HTML

Deansdale

Férfiszféra: antifeminizmus, nőzés, satöbbi. Ja, és táplálkozás.

Utolsó kommentek

  • GABOR2: @valis47: A miniszer is mondja, hogy pária állam lettek... de lesz@rják, az USA-t ők irányítják. (2024.03.28. 23:01) Nem valós veszély
  • valis47: @GABOR2: Az Economist szerint Izrael "egyedül maradt" (mint Orbán) www.economist.com/weeklyedition/2024-03-23 (2024.03.28. 22:51) Nem valós veszély
  • GABOR2: Nem tudom hallotátok-e, talán 3 napja volt, hogy az ENSZ elfogadott egy határozatot, ami után az izraeli nemzetvédelmi miniszter kijelentette, hogy az egész ENSZ, vagy talán inkább minden állam a vi... (2024.03.28. 17:54) Nem valós veszély
  • Deansdale: @GABOR2: Amikor a ruszkik megvernek pár terroristát, akkor háborog a világ, Izrael meg hamuvá bombázhat 30.000 gyereket hasonló indokkal, és az teljesen rendben van. (2024.03.27. 07:48) Nem valós veszély
  • GABOR2: Most volt ez a moszkvai terror és elkapták az elkövetőket és nem bántak velük kesztyűskézzel a kihallgatásukon. Emiatt aggódott a nyugati sajtó, de nemcsak aggódást láttam, hanem azt, hogy... Egy k... (2024.03.27. 01:00) Nem valós veszély
  • Utolsó 20

Amikor minden út a fixa ideába vezet

2014.11.12. 13:43 Deansdale

A "hagyományos" gondolkodás - de nevezhetjük tudományosnak is - úgy építkezik, hogy a tényekből vonja le a következtetéseket. Ha valahol homokszem kerül a fogaskerekek közé, akkor a téves következtetést elhajítva újravizsgálja a tényeket, és addig gyűri azokat, amíg ki nem alakul valami olyan magyarázat, amit senki nem tud megcáfolni.

Ez a babonák, hitrendszerek és ideológiák terén sosem volt így. Ott általában a "végkövetkeztetés" adott (bár nem következik semmiből), és ha valamilyen tény azt nem támasztja alá, akkor azt elhallgatják vagy meghamisítják. Ennek egyik elegáns megvalósítása az, amikor a formális logika szabályairól és a gondolatmenetek egymásra épülő lépcsőiről megfeledkezve egyszerűen csak mindenre ráfogjuk, hogy az bizony a mi következtetésünket támasztja alá. Íme egy ideológiai példa:

Valami látszólag a férfiaknak kedvez? Patriarchális nőelnyomás!
Valami más a nőknek kedvez? Patriarchális nőelnyomás!
Valami kifejezetten árt a férfiaknak? Patriarchális nőelnyomás!

Felmerül a kérdés, hogy akkor hogyan lehetne ezt az elméletet egyáltalán cáfolni? Természetesen sehogyan. Ez valójában nem a valóságra épülő (tudományos) elmélet, hanem vallásos paradigma, ami "gyárilag" úgy van a hülyék fejébe verve, hogy taszítsa a tényszerű cáfolatokat. Egy normális ember azonnal észreveszi a logikai hibát, miszerint ha a férfiaknak kedvezés nőelnyomás, akkor a nőknek kedvezés férfielnyomás. Csak a hívek facsarják ezt addig, amíg a fekete is fehérnek nem látszik a szemükben. A patriarchátus azért kedvez a nőknek, mert gyűlöli őket, és azért árt a férfiaknak, mert... ööö... ööööööööö... mert olyan hülye. Világos mint a vakablak!

Érdekes módon ez a mentalitás újabban a tudományos területekre is betüremkedett, illetve a tudományos témák köznépi verzióiba mindenképpen. Az emberek többsége kritikus gondolkodásra képtelen briganti, és bármit elhisz, amit kellően hiteles kinézetű bácsik magyaráznak.

Lássuk mire gondolok:

A globális átlaghőmérséklet emelkedik? Globális felmelegedés!
A globális átlaghőmérséklet csökken? Globális felmelegedés!
A globális átlaghőmérséklet stagnál? Globális felmelegedés!

Valahol oltatnak és egy ideje nem volt járvány? Ebből látszik, hogy az oltás az egyetlen tutifrankó megoldás!
Valahol oltatnak de mégis volt valamilyen járvány? Ebből látszik, hogy az oltás az egyetlen tutifrankó megoldás, csak még több kell belőle!
Valahol nem oltatnak és egy ideje nem volt járvány? Vakszerencse, az oltás az egyetlen tutifrankó megoldás!
Valahol nem oltatnak és volt járvány? Na látod, az oltás az egyetlen tutifrankó megoldás!

Paradox módon egy elmélet igazáról nem mond semmit az, ha ilyen "babonás" módszerekkel védik a rajongói. Attól, hogy valamiben sok balek hisz szent meggyőződéssel, még akár igaz is lehet... Vagy hamis. Ugyanakkor erősen ellenszenves, ha egy tudományosnak tekintett elméletet ilyen módszerekkel bástyáznak körül, főleg ha ezt kifejezetten a tényszerű bizonyítás helyett csinálják - mint például a globális felmelegedés esetében. Mi a fő érv a g.f. mellett? A "konszenzus". Sokan állítják, hogy igaz, tehát igaz. Az adatokról, statisztikákról, tényekről ne is beszéljünk, mert laikus hülyeként úgysem értenéd; elégedj meg annyival, hogy ha meleg van, az a g.f. jele, és ha hideg van, az is a g.f. jele. Az aszály is az és az árvíz is, meg az erős szél, meg úgy általában minden. Minden a g.f. miatt van, tehát a hülye is láthatja, hogy a g.f. valóságos.

Mi lehetne bizonyíték arra, hogy a g.f. nem létezik? Semmi. A lehűlés nem bizonyíték arra, hogy nincs felmelegedés - legföljebb átnevezzük az elméletet klímaváltozásra, azzal még ezt a kis kozmetikai csorbát is kiköszörültük.

A klíma viszont mindig változott, sosem volt állandó - hogyan lehetne azt bizonyítani, hogy most nem az emberiség miatt változik? Sehogyan. Széndioxidot lélegzel ki, egykomám, tehát miattad van a tájfun. Mi az hogy nem hiszed el, talán valami tudománytalan hülye vagy? Kon-szen-zuuuuuus!!!

Ez a gondolkodásmód nagyon veszélyes, elsősorban azért, mert túlságosan hatásos. Az oktatási rendszerünk erősen és határozottan neveli ki a kölkökből a kritikus gondolkodás képességét, így még a viszonylag intelligensebb egyedek is simán esnek áldozatul a jól hangzó baromságoknak. A gyermekek felnőtté válásukig folyamatosan annak az üzemmódnak az alsó végén csüggenek, hogy "az igazság itt van leírva ebben a könyvben, illetve most majd jól elmondom neked, te pedig bevésed az agyadba és aztán dogát írsz belőle". Senkit nem bátorítanak arra, hogy legyen szkeptikus, ugyanakkor legyen képes felismerni és elfogadni ténynek azt, ami logikus, indokolt, és az adott pillanatban semmilyen formában nem cáfolt. Ezért amikor 10-20 év magolás után a méretre vágott elméjű szerencsétlen azt hallja a következő tanárától (aki egy dobozon keresztül beszél hozzá), hogy globális felmelegedés van, akkor beteszi agya hátsó rekeszébe a 2+2=4 és a "Petőfi híres magyar költő" információk mellé, és onnantól az isten sem tudja kirobbantani. És persze az isten sem tudja megmagyarázni a szerencsétlennek, hogy a konszenzus nem tudományos érv; valami és annak szöges ellentéte nem lehet ugyanarra az elméletre bizonyíték; pontosan definiált logikai kapcsolat nélkül két dolog nem egymás bizonyítéka, hanem fityfiritty. Ezeknek a biorobotoknak az a gyanús, aki nem gyanús - vagyis az a "tudománytalan hülye", aki táblázatokat, grafikonokat, lépésről lépésre épülő tudományos magyarázatokat követel.

Ez a cikk Mykeru kolléga kítűnő írásának továbbgondolása, amiben ő "ad hoc racionalizációnak" nevezi, ha a dogma adott, és minden azt bizonyítja (függetlenül attól, hogy tulajdonképp bizonyítja-e vagy sem). Freudot hozza klasszikus példának: ha olyan nőt választasz partnerül, aki bármiben hasonlít anyádra, akkor Ödipusz-komplexusod van; ha olyan nőt választasz partnerül, aki semmiben nem hasonlít anyádra, akkor nyilván feldolgozatlan Ödipusz-komplexusod van. Egy ilyen "ad hoc racionalizációnak" nem az a célja, hogy leírja a világ működését, hanem hogy a kiindulópontként rögzített téveszmét védje a megcáfolástól.

A non plus ultra e téren a patriarchátus, a gumifogalom, amit senki nem ért vagy használ pontosan - bármire vonatkoztatható, bármit lehet vele bizonyítani, illetve bármi lehet az ő létére bizonyíték. Olyan mint a kígyóolaj, csak ideológiák terén. Mindenre jó varázsszer!

A politikában több a férfi, mint a nő? Bizonyíték a patriarchátus létére!
A felsőoktatásban több a nő, mint a férfi? Bizonyíték a patriarchátus létére!

Mit nézel hülyén, hát nem egyértelmű, hogy a nőket segítő programok a nők elesettségének macsóskodó gondolatára épülnek, tehát a nők támogatása a nőgyűlölet jele? Csak a patriarchátust okolhatod. Semmi sem lehet arra bizonyíték, hogy a férfiak nem nőgyűlölők, hiszen ha a férfiaknak kedveznek, az nőgyűlölet, de ha a nőknek kedveznek, az is nőgyűlölet. (Ha senkinek nem kedveznek, abból általában a férfiak jönnek ki jobban, tehát az is nőgyűlölet.)

És mi van azzal, ha a feministák politikai intézkedései ártanak a férfiaknak? Az is a patriarchátus miatt van. Minden rossz és baj oka ez a láthatatlan gondolati konstrukció, ez az elvont fogalom, ami valójában csak fedőnév arra, hogy a férfiak. Mert hát ki hozta létre a patriarchátust? A férfiak! Kinek az érdekeit szolgálja a patriarchátus? A férfiakét! (Még akkor is, amikor éppen a nőknek kedvez és a férfiaknak árt, de ezt fentebb már kitárgyaltuk.) Kinek a képviseletében kalózkodik és rombol a patriarchátus? A férfiakéban!

Fölösleges tehát a mellébeszélés: amikor egy feminista a patriarchátus szót mondja, a férfiakat érti alatta. Ezt bevallani persze sosem fogja, hiszen a császár új ruháját nem lehet kopott blézerre cserélni, azzal tönkremegy a varázslat. Csak addig hiheti magáról, hogy nem férfigyűlölő, amíg a férfiakat gyűlölő eszméit egy megfoghatatlan, értelmezhetetlen kódszón keresztül okádja a világba.

Nem a férfiakat utálja, hanem a patriarchátust.

Ami a férfiak, de ezt ne áruld el senkinek.

Erre persze lehet azt mondani, hogy hülyeség, mert a patriarchátus igenis létezik; ez esetben kérném a nálam többet tudókat, hogy definiálják pontosan a patriarchátust olyan értelmetlen mankó-fogalmak használata nélkül, mint az intézményesített, strukturális, bújtatott, stb. Einsteinnek igaza volt amikor azt mondta, hogy ha nem tudod egyszerűen elmagyarázni, akkor nem is érted igazán - ennek szellemében olyan konyhanyelvű definíciót várok, ami a valósággal összevethető, logikai eszközökkel bizonyítható vagy cáfolható. Ha az elméleted a szó szoros értelmében cáfol-hatatlan, mert nem létezhet az univerzumban semmi, ami akár csak elméleti síkon is cáfolhatná, akkor az nem több, mint blőd vallásos dogma.

312 komment

Címkék: feminizmus piros és kék pirula

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

don Fefinho · http://bunkonyilas.blog.hu/ 2014.11.12. 16:15:38

Ez az egész csak Emmanuel Goldstein és a heteroszexuális fehér férfiak Testvériségének gyűlölethadjárata a Párt és Nagytestvér ellen! Gondolatbűn!

don Fefinho · http://bunkonyilas.blog.hu/ 2014.11.12. 16:32:15

"kérném a nálam többet tudókat, hogy definiálják pontosan a patriarchátust olyan értelmetlen mankó-fogalmak használata nélkül, mint az intézményesített, strukturális, bújtatott, stb."

