi mulcsozáshoz adalék:
www.agr.unideb.hu/ebook/szantofoldinovenyek/termesztsi_technolgija1.html

búza sortávolsága: 12.5 cm, javasolt tőtávolsága 1.1-1.9 cm.

mond már meg nekem, hogy mulcsozol be egy ilyen növényt?

"2-300 km-eket elautózgatok úgy hogy nagyüzemi földek százait látom, amik közül egy sincs normálisan művelve.": gondolom nem szoktál indokolatlanul lassan menni. 90km/h-s sebességnél te max. annyit látsz egy területből, hogy le van-e aszfaltozva vagy nincs. azt, hogy szakszerűen művelik-e, biztosan nem látod. sőt, még akkor se látnád, ha megállnál és megnéznéd.

fentiek alapján én hálát adok az úrnak és a földművelőknek, hogy a hozzád hasonló laikusok marhaságait nem alkalmazzák és nem mérgezik vele a fogyasztókat.

paradigmaváltásra egy példa: a szocreálban naptár szerint műtrágyáztak: minden évben kiszórták azt a mennyiséget, amit egyszer valaki kitalált. a legmodernebb trágyázási módszer az, hogy agrokémiai laborban megnézik, hogy mi van benne a talajban, van-e hiány az ideális szinthez képest, azt kiszórják. attól kezdve minden évben a termés mennyisége alapján pontosan meg lehet mondani, hogy mennyi tápanyagot vett ki a talajból és annyit pótolnak vissza, nem többet. ha ez nem paradigmaváltás, akkor semmi sem az.

Bambano 2016.09.01. 17:20:10

@Deansdale: "ne mondd nekem hogy a mezőgazdaságban minden rendben van, hogy a nagyüzemek mindent frankón csinálnak, csak az alternatív gazdák a hülyék, mert ezt nem fogom elfogadni.": semmi ilyesmit nem mondtam.

a mezőgazdasággal egy csomó baj van, napokig lehetne sorolni, hogy mik. azok a bajok, amiket te konkrétan felhoztál, nem léteznek.
azt sem mondtam, hogy az alternatív gazdák hülyék. amit írtam, abból sokkal inkább az derül ki, hogy amit te alternatívnak hiszel, az nem alternatív, hanem fősodratú tudomány, egyetemi tananyag. következésképp semmi mágia sincs benne, mindenki elfogadja érvényes módszertannak.

fenti mondat következménye az is, hogy nem lehet hülyének nézni azt a gazdát, aki egyetemi tananyag alapján műveli a földet. az, hogy ő ezt alternatívnak hiszi, érdektelen apróság.

don Fefinho · http://bunkonyilas.blog.hu/ 2016.09.01. 22:52:52

@Bambano:

Alig várom hogy valami modern prof. kitaláljon Feminista Mezőgazdaság féléveket adni 5 kreditért.

Barbaarb 2016.09.02. 08:41:27

Mivel érdekel a téma, nekem kérdéseim lennének:

@Bambano:

Műtrágyával minden elemet lehet és szokás pótolni? Tehát nem történhet olyan, hogy csak a növekedéshez szükséges elemeket pótolják, ami által az egyéb elemeket (tápanyagokat) fajlagosan gyérítik?
Illetve a házi kertben történő pétisózás vagy komplex műtrágyázás nem ilyen tudományos megalapozottságú alkalmazásával történhet ilyen?

@Deansdale:

Ha a szántás ilyen károkat okoz, akkor mit lehet helyette tenni? Hiszen az ásózással is ugyanezt tesszük. Ezek nélkül meg kb. megművelhetetlen a föld.

Egyébként én azt látom, hogy ahol otthagyják a földet, ott a természet nagyon gyorsan visszafoglalja azt, de ezt már korábban is leírtam neked.

Barbaarb 2016.09.02. 08:47:20

Aristo cikkeivel kapcsolatosan még annyit írnék, hogy én teljesen hagyományos módon művelek egy közepes méretű házi kertet. Ez a hagyományos mód szerintem ma már tartalmazza a kapálógépet és a kis tasakokban beszerezhető, pontosan adagolt vegyszereket is.
Mindig azt mondtam, hogy ha az ember a munkáját nem számolja, simán megéri ilyen módon is termelni, bár kétségtelen, hogy többféleképpen lehet hozzáállni a kerti munkákhoz. Idén számolgatva azonban arra jutottam, hogy még akkor is megéri a kertben termelni, ha a munkát rászámolom, mert egy 8 órai munkára kifizetett 5000 Ft még belefér. Persze függ ez az időjárástól, és néhány egyéb tényezőtől, de a lényeg, hogy nem igaz, hogy nem lehet ezt gazdaságosan csinálni kicsiben. Lehet, csak nagyban nyilván gazdaságosabb, ahogy minden.

