Ez egy gondolatébresztőnek szánt eszmefuttatás, úgyhogy kérem csak az olvassa aki képes gondolkodásra. Aki ott leragad, hogy hülye vagyok mert ez hülyeség, az inkább ne fárassza magát és ne írjon kommentet, mert úgyis moderálni fogom. Aki valamit nem ért vagy nem hisz, arra kérjen magyarázatot vagy linket, ne a trollgombot nyomkodja.

A fehér világ szarban van. Amit látunk, a gondok és problémák többnyire csak a tünetek - a bevándorlás nem oka a bajnak, hanem eredménye. Legyengültünk, nem szülünk elég gyereket, nincs életerőnk nemhogy növekedni, de még védekezni, szinten maradni sem. A kultúránk teljesen elnőiesedett, aminek eredménye a versenyszellem kiirtása, a törzsi identitás leváltása multikulti baráti körökre, a csoport-politika uralma és az ezzel járó magyar/fehér/férfi/hetero bűntudat, valamint az álszentségben való folyamatos egymásra licitálás, amiknek eredményeképpen a törődés fogalma olyan mértékben aberrálódott, hogy már nem mások megsegítését, hanem a saját magunk tönkretételét jelenti. Mi annyira törődünk a bevándorlókkal, hogy önként tartjuk a torkunkat a késük alá.

A balos, kollektivista ideológia mindigis a nőknél volt népszerűbb, míg a jobbos, individualista elképzelések a férfiaknál. Számtalan elemzés mutatja, hogy erős összefüggés van a kultúrmarxista térnyerés és a nők befolyásának növekedése között. A szüfrazsettekkel, az emancipációval, a szoci és a libsi feminizmussal mind-mind a kollektív öngyilkossághoz lépegettünk egyre közelebb - most már egészen nyilvánvaló, hogy a vérzőszívű balosok idegenszeretete és öngyűlölete ilyen végeredmény felé vezet.

A nyugat baja nem az iszlám, hanem a kulturális elnőiesedés, a férfias értékek és vonások sárba tiprása. Azért nem tudjuk megvédeni magunkat az iszlámtól, mert a nőközpontú politika és kultúra kasztrálta a nyugati férfit. Svédországban és Németországban nőket és gyerekeket erőszakolgatnak, Belgiumban és Franciaországban válogatás nélkül mészárolnak, közben a fehér férfiak csak hümmögnek, hogy izé, ezt talán mégsem kellene. Aki fegyvert ragadna, azt a saját feminizált kultúrája fojtja meg. A norma, az ideál a feminin megjelenésű, kasztrált kinézetű metroszexuális hülyegyerek, aki a bevándorlás mellett tüntet.

A helyzet extra iróniája, hogy a nők mindigis vonzódtak az agresszívabb férfiakhoz, így a bevándorló-pártolásuk kap egy némileg sötétebb színezetet is. Az európába milliószámra beengedett migránsok többsége fiatal férfi, aki valószínűleg nem akar cölibátusban élni, így amelyik nem erőszakolgat, az barátnőt, feleséget keres. Egyes helyeken vannak olyan előzékenyek, hogy ennek elősegítésére külön tanfolyamokat tartanak nekik. Nade süllyedjünk már le az elemi matek szintjére egy pillanatra és gondolkozzunk el, hogy ha teszem azt németországban 1 millió migráns férfi sikeresen párt talál magának, akkor az 1 millió német férfi orra elől viszi el a nőket. (Hacsaknem importálnak 1 millió nőt is valahonnan, amiről egyelőre nincs szó.) Ilyesmiről balos körökben nemigen szokás beszélni, végülis az idióta eunuchok sorsa teljesen mellékes. Őket a feminizáló kulturális gépezet már begyűrte, női szemmel láthatatlanok, így voltaképpen épp ideje leváltani őket. Ha utód nélkül kopnak ki a világból az kész sikersztori, hiszen nőtt a diverzitás, ugyebár. Az sem lehet teljesen véletlen, hogy a muzulmán hitre térő nyugatiak háromnegyede nő.

...

Régebben nem voltunk ilyenek. Párszáz éve még nemcsak hogy nem engedtünk volna idegen erőket a saját országainkban randalírozni, hanem mi, fehérek jártuk be a bolygót terjeszkedési lehetőségeket keresve. Erről mondhat aki amit akar, de az biztos, hogy akkor még volt életerőnk. Nem kellett azon feszengeni, hogy bevándorlók nélkül kiürül a nyugat, hogy nem lesz aki kitermelje a nyugdíjasok betevőjét. A kultúránk férfias volt, és mint ilyen terjeszkedett, hódított, fejlődött, folyamatosan erősödött.

