Az új Ghostbustersnek kétféle kritikája létezik: az őszinte fikázás és a gerinctelen dícséret. Talán nem meglepő, hogy a kétféle vélemény nem a moziban ülve alakul ki, hanem kizárólag az egyén pártállásától függ. A haladó baloldal (ismertebb nevükön a libsik, progresszívek, kultúrmarxisták) szerint a film csodálatos, a színésznők fantasztikusak, a humor sziporkázó, az egyetlen gond csak az, hogy a nézők nőgyűlölők. Mindenki más szerint a film egy rakás szar, vagy némi jóindulattal gyenge középszer, hármas alá. Mivel szerintem egy film élvezeti értékét nem a pártállásnak kellene meghatározni, ezért hajlamos vagyok a politikailag pártatlan nézősereg véleménye felé hajlani - már csak azért is, mert egészen biztos infóm van arról, hogy a legkevésbé sem nőgyűlölők. Folyamatosan jönnek ki filmek női főszereplőkkel, amiket senki nem utál úgy mint az új Szellemirtókat, így a gubanc nyilván nem a nőkkel van, hanem ezzel a filmmel. Amit én őszintén szólva nem láttam, és nem is fogok megnézni, mert nem őrültem meg. Nem csak a mozijegy árát sajnálnám ezektől a dilettánsoktól, de az időmet sem fogom ilyen hulladékra pazarolni.

Így igazából nem is a filmről szeretnék beszélni, hanem a sajtójáról, sőt, még inkább egy jóval tágabb jelenségről aminek a sajtó reakciói csak egy részét képezik. Manapság a balosok hajlamosak hülyének tettetni magukat, és úgy csinálni mintha nem értenék a világ történéseit. A szokásos forgatókönyvről már beszéltem a sci-fi irodalom és a képregényes szubkultúra kapcsán, de épp ezért lassan már a vakok szemét is kell hogy üsse a hasonlóság:

1. Adott egy műalkotás, franchise, szubkultúra, vagyis bármilyen művészeti/szórakoztatóipari termék vagy szerveződés. Ez önmagában politikailag és ideológiailag semleges, egyszerűen arra épül, hogy valakik szeretik az adott terméket/szerveződést, ezért önként fizetnek érte, csatlakoznak hozzá, stb. Példának okáért Batman havi rendszerességgel kiadott füzetkékben püföli a jegesembert vagy a szódás lovát, amiket sokan megvesznek, mert szórakoztatja őket; vagy mondjuk valaki filmet forgat arról, ahogy egy rakás jó nevű komikus vadul improvizál miközben rajzolt szellemeket hajszol. Ez alapvetően két dologról szól: az egyik az emberi kreativitás ünneplése, a másik pedig a pénz. A politika képbe sem kerül, hiszen miért is kerülne? A fizetőképes közönséget csak megosztja a szükségtelen ideológiai maszlag.

2. A politikában és közéletben már évtizedek óta zajló kultúrmarxista térnyerés eléri az adott terméket/szerveződést, és megkezdődik a transzformáció. A végcél mindig az, hogy a szóban forgó dolog a progresszív eszmék terjesztő bázisává változzon, hogy onnan kezdve ne hozzon létre semmi mást, kizárólag kultúrmarxista propagandát. Batman és a szódás lova le van tojva, csakúgy mint a fizető közönség szórakozása; denevérünk attól fogva minden egyes füzetkében arról beszél, hogy minden ami konzervatív az gonosz és rossz, a progresszivizmus pedig természetesen jó és üdvözítő. Aki nem hiszi az vizsgálja meg például azt a Thor képregényt, amiben a női Thor a feminizmusról papol miközben péppé veri a gonosz férfi fejét, vagy az új Amerika Kapitányt, amiben a náci vöröspofa a muzulmán bevándorlás ellen szónokol. Olyan ez, mint a vírusok klasszikus működése; ahogy a progresszív eszme megfertőz egy egészséges sejtet, áthangolja azt a saját maga reprodukálására.

A feminista térnyerés egyik kevésbé nyilvánvaló aspektusa a hagyományos maszkulinitás és a férfias értékek minden formájának üldözése, ócsárlása, eltüntetése, vagyis a helyettesítése feminizált, grrrl power üzenetekkel és karakterekkel. Nyilván születnek még manapság is olyan alkotások, amikben van maszkulinitás, de ezeket egyrészt folyamatosan támadják emiatt, másrészt az alkotók már automatikusan gyúrják hozzá a férfias jellegű megnyilvánulásokhoz a legalább egyenlő mértékű grrrl powert. Mintha a férfi igényekre figyelni, azokat kielégíteni nőellenes bűncselekmény lenne. Kizárólag a női igényekre koncentrálni természetesen a legkevésbé sem férfiellenes, sőt, ezt követeli az egyenlőség.

