Átfogó cikk mindenről ami nem "hivatalos" gyógyszer. Előre csak annyit, hogy ez az én véleményem az én olvasmányaim ill. az én tapasztalataim alapján, amin fölösleges felháborodni vagy megsértődni. Építő hozzászólások természetesen jöhetnek.

1. Vitaminok és ásványi anyagok, nyomelemek

Ezeket együtt tárgyalom, mert a pragmatizmus egy táborba sodorja őket. A történet röviden annyi, hogy ezeket rossz ötlet önmagukban szedni, mert a legtöbb esetben a megfelelő felszívódáshoz, hasznosuláshoz ill. az esetleges problémák elhárításához más anyagokra is szükség van. A D3-vitamin példáján: sokan hallották már, hogy telente érdemes "napfényvitamint" szedni, de azt kevesebben tudják, hogy magnézium nélkül semmit nem ér, K2-vitamin nélkül kifejezetten káros, plusz nem árt hozzá még egy kis cink és A-vitamin sem. Persze lehet, hogy a táplálkozásunkkal ezekből beviszünk eleget, és akkor semmi gond, de ennyi erővel a D-vitamin pótlása is fölösleges lehet. Ha már szedünk valamit, szedjük rendesen. A cinkhez réz kell, a szelénhez jód, és napestig lehetne sorolni a hasonló társításokat amiket ismerünk, meg valószínűleg még legalább ugyanannyi ideig lehetne azokat amiket még nem ismerünk. Ennek fényében a legegyszerűbb és legnormálisabb egy jó minőségű multivitamint szedni, amiben - remélhetőleg - hozzáértő emberek a megfelelő arányban összeraktak mindent, ráadásul nem a legolcsóbb és legvacakabb formákban, hanem jól hasznosuló verziókban. Ugyanakkor fölösleges vagyonokat adni valamiféle ökobioenviro cuccért, amiben valószínűleg ugyanaz a hatóanyag van, csak ráírják hogy unikornisszarvból reszelve, tízszer annyiért - vagyis szerintem a legnormálisabb a középkategória tetejéből választani, miután az ember meggyőződött arról, hogy az adott cég komolyan veszi a témát. Számomra a nyertes a WTN "komfort" multivitaminja, mert nincs kedvem vacakolni reggel-délben-este a különböző formátumú szerekkel, nekem az kell, hogy legyen egy kapszula amit beveszek és kész. [A kapszula forma fontos, mert a tablettákban általában egy nagyságrenddel több a szemét, a festékek és fényezőanyagok, csomósodásgátlók, stb. Kapszulában szinte mindenből létezik olyan, amiben a zselatin kapszulahéjon kívül csak maga a hatóanyag van benne.] Ebből a WTN-es termékből elvileg naponta hármat kellene bevenni, hogy az ajánlott napi adag mindenből meglegyen, de én napi egyet szedek, mert bízom abban hogy táplálkozással úgyis bemegy a többi. Az pedig együtt jár a termékkel, hogy magnézium nincs benne, mert a szükséges mennyiség nem férne a kapszulába, ezért azt külön kell szedni - erre vagy a legolcsóbb megoldásként por formájú Mg-laktátot használok, vagy ha éppen olyanom van, akkor kapszulás Mg-taurátot. [A kapszula formátum mellett a "natúr" por a másik jó megoldás, mert kilóra messze az a legolcsóbb, csak egy kicsit pepecselősebb bevenni, mint a kapszulát.] Ezekkel elegánsan és könnyedén le van fedve a teljes étrendkiegészítős téma zöme. Lehetne jobban is optimalizálni a dolgokat, de az több időt, pénzt és energiát követelne, az pedig az én szemszögemből már rontaná az ár/érték arányt, nem javítaná.

Két kitétel:

Kálcium - ebből a "normál" nyugati táplálkozásban, pl. a sajtokban több mint elegendő van, az extra hozzápótlás nem csak fölösleges, de káros is, mivel (főleg K2 vitamin hiányában) a kálcium rossz helyekre is lerakódhat, pl. az érfalakba vagy a belső szervek szöveteibe.

Vas - ezzel is hasonló a helyzet, kivéve a menstruáló nőket, akik rendszeresen veszítenek belőle, de még nekik is megfontolandó a pótlása, mivel nagyobb veszély ha túl sok van, mint ha túl kevés, és baromi nehezen ürül a szervezetből.

Ezek miatt lehetőleg ne szedjünk semmit, amiben kálcium és/vagy vas van. (A fentebb linkelt multivitaminban ezek nincsenek benne.)

2. Növények ill. növényi kivonatok, flavonoidok, antioxidánsok, egyéb nevesített varázsszerek

Itt az első alkategória a mindenféle csodanövények, mint pl. az ashwagandha, ginzeng, goji bogyó, kutyafüle. Ezek általában mindenre jók, vagyis gyakorlatilag semmire. Legalábbis én úgy vagyok vele, hogy ha nincs bajom arra nem szedek semmit, konkrét problémára meg konkrét hatóanyag kell, tehát számomra értéktelenek ezek az "energetizáló" meg egyéb rejtélyes dolgokat tevő csodafüvek - már csak azért is, mert a hatásukat még csak érzékelni sem tudom közvetlenül. Egy köhögés elmúlása az egy konkrét dolog, de honnan tudjam, hogy most több energiám van-e, mint a goji bogyó nélkül lett volna? Amúgy ha "energetizálni" akarom magam akkor megiszok egy kávét, az egyszerűbb és megbízhatóbb.