Deansdale 2016.09.02. 09:05:52

@Barbaarb: Kiskerti méretekben gyakorlatilag minden talajmunka egyszerűen elhagyható mulcsozással. Fent van a youtube-on a 120 éves amcsi öreganyóról szóló rövidfilm: kiszórja a magokat a földre, szalmát szór rá, aztán ősszel leszedi a termést. Alig-alig túlzok egy nagyon kicsit, tényleg így működik a dolog. Hatalmas problémája a kertművelésnek és mezőgazdaságnak, hogy 50-100 évvel ezelőtti elképzelésekbe vagyunk beleragadva, és mindenki azokat akarja erőltetni a végtelenségig, nem értik meg hogy léteznek más módszerek is.

Megkerestem, itt a videó magyar felirattal:
www.youtube.com/watch?v=GNU8IJzRHZk

A mulcs akadályozza a gyomokat a fejlődésben, ami meg mégis kinő azt egyszerűen ki lehet szedni. Emellett megtartja a talajban a nedvességet - nem kell locsolni aszályosabb időben sem, vagy ha mégis locsolsz annak jobb a hatásfoka. Emellett tápanyagokat is juttat a talajba, már ha közvetlenül érintkezik azzal, illetve ha vékonyan be van forgatva a talaj felső rétegébe, de ez már igényel némi tudást és odafigyelést, egy blogkommentben nem átadható anyag. Meg kell nézni pár youtube videót vagy elmenni egy két délutános "tanfolyamra", akik foglalkoznak ezzel azok általában szoktak tartani ilyeneket kis létszámú érdeklődőnek egy-egy hétvégén.

Ha bővebben is érdekel a dolog, szerintem érdemes megnézni pl. ezt:
www.youtube.com/watch?v=V65U3rdaa9s

Nagyon szerteágazó ez a téma, ha van rá igény tárgyalhatunk róla hetekig.

Barbaarb 2016.09.02. 09:32:02

@Deansdale:

Nem újdonság a mulcsozás, én is használtam többször, de egyrészt bár kevesebb gyom kel ki, azért bőven átnőnek rajta. Másik hátránya - amivel egyszer nagyon befürödtem -, hogy ha túl sok eső esik le egy gombatenyészet lesz az egész.
Ráadásul elég jól betömörödik alatta a talaj, ezáltal a mégis kinövő gyomokat nem lehet tövestül kihúzni, kapálni meg nem jó mulcsozott talajon, több okból sem.
Az elvetett magok miért nőnek ki alóla, ha a gyom nem?

Deansdale 2016.09.02. 09:41:46

@Barbaarb: Lehet azt is jól meg rosszul cisnálni, meg kell tanulni a helyes technikáját... Annyiban van igaza Bambanőnek, hogy ha az ember _tényleg_ csak találomra barkácsol valamit az elsülhet szarul, de ez csak annyit jelent, hogy minden egyes módszert meg kell érteni, megtanulni a működését, és utána jól kell csinálni. A komposztkészítés sem csak annyi, hogy összedobálok minden sz*rt aztán a következő évben szétszórom a földre, stb. A mulcsozásnak vannak különböző változatai, mindegyiknek vannak szószólói, a neten nem nehéz megtalálni őket.

Végső soron mindez annak a kérdése, hogy mennyi energiát akarsz fektetni a tanulásba, és mennyit a konkrét földművelő munkába. Az előbbivel kiváltható az utóbbi nagy része, de akinek nincs kedve tanulni az simán kertészkedhet a hagyományos módszerekkel is. Nekem viszont az szimpatikusabb, hogy inkább tanulok, aztán henyélek :D

Barbaarb 2016.09.02. 09:53:43

@Deansdale:

Azért nekem elég sok tapasztalatom van e téren, nem a neten látottak-olvasottak alapján ítélkezem. Igen, a komposztálás sem csak annyi, hogy összedobáljuk, de ez természetes.
A mulcsozást is lehet sokféleképpen csinálni, de a jövő időjárására nem lehet felkészülni, márpedig az bőven befolyásolja. Ha tudhatnám, hogy nagyon száraz nyár lesz, akkor jó vastagon mulcsoznék, de ha nagyon esős nyár lesz, akkor nem. Az eső jól leveri a mulcsot, a pára teljesen megragad a tömöt mulcsréteg alatt, és máris dívik a gomba.

