Sosem voltam az a típus aki simán elfogadott bármiféle magyarázatot bármire csak azért, mert valami hitelesnek beállított személy adta elő. Leszarom, hogy valaki politikus, TV-bemondó, PhD-s megmondóarc vagy egyszerűen csak "szakértő", ha nem tud meggyőzni az igazáról akkor nem fogok vakon hinni a mondandójában, és mindegy mennyi netes csimpánz tart hülyének mert ignorálom a fehér köpenyes bácsit aki őket a saját véleményükkel rendszeresen felprogramozza. Nem hiszek abban, hogy amit a média állít az automatikusan a tények tökéletesen objektív ismertetése és az okok hiteles feltárása - nekem kell, hogy a magyarázat logikus és értelmes legyen, valóban magyarázza a dolgokat, ne csak valami üres kifogás legyen amivel a népet megetetik. Például mondhatja nekem az összes webes platform egyszerre, hogy az EU azért szankcionálja az orosz olajat mert ezzel megmentik Ukrajnát, ennek az égvilágon semmi értelme és csak egészen hülyék tudják elhinni. Ha racionális magyarázatot szeretnék akkor ez esetben "sajnos" magamnak kell legyártani, ugyanis a médiában sehol nem találni ilyesmit. És ha azt látom, hogy az EU vezetése szarrá-huggyá szivatja az EU teljes lakosságát ilyen kamu-szankciókkal, akkor az egyetlen logikus magyarázat az, hogy eleve ezt akarták tenni, mármint a népet szivatni. De most nem erről akarok beszélni, az ukrán helyzetről írtam már eleget.

Inkább ábrázolni szeretném, hogy a különböző világmagyarázatok között mi a különbség, és erre alapnak a nemrég kirobbant mikrobotrányt szeretném használni, amiben egy ausztrál gittegylet levelet írt a nemzetközi pénzforgalmi cégeknek, mint a Visa és a Mastercard, aminek hatására ezek a cégek befenyítették a legnagyobb PC-s játékboltot, a Steam-et.

Namármost az alap normie magyarázat az amit leírtam, és valójában kimerül a tények felszínes ismertetésében, de igazából nem magyaráz semmit. Egyrészt mi a f*szt érdekelné a globális pénzforgalmi hálózatot egy ausztál asszonykórus levele, másrészt mi a f*szt érdekelné őket, hogy a Steam-en milyen játékok vannak? Harmadrészt a mindenféle erkölcscsőszök miért a Mastercardnak panaszkodnak arról, hogy egyesek a PC-s pornójátékaikat a PC-s játékboltban veszik, honnan szerzik az ötletet, hogy a bankrendszer majd eljár az ő nevükben? A felszínt nézve a helyzet egyetlen szereplője sem cselekszik racionálisan, a Steam-et kivéve, ami levett a polcról kb. 400 játékot, mert nem akarta hogy a bankrendszer s*ggberakja. Hát na. De elhiszi azt bárki, hogy a Mastercard ügyvezető atyaúristene megijedt a feministák bojkottjától, és ezért továbbtolta azt a Steam-re? Vagy egyetértett a nagy üggyel és úgy gondolta neki joga van az egész világot cenzúrázni? Ez hogyan szolgálta a cég érdekeit, amit vezet? Elvileg kapitalista vállalatokról beszélünk  amik a profitra utaznak, és az ilyen szarkavarás garantáltan többet árt nekik, mint használ, de alapvetően a profitjukat nem nagyon befolyásolja se pro, se kontra, hiszen ők egyszerűen csak a pénzek mozgatásával foglalkoznak, ami így is, úgy is megtörténik. Ki és hogyan bojkottálná a Visa-t azért, mert a Visa nem kényszeríti a feministák akaratát a PC-s játékpiacra?

