HTML

Deansdale

Férfiszféra: antifeminizmus, nőzés, satöbbi. Ja, és táplálkozás.

Utolsó kommentek

  • GABOR2: @valis47: A miniszer is mondja, hogy pária állam lettek... de lesz@rják, az USA-t ők irányítják. (2024.03.28. 23:01) Nem valós veszély
  • valis47: @GABOR2: Az Economist szerint Izrael "egyedül maradt" (mint Orbán) www.economist.com/weeklyedition/2024-03-23 (2024.03.28. 22:51) Nem valós veszély
  • GABOR2: Nem tudom hallotátok-e, talán 3 napja volt, hogy az ENSZ elfogadott egy határozatot, ami után az izraeli nemzetvédelmi miniszter kijelentette, hogy az egész ENSZ, vagy talán inkább minden állam a vi... (2024.03.28. 17:54) Nem valós veszély
  • Deansdale: @GABOR2: Amikor a ruszkik megvernek pár terroristát, akkor háborog a világ, Izrael meg hamuvá bombázhat 30.000 gyereket hasonló indokkal, és az teljesen rendben van. (2024.03.27. 07:48) Nem valós veszély
  • GABOR2: Most volt ez a moszkvai terror és elkapták az elkövetőket és nem bántak velük kesztyűskézzel a kihallgatásukon. Emiatt aggódott a nyugati sajtó, de nemcsak aggódást láttam, hanem azt, hogy... Egy k... (2024.03.27. 01:00) Nem valós veszély
  • Utolsó 20

Olaj vagy zsír?

2011.05.13. 11:21 Deansdale

Ahhoz, hogy e kérdést eldöntsük, három tényezővel kell tisztában lennünk. Kezdem a legkevésbé "mérhetővel"; akik kőkemény és sziklaszilárd tudományos érveket várnak, azok lapozzanak a második ponthoz.

1. A növényi olajoknak nyilván nem pontosan ugyanolyan a kémiai összetétele, mint az állati zsíroknak. Nagyon sok részletben hasonlítanak, olykor meg is egyeznek, de azért a két dolog nem ugyanaz. Ez pedig azt jelenti, hogy az évmilliók alatt finomhangolt emésztőrendszerünk biztosan jobban fel van készülve az állati eredetű zsírra. A modern ember téveszméje, hogy ő okosabb az evolúciónál, és ebből a téveszméből sajnos a civilizációs betegségek is csak igen-igen nehezen tudják felébreszteni. Nem lehet a táplálkozásunkban bármit "büntetlenül" lecserélni. Van amit talán igen, de ha van egy kis eszünk, akkor a táplálkozásunk nagyobb változtatásai után felmérjük az eredményeket. Nosza, mérjük: elhízás, szívbetegségek, cukorbetegség, satöbbi. Valamit tehát elszámoltunk. Hogy ezeknek van-e konkrét köze a zsírhoz/olajhoz, vagy pedig valami más tényező okozza őket, azt megvizsgáljuk tüzetesebben.

2. Zsírsavak
A zsírsavaknak (táplálkozási szempontból) két alapvető csoportja van: az esszenciális és az összes többi. Az esszenciálist a szervezetünk nem tudja előállítani sehogy sem, ezért muszáj táplálkozással bevinni, a többi zsírsavval viszont nagyon vegyes a helyzet. Van amit jó ennünk, és van amit kifejezetten káros. Probléma, hogy a táplálkozástudomány még nem rendezte kellően, hogy tulajdonképpen melyiknek mi a szerepe, mi hogyan működik, stb., és ezért rengeteg tévhit él még ma is velük kapcsolatban. Néhányan megpróbálták leegyszerűsíteni a kérdést annyira, hogy az ún. telített zsírsavak jók, míg a (többszörösen vagy egyszeresen) telítetlenek meg rosszak (vagy pont fordítva), de ez az egyszerűsítés több kárt okoz mint hasznot. A zsírsavak ugyanis nem kategorizálhatóak ilyen egyszerűen, mivel a szervezetben mindegyik máshogy működik. Lehet, illetve van "jó" telített és telítetlen zsírsav, de ugyanígy van "rossz" telített és telítetlen zsírsav is.
Ami tutibiztos, hogy az ipari folyamatok során keletkező transz-zsírsavak kifejezetten károsak, vagyis a margarinokat felejtsük el ha nem akarunk egyébként elkerülhető egészségi problémákat okozni magunknak.
Nade, hogy az olajak és zsírok kérdésére visszatérjünk, az állati zsírok az esetek többségében többféle zsírsavat tartalmaznak, mint a növényi olajok, amikben inkább 1-2 fajta zsírsav található meg jóval nagyobb koncentrációban. Ha ez a tömény zsírsav történetesen "jó", akkor semmi gond, de ha "rossz", akkor töményebben mérgezzük vele magunkat mint bármiféle zsírral tehetnénk.

