Előrebocsátom: Tereskova akciójáról csak annyi információm van, amit a sajtó közölt. Ha a "feminista kiáltás" valamiféle médiahecc volt, vagy polgárpukkasztó geg, az a hivatalos forrásokon nem jött át. Ennek megfelelően - sok más érdeklődővel egyetemben - úgy kezelem a témát, mintha Tereskova komolyan gondolta volna (még ha ez kissé hihetetlennek tűnik is).
Első fejezet
Ránézésre úgy tűnik, Tereskova "felébredt" feminista rémálmából, és rájött, hogy egyedül megöregedni szar. Amíg fiatal volt, és nem érdekelte se gyerek, se család, se erkölcs, addig jó volt bulizni - merthát melyik szétesett tudatú neoliberális művészp*csa ne élvezné a hatalmat, hogy bárhová megy, a pasik mindig körüludvarolják? Sutba kell vágni az ódivatú erkölcsösséget, hiszen sokkal izgibb és trendibb minden héten más (sokszor ismeretlennek tűnő) arc mellett ébredni.
Nade beüt a bűvös kor, ami egyeseknél 30, másoknál 40 (a többségnél meg valahol a kettő között), amikor már nem udvarolnak annyira a pasik, és az ösztön is egyre hangosabban veri az asztalt, hogy fajfenntartani kéne. Jó lenne megállapodni, mert megjelenik a rémkép, hogy egyedül vakargathatja a macska hátát még jó 4-5-6 évtizeden keresztül, ha nem lép időben.
Tereskova kiállítása mintha erről szólna. Nála is beütött a felismerés, hogy a művészkarrier nem várja otthon sok szeretettel. Nameg a gyereksírás sem az az idegesítő zaj aminek korábban tűnt, most már inkább mintha szirénének lenne.
Persze - ismétlem: ha nem félresikerült tréfa az egész - tipikus jófeminista módon dolgozza fel ezt a hálátlan témát: követelőzik, fenyeget, prüszköl. Kompromisszumokra képtelen, és bár tudja, hogy jó lenne egy szerető társ, ő maga képtelennek látszik arra, hogy azzá váljon. Több világ előnyeit akarja egy markába fogni, mint Hannah Montana: maradjon meg a bulizós művészélet, a keménykedő feminista agykárosodás, de csatlakozzon hozzá az otthon melege és egy megértő társ áldozatos kitartása is. Persze mindezt úgy, hogy egyik életforma hátrányait se kelljen hozzá elviselni.
Bocs, Tereskova, és minden hasonszőrű palimadár: ez lehetetlen.
Második fejezet
Meglátta ezt a "felébredést" a többi feminista, és egyből felforrt az agyvizük. Ez egy olyan fajta feminizmus, amiből ők nem kérnek:
Nagy Kriszta Tereskova legújabb kiállítását „Feminista kiáltás” címen rendezte meg, és, azzal együtt, hogy nagyon helytelenítem a magyar feministák közti széthúzást, az általa hangoztatott idétlen „feminizmustól”, mint feminista, ezennel kénytelen vagyok elhatárolódni. Hogy miért? Talán kiderül az alábbi Tereskova-idézetből:
„Feleség akarok lenni, szerintem minden nő ezt akarja. Isten úgy teremtett, hogy társai legyünk egymásnak. Egyedül nem működik az élet. Fontos, hogy a nők az emancipáció révén felszabadultak az évezredes háttérbe szorítottságból, és nagyon rossz lenne, ha vissza kellene mennünk a tűzhely mellé. De mindezzel együtt szerintem egy nő elsősorban feleség akar lenni. Semmivel sem fontosabb a szakmai sikerem, a művészetem igazsága, mint a szerelem, és hogy társ akarok lenni, és hogy csak a halál válasszon el minket. (…) Most borulás van, elvesztettük egymást, szeparálódnak egymástól a nemek. Ki kell kiáltanom, hogy a régi értékeket nem szabad feláldoznunk, szükség van rájuk. Keressenek a férfiak annyit, hogy a nők otthon maradhassanak, és lelkükben egészséges gyermekeket tudjanak nevelni. Most már kimondhatom, hogy feleség akarok lenni, aki otthon pizsamát vasal.”( Helyi Téma, Bp. I. kerületi kiadás)
Kérdem én: mi a gond az idézettel? Társai legyünk egymásnak, nem fontosabb a munka mint a szerelem, szeparálódnak a nemek, de a régi értékeket nem szabad feláldozni, egészséges gyermeket nevelni. Ezek majd' minden normális ember szemében pozitív kicsengésű hívószavak. Olyasmi, mintha a nemek harca után megpróbálna békepipát nyújtani, mintha 4-5 évtizednyi radikálfeminista mozgalom után talán mégis hajlandó lenne némi kompromisszumra. Miért kötnek bele a feministák?
