HTML

Deansdale

Férfiszféra: antifeminizmus, nőzés, satöbbi. Ja, és táplálkozás.

Utolsó kommentek

  • Deansdale: @Frederick2: Láttam, a zömével egyetértek. (2020.02.23. 17:26) Miért van elegem George R.R. Martinból?
  • Frederick2: @Deansdale: Ezt láttad? Gyűrűk Ura vs. Trónok harca – 5 ok, amiért nem említheted egy lapon a kettőt www.youtube.com/watch?v=kYU6a8v1wSg Szomorú azon elmélkedni, hogy régen a fantasy még igyekezet... (2020.02.23. 17:17) Miért van elegem George R.R. Martinból?
  • GABOR2: @Frederick2: Hát most képzésre is kellett mennen, meg meló is volt és annyi stressz, hogy inkább most kihagytam, de igen, próbálom úgy csinálni, hogy ez a kihagyás inkább a kivétel legyen. (2020.02.23. 10:24) Boldog Karácsonyt!
  • Frederick2: @GABOR2: "Ahhoz minőségi idő kell." Tökéletesen megértem. Nálam ritka, hogy viszek haza munkát, de előfordul. Viszont most rengeteg olyan alkalom lesz, amikor hétvégén is be kell menni dolgozni. ... (2020.02.22. 19:08) Boldog Karácsonyt!
  • GABOR2: @Borathan: Nem, sok a dolgom, hétvégén is dolgoznom kell. Ahhoz minőségi idő kell. (2020.02.21. 12:42) Boldog Karácsonyt!
  • Utolsó 20

A magyar népmesék emlékére

2012.02.29. 09:07 Deansdale

A király zihálva fordult le a lóról. Épp csak el tudott slisszolni a népharag elől, ami azért üldözte, mert ő speciel nem jó király volt.

Ahogy igyekezett megtalálni a lélekzetét, egyszercsak megjelent mellette egy kisegér:

- Rossz király, adj ennem valamit!

- Any*dat - válaszolt a király, mert elege volt abból, hogy mindenki őt piszkálja. De mivel egyáltalán nem volt éhes, néhány morzsát kifordított a zsebéből. Az egér majszolni kezdett.

- Tudod mi a te problémád, király? - nézett fel két falat között. - Hülyén álltál a dolgokhoz.

- Aha, és pont egy egér fog kioktatni...

- Nahát ha jót akarsz, akkor végighallgatsz.

A király - jobb dolga nem lévén, mivel a lovának és neki is pihennie kellett - sóhajtott egyet, jelezvén, hogy ő inkább nem beszélne, tehát szabad a pálya a megmondóegér előtt.

- Először is, az a gond, hogy a nép vízszintesen van kettéosztva. Amíg a szegények a gazdagok ellen küzdenek, addig a gazdagok sosem nyugodhatnak. Függőlegesen kell szétosztani a népeket, hogy egymás ellen harcoljanak, amíg te vígan röhögsz az egész kupac tetején.

Rossz király arcára torz pofát faragott a döbbenet.

- Arra kell csak ügyelned, hogy úgy oszd ketté az embereket, hogy az ellenségeskedés örökké fennmaradjon.

- Na és azt hogyan érhetném el?

- Találj két értéket, ami mögé fel lehet sorakozni. Mondjuk... - az egér tettetett némi töprengést - mondjuk hirdesd ki, hogy mostantól egy táborba tartozik mindenki, aki szerint az emberek boldogulása közös felelősség, és egy másik táborba azok, akik szerint mindenki a maga szerencséjének a kovácsa, és másoknak semmi köze a pénzhez amiért ő megdolgozott.

- És?! - értetlenkedett a rossz király, mivel a felfogása méltó volt egy rossz királyéhoz.

- És ugraszd össze a két bandát, mondjuk úgy, hogy azt sulykolod mindenkibe, hogy a másik oldal csúnya, rossz és gonosz. Amíg ezek egymással harcolnak, te vígan röhöghetsz a palotádban.

