Minden vallásnak, politikának és a társadalom irányításának lényege az emberek hiszékenysége. Tegyük félre azt, hogy melyik vallásnak van igaza vagy melyiknek nincs, hiszen egyrészt a "külsősök" beszervezése legtöbbször így is, úgy is a hiszékenységre épül (miféle személyes tapasztalata van egy átlagembernek Istenről vagy nirvánáról?), másrészt a túlnyomó többség úgysem teszi igazán magáévá a hitelveket, csak sodródik a tömeggel (hány keresztény hívőből válik aktív teológus?).

Jelenleg is ez a helyzet: ahhoz, hogy a politikai rendszerünk működjön, az embereknek hinnie kell abban, hogy itt demokrácia van, és az jó. Holott egyik kijelentés sem igaz. De mivel elégszer hallják, az emberek elhiszik. A legtöbb vallásnak, filozófiának és politikának a célja mindigis a társadalom kontrollja volt. A tömeg uralása, lehetőleg lázongás nélkül. S mivel az emberek hiszékenyek, babonásak és kisszerűek, általában hagyják magukat terelgetni, ha a fentről jövő "nagy szavak" eléggé malasztosak. Régen Istenre hivatkozva szedték a tizedet, most demokráciára hivatkozva szedik az adót, és az átlagember ugyanúgy nem tudott semmit Istenről, mint ahogy most nem tud semmit a demokráciáról.

Hosszú távon működőképes rendszer építésének két feltétele van. Az első az emberek lelkivilágának megértése. Tisztában kell lenni azzal, hogy mi az amit az emberek örömmel elhisznek, ami nem vált ki belőlük ösztönös hitetlenséget vagy ellenkezést. A repülő spagettiszörny viccnek még elmegy, de rá alapozni a következő társadalmi rendszert meglehetősen merész húzás lenne. A második feltétel az, hogy az emberek hiszékenységét kihasználva valami olyasmire vezessük őket, ami a társadalmat építi - értelemszerűen bármilyen más esetben a társadalom stagnál, vagy szétesik.

A kereszténység azért volt sikeres, mert egyrészt az emberek képesek voltak hinni benne, másrészt olyan dolgokat plántált azok fejébe, amitől a társadalom működőképessé vált.

Marx ugyanakkor azért volt zseniális (a maga férges lelkű módján), mert kitalált egy olyan rendszert, amiben az emberek nagyon könnyen hisznek, és ezen hitre alapozott cselekvéseikkel Marx terveit mozdították előre. Ez a terv a világ lerombolása, majd uralkodás a romokon, amit ő nem érhetett meg, de kései követői már a célegyenesben szaladnak a stafétabottal.

A kereszténység azért mutat felfelé, mert az egyik legfőbb célja a társadalmon belüli feszültségek csökkentése. A marxizmus azért mutat lefelé, mert a központi elve és mozgatórugója a társadalmi feszültségek növelése. A kereszténység: egységben az erő; a marxizmus: oszd meg és uralkodj. Ha a paraszt békében túrja a földet, és önként adja oda a tizedet, akkor a világ épül - ha kaszát ragad és felgyújtja a nemesi kúriát, akkor a világ pusztul.

Persze ennek az egésznek semmi köze az erkölcsi megközelítéshez, hogy ki a jó ember, és ki a rossz. Ahhoz sincs köze, hogy melyik vallás igaz vagy hamis - ahogy azt az elején már leszögeztem. Pusztán a társadalomra gyakorolt hosszú távú hatásokat elemzem a magam csendességében.

A jelenlegi korszellem az egymás vérének szívása, az ellenségeskedés - ez a világ a hamvasi "fürge huncutok" világa. Akik ezt a társadalmi rendszert megtervezték, azok vagy nem voltak tisztában az eredményekkel, vagy nagyonis tisztában voltak, de a pusztítás volt a céljuk. Nem véletlenül hanyatlik mindenféle értelemben a nyugati kultúrkör, hanem azért, mert "társadalommérnökeink" ezt akarták.

Nem az a kérdés, hogy az emberek maradiak-é avagy felvilágosultak, mert az emberek lélekben most is ugyanolyan birkák, mint ezer évvel ezelőtt. Vagy ha volt is valamiféle fejlődés, azt a tömegmanipulációs eszközök technikai fejlődése messze felülmúlja. Amíg annak idején egyesével kellett összefogni az embereket, és a templomba bezavarni, hogy mindenki többé-kevésbé képben legyen a keresztény hitelvekkel kapcsolatban (amire az akkori világ épült), addig manapság a többség szó szerint képben van, ugyanis a saját tévéje elé ülve a saját szabadidejében nézegeti kedvtelve az agymosást, amit olyan gondosan készítettek neki elő. Ironikus, hogy ezen agymosás szerves része a korábbi emberekhez mért fejlődés illúziója is, vagyis a mai ember a fotelban ülve bólogat öndícséretében, hogy ő mennyivel felvilágosultabb demokrata, mint a régi vaskalapos vallásosak, és nem érti, hogy ugyanannak az agymosásnak az ugyanolyan áldozata - épp csak a lemezt cserélték ki közben szentháromságról demokráciára. Fejlettebb a demokrácia mint a szentháromság? Nehéz lenne megmondani, hiszen csak annyi biztos, hogy a közember szempontjából mind a kettő a kontroll eszköze, semmi több.

200 éve azt mondták: Ülj csak nyugodtan a seggeden, ne lázadozz, mert könnyen a pokolra juthatsz.

Ma azt mondják: Ülj csak nyugodtan a seggeden, ne lázadozz, mert te is szavaztál, és vagy "ti nyertetek" - vagy az ellenfél, dehát akkor ez van, ez a nép akarata.

Az igazi tragédia, hogy mindig csak az előző rendszer hibáira mutatnak rá az új módszerek társadalmi bevezetésével, holott az új rendszereknek is megvannak a hibái - sokszor ugyanazok. A demokrácia bevezetésével a vallást kifigurázták (ki is kellett, mert a lejáratása nélkül nem lett volna hajlandó lelépni), de arról nagyon kevesen beszélnek, hogy a demokráciának is megvannak a gyerekbetegségei. Talán ha jön az új rendszer (világkormány?), akkor a demokrácia hibáin fognak röhögni az új emberiség felvilágosult tagjai, miközben senki nem mer szólni az új rendszer hibáiról. Vagy ha merne is, nem tud róluk semmit, hiszen a többség szigorúan le van nevelve az önálló gondolkodásról. Nem hisszük? Számoljuk össze hány ismerősünk van, aki elgondolkodott a demokrácia jelentésén, buktatóin, előnyein és hátrányain más politikai rendszerekhez képest, valamint azon, hogy hogyan lehet esetleg a háttérből "kicselezni", hogy egy diktatúrát leplezzenek vele. Ez az utolsó felvetés színtiszta eretnekség, összeesküvés-elmélet! De a többi is holdkórosság, nem? Hiszen tudjuk, hogy a demokrácia minden létező politikai rendszerek legjobbika.

Az, hogy építsünk egy rendszert amiben mindenki felvilágosult, vagyis nincs szükség birkapásztor eszmékre, csak ábránd. Ideológiák hiányában űr keletkezik, és oda bármi betódulhat, jó is, rossz is. Az egyetlen megoldás egy olyan rendszer alkalmazása, amiben az emberek hiszékenységét a társadalom építésére használjuk fel. A birkákat terelni muszáj, a választás abban áll, hogy merre. Jelenleg a pokolba vezető úton noszogatnak minket.