A patriarchális társadalom az apaság intézmények elismerése, kiegészítve azzal, hogy a vagyon apai ágon öröklődik. Kettővel ezelőtt írtál róla egyszerűen, érthetően, hülye heideggeri halandzsa nélkül.

Deansdale 2014.11.12. 21:27:34

@don Fefinho: Halkabban, még meghallják :)

Persze, a patriarhátus ezt jelenti, de akkor hogyan tapadhatott rá a hülye feminista összeesküvéselmélet? Az ő definíciójuk érdekelne (ha össze tudnának rakni egyet, amit erősen kétlek).

TrollEdomer 2014.11.13. 07:51:48

Kár volt az oltásos hülyeséggel lehúzni, nincs olyan hely, ahol az emberek többsége ne lenne beoltva, és nincs járvány,nem is volt a közelmúltban, nem is lesz hamarosan.
Ahol emberek többsége be van oltva (mindegy, hogy pénzbüntetés terhe mellett, vagy mert egyébként nem engedik iskolába stb) ott meg nincsenek nagy halálos járványok.

don Fefinho · http://bunkonyilas.blog.hu/ 2014.11.13. 18:31:00

@Deansdale:

"Az ő definíciójuk érdekelne"

Azt meg ebben a czikkedben írtad meg, és tulajdonképpen tényleg a férfiakat értik alatta, úgy en bloc. :D

flugi_ · http://fundi.blog.hu/ 2014.11.14. 01:13:07

@TrollEdomer: ennyi erővel a klímaváltozás meg az oltás helyett prédikálhatott volna a gravitációs elmélet kritika nélküli elfogadásáról (még mindig nincs egységes modellje a gravitációnak! puszta feltételezés az egész, és csak azért népszerű, mert többen hiszik el, mint pl. az evolúciót, ami szintén egy tudományos elmélet)

annamanna 2014.11.14. 01:39:41

Szerintem a patriarchátus és a matriarchátus ugyanaz, és egy szóban összefoglalva cigányvilágot jelent. A "szerencsétlen elnyomott cigányok" problémáinak gyökere szerintem a családmodell, egész konkrétan a nők viselkedése.
Ahol a romák nem bírnak beilleszkedni, ott biztosan "patriarchális családmodell"-ben élnek. A nő nem dolgozik, és otthon se csinál semmit. A cigány igénytelenség oka a nők otthoni munkavégzésének hiánya. Igazán nehéz eldönteni, hogy a roma családban ki az igazi úr - a férfi vagy a nő. Tehát szerintem mindegy, hogy patriarchátusról vagy matriarchátusról beszélünk.
Egy kicsit hosszabban:

Ebben a rendszerben a nők dolga a szexuális szolgáltatás, gyerekszülés, na meg a főzés, és ezzel kifújt. Ezzel gyakorlatilag a nők élősködő életmódra rendezkednek be. Ha pedig a nők élősködők, akkor egy idő után a férfiak is élősködőkké válnak.
Ezt lehet látni a történelemből vagy a mostani világból is. Ahol a nők keményen kiveszik a részüket a munkából, ott a férfiak is hajtanak, mint a güzü. Ahol a nőket elzárják a munkától, és ebből kifolyólag kvázi prostitúcióra kényszerítik őket, hiszen semmilyen más "joguk" nincs az élethez, mint amit szexszel szerezhetnek meg - ott elszabadul a pokol.
Hitler elzárta a nőjét a világtól, a tálibok elzárják a nőket a világtól, Szaúd-Arábia elzárja a nőket a világtól. Ezekben a példákban a férfiak sem a munkából élnek meg, hanem élősködők vagy pusztítóak.
Észak-Korea más szempontból agyrém. Ott a nők keményen dolgoznak, és a férfiak is. Ott még csak véletlenül sem állami ideológia a p/matriarchátus.
A p/matriarchátus cigányvilágot teremt. Élősködő vagy pusztító férfiakkal, és férfiakon élősködő (uralkodó) nőkkel.
(A nők nagyobb hatással vannak a férfiakra, mint a férfiak a nőkre. A férfi viselkedése kevésbé változtatja meg a nőt, mint a nő a férfit. Nyilván biológiai, utódlási szempontból ez fontos.)

A feminizmus ostoba hisztéria, de tény, hogy a nő munkavégzése a férfi részéről a megbecsülés alapja. Egy nőt akkor vethetnek meg, ha kitartott. Ha dolgozik, akkor tisztelni fogják. Ez kedvenc példám rá mno.hu/migr/csoszogi-az-oreg-suszter-752541
A patriarchátusban a dologtalan nőket le lehet nézni, mert férfi nélkül valóban életképtelenek (hacsak nem válnak bűnözőkké, mint a Macskajaj nagymamája).
Hogy ez nem csak egyéni vélemény, hanem van mögötte valós logika is, az abból látható, hogy Bogdán László, Cserdi polgármestere a falubeli lányokat elvitte a pécsi egyetemre, hogy lássák maguk előtt azt az alternatívát, hogy tanulhatnak is, nem muszáj tizenéves korban nekiállni a purdék gyártásának. Ha a nő tanul, akkor dolgozni fog. Tehát Bogdán László elvitte a lányokat az egyetemre, hogy elhúzza előttük a mézesmadzagot. Természetesen semmi értelme sincs tízezer médiaszakos roma egyetemistának, de egyelőre ez a legvonzóbb alternatíva, amit a szülőszoba helyett fel lehet kínálni nekik.

A női munkát nem 20-21. sz-i értelemben értem. Természetes, hogy amikor nem voltak gyárak, hanem paraszti világ volt, a nők kőkeményen dolgoztak. Ha nem voltak parasztok, akkor is. De a cigány nő otthon se csinál semmit.
Ha egy nő lusta, vagy külső okok nem teszik lehetővé, hogy igazán hasznosnak érezze magát, akkor tudatában van annak, hogy az élete fizikálisan egy férfitól függ (sokszor akkor is tudja ezt, ha halálra dolgozza magát, mégsem kap érte elég fizetést). Emiatt minden erejével ráakaszkodik egy férfira és manipulálja azt. Hogy lehet egy férfit manipulálni? El kell hitetni vele, hogy hatalma van. A függő nőknek elemi érdeke az, hogy elhitessék a férfival, hogy ÚR.
Minden cigány férfi úr a maga szemétdombján. Függeni fog a hatalom látszatától, ő is ugyanúgy függ a nőtől, mint az tőle; szüksége van arra a hitetésre, amivel a nő elkábítja, mert valós hatalma persze egyáltalán nincs. Parancsol (és észre sem veszi, mennyire irányítja a nő). Ez nem csak a romákra érvényes persze. Ha a férfi látszólagos vezető, akkor egyrészt öntelt, másrészt csalódott, dühös és agresszív. A beképzeltség és agresszió miatt ellen fog állni mindenféle irányításnak, mondjuk az állami vezetésnek, akár még a törvényeknek is.
Ilyen-olyan szinten az egész emberi társadalomra jellemző a manipulatív nők és a manipulált férfiak kettőse. Csak a romáknál hihetetlenül látványos, hogy mindez hová vezet.

Itt nem arról van szó, hogy természetes, hogy a férfi gondoskodik anyagilag a családról - itt egzisztenciális rémületről van szó, ami egészen más irányba tereli a nőket, mint az önbecsülés. Az önbecsülés nem egyenlő a feminizmussal. Akinek van önbecsülése, lemond a manipulációról. Akit viszont az egzisztenciális rémület vezet, elveszíti a gerincét. És az is mindegy, hogy férfi vagy nő az illető. Mindenki, akinek féltenie kell a fizikai élete fenntartását, sunyivá válik, olyan hatalomnak is alárendeli magát, amivel nem értene egyet, ha szabadon dönthetne. Ez játszódik le a férfiaktól függő nőkben és általában az alattvalókban. Ahol van önbecsülés, ott a férfi-nő kapcsolat gyökeresen más.

annamanna 2014.11.14. 02:04:36

Még kicsit írok, hogy meggyőzőbb legyek. Mellesleg nem szeretnék vitatkozni, ez az én véleményem és kész. Tudom, hogy a tiétek egészen más.

Nincs értelme a romákkal kapcsolatban azt emlegetni, hogy "az otthonülő anyák gyerekei toronymagasan kiegyensúlyozottabb érzelmi alapokkal indulnak az életben, és ezért teljesítményük is jobb átlagot mutat, mint a „hasznos” anyák csemetéié." Mert a cigányok esetében ennek pontosan a fordítottja igaz. Hogy a cigány nők a semmittevésükkel mentális poklot teremtenek, amiből kifelé már csak a férfiak agresszív viselkedése látszik, azt elég határozottan gondolom.

Volt szerencsém egy picit belelátni cigány bűnözők életébe. Náluk az volt a felállás, hogy a nő szinte a házból se ment ki soha. Boltba is a "csicska" járt, egy alkesz öreg magyar pasi. És különös, de mégis bűnözésből éltek. A férjnek volt egy szeretője is, az volt a "második feleség", és a két nő minden nap órákig üvöltözött egymással.

Ezt érdekes összevetni:
www.youtube.com/watch?v=bngX-uAsM-4
www.youtube.com/watch?v=99WgR24jWcw
Két hasonló férfi, a legfontosabb különbség köztük, hogy az egyik szerető, neki mindent megadó édesanyja mellett nőhetett fel, egy biztonságot nyújtó roma családban, a másik meg nem. Tessék, az eredmény....
videa.hu/videok/film-animacio/megtagadva-bogdan-arpad-meszaros-antonia-0fwj94NOGQFwYNAx
Ezt a filmet is végignéztem egyszer (teljesen), a végén a srác hazament szerető családja körébe, és annyira megdöbbent, hogy azt mondta, ide többet egyedül nem jön. Addigra már elszokott attól a pszichés védőfaktortól, amit a roma család képes nyújtani.
És engedtessék meg nekem, hogy ragaszkodjam ahhoz a közhelyhez, hogy egy család minősége leginkább az anyán (nőn) múlik.

Meséltek egy hajléktalan cigányasszonyról, aki (romáktól szokatlan módon) egyedül él. Folyton csinál valamit - diót gyűjt, megtöri, eladja; sínek mellett vasat guberál stb. Furcsán szorgalmas, nem úgy viselkedik, mint egy átlagos cigányasszony. És mit ad Isten - állami gondozásban nőtt fel. Azért ilyen furcsa.
Sajnos ez is engem igazol - a cigányprobléma oka a családmodell. Aki onnan kikerül, arról kiderül, hogy képes valamit csinálni, tulajdonképpen normális ember, dolgozik. A romák nem genetikailag dologtalanok és agresszívak.

A cigány családmodellel kell valamit kezdeni, mert sorban kiderül, hogy akik innen kikerülnek, azok kiegyensúlyozottabbak, egészségesebbek, és főképp szorgalmasabbak, mint akik a "védett" környezetben nőnek fel.
Érdekes, hogy a liberálisok is egyetértenek azzal, hogy a cigány gyerekeknek valamiképpen ki kell kerülniük az echte roma környezetből, ezért erőltetik az integrált oktatást. Csak az a baj, hogy ilyen módon nem a cigány gyerekek adják fel a családi hagyományt, hanem azt zúdítják rá a magyar gyerekekre is. A Jobbikban merült fel, hogy egyszerűen vegyék el a cigány gyerekeket a szüleiktől. Ez valóban túl durva. De a családmodellt kell megváltoztatni ahhoz, hogy a cigánykérdés megoldható legyen, azt gondolom. Amíg a cigány nők kitartottak, és munkavállalásként legfeljebb a kurválkodás jut eszükbe, addig semmi sem fog változni. www.youtube.com/watch?v=2ExysML-F_w
A Biblia nem véletlenül hangsúlyozza a munkát a nők esetében.

