Deansdale

Rutinszerű heti látogatásom során még a szokásosnál is borzalmasabb dolgokkal találkoztam a nőkertben. Rögtön az elején egy kellemetlen témával, az abortusszal foglalkoznak, és több ponton is markánsan eltér a véleményem az övéktől.

Viszont a cikkük címén majdnem hangosan röhögtem: "A tizenévesek terhességének lehetséges okai"... Hát én ezek közül csak egyet ismerek, azt köznyelven dugásnak hívják. Ha más lehetséges okai is vannak, akkor hiányozhattam aznap amikor ezt tárgyalták a suliban.

Sajnos a továbbiak nem ennyire szórakoztatóak.

Az abortusszal kapcsolatos viták során mindig vannak, akik moralizálni kezdenek, és azzal "érvelnek" az abortusz ellen, hogy a fiatal lányok (természetesen csak a lányok...) már így is elég felelőtlen, kicsapongó szexuális életet élnek.

Hát, mivel a lányok esnek teherbe, az ő vállukon nagyobb a teher. Ez biológia, csajok, nem nagyon lehet ellene mit tenni. Ha egy siheder felelőtlen nemi életet él, legfeljebb elmegy a dokihoz ha viszketni kezd és pirosodik. Egy lánynál van egy lehetséges plusz következmény, ami egy nagyságrenddel súlyosabb, és ezt neki magának kell észben tartania. Ha a fiú kicsapongó, az semmit nem jelent - amíg a lány észnél van. Azt nem várhatja el egy nő senkitől, hogy ha ő maga felelőtlen, akkor a férfi őhelyette is vállalja a felelősséget. Persze a feministák erre gyúrnak, dehát tőlük pontosan erre számítottunk.

Aztán előadják a farbát, miszerint a média nem foglalkozik azzal, hogy az abortuszra jelentkező lányok egy része erőszak áldozata. Nem is lennének feministák, ha nem hozakodnának elő rögtön a legszörnyűbb és legsötétebb férfiellenes vonallal, ami csak elképzelhető. Femivilágukban nemi erőszakolók rajzanak minden bokor mögött, és a szexet felfedezgető tinilányok nem azért lesznek várandósak, mert szeretnek dugni és olykor nem védekeznek, hanem biztos valami férfigonoszság lappang a háttérben. Nincsenek hiteles adatok (nem is létezhetnek), de az abortuszra jelentkező nők 1%-át sem erőszakolták meg, és a média azért nem foglalkozik ezzel a kérdéssel (azon kívül, hogy ízléstelen), mert nincs akkora hordereje. Afelől nyugodtak lehetnek a feministák, hogy ha az erőszak miatti abortusz járványszerű lenne, akkor hallanánk róla a médiában...

A másik ok szerintük a tini-terhességre szintén a nemi erőszak, csak áttételesen, mert a saját beltenyésztett szakirodalmuk szerint az erőszak áldozatai később felelőtlenebbül szexelnek. Szóval most megtudhattuk a feministák forradalmian újszerű véleményét, miszerint a tiniterhességek oka a gonosz férfiak és a gonosz férfiak. Minő meglepetés.

Aztán a kommentek között:

Ha lenne Mo-n érdemi nőképviselet, ilyen kabaré meg sem történhetne, hogy férfiak tárgyalják ezt a nők feje fölött. Mi se tárgyaljuk ki a kdnp-s képviselő úr prosztatáját.

Már megint a feministák rozsdaszín szemüvege, amin keresztül mindent a nemek harcának látnak. A kérdést nem férfiak tárgyalták, hanem mindenki aki érintett a "felsőbb körökben", akik között történetesen néhányan merészeltek férfiak lenni. Másfelől ez a kérdés abszolút nem csak "nőkérdés", hiszen egy gyerek az nem csak az anyáé - amit egyébként más tekintetben szívesen hangoztatnak a feministák is, de most valahogy gyanúsan csendben vannak efelől. Feltűnő, hogy a feministák véleménye szerint a döntési jog minden esetben a nőé kell hogy legyen, viszont a felelősséget a férfinak kell vállalnia - és el is jutottunk a modern reprodukciós jogokhoz, amik szerint a nő szent és sérthetetlen, mindenek felett uralkodó döntőbíró, míg a férfi spermabank és pénztárca, aki fogja be a mocskos patriarcha pofáját, neki semmi köze az egészhez, hiszen csak a gyermekéről van szó.

