A paleóval, atkins-el, ornish-al, mediterrán diétával, ésatöbbivel kapcsolatos végeláthatatlan vitával nem az a fő bajom, hogy unalmas (bár az), hanem hogy teljesen meddő és értelmetlen. Idióta dolog pártoskodni ebben a kérdésben, hit vagy elköteleződés alapján ragaszkodni egyes étrendekhez, és amennyire én is elkövettem ilyesmit a múltban, annyira szánom-bánom e bűnömet.

Az étrendekkel ugyanaz az alapvető probléma, ami a politikai pártokkal: egymástól független részterületeket próbálnak egyetlen egységbe erőltetni, mintha lenne valamilyen logikai összefüggés a nyugdíjkérdés és az autópályák, vagy a karfiol és a lazacpástétom között. Csomagban, egyszerre ajánlanak és tiltanak dolgokat, amiket a valóságban külön-külön lenne szükséges vizsgálni. A tökéletes diéta összeállítására egyetlen módszer létezik, mégpedig egyesével végigjárni minden élelmiszert és megvizsgálni, hogy az az átlagember szervezetében mit okoz. Hasznos-e vagy káros, netán fölösleges? Ez alapján fel lehet állítani egy elméleti optimális étrendet, amihez aztán hozzá lehet mérni minden már létező elképzelést, hogy mennyire voltak jók vagy rosszak.

Most persze hallom, hogy egyesek az örök hülyeséggel tiltakoznak, miszerint "mindenkinek más a jó". Ez egyáltalán nem igaz, mivel az emberi emésztőrendszer univerzális valami, amiben az egyéni eltérések jobbára apróak és csak finomhangolást igényelnek. Nincs ember akinek a cián tápláló és vitamindús, vagy akinek egyáltalán nincs szüksége fehérjére semmilyen formában. Mindannyian azonos biológiai öntőformából kerültünk ki, s bár vannak egyéni eltérések, ezek mint kivételek nem cáfolják a szabályt. Létezik az optimális diéta, ami az emberek 99%-ának jó, a maradék 1% meg kísérletezzen magának az egyedi gondjainak megfelelően.

Naszóval a tökéletes étrend úgy készül, hogy végignézzük a listát, mi jó és mi nem. Ezt én itt értelemszerűen nem fogom megtenni, nincs rá ezer oldalam és másfél évem. De hozzávetőleg így nézne ki a dolog:

Pisztráng: jó fehérje és minőségi zsírforrás, szénhidráttartalma elenyésző, nyomelemeket és vitaminokat X mennyiségben tartalmaz, allergén hatása nem ismert, emésztése könnyű, ésatöbbi, ésatöbbi - értékelés: fogyasztása erősen ajánlott.

Búza: glutént, lektint, és számtalan egyéb összetevőt tartalmaz amire a lakosság változó arányban érzékeny, hatásuk általánosságban véve erősen negatív. Vitamin- és nyomelemtartalma relatíve magas, de a növényi rostok bélrendszerben tapasztalt folyadék-felszívó hatása miatt a hasznosulás rossz hatásfokú. Szénhidráttartalma jelentős, vagyis a kalória/tápérték aránya igen rossz. Ésatöbbi, ésatöbbi. Értékelés: fogyasztása nem ajánlott.

Ha ez a lista megvan, akkor kész a tökéletes étrend. Ezután pedig már csak annyit kell tenni, hogy az eddig ismert diétákat összevetjük ezzel a képpel, és megkapjuk, hogy kinek volt (többé-kevésbé) igaza az elmúlt évtizedek nagy vitáiban. Persze a lényeg nem ez, mert hát kit érdekel hogy ki mit mondott 10-20 éve, de azért nem árt ha egy-két ego a helyére kerül. A lényeg az, hogy elkezdhetnénk végre jól táplálkozni. Mert ugyan magyarázza már meg valaki, hogy mi értelme összevetni a mediterrán diéta ideológiáját (a mediterrán területeken sokan egészségesek, tehát edd azt amit ők) a paleó ideológiájával (edd azt amit az utolsó egészséges ősöd evett)? Mindkettőben van fantázia, meg persze buktatók is, dehát ennek semmi jelentősége annak tükrében, hogy minden ideológia teljesen fölösleges, ha van egy tudományosan összeállított és igazolt étrendünk. Nincs szükség más vezérlő elvre, mint arra, hogy mi mit csinál az emberi szervezetben, és teljesen lényegtelen, hogy meddig élnek a japánok, hogy mit esznek a mediterrán, hogy egészségesek voltak-e az ősemberek. Önmagunk átverése ilyen külső (és jobbára fiktív) tényezők alapján szervezni az étrendünket, miközben csinálhatnánk olyasmit is aminek van értelme.