(...) bort iszik és vizet prédikál. Azaz Tereskova, a méhkirálynő-komplexus újabb áldozataként beáll az Oravecz Éva Csilla, Dúró Dóra és mások által fémjelzett sorba: azaz a szakmai, politikai vagy jelen esetben művészi sikert elérő nők sorába, akik a személyi teljesítményük dicsfényéből misztifikálják, romantizálják – a patriarchális értékrendű világban való boldogulás érdekében – azt az alárendelt feleségszerepet, amire az ő életük nem korlátozódik, és eredményeik (könyvkiadás, képviselői vagy ismert művészi státusz) tükrében már nem is fog. Könnyű „beérni” a családi tűzhely melegével annak, aki „odakint” a nyilvános szférában már elért egy relatív személyi sikert. Könnyű leértékelni azt a karriert, ami már megvan. (Tereskova el is árulja magát: „Most már mondhatom…”!) Könnyű annak az önfeladásról beszélni, aki már megvalósította azt, amit pl. az anyaság alkalmával ideiglenesen és saját döntésből kifolyólag feladhat.
Jaj.
Hát először is: nem mindenki akar "odakint", a nyilvános szférában szerepelni, és azok meg főleg nagyon sokan vannak, akik nem szeretnék azt a magánéletük rovására csinálni. Lehet, hogy feministáéknál ez hihetetlen, de vannak emberek (nők is!), akiknek fontosabb a család, mint a meló.
Másodszor: nincs is mindenkinek lehetősége a sikerre. Feminista kritikusunk úgy beszél, mintha minden nőben ott lenne az esély, hogy Edith Piaf vagy Margaret Thatcher legyen belőle, csak a gonosz patriarchátus köti gúzsba, vagy Tereskova a vizet prédikálásával. Talán kiábrándul, ha megérti, de a nők 99%-ának semmi esélye politikusi vagy művész-karrierre, egész egyszerűen azért, mert nincsenek meg hozzá a képességei. (Férfiaknál ugyanez a helyzet.)
Harmadszor: felnyílhatna már végre a szeme a feministáknak arra is, hogy nagyon sok nő dobja félre a karriert a család miatt, önszántából. Sőt, olyanok is akadnak, akik egyenesen a feminista karrierjüket hagyják ott gyerekszülési céllal. És sajnos (na mondjuk ez vitatható, hogy sajnos-e) olyanok is vannak, akik a karrier vagy a férfigyűlölet miatt kicsúsznak az időből, és már nincs lehetőségük családot alapítani. Nekik marad a keserűség és a savanyúság. Épp ezért egyértelmű, hogy sok nőnek nem válik be a feminizmus. Az ilyen típusú nőket egyenesen gallyra vágja a családellenes handabandázás, és ha a feminizmus tényleg "a nőkért" dolgozna, akkor figyelembe venné ezeket a szerencsétleneket is, és nem tenné tönkre tudatosan az életüket.
Példának okáért Tereskovának mi haszna származna abból, ha továbbra is ragaszkodna a feminista eszmékhez? Semmi. Elszalasztaná az utolsó esélyt, hogy családja és gyereke legyen - azért cserébe, hogy továbbra is zászlóvivője lehessen egy hazugságokkal terhes gyűlöletmozgalomnak, vagy hogy tovább építsen egy olyan "karriert", ami amúgy teljesen értéktelen (művészileg és emberileg is). Mert azt azért valljuk be, Tereskova, mint "művész", a tömegeknek leginkább a p*nájáról emlékezetes. (Azt is valljuk be, ez egy olyan világ, hogy egy p*namegmutatás bármely fiatal nőnek automatikusan "karriert" jelent.)
Negyedszer: van elég sanyarú sorsú nő a világon, akinek az anyává válás nemhogy "áldozathozatal", hanem az egyetlen út kifelé a nyomorból, vagy éppen az egyetlen "teljesítmény" az életében, amire büszke lehet. Nem kéne ezeket a szerencsétleneket piszkálni, vagy hamis illúziókba ringatni, miszerint a láthatatlan férfielnyomás (vagy Tereskova) kiforgatta őket valamiféle fantasztikus önmegvalósító karrierből.