Deansdale 2016.09.02. 10:17:35

@Barbaarb: Ez viszont minden más metódusra is igaz: nem tudsz az időjárásra felkészülni. Ha felszántottad és úgy vetettél, aztán aszály van, akkor csikorgathatod a fogad. A mulcsot legalább ingyen fel lehet szedni ha váratlanul sok eső esik - öntözni drágább és/vagy munkaigényesebb :) A magyar klímára azt mondják csapadékszegény (lásd fentebb Bambanőtől), úgyhogy én inkább a mulcsra szavaznék, azzal a szántást is megspórolom, meg a talajnak is jót tesz.

Mondjuk van abban némi igazság, hogy itt is, mint majdnem minden más területen, kialakult két "ellentábor", és mindkettőnek van egy amolyan vallásos színezete. A piros sarokban felvonul a "modern", gépesített, kőolajat terménnyé változtató, és a nagyipar által könnyen alkalmazható gazdaság, maga mögött tudva azt a réteget ami erre épített karriert/megélhetést az iskolarendszertől kezdve a szereket gyártó üzemeken át akármeddig. A kék sarokban ott vannak azok akik szerint ez árt a földnek, akik szerint ezek a módszerek idejétmúltak és kártékonyak, akik szerint több ésszel és kevesebb munkával jobb eredményeket lehet elérni, miközben még a földeket is megmentjük/helyreállítjuk. Mindkettőben van némi szellemi gőg a másik féllel szemben, az előbbiekben elsősorban a tekintélyelvből eredően, az utóbbiakban inkább a küldetéstudat miatt... Nekem az utóbbi szimpatikusabb, de nem azért mert gaia anyánk megváltójának hiszem magam, hanem egyszerű lustaságból :) Akar a fene szántani-ásni-kapálni, ha egyszer anélkül is működik. Már gyerekkoromban megutáltam ezt mikor a szüleim vittek, ha akartam ha nem. Viszont a teszkó gazdaságos zöldségpulttól is kiver a jeges veríték, ezért muszáj valami elfogadható kompromisszumot találni, ahol jobb terméket kapok, talán olcsóbban is, de nem kell érte hülyére dolgoznom magam. Ennek az alternatív termelés tökéletesen megfelel. Nem hiszek abban, hogy a gépesített metódussal több termést lehet leszedni ugyanarról a területről, de még ha úgy is lenne, nem igazán érdekel, mert az a nem túl nagy mennyiségű plusz termény aránytalanul nagy munka- és pénzbeni befektetést igényel. Ha semmi mást nem nézek, csak hogy nem kell szántatnom meg ásóznom, máris nem érdekel, hogy pár kilóval több X teremhetett volna a területen. A fajlagos munka- és pénzbefektetés szerintem jobb az alternatív módszerekkel.

És akkor még tényleg ott van az extra bónusz, hogy nem kizsarolod a természet erőforrásait, hanem aközben _javítod_ a talajt hogy terményt szedsz le róla. Van akinek ez igenis számít, még ha nem is viszi túlzásba és nem képzeli magát Jézus következő eljövetelének, akkor is.

Barbaarb 2016.09.02. 10:57:16

@Deansdale:

Na de a gyomok ellen mulcs nélkül is tudok védekezni akármilyen időjárás következik. Akár öntözni is tudom, aminek bár van költsége, a mulcs fel-le rakosgatása attól függően, hogy mennyi eső esik munkaigényesebb és idegőrlő, ráadásul a haszonnövények növekedési állapotától is nyilván függ, mert nem lehet ész nélkül felkaparni, meg csak úgy visszaszórni.
A klímáról általánosságban évtizedek távlatában lehet, a kertben nem lehet erre alapozni évről-évre. Tavalyelőtt nagyon csapadékos volt a nyár, tavaly eleinte aszályos és forró, később esős és forró, az idei ismét kicsit aszályosan indult, de végül elég sok eső leesett. És még csak a nyárról beszélünk!

"akik szerint több ésszel és kevesebb munkával jobb eredményeket lehet elérni"

Erre van példa?

Egyébként művelsz valamilyen formában földet, van valamilyen tapasztalatod? Mert hidd el, hogy ha csak elméletben műveled, akkor könnyebb eltévelyedni a sokrétű információhalmazban.

