Mindenki sokat papol a problémákról, de a megoldásokról már kevésbé. Amikor azok kerülnének sorra, leginkább csak homályos kétpárti mismásolás hallatszik arról, hogy óvatosan kell haladni, hogy az ellenzék mindent rosszul gondol, hogy a népességen nehéz keresztülverni a reformokat. De az elképzelt reformok is csak névlegesek, felszínesek, és semmit nem oldanak meg. Az utolsó olyan újítás, ami talán elért valamennyit abból a célból, ami miatt létrehozták, a Bokros-csomag volt, de az sem tett igazából semmit azon kívül, hogy néhány mutatón tologatott pár százalékot föl-le.

Az emberiség (és azon belül a magyarság) olyan krízisekkel néz szembe, amik mellett az ilyen maszatolás kész öngyilkosság. Robogunk a szakadék felé, és közben azon vitázunk, hogy a lestrapált tragacsunk rádióján melyik adót hallgassuk, vagy hogy a csikket szabad-e kidobni az ablakon. Jó ez a porhintés, csak szart sem ér. És a FISZP éppúgy nyilvánvalóan részese, mint a MADESZ, úgyhogy rájuk hiába várunk.

Éppen ezért kitaláltam: összeírok pár ötletet, hogy mivel lehetne kimászni a csávából. Nyilván nem vagyok se Nostradamus, se megváltó, se politikai szuper-hőscincér, szóval tökéletesen lehetséges, hogy nem mindegyik ötlet válna be. Ettől függetlenül szent meggyőződésem, hogy jó 5 év alatt helyre lehetne tenni mindent, kimászni a csávából országos szinten, és elindulni egy szebb jövő felé. (A politikai áthallás ezúttal véletlenszerű.) Ehhez csak az hiányzik, hogy az állam, a kormány, a politikusaink akarják. Nameg persze hogy a nemzetközi elit engedje - ami igencsak kérdéses.

Azért nem halad semmi ebben az országban, amiért az egész világban: mert a politikusok nem tesznek semmit. És azért nem tesznek semmit, mert felülről erre utasítják őket. Pedig lehetne mit tenni, ami nem lenne sem boszorkányság, sem rakétasebészet, ahogy a tréfás angolok szokták mondani.

Lehetne ezekről a kérdésekről globális értelemben beszélni, de itt és most teszek a golyóbisra. Első lépésben mentsük meg az országot, aztán a többiek elleshetik a jó példát - azt ingyen adjuk.

Magyarország jelenleg a következő problémákkal néz szembe - nagyjából, de nem szükségszerűen ebben a fontossági sorrendben:

1. Adósságválság (úgy külső és belső államadósság, mint lakosság tekintetében).

2. A közeledő olajválság ("peak oil").

3. A - részben az előző pontnak köszönhető - élelmiszerválság.

4. Munkanélküliség.

5. Népesedésprobléma, társadalmi struktúra és kohézió.

6. Politika, bürokrácia, vízfej, korrupció.

7. Oktatás.

(Hogy miért nem látod ezen a listán a túlnépesedést vagy a globális felmelegedést? Mert politikailag kreált álproblémák.)

Ezek látszatra teljesen különálló dolgok, de nem lehet egyikhez sem nyúlni anélkül, hogy szinte az összes többire ne legyen hatással. Álljon itt példának egy gondolatmenet az elkövetkezőkből, véletlenszerűen kiragadva.

...

Az olajkészlet globálisan fogyóban van, s bár vannak kezdeményezések olaj gyártására más alapanyagokból, a "nagy olajbőség" már sosem fog visszatérni. Valahogyan muszáj váltani, és az elektromos energia tűnik egyértelmű befutónak. Csakhogy azt is elő kell állítani valahogyan, márpedig a nap és a szél megbízhatatlan ebből a szempontból, a vízenergia felhasználása nemkívánt környezeti változásokat okoz, az atomenergia pedig épp kimegy a divatból Fukushima (anno Chernobil) hatására. Namármost a megújulók nagyon fantasztikusak kis léptékben (egy tetőre szerelt napelem biztosan frankó), de egy ország ellátását nem oldják meg azon a technikai színvonalon ahol most állunk, és még jópár évig. Tulajdonképpen marad az atom, és szerencse, hogy épp most fejlesztgetik a tóriumos reaktorokat, mert sokkal biztonságosabbak és környezetkímélőbbek, mint az uránosak. Annyi előnye van az uránhoz képest, hogy a NASA egyik tudósa TED előadásában épp csak szerelmes levelet nem írt a folyékony sós - tóriumos reaktorok ideájának. Aki tud angolul, és kicsit is érdekli a téma, nézze meg. (Sajnos egyelőre nincs magyar felirat.)

A lehető legjobb lépés az lenne, ha az ország meglovagolná ezt a trendet, és legalább 3 új tóriumos erőmű építésébe fognánk olyan gyorsan ahogy lehetséges. Szét kellene osztani őket az ország különböző pontjaira, hogy egyszerűbb legyen a "lefedettség" biztosítása. Ezzel egyidőben ki lehetne hirdetni, hogy az ország "hivatalosan" megkezdi az átállást az olaj/földgáz alapú technológiákról a villamos technológiákra, ezzel segítve a lakosság, a kereskedelem és az oktatás igazodását a szituációhoz. (Földgázos kazánok helyett villamos fűtőtestek, benzinmotoros autók helyett villamos meghajtásúak, stb.)

