Hofi idejében az embereknek még volt gerince. Volt ugyan sok haszonleső, aki a rendszer, közvetve pedig egy ideológia seggét nyalta, de mindenki tudta (ők maguk is), hogy gerinctelen talpnyalók és spiclik. Ezeket lenézték, jobb esetben - Hofi, ugye - kiröhögték. Ha az emberek egymást csitították, féltésből tették: halkabban, mert a falnak is füle van! Pszichológiai kifejezéssel élve a közember nem internalizálta az ideológiai maszlagot. Elfogadta a zsarnokságát, mint elkerülhetetlent, de nem tette magáévá. A direkt, kard-ki-kard komenyizmus azért bukott meg, mert az emberek nem érezték magukénak. Na persze, hogy is érezték volna, mikor egy álságos, értelmetlen maszlag az egész, egy totalitárius diktatúra télapóruhába öltöztetve. A prolik nem voltak hülyék, tudták, hogy a munkásosztály (rém)uralma meg a nagy szocialista egyenlőségesdi csak üres vetítés. Még ahhoz is volt elég gógyijuk, hogy tudják, állam bácsi "atyáskodása" nem szülői aggodalom, hanem egyszerű önkényuralom. A csóró melósokat sanyargató szabályokról hiába magyarázta illetékes elvtárs, hogy azok az ő érdekükben vannak - a szemébe bólogattak, a háta mögött köptek.

Azóta felnőtt 2-3 új generáció, és a spicliség nem csak elfogadott lett, sőt, divatos, hanem egyenesen erkölcsi kötelesség. A médiában teret nyerő véglények és az egyetemekről kiözönlő lánglelkű agysorvasztott hülyegyerekek egész hada terjeszti a marxi maszlagot, illetve annak modernizált, szélesvásznú változatát. Emezek írják a cikkeket, amazok nyomják alájuk a kommenteket ezerrel. És olyan sokan vannak, hogy a tisztességes, gerinces emberek lassan kiszorulnak, megfélemlítődnek. Hogyan is lehetne megszólalni egy olyan környezetben, ahol ezer cenzor ugrik azonnal a nyakadba, hogy beléd fojtsa a szót?

A pécsi rendőrséget hozhatnám legegyszerűbb példának, ahol néhány régivágású, józan ember meg akarta védeni a nőket a nemi erőszaktól - tudjuk, milyen eredménnyel. Manapság józannak lenni tilos, vagy legalábbis számítson az ember a progresszív médiából rá zúduló fosviharra.

Aztán itt van Maksa barátunk. Igen, igen, a többség szemében unalmas, megszürkült humorpista, egy sziporkáit 20 évvel ezelőtt ellőtt csillagszóró üszkös maradványa. Na és? Egy korrekt társadalomban, korrekt emberek közt mi erre a válasz? Nem nézem a műsorát, oszt' viszon'látás. Most mi a helyzet? Elsüt egy szakállas, szar poént, és a beszűkült agyú kultúrkomisszárok ráugranak, hogy szétszaggassák. CENZÚRÁT!!! Visszament ez a társadalom dacos kisdedbe, hogy nem bírja elviselni a szar poénokat? Mimózává lett a néplélek? Uramisten, nehogy megsértődjön valaki!!! Még a végén valaki... izé... megsértődik. És azt nem hagyhatjuk! Hiszen a modern, liberális embernek alapvető joga nem megsértődni. Vagyis... Nem is. Alapvető joga, hogy ne létezzen a világban semmi, ami neki nem tetszik. Szóval ha Maksa poénja egy progresszívnek nem tetszik, akkor eget-földet meg kell mozgatni, hogy totálisan el legyen törölve a föld színéről. Mindenki más szabadsága ott ér véget, ahol bármelyik progresszív éppen úgy gondolja. (Őt természetesen tilos cenzúrázni, hiszen ő maga az erkölcsi mérce.)

Az ideológia immár az elmében, a lélekben van. Nem agitprop szakemberek sugározzák órabérben, hanem médiaprostituáltak és utcai nímandok hordozzák magukban. Viszik, mint az olimpiai lángot.

Uraim, a világ szarrá változott.

Na jó, ez a magyar átlagemberek magánéletében talán még nem érződik, mivel az első hülyegeneráció még nem szorította ki teljesen az utolsó normálisat. De a sajtóban, a közéletben, a felsőoktatásban már egyértelmű a hatalomátvétel. Eljött a közös pokolba vezető utat önnön álerkölcsi nagyságukkal kövezők utópiája: több lett a spicli, mint a normális ember. Győztek. A tisztességes embert már nem azért pisszegi le a szomszéd, a csoporttárs vagy a másik netes kommentelő, mert a falnak is füle van, hanem mert ők maguk a fal és a fül. Ők a rendszer hasznos hülyéi, a megalomániás zsebhitlerek cenzúrára kiéhezett hordái, akik a saját csodálatosságukat a bekussoltatott máshogygondolkodók számában mérik.