Deansdale 2016.09.02. 12:39:00

@Barbaarb: "Erre van példa?"

Fentebb amit linkeltem 2 videót abból a második ilyesmi, de nem konkrétan arról szól hogy a kiskertedben mit hogyan csinálj, annál általánosabb jellegű. Kökény Attila, aki az előadást tartja, eléggé elismert biogazda, országgyűlési bizottságnak is tartott már előadást, nemzetközi mezőgazdasági vegyipari cégek keresik meg hogy a termékeiket tesztelje, stb., szóval nem egy kókler, érdemes meghallgatni amit mond. Persze ismét hangsúlyozom, a youtube-on inkább csak a gondolkodásmódot lehet megérteni, konkrét tanácsokat nyilván nem ad, hogy juharsziruppal locsold a répádat meg ilyenek. Mindenesetre tanulságos, ahogy a videóban is meséli, hogy fényképes dokumentációt küldtek az ország egyik legelismertebb szakemberének a teljesítményükről, az meg azt válaszolta hogy hazudnak, az Magyarországon lehetetlen. Itt tart jelenleg a "hivatalos" agrártudomány, körömszakadtukig ragaszkodnak a paradigmáikhoz és nem hajlandóak az alternatív metódusokat még vizsgálni sem, nemhogy gondolkodni a széleskörű alkalmazásukról. (Pontosan ugyanezt látom szinte minden téren, pl. az MTA-tól, ezerszer inkább a saját presztízsüket féltik és azért tepernek, mint hogy ténylegesen kutatnának&fejlesztenének bármit is.)

Per pillanat nem művelek földet, praktikus okokból beköltöztünk a betondzsungelbe, de régebben volt benne részem, és tervben van a jövőre nézve is. De mondjuk nem is úgy gondoltam, hogy én magam vagyok a szaktekintély akire hallgatni kell, vannak erre komolyabb arcok, mint pl. az említett Kökény Attila.

Barbaarb 2016.09.02. 13:16:59

@Deansdale:

És ez mennyiben példa arra, hogy kevesebb munkával jobb eredményeket lehet elérni?
Azért kételkedem, mert ha ez így lenne, arra már rég rátelepedett volna a tőke.

Deansdale 2016.09.02. 13:42:40

@Barbaarb: Annyiban, hogy gyakorlatilag nem művel talajt, direktvetést alkalmaz, és legföljebb egy évben egyszer az elhalt takaró/talajtápláló növényeket forgatja be nagyon sekélyen a talaj felső 5 cm-ébe. Ezzel máris megspórolta a klasszikus mezőgazdasági munka felét... Emellett századannyit költ vegyszerekre és műtrágyákra mint a hagyományos gazdaságok; a talajjavítást megoldja erre a célra ültetett növényekkel és komposzttal, a növényvédelmi permetezést meg komposzt teával. Nem költ kémiai csávázásra, csak biológiaira, de mivel nem bolygatja a talajt azt is csak egyetlen egyszer kell megcsinálnia területenként, a hasznos mikroorganizmusok és gombák utána örökre a talajban maradnak. Locsolnia sosem kell, gyomot irtania sem nagyon, a folyamatos élő növénytakarás + mulcsozás mellett kevesebb gyom van mint egyébként lehetne. Gyomirtó szereket kizárólag akkor alkalmaz mikor új területeket "tör be", amiken el van szaporodva valami keményf*szú gyomnövény amit máshogy szinte lehetetlen kiirtani. Magyarul kevesebb szert használ és javarészt azt is magának állítja elő, gyakorlatilag ingyér'. Mindezt jelenleg 200 hektáron, szóval nem csak a háza körüli veteményesben bohóckodik.