Az erőműveket nyilván magyar cégekkel kellene építtetni, és a tulajdonjoguk egyértelműen a magyar állam kezében maradna. A szükséges szakértők képzését a magyar felsőoktatásban kellene végezni, szükség esetén új karok, szakok, vagy akár új egyetem létrehozásával. Kifejezetten ügyelni kellene rá, hogy semmilyen forrás ne szivárogjon ki az országból. A bejelentéssel egyidőben meg kellene kezdeni egy teljes mértékben magyar elektromos autó fejlesztését, és az azt gyártó üzem felépítését. Az ehhez szükséges szakemberek képzése is magától értetődően csapódik hozzá a "csomaghoz". A benzinkutakra tervezni kell akkumulátor-cserélő lehetőséget, ehhez megfelelő akkumulátorok is kellenek: még több lehetőség tervezésre, gyártásra és képzésre. Stb.

A "végcél" az, hogy magánszemélyeknek, vagy bizonyos mértékig akár cégeknek is ingyen legyen az áram. Esetleg valami jelképes díjat lehetne szedni érte, csak hogy ne szaladjon el a hülyékkel a ló. Ha elég jól megy a termelés, a szomszédos országoknak adhatnánk is el áramot. Ez a kettős hatás, hogy leállhatunk a fosszilis anyagok importjával, és esetleg mi magunk exportálhatunk energiát másoknak, nagyot dobhat az ország költségvetési egyensúlyán. Nyilván az olyan cégeknek, mint a Mol, változtatniuk kellene a profiljukon, de erre minden lehetőségük adott. Nem lennének kizárva semmiből, ha képesek reagálni a változásokra akkor tegyék. Extra bónusz lehetne, ha a magyar földek alatt lévő földgázkészleteket is eladhatnánk másoknak, súlyos milliárdokért. Ha "csak" a tóriumos erőművek beruházása megtérül belőle, máris mi vagyunk a világ császárai.

A környezetvédők nyilván tiltakoznának, dehát ők minden ellen tiltakoznak. Valami istentől elhagyatott helyen kell építeni egy szuperbiztos hulladéklerakót, aztán belefogni a veszélyes hulladék feldolgozását/semlegesítését segítő technológiák kidolgozásába.

Ezzel az alapvetően egy manővernek tekinthető lépéssel munkahelyeket hoznánk létre, függetlenebbé válnánk az olajtól, hatalmas lökést adhatnánk a magyar iparnak és egy új irányt a felsőoktatásnak. Meg merem kockáztatni, hogy még a sugárzó hulladékkal együtt is környezetkímélőbb lenne az eredmény, mint ami most van, a fosszilis anyagok égetésével. A nagyvárosok utcáiról eltűnne a szmog, a háztartások rezsijében töredékére csökkenne a gáz és az áram díja is. Az elektromos autók fejlesztésével, az utántöltési rendszer kidolgozásával (még többé-kevésbé) világelsők lehetnénk, aztán ki tudja mennyi pénzt zsebelhetnénk be azzal, hogy segítenénk máshol is rendszerbe állítani a technológiákat. Ezen a téren úttörőnek lenni meglehetősen kicsi kockázatot jelent, hiszen az irány nemcsak adott, de majdhogynem elkerülhetetlen - viszont a lehetséges haszon óriási. Minél hamarabb fognánk neki, annál hamarabb térülne meg.

Közben persze lehetne a nap-, szél-, és egyéb megtérülőket is fejlesztgetni, szigorúan lokális, lakossági használatra - ettől robosztusabb, hibatűrőbb lenne az egész rendszer, a költségek tovább csökkennének, és az emberek talán rákapnának arra, hogy önellátásban gondolkodjanak.

...

Ez egy gondolat, ami előremutat egy magyar jövőbe, ahol nem európa leprásaiként csapódunk egyik válságból a másikba, "kishalként" meghúzódva a nagyok árnyékában, reménykedve a jóindulatukban. Ez egy olyan gondolat, amiről már holnap dönthetne az országgyűlés, és holnapután már megszülethetne az első frissen generált munkahely. Ez egy olyan gondolat, aminek - első ránézésre - meglehetősen kevés hátulütője, de rengeteg előnye van. Az olajár az időszakos visszaesésekkel együtt is folyamatosan emelkedik - és ez a hozzáértők szerint legföljebb romolhat, javulni már nem fog.

Igen, a legnagyobb ellenérv jelenleg a politikai korrupció (abban ugye egyetértünk, hogy a "tóriumból nem lehet atombombát gyártani" inkább előny mint hátrány), dehát pont erről beszélek én is: hogy a vezetőink nem csak a legnagyobb, de szinte az egyetlen akadályai annak, hogy előreléphessünk mint ország, mint nemzet.

A többit a folytatásokban.