:))))

Lehet hogy forintocska írta a feminista topikból, neki vannak ilyen történelmi felfedezései :) Amúgy a kétélű bárd a bikakultusz része lehetett szerintem.

Nem tudom, de most látom, hogy 1%-kal is lehet őket támogatni. :-)

Az amazon szócikket is érdemes meglesni:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Amazonok#A_valóságos_amazonok

"A görögök azonban, úgy látszik, nem elégedtek meg a tényekkel. Költőik, íróik műveiben, ide értve a történetírók munkáit is, a valós esetek köré meséket szőttek."

@Santer: @Madarász Henrik: @Sipi81: @Papírsárkány:

Itt elfér. :)
grafomanpali.blog.hu/2019/05/01/amon_kata_108

"de nem is ez az igazán érdekes, hanem hogy ezek kétoldalú bárddal arattak" - szemben a csiszfehér macsóerőszakpénisszel, ahol a kaszákat egyenesítgették ki.

@Sipi81: Ritkán olvasom a Nőkertet, de ezt most kíváncsiságból elolvastam.

nokert.hu/v-20190224-1652/2640/6/fedak-sari-szinesz

Megmondom őszintén, érdekes személyiségnek tartom Fedák Sárit, már csak azért is, mert az ezredfordulón nőként olyan férfiszerepeket játszott, mint a Bob herceg vagy a János vitéz. Érdekes, hogy már akkor is, igaz, kisebb mértékben, megvolt az a "progresszív" mánia, hogy nők férfiszerepekbe bújtak.

"Első sikereit a Népszínházban aratta. Karrierjének egyik fontos pontja Bob herceg szerepe volt Huszka Jenő György herceg című darabjában. A férfiszereppel hatalmas szenzációt keltett. 1904-ben mutatták be legnagyobb sikerét, a János Vitéz című daljátékot, Fedák címszereplésével a Király Színházban. A "nadrágszerep" különös pikantériája az volt, hogy a nők ekkor még nem jártak nadrágban (a bő nadrágszoknyaszerű ruhadarabot, a bloomert is csak a legbátrabbak viselték, ők is inkább kirándulásokhoz), és a férfiszerep ürügyén a közönség máskor nyilvánosan nem látható domborulatokat pillanthatott meg. A női partnerrel (Medgyaszay Vilmával) való közös játék - ezt persze nem volt ildomos kimondani - leszbikus felhanggal tette még különlegesebbé az előadást. (A húszas években a hétköznapi öltözködés szabadabbá válásával ez a fajta színpadi cross-dressing kiment a divatból.)"

Bár nem láttam a darabot, de mi abban a fantázia és kreativitás, hogy János vítézt egy nő játssza? Kb. annyi jön le belőle, hogy "férfiként viselkedő nő" meg "leszbikus felhang", de ez szerintem rendkívül kevés. Mindegy, a magyar színháztörténetben ez jelentős eseményként van feltüntetve.

Amúgy megnéztem Fedák Sárit férfiruhákban. A legényruha még úgy-ahogy elmegy, de a huszárruhában valami borzalmasan néz ki. Még annak ellenére is, hogy kicsit próbálták ezeket a ruhákat kicsit nőiesíteni. És szerintem azért, mert egy nő borzalmasan néz ki férfiruhában, még akkor is, ha az adott hölgy egy 10-es a 10-es listán.
static.darabanth.com/images/1/4/1436331.jpg

De azért politikailag tudta, hova kell állni. :P

"Mivel támogatta a Tanácsköztársaságot, 1920-ban és 1921-ben csak Bécsben játszhatott."

"Mivel 1944-ben a bécsi Donausender német nemzetiszocialista rádió munkatársaként a háború folytatása mellett állt ki, ezért a második világháború után a Népbíróság, a Tanácsköztársaság után még „levörösözött" színésznőt, „nácirajongónak" bélyegezte, és nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte."

Ettől függetlenül állítólag jó színésznő volt. Én csak azt nem értem, miért mérföldkő a színházi világban, hogy nőként eljátszotta a János vitézt. Engem mondjuk kapásból elborzaszt az ötlet. Bár elhiszem, hogy akkor ez szokatlan volt (mára meg sem lepődnének rajta, Alföldi Róbert óta főleg).

