Miért ellenzik? sose értettem, még ötletem sincs. Az biztos, hogy nem azért mert sajnálják az állatokat.

Pont nemrég olvastam bele az Internet legmélyebb bugyraiba. Ott megvolt a válasz ezen kérdésre is. De sajnos nem mondhatom el mert nincs rajtam a fóliasapkám.

Amúgy paleós megközelítéssel világos: a big pharma propagandája ez, mert a húsmentesek egy rakás egészségügyi problémát összegyűjtögetnek maguknak, amit jó drágán lehet aztán kezelni.

Én húsimádó vagyok, szóval részemről elmehetnek a bús francba :) Egyébként kösz Deansdale, hogy megismertettél a paleolit diétával és közvetve Szendi Gáborral, nagyon szimpatikus a pali látásmódja, az étrendet meg most sajnos nem tudom követni, amíg nem vagyok független, mindenesetre elraktároztam az ötletet, és amint anyagilag is megengedhetem magamnak, átállok rá :) Öreganyámnak már évekkel ezelőtt mondtam, mielőtt tudtam volna egyáltalán a paleo diétáról, hogy a krumpli egy egészségtelen, értéktelen, szar kaja (nálunk hét napból ötször krumpli van, elmondhatatlan, hogy megutáltam az elmúlt években).

@Wastrel: Szívesen :)

Egy kicsit még konteósabb megközelítés szerint bele lehet gondolni abba is, amit például a paleo közeli "Gabona agy" című könyv ír: a hibás táplálkozás (kevés zsír, magas szénhidrát, stb.) mindenféle mentális problémáknak az okozója lehet. Ha össztársadalmilag csökkentjük a hús és zsírbevitelt, azzal simán lehet hogy szubklinikus mentális problémákat lehet okozni, amiktől az emberek mondjuk kevésbé motiválttá, ezáltal jobban kezelhetővé válnak. Na, ez már valami? Keményebbet már tényleg nem mondok a sipkám nélkül.

@KalmanBlog: Szendi gábornál már olvastam hogy a vegák között előfordulnak betegségek, a velveten is volt egy sztori egy nőről akik vega lett és abbakellet hagynia annyira tönkrement, a vegák meg megutálták.

A mentális problémákat a D-vitamin hiánya okozza (ezzel is foglalkozott egyébként Szendi Gábor), kombinálva anyagi válsággal (de a vitaminhiány a meghatározó tényező). Ezt a saját tapasztalatomból tudom is igazolni, ugyanis szorongó és pánikbeteg vagyok, és 2 éve klinikai depresszióban szenvedtem, ami maga volt a kénköves pokol. De már kamaszkorom óta, és az elmúlt időszakban is napi szinten voltak hangulatingadozásaim, de úgy mint egy nőnek, szóval felkeltem jókedvvel, majd pár óra múlva néhány perc alatt elkapott a negativitás meg az életuntság, vagy fordítva. És ez tényleg minden nap, elég sokan nem is kedveltek emiatt. 2 hónapja kísérleti jelleggel elkezdtem szedni a D-vitamint (4000 NE/nap, ami a hivatalos napi beviteli érték 20x-osa!), a szorongásom ugyan nem múlt el, viszont az elmúlt 2 hónapban az égvilágon semmilyen hangulatingadozásom nem volt! Mindig átlagos állapotban kelek, és némi aktivitással máris jókedvem lesz. Azért ekkora változásokat nem lehet mással indokolni, mert egész egyszerűen az életmódomon nem tudok változtatni addig, amíg nem vagyok független, ez volt az egyetlen változás, hogy elkezdtem D-vitamint szedni.

Most utóbb kipróbáltam a kratomot is, amit a Roosh V és GLL az oldalaikon rendszeresen reklámoznak, 2 sikertelen próbálkozás után harmadjára elképesztő eredménnyel használtam! Minden szorongásom, pánikom megszűnt, hihetetlen eufória árasztott el, fogyasztés után rögvest legyalogoltam 3 órát, majd az itthoni produktivitásom is hihetetlen mértékben emelkedett (freelancerként dolgozom), zenét hallgatni pedig elképesztően jó a hatása alatt! És semmi vállalhatatlan mellékhatása nincs! Egy egészen új emberré váltam arra az 5-6 órára, amíg hatása alatt voltam. Ez a kratom egy igazi PUA/red pill csodafegyver, én mondom nektek!