A nagyüzemek szerintem azért nem repülnek rá erre tömegesen (bár az USA-ban és nyugat-európában már azért terjed a dolog), mert az alkalmazott szakembereik egytől egyig a hivatalos oktatási rendszerből jönnek, ahol a mindentudó professzorok a szocreál rendszerből maradtak vissza. Még a legfrissebb agrármérnököknek is az van a fejében, hogy földet művelni X módon gazdaságos, minden más csak barkácsolás, amivel a greenpeaces idióták foglalkoznak. Hiába említi egy-egy tankönyv az alternatív módszereket, szerintem közel sem sorolják fel az összes előnyüket, és főleg nem foglalkoznak azzal, hogy azoknak miféle kombinációi lehetségesek. Aztán amikor agrármérnökök teljes generáció működnek a mundér becsületét védve, akkor igen nehéz újat mondani nekik, mert nincs az az ember aki szívesen beismerné, hogy 20-30 évig hülyeséget csinált, vagy legalábbis valami olyat ami messze áll az optimálistól. A gazdálkodók pedig meg lehetnek akadva ott, hogy minek költsenek pl. talajtakaró növények vetőmagvaira, hiszen azokat nem lehet learatni és eladni, azokat jövő tavasszal be kell szántani. Kész veszteség, nem? Meg ha egyszer ott a soktízmilliós munkagép ami el tudja végezni a hagyományos feladatokat akkor minek újítani? Micsoda hülyeség lenne szinte újonnan kidobni vagy lecserélni...

De ahogy mondtam, terjednek ezek a módszerek, csak hozzánk akarnak kurvanehezen eljutni. Kökény nyugaton tanult mindent, a videóban felsorol pár helyet ahol megfordult ilyen céllal, szóval nem ő találta fel a spanyolviaszt, csak sikerült mások előtt megtalálnia a legfejlődőképesebb alternatív gazdaságokat.

Deansdale 2016.09.02. 13:45:55

@Deansdale: Ja, azt kifelejtettem, hogy folyamatosan átlagon felüli hozamokat produkál, aszályos években pedig kifejezetten kiemelkedőeket.

Bambano 2016.09.02. 15:25:32

@Deansdale: két problémám van azzal, amit írsz:
- a hölgy kertészkedésről beszél, nem szántóföldi munkákról, a kettő között pedig óriási a különbség. ha duplasorosan ültetsz pl. paradicsomot a kertetben, azt lehet mulcsozni, bár szerintem egyszerűbb fekete fóliával behúzni. 12.5 centi sortávolságú búzát nem lehet mulcsozni.
- 20 centi vastagon javasolták itt a mulcsozást. azt nem lehet a föld felső 5 centijébe beleforgatni, ahhoz mélyszántást kell csinálni. fizikailag lehetetlen.

Bambano 2016.09.02. 15:39:35

@Deansdale: kész. ezt a marhaságot addig tudtam nézni, már addig is sok hibával, amíg el nem kezdte magyarázni, hogy eltűnt a szén a talajból. kilenc és fél percet az órából.

de még egy jóízűt röhögni se tudtam rajta.

kezdte azzal, hogy vett 15 hektár földet a Gerecse egyik völgyében. itt nem a 15 hektárral van a baj, hanem azzal, hogy hegyvidéken a völgyekben speciális mikroklíma alakul ki, ahol jóval több a csapadék, mint pl. az alföldön átlagosan.

folytatta azzal, hogy ő azért nagy szakember, mert beindított egy biogazdaságot tanácsadóként 200 hektáron. eddig a mondatig semmi gond nincs, a következő mondattal cseszi el a renoméját örökre: már fél-háromnegyed év után is látszik, hogy nő a termésátlag.

gigamegarotfl, háromnegyed évbe nem fér bele egy termelési ciklus, termésátlagot pedig csak több ciklus termése alapján lehet számolni. az átlag matematikai kifejezés legalább két évnyi adatot feltételez normálisan.

és persze a saját betegségéből kiinduló messiás tudat is ott van benne.

mert egyébként mondott pár olyan dolgot is, amit nem ártana megfogadni, csak ezek eltörpülnek a gigantikus marhaságai mellett. tehát pl. az, hogy jobb lenne tájfajtákat termeszteni, abban igaza van.

Deansdale 2016.09.02. 15:41:38

@Bambano: Nyilván nem minden módszer jó mindenre, én sem gondolom hogy bármelyik ötlet tökéletesen univerzális lenne.

Az öregasszony máshogy nyomatja mint Kökény Attila, utóbbi minimális mulcsot javasol, ami épp csak nagyjából takarja a talajt. (Ez mondjuk a berohadás ellen is jó megoldás.)