Neked erről mi a véleményed?

@Frederick2: 24.hu/kultura/2014/01/12/mindenkivel-lefekudt-de-penzert-csak-velem-halt/

Hogy indult be a karrierje: „Maga nagyon tehetséges, de igazi nagy színésznő, olyan, amilyen kevés van a világon, csak akkor lesz magából, ha egy ilyen magamfajta zsidó gyerek jól az életébe tapos.” (a cikket nem elolvasóknak: Molnár Ferenc, ha nem világos)

A Time magazin 1927-ben azt írta róluk: The couple divorced in 1925 or 1926, after "he had accused her of intimacy with 42 gentlemen, and she had replied in kind with a list of 142 ladies" Jó sztori, bár érdekes, hogy magyarul nem találtam meg, szóval kétes a hitelessége.

Mindenesetre az az erős női egyéniség volt, akit a feministák is bálványoznak, aki "áttörte a kora nők előtt álló korlátait" (bár azért nem éppen egyedüliként), falta a férfiakat, nagy nevet szerzett magának a saját erejéből, bár lehet, hogy Molnár is egyengette a karrierjét, világhírű színésznőt azért nem tudott csinálni belőle. Bevonult a kártyanyelvbe is. :)

@Frederick2: A nadrágszerep mint olyan egyáltalán nem progresszív találmány.
Az operákban a fiatal fiúk szerepét nagyon gyakran szoprán hangra írták. Ez már a 18. században is bevett szokás volt. Leghíresebb ilyen a Le nozze di Figaro-ban az apród, Cherubin szerepe amit Mozart szoprán hangra írt. De például a Hunyadi Lászlóban Erkel szintén szoprán hangra írta a gyermek Mátyás szerepét.
Én úgy vélem, ennek leginkább praktikus okai voltak. Gyerekekkel nem lehetett elénekeltetni, a tizenéves fiúk hangja általában épp változik, az meg mégiscsak röhejes lett volna, ha egy fiú szerepét tenor vagy pláne basszus/bariton énekli. (Lehet hogy volt hogy kasztráltak énekelték, ennek a történetében nem vagyok járatos, de kasztrált énekeseket nem minden zeneszerző szeretett alkalmazni, és a 19. században már amúgy is erősen mentek ki a divatból.)

Fedák Sári a cikk szerint operettekben játszott, azt a műfajt én nem ismerem, ezért eddig csak érintőlegesen találkoztam vele egy hanglemeztörténettel foglalkozó könyvben.

Az említett János vitéz szerintem inkább a népszerűségére építhetett azon az alapon, hogy ő még ezt is tudja, nem pedig arra, hogy most valami nagyon haladó dolgot csinálnak. Persze ki tudja. Önmagában az, hogy néha ilyenekkel kísérleteznek a jó ízlés határain belül, illetve úgy, hogy közben nem fordítják a visszájára az eredeti mondanivalót (lásd pl legutóbb a Carment) szerintem még belefér. Ami szerintem ma már szánalmas, amikor "polgárpukkasztással" meg hasonlókkal próbálkoznak. Szerintem ez a témakör már lejárt lemez, az elmúlt évszázadban annyi mindent láttunk már, illetve anyira fel van már nyomva az emberek ingerküszöbe, hogy nekem az ilyen erőlködések ma már a szánalmas kategóriába esnek.

Maga a cikk egyébként a feminista kliséket leszámítva szerintem egész érdekes. Vicces amúgy, hogy a femináci AR azt ünnepli, hogy a nők férfivá válhatnak. A János vitéz leszbikus értelmezése pedig egyértelműen a saját vágyainak kivetülése. :-)

@Sipi81: @csi szi: Kösz az infókat! Ezért jó ez a blog, mert mindig hall valami újat az ember! :)

A maga korában elég szép nő volt ez a Fedák Sári. Még a legényruhában sem mutat rosszul. De a huszárruha borzalmas.