Az állami gondozásba kerülő gyerekeknek rengeteg kötelességük lesz, állandó napirendben élnek, és azt látják minden nap minden órájában, hogy a felnőttek is betartják a kötelességeiket, igazodnak az elvárásokhoz, a szabályok a felnőttekre és rájuk is egyformán érvényesek.
Ehhez hozzászoknak, és felnőttként is képesek teljesíteni.
Ott viszont, ahol a nő biztosítja azt, hogy a családon belül, tehát magában az Univerzumban nincs semmiféle elvárás, kötelesség, soha nem kell átugrani semmiféle lécet, egyáltalán semmiféle teljesítményt nem kell felmutatni, nincsenek szabályok, korlátok, határok, ott egy társadalom eljut oda, hogy a dögkútból való hús is jó, és szabadon elvehető az, ami a másé.
A cigány családban nem jár jutalom azért, ha valamit csinál a gyerek, és nem jár büntetés azért, ha valamit nem csinál meg - mert az anya maga se csinál semmit.

Hogy a cigány társadalom egy jelentős része miért nem képes felemelkedni, az látszólag gordiuszi rejtély, de szerintem ebben van az érthetetlen rejtvény megoldása.
Azok a romák, akik beilleszkednek, ott a nő is tevékeny. Akik nem illeszkednek be, ott a nő biztosan "patriarchális elnyomás" alatt áll, és persze ő a szerencsétlen áldozat, akit állandóan ver a férfi, aki prostitúcióra kényszerül, aki nem tud felemelkedni, mert tanulatlan stb.
Férfi és nő - vagy lefelé, vagy felfelé húzzák egymást. Pontosabban a nő húzza maga után a férfit, aztán mossa kezeit, és nem érti, a férfi miért olyan, amilyen.

Szóval ezt gondolom, de nem akarok vitatkozni.

maxval birca hozzászóló · http://bircahang.org 2014.11.14. 05:41:53

A feminizmus elavult eszme, mint a fasizmus, a marxizmus.

TrollEdomer 2014.11.14. 08:00:01

@flugi_: Gravitációs elmélet, mármint hogy a fénysebességgel repülő gravitonok továbbítják az erőhatást? E téren nekem is szimpatikusabbak más elméletek, pl a szuperfolyékony vákuum elmélete, nyilván nehéz bebizonyítani, hogy melyik mennyire helyes.

Zümő 2014.11.14. 10:33:38

@maxval birca hozzászóló: És károsabb, mint a másik kettő együttvéve.

don Fefinho · http://bunkonyilas.blog.hu/ 2014.11.14. 12:11:45

@TrollEdomer:

Két egymástól bizonyos távolságra lévő, tehát kémiai kölcsönhatásban nem lévő molekula vagy atom (mondjuk a radiátor meg az ágyad közötti levegő (gáz) részecskéi) között mint tudjuk vákuum van, de a hő, ez a tulajdonképpen nem anyagszerű energia, az gond nélkül terjed a semmin keresztül, nem kell neki közeg.
De közeg nélkül hogy terjed? Ha úgy nem tud, akkor a semmi az mégis tulajdonképpen egy közeg? Ha igen, akkor meg az éter-elmélet híveinek volt igaza. Akkor lényegében a vákuum meg az anyag között sincs lényegi különbség, az anyag mintegy a vákuum csomósodása, mint egy tál hanyagul főzött, csomós puding.
Hiszen ha a hőre meg a fényre ráfogjuk, hogy hullám, akkor is: mi hullámzik két darab anyag között?

don Fefinho · http://bunkonyilas.blog.hu/ 2014.11.14. 12:13:53

@TrollEdomer:

De akár gravitációt is mondhattam volna. Honnan szerzi a fönt említett két atom egymás helyzetéről és tömegéről az információt (ami a gravitációs mozgást feltételezi), ha a vákuum, az semmi, az nem képes információt hordozni, közvetíteni?

Vagy ha tud, akkor nem vákuum, hiszen a semmi, amire információt lehet fölvinni, nyilvánvalóan valami.

TrollEdomer 2014.11.14. 23:26:43

@don Fefinho: A fotont ki lehet mutatni, úgy hogy a hő terjedéséhez tényleg nincs szükség közegre.
Gravitont úgy tűnik még nem találtak.
Én mondjuk azon meresztek nagy szemeket, miért gondolják azt, ha valami képes lenne gyorsabban menni fénynél, visszamenne időben?
Ezt ki is fejtem részletesebben a blogomon.

Barbaarb 2014.11.17. 08:13:56

@annamanna:

Az iszlám a nőket a múltban még jobban kizárta a munka világából, a sötét középkorban mégis ők tartották fenn a fejlődést. Az középkori Európa patriarchális társadalmaiban meg a nők is keményen dolgoztak, csak nem munkahelyen, mégis állt a fejlődés, majd a reneszánszban megindult, komoly társadalmi változások nélkül.
Nem gondolom, hogy ennyire ettől függene az egész, arról nem beszélve, hogy a patriarchális társadalom megjelenése ugrásszerű fejlődést hozott a korábbiakhoz képest.

annamanna 2014.11.17. 13:07:01

@Barbaarb: Észak-Koreában sincs fejlődés. Ha a nők dolgoznak, annak nem fejlődés a következménye, hanem az, hogy a férfiak sem élősködő/pusztító/rabló/bűnöző életet élnek, hanem ők is dolgoznak. Önmagában attól, hogy az emberek tevékenyek, még nem lesz fejlődés.
Az emberiség történelmében a fejlődés az államiság megjelenésével kezdődött. A törzs nem fejlődik. Az állam úgy épül fel, hogy az egyéneket kizsákmányolja, és az egyénektől elszedett anyagi javakat (adót, munkát stb) koncentrálja, és ez a koncentrált erő teszi lehetővé a technikai ugrásokat, ez teszi lehetővé a tudás megfizetését. Az ára az alattvalók kihasználtsága, folytonos hiányérzete, tehát az általános depresszió. Az állam ezt az erőkoncentrációt csakis erőszakos eszközökkel képes fenntartani, erőszakos elnyomás nélkül senki sem lenne olyan hülye, hogy hagyja magát kifosztani.
Namost, az állam egy erőszakos képződmény, az összegyűjtött javak jó részét katonai célokra költi, a legelejétől fogva máig. És megpróbál hódítani, kiterjeszteni a hatalmát másokra is. Ez gyakorlatilag együtt jár azzal, hogy az állam lakóinak egy része erőszakos, pusztító életmódra rendezkedik be, tehát kvázi rablógyilkos, csak ezt az államban katonáskodásnak hívják.
Ahol pedig legálissá válik a bűnöző életforma, ott felüti a fejét a patriarchális családmodell is, ami minden bájától megfosztva nem egyéb, mint a bűnöző és a kurvája együttléte. A kurva az, aki nem csinál semmit ugyebár, a szexuális szolgáltatáson kívül. Ugyanakkor a kurva az, aki mindenben alárendelődik. Pénzért. A szürke ötven árnyalata a bűnöző és a kurvája története.
Ez tehát egy modell, ami egy bizonyos fejlődésből logikusan következik.
A törzs nem ismeri a patriarchális családmodellt, mert a törzset nem lehet fenntartani akkor, ha a nők teljesen elnyomottak, jogfosztottak, ugyanakkor dologtalanok. Ott az ő munkájukra is szükség van, ezért el sem nyomják őket. Mivel viszont a törzs nem adóztatja meg a törzs tagjait, tehát nem viselkedik elnyomóként, ezért koncentrált erőforrások sem állnak rendelkezésre a technikai fejlődésre. A törzs csak arra képes amire az egyes törzstagok külön-külön.
Katonailag tehát mindenképpen hátrányban van az állammal szemben, és technikailag is. Ezért "primitív".
Viszont az egyének egymás közti viszonya sokkal egészségesebb, és nem ismerik a depressziót (ami elnyomást jelent szó szerint).
A depresszió az állam lényege, és az emberi viszonyokat tekintve ez termeli ki a patriarchális családmodellt.
Ami mindig abban a rétegben a legerősebb, ami a leginkább elnyomó. Onnan terjed lefelé, a dolgozó rétegek felé, mint általános elvárás.
Például nagyon érdekes összevetni ezt a 3000 éves szöveget: biblia.hu/biblia_k/k_20_31.htm Ez az államiságnak még annyira a kezdetén született, hogy inkább a törzsi asszonyi viselkedést mutatja be.
Érdemes összevetni a páli nőképpel, ami ezer évvel későbbi, és a római birodalmon belüli elnyomottság idején született, és ami inkább kihangsúlyozza a nők alárendelt szerepét a családon belül.
Na nem mintha az rossz lenne, vagy hamis, vagy patriarchálisan elnyomó, hímsoviniszta, de könnyebb úgy értelmezni. Az újszövetségi tanításokat simán fel lehetett használni a patriarchális családmodell igazolására, noha ugyanolyan lendülettel a törzsi nőképet is ki lehetne olvasni belőle.
Ami miatt mégis azt gondoljuk, hogy a Biblia hímsoviniszta, az az a társadalmi környezet, ami ilyen értelmezést adott neki.

Természetesen akad még egy kérdés - hogy Észak-Korea a világ legelnyomóbb állama, mégsem fejlődik sehová. Mert az ész nem feltétele az elnyomásnak, és az összegyűjtött erőforrásokat el is lehet pocsékolni (pl. nálunk minden főteret letérkövezni és minden városba stadiont építeni). Ekkor is el fog fogyni a koncentrált erőforrás, az állam mégsem halad sehová.
A másik kérdés a cigányok, akik nem is hajlandóak beilleszkedni az államba, és sokkal inkább a törzsiség képét mutatják, mint az a környező népesség, amin kvázi élősködnek.
Naja, csakhogy minden maffiaszervezet is egy-egy kis miniállam, hiszen az állam lényege éppen az, hogy erőszakkal elveszi és összegyűjti, koncentrálja az alattvalók erőforrásait. Ugyanígy a cigányok is erőszakkal elveszik azt, ami nem az övék, tehát kvázi "koncentrálják" az erőforrásokat. Csak nem használják fel értelmesen.
Észak-Korea és a cigányok az államiságnak két totál értelmetlen zsákutcáját mutatják be.
Mivel Észak-Korea igényt tart a férfiak munkájára is, ezért nem nyomják el a nőket.
Mivel a cigány férfiak lopásból és erőszakból élnek, ezért a nők "elnyomottak".

A feminizmus akkor ütötte fel a fejét, amikor a nőket az első vh környékén behajtották a gyárakba. Ha az állam igényt tart a nők munkájára, akkor az állami propagandának meg kell változnia, és fel kell adni a patriarchális családmodellt, és a feminizmust kell hangsúlyozni helyette, ami egy baromság, és csak arra jó, hogy a nők jobban kötődjenek az államhoz, mint a férfiakhoz.

[ ] 2014.11.17. 13:15:15

Kevesen tudják, hogy az iszlám területeken dolgozni ritkán dolgoztak a nők, a tudománytól viszont nem tiltották egyértelműen őket. Az arab tudósok között több nő volt, mint más területeken, bár ezek az infók csak névtelen feljegyzések formájában maradtak fenn. Meg arab kollégák mesélték, hogy az uralkodók udvarában működhettek női tudósok is.

Dél-Korea fejlődik. :)

annamanna 2014.11.17. 13:27:24

A feminista nők az államtól várják el, hogy az elnyomja a férfiakat, a feminizmus nagyon is az elnyomás ideológiája. Csak itt a bűnöző/elnyomó/kifosztó az állam, az elnyomott/kifosztott/alárendelt pedig a férfi.
A feminista nő nem egyéb, mint az állam kurvája.
A bűnöző pedig az állam, ami így tudja a leginkább kihasználni mindkét nem erőforrásait. Mert természetesen a feminista nőt is kihasználja az állam. A kurva mindig elnyomott és kihasznált. A feminista nők "jutalomból" "élvezik" ugyanazt az elnyomást, amit a férfiak "büntetésből". Az elnyomás mértékén lehet vitatkozni, de a tényén nem, mert mindkét nem ugyanannak az államnak az alattvalója, mindkét nem ugyanúgy fizeti az adót stb.

Az uralkodó elit, ami meg tudja fizetni a magánkurvát, az meg is fizeti. Rogánné például egyszerre feminista, és egyszerre él patriarchális elzártságban. Az életben annyi teljesítményt tud felmutatni, hogy "Édesanya". Amúgy kurva, egy személy részére fenntartva. Nem akarom bántani, mert időnként jót lehetett nevetgélni rajta. Csak hirtelen ő jutott eszembe, mint nyilvánvaló példa.