Pont mint most az iszlám.

Nálunk már lezajlott a marxista folyamat, a kultúránk oszlopainak lerombolása: nincs már kereszténység, nincs hazafiság, a férfias erő helyett a nőies elfogadásban hiszünk, a médiánk, az oktatásunk, a tudományos akadémiánk a "nemzeti érdek" szavak hallatán köp vagy röhög, az igazság és a tények helyét átvették az érzelmek és a szofizmus. Atomizált tömeggé lettünk amiben a nők érdeke és "önmegvalósítása" a legfontosabb érték, aminek csak akadálya lenne a család és a gyerek. A férfi nem tiszteletreméltó családfő immár, hanem veszélyforrás. A halálos ágyunkon fekszünk és azon vitázunk, hogyan lenne optimális a hullánkat szétosztani a dögevők között.

Nem valószínű, hogy visszazárhatnánk a szellemet a palackba. Ahol most a magyar kultúra tart, onnan visszaférfiasodni szinte lehetetlen. Csak valami elemi erejű kulturális változás tudna újra életet lehellni a (jelenleg) csoffadt magyar néplélekbe.

Mondjuk térjünk át kollektíve a muzulmán hitre.

Nem viccből gondolom, nem színleg, hanem ténylegesen. Reggel-este ima, lerombolt templomok helyett friss mecsetekben. Igen, a nők csadorban fognak járni és néhány privilégiumuk megcsonkul, dehát na. Mindennek ára van. Cserébe a férfiak visszakapják a vitalitásukat és az irányítást a kultúra felett. A magyarság megmenekül, nem kell attól félnünk hogy gyermekek hiányában száz év múlva lehúzhatjuk a rolót. De még attól sem kell tartanunk, hogy a kiapadhatatlannak tűnő iszlám áradat ide is betör és kardélre hány minket - minek is tennék ha egyszer mi is muzulmánok vagyunk? Menjenek a hitetleneket ölni, minket meg hagyjanak békén. Sőt, ami azt illeti a határaink zárva maradnak, nincs szükségünk extra hívők importjára. Ide ne jöjjön be se szír, se török, se senki. Tiszteletben tartjuk hittestvéreinket, de van elég bajunk bevándorlók nélkül is, szóval lehet tiplizni.

Mit veszítenénk? Az ateizmusunkat, vagy a keresztény múltunk romjait? Annak tükrében, amit nyerhetünk, ez nevetséges semmiségnek tűnik. Kit érdekel ha reggel-este 5 perceket bohóckodni kell, ha ezért cserébe biztosítva van a nemzetünk megmaradása? (Zárt ajtók mögött meg úgyis mindenki azt gondol amit akar.)

Mit szólhatna az EU? Semmit. Amúgyis impotens, meg hát pont erről papolnak, nem? Diverzitás, multikulti, megértés, ésatöbbi. Hát mi muzulmán tagországgá válunk, nesztek bammeg. Bejönnek sereggel, vagy mi? Milyen alapon? Persze ki is léphetünk az EU-ból, akkor sem tehetnek semmit.

Mit szólhatna az arab világ? Nagyjából semmit. Szuverén muzulmán állam lennénk, semmi nem kötelezne minket bevándorlók fogadására, vagy bármire amit egyébként nem akarunk. Szaúd-Arábia kerek egész nulla bevándorlót fogadott be eddig, ezt azt hiszen mi is tudjuk teljesíteni. Milyen jogon szólna bele egy muzulmán ország egy másik muzulmán ország ügyeibe?

Kimaradhatnánk a közelgő össz-európai vallási és polgárháborúból, véget vethetnénk a marxista kultúrrombolásnak és biztosíthatnánk a nép jövőjét, bárhogy is alakuljon a helyzet. Felvehetnénk egy afféle muzulmán svájc szerepét, lehetnénk olyan semleges fél aki senki dolgába nem üti az orrát, ugyanakkor elzárva marad minden konfliktustól. De ami a legfontosabb, a kultúránk újra életre kelne, lerázná magáról ezt az önsorsrontó vergődést amiben minimum a rendszerváltás óta szenvedünk. Felkelhetnénk a halálos ágyról és kiröhöghetnénk a dögevőket.