Az alkotásodban bikinis csajok röplabdáznak és/vagy nincs benne legalább 2 "erős női karakter"? Rohadt nőgyűlölő!

Manapság mindennek a nőket kell megszólítania (vagy minimum a nőket is, legalább egyenlő mértékben mint a férfiakat), ráadásul kizárólag a feministák által meghatározott módon, különben jön a bojkott, a lejárató kampány, a dunát rekesztő süket duma a nőgyűlöletről.

Viszont a balosok - jó szokásuk szerint - a szándékot süvöltve tagadják; miért is lenne bennük annyi gerinc, hogy kard-ki-kard, felnőtt emberek módjára nyíltan akarják rábeszélni a többséget az elveikre, ha egyszer sunyi módon hazudozással, manipulálással, fenyegetésekkel is lehet? Hívd fel a figyelmet arra, hogy a Ghostbusters filmben feminista okokból cserélték ki a férfiakat nőkre, máris megkapod, hogy hülye nőgyűlölő vagy, és nincs ott semmiféle "ok". A férfiak lecserélése nőkre véletlenszerű, ok nélkül érkezik a semmiből - egy rendező vagy producer kósza egyéni ötlete amiben nincs semmi feminizmus. Akkor is, ha szervezetten zajlik a Mad Max-től a Csillagok háborúján át a Szellemirtókig.

3. A népek persze érzik, hogy valami nincs rendben, de a túlnyomó többség egyfelől nem figyel eléggé, hogy pontosan lássa a lényeget, másfelől nem eléggé ügyes ahhoz, hogy precízen és értelmesen írja le azt youtube kommentekben vagy internetes fórumokon. Így keletkezik az, hogy az elégedetlen, a hobbijaiból kiforgatott átlagember odabiggyeszti a Szellemirtók trailer alá, hogy "nőkre cserélik a férfiakat? dislike!". A kretén balos sajtó erre persze azzal reagál, hogy hangosan sikítozik az egyre terjedő nőellenességen. Holott egyébként nem nehéz megérteni, hogy nem a nőkkel van baja senkinek, hanem a cserével. Ugyanaz a kommentelő negyedjére is ujjongva nézi végig a Nyolcadik utast, pedig annak is női főszereplője van... Semmi baja a nőkkel, csak nem tudja értelmesen szavakba önteni, hogy elege van a férfiellenes feminista nyomulásból, hogy sorra teszik tönkre a népszerű műveket a filléres grrrl power propaganda kedvéért, hogy mindenbe beleerőltetik a kisebbrendűségi komplexusos feministák kábítószerét: a férfiak háttérbe szorítását, hülyének ábrázolását, megalázását. A rajongóknak azzal van baja, hogy a férfiak szemmel látható ideológiai okokból szorulnak másodhegedűs, bukdácsoló idióta vagy gyökér főgonosz szerepekbe a mindentudó, mindenható nők mögött.

Röviden és tömören: a rajongóknak azzal van baja, hogy a szórakoztatóipar nagy része a progresszívek kezére került, akik szórakoztatás helyett propagandát gyártanak.

Az új Ghostbusters kapcsán például teljesen egyértelmű, hogy nem a közönség gyűlöli a nőket, hanem a készítők a férfiakat. Elég csak Paul Feig ámokfutását nyomon követni, vagy a színésznők interjúit, hogy ez nyilvánvalóvá váljon bárkinek. Az új Szellemirtók egy rakás férfigyűlöletre épült minden szinten, és mikor ez a rajongóknak nem tetszik, akkor a balosok nőgyűlöletről kezdenek okoskodni. Ideje, hogy ezt lassan a semleges tömegek is átlássák, mert a konzervatívoknak önmagukban nincs elég ereje visszatartani a progresszív nyomulást. Amíg ez meg nem történik addig számíthatunk a folyamatos mocsokáradatra, az egyre újabb filmekre, könyvekre, képregényekre, játékokra, amik mind a kultúrmarxista üzeneteket terjesztik a szórakoztatás egyre inkább kiüresedő máza mögé bújva. Nameg persze a sumák balos sajtóra, ami szerint az egyértelműen látható, nyíltan férfiellenes feminista hatások valójában nem is léteznek, csak a moziba járó emberek háromnegyede nőgyűlölő.