Én így gondolom, de nyugodtan írd le, ha szerinted nem logikus. Lehet, hogy tévedek. Ez csak egy leegyszerűsített modell, a leegyszerűsítés pedig mindig lehet hibás.

Deansdale 2014.11.17. 13:32:07

@annamanna: Érdekes gondolatok, de több fogalmat is más értelemben használsz, mint bárki más. Így néhány dolog kissé zavarosnak tűnik első ránézésre, és fölösleges köröket kell az embernek tekernie, hogy a gondolatok magvához eljusson. Ezzel együtt tényleg érdekes amit írsz, csak így tovább.

[ ] 2014.11.17. 13:36:57

@Deansdale: Igen, én is pont ezt akartam mondani.

:)

annamanna 2014.11.17. 13:39:02

@: "Dél-Korea fejlődik. :)" - Aha, és akkor mi van?
Az USA is fejlődik.
Az már az állami vezetőkön múlik, hogy az elcsórt fontokat mire használják fel.
Ha maguknak építenek belőle palotákat, akkor nem fog jutni fejlődésre. Ha visszaforgatják a közösségbe, akkor az egész közösség fejlődik.
De ha nem lenne állam, az USA-ban nem lennének felhőkarcolók és lopakodók. Akkor most is olyan parasztok túrnák a kis földjeiket ott, mint amit Tom Cruise és Nicole Kidman előadott a Túl az Óperencián c. filmecskében. Vagyis nem, akkor még mindig indiánok vadásznák a bölényeket.
Amúgy felsorolhatod az összes többi államot is a földön... az egyik fejlődik, mert visszaforgatják az adót, a másik nem fejlődik, mert a vezetők maguknak lopják el az adót.
Állam nélkül viszont nem létezik tudományos fejlődés. Az arab tudomány is államokon belül fejlődött. Ha tudsz az ellenkezőjére példát, oszd meg velem, kíváncsi lennék rá. Ugyanakkor az államból még nem következik automatikusan a tudományos fejlődés, ha az állami vezetők ezt nem tartják fontosnak. Például nálunk Mátyás fontosnak tartotta, más királyok meg nem.

annamanna 2014.11.17. 13:39:53

@Deansdale: köszönöm :) Amúgy befejeztem :)

annamanna 2014.11.17. 14:45:56

@Deansdale: Illetve még annyit, esetleg, hogy szerintem a feminizmus logikájából pontosan az következne, tehát az volna a feminizmus legkövetkezetesebb megnyilvánulása, ha minden egyes szexuális együttlétért adózniuk kellene a férfiaknak az állam számára. Pl. a ribiséta már majdnem ott van a "csúcson", innen már nem volna messze az állami szintre emelt kurválkodás, és hogy az állam nyíltan striciként viselkedjen. Látensen most is ez a helyzet, nem véletlenül termeli ki a mai feminista ideológia épp a ribisétát meg az ukrán Fement, akik szintén azzal "küzdenek" a nők "elnyomása" ellen, hogy meztelenül rohangálnak. Vagy az argentin feministák támadása a katedrális ellen - szintén meztelen nők vettek rajta részt, akik nyílt színen ujjazták meg egymást és azt üvöltözték, hogy ők kurvák akarnak lenni.
A feminizmus a kurválkodás ideológiája, aminek stricije az állam.
Általában az államnak az az érdeke, hogy az alattvalók erősebben kötődjenek hozzá, mint egymáshoz. Ez nyilvánvalóan jól felfogott érdek a részéről. Ez látszik az 1984-ből, ahol a "végső csapás" az volt, amikor Winston elárulta Júliát, és ezzel elszakadt tőle, és hozzákötődött a Nagy Testvérhez. Nyilván akkor fognak az alattvalók jobban az államhoz kötődni, mint egymáshoz, ha az állam többet ígér, illetve az állam megígéri, hogy segít az egymás elleni harcban, tehát akár a férfiak részére segít elnyomni a nőket, akár a nők részére segít elnyomni a férfiakat. Az államnak végül is tökmindegy, a lényeg, hogy elszakítsa egymástól az egyéneket. Mert az állam számára a fő veszélyt az autonóm egyének jelentik. Egy férfinak akkor van a legerősebb autonóm hatalma, ha egy nő valóban, tényleg, önként behódol neki. Ha ez megtörténik, a férfinak olyan hatalma lesz, ami igencsak ellenáll az elnyomásnak. Ha ez sok esetben megtörténik, akkor az államnak kevés ereje lesz elnyomni az alattvalókat. Az államnak tehát elemi érdeke megakadályozni az autonóm hatalommal rendelkező férfiak tömegét.
Erre sokféle eszköze lehet. Az egyik pl. amit a katolikus egyház, a katonaság vagy a büntetésvégrehajtás gyakorol, tehát a férfiaknak a szextől való megvonása. Ez nagyon erős eszköz a férfiak akaratának megtörésére, nem véletlen, hogy a legerősebb elnyomó szervezetek alkalmazzák.
A másik a nők és/vagy a férfiak megvetése. Ha a férfi megveti a nőt, akkor a nő is megveti a férfit, és folyamatos háborúba keverednek egymással, ami öltheti a patriarchális elnyomás képét vagy a feminista elnyomás képét, szinte mindegy, a lényeg a nemek közti háború, tehát a két nem gyengíti és nem erősíti egymást. Vagy az egyik telepszik rá a másikra, vagy a másik az egyikre; de kettejük életereje nem összeadódik, hanem kioltja egymást. A háborúból soha senki nem került ki megerősödve, ott az is meggyengül, aki nyer. Az államnak tehát szinte mindegy, melyik nemet támogatja a másik ellen, mert akár így, akár úgy, a lényeg, hogy háborúzzanak egymással, mert akkor az egyének gyengék és kihasználhatók.
Az egyén akkor válik erőssé, ha autonóm hatalma lesz. Az pedig akkor következik be, ha egy nő önként behódol egy férfinak. Az pedig akkor következik be, ha egyik sem veti meg a másikat, és egyik sem akarja kihasználni a másikat.
Valójában igen nehéz elképzelni, hogy ez milyen is lehet, annyira hozzászoktunk az államon belüli nemiséghez és depresszióhoz.

annamanna 2014.11.17. 15:20:20

Ja és még valami. Ha a cigányokkal kezdtem, velük fejezem be. Csakhogy lehessen látni, ki az igazi bábjátékos, aki mozgatja a szálakat.
A cigányok és az állam viszonya elég nyilvánvaló. Magyarországra eleve Luxemburgi Zsigmond telepítette be őket, illetve ő adott nekik jogokat arra, hogy szabadon mozogjanak. Teljesen nyilvánvalóan az volt az állam célja ezzel, hogy kínozza a "bennszülött" alattvalókat, meggyengítse őket, és hogy az alattvalók az egymás elleni harccal legyenek elfoglalva, ne az államot hibáztassák, hanem a cigányokat, mert azok közel vannak hozzájuk, és amit művelnek, azt a többiek a saját bőrükön érzékelik. Ez az állami ideológia azóta sem változott. Amilyen csoportot az állam ki tud használni arra, hogy a többieket kínozza, mint valami veszett kutya, az a csoport tuti az állam liblingje lesz. Az állam képes rá, hogy eleve szelíd embereket is bevadítson, ahogy a kutyákat is direkt lehet vadítani. A veszett kutyák arra jók, hogy a többieket félelemben tartsák. Még jobb persze, ha a veszett kutyák egymás ellen is küzdenek, egymást is marják.
És én úgy látom, minél használhatóbb egy csoport (vagy egy személy) a megfélemlítésre, annál közelebb áll a cigánymodellhez.
Nem mondom, hogy az állam a végső oka minden rossznak, de följebb van a hatalmi létrán, mint egyes alattvalói csoportok.

annamanna 2014.11.17. 19:48:24

@don Fefinho: A kedvedért a lényeg: az állam igyekszik az alattvalókat elgyöngíteni, hogy kizsákmányolhassa őket. Egyik eszköze a nemek egymás ellen uszítása. A p/matriarchátus eredménye cigányvilág, a feministák állambácsi kurvái.

[ ] 2014.11.18. 08:22:12

@annamanna: Na, átrágtam magam az egészen, egyszerűen és röviden szólva nem értek egyet a leírtakkal, bár halvány nyomokban tartalmaz bizonyos részigazságokat. Azt sem értem, hogy jön a megjegyzésemhez az USA? Az USA nem fejlődik. Valójában hanyatlik.

2014.11.20. 10:40:01

@Deansdale: Bár régi a cikk, de sajnos máig találkozok hasonló véleményekkel. Hogy a baloldal mennyit tanulhatna a Pussy Riot-tól, meg hogy nálunk, magyaroknál nem volt 1968, és ezáltal mennyire le vagyunk maradva a Pussy Riottól. Hogy mi azért nem értjük meg, sőt elítéljük a Pussy Riot és a FEMEN nevével fémjelzett feminizmust, mert nem volt 68, el vagyunk maradva, mucsa, kispolgáriak és rendpártiak vagyunk, buták, blabla...

dinamo.blog.hu/2014/01/07/kene_egy_kis_punciforradalom

Nincs kedved írni egy frankó cáfolatot a Kaufer Virág-cikkre? :)

Aurelius Respectus 2014.11.20. 14:33:26

@Ahasverus: Érdekes módon a Kádár rendszert egyfajta kispolgári erkölcs jellemezte, persze azért ide is bejött a nyugati életstílus, de azért a legnagyobb erkölcsi zuhanás 90-ben vette kezdetét. Szerencsére kimaradtunk 68-ból, azért még van 1-2 évtizedes lemaradás a nyugathoz képest bizonyos kérdésekben.

Deansdale 2014.11.20. 16:56:52

@Ahasverus: Kicsit régi ez a cikk a válaszhoz, majd' 1 éves. Amúgyis tartok tőle, hogy elszaladna velem a ló... Egy puncit nem politikai célokra kell használni, van annak saját rendeltetése. Kaufner Virág is használhatná inkább annak megfelelően, boldogabbá tenné a világot, mint az ilyen emberellenes baromságokkal.

Nem, ez nem az a szöveg, hogy a nők maradjanak a szülésnél. Ez az a szöveg, hogy a feministáknak az agyukkal kellene gondolkodni a puncijuk helyett, és befejezni végre a fölösleges ellentéteket szító nemi alapú politizálást.

2014.11.20. 18:20:09

@Aurelius Respectus: @Deansdale: Hozzáteszem, Kaufer Virág volt talán Tétényi Éván kívül az egyetlen női politikus, akit tartottam valamire. Kimondottan szimpatikus volt, amikor kritizálta Lázár János rémuralmát (már csak azért is, mert Lázár terrorjának az én személyes ismerőseim között is volt érintettje).

És akkor előáll egy ilyen primitív cikkel. Borzasztó!

Deansdale 2014.11.20. 18:41:50

@Ahasverus: Őszintén megvallom nem követtem figyelemmel a politikai tevékenységét. Amióta a szavazásos rendszerünket a banki elit különböző polipkarjai közötti ál-dulakodásnak látom, nem igazán érdekel, hogy melyik csáp mivel támadja a másikat, hogy legközelebb inkább rá szavazz. Ez persze nevezhető prosztó ignoranciának is - mit ugatok bele a dolgokba, ha egyszer nem is követem az aktuálpolitikát. Sajnos nem is kell nyomon követni, egy-egy ilyen megnyilávnulás teljesen magáért beszél. Ez a bohóckodás egyébként is csak a műsor, amit a paravánra vetítenek, engem meg inkább az érdekel, hogy mi van mögötte.

2014.11.24. 12:27:07

@Deansdale: Ez a cikk is megérdemelne egy kis kritikát. Mert bár elveri a port a FEMEN-en, megannyi baromságot összehord a nők elnyomásáról és az un. patriarchális társadalomról.

www.rednews.hu/hirek-a-frontrol/default/a-femen-mindenutt-a-feminizmus-sehol.html?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201411

Még a mandinerre is kirakták.

mandiner.hu/cikk/20140430_bg_a_femen_mindenutt_a_feminizmus_sehol

(Amúgy jelzem, míg egyetlen Férfihang-ismertetés van kinn a Mandin, addig 5-6 Rednews-cikk is található náluk. Érdekes ez a "kiegyensúlyozott tájékoztatás".)