Bambano 2016.09.02. 15:47:23

ilyet mond a felkonfban az okostojás, hogy a magyar termőföldek termőképessége folyamatosan csökken. ehhez képest a ksh adatai szerint meg a tsz-esítés kezdetétől látványosan nőtt a termőképesség egészen a módszerváltásig, amikor a rendezetlen tulajdoni viszonyok egy rövid időre visszavetették a föld szakszerű kezelését, majd utána megint javultak a termésátlagok.
tehát az kifejezetten nem igaz, hogy a termőföld folyamatosan leromlik.

mek.oszk.hu/02100/02185/html/304.html
ageconsearch.umn.edu/bitstream/54334/2/Hingyi_2005_4sz_54_60.pdf

Deansdale 2016.09.02. 15:48:27

@Bambano: A növekedő termésmennyiséget mérheti a megérkezése előtti állapothoz, nem? Oké, pongyola dolog átlagnövekedésnek nevezni egy egyévi növekedést, mert a következő évben visszacsökkenhet, és akkor nem az átag nőtt, de ezzel a szakmai elképzeléseit még nem tette hiteltelenné.

Bambano 2016.09.02. 15:49:03

@Deansdale: értsük már meg végre, hogy az öregasszony KERTÉSZKEDIK. amit te az út mellett látsz, az SZÁNTÓFÖLDI növénytermesztés.

nem küldheted a krazt forma1-es versenyre.

Bambano 2016.09.02. 15:52:35

@Deansdale: ja, a megérkezése előtti állapothoz. azt mondta, hogy kemény gyomok nőttek a területen, tehát egy olyan állapothoz mérte a növekedést, ahol nem is biztos, hogy folyt okszerű növénytermesztés. meg azt is mondta, hogy tulajdonosok által kizsarolt földről van szó.

namost az ő (egyébként nemlétező) eredményét hasonlítani egy olyan eredményhez, amit (csak a példa kedvéért, hogy mindenki értsen) társasházi közgyűlés ért el, enyhén szólva sem tudományos. ráadásul nulla vagy egy termést látott eddig, amiben óriási kilengések lehetnek. például amikor a 2010-es árvíz elárasztotta az országot, annyi víz maradt a talajban, hogy 2011-ben nagyjából mindenből rekordtermés volt.

az egész, amit saját maga fényezésére mondott, akkora nettó marhaság, hogy elmondani nem lehet.

Deansdale 2016.09.02. 15:55:14

@Bambano: Az öregasszonyt Barbaarb-nak ajánlottam, aki kertészkedés ügyében kérdezett :) Nem keverem a sokhektáros nagyüzemi termelést a ház melletti kiskerttel, attól függetlenül sem, hogy egyes módszerek mindkettőnél beválhatnak. Egy módszer vagy ötlet ábrázolására meg bárhonnan hozhatok példát, aztán mindenki úgy alkalmazza a saját helyzetére ahogy neki tetszik.

Ember, itt téged senki nem akar bántani, fölöslegesen bosszantod fel magad a témán. A helyedben Kökényt sem lehülyézni akarnám, ha tényleg ez a szakmád talán erőltesd meg magad annyira hogy tényleg végignézed a videókat (több részes), hátha mégis mond valami értelmeset. Oké, érződik rajta hogy nem híve a "hagyományos" nagyüzemi termelésnek, na és akkor mi van? Nem kell azt neked magadra venni.

Deansdale 2016.09.02. 15:57:57

@Bambano: Figyelj már egy pillanatra, ez az ember tényleg az országgyűlésnek tartott tájékoztatót, a hivatalos jegyzőkönyv elérhető a parlament.hu-n, ne nézd már annyira hülyének amennyire hülyének nézed, csak mert nem szimpatikus. Attól, hogy egy vidéki kis közönségnek pongyola nyelvezettel adja elő a dolgot még teljesen fölösleges minden szavát szarrá cincálni, a kötekedéssel nem mész semmire.

Bambano 2016.09.02. 16:01:51

www.delmagyar.hu/hodmezovasarhely_hirek/biogazdalkodo_ceget_alapitott_kakasszeken_kovacs_gabor_bankar/2449588/

"Másfél hete jegyezte be a cégbíróság Kovács Gábor, a Bankár-Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója új cégét, a Kakasszéki Biogazdálkodási Kft.-t."

cikk dátuma: 2015.10.21. 16:35

"Az elmúlt időszak szervezéssel telt el – mondta Kökény Attila, a cég ügyvezetője."

"Sajnos most ősszel bizonyos területeken muszáj volt szántani, olyan gyomosan kaptuk vissza a földet"

tehát:
- eddig egy termelési ciklust sem vitt végig a saját elképzelései szerint.
- az egyetlen félig-meddig megvalósult termelési ciklust szántással kezdte. ami önmagában nem baj, nekem semmi bajom sincs azzal, ha valaki okszerű termesztéstechnológiát használ. csak egy szántással elkezdett év eredménye NEM ALKALMAS szántás nélküli technológia reklámozására.

következmény: ami konkrétumot eddig mondott, az bullshit, ami elveket emlegetett, az meg nem bizonyított. nagy kamu az egész.