Mivel a tények ilyetén egyszerű ismertetése nem ad logikus magyarázatot a miértekre, az ember kénytelen elgondolkodni azon, hogy akkor mégis mi áll a háttérben. Itt első lépcsőben a többségnél valószínűleg egy politikai magyarázat ugrik be, vagyis olyasmi, hogy a pénzforgalmi cégek mögött egy politikai akarat rejlik ami ezzel a közvetett módszerrel erőszakolta a szándékát a világra. Nagyban túlegyszerűsítve kb. az, hogy a Visa és társai haladár/globalista vezetés alatt senyvednek, és ez a vezetés kapva kapott az alkalmon, hogy a haladár/globalista értékrendjét a játékpiacba barmolja. De ha elkezdjük vizsgálni az ügy konkrét részleteit, ez az indoklás is csak kb. a dolgok felét magyarázza logikusan. Sokkal jobb mint az előző bekezdés, de nem tökéletes. Egyrészt a globális pénzforgalmi cégek sokmindent tiltottak már, többek között elvileg haladár/globalista témákat is, másrészt sosem volt a szívügyük a hagyományos szexuális moralitás, vagyis miért pont ezt tolják, miért most, és miért így?

Egy hajszálnyival többet magyaráz az a kiegészítő elképzelés, hogy az ausztrál feministák és a pénzpiac eleve egy adott politikai brancs különböző leányvállalatai, és a mutatványt a piramis csúcsa tervezte el jó előre. A Mastercard nem szart be valami debil aktivistáktól, és nem is totál véletlen hogy most kaptak egy levelet amire ők "organikusan" reagáltak - ez az egész egy szervezett akció volt, aminek a szereplői csak fogaskerekekként tették a dolgukat. De még ezzel együtt is maradnak homályos részletek.

Ha olyan magyarázatot szeretnénk ami lefed minden apróságot, akkor a sima politikánál eggyel mélyebb szintre kell mennünk, amit itt és most az egyszerűség kedvéért nevezzünk konteósnak. Egyfelől ha megvizsgáljuk a bankrendszer követeléseit a Steam felé, az egyik tétel azonnal kiugrik a sorból: a "gyűlölet és extrém ideológiák" tiltása. Ennek semmi köze a szexhez, márpedig az eredeti tiltakozó levél és a pénzrendszer reakciója is arra vonatkozott, legalábbis papíron. De így most létrejött a metódus és a precedens arra, hogy a bankvilág direkt módon cenzúrázza a játékpiacot ahogy csak az úri kedve tartja, hiszen k*rvasok dologra rá tudják fogni, hogy gyűlölet, vagy extrém ideológia - gyakorlatilag bármilyen politikai vagy ideológiai motívumra ami nekik nem tetszik. Másfelől ha azt nézzük, hogy a bankvilág olykor balosnak nevezhető témákat is cenzúráz akkor adódik a következtetés, hogy ezt az egész mizériát nem valami hithű haladár/globalista politikai erő tartja kézben, aminek a kizárólagos célja az ideológia szolgálata és terjesztése. Itt evezünk igazán komoly vizekre, mégpedig a sokmillió forintos kérdéssel, hogy akkor voltaképp ki is uralja a nemzetközi bankrendszert és mi a valódi célja amiért felhasználja azt az olyan "világi" ügyekbe avatkozással, mint a PC-s játékok cenzúrája. Ez az erő szükségszerűen a politika fölött áll, hiszen ha nem így lenne, akkor a politikai jellegű manőverei egy létező politikai platform céljait szolgálnák, és nem ez a helyzet. Az meg ugye tudható a bankvilágról, hogy eleve függetlennek tartja magát mindenféle politikától, pl. abból ahogy "leváltak" az országok államigazgatásáról és saját független szervezeteket hoztak létre a saját maguk igazgatására, lol. (Olyasmiről beszélek, mint hogy a Magyar Nemzeti Bank semmilyen engedelmességgel vagy elszámolással vagy akár csak transzparenciával sem tartozik a magyar állam felé - az ő felettes szervük az európai bankhatóság. De persze meg van magyarázva és sokan el is hiszik, hogy ez a mi érdekünkben van így, mert milyen frankó, hogy a magyar kormány pénzt nyomtatni nem tud, de kölcsönvenni igen, illetve hogy a saját nemzeti bankunk azt csinál amit akar, a magyar nép semmilyen befolyással nem rendelkezik fölötte, csak a nemzetközi bankszervezetek...)