Nem kicsit képmutatás, hogy a feministák kórusban zengik a férfiak felelősségét, de ugyanakkor acélosan kiállnak amellett hogy ez női kérdés amihez a férfinak semmi köze. Vagy az egyik, vagy a másik... Egyszerre a kettő nem megy. Illetve sajnos igen, a modern jogrendszer lehetővé teszi ezt az atrocitást, de a feministákon kívül senki nem gondolja, hogy ez egy igazságos megoldás lenne.

Az viszont már egyenesen hagymázas őrület, hogy ezek tükrében még ők kérik ki maguknak, hogy - egy csak általuk vizionált rémtársadalomban - a felelősséget a férfiak hárítják a nőkre:

A gyereknemzésről soha nem úgy beszélnek az emberek, mint két ember közös alkotásáról. Egy rész szinte kivétel nélkül kizárólag a férfi érdemének, alkotásának tekintik (mintha a nő közreműködése, ivarsejtje, anyaméhe nem kellett volna hozzá), csak a felelősség vállalásban jut eszükbe a nő, de akkor csak a nő.

Nem tudom hol élnek ezek az emberek, de hogy ritkán járnak ki az utcára, az fix.

Kell aggódni a fiatal lányok erkölcsi magatartása miatt, de a fiúkéért is legalább annyira kellene. Ez is elég bosszantó, mennyire különböző módon állnak hozzá a két oldalhoz. Mintha teljesen normális lenne, hogy a férfit kizárólag a szex érdekli, és ezt még a genetikára is ráfogják, sőt, a fajfenntartásra, amiből ugye szinte mindig kihagyják a nőt.

Milyen bosszantó, hogy a férfi és a nő nem egyforma. Nem azonos, nem ugyanaz. A szemeteknek van pofájuk máshogy állni a dolgohoz, csak azért, mert mások a vágyaik, a döntéseik következményei, a rájuk vonatkozó törvények, ésatöbbi. Hallatlan.

Mármint hallatlan, hogy a feministák még mindig a biológiával akarnak vitatkozni, és egyszerűen képtelenek elfogadni, hogy egy férfinak a szex nem ugyanazt jelenti, mint egy nőnek.

A szemetek képesek a genetikára ráfogni, az evolúciós pszichológiában jártas köcsögjei. Méghogy eltérő szaporodási stratégiája lenne a férfiaknak és a nőknek, ki hallott már ilyet...

Nade azon végképp elakadtam, hogy "a fajfenntartásból kihagyják a nőt". Erre már nem is tudok mit mondani. Ez olyasmi lehet, mint az önkielégítés... de akkor az már nem fajfenntartás. Ki érti a feministák kusza agytekervényeit???

...

Aztán örvendenek még egy német feminista folyóirat 30. születésnapján, amihez csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy micsoda nagy patriarchális társadalom az ahol ők ilyenekben tobzódnak, miközben férfijogi folyóirat nem is létezik - de ha valaki akarna csinálni, a feministák tiltatnák be (mint a férfi golfklubokat).

...

És szép önellentmondásos módon (merthát micsoda nőgyűlölet azt állítani, hogy a nőket érdekelné a bulvár) Mr. Facebook esküvőjét tárgyalják, színes fotóval. Mert micsoda értékes úriember ez, hogy 10 éves ismeretség után elvette a barátnőjét.

Ebből is látszik, hogy Zuckerberg okos ember - nem úgy, mint a számtalan uborkafára felkapaszkodott újgazdag, akik igénye a másik emberrel és a párkapcsolatával, meg önmagával szemben csak annyi, hogy a nő modell legyen - más szempontok totálisan mellékesek.
Mindjárt ott van ellenpéldának honfitársa, az úszózseni Michael Phelps, aki befutása óta szerény külseje ellenére a szupermodelleket cserélgeti ágyában - és sosem jutott eszébe vagy zavarta volna, hogy az ilyen partnerek nyilván csak a pénzéért "szeretik".