- Hol van már nekem palotám... - savanyodott el a király. - Elfoglalta a nép.

- Na és ha el, mi van akkor? - replikázott az egér. - Lesz másik, ne aggódj. Na figyelj! - mondta, mert kezdett belemelegedni. - Most szépen kidoboltatod a falvak főterein, hogy te, mint király, visszavonultál, és mától a nép uralkodik. Nem, ne hápogj, hallgasd végig a tervet. A nép nem uralkodhat csak úgy, mindenképpen szükség van nagyokosokra. Kihirdeted, hogy te mint főokos ugye leléptél, és a nép választhat magának nagyokosokat. Itt jön a csavar! A két fiadat megteszed két nagyokos-jelöltnek, és így rajtuk keresztül irányítasz mindent. A hülyébbik fiaddal bemagoltatod, hogy ő mostantól azt az eszmét képviseli, hogy a népet az isten adta, és a népnek együtt kell munkálkodnia azon, hogy mindenki boldog és gazdag legyen. Erre eleinte a szegények fognak majd ujjongani, de azért idővel bárki elhülyülhet. Özönleni fognak a hülyébbik fiad alá a népek, mert tetszik majd nekik az ötlet, hogy vegyük el a gazdagoktól a pénzüket, és adjuk oda a szegényeknek. A csúnyábbik fiad ezzel szemben azt fogja mantrázni (ez egy művelt távolkeleti egér volt), hogy igazságtalanság elvenni a vagyont azoktól, akik megdolgoztak érte. Ő a gazdagabbaknak lesz szimpatikus, de idővel azért neki is szélesedik majd a rajongótábora. Az elegáns vezércsel az, hogy mindkét elméletben benne van az igazság csírája, vagyis mindkettő mellett lehet úgy harcolni, hogy az ember közben igazságosnak és nemesnek érezze magát. Én már csak tudom, előző életemben én is ember voltam. (Mondom, távolkeleti egér.)

A király köpni-nyelni nem tudott. Az egér befalta az utolsó morzsákat, aztán folytatta:

- Szóval ez a két tábor örökké marhatja egymást, a két fiad irányítása alatt, mert sosem fognak tudni egyezségre jutni, hogy kinek van igaza. Egyiknek sem, és mindkettőnek. Frankó, mi?

- A frankokat ne is emlegesd.

- Hülye. - Egerünk megcsóválta a fejét. - Na mindegy. A lényeg az, hogy te látványosan tűnj el; mondjuk titokban vegyél egy birtokot a francia lankák között, egy szerény kastéllyal, ahol talicskákban szolgálják fel a libamájas kaviárt.

- Hoppá, egér! - Derült fel a király arca, mert nincs is nagyobb öröm annál, mint amikor az ember okosabbnak érezheti magát a másiknál. Még ha az csak egy egér is. - Mi garantálja nekem, hogy a fiaim hagyni fogják, hogy a háttérből manipuláljam őket?

- Na igen - fanyalodott el egér. - Ez kockázatos, mert ha van bennük némi igazságérzet, vagy tisztesség, akkor kiadhatnak téged a népnek.

Rossz király hatalmas, öblös kacajra fakadt. - Egy életre be vagyok biztosítva - fuldokolta egy visító kuncogás és egy könnycsepp-eldörzsölés között. - Az a két idióta gazfickó együtt nem hord magánál tíz deka gerincet.

- Pompás - fitogtatta szókincsét az egér. - Akkor ezt hallgasd meg! A kincstár még a tiéd. Nem is vagy te olyan hülye, végülis az egyetlen kulcsot a nyakadban hordod. Naszóval azt mondod a fiaidnak, hogy adsz nekik pénzt, amiből országszerte közhírré téttetethetik a politikai programjukat - de csak kölcsönbe. Magyarázkodj addig, amíg el nem fogadják. Végső esetben mondd azt, hogy úgyse nekik kell visszafizetni, hanem majd az ország népe kiköhögi. Aztán adj kölcsönt az országnak is. A fiaid majd úgyis fennhangon jajveszékelnek, hogy a kincstár üres, nincs pénz utakra, iskolákra, semmire.