Deansdale 2014.11.24. 17:50:42

@Ahasverus: Erre egyszerűen nem tudok mit reagálni. Ez már meghaladja azt a szintet, ami szerintem civilizáltan és intelligensen kezelhető. Nem úgy értem, hogy erre csak trágárul lehet reagálni, hanem úgy, hogy ez ugyanaz, mintha valaki a fasizmus mellett érvelne. Mit válaszolsz arra? Semmit. Az az ember nem normális. Szentül hisz valami igazán borzalmasban, egy tucat történelmi kudarc után is egy olyan eszmét erőltet, ami már eddig is százmilliók halálát okozta. "Vörös hírek"... Hm. Exportálni kellene ezeket az embereket a holdra.

flugi_ · http://fundi.blog.hu/ 2014.12.03. 17:46:51

@TrollEdomer: nem. csak simán amit ma a gravitációról úgy tudni vélünk, Higgs bozonostul. Ez "csak elmélet", tehát lehet, hogy nincs is gravitáció..

don Fefinho · http://bunkonyilas.blog.hu/ 2014.12.03. 18:30:48

@flugi_:

Pontosan. A gravitáció létezése egy tízemeletes tetejéről roppant egyszerű kísérlettel megcáfolható.

Barbaarb 2014.12.04. 08:22:17

@annamanna:

A fejlődés miért az államisággal kezdődött? Mire az első (város)államok megalakultak (Mezopotámia), addigra már egészen komolya technikánk volt.

A közösségeknek és államoknak mindig is szüksége volt vádelemre, ergo a hadászat és erőszak az államtól független, inkább azzal van a baj, amikor a hatalom egy kézben (családban) összpontosul, mert akkor azt a saját hatalomvágy oltására használhatják.
Például a korai ókori Görögországban nagy jólét volt, volt hadseregük, amit azonban védekezésre használtak. Viszont amikor egy kézbe került a hatalom (Nagy Sándor), akkor rögtön invázióba kezdtek. Ez persze szintén jólétet hozott a görögöknek, de másoknak elnyomást, és nem is lehetett fenntartható.

A patriarchális társadalom azonban ezeknél jóval korábban megjelent, így az okfejtésed abszolút rossz. Észak-Korea meg azért "egy kicsit" másról is szól, mint a férfiak és nők egymásra gyakorolt hatások által befolyásolt adottságainak kiaknázásáról.

2014.12.04. 09:17:15

@Deansdale: Először a Férfihangra akartam kirakni, de mivel ott az a konszenzus, hogy több Nőkert-cikket ne, így inkább ide küldöm. Újabb primitív demagógia az áldozathibáztatás témakörében.

www.nokert.hu/index.php/koezelet-politika/hazai/1350-2014-12-03-23-40-17

Ha esetleg tollat ragadnál eme förtelményre (bár mintha kezdenél az ilyen ütöm-vágomba belefáradni, megértem), akkor jelzem, el tudom érni, hogy a csaj feljöjjön ide vitapartnernek. Hogy megvédje az érveit. Bár ő se az a vitaképes aktivista.

Deansdale 2014.12.04. 09:39:25

"bár mintha kezdenél az ilyen ütöm-vágomba belefáradni, megértem"

Na igen.

Egy normális ember véleménye a tények hatására változik, mondhatni azokat követi. A feministáké szinte soha. Ebből máris adódik egy következtetés. Nade az ember nem akar szemtelen lenni, próbáljunk kulturált vitába bocsátkozni velük... Ez az igyekezet. Csakhogy ha valaki olyasmit állít, ami nem igaz, és nem hajlandó ezt belátva a véleményét megváltoztatni, az vagy szándékosan hazudik, vagy buta. Melyiket feltételezzem ebben az esetben? A nőkertes cikkíró önérzetét mindkettő sérti, tehát részéről eleve érzelmileg kizárt a párbeszéd. De hát hogyan lehet az érdemi vita látszatát fenntartani olyan partnerrel szemben, aki eleve "sértett" (offended) pozícióból kezd, logikus érvekre nem kíváncsi, polkorrekt billogvasakkal dobálózik és a véleményén akkor sem változtatna, ha Gaia anyánk szállna le az orra elé és közölné vele, hogy téved...?

annamanna 2014.12.05. 03:45:43

@Barbaarb: "Mire az első (város)államok megalakultak (Mezopotámia), addigra már egészen komolya technikánk volt."
Lehet. De az a technikai szint, ami az államok előtt már megvolt, a törzsekben szinte semmit sem fejlődött. A törzs tagjai soha nem fogják összeadni az erejüket, hogy valami naaaagy dolgot elérjenek, pl. felépítsék a Bábel tornyát vagy egy piramist. Bárhol, ahol koncentrált erőt és magas szintű műszaki tudás nyomait lehet látni, biztos lehetsz benne, hogy állam is volt. Még akkor is, ha nem maradtak fenn róla írásos emlékek. Önként a kutya se fogja kínozni magát azzal, hogy naaaagy műszaki monumentumokat építsen. Mindenkinek van ennél jobb dolga is. Ilyesmire csak erőszakkal lehet rávenni embereket.
Egy törzsben (vagy akár egy szimpla falusi közösségben is) mindenki annyit tesz, amennyi telik tőle. Lehet, hogy összefognak (közös vadászat, kalákában való építkezés vagy kukoricamorzsolás); de amennyit valaki betesz a közösbe, annyit ki is vesz, olyan nincs, hogy ne kapja vissza azt, amit beletett.
Ahhoz, hogy valaki ne részesüljön a munkája javaiból, erőszakos elsajátítás szükséges, ahhoz pedig állam kell. Csak így lehet kastélyt építeni a földesúrnak vagy katedrálist az Istennek, piramist a halott fáraónak stb. Erőszak nélkül ilyet nem fognak megcsinálni az emberek. Építenek mondjuk fokokat a folyón (a fokgazdálkodáshoz, amiből mindenkinek haszna lesz); de pl. a Csörsz-árok megépítése elképzelhetetlen valamiféle államalakulat nélkül, mert annak már nincs közvetlen haszna az egyéni gazdálkodó számára.
Még olyan egyszerű dolog, mint az önvédelemre szolgáló városfal építése is államot feltételez (ld. Gilgames eposz, ahol a nép jajong, amiért a király falakat építtet velük).

"A közösségeknek és államoknak mindig is szüksége volt vádelemre, ergo a hadászat és erőszak az államtól független"
Nem mindegy, hogy a haditechnika addig terjed, ameddig a vadászat (pl. nyíl, fúvócső, dárda, balta stb). Mint írtam, már a fallal körülkerített városok is államot tételeznek. Törzsi város - hát ilyen nem nagyon van. Gábor Áron rézágyúja is elképzelhetetlen egy törzs részéről.

"Például a korai ókori Görögországban nagy jólét volt, volt hadseregük, amit azonban védekezésre használtak."
Támadtak is, gondolj pl a trójai háborúra az archaikus korból. Hellászban városállamok voltak, egymástól eltérő állami berendezkedéssel, de mindegyik polisz államalakulat volt. Amikor a görögök megnyerték a perzsák elleni háborút, Athén vezetésével az ún. déloszi szövetségbe tömörültek, amiben Athén keményen kihasználta a többi, kisebb állam erőforrásait, végül háborúba keveredett Spártával, azt elvesztette, és csak ezután emelkedett ki Macedónia. A lényeg, hogy egyáltalán nem csupán védekeztek.

"Ez persze szintén jólétet hozott a görögöknek, de másoknak elnyomást, és nem is lehetett fenntartható."
Lehet, hogy nem volt fenntartható, de a történelemből azt látjuk, hogy egy állam bukása nem úgy következik be, hogy az emberek visszatérnek az állam nélküli élethez, hanem hogy egyik állam meghódítja a másikat, esetleg birodalmak váltják egymást.
Épp most lehet látni, ahogy az USA megpróbálja gyarmati-félgyarmati sorba kényszeríteni Európát, azon belül is Magyarországot, majd kiderül, hová jutnak vele.

"A patriarchális társadalom azonban ezeknél jóval korábban megjelent, így az okfejtésed abszolút rossz."
Ezt honnan veszed? Kíváncsi vagyok rá. Terry Jones Barbárok c. sorozatában mondta, hogy az európai "barbár" törzsekben a nők sokkal szabadabban éltek, sokkal több joguk volt, mint a Római Birodalomban. Ők törzsekben éltek, állam nélkül.
Mellesleg ennek a mai napig megmaradt a nyoma - az olasz családok sokkal patriarchálisabbak, mint mondjuk a németek. Az olaszok az ötvenes években se nagyon tudták elképzelni azt, hogy a nők dolgozni járjanak, és olvastam, hogy jelenleg egymillió kelet-európai női munkaerőt foglalkoztatnak, akik háztartási munkákat végeznek, főleg öreggondozást, a családdal együtt lakva. A következő években még több millió kelet-európai nőre tartanak igényt. A németeknél ilyen nincs, a családmodell tehát a mai napig eltérő. Az olasz modellt jellemzi a családi összetartás, a Mamma központi szerepe (ezért írtam, hogy a patriarchátus egyben matriarchátus is), és annak ellenére, hogy az olasz nők sokkal tovább voltak eltartottak, mint a németek, mégis sokkal több háztartási alkalmazottra, tehát segítségre van szükségük a házimunkához, mint a németeknek. Különös módon a patriarchálisan elnyomott nők hanyagabbá válnak a család ellátásában.
Jártam olyan osztrák házban, ahol a férfi direkt török nőt vett el, mert őt még hagyományosan nevelték, tehát jobb feleség lesz belőle, gondolat a férfi - és azt láttam, hogy noha több hétre nyaralni mentek, még a macskaszar is ottmaradt a padlón, a teli szemetesek a szemetesben, a halom mosatlan edény a mosogatóban stb. Természetesen volt háztartási alkalmazottja, de ha épp nem, akkor rendetlenség volt, mert a nő nem csinálta meg a házimunkát. Etióp nőnél ugyanezt láttam.

Barbaarb 2014.12.05. 07:13:18

@annamanna:

Az írott történelem előtti időkből eléggé hiányos a tudásunk, de az biztos, hogy ugrásszerű fejlődés indult meg a mezőgazdaság megjelenésével, amivel kb. egy időre tehető a patriarchális rendszer megjelenése. Ez azonban nem azt jelentette, hogy ne lett volna közösség, hiszen bár ez után családok voltak, ők is közösséget alkottak, közös érdekkel. Ezek a közösségek együtt fejlődtek, eljutottak arra a szintre, mint például Jerikó (bár ez elsősorban nem a mezőgazdaságból élt), ahol közösségi összefogással épült városfal, mert közös érdekük volt. Mai gondolkodással egy kicsit furcsának hat, de egyáltalán nem nehéz elképzelni ezt, gondold bele magad az ő helyükbe.
Ugyanakkor Mezopotámiában jelentek meg az első városállamok, azonban ezt is megelőzte a település növekedése és a várossá válás, tehát működő rendszer volt államiság nélkül is. Az úgy nem lehetett, hogy az ősközösségből hirtelen városállamok épültek.

Erőszakosság szempontjából teljesen mindegy, hogy a haditechnika rézágyút jelent, vagy nyílvessző, ha emberek ellen fordítják azokat.

Az ókori Görögországban sok szakasz volt, én a hellenisztikust megelőzőre gondoltam. Természetesen adott esetben támadásra is használták a sereget, de csak ha annak valami sérelem volt a kiváltója, csak úgy hatalomnövelésre nem használták még a spártaiak sem, akik pedig akkor bárkit lenyomhattak volna.

Amikor már létrejöttek az államok, akkor valóban állam váltja az államot, de hogyan jön ez ide?

Javaslom olvasd el Deansdale patriarchális rendszerről szóló cikkét, mert akkor látni fogod, hogy a patriarchális kifejezés nem más, mint hogy el van ismerve az apaság. Ebből a szempontból nem lehet fokozni a patriarchális szót, bár értem mit akarsz mondani, de az említett törzsekben is patriarchális rendszer volt már, csak más, mint a Római Birodalomban.
Viszont logikailag is mindenképp jócskán meg kellett előznie a patriarchális rendszernek az államiságot, ellenkező esetben az első uralkodóknak/államvezetőknek nőknek kellett volna lenniük.

