A világban háromféle ember létezik, ha táplálkozás szempontjából nézzük:

1. Aki szentül meg van győződve, hogy minden úgy jó ahogyan van.

2. Aki szentül meg van győződve, hogy létezik valami mágikus módszer.

3. Aki szentül meg van győződve, hogy léteznek a valóságra épülő alapelvek.

Az Atkins és a Paleo - általában véve - a 3. csoport terméke, ugyanis biológiai és/vagy evolúciós elvekre építik fel a diétát, nem csak a levegőbe csapkodnak. Az első két csoport tagjai azonban foggal-körömmel küzdenek az ellen, hogy el kelljen fogadni, igenis létezik egy étrend, ami egészséges, és az emberek többségénél beválik.

Feltűnő ez az ellenállás akkor, amikor az említett 2 diéta kerül valahol szóba. Dunát lehet rekeszteni a tévedésekkel, amiket felsorakoztatnak a józan tudományos valósággal szemben.

A) "Bármely diéta lényege az, hogy az ember odafigyeljen arra amit eszik, ez önmagában több mint félsiker."

Természetesen ha valaki tudatosabbá válik, az egy jó dolog, de emellett egyáltalán nem mindegy, hogy mit eszik. Ha valaki napi 15 francia krémesről lejjebb megy 12-re, mert "odafigyel", az még továbbra is hízni fog, cukorbeteg lesz és tápanyaghiányokban fog szenvedni. Egy normális étrend lényege nem elsősorban az "odafigyelés", hanem az, hogy minden szükséges tápanyagot megkapjon a szervezet, ezen belül viszont csak a szükséges mennyiségű kalóriát fogyasszuk - és természetesen ne együnk olyat, ami árt.

B) "Bármely diéta lényege a kalóriacsökkentés."

Ez akkor lenne igaz, ha ugyanúgy emésztenénk mindent. Aki csak egy kicsit is ért az ember biológiájához (vagy veszi a fáradságot 5 perc guglira vagy wikire), az tudja, hogy az alapvető táplálékcsoportokat (fehérje, zsír, szénhidrát) teljesen különböző módokon dolgozza fel a szervezet, tehát teljesen máshogy reagál 100kcal zsírra, fehérjére vagy szénhidrátra. Példának okáért a zsír nem okoz inzulintermelést, a szénhidrát viszont igen. Ezek az emésztési különbözőségek azt eredményezik, hogy az ugyanolyan kalóriatartalmú diéták más mennyiségű fogyást (hízást) fognak okozni - másképpen fogalmazva: a puszta kalóriacsökkentés nem elég, mert alacsony kalóriabevitel mellett sem garantált a fogyás, ha "rossz" kalóriákat eszünk. (Erről szól Gary Taubes "Jó kalóriák, rossz kalóriák" c. könyve.)

C) "Lehet hogy X szénhidrát káros, de Y nem."

Semelyik szénhidrátnak nincs kifejezetten jó hatása a szervezetre, mivel kalórián kívül gyakorlatilag semmit nem tartalmaz. A legjobb esetben is fölöslegesnek nevezhető. Nyilván vannak rosszabbak és kevésbé rosszak, de a "kevésbé rossz" sem jó.

D) "A paleo étkezés óta eltelt X-ezer év."

Az teljesen eltörpül a többmillió mellett, amit viszont paleo táplálkozással töltöttünk. Párezer év alatt nem tud az emésztőrendszerünk annyira megváltozni, hogy homlokegyenest ellenkező módon táplálkozzunk, mint azelőtt. Arról nem is beszélve, hogy a cukor és a nemesített gabonafajták ilyen mértékű (túl)fogyasztása nem többezer éves jelenségek, legfeljebb csak néhányszáz évről beszélhetünk. Azt pedig senki ne gondolja, hogy a második-harmadik ükapjához képest teljesen más a genetikája, emésztőrendszere.

E) "Az étkezés összetettebb ennél. / A diétának személyre szabottnak kell lennie."