Namármost a helyzet az, hogy voltak ilyen próbálkozások, pl. Atkins is valami hasonlót akart megvalósítani, és viszonylag jó eredményeket ért el. Az étrendek nagy skáláján vannak amik egész közel járnak a tökéleteshez, és pragmatikus értelemben teljesen mindegy, hogy malacuk volt és ráhibáztak, szerencsésen választottak (amúgy fölösleges) vezérlő elvet, tudományosan kutattak, vagy bármilyen más úton jutottak közel a csúcshoz. A lényeg, hogy ezek az étrendek jobbak, mint a rosszabb étrendek, így a követésük is jobb eredményekre vezet. Itt a pártállás vagy az ideológia lényegtelen: a "hivatalosak" által mostanában ajánlott mediterrán étrend sok szempontból van olyan jó, mint a legnagyobb ellentábor, a paleó, mégpedig azért, mert igen nagy közöttük az átfedés. Persze ez leleplezi, hogy mekkora szemfényvesztés és szarpofozás az egész vita, hiszen a "hivatalosak" és az ellenfeleik még akkor is csépelik egymást, mikor az étrend amit követnek már gyakorlatilag azonos. A gond az, hogy ennek az ideológiai állóháborúnak az átlagemberek az áldozatai, akik egymásnak ellentmondó és érzelmektől túlfűtött üzeneteket látnak a médiában, így megnehezítve, hogy kikaparják a maguk gesztenyéjét. Ez a vita többet mérgezett a táplálkozástudomány megítélésén, mint a legrosszabb lehetséges étrend. Teljesen értelmetlen a különböző étrendek hatása helyett a vezérlő elveiket vitatni, divatnak vagy tudományellenes hóbortnak csúfolni őket. Ha én most létrehozok egy étrendet úgy, hogy dobókockával dobok minden egyes élelmiszerre, és csak azt ajánlom ami 4-es fölött van, az is lehet teljesen frankó, ha véletlenül pont ráhibázok az egészséges kajákra. Azután vitathatja a nagytudású szakértő a tévében, hogy a kockadobás nem tudományos - és akkor mi van? A légyölő galóca egészségtelen voltát nem cáfolja az, hogy én csak azért nem ajánlom mert 1-est dobtam rá a varázskockáimmal. Vagyis nem az a lényeg, hogy ki mit gondolt mikor összerakta a diétáját, hanem hogy az egyes elemek mennyire passzolnak az elméleti optimális étrendhez. Így aki azt képzeli, hogy a paleót "cáfolja" történelmi adatokkal vagy a kőkorszakra vonatkozó okfejtésekkel, az valamit erősen félreértett.

Összegzésképpen: a modern táplálkozási problémákat és betegségeket ismerve nem nehéz összerakni egy általános étrendet, ami a túlnyomó többség számára megváltó erővel hatna. Jóval kevesebb szénhidrát, gabonák és a tej csökkentése, mesterséges szir-szarok (mint a margarin és az édesítőszerek) és omega-6 túlsúlyos növényi olajok kizárása, stb. Nem azért, mert valami megmondóember szerint ez a királyság, hanem mert ezek okozzák a leggyakoribb táplálkozási eredetű problémákat az elhízástól az érrendszeri panaszokig. Aki nagyjából ezt ajánlgatja a tömegeknek, az jót tesz velük, függetlenül attól, hogy paleó, mediterrán, atkins, vagy kutyafüle néven teszi ezt. Aki nem ilyesmit ajánlgat a tömegeknek, vagy aki az előbbi csoportot félreértett okokból támadja, az rosszat tesz, függetlenül attól, hogy miben hisz vagy milyen tudományos fokozata van.

Tök hülyeség az étrendeket egészükben támadni vagy védeni, mintha minden egyes ajánlásuk igaz vagy hamis lenne. Nem az a kérdés, hogy a paleó tökéletes vagy sarlatánság, hanem hogy kell-e egyes részein finomítani, és ha igen akkor mit, hol, mennyit. Persze ugyanez a kérdés minden más étrend esetén is. Hacsaknem kizárólag forró salakot ajánl valami, akkor nem lehet teljesen rossz étrend, és amíg a tudományos alapokon álló optimális diéta el nem készül, addig semmire nem lehet azt mondani, hogy tökéletes.