Namost ezen a ponton már nem nehéz rájönni, hogy mi az az elképzelés ami a szóban forgó eset összes elemét képes magyarázni: tudjuk, hogy ki uralja a nemzetközi bankrendszert, aki szereti korlátozni az "extrém ideológiákat", és aki előszeretettel nyúl ilyen baromállat eszközökhöz, mint hogy a saját maga által szponzorált ausztrál feminista gittegylettel levelet írat a saját irányítása alatt álló bankrendszernek, amire hivatkozva a saját céljait mindenféle hazug álmoralizálásba bugyolálva ráerőlteti a világra. Persze nem mindenki jutott még el a fel- és beismerésre, hogy a dolgok így működnek, de egyszer még ők is felébredhetnek :)

Némileg túlegyszerűsítve a képletet, a kampósorrú évszázados bankárdinasztiák szerették volna megerősíteni a szorításukat a nyugati kultúra - most épp a játékpiaci szegmens - torkán, és erre ez alkalommal nem a Blackrockot meg az ESG irányelveket használták, hanem a Visa-t és a feminista hisztibrigádot. A végeredmény szempontjából az eszköz mellékes volt, az eredmény pedig magáért beszél. Ja, és hogy miért kaszálnak el néha olyan dolgokat is, amik papíron nagyon hasonlítanak arra amit ők maguk csinálnak? Vagy mert az nem az ő kutyájuk kölyke, vagy pedig átszervezéseket hajtanak végre, és ez jó lehetőség arra hogy fenntartsák a semlegesség hozzávetőleges látszatát. Bár nyilvánvaló tény, hogy ezerszer annyi fehér/jobbos/nacionalista dolgot szabotálnak mint bármi balost, de ha kicsinálnak pár olyan haladár hülyét is, aki amúgy nem az ő beépített emberük, hanem magától kretén, akkor lehet magyarázni a bizonyítványt, hogy ők nem is elfogultan cenzúráznak. Ezzel pedig körbeér a magyarázat arra is, hogy az ő céljuk alapvetően nem a haladár ideológia szolgálata, hanem a saját hatalmuk kiteljesítése illetve a faji/vallási ellenségeik eltiprása, és ebben a politikai álarc csak eszköz, ami mögé baromi kényelmes elbújni. Ha valaki rájuk mutatna, hogy a bankrendszer feletti kontrolljukat használva a saját potenciális ellenségeik nyakára lépnek, akkor legalább 3 réteg mellébeszélést tudnak felmutatni a védelmükben: ugyan, nekik semmi közük a mindentől is szuperfüggetlen bankrendszerhez, és amúgysem a dinasztiák céljait szolgálja a cenzúra hanem a politikáét, de voltaképp igazából még csak nem is politika ez, csak valami aktivisták levelet írtak és a Mastercard vezérigazgatójában megszólalt az erkölcsi iránytű... Ezért épült ki a rendszer az antiszemitizmus üldözéséhez a szexuális moralitás ürügyén most még egy iparágban, ugye nyilvánvaló.

...

Ezen a ponton már a vakbelemben érzem, egy rakás nagyon okos ember izomból szeretné bekommentelni, hogy "erre nincs semmi bizonyítékod", mert sajnos nem értik a mondandó lényegét. A jelen helyzetben semmilyen sajtóorgánum garantált igazmondásában nem lehet bízni, vagyis a "hivatalos" magyarázatokra sincs semmilyen bizonyíték, és azok még csak nem is magyaráznak meg semmit. A sajtó parasztvakításában hinni ostobaság, így az embernek csak két választása marad: vagy elfelejti az egész bohóckodást és teljesen visszahúzódik a magánéletébe, vagy pedig legyártja a saját magyarázatait a világ eseményeire. Aki nem képes vagy nem hajlandó a saját agyával feldolgozni a történéseket, az ne fárassza se magát, se a gondolkodókat indulatos ostobaságokkal.

Természetes, hogy a fentebb leírt okfejtésre nincs tárgyi bizonyítékom, ez a dolgok rendjéből adódik. Ez az egész írás arról szól, hogy miért bízok mégis inkább a saját eszemben, mint a fostalicska médiában, ami legutoljára kb. 1975-ben mondott igazat, akkor is tévedésből, és kirúgták miatta a felelősöket.