Kicsit kézzelfoghatóbbak a kivonatok, ott általában specifikusabb hatásokról beszélnek. A kurkuma kivonata ill. a feketekömény-magolaj például gyulladáscsökkentő hatású, legalábbis elvileg. Ilyesmiket megelőzésképpen szedni kissé ambivalens gondolat, de konkrét problémákra használni már bíztatóbb - viszont az a gond, hogy a hatásfokuk elmarad a gyógyszerekétől. Enyhe problémák orvoslására tökéletesek, komoly betegségek ellen finoman szólva sz*rt sem érnek. Ha valaki tizes skálán 8-as szintű fájdalommal küszködik, annak nem ér semmit ha valami növényi szötymővel átmenetileg 7-esre csökkenti azt. De mivel az embernek bármikor lehet enyhe problémája is, ezért aztán a nevesített kivonatoknak mégiscsak jut hely a polcon. Ez viszont olyasmi, ahol ajánlani nem lehet semmit, hiszen minden bajra más a megoldás. Általánosságban annyit, hogy kevés dolgot vegyünk, mert a sokminden csak a nyakunkon marad és ki lehet dobni mikor lejár a szavatossága, hiszen csekély az esély hogy ugyanazokra a dolgokra rövid időn belül többször is szükség lesz. Ne vegyünk be mindenféle szottyot marokszám, csak mert az egyiket a szomszéd Mari néni ajánlotta, a másikat meg a youtube-on emlegette valaki, ésatöbbi. Jobb esetben fölösleges pénzkidobás, rosszabb esetben reggel-este tömjük a rengeteg segéd- és vivőanyagot és festéket és ki tudja még mit, ráadásul az ilyesmit gyártó cégek szívesen ajánlanak olyasmit is aminek semmi értelme - pl. népszerű a glutation, mint a legfontosabb antioxidáns, és lehet is kapni kapszula formában, csak azt nem kötik a vevő orrára, hogy a gyomorsav lebontja a hatóanyagot, így jó esetben is csak a töredéke szívódik fel a véráramba. Járjunk utána alaposan, hogy mit érdemes szedni, és maradjunk meg annál, ne kapjunk vérszemet vásárláskor, hogy csak még egy kis ez meg az...

Ha az ilyen termékeknél nincs feltüntetve, hogy hogyan érdemes szedni, akkor általában étkezés előtt vegyük be, ez biztosítja a gyors felszívódást és kíméli a gyomrot is. Aki szerint az ő gyomrát nem kell kímélni, az egyszer még arra ébredhet, hogy sajnos de, szóval jobb ezt is megelőzni más EÜ gondokkal egyetemben :)

3. Omega-3

Ez a kivételt erősítő szabály, amit lehet szedni a semmire is, mert nem fogyasztunk belőle eleget, pedig kellene. Mindazonáltal én jobbszeretem tőkehalmáj formájában megenni, mint kapszulaként bevenni, de az utóbbi sem rossz megoldás.

4. Gyógynövény teák

Részben itt is igaz ami fentebb a növényi kivonatokra, vagyis súlyos EÜ problémára általában nem érnek semmit, viszont a mindenféle kvercetinektől meg rezveratroloktól eltérően a gyógyteákat van értelme megelőzésre fogyasztani. Sőt, ezt kifejezetten ajánlanám mindenkinek. Példának okáért vesekővel vagy epekővel igen szép számú ember találkozik az élete során, és amikor már visít a fájdalom, akkor általában nincs idő hathetes kúrára, hanem irány a kórház. Ezt simán meg lehet előzni azzal, ha az ember évente egyszer tart egy vese- vagy epekúrát. Ártani nem árthat, viszont igazi kínoktól menthet meg. De ez nem csak a vese- vagy epekőre igaz, hanem szinte bármilyen belső szervvel kapcsolatos problémára. Szerintem nem lenne hülyeség minden belső szervünkre tartani évente egy kúrát, amikor valamilyen gyógynövénykeverékből készült teát fogyasztunk az adott szerv támogatására. Ilyen keverékeket gyárt Gyuri bácsi is, a (relatíve) közismert magyar füvesember, de ha valakinek az ő "kézműves" termékei túl drágák, az megtalálhat mindent olcsóbban is. Bár filteres terméket lehetőleg ne vegyünk, azt általában a csomagolóüzem padlójáról szokták összesöpörni, szóval maradjunk a szálas teáknál.

Ilyen kúrajellegű fogyasztásnál a logikus eljárás megvenni egy doboz teát, és addig inni amíg el nem fogy - így nem marad otthon a polcon egy rakás teafű ami 1-2-3 évvel később a legközelebbi felhasználásra már elvesztette minden hatóerejét. Konkrét problémára jobb csak addig inni, amíg a tünetek el nem múlnak.