(...) ezek a nők (...) ahelyett, hogy nőtársaikat is segítenék, biztatnák az önmegvalósítás, a személyi sikerek elérése érdekében, magukat sokszor mint „férfias” karaktereket, kivételként legitimizálva elvitatják tőlük az azokhoz való jogot.
LOL
Mit vitatott el Tereskova és kitől? És egyáltalán miféle jogról beszélünk? A művészi vagy politikusi karrier nem jár alanyi jogon, az egy lehetőség, amiért dolgozni kell. De ez a lehetőség ugyanúgy nyitva áll férfiaknak és nőknek.
a nők helyzetét illetően sokkal égetőbb problémák vannak a házasságra vágyakozásnál (pl. vezető pozíciókban látható arányok, női képviselők száma, a nők – köztük, mit ne mondjak, feleségek – elleni erőszakkal szembeni érdemi lépések hiánya, a nők egészsége, a kórházi szülés körülményei, a női szerzők, történelmi személyek hiánya vagy kis aránya a tankönyvekben, stb. stb.)
Nahát ez a szemétkupac három teljes cikkre elgendő anyagot adna, úgyhogy itt csak egyetlen példa csemegének: a "nők egészségére" már így is sokkal több az anyagi támogatás, mint a férfiakéra. Prosztatarákban ugyanannyian halnak meg évente, mint mellrákban, mégis a mellrák kutatására nagyjából háromszor annyi pénzt költenek. Miért? ...és ez lenne a nőelnyomás? És ezen akarnak a feministák még változtatni - természetesen a nők javára? Az a gonosz patriarchátus már megint...
Ne felejtsük el azt sem, hogy a férfiak 6-8 évvel korábban halnak, valamint az összes vezető betegségi halálok hamarabb utoléri őket, mint a nőket. Ilyen tények mellett miért is csodálkoznánk, hogy a feministák elégedetlenek a helyzettel?
a feminizmus hiteles bemutatása helyett (amire mint közszereplőnek bőven lenne lehetősége!) csak fel akar kapaszkodni a feminizmusellenes sztereotípiákból összetákolt létrán a patriarchális értékrendű világban elérendő ismertségig, népszerűségig – és úgy tűnik, sikerül is neki.
Hát haver, ha te azt hiszed, Tereskova ezzel fog népszerűséget szerezni, akkor teljesen el vagy tévedve. A retardált hülyeséged, a "patriarchális értékrendű világ" nem osztogat ismertséget a feminizmusellenes létramászásért. Ha osztogatna, én lennék a leghíresebb ember az országban :)
És elgondolkodtató egyébként, hogy a feministák minden ilyen kijelentése szembemegy a valósággal, vagyis bármit is mondanak, az ablakon kinézve, a valódi világban SEMMIT NEM TUDNAK BIZONYÍTANI. Feministaellenes létramászással szerzett népszerűség? Mutassanak egyetlen ilyen esetet. Ja, hogy nincs? Upsz, már megint hazudnak. Vagy legalábbis egy olyan rémálomvilágban élnek, amire a többségnek (vagyis a normális embereknek) nincs rálátása.
Tereskova saját személyes magánéleti sikerén felbuzdulva elbagatellizálni látszik a nők általános problémáit (...)
Tudjátok kedves feministák a "nők problémáit" nem kell bagatellizálni, mert a legtöbbjük magától bagatell. Emlékszem még a nagy feminista ramazurikra, például hogy a közlekedési táblákon az útépítő munkás piktogramja "férfi", vagy hogy egy férfi kritikus azt merészelte írni egy feminista szerző művével kapcsolatban, hogy neki a "nő vagyok" téma kicsit szegényes, pont ugyanúgy mint a "férfi vagyok". Hát igen, ezek aztán a fontos női problémák.
Meg az egészségügy :)
Zárásképpen még pár érdekesség a kommentekből:
Ha mindenáron kiakarja szolgálni a Zurát, ám tegye, csak nekem ne mondja meg, hogy én mit csináljak, és hogy nekem mitől lesz jobb.
Tereskova nem akarja megmondani a feministáknak, hogy mit csináljanak, ellentétben a feministákkal, akik szívesen gyeplőt dobnának a nyakába.