@zriff: Kedvencem a hipercuki Denise Minger. Ő vegánból lett paleolit mert rájött hogy hosszútávon nem tesz jó neki a vegaság. Van blogja, írt könyvet, és egy csomó előadását meg lehet nézni yt-n. Az első amiben láttam arról szólt hogy az állatokat a "farkuktól az orrukig" kellene fogyasztani, azaz minden porcikájukat meg kellene ennünk, nem csak a színhúst meg esetleg a zsírt. De írt a fogazat egészsége és a táplálkozás összefüggéseiről is. Most ránéztem, és épp valami low-fat-et hirdető poszt van felül a blogján. Lehet, hogy még egy 360 fokos fordulatot vesz? :-)

Jelenleg kb. negyedik hete vagyok keton, ezen a WHO-s cikken is csak rohogtem, de foleg a magyar sajto ostoba talalasan, ami teljesen elsiklott afelett, hogy a jelentes a nitrites nagyipari szemetrol szolt, nem a hazi kolbaszokrol, szalonnakrol.

A konkrét homokosságon túl, kevés férfiatlanabb dolog van, mintha valaki hímnemű létére irtózik a hústól. Mert, hogy jaj szegény, kisbocik, kiscsirkék.... jaaaj...
El tudod képzelni, hogy egy Duke Nukem külsejű faszi előadja, hogy ő nem eszik húst, mert szegény állatot levágták? :D
Ez egy naiv kamaszlánynál még elnézhető, egy felnőtt férfi esetében hitetetlenül szánalmas. Húst enni férfias, SJW-skedni férfiatlan köcsögség.

www.askmen.com/news/sports/vegetarianism-and-lower-sperm-count.html

www.bulletproofexec.com/study-vegetarians-vegans-sperm-count/

A húsevés ártalmairól eszembe jutott egy történet. A '80-as évek második felében, amikorra a Ceausescu-diktatúra a legnagyobb szegénységbe taszította Erdélyt, vásároltam a "Brassói lapok" c. újságot a külföldi újságok boltjában.

Tele volt húsellenes propagandával, kiderült, hogy állati egészségtelen dolog, tulajdonképpen hálás lehet mindenki, hogy nem lehet kapni.

A lap egyébként kőkeményen az '50-es évek elejének sztálinista stílusában íródott, ez nekünk már nagyon furcsa volt akkor is.

Amikor a Ceausescu-t említették, minden esetben, tehát akár kétsoronként fel volt sorolva az összes címe, Nicolae C. elvtárs, a Román Kommunista Párt elnöke, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, a Román Fűevők Szövetségének elnöke stb.

Bizarr, tragikomikus újság volt, éppen ezért olvastam, a saját múltunkról is beszélt.

Központi téma volt a takarékosság, mind az étkezés, mind pedig az energiafogyasztás terén, megspékelve egy hurráoptimista személyi kultusszal.

Volt oknyomozó riport is, ilyesmi:

"Meglátogattuk a brassói üveggyapotgyárat. Az üzembe belépve megdöbbenve láttuk, hogy a mindössze 1000 négyzetméteres csarnokban két darab (!) 60 wattos izzó ontotta a fényt. Azonnal intézkedtünk a felelős felkutatása és az esztelen pazarlás megszüntetése iránt. Ezekben az időkben, amikor a román nép öntudatosan és önkéntesen takarékoskodik az energiával, a hasonló hanyagság - vagy még rosszabb: tudatos cselekedet a nép elleni bűntett kategóriájába sorolható...." stb.