Zuckerberg "okos", mert elvett feleségül valakit, de Phelps hülye mert élvezi az életet és fürtökben d*gja a topmodelleket. Világos. Feministáink meg nem is irigyek, nem is féltékenyek, nem is rosszmájúak. Félretéve, hogy Zukker barátunk is megjárta a maga köreit, nem hiszem hogy ennek bármi köze lenne az intelligenciához. Különösen úgy nem, hogy Zuckerberg egy potenciális halálcsapdába dugta a fejét ezzel a hirtelen manőverrel, mert ha a kedves felesége fél év múlva úgy érzi, hogy talán már nem is annnnnnnyira boldog, akkor viszi a vagyon felét, amiért a férfi dolgozott meg. Ez lenne okos döntés? Hát, legfeljebb erős és szabatos házassági szerződéssel, előre tisztázott biztosítékokkal ("ha válni akarsz a neked fizetendő asszonytartás tizedéből 100 bérgyilkost küldök a fejedre"), és ha már úton van a trónörökös. Ellenkező esetben Zuckerberg egy hülye barom, aki élete legnagyobb kockázatát vállalta fel a nagy semmiért - ugyanis úgy gyanítom, hogy a szex (vagy egymás kellemes társasága) nem lett jobb a papírok aláírásától. (Esetleg egy éjszakára.)

A feministáknak - bár ebben sajnos az emberek többsége hasonlít rájuk - halvány lila segédfogalmuk sincs az emberek nemi ösztöneinek működéséről, legyen az női vagy férfi ösztön. Mindössze abban járatosak, hogy a nők ösztöneit elhazudják, elmaszatolják és ugyanakkor piedesztálra emelik, miközben a férfiak ösztöneit bemocskolják, lealacsonyítják és erkölcsi pellengérre próbálják állítani. Holott nincs bennük semmi erkölcstelen, semmi felszínes. Mindkettő a maga módján a faj lehető legjobb fennmaradását szolgálja, és bár vannak óriási különbségek, egyik sem jobb vagy rosszabb mint a másik. Eszközök a túlélésre az evolúció szerszámosládájában - az egyik kalapács, a másik csípőfogó. Milyen alapon ítélné meg az ember az egyiket vagy a másikat?

A férfi késztetése minél több utódot nemzeni - tudós körökben ezt hívják poligám ösztönnek. Hogy ebből minél több minőségi utód szülessen, azt a nők nemi ösztönei biztosítják, amik csak az igazán jó pasikat engedik (tömegesen) célba érni - ezt hívják a szakértők hipergám ösztönnek. A két nem jól működik együtt, ezért is maradt fenn az emberiség többmillió éven át. A férfi minden nőt akar, a nő "csak" a legjobb elérhető pasit. Egyik sem erkölcstelenebb vagy felszínesebb mint a másik, és ha valaki esetleg a női oldalt mégis annak érezné, az figyelmen kívül hagyta, hogy mik a nők kritériumai a "legjobb elérhető pasira". Pénz, státusz, dominancia. Ez sem kevésbé "felszínes", mint a férfi vágya a karcsú derék vagy feszes fenék irányában.

Na mindegy, a lényeg az, hogy feministáink lenézik Phelps-et, mert sikeres a nőknél (de azért titokban szívesen bújnának az ágyába, csak a többi feminista meg ne tudja). És dicsőítik Zuckermann-t, aki megunva a Phelps-életmódot most talán valami másra vágyik (akinek szintén szívesen bújnának az ágyába, csak a többi feminista meg ne tudja). Holott ránézésre mindkettő átlagos csávó, egy tésztaképű nímand a tömegből, akiket csak a sikerük tesz vonzóvá a nők szemében. És itt buknak le a feministák, mert ők maguk hívják fel a figyelmet arra, hogy Phelps női igenis a vagyonra és a státuszra buknak, tehát Phelps "stratégiája" (ha nevezhetjük annak) kifejezetten sikeres. Világhírű sportoló és szupermodellekkel múlatja az időt - mi a túrót akarhatna még egy férfi az élettől? Nem csoda, hogy feministáinknak szúrja a szemét. Talán majd róla is elismerő cikket írnak ha végül a túlhasználattól belilul a pöcse és elvesz feleségül valami normális nőt, aki nem csak lelkesen teszi a dolgát a hálószobában, de esetleg főzni is tud és olyan a jelleme hogy talán gyermeket nevelni is képes lesz - ahogy az Zuckerberggel történt. Hogy ez esetben hol van az erkölcs diadala? Ezt a kérdést mindenki döntse el magának.