"csak úgy cselekszem, hogy a férfiaknak mindig tessek"
Ez, mint feminista elképzelés női sztereotípiára elgondolkodtató - különösen annak a tükrében, hogy a feminizmus 90%-a az a pofázás, hogy a férfiaknak hogyan kéne viselkednie, hogy az a nőknek tetsszék. Egyébként is, a társadalomban általában a férfiak törik magukat, hogy a viselkedésük megfeleljen a női elvárásoknak, hiszen a párválasztásban a nők döntenek. A nőknél a "férfiaknak tetszés" nem megfelelési kényszer, hanem belső motiváció, és az esetek túlnyomó többségében a kinézetre vonatkozó kérdésekre redukálódik. Egy nőnek manapság eszébe sem jut, hogy kedves legyen és megértő, netán "anyáskodó" - a mai nők feszes segget akarnak, ami vonzza a megfelelő férfitekinteteket.
Nyilván közpénzből kell olvasnom ezt a szemetet, és a közpénzhez és is hozzájárulok, mint fullra bejelentett női dolgozó, aki úgy adózik, mint egy férfi de közben másodrendű állampolgárnak tekintendő.
Aha, és az ilyen "másodrendű állampolgárok" abból a közpénzből jóval többet kapnak, mint a férfiak. Például GYES-t, táppénzt, és még egy rakás ilyen dolgot. Ja, és hamarabb nyugdíjba mehetnek - ez kiegészülve a hosszabb női várható élettartammal azt jelenti, hogy egy átlag nő élete során egy átlag férfi nyugdíjának sokszorosát teszi zsebre.
Kortárs alkotóként addig nem figyelnek rá, amíg az alkotás eszközeivel nem a házasságot akarja kifejezni.
Szent szűz...
Eddig 11 komment érkezett
- 1. Vasgerinc
2011. 10. 05. 12:14Hihetetlen, hogy milyen felfogású emberek vannak a világban. Persze az ő felfogásuk is meg fog változni egyszer, csak valószínűleg már túl későn.
Egy két-három gyereket rendesen felnevelő, dolgozó nő úgy fog meghalni, hogy elégedett az életével, mert ő megtette, amit a természet tőle követelt. Ellenben az a nő, aki a fenti felfogásban él, vagy elér valamit az életében, vagy nem, nem szül, nem nevel gyereket, nem tud egy párkapcsolatban élni, mert képtelen legfeljebb ugyanolyan mértékű alkalmazkodásra, mint a párja, nem így fog meghalni, hanem úgy, hogy te jó ég, mit értem el az életben?Egyébként ez az egész feminizmus számomra egyre inkább kiesik a politikai mozgalom fogalmából, már sokkal inkább egy vallásnak tűnik. Mert ahogy te is írtad egy "politikus" elfogadja, hogy vannak más vélemények, más nézőpontok, csak szerintük nem az a jó út. A feministák viszont totalitáriusok, minden csak úgy lehet, ahogy ők gondolják, és mindenkinek ezt kell vallania.
- 2. Abszolút Igazság
2011. 10. 05. 12:39Milyen tanulságos lenne, ha az egyenlőség jegyében a férfiak és nők külön nyugdíjkasszán lennének? A nők a nők befizetéseiből kapnának nyugdíjat, míg a férfiak a férfiakéból. Lenne is nagy sivalkodás...