Szép dolog az individualizmus, ahol azt képzeljük, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen kis hópihe, de az emésztőrendszerünkre ez nem nagyon igaz. A szénhidrát mindenkiben megemeli a vércukor szintjét, és erre válaszul az inzulint mindenkiben a hasnyálmirigy termeli. A szénhidrát senki szervezetében nem "emésztődik át" vitaminokká vagy ásványi anyagokká, stb. Egyszóval az emberek genetikai variációi ellenére a fontos alapelvekben ugyanúgy működünk. Épp ezért ugyanazon anyagok mérgeznek mindenkit, ahogyan ugyanazok a tápanyagok táplálnak. Az egyéni eltérések apró százalékok formájában mutatkoznak meg, nem a lényegi tényezőkben. Öntsünk tiszta vizet a pohárba: nincs olyan ember, akinek fehérje vagy zsír helyett szénhidrátot kéne fogyasztania. Fehérjére és zsírra mindenkinek szüksége van, szénhidrátra viszont senkinek - ez nem egyéni genetika vagy felépítés kérdése.

F) "Attól, hogy a paleo régi, még nem biztos, hogy jó. / Attól, hogy újabban így eszünk, még nem biztos hogy ez rossz."

Ez az érv akkor lenne elfogadható, ha nem "szaporodnának" a civilizációs betegségek percről percre. Amikor a hivatalos adatok szerint minden harmadik ember (pre-)diabéteszes, akkor nincs értelme arról beszélni, hogy a jelenlegi étkezésünk "talán nem is rossz". A paleo pedig azért "jobb", mint a mostani, mert egyszer már bevált. Az ősember nem volt se cukorbeteg, se szívbajos. (Az más kérdés, hogy a higiéniát se nagyon ismerte, meg a betegségeket sem értette, és ezért a legtöbb esetben a várható életkora alacsonyabb volt mint a modern embernek - ez a táplálkozással nincs feltétlenül szoros összefüggésben.)

G) "Mindenképpen fogyasztunk olyat, amit az ősember nem (kávé, csoki, fűszerek, stb)."

A paleo táplálkozás nem arról szól, hogy csak azt ehetjük amit a kőkorszaki szakik. Akkor bogarakat is kéne fogyasztanunk, meg kígyót-békát, nem is beszélve a talicskaszám tömött (félig) nyers bölényhúsról, meg ilyesmi. A paleo lényege, hogy modern lehetőségeinkhez mérten próbáljuk meg megkeresni azt, ami a leginkább megfelel annak, amire az emésztőrendszerünk évmilliók alatt beállt. Ha megtaláljuk ezeket az arányokat (mert arányokról van szó), akkor amellett természetesen befér egy kis ez-az. Egy jó étrend fő jellemzője az egészségesség mellett a rugalmasság, nem pedig a puritanizmus. A paleónak tökéletes félreértelmezése az, hogy nem szabad olyat fogyasztani, amit a saját kőkori ősapánk nem evett.

H) "Azok is egészségtelenek amit a paleo erőltet, pl. hús vagy zsír."

Normális emberi határokon belül ezekben semmi egészségtelen nincs. Persze ha valaki leül és 20 perc alatt megeszik 15 kg marhát, az valószínűleg belehal, de mi itt és most inkább a normális emberekkel foglalkozunk, akiknél ilyesmi meglehetősen ritkán fordul elő. Az mindenesetre tény, hogy az emberiség többmillió éves története során több olyan helyzet/időszak is volt, amikor a táplálékunk négyötödét hús adta, tehát elég nehéz elképzelni, hogy ártalmas lehetne a szervezetünkre.
A gondjaink egyik fő forrása az egyoldalú táplálkozás, de a paleo nem mond olyat, hogy muszáj lenne kizárólag húst enni. Ott vannak mellette a zöldségek és gyümölcsök, ezekkel együtt kell egy egészséges étrendet kialakítani. (Plusz személyes véleményem szerint a tejtermékek és hüvelyesek is beférnek.)

I) "Mi van a vegákkal?"

Senki nem mondta, hogy a paleón/atkinson kívül minden más étrend azonnali halált okoz. Nyilván nem. Az viszont egyértelmű, hogy a vegáknak figyelnie kell bizonyos dolgokra, amikre egy paleósnak nem; például a megfelelő vitaminok vagy zsírsavak bevitelére. Lehet vegaként élni, de ez nem jelenti azt, hogy az lenne a legegészségesebb étrend. Főleg akkor nem, ha a hús elhagyása a pékáruk túlburjánzását jelenti. A vegák között például nem ritka a cukorbetegség, ami a paleósok között gyakorlatilag ismeretlen.