3. Esszenciális zsírsavak, vagyis az omega3 és az omega6
A magyar wiki nem tartalmaz külön bejegyzést az esszenciális zsírsavakra, de az angol igen, és érdemes komolyan venni a legelső mondatot: "Essential fatty acids are fatty acids that humans and other animals must ingest because the body requires them for good health but cannot synthesize them." - vagyis: Az esszenciális zsírsavakat az állatoknak és embereknek muszáj táplálkozással bevinni, mert a szervezetnek szüksége van rá az egészséghez, de maga nem képes előállítani.
Ezek az O3 és az O6. Már itt a legelején leszögezném: mindkettőre szüksége van a szervezetnek. Lényeges viszont az arányuk. A kutatások eredményei szerint az omegák aránya még - éppencsak! - megfelelőnek mondható, ha a a táplálékban O6-ból nincs több, mint az O3 tízszerese. Tehát a 10:1 arány még rendben van, olyan értelemben, hogy nem vezet egyértelmű egészségromláshoz. Ha szeretnénk kifejezetten egészségesen táplálkozni, az arányt le kell vinnünk 3:1 vagy 2:1 közelébe.

És itt most tennék egy rövid kitérőt, legalábbis a táplálkozásról és az omegák forrásáról áttérek a hatásukra. Sok más egyéb teendője mellett az O3 egyik igen fontos feladata az emberi testben található sejtek membránjának rugalmassá tétele, rugalmasan tartása. A sejtek ezeken a membránokon keresztül veszik fel a véráramból a nekik szükséges tápanyagokat. O3 hiányában a sejtek falába O6 épül be, ami egy igen kellemetlen pótmegoldás, mert ennek a hatására a membránok jóval kevésbé lesznek rugalmasak. És hogy ennek átlássuk az igazi jelentőségét, ez a folyamat összekapcsolódik az általam korábban már sokszor emlegetett cukorbetegséggel, vagyis annak a II. típusával. Az történik ugyanis, hogy a vércukorszint emelkedésére termelődő inzulin a vércukrot a sejtekbe akarja "benyomni", hogy a szervezetre veszélyes szintű vércukrot eltüntesse. A sejtek többsége fel tudja használni a cukrot a saját energiaellátására, tehát ezzel a folyamattal önmagában nincs semmi gond. A szervezetünk okos, és tudja hogy mit csinál. Csakhogy az O6-al keményített membránokon a cukor nem tud áthatolni, tehát hiába a sok inzulin, a cukor a vérben marad. Ezt nevezik az orvosok inzulinrezisztenciának - csak arról nem esik sok szó, hogy mi is okozza ezt. Az olvasó most már szerencsére tudja. Nem véletlen, hogy a korábban alig ismert, és kizárólag felnőtteknél jelentkező II. típusú cukorbetegség egyre inkább terjed, és a fiatalok körében is. Ennek oka a zsírok lecserélése növényi olajokra és/vagy margarinokra. Az O3/O6 egyensúly felborulásának következménye a sejtfalak keményedése és az inzulinrezisztencia. Hihetetlen fontosságú megértenünk, hogy mindez a magzatoknál már az anyaméhben elkezdődik, az édesanya táplálkozásával. Áldott állapotban tehát minden nőnek foglalkoznia kell(ene) azzal, hogy miféle olajakat és zsírokat fogyaszt, mivel a gyerekkori cukorbetegség már a méhben "megalapozódik".

Fontos megjegyezni, hogy az O3 és az O6 gyűjtőnevek, tehát egyik sem valami egyedi, homogén dolog, hanem mindkét kategória több zsírsavat is magában foglal - és mindkét csoporton belül vannak jobb és rosszabb zsírsavak is. Aki bővebben foglalkozik ezzel a témával, rövidítések egész hadával fog találkozni, mint az LNA, EPA, DHA. Ezekről sokan sokat beszélnek - akinek az én fejtegetéseim nem elég szakszerűek, az nyilván még utánaolvas majd valami netes szaklapon. A lényeg, hogy az O3 ill O6 felhasználásával a szervezetünk több különböző anyagot is előállít, és ezek mind-mind különböző hatással vannak a test működésére. (Lásd az előző bekezdést a sejtmembránokról.) Mindezt azért mondtam most el, hogy kellő alapot adjak a következő idézethez, ami egyébként egy rövid és hasznos cikkből származik, olvasását tudom ajánlani :)

"az omega-3 tartalmú növényi olajokban az omega-6 zsírsavak is megtalálhatóak és ezeknek az aránya többszöröse az omega-3 zsírsavnak (a lenmagolaj kivételével, melyben több az LNA omega-3, mint az omega-6), míg a halolajokban nincs omega-6, tehát a helyes omega-3 – omega-6 arány visszaállításához érdemesebb halolajat fogyasztani. Továbbá a növényi olajak LNA típusú omega-3 zsírsavat tartalmaznak, melyet csak kis mértékben képes a szervezet EPA és DHA típusú omega-3 zsírsavvá alakítani!"