TrollEdomer 2014.12.05. 08:02:43

"Jártam olyan osztrák házban, ahol a férfi direkt török nőt vett el, mert őt még hagyományosan nevelték, tehát jobb feleség lesz belőle, gondolat a férfi - és azt láttam, hogy noha több hétre nyaralni mentek, még a macskaszar is ottmaradt a padlón, a teli szemetesek a szemetesben, a halom mosatlan edény a mosogatóban stb. Természetesen volt háztartási alkalmazottja, de ha épp nem, akkor rendetlenség volt, mert a nő nem csinálta meg a házimunkát. Etióp nőnél ugyanezt láttam. "

Ez nem torzítatlan mintavétel, ezen nők jó része direkt pénzes pasikért megy gazdagabb országokba.

2014.12.05. 10:46:44

@annamanna: Egyszer már elmélkedtél valami hasonlóról a Férfihangon. Állam kérdésben:

"Európa szerintem azért fejlettebb, mint a világ többi része, mert itt a legkedvezőbbek a földrajzi körülmények az élethez. Itt nincsenek sivatagok, viszont sok az eső, ami egyenletesen oszlik el az év folyamán, és az óceán közelsége nagyon kiegyenlítő hatással van az évszakokra.

Ebből az következik, hogy az Európában élő ősi embereknek esze ágában sem volt az államalapítás. Nem voltak hülyébbek vagy primitívebbek, mint pölö a sumérok vagy egyiptomiak, csak képesek voltak egyedül is boldogulni, miközben a sivatagi körülmények között csupán az öntözőcsatornák segítségével lehetett biztosítani a túlélést. Ahhoz összefogás kellett, ehhez le kellett mondani az autonómiáról, és átadni valamiféle főhatóság kezébe az irányítást.

Az állam képes volt koncentrálni az erőforrásokat, mert elszívta az egyéntől – ebből következően technikailag robbanásszerű fejlődésnek indult, amit általában fegyverkezésre is fordított, a fejlettebb fegyverekkel leigázta a nem államban élő törzseket, és fokozatosan szétterjedt az egész földön. Nyilván voltak, akik inkább önként is csatlakoztak a trendhez, hiszen látták a megdöbbentő különbséget az állam technikai fejlettsége és a törzsek elmaradottsága közt (az ókori Izrael önként alapított államot, direkt azért, hogy ütőképes hadsereget tudjanak fenntartani, amihez fejlett fegyverekre volt szükségük, tehát technikai fejlődésre, tehát az erőforrások koncentrálására, tehát államra).

Európában viszont, épp a megfelelő földrajzi körülmények miatt szerintem nagy hagyománya maradt az egyéni autonómiának, hiszen egészen a 20. sz-ig az európai emberek legnagyobb része jórészt autonóm módon élt, maga építette a házát, maga készítette a ruháit, és nagyjából fenn tudta tartani magát anélkül, hogy ehhez külső segítséget kellett volna igénybe vennie. Az egyéni autonómia az államiság legnagyobb ellensége, ezért aztán például a római birodalomban felszámolták a kisparaszti gazdaságokat, az angliai ipari forradalom idején elűzték a parasztokat a földjükről, a kommunizmus fő célpontjai a parasztok voltak, most meg Ángyán bicskája tört bele az állami koncepcióba.

Mindenesetre szerintem Európában azért él még most is jobban egy átlagember, mint bárhol máshol a világon, mert az autonóm hagyományok miatt az állam sose volt képes olyan radikális elnyomásra, mint máshol, tehát az európai átlagemberek kevésbé hagyták magukat teljesen kifosztani és lecsupaszítani, valahogy jobban megmaradtak a hatalomnak való ellenállás hagyományai. Erősebbek a szakszervezetek stb."

LEGINKÁBB EZ TETSZIK BENNE:

"Az egyéni autonómia az államiság legnagyobb ellensége, ezért aztán például a római birodalomban felszámolták a kisparaszti gazdaságokat, az angliai ipari forradalom idején elűzték a parasztokat a földjükről, a kommunizmus fő célpontjai a parasztok voltak, most meg Ángyán bicskája tört bele az állami koncepcióba."

Barbaarb 2014.12.05. 12:11:18

@Ahasverus:

Hát ebben is van sántítás.
Mezopotámia például abban az időben például maga volt a paradicsom, Egyiptom esetében pedig bár valóban az elsivatagosodás hozta össze a népet, de nem az államalapításon volt itt a hangsúly, hanem azon, hogy nomád életmódról át kellett térniük a mezőgazdálkodásra.
Az európai emberek pedig a Föld bármely vidékére vetődtek, ott magasabb fejlettséget értek el, mint az ottani őslakók (pl.: Amerika, Dél-Afrika, Hong-Kong). Továbbá azért Európában is voltak igen kemény elnyomások évszázadokon keresztül, gondolhatunk itt Angliára, Oroszországra, Skandináviára, stb.).

A végső kijelentésekben valóban vannak érdekes, megfontolásra érdemes gondolatok, de amíg ilyen hamis alapokra épülnek, addig a hitelük nem teljes (számomra).

2014.12.05. 12:59:03

@Barbaarb: Köszönöm a korrigálást.

Annamanna/Birsalma sok hasonló társadalompolitikai elmélkedése megtalálható és olvasható ezen cikk alatt, a kommentekben. Nincs hangulatom most az összeset bemásolni. Ez a gondolata kimondottan tetszett.

www.ferfihang.hu/2013/12/04/mar-argentinat-is-megfertozte-a-feminista-keresztenygyulolet/

annamanna 2014.12.08. 06:53:42

@Barbaarb: Mondok egy olyan szempontot, ami fontos az események megértése szempontjából. Ez pedig a földrajz. Olvastam egy cikket, ami az orosz történelem és mentalitás földrajzi vonatkozásairól szólt: www.okotaj.hu/szamok/33-34/ot33-15.htm Nagyon érdekes, ahogy levezeti, hogy a természeti feltételek hogyan befolyásolják a lakosok mentalitását.
Azt tudjuk, hogy az első államok az ún. Termékeny Félhold területén jöttek létre, ami kicsit félrevezető elnevezés, tekintve, hogy azon a területen a kezdetektől itt öntözéses földművelés folyt, mert öntözés nélkül minden kiszárad.
Ha egész gabonaföldeket kell öntözni kézi erővel, gépek nélkül, az maga a halál. Ezen a területen tehát nagyon nehezen lehetett fenntartani az életet. Ahasvérus volt olyan kedves, és beidézte, hogy mit írtam arról, hogy Európában ennél sokkal könnyebb a termelés. Itt nem szorultak rá az emberek az öntözésre. Pontosabban a mediterrán területeken igen, ott könnyen kiég a vetemény, mert a tavasz és a nyár száraz, csak az ősz és a tél csapadékos. Láttam egy francia filmet, a Paradicsom és a Pokol volt a címe, és a sztori egy kút kiásása, majd betonnal való betemetése, majd a város vízellátását biztosító forrás eldugaszolása körül bonyolódik. Depardieau a kútásó, akit megölnek, amit a lánya (Emmanuelle Béart) próbál megbosszulni. Mivel a mediterrán területeken sincs elég eső, a vetemény sorsa az öntözéstől függ.
Nekünk talán fel sem tűnik, milyen fontos az éghajlat szerepe a mezőgazdasági termelésben, és a táj mennyire meg tudja nehezíteni az életet. Nálunk általában jut annyi eső a talajba, ami a gabonának elég. Még ha aszály is van, az eddigi ezer év alatt (vagy még korábban) a parasztok nem építettek ki csatornarendszereket, amivel a búzatáblákat öntözték volna, mert semmi szükség nem volt rá.*
A rizs megtermeléséhez is sokkal több víz, kézi munka, erőfeszítés kell, mint az európai élelemtermeléshez.
Gondolj bele: ha Európában ötezer évvel ezelőtt valakit kivetett magából a közösség, akkor keresett magának egy üres területet, és lazán megélt közösség nélkül is. Európában olyan az éghajlat, hogy az emberek egyedül is boldogultak, és képesek voltak annyi kaját előállítani közösség nélkül is, amivel fenntartották az életüket.
De ha egy jóval melegebb, szárazabb, sivatagosabb területen kivetett valakit magából a közösség, akkor az illető hová jutott? A sivatagba, ahol éhenhalt.
Tehát egy szélsőséges, kiszolgáltatott környezetben az egyén nem tehette meg azt, hogy a közösség nélkül élje az életét. Itt a közösség fenntartása fontosabbá vált, mint az egyén érdeke.
És nem csupán alá kellett rendelődni egy közös akaratnak, hanem még a "védett" közösségen belül is szinte rabszolgaként kellett gürizni, az öntözőcsatornák kiásásával, folyamatos karbantartásával, a földek kézi erővel való öntözésével, és az összes többi melóval.
Persze hogy folyamatosan azon agyaltak, hogyan könnyíthetnének az életükön, például korán kitaláltak különböző vízátemelő szerkentyűket, vízikerekeket stb, amikre nincs szükség kedvezőbb éghajlati körülmények között.
Tehát - a kiszolgáltatottság több dologra sarkallta a Termékeny Félhold lakóit.
1. közösségnek való alárendelődés
2. technikai fejlődés
3. a megtermelt javakért való aggódás, azok túlféltése
4. másoktól való élelemrablás megkísérlése
Mindezekből következik, hogy itt alakult ki egy olyan társadalomszerveződési modell, ami az elnyomásra épült, és ezzel párhuzamosan a technikai fejlődés motorja lett. Európában, pl. a Kárpát-medencében ennek senki sem látta szükségét, mert mindenki boldogult egyedül is. Itt a történelem úgy alakult, hogy különböző hódítók leigázták a területet, de innen szinte soha nem indult ki hódítás. Nem azért, mert az itteni nép ostoba, gyönge, szegény lett volna, hanem azért, mert soha nem volt olyan mardosó hiány, ami másoktól való lopásra, rablásra, mások leigázására késztette volna az embereket. Itt soha nem volt tömeghalált okozó éhínség, de még csak tömeghalált okozó pestisjárvány se.
Nem mondom, hogy Európában, azon belül a Kárpát-medencében könnyű boldogulni, de könnyebb, mint a Közel-Keleten.
Ha a Közel-Kelet "Termékeny Félhold", akkor a Kárpát-medence maga az Édenkert.
A lényeg tehát: a körülmények nehézsége, az életfeltételek szűkössége arra kényszerítette az embereket, hogy meghajoljanak egy központi akarat előtt, behódoljanak egy főnöknek, szolgaként alárendelődjenek neki.
És ha az egész társadalom alá-fölé rendeltségi viszonyokból áll, akkor abból következik, hogy a családi viszonyok, a két nem viszonya is az alá-fölé rendeltségre fog alapulni.
Európai viszonyok között, ahol az egyéni gazdálkodók külső segítség nélkül is fenntartották a gazdaságukat, a nemek viszonya is kiegyenlítettebb volt. Minden gazdálkodó csinálta a maga dolgát, és a családon belül is mindenki végezte a maga dolgát.
De ahol az emberek megszokták, hogy alárendelődnek a parancsnoknak, a családon belül is az lett a lényeg, hogy ki rendelődik alá a másik parancsainak.