Angol nyelvterületen megvan ezekre a humanoid kinézetű fonálférgekre a megfelelő kifejezés: social justice warrior, vagyis a társadalmi igazságosság harcosa. Arról lehet őket megismerni, hogy méteres lángot vet a szemükből sugárzó kognitív disszonancia: a földkerekségen nincs náluk gyűlölködőbb életforma, csakhát ők a fehéreket, a férfiakat, a keresztényeket, a heterókat gyűlölik, és az teljesen jogos! Ezen csoportokat gyűlölni liberális kötelesség, a posztmodern nyugat szent dzsihádja, az értéktelen hulladékemberek utolsó esélye arra, hogy fontosnak érezzék magukat.

Ki fogja megvédeni Maksát? Hofi megtenné. Kigúnyolná az önjelölt cenzorokat, a háborgó hisztigépeket, a fröcsögő farizeusokat - a közönsége pedig értené, és röhögne rajta. Hofi sajnos halott, mi meg itt maradtunk Orwell újbeszél sajtójával. A magyar média csak a saját kutyája kölykeit védi, vagyis a liberálisokat. Mindenki más ellenség, aki dögöljön meg. Mondjuk Maksa, aki talán most értette meg, hogy a színpadról lebámulva a széksorok közt több spiclit lát, mint nézőt. És a nézők csendben feszengve ülnek, mert mindegyikre jut cenzor, aki keményen fogja a szájukat. Lenin és Sztálin kezet foghatnak egymás faszával a pokol hetedik bugyrában, mert a kommunista szellem immár nem egy felülről erőltetett ideológia, hanem a szolgalelkű tömeg belső igénye. Megtörtént a csoda, megtalálták a kapcsot az emberiség legpusztítóbb ideológiája és az egyszeri ember pszichológiája között: az átlagpolgár kisebbrendűségi komplexusára kellett rájátszani, odasúgva, hogy akkor lesz ő az erkölcs bajnoka, ha önként esik a kijelölt gyűlölet-célcsoportok torkának.

(A tolerancia nevében, természetesen.)

Ma már Hofit sem értenék. Az ő egyik "titka" az volt, hogy erősen kerülte a politikai korrektségnek még a látszatát is, így összekacsintva az értő közönséggel. Az akkori vezetésnek persze nem tetszett, hogy nem polkorrekt, de hagyták, mert a közönség imádta. Ma már a közönségnek sem tetszene, hogy nem polkorrekt. Illetve sokaknak igen, de biztosan ülne a nézőtéren egy maroknyi takaréklángelme, aki kikérné magának, hogy Hofi miféle témákkal viccel. Hőzöngenének és petícióznának, hogy a szent progresszivizmus gonosz ellenségeit azonnal el kell hallgattatni. Az államnak immár a kisujját sem kellene mozdítania Hofi ellen - elvégeznék a piszkos munkát a feministák, jogvédők, fajvédők, és még ki tudja hányféle új liberális állatfaj elő nem mászott valami nagyobbacska kődarab alól, míg nem figyeltem.

Ma egy humoristának több a félnivalója a cenzoroktól, mint Kádár alatt.

Lehet gondolkodni.

...

Érzem, hogy a magyar átlagemberek többsége szerint most túlzok. Bizonyos értelemben igen, hiszen én fél szemmel mindig a nyugatot nézem, vagyis a jövőnket, és ahhoz mérten elemzem a magyar valóságot. Odakint olyan a helyzet, amit ép ésszel nehéz felfogni. Egyetemi hallgatók vizsgaidőszakban is inkább tüntetni járnak (a fehérek, férfiak, keresztények és heterók ellen), aztán több mint ezren petíciót írnak a dékánnak, hogy abban a félévben kötelező jelleggel mindenkit engedjenek át legalább hármassal, akkor is, ha be se ment vizsgázni. Mert az úgy igazságos! Nem viccelek. Az Oberlin egyetem diákjai onnan vették az ötletet, hogy a Virginia egyetem engedélyezte a néger diákoknak a vizsgaidőszak elhalasztását, mivel traumatizálhatta őket, hogy egy fehér rendőr önvédelemből lelőtt egy néger bűnözőt Ferguson városában, illetve hogy a bíróság az érintett rendőrt nem vonta perbe. "Traumatizálhatta". Miből vannak ezek a diákok, málnaszörpből? Ki az a gyengeelméjű kretén, akit egy médiahír traumatizál? A még fontosabb kérdés: ki az a félkegyelmű baromállat, aki ezt a hülyeséget komolyan véve engedélyezi a diákoknak a vizsgahalasztást?!

De ez csak csepp a tengerben. A nyugat elvesztette a fonalat, elejtette a labdát, hagyta elgurulni a gyógyszerét. A nyugat teljesen megzakkant, kéremszépen, és mi kishalak (némi képzavarral) megyünk utánuk libasorban, mert nincs elég kemény tökünk egy saját utat keresni. A nyugatot követni muszáj, akkor is, ha dalolva zuhan a pokolba.