- 3. Attila a Hu-n
2011. 10. 06. 15:31Megértem, ha a feministák ebből a feminizmusból nem kérnek, merthogy ennek semmi köze a feminizmushoz; ez egyenesen antifeminizmus. A társadalmi szerepek visszarendezésének szükségességét ennyire frontálisan felemlegetni ("keressenek annyit a férfiak ...") még antifeministaként is csak kevesen "merik", egy állítólagos feministától pedig egyenesen eretnekség. Úgy gondolom nincs semmi gond Tereskova megvilágosodásával. Kínált neki egy elvrendszert és egy életmodellt a feminizmus betegségétől köhécselő modern társadalom, amit ő elhitt és kipróbált... Aztán rá kellett jönnie, hogy a gender-elmélet szerint nem létező nő mégiscsak ott rejtőzik a génjeibe kódolva, sőt egyre sürgetőbben dörömböl a pszichéjében is. Azt javaslom ne kárhoztassuk őt, inkább mint apa a megtévedt leányát, öleljük őt a patriarchátus erejétől duzzadó férfi vállunkra! ;)
- 4. negyvenkettő
2011. 10. 10. 16:50- TÖRÖLVE -
- 5. Attila a Hu-n
2011. 10. 10. 17:26Annyira nevetek. Ilyen amikor az érvek súlya alatt megrogy a feminista öntudat és lehullik a női finomság álcája? :D
- 6. Deansdale
2011. 10. 10. 17:52Ennek is itt volt már az ideje, hogy megérkezzenek az idióták :)
Valószínűleg nem is töröltem volna ha nincs benne explicit anyázás. Azért mindennek van határa. - 7. Abszolút Igazság
2011. 10. 10. 19:37Azért ez valahol a vitaképtelenség beismerése, nem? :-)))
Pedig milyen szívesen olvasnék itt egy pergő vitát néhány feministával... - 8. Deansdale
2011. 10. 10. 21:39Én is azért járom a netet, hogy találjak egy feministát aki képes vitázni. Azt hiszem jobban járnék a tűvel a szénakazalban :)
- 9. Attila a Hu-n
2011. 10. 10. 22:52Áhhh... Én arra jutottam, hogy feministákkal pont úgy nem szabad megpróbálni vitázni, mint ahogy a terror elhárítás egyes szabályai szerint terroristával nem szabad tárgyalni. Ezt majd kifejtem bővebben. :D
- 10. Abszolút Igazság
2011. 10. 10. 23:29@Attila a Hu-n: Ugyan fejtsd már ki, légy szíves, mert szerintem ez abszolút nem igaz. A terrorista _akar_ tárgyalni, mert helikoptert kér meg tízmillió dollárt. A feminista viszont _nem_akar_ veled vitatkozni, mert fair vitában nyilvánvalóan alulmaradna.
Nem tűnt fel, hogy alapelvük a tisztességes verseny kikerülése? Jussanak be kvótával, kapják meg a támogatást mint nők, stb. Éppen, hogy KELL velük vitázni, annál jobb egyenjogi propaganda nincs...
- 11. Attila a Hu-n
2011. 10. 13. 21:10Majd hosszabban (vagy szebben) egy cikkben kifejtem, most inkább megpróbálom tömören:
Aki megrögzött, radikális feminista, az lelkibeteg. Aki lelkibeteg, annak korlátozott az átlátó képessége és az indítékai olyan személyes motívumokon nyogodnak, amiken képtelen is lenne felülemelkedni. Pont úgy mint a terrorista, ha nem kapja meg azt amit akar, akkor "megöli a túszokat". Feminista ügyekben túsz az egész társadalom. A terroristákkal egyébként azért nem szoktak tárgyalni, mert ha sikert érnének el, akkor azon felbuzdulna a többi terrorista és újabb követelésekkel állnának elő, egészen addig amíg végül ők irányítanák a kormányokat. Merthogy a terroristák sem (elsősorban) pénzt és helikoptert akarnak, hanem, hogy fogadják el az ő elveiket, félelemben éljen a többségi társadalom tőlük, engedjék ki a börtönből a főkolomposaikat, stb... Politika. Tanuljon meg a világ úgy gondolkodni, azt hinni, amit ők.Mivel a feministákat nem tekintem egészséges lelkületű embernek, ezért telejesen értelmetlennek tartom velük a vitát, soha nem fogod meggyőzni őket semmiről. Talán még az életüket is feláldoznák, akár egy valódi terrorista. :D Azt hiszem nem is tekintem őket másnak, csak "csendes terroristáknak"... Persze ők nem alkalmaznak fizikai erőszakot.... "Elvégre nem férfiak!" Amit csinálnak az érzelmi zsarolás, lelki és politikai erőszak... Nőként nagyon is értenek hozzá... A célpont nem egyetlen személy, hanem az egész társadalom. Ha úgy tetszik azt is mondhatjuk, hogy pont úgy mint a terroristák esetében a célpont egy kormány. :D És ami a legrosszab; mély, megingathatatlan politikai, sőt vallási meggyőződéssel hisznek a saját hülyeségükben. Azt hiszem mindezek jól bizonyítják, hogy mennyire jó a "terrorista" analógia, amit kitaláltam rájuk. :)
Mindezek miatt nincs értelme feministákkal vitázni. Akivel vitázhatsz, az a társadalom.... A társadalmat kell meggyőzni arról, hogy amit el akarnak hitetni velük a feministák, az demagógia.
A végére mottóként egy szexista vicc:
"Előbb lehet egyezségre jutni egy terroristával, mint egy menstruáló nővel!" ;-)
Utolsó kommentek