A vegánok egyetlen érve a gazzabálás mellett, hogy a brokkolit nem hallod visítani, amikor leszeded. :) Tehát a brokkoli már nem is élőlény, mert nem ad hangot, amikor brutálisan megcsonkítod és bevágod a sütőbe. :)

@Wastrel: á, nehogy azt hidd, hogy nincsenek akik még olyat se tennének élőlénnyel! nekem volt egyszer egy fordítva bekötött tanárnőm, technikatanárnő volt általánosban (80'-as évek!), aki állandóan a vegetarianizmusra akarta az osztályt rádumálni, és ő az a fajta volt, aki még zöldséget se a tövéről, mert ha minden mentális energiádat a füledben koncentrálod, akkor meghallod a paradicsom halálsikolyát, amikor leszeded, ő tehát csak olyasmit evett, ami már magától is lehullott a fáról vagy bokorról, mert az már halott, és eltávozott a lelke. Egy ilyen csontsovány nő volt, enyhén zavaros tekintettel, és minden órát el lehetett bliccelni tétlen ücsörgéssel, ha ezekről a dolgokról kérdeztük, ő meg csak beszélt csak beszélt, nem lehetett leálltani. :-)

www.youtube.com/watch?v=ZA_Tl1kvlQU

@aldum: Ketos tapasztalataid érdekelnének.

aszongya hogy:
1 hektár 10000 négyzetméter. arra esik 600 mm, vagyis 0.6 méter eső egy évben, az azt jelenti, hogy 6 ezer köbméter. egy hektáron felülbecsülve terem 6 tonna búza. akkor 6 ezer köbmétert elosztom 6 ezer kilóval, egy kiló teljes búzanövényre jut 6 köbméter víz. De mivel a búzából csak a magját használjuk, azt a nagy szárát nem, esetleg még kiderülhetne az is, hogy 1 kiló búzára, mint magra, akár 60 ezer liter víz is esik.

tehát azért eszek sztéket, mert az előállításához kevesebb víz kell, mint a kenyérhez. a vegánok elsunnyoghatnak a fenébe.

@Bambano: na, hajnali négykor jó lesz ez a számítás, de nappal a 6 ezer köbméter osztva 6 ezer kilóval az csak 1 köbméter.

de még így is simán több vizet iszik a búza, mint a tehén.

ráadásul nekem az is büdös kicsit, hogy egy 450-500 kilós tehénbe hova a fenébe tűnik el 500*15 tonna víz. lehet, hogy a húsmarha tartásához a tejmarha vízfogyasztását számolták? mert azért azt nem kéne, a tejmarhából egy év alatt jobb helyen kijön 13 ezer liter tej 9 hónap alatt.

@Bambano:
A tehén nem csak iszik, hanem eszik is. És a tehén takarmányozása alapvetően növényekkel történik, amit ugye meg kell termelni. És ahhoz víz kell, ahogy írod is. Szerintem ezt is beleszámolják.

Tehát annyiból igazuk van, hogy a növényi táplálék fogyasztása kisebb területen és kevesebb vízzel megoldható, mintha állati eredetű lenne. Hiszen 1 kg hús előállításához állatfajtától függően mintegy 5-12 kg növényi táplálékra van szükség. Tehát ahhoz, hogy a bocit megehesd, először növényeket kell termesztened. És azt a növényt - ahelyett, hogy közvetlenül te ennéd meg, odaadod a bocinak. És miután a boci feldolgozta (ami ugye veszteséggel jár, lásd az 5-12X-es szorzót), utána jösz csak te a képbe.

Ergo valóban gazdaságtalanabb a húsalapú élelmiszerek fogyasztása. Ha azt akarjuk, hogy sokmilliárd embert el tudjunk látni, akkor a húsok előállítását be kell szüntetni. ... De hát ki az a marha, aki ilyet akarna? :)

Mivel a mezőgazdasági területeket általában csak az eső öntözi, számomra ez az egész téma értelmetlennek tűnik. Az eső úgyis esik, ráadásul ingyen - hát nem mindegy hogy lucernára esik vagy búzára? Nekünk embereknek ez nem nagy különbség. Elég érdekes gondolat, hogy ha búzát ültetünk lucerna helyett azzal "spóroltunk" X liter esővizet... Ha mindent nekünk kellene öntözni mert sosem esne eső, akkor lenne értelme variálni, hogy mit ültessünk - bár még ebben az esetben is végtelen lenne az erőforrás, hiszen minden víz visszaforog a rendszerbe előbb-utóbb.