Vagyis még ha O3 van is egy adott növényi olajban, akkor sem biztos, hogy az ugyanolyan jó, mint az állati eredetű. Ez igen fontos, mert még ha valaki arra is hivatkozik, hogy például egy adott olajban az O6/O3 arány ugyanolyan, mint egy állati zsírban, az nem jelenti, hogy a szervezetünk ugyanúgy fel is tudja használni! El kell fogadnunk, hogy az emberi test az állati eredetű omegákra van beállva, és azt növényi olajokkal nehéz, vagy lehetetlen pótolni.

És itt már jöhet a leglényegesebb pont: annak a vizsgálata, hogy akkor tulajdonképpen melyik élelmiszerünkben mi van. Nem feltétlenül egyszerű egy olyan táblát találni, amiben mindkét zsírsavat feltüntetik, mert például a wikipédián is teljesen külön kezelik a kettőt, ami megnehezíti az adatok értelmezését. Mindenesetre ezen a linken található egy táblázat, én ennek a legfontosabb "tanulságait" megpróbálom ide kivonni. A lényeg először szavakban: A halolajokon, valamint a lenolajon és a nálunk gyakorlatilag ismeretlen perilla-olajon kívül mindenben több az O6 mint az O3, tehát az arányuk nem igazán jó - bár rossznak csak 10-es arány fölött lehet nevezni, ahogy azt korábban említettem.

Ha mindenképpen olajban utazunk, a repce- és a mustármagolaj egészen jó (de kevéssé ismert). Az első általánosan használt olaj a listán egy szójaolaj-típus, a maga 7,5-szeres O6/O3 arányával (de mint tudjuk a szójával egyéb gondok vannak), aztán az oliva már 13,2, és a többi mind ezalatt. A napraforgó, mint leggyakrabban használt otthoni olajunk, többféle változatban képviselteti magát a listán, 18,7-től egészen a 200-szoros arányig, illetve bizonyos változataiban már egyáltalán nincs O3(!).

Az állati eredetű zsírok ezekben a táblázatokban nem szerepelnek, de más források szerint egy "átlagosan" tartott állat zsírjában az O6/O3 arány 10:1, ami a takarmányozástól függően ettől jócskán eltérhet - lehet jobb és rosszabb is. Ennek oka, hogy a hagyományos állati táplálkozás fő eleme a fűfélék és hasonló "mezei" növények fogyasztása, amik igen kevés O6-ot tartalmaznak. Viszont a modern takarmányozás, melynek fő elemei a kukorica, illetve a gabonák, már sokkal több O6-ot tartalmaz, ami sajnos az állat zsírjában is kimutatható. Nem mindegy tehát, hogy honnan szerezzük be a zsírt.

Összességében elmondható, hogy ha egészséges agy- és sejtműködést szeretnénk, akkor szükségünk van az O3-ra - amit legkönnyebben halak és tengeri herkentyűk fogyasztásával vihetünk be szervezetünkbe -, de emellett oda kell figyelni a zsírok és olajak omega-arányára illetve minőségére is, mivel egy O6 "lökettel" könnyen el lehet rontani még az egészséges táplálkozás pozitív eredményeit is. Akik igazán paranoidok, azok fogyaszthatnak direkt erre a célra gyártott O3 (halolaj) kapszulákat is, de erre semmi szükség amíg megnézzük hogy mit eszünk napi rendszerességgel. Ha megtehetjük, próbáljunk hagyományosan tartott disznókból származó zsírt találni. Nem könnyű, de megéri.

Zárásként az angolul tudóknak egy értekezés, ami ennél sokkal behatóbban foglalkozik a problémával, és kellőképpen szakszerű is.

2 komment

Címkék: táplálkozás omega olaj zsír omega3 zsírsavak omega6

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

den16 2012.11.02. 16:39:30

" Ha megtehetjük, próbáljunk hagyományosan tartott disznókból származó zsírt találni. "

Na jó, de én úgy tudom, hogy abban is LNA van, az omega 3 tartalma olyan 6-10%, bár igaz a többi csak telített zsír. Én mindenesetre csak azzal szoktam sütni, támogatásnak meg lenmagolajat használok.

den16 2012.11.03. 07:50:28

A kommentem első része sztornó, kicsit utánanézek a dolognak. Most így hirtelen csak ezt találtam: www.pannon-info.hu/images/stories/mangalica_zsir_tablazat.jpg
süti beállítások módosítása