- Nade hülye lenne az ország kölcsönöket felvenni tőlem, ha az ő kincstárukból adnám azokat...

- Ez legyen a legkisebb gondod! Alapítasz egy céget valami jó misztikus névvel, amiről senki sem tudja hogy valójában micsoda. Legyen mondjuk "világbank". Ez már elég hivatalos ahhoz, hogy a nép bevegye: a világbank kölcsönadott nekik utakra, sulikra, ésatöbbi.

A király morfondírozott, az egér várt türelemmel. Egy darabig.

- A lényeg a kamat. Abból fogják ugyanis a kaviárodat talicskázni. Minden szál a te kezedben fut össze, mert a fiaidat bármikor meg tudod zsarolni. Eleinte azzal, hogy kiadod őket, később egyszerűen megfenyegeted őket a verőlegényeiddel. Úgy fognak táncolni, ahogy te fütyülsz, de téged senki nem érhet el a népharag kaszájával.

A király a messzeségbe révedve tapogatta az alig hegedt sebet a fartájékán. Túlságosan intim élmények fűzték ahhoz a bizonyos kaszához. Egyre jobban tetszett neki a terv.

- Szóval én maradok az atyaúristen, annak minden előnyével, de a hátrányokat másoknak kell viselnie?

- Lényegében. Bár az úristen nem te vagy, de rossz király az maradhatsz az idők végezetéig. A sok hülye egymást fogja okolni az ország rossz sorsáért, amit egyébként a bolond is láthatna, hogy azért van, mert kiszivattyúzod a pénzüket és a háttérből megnyomorítod a politikájukat.

- Annyira hülyék nem lehetnek, hogy ne jöjjenek rá a turpisságra...

- Ugyan! Alábecsülöd az emberi hülyeséget. Még a szakadék peremén is egymást fogják ütlegelni, ahelyett hogy téged keresnének meg. Sőt, meggyőződésem, hogy még sokkal nagyobb hülyeségeket is le lehet nyomni a torkukon. Ha egy ember elköteleződik érzelmileg, azután már nehezen változik. Arra meg különösen nehezen hajlandó, hogy beismerje: ostoba volt.

- Na és mi a helyzet a lelepleződéssel? Ha csak egyvalaki rájön...

- Némi aprópénzt tömnöd kell a kisbírók zsebébe, az tény, dehát ez neked semmit nem jelent. Néhány likas garasért életük végéig azt fogják kidobolni a főtereken, amit te megrendelsz náluk.

- Attól még más is kiállhat ordibálni a főtérre!

- Ugyan ki hiszi el a hagymázas képzelgéseiket? - nevetett az egér. - El kell híresztelned, hogy vannak ilyen idióták, akik ezeket a légbőlkapott paranoiás marhaságokat terjesztik, és akkor a birkák nyugodtan alszanak majd. Amit a kisbíró kidobol, az lesz az "igazság".

- Igazság nem csak egy van?

- Király, király... Látom erőre kaptál, de ettől sem lettél okosabb. Szóval usgyi. Hajóra a kincstárral, irány a riviéra, aztán távcsövön nézheted, amíg az ország népe önmagát marja csontig a szakadék felé vezető úton.

- Van némi eszed, egér, azt el kell ismerni - bólogatott a király -, de azért nem túl sok - fejezte be a mondatot, miközben az egér hátára lépve segítette fel magát a nyeregbe. - Irány a tengerpart! - dünnyögte, már csak a saját szórakoztatására.

Szólj hozzá!

Címkék: magyar mese magyar népmesék népmesék

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.