Deansdale 2016.09.02. 16:05:26

@Bambano: Ez a saját földjei mellett van, mint mondta is, több helyen közreműködik. Akárhány helyen akármilyen eredményeket elérhetett, amit te leszarsz, mert be akarod bizonyítani hogy ő hülye, neked meg igazad van. Ez így totál értelmetlen, szerintem aludj egyet a témára, addig fölösleges itt szórnod a kommenteket amiket egyharmad meg egynegyed infómorzsákra alapozol.

Bambano 2016.09.02. 16:08:06

@Deansdale: szakmám (és első két diplomám) szerint programtervező matematikus lennék. ez egy olyan alfaja a matematikusnak, amelyik viszonylag erős programozási ismereteket is kapott az egyetemen.

matematikusként fáj, amiket mond. mintha a körmeimet tépkednék le, mikor ilyeneket mond, hogy nulla mérési adat átlaga jobb, mint x.

"ez az ember tényleg az országgyűlésnek tartott tájékoztatót, a hivatalos jegyzőkönyv elérhető a parlament.hu-n, ne nézd már annyira hülyének amennyire hülyének nézed, csak mert nem szimpatikus.": ez az érv se jó... Nógrádi "főbiztonsági szakértő" neve mond neked valamit? dolgoztam az informatikai és hírközlési minisztériumban, ez alapján hagy ne essek már hasra attól, hogy országgyűlésnek tartott tájékoztatót. kedves honatyáink nagykanállal esznek meg minden maszlagot.

Majd nézd meg a "T/16301. számú törvényjavaslat"-ot, amit benyújtottak az országgyűlésnek. azoknál is elmentek otthonról.

Bambano 2016.09.02. 16:08:47

@Deansdale: "Ez így totál értelmetlen, szerintem aludj egyet"

oké, ebben maradunk.

Deansdale 2016.09.02. 16:16:24

@Bambano: Barátom, én egy mezőgazdasági szakembertől nem azt várom, hogy minden körülmények között fogalmazzon 100%-os precizitással, hanem hogy a mezőgazdasági ismeretei legyenek pöpecek. Elhiszem, hogy téged zavar ha pongyola módon adja elő a dolgait, de nem az a lényeg. Az még a te általad idézett cikkből is nyilvánvaló, hogy nem egy szemellenzős hülye, aki szerint a szántás vagy a gyomirtózás az ördögtől való és tilos, vagyis ő is alkamaz "hagyományos" módszereket ha azokra van szükség. Épp ezért tartom a szaktudását hitelesnek, mert hiányzik belőle a fanatikusokra jellemző egysíkúság, nem esküszik semmiféle kizárólagos csodamódszerre. Talajbiológiáról beszél (ha eljutsz odáig a videóban), olyan szerekről amiket kevesebb mint 1 éve dobtak piacra, meg olyan dolgokról amiket biohülyéktől nem fogsz hallani. Csak egy kis türelem kellene hozzá, vagy kevesebb ellenségeskedés.

És persze, megfordulnak hülyék is az országgyűlés előtt, de ő nem az a kategória.

Na mindegy, részemről hagyom kicsit leülepedni a dolgokat, végső soron meg kiegyezhetünk abban hogy nem értünk egyet.

Bambano 2016.09.02. 17:49:58

@Deansdale: "én egy mezőgazdasági szakembertől nem azt várom, hogy minden körülmények között fogalmazzon 100%-os precizitással": pedig nyugodtan várhatnád ezt is, mertha pl.egy növényvédőszer dózisát eltéveszti két százalékkal, akkor még az a jobbik eset, ha felperzselt föld marad utána, nem pedig a teszkó aznapi vásárlói végighányják sugárban a parkolót.

egyébként meg nem mezőgazdasági szakember. it-s. ha egyáltalán it-s.

"Az még a te általad idézett cikkből is nyilvánvaló, hogy nem egy szemellenzős hülye, aki szerint a szántás vagy a gyomirtózás az ördögtől való és tilos": azt mondja a cikkben, hogy most az egyszer kivételesen és SOHA TÖBBET. akkor ez nem az ördögtől való szerinte?