J) "Ha a tejhez alkalmazkodni tudtunk (laktóz tolerancia), akkor a búzához is."

Természetesen - csak az a kérdés, hogy mennyi idő alatt és milyen áron. Engem speciel nem vigasztal, hogy párezer év múlva az emberek többsége két pofára zabálhatja a búzát, ha ez azzal jár, hogy én itt és most cukorbeteg leszek. Köszönöm, de inkább kihagyom. Aki azt képzeli, hogy az emberiség génkészlete már alkalmazkodott a szénhidrát tömeges fogyasztásához, az nem ismeri a cukorbetegség statisztikai mutatóit.

K) "A paleo étrendet nem követheti mindenki, mert nincs annyi hús és zöldség a világon ami 6Mrd embernek elég lenne."

Ez speciel nem tévhit; ez tökéletesen igaz. Csak épp szívből lesz*rom, már ha megbocsátja nekem az olvasó ezt a keresetlenül nyers őszinteséget. Én nem fogom tönkretenni a magam és a szeretteim egészségét azért, mert mások, máshol kénytelenek gabonát enni. Sajnálom őket, de én a boltból igenis a hússal és a zöldséggel térek haza, mert tudom hogy ez az ami egészséges. Nem vihetem a vállamon a harmadik világ összes nyomorát, és aki ezt számon kérné rajtam, az képmutató és demagóg.

L) "Dehát X megmondóember fánk-diétán is lefogyott."

Vannak ilyen esetek, igen. Én is hallottam már a twinkie-diétáról. Csakhogy ne veszítsük szem elől, hogy az illető erősen korlátozta a kalóriabevitelét (napi <1800kcal), magyarul napi 4-5 fánkon (darabja átlag 400kcal) tengődött, és emellett kopogott a szeme az éhségtől. Lehet így is fogyni, igen - meg úgy is, ahogy én csinálom: soha nem éhezek, mindig jóllakásig eszek és ráadásul változatosan. Épp csak a cukrot és búzát kerülöm. Arról meg ne is beszéljünk, hogy milyen vitamin- és egyéb hiányai alakulhatnak ki egy ilyen fánk-kúra alatt az embernek. Talán nem véletlen, hogy a twinkie-s manusz is vitamint szedett a fánkevés mellett, meg rendszeresen fogyasztott zöldbabot és zellert. Persze a zöldbab meg a zeller a kalóriakikötés miatt tovább csökkentette a megehető fánkok számát, és rémálmaimban se jöjjön elő egy olyan étrend, ahol napi 3 fánk mellett egy marék zöldbabot ehetek 2 zellerszárral. Ehhez képest a legvadabb atkins vagy paleo is maga a habzsidőzs mennyország.

M) "Kimutatták, hogy az őskorban is ettek kenyeret."

Egyes helyeken találtak szerszámokat, amin keményítő-tartalmú növényi maradványok voltak - ebből gondolták, hogy talán lisztet csinálhattak. Számomra ez egyáltalán nem azonosítható azzal, hogy az ősember pékárut evett reggelire, tízóraira és uzsonnára, délben/este meg tésztát, rizst és krumplit, közte a jól megszokott mézes puszedlivel, chips-szel és kólával, ahogy a modern emberek kétharmada. Már csak azért sem, mert mindenféle földművelő eszköz (pl. eke) híján legfeljebb a vad gabonákat ehette, amiből fejenként, évente jutott nekik talán két-két maréknyival. Azt aláírom, hogy annyi nem árt.

Szeretném ezt a cikket, és ezzel tulajdonképpen az egész vitát egy érdekes kérdéssel lezárni, mert hát rengeteg az érv pro- és kontra, rengeteg a tanulmány, a kimutatás, amiknek az eredményei egymásnak ellentmondanak, és ez megkavarhatja az embert. De lássuk a kérdést: tud a búza bármi pozitívat hozzáadni egy búzamentes étrendhez? Az egyszerű válasz: nem. Aki máshogy gondolja, mutasson rá arra a titokzatos tápanyagra, amiből egy búzamentes táplálkozás nem tartalmaz eleget, de a búzaevés megoldja a hiányt. Persze ugyanezt lejátszhatjuk a cukorral is, csak ott még egyértelműbb a helyzet.