@zombigyilkos: "Ergo valóban gazdaságtalanabb a húsalapú élelmiszerek fogyasztása."

Mindez persze csak akkor igaz, ha termesztett takarmányt evő állatokról beszélünk. Falusi léptékben ezek a jószágok jobbára gyomot esznek, illetve más célra termesztett növények használhatatlan részeit, ami technikailag azt jelenti, hogy a hús a semmiből terem :) Ipari léptékről vissza kellene állni helyi gazdaságokra, és máris csökkenne az "ökolábnyom". Persze ez nem fog megtörténni, amíg a profit az egyetlen szempont. Itt is beavatkozhatna az állam, és mindenkinek jobb lenne, kivéve a nagyipari telepek tulajdonosait. Azért a pár forintért amivel így olcsóbb a hús sokkal rosszabb minőséget kapunk sokkal nagyobb környezeti károkozással...

@zombigyilkos: azt is elfelejtik még a vegánok, hogy ahhoz, hogy mindent elegendő mennyiségben megkapj zöldségből, sokkal többet kell enned. hogy elég vitamint, mikrotápanyagokat, nyomelemeket megszerezz zöldségből, napi 6-8 kiló zöldséget kellene enned, húsból meg elég lenne 30-40 deka.

ráadásul a zöldségekben ott van egy csomó olyan anyag, amit nem tudunk megemészteni, tehát csak átmegy rajtunk. ezeket az orvostudomány és a népkábító propaganda fellengzősen csak rostanyagoknak nevezi. a tehén kiválogatja neked ezeket és a húsban már nem nagyon van ilyen. ráadásul gyakorlatilag nincs a világon olyan magasabb rendű élőlény, ami ezeket meg tudná emészteni. az összes általam ismert állat baktériumokat tart szimbiózisban ahhoz, hogy a rostanyagokat, tipikusan: cellulóz, megeméssze. legjobb példa erre a tehén az összetett gyomrával. a négy részből álló gyomrával meg a kérődzésével arra optimalizálódott a tehén, hogy a cellulózt lebontsa, helyesen: a bendőjében nyaraló baktériumokkal lebontassa.

ennek elmaradása esetén, ahogy Deansdale írta, pazarlásba megy a növény jelentős része.

@Deansdale:
Azért az "állatok gyomot esznek" nem teljesen igaz. Még falusi gazdaságnál sem. Egy sertés naponta 2-3 kilónyit bezabál még magas tápértékű takarmányból is, nem hogy kisebb tápértékűből. Ergo ott a gyom kevés lenne. A sima moslék sem annyi, hogy elég legyen neki. Az mind csak kiegészítés számára. A fő kajája még faluhelyen is a herelisztből, őrölt gabonából készített "moslék", amibe max csak mellérakják a konyhai maradékot.

A tyúkok és más szárnyasok részére elég komoly méretű füves terület kell, hogy tudjanak elég mennyiségű élelmet szerezni. Enélkül mindenképpen szükségük van gabonafélére vagy más takarmányra. Régen sem véletlenül legeltették a libákat, kacsákat.

A marháknak ha szabad földön neveled, ugyancsak nem kis földterület kell, hogy jóllakjon. A ház tövében kisarjadt gyomok, de még egy kisebb udvaron lévő fűmennyiség is lóf@sz meg estifény neki. Nem véletlen, hogy a marhatenyésztéshez régen igen nagy területek kellettek (Hortobágy és társaik).

Ergo ha húst akarunk enni, ugyan jó és szép a háztáji gazdálkodás ötlete, de ilyen lélekszám mellett kivitelezhetetlen. Avagy kivitelezhető, de ahhoz óriási legelők és hasonlók kellenének újra.
Persze tény, hogy ezzel jobb minőségű húshoz jutnánk, de hogy valóban kivitelezhető-e, az erősen kérdéses.