"Épp ezért tartom a szaktudását hitelesnek, mert hiányzik belőle a fanatikusokra jellemző egysíkúság, nem esküszik semmiféle kizárólagos csodamódszerre.": azt mondja, hogy csak direktvetés. ezt tudod úgy értelmezni, hogy nem esküszik semmiféle kizárólagos csodamódszerre? nem egysíkú?

perenne-2 2016.09.03. 22:07:07

"Egy nemzetközi cég, ami földterületeket vesz" Ma Magyarországon sem nemzetközi, sem hazai cég nem vehet földet. Amúgy szívesen látunk egy tanulmányútra, hogy ne csak autóból lásd miről beszélsz. Tudod, nem elég olvasni a technológiákról, ki is kell próbálni azokat. És nagyon sok családi üzem működik, ahol esze ágában sincs a gyerekei jövőjét kockáztatni a gazdálkodónak a termelőeszköze tönkretételével.

Deansdale 2016.09.03. 22:36:22

@perenne-2: "Tudod, nem elég olvasni a technológiákról, ki is kell próbálni azokat."

Eltöprengtem, hogy ezzel voltaképpen mit is akartál mondani. Te úgy gondolod, hogy amiről beszélek azt még soha senki nem próbálta ki? Akik azt mondják, hogy igen, azok ezek szerint hazudnak? Vagy mondjuk az van, hogy a világon farmok ezrein használják már amiről beszélek, de amíg én magam mindet ki nem próbálom, addig beszélnem sem szabad róluk? Valahogy nem áll össze ez a dolog.

Ahogyan az is érdekes, hogy a gazdálkodó a termelőeszközét hogyan tudná "tönkretenni" azzal, hogy kevesebb vegyszert használó módszerekre és technológiákra áll át, esetleg odáig is elmegy, hogy "bio" minősítést szerez, és arra a piacra gyárt. Ettől mije megy tönkre? A föld, a traktorok? A beszámolók szerint a föld minőségén csak javítanak a módszerek amikről említést tettem. Dehát nyilván ez is csak handabanda, mindenki hülye aki máshogy csinálja mint te, gondolom.

Ha esetleg nem ezt akartad mondani, akkor nem fogalmaznál egy kicsit nyíltabban, közvetlenebbül?

Barbaarb 2016.09.05. 07:48:34

@Deansdale:

Én az elméletét értem, de nem látok konkrétumot arra vonatkozóan, hogy ez valóban eredményesebb.

Barbaarb 2016.09.05. 08:09:21

@Deansdale:

Szerintem csak annyit akart mondani, hogy ha a "hagyományos" műveléssel tönkre tenné a talajt, akkor nem művelné így a földet, mivel a családja jövője van benne.
Nem a hagyományos vonal állítja, hogy a bio tönkreteszi a talajt, hanem fordítva, amit eddig ezek szerint nem nagyon tudtak bizonyítani.

Deansdale 2016.09.05. 13:29:28

@Barbaarb: "Nem a hagyományos vonal állítja, hogy a bio tönkreteszi a talajt, hanem fordítva, amit eddig ezek szerint nem nagyon tudtak bizonyítani."

Bambanő válaszolt erre közvetetten fentebb, amikor azt mondta, hogy hát igen, sivatagosodnak a modern művelés alatt álló területek, de nem a modern művelés miatt, hanem mert kevés a csapadék. Ebből aztán mindenki olyan következtetést von le magának amilyen akar. Szerintem csapadék oda sem esik több, ahol nincs sivatagosodás, dehát lehet hogy csak én nem értek a dologhoz.

Bambano 2016.09.05. 23:25:28

@Deansdale: "Szerintem csapadék oda sem esik több, ahol nincs sivatagosodás, dehát lehet hogy csak én nem értek a dologhoz": ebben egyetértünk, főleg a "nem értek a dologhoz" félmondatban.

ahol ez az általad emlegetett fickó saját földet vásárolt, ott több csapadék esik. tehát az nem sivatagosodik. az alföldre kevesebb csapadék esik, tehát sivatagosodik. ennek okát korábban itt leírtam.

2016.10.04. 08:21:50

@Deansdale: @Raon: @Aurelius Respectus: @don Fefinho: @Barbaarb:

Aristo elképesztő kalandjai az emberarcú szocializmusban :)

aristo.blog.hu/

Ha valaki nem ismerné! :)

don Fefinho · http://bunkonyilas.blog.hu/ 2016.10.04. 11:51:12

@Ahasverus: Pestistrácokon követtem csak eddig, köszönöm a linket!