Aki tud angolul, nézze meg ezt az évértékelő videót - aki nem tud, annak néhány pontot kiemelek:

- Ezrek csatlakoztak az ISIS nevű iszlám terrorszervezethez annak nemzetközi felhívására - többek között 14-16 éves lányok Európa több országából, hogy afféle "romantikus kalandként" gyereket szüljenek a muzulmán fanatikusoknak. Az elsővilágbeli fiatalok közül aztán sokan rádöbbentek, hogy a géppisztolyos vallásháború nem olyan vicces, és haza szerettek volna menni, de ezeket megkínozták és megölték. Bravó, hülyegyerekek.

- A nyugati feministák eközben hevesen kampányolnak a tömegközlekedési eszközökön látható "férfiterpesztés" ellen, mert micsoda patriarchális nőelnyomás, hogy ezek a bunkók nem hajlandóak a saját tökeiket összepréselni a nők kedvéért. Más feministák ugyanakkor azt panaszolják, hogy közterületen fingani, turházni és egyéb undorító dolgokat elkövetni "férfiprivilégium", amit a nőknek most már igazán ki kell követelni maguknak is. Idézek: "Lehet, hogy ezek a dolgok undorítóak, de a férfiak jogot formálnak az undorítóságra, amit a nők nem tehetnek meg. A férfi test elfogadott része a férfilétnek. Ez a női testre nem igaz." Hm. Megint más feministák az állatoknak is emberi jogokat követelnek, tekintve, hogy a gonosz patriarchátus őket is elnyomja, megerőszakolja(!), sőt, tárgyiasítja!!! Aztán kiderítik: Isten megerőszakolta Szűz Máriát, hiszen nem kérdezte meg előre, hogy a nő kívánja-e az aktust. Sarah Silverman komikusnő azzal poénkodik, hogy műfütyit ragasztat magára, mert a férfiak többet keresnek - ami persze önmagában is agyrém, de a csattanó, hogy a liberális barátnők nem bólogatnak, hanem nekimennek: az LGBT közösség habzó szájjal kéri számon, hogyan mer ilyesmivel poénkodni, miközben a legelnyomottabb szerencsétlenek a transzneműek!!! Hát már semmi se szent?!

- Az oktatás... Jaj, az oktatás. Egy amcsi iskolában a tanulókat ezentúl lila pingvineknek nevezik, mert a "fiúk és lányok" nem elég inkluzív a transzneműekkel szemben. Az amcsi jogi egyetemeken gyakorlatilag megszűnt a nemi erőszakkal kapcsolatos törvények oktatása, mert feminista csoportok szerint arról beszélni traumatizálja a hallgatókat.

- Britanniában betiltották bizonyos pornók gyártását, mert miért is ne lendülnének vissza a puritán viktoriánus eszmékhez? A törvényhozók szerint a fenekelés vagy a csúnya beszéd tűrhetetlen dolog, az öklözés pedig egyenesen "életveszélyes". Épp itt volt már az ideje, hogy egy ismeretlen eredetű és összetételű politikai bizottság jó alaposan ráerőltesse a ferde erkölcseit pártízmillió emberre...

- A svédek pedig külön fogalom, külön kategória. Külügyminiszternőjük kijelentette, hogy a "macsó orosz agresszióra" feminista külpolitikával fognak reagálni. Hogy ez mit jelent? Semmi konkrétat, azon kívül, hogy minden lehetséges fórumon a nők státuszának javításáért fognak lobbizni. (Hogy Putyin azóta abbahagyta-e már a röhögést, arról nincs hír.) Egy svéd suliban betiltották a svéd zászlót, mert rasszista. A svéd parlament börtönbüntetés terhe mellett betiltotta a bevándorlás bármilyen formában történő kritizálását. Svédek nyilatkoznak, hogy kevesebb joguk van a saját országukhoz és az ottani jóléthez, mint a bevándorlóknak.

Hölgyeim és Uraim, ez a kristálygömb üzenete a jövőből. Ne higgyük, hogy itt bármi más lesz, ha ugyanazt az utat követjük. A nyugat megbarmult, széthülyült, agyilag péppé ment. Az ottani hülyék már nem az a kategória, mint itt pl. a nőkert virágszálai, akik erős, önálló nőkként^© sírva szaladtak a hegemón-maszkulin férfivezetéshez egy kis állami cenzúráért, mikor egy tévéműsorban nekik nem tetsző poén hangzott el. A magyar progresszívek még kismiskák a nyugatiakhoz képest. De ha ma hagyjuk ezt a hülyeséget, holnap rátesznek egy lapáttal. Holnapután kettővel. Ott sem egyből lettek agyhalottak, hanem sok év kemény munkájával, fokozatosan jutottak idáig. Nem kell hosszú idő, és mi is Svédország leszünk. Ennek első jelei teljesen egyértelműek: a sajtó, a közbeszéd már most a hülyék paradicsoma. Hova meneküljenek a normális emberek, ha a kretének átveszik az uralmat?