Egyébként az aquapónia (amiről asszem te is írtál már) egy jó megoldás lehet. Viszonylag kis terület igénybevételével is elég nagy mennyiségű zöldséget és halat termel, ráadásul minimális vízfelhasználással. Innentől már csak a kalória kell mellé. Az meg nem kizárt, hogy burgonyával megoldható. (Nem tudom, hogy krumpli termeszthető-e aquapóniában. Szerintem igen, de még nem próbáltam. Ha lesz aquapóniám, az lesz az első, amit kipróbálok benne. :) )

@Bambano:

"hogy mindent elegendő mennyiségben megkapj zöldségből, sokkal többet kell enned"
Ez egyáltalán nem igaz.
A húsban pl. alig pár vitamin található, így egy húst fogyasztó éppen vitamin és hasonlók terén hátrányban van. Éppen neki kell kiegészítenie zöldséggel a táplálékát, mert anélkül igen gyorsan kialakul nála valami hiány. Meg úgy voltaképpen mindenből több van a vega táplálkozásban, kivéve két dolgot:
- fehérje
- zsír

"pazarlásba megy a növény jelentős része"
Nem feltétlen.
A gabona szára - miután a szemeket kiválogatták - kiválóan hasznosítható sok dologra. De igazából olyan nincs a természetben, hogy valami ne lenne hasznosítható. A természet nem gondolkodik hulladékban a szerves anyagok tekintetében. A növények fel nem használt részei felhasználhatóak komposztnak, vagy bármi másnak is. Mint ahogy egy sertésnek is felhasználható minden egyes része.

@Reszet Elek: Sokat nem tudok mondani, recepteket pl innen: cavemanketo.com/cheesy-chicken-casserole/ meritek, vagy rogtonzok valamit hasonlo alapanyagokbol (daralthus, szalonna, kolbasz, tojas, sajt).
A fogyas lassu, ezen sokat segitene, ha mozognek is komolyabban, igyekszem majd ezt is melletenni, csak az edzotarsam kikoltozott Nemetorszagba par honapra, ujra kell szerveznem a dolgokat.

@zombigyilkos: Tudtommal az akvapóniát haledellel kell táplálni. Innentől az öko-lábnyomba azt is bele kell számolni. Egyedül a vizet lehet megspórolni, az viszont Magyarországon totál felesleges. Még az is jó lehet benne, hogy elvileg télen is terem.
(Én is csak netes videókból ismerem az akvapóniát.)

@KalmanBlog:
Igen, ott is be kell vinni valamit a rendszerbe. Hiszen olyan rendszer nincs, amiből többet tudunk kivenni. Az előnye viszont az, hogy a haledelelért cserében nem csak halat, hanem zöldséget is kapunk, tehát hatékonyabb a felhasználás. (Igazából a természetben is így működik, csak ott nem biztos, hogy számunkra hasznosítható zöldség terem majd. :) )
Másik előnye, amit te is írsz, hogy télen is működik, vagy működhet. Nem buta dolog az. Igazából a Föld nagy részén működtethető - voltaképpen az üvegházas termelés egy hatékonyabb megoldása.

@zombigyilkos: De van olyan rendszer, amiből többet tudunk kivenni. Ha van egy nagy területed, és állatokat tartasz rajta, akkor az állatok húsát folyamatosan veheted ki a rendszerből, mégsem fogy el a földed. Ha nagyon kukacoskodni akarunk a megmaradási törvényekkel, akkor esetleg az emberi trágyát időnként vissza kell forgatni. De a lényeg, hogy nem kell hozzá se kőolaj, se szója, se haltáp. És locsolni sem kell, mert esik az eső. Ez egy teljesen fenntarthatóan működő rendszer.