annamanna 2014.12.08. 06:56:21

(folyt.) A patriarchális rendszerben szerintem az a lényeg, hogy van olyan személy, aki diktál, és van "alattvaló". Szerintem nagyon is lehetséges, hogy a látszólagos főnök a férfi, de titokban, rejtetten a nő. (www.youtube.com/watch?v=mS9f7V3U4RI ) Mert számomra igencsak feltűnő, hogy a patriarchális rendszerben felnőtt nők mennyire lusták, hanyagok, nemtörődömek. A cigány nők egészen elborzasztó módon semmittevők, de mint írtam, török és etióp nő lakását is láttam, és mindegyik "kupleráj" volt. (Mindkét nő HTB, tehát a házimunka a számukra nem "második műszak" lett volna. Mindketten igyekeztek valaki másra átcsűrölni a munkát, az etióp nő lakását egyszer én is takarítottam három napig, amíg csak meg nem elégeltem a "vendégszeretetet"). Az etiópnak hat gyereke van, egyik se csinált semmit, csak lógott a számítógépen. Az egyik gyereke nemrég elindult egy tehetségkutatóban, ahol a zsűri tagjai egyöntetűen azt állapították meg róla, hogy arrogáns, szemtelen, pofátlan, neveletlen "az anyja helyében megráznám, hogy tessék viselkedni". Ő maga azt mondja, hogy "várja az ingyenpitét", tehát potyaleső, és hihetetlenül beképzelt. "Ekkora király vagyok"... Ilyenné tette az a nevelés, ahol semmit se kellett csinálnia, mert az anyja semmit sem várt el tőle, mert ő maga se erőltette meg magát soha.
Azt is említettem, hogy az olaszoknál egymillió kelet-európai nő dolgozik háztartási alkalmazottként, de még több milliót várnak, mert az olasz nők valahogy nem győzik a házimunkát. A németek igen. Ők elvégzik, az olaszok nem. Az olaszoknál sokkal nagyobb hagyománya van a patriarchális modellnek, és úgy tűnik, az olasz nők hanyagabbak.
Ha egy családban az a lényeg, hogy ki a főnök, és az a főnök, aki nem csinál semmit, és én azt látom, hogy a "patriarchális" családok női jóval kevesebb dolgot csinálnak meg, akkor ott mégis ki a főnök? A szerencsétlen elnyomott nő? Valami hiba van akörül, hogy a patriarchális modell "az apa elismerése", és akörül, hogy az ilyen családmodellben élő nők lusták.
A férfiak tekintetében is van különbség - ahol a patriarchális rendszer a legerősebb, ott a férfiak is elég dologtalanok és harciasak, a cigányoktól kezdve a tálibokig.
Én azt mondom, hogy szerintem mindez egy olyan társadalomszerveződési kényszerből ered, ahol az egyik ember alávetette a másikat azért, mert a közösség tagjai egyedül nem lettek volna képesek boldogulni.
A patriarchális rendszer az állam következménye, nem az élelemtermelésé. Ahogyan a kurva, mint intézmény is az államiság eredménye, a törzsekben nincsenek kurvák. És nem építenek városfalakat sem. És nem öntenek rézágyút, mert azt egyetlen személy nem tudja előállítani, ahhoz magas fokú munkaszervezésre van szükség.
Én azt mondom, az emberiség két úton tud elindulni. Vagy az egyének igyekeznek magukból a legtöbbet kihozni, autonóm módon önmagukat uralni és birtokolni - vagy megpróbálják másokból a legtöbbet kihozni, a környezetüket leuralni. Az egyik út ahhoz vezet, hogy az egyéni méltóság fontosabb lesz, mint a kapcsolat. Tehát a megalázó kapcsolatnak nincs értelme, ebből következően a kapcsolatokat nem a kényszer szervezi, nem kényszerűségből kötik őket.
A másik úton elsősorban a külvilágot igyekeznek az emberek birtokba venni és leuralni, miközben elfelejtkeznek az önuralomról. Ezt a világot a kényszer szervezi, minden szinten. Szerintem a nők részéről a szextől való húzódozás, és emiatt a kurvával való vigasztalódás szokása is onnan ered, hogy a párkapcsolatokat kényszer alapján kötik. Az államban élő, patriarchális rendbe belenyomott nők, akik fölött úgy rendelkeznek, mintha vagyontárgyak volnának, megalázottnak érzik magukat, emiatt elveszítik a szexuális érdeklődésüket, és innentől kezdve szükség lesz a kurva szolgáltatásaira.
Nézzük mondjuk a trójai háború sztoriját, ami a hellenisztikus kor előtt cirka ezer évvel korábban játszódik, tehát nagyon archaikus korból való, és kőkemény hódító háború volt, ami egy nulla jelentőségű ürügy alapján robbant ki (legalábbis a mítosz szerint).
Ebben két nőmodellt írnak le. Az egyik Szép Heléna, akiről úgy tárgyalnak a háta mögött, mint egy darab hátszínről, alku tárgya, adják-veszik, és a történet szempontjából annyi a jelentősége, hogy szép és lehet vele szexelni.
A másik Pénelopé, Odüsszeusz felesége, aki a férje távollétévben felneveli a gyereküket, elboldogul a gazdaság irányításával, folyamatosan dolgozik, és nem hajlandó egyetlen kérővel sem megcsalni a férjét. Az ő legfontosabb jellemzői a szorgalmas munka és a hűség.
Két férfimodellt is bemutatnak a művek: az elsőnek a főhőse Brad Pitt (ja nem, Akhilleusz), aki hisztérikus, biszexuális, agresszív, összeférhetetlen, mindenkivel vitázik és ellenségeskedik, egy nővel sem bír hosszú távú kapcsolatban élni, és egy férfi áll hozzá a legközelebb. A szöveg végére meghal, harc közben megölik, mert kifürkészik a gyönge pontját. Ő inkább erős, mint okos.

annamanna 2014.12.08. 06:59:23

(folyt.) A másik főhős, Odüsszeusz viszont nagyon is csavaros eszű, ravasz, találékony, képes egy egész csapatot vezetni, minden bajból kivágja magát, a szöveg egészében életben marad, és folyamatosan törekszik haza a feleségéhez. Út közben több nővel is találkozik (és ki is próbálja őket, mert miért is ne), de egyiknél sem marad ott, mert egyik sem ér fel a feleségével. Tehát a Pénelopé-féle nőmodell szexuális vonzereje nem kisebb, mint a Szép Heléne-féle modellé, mert egyikről sem akar lemondani a férje. Odüsszeusz ugyanúgy öl Pénelopé birtoklásáért, amikor hazatérve szembetalálja magát a kérőkkel, ahogyan Meneláosz háborút szervez azért, hogy a nejét visszakaphassa.
A különbség annyi, hogy Helené alapvetően "csak" szexre kell, és őrizni kell, vigyázni kell rá, addig Pénelopé a szex mellett nagyon teherbíró a munkában is, és megbízható, nem kell őrizni, mert őt nem lehet ellopni. Szerintem ez a kétféle férfi- és nőmodell a mai napig megtalálható, alaposan elkeveredve a társadalomban. És alapvetően egymáshoz is tartoznak. Ahogy régen mondták: suba a subához, guba a gubához; ennek mintájára a Helené-típusú nő és az Akhilleusz-típusú férfi egymásra talál, ahogyan a Pénelopé-típusú nő és az Odüsszeusz-típusú férfi is. (A mítosz szerint: Heléne halála után a boldogok szigetére került, ahol Akhilleusz felesége lett.)
Az egyik típusra szerintem Palácsik Tímea és Damu Roland a példa; a másik típusra pedig ez a házaspár: www.hetek.hu/interju/201102/lukacs_erno_egy_igazi_anticeleb

"Viszont logikailag is mindenképp jócskán meg kellett előznie a patriarchális rendszernek az államiságot, ellenkező esetben az első uralkodóknak/államvezetőknek nőknek kellett volna lenniük."
Persze, mondjuk egy háborúban a nő azt mondja: utánam, srácok! "Call me the governor!" www.youtube.com/watch?v=pt8VYOfr8To A nőknek sokkal könnyebb egy férfit manipulálni, (magyarul a farkánál fogva vezetni), mint FELELŐSSÉGET VÁLLALNI egy egész közösség vezetéséért. A girlpower ravasz és rejtőzködő, simulékony és hazug, magát behódolónak mutató, miközben manipulál. Soha nem nyílt és egyértelmű, ez nagy különbség a férfiak és a nők között, és emiatt a nőknek meglehetősen könnyű dolguk van. Amíg a férfi egy másik férfi támadásától tart, nem veszi észre, hogy a nyakában cipel egy élősködő nőt. "Észre sem veszed, és már átvert a palánkon" - mondogatta egy idős rokonom, aki mellesleg maga is lelkesen próbálkozott a sunyi kétszínűséggel.

"Mezopotámia például abban az időben például maga volt a paradicsom"
Irak éghajlata sivatagi hu.wikipedia.org/wiki/Irak#.C3.89ghajlat és ez pár ezer évvel ezelőtt sem volt más. A hegyekben esik a hó, de az ókorban a földművelés a folyóvölgyekre korlátozódott, mert Mezopotámiában is csak öntözéses földműveléssel lehetett boldogulni, ahogyan Egyiptomban. A Kárpát-medence földi paradicsom volt, tényleg, de Irak területe sosem.

"Az európai emberek pedig a Föld bármely vidékére vetődtek, ott magasabb fejlettséget értek el, mint az ottani őslakók (pl.: Amerika, Dél-Afrika, Hong-Kong)."
Mert addigra Európában már államban éltek, azokon a területeken pedig, amit gyarmatosítottak, törzsi társadalmakban. Vagy olyan államokban (a Távol-Keleten) amik valamilyen ok miatt gyengébb eredményeket értek el a technikai fejlődésben, noha sokáig jobban álltak Európánál, de lemaradtak, tehát az állam erőforrásait nem az innovációra összpontosították.

"Továbbá azért Európában is voltak igen kemény elnyomások évszázadokon keresztül, gondolhatunk itt Angliára, Oroszországra, Skandináviára, stb.)."
Mert az állam alapvetően elnyomó szervezet, mindenhol, minden állam alapvetően elnyomó. Ahol állam van, ott alattvalók vannak, akiket az állam kizsákmányol. És Európa sem úszta meg az államiságot, ez a fajta rendszer a katonai és technikai fölénye miatt délről szépen végighódította az egész kontinenst.

annamanna 2014.12.08. 07:02:22

@TrollEdomer: "Ez nem torzítatlan mintavétel, ezen nők jó része direkt pénzes pasikért megy gazdagabb országokba."
A török nőnek már a szülei is Bécsben éltek, ő tehát második generációs bevándorló. Az etióp nő férje pedig jamaikai, Pesten találkoztak, mindketten a BME-re jártak, még a nyolcvanas években, és a komcsi kormányzat úgy döntött, hogy "profilidegenek a világifjúsági találkozó univerzumától", kihajították őket az országból, ettől kezdve a fickó taxisofőrködött Bécsben. Pénzes pasinak nem mondanám, ráadásul a nő előkelő etióp családból származik (és mellékesen világosabb is a bőre, mint a férjének).
Szerintem ez egyszerűen kulturális szokás azokon a helyeken, ahonnan származnak. Ismertem egy szír férfit is – hát, meglehetősen tohonya volt, lusta, azt kereste, hol foghatja meg a dolgok könnyebb végét. Például nem vetette meg azokat a nőket, akiket könnyű ágyba vinni. Nem volt válogatós, 120 kilóig bárki megfelelt az ízlésének, tőle jóval idősebb nő is a barátnője lehetett (ha volt elég pénze).
Lehet, hogy teljesen véletlenül alakult úgy, hogy én pont lusta embereket fogtam ki "egzotikus" ismerősként (hogy ne mondjam ki a színesbőrű szót), tehát akik hagyományosan patriarchális országokból származnak, és nem szabad általánosítani és sztereotípiákban gondolkozni; de ha belegondolsz a világgazdasági mutatókba, akkor talán mégsem egészen sztereotípia és véletlen a dolog. A németek állítólag szorgalmasak, és nem patriarchális családokban élnek. Szerintem van összefüggés. És az eltérés inkább a nők hagyományos társadalmi megítélésében, szerepében van, mintsem a férfiakéban. Szerintem ahol a nő szorgalmasabb, ott a férfi is szorgalmasabb lesz; ahol a nő lustább, ott a férfi is ellustul. (Pl. a jamaikai férfi már nem taxizik, hanem lelkipásztor, és eltartatja magát a hívekkel. Szerintem ebben lehet szerepe a feleségének is. Ő miért törje össze magát, ha közben a nő kényelmesen elvan otthon? Inkább ő is keresett egy könnyebb utat, olyan hülyéket, akik hajlandóak eltartani őt Isten nevében).
A nő ott szorgalmasabb, ahol nem szorítják be a patriarchális családmodellbe. Például Luther Márton felesége egy szökött apáca volt, akit aztán nem lehetett irányítani. A nő szekerezett, sört főzött, panziót vezetett, zöldségeskertet művelt, és felnevelt 16 gyereket – ebből hatot ő szült Luthernek, tíz pedig elhalt rokonoktól maradt rájuk. Különösebben nem izgatta, amit Luther mond, például egyáltalán nem volt hajlandó Bibliát olvasni, csak amikor Luther már kínjában pénzt fizetett érte. Teljesen fölösleges időpocsékolásnak tartotta a Biblia olvasását. És ő volt Luther Márton felesége, ami végül is elképesztően vicces. Szerintem csak azért tudott ilyen "nőstényördögként" pörögni, mert a korabeli német társadalomban ezzel nem keltett különösebb megütközést, nem lógott ki totál a társadalomból, tehát a német nők nem voltak bezárva a családi házba, nem voltak különösebben korlátozva.