@KalmanBlog:
Látszólag (a mi szempontunkból nézve) lehet, hogy nem kell belevinni semmit. De valójában mégiscsak kell (enélkül alapvető fizikai törvényeknek mondana ellent). A nagy földterületen való állattenyésztés igazából arról szól, hogy egyszerűen olyan nagy a rendszer és olyan kis részt veszünk ki belőle, hogy azt a kis részt más tényezők tudják pótolni. De a hangsúly a nagy rendszeren van. Kis területen nem tudod ezt megcsinálni. Illetve meg lehet egy kiskertben is, feltéve, ha nem marhákat, hanem mondjuk egy kisegeret tenyésztesz. :)

@zombigyilkos: Ponthogy nem. A kajával két dolog áramlik (legalábbis ebből a szempontból ez a lényeg):
* Energia - ezt a szeretett Napunk pótolja ebben a helyzetben, tehát fenntartható
* Ásványi anyagok - ha az emberi ürüléket is visszaforgatjuk, akkor ebből sem vagyunk minuszosak, ez is fenntartható. A lebontó élőlények teljes mértékben visszaforgatják az emberi salakanyagokat. Itt is csak azért van problémánk, mert túl nagy népsűrűségben élünk, és kis területen, kevés idő alatt szeretnénk megoldani a problémát. Ha van hely és idő, akkor a probléma magától megoldódik.

Semmi mást nem veszünk ki a természetből. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az anyagot, amiből felépülünk csak kölcsönvesszük. Az energia átmegy rajtunk, de az meg amúgy is jönne a Napból, és távozna a világűrbe.

Ha tehát nem használunk gépeket, műtrágyát és hasonlókat és nem raboljuk le a terepet, akkor valóban fenntartható lehet a gazdaság. Azt elismerem, hogy a hozam jóval kisebb az intenzív ipar által támogatott földműveléshez képest. A tanulság az, hogy fenntartható módon kisebb a Föld eltartóképessége. De ezt eddig is sejtettük.

Úgy látszik a másik oldali propagandagépezet is beindult. Bár gondolom kisebbet fog szólni: www.cmu.edu/news/stories/archives/2015/december/diet-and-environment.html

Ja, aki nem akar kattintatni annak a lényeg kivonata: azt találták, hogy kalóriára vetítve a salátának nagyobb az üvegházhatást okozó gázkibocsátása. Hogy hogy jött ki azt nem tudom.

@KalmanBlog:
A Nap csak a működéshez szükséges energiát adja, ott is csak a növénynek. Az anyagot és az általad felhasznált nem, amit te ugye kiveszel.
Mindenképpen mínuszba jössz ki, csak annyira kis mértékű a mínusz az egészhez képest, hogy voltaképpen elhanyagolható.

@zombigyilkos: Ezért mondom, hogy feltéve, hogy az emberi ürüléket és tetemeket is visszaforgatjuk. (Oké, a tetemeket eddig nem mondtam, csak azért vettem most már bele, mert annyira értetlenkedsz.) Ami egyáltalán nem gond, csak kellő körültekintéssel kell élni, hogy ne okozzunk vele fertőzést. Ha visszaforgatjuk, akkor az égvilágon semmit nem veszünk ki a természetből, az anyagot csak kölcsönvesszük addig amíg élünk. Az energia meg úgyis a világűrbe távozik. Csak annyi a különbség, hogy az állatok húsát nem csak a lebontó állatkák és a többi ragadozó kapja meg, hanem mi is kivesszük a részünket belőle.

És látni kell azt is, hogy az energiát nem kell visszaforgatni, csak az anyagot. Anyagot meg ugye kb 70 kilót birtoklunk, folyamatos csere-berével.

Az ürülék témájához még annyit, hogy ha tisztítás nélkül a folyókba küldjük, akkor valóban az anyag egy része elveszik az adott területről. De ez a probléma az esőzés által amúgy is folyamatosan megvan. Ha nem túlzott mértékű, akkor erre a megoldás az, hogy a kőzeteket folyamatosan koptatja az eső, meg a szél és az ásványi anyagok így folyamatosan utánpótlódnak mindenütt. Ha belegondolunk ez a folyamat is tökéletes egyensúlyban van magától (amíg el nem kopnak a hegyeink), csak elrontani lehet. A füves puszták (legelők) eléggé stabilnak tűnnek ebből a szempontból.

Az ember a természetnek és a körforgásnak része. Nem okoz mínuszt. Mínuszt a fosszilis tüzelőanyag elégetése okoz. Tehát a gépek használata. A gépek nélkül élő ember nem okozott és nem okozna mínuszt.

@KalmanBlog:
"Mínuszt a fosszilis tüzelőanyag elégetése okoz."
Ha úgy nézzük, hogy az ember a körforgás része, akkor a szén elégetése is az. Tehát akkor az sem okoz mínuszt. A kérdés mindig az, hogy a rendszer határait hol húzod meg (önkényesen).

Jó, de a fosszilis üzemanyagok beláthatatlanul hosszú idő alatt keletkeztek. Nyilvánvalóan nagságrendileg gyorsabban égetjük, mint ahogy esélye lenne reprodukálódni. Néhány generációnál tovább nem lehet ezt az életmódot folytatni, mert elfogy a nafta. Ezért nem fenntartható.

Míg ha van 10 hektárom, ahol békésen legelésznek az állataim és néha levágok egyet és megeszem, akkor a körforgás időállandója maximum néhány évre tehető. A gyerekeim pontosan ezt csinálhatják és az ő gyerekeik is. Néhányezer év múlva megnézve a területet valaki pontosan ugyanezt teheti probléma nélkül. És tovább is. Erre bizonyíték az, hogy az élet évezredek óta kvázi stabilan működik. És ezért nevezzük fenntarthatónak.

@KalmanBlog:
A terméseztet viszont ez nem érdekli.
Neki édesmindegy, hogy a körforgásba az adott anyag 2 nap vagy 2 milliárd év alatt ér-e körbe. Számára nincs jelentősége. Csak számunkra. Ezért is írtam, hogy önkényesen meghatározhatunk határokat. Viszont ez egyben azt is jelenti, hogy önkényesen máshol is meghúzhatjuk azokat. Namármost ki dönti el, hogy hol legyen a határ? ;)

@zombigyilkos: Nem is a természet a kérdés, hanem az elkövetkező embergenerációk sorsa. Számukra kérdés a fenntarthatóság.

De egyébként te tényleg ennyire értetlen vagy, vagy direkt csinálod? Abból indultunk ki, hogy minden rendszerbe be kell vinni kívülről dolgokat. Levezettem, hogy ha legelő állatokat eszünk, akkor nem kell bevinni kívülről semmit. A körforgást térben néhány kilométeren belül, időben néhány éven belül le lehet zárni, tehát fenntartható. Annyira nehéz belátni, hogy jé tényleg?

@KalmanBlog:
Inkább én kérdezném tőled, hogy ennyire értetlen vagy-e.

"ha legelő állatokat eszünk, akkor nem kell bevinni kívülről semmit"
Már hogy a picsába ne kéne, ha ki akarsz belőle venni???
De szerintem ne erőltessük tovább, késő van már...

@zombigyilkos: Vazze, ezt tudja a természet magától, hogy szart teszel bele, és húst vehetsz ki! Ez a csodája neki! Ezért süt a nap, és ezért küzd minden ami élő, hogy mi ezt megtehessük!

@KalmanBlog:
És máris sikeresen visszakanyarodtunk oda, amit már írtam:
'A kérdés mindig az, hogy a rendszer határait hol húzod meg (önkényesen).'

@Wastrel: OFF: megjelent a cikksorozatod következő része a Férfihangon:

www.ferfihang.hu/2016/01/17/bevezetes-a-piros-pirulaba-8-pareto-elv/?_login=48273a1a8e/

@Deansdale: Olvasni sem jársz már a Férfihangra? Hogy milyen cikkek, gondolatok, vélemények, kommentek vannak?

@DennisVT1: Már egy ideje nem voltam fent. Őszintén szólva a feminista témától eléggé megcsömörlöttem, a szokásos youtube csatornákat sem nézem rendszeresen és a redditre is csak alkalomszerűen nézek be.

@Deansdale: Van azért más is, pl Wastrel RedPill cikksorozata elég jól el tud ettől a feminizmus témától szakadni, már asszem 8 részt ért meg.