@Ahasverus: "Ez a gondolata kimondottan tetszett."
Hát ezt nagyon szépen köszönöm. Ilyesmit olyan ritkán kapok, hogy ez minimum egy karácsonyi ajándék volt. Szóval köszönöm, és bocs a korábbiakért, azt sajnálom. Ezt pedig nagyon köszi.

*Mellékesen: az Alföldön legföljebb ún. fokokat építettek, amivel az folyók áradó vizét szabályozták. Amikor a török hódítás idején a krími tatárok kipusztították az Alföld lakosságát, elveszett a fokgazdálkodás tudománya, és a később beköltözők (szerbek, svábok, egyebek) már nem törődtek vele, így a táj elmocsarasodott, végül muszáj volt gátakat építeni, ami a táj lassú elsivatagosodásához vezet.
(Zárójelben jegyzem meg, hogy valójában a törökök segédcsapatai, a krími tatárok pusztították ki a magyarokat, akik mellesleg a mai napig putriban élnek, azóta ennyire vitték, mert "bajszos népünk győzni fog". Szerintem ők is látványos példák arra, hogy a "hagyományos patriarchális" társadalmi rendszerhez ragaszkodók lusták és erőszakosak, ez egyszerűen működésképtelen modell.
A pestis is a krími tatároktól került be Európába, mellesleg: "A legnagyobb európai pestisjárvány 1347–1353 között zajlott, miután 1346-ban a genovaiak Krím-félszigeten található Kaffa (ma:Feodoszija) erődjébe az ostromló kipcsakok (tatárok) – egyfajta biológiai fegyverként – katapultjaikkal számos, pestisben meghalt ostromló katona tetemét lőtték be. A járvány megjelent a városban is, ahol több ezer genovai polgár tartózkodott. A járvány miatt a lakosság hajókon menekült el Kaffából, így a pestis eljutott Konstantinápolyba, majd Velencébe, Messinába, Genovába és Marseille-be, és onnan terjedt az európai kontinens belsejébe, illetve a tuniszi kikötő révén Észak-Afrikába"
Ezeket csak azért írtam be a krími tatárokról, mert egyrészt érdekes összevetni a mai aktuálpolitikával, a Krím körüli huzavonával, másrészt a Krímben említik utoljára a hunokat, ezért szerintem az eltűnt hunok könnyen lehet, hogy valójában a krími tatárokkal azonosak, ami a mi szempontunkból nagyon nem volna mindegy).

annamanna 2014.12.08. 08:11:38

Még a példákhoz néhány, ami eszembe jut: talán jobb lett volna a Radnóti - Gyarmati Fanni házaspárt említeni.
A lényeges különbség szerintem, hogy a nő terhelhető és megbízható, vagy nem terhelhető és nem megbízható. Én itt látom az alapvető különbséget a két modell között.
Legyen még példa József Attila két legfontosabb nője, Szántó Judit és Vágó Márta. Szántó Judit dolgozott, zokszó nélkül eltartotta Attilát, elviselt minden nyomort, és azok az évek voltak a legtermékenyebbek a versírás szempontjából, amit együtt töltöttek, mert eléggé biztonságos hátteret nyújtott.
Vágó Márta nagyon okos és szép lány volt, de esze ágában sem volt bármiféle módon leterhelődni Attila mellett. Férjhez ment valami némethez, de nagyon gyorsan elvált, kicsit úgy tűnik, mintha leszbikus lett volna, de annyi biztos, hogy pszichésen beteg, ugyanúgy terápiára járt, mint Attila. Jól el is hízott, és nem kért a férfiakból.
József Attila anyja terhelhető és megbízható nő volt, és ő szintén olyan nő mellett volt képes évekig élni, aki terhelhető és megbízható volt. Aki se terhelhető, se megbízható nem volt, azzal együtt élni se lehetett, akármennyire jó lett volna.
Vagy pl. itt van ez a reklámfilm: www.youtube.com/watch?v=obETnoYHcBU - ha már az is baj, hogy az automata mosógépből ki kell venni a ruhát, és emiatt W. N.- hisztizik egy sort, és még erről is a férfiszidalmazás jut eszébe, mert PicaSSo női miatta lettek öngyilkosok meg bolondok, akkor W. N. nem terhelhető, és nem hiszem, hogy megbízható, sőt pöttyet leszbigyanús.

Tehát, összességében azt gondolom, hogy a mostani feminista-antifeminista dichotómia kicsit tévút, én inkább társadalmi modellek különbségét látom, amik kihatnak a nemek kapcsolatára is.

Deansdale 2014.12.08. 08:31:45

@annamanna: Szerintem kevered a temperamentumot a társadalmi berendezkedéssel. A magyaroknál vagy németeknél semmivel sem volt kevésbé patriarchális a rendszer, mint a cigányoknál vagy az olaszoknál. Számodra a patriarchális a lusta szinonímája, és meg vagyok győződve, hogy ezt a szót általában nem ebben az értelemben használják :)

A másik probléma, hogy amit manapság látsz, az nem patriarchális rend. A kortárs tapasztalataid és példáid sánták, mert 50-100-150 éve mindenhol lerombolták a patriarchális rendszer alapjait. Amiben élünk, az legjobb esetben is afféle hibrid, de jobban hajaz egy matriarchátusra, amiben a férfiak csak sétáló pénztárcák és bohócok. Ezért látsz otthon lebzselő háziasszonyokat, akik szarnak mindenbe. Egy klasszikus patriarchális rendben ez nem egészen így működött.

Honnan tudom, hogy ez a rend a legkevésbé sem patriarchális? Például abból, hogy a nyugati országokban egyre több helyen törvény tiltja az apasági teszteket. Ha belegondolsz, hogy ez mennyire hajmeresztő lenne egy "apajogú" társadalomban... Persze ez csak egy példa, van még ezer.

Deansdale 2014.12.08. 08:50:26

@annamanna: A házaspárokról... Szerinted Odüsszeusz nem patriarchális családmodellben ért? Mert de :) A matriarchális rendszerekre egyáltalán nem jellemző a monogámia, így ott nagyon nehezen találnál tartós házasságokat.

Az egyéni kvalitások nem annyira függnek a társadalmi rendtől - mindig vannak kitartó, hűséges, munkabíró nők és férfiak, akik néha egymásra találnak, néha nem. De ez teljesen független attól, hogy a vagyon apai vagy anyai ágon öröklődik, vagy hogy elismerik-e az apaság intézményét (ami az elsődleges különbség matr. és patr. között).

Tényleg vannak érdekes gondolataid, és látszik hogy olvastál is sokat a témában, de teljesen a saját szád íze szerint átdefiniáltál fogalmakat.

Ja, a közel-kelet nem volt mindig sivatagos. A bibliai időkben még termékeny terület volt, a földműveléssel tették tönkre. Vissza is lehetne zöldíteni, csak egy kis ész kellene hozzá, meg egy kis munkát kellene befektetni, csakhát azokon a területeken egyikből sincs sok.
www.youtube.com/watch?v=xzTHjlueqFI

Ez meg eszembe juttatja azt is, hogy a patriarchális rend nem kígyóolaj, nem varázsmegoldás a világ összes problémájára. Buta emberek patr. rendben sem fognak az égig fejlődni, úgyhogy a cigányokkal és négerekkel példálózni duplán problémás. Tudom, hogy nem polkorrekt ezt emlegetni, de az átlagos IQ-juk eléggé elmarad a fehérekétől. Az ő gondjuk nem a társadalmi berendezkedés milyensége, hanem hogy a képességeik egy bizonyos sorsra/életmódra predesztinálják őket. [Persze lehetnének így is hasznos tagjai a társadalomnak (akár patr., akár matr.), ha nem uszítanák őket a többség ellen.]

TrollEdomer 2014.12.08. 09:11:20

A fritzek munka és szabálymániások.

A kelta asszonyok kardot is foghattak, ettől még nekem semmi bajom mostani írekkel, de nem lehet azt mondani, hogy világszerte a precizitás és szorgalom mintaképeiként ismernék őket.

2014.12.08. 11:18:45

@annamanna:

"A nő ott szorgalmasabb, ahol nem szorítják be a patriarchális családmodellbe."
"ahol a patriarchális rendszer a legerősebb, ott a férfiak is elég dologtalanok és harciasak, a cigányoktól kezdve a tálibokig"
Ez igen nagy butaság, már meg ne haragudj.
Hogy mást ne mondjak, Kína és Japán az egyik legerősebb patriarchális modellel bír már évezredek óta, és nézd meg a kínai és japán nőket és férfiakat. Az ő munkamoráljukhoz képest még a németek is elbújhatnak. (Mellesleg a németek is erős patriarchális rendben éltek mindig is.) Ne keverd a patriarchális-matriarchális rendszert oda, ahol nincs helye. Amiről te beszélsz, azok az adott népcsoportra/rasszra jellemző viselkedésminták, nem pedig a családmodell eredménye.

Egyáltalán nem lesz dologtalanabb senki azért, mert patriarchális rendszerben él.
Sőt, előnye, hogy a matriarchálishoz képest a férfiak sokkal többet dolgoznak.

---

"Az államban élő, patriarchális rendbe belenyomott nők, akik fölött úgy rendelkeznek, mintha vagyontárgyak volnának, megalázottnak érzik magukat"
Aha, biztos megalázottak voltak abban a szörnyű patriarchális rendszerben.
Nézd csak:
www.ferfihang.hu/2012/07/25/az-elnyomott-nok-hangja/
Idézet a cikkből:
'Bámulatos, hogy városaink utcáin a cipész, a hentes vagy a hordár felesége selyemruhában jár és aranyláncokat visel nyakán, gyöngyöket és értékes gyűrűt… És megfigyelhetjük a férjét, amint húst darabol, vagy terhek alatt görnyed mint a szamár, bemocskolva állatvérrel, szegényesen öltözve olyan ruhában, amit zsákanyagból varrtak… De ha valaki jobban belegondol, érthetőnek és indokoltnak fogja ezt találni, hiszen magától értetődik, hogy a hölgynek – még ha nemtelen családba született is – kijár a csillogás az ő természetes kiválósága és méltósága okán, míg a férfinak természetes a dísztelenség, hisz a nő rabszolgájának, teherhordó szamarának született.'

Mikor az "elnyomó" az valójában rabszolgája az "elnyomottnak".
Micsoda érdekes elnyomás! :)

2014.12.08. 11:27:09

@Deansdale:
Egy dologban kijavítanálak, ha nem gond.
Az általad említett elsivatagosodásra a földművelés (és még inkább az állattenyésztés) csak rásegített. De a fő kiváltó ok nem abban keresendő, hanem a monszunzóna határának délebbre vándorlásában (csapadékmennyiség csökkenésében).
Persze ha a mezőgazdaság nem úgy alakult volna, akkor nem lenne ennyire gáz a helyzet a csapadékszegény éghajlat ellenére sem.

Deansdale 2014.12.08. 11:35:46

@zombigyilkos: Ebben régebben is volt vitám valakivel... Ha csökken a csapadék, a szárazságtűrő növények még prímán megélhetnek, sőt, kis odafigyeléssel a kevés vízzel is lehet jól gazdálkodni. (Lásd a videót amit linkeltem.)

A probléma persze összetett, ezt nem vitatom, de a monokultúrás földművelés olyan mértékben erodálja a talajt, amit nem lehet kihagyni az egyenletből. Az USA-ban van számtalan olyan hely, ahol 100 éve még gazdálkodtak, mára meg elsivatagsodott. Nem biztos, hogy ezt a rohamtempót is az időjárás számlájára lehetne írni.

Megnézed ezt a képet:
bif.rs/wp-content/uploads/2013/05/monokultura.jpg
...és egyből láthatod, hogy a mezőgazdaság hogyan ágyaz meg a sivatagosodásnak. Az erdőirtás elvégzi a munka dandárját, a talajforgatás, a napfénytől és széltől való védettség teljes megszüntetése pont elég ahhoz, hogy egy-két aszályosabb év alatt a talaj használhatatlanná váljon.

Persze ha neked van igazad (ami abszolút lehetséges :), akkor is lehetett a "termékeny félhold" valóban termékeny még a történetírók idején.

annamanna 2014.12.08. 14:09:07

@Deansdale: "németeknél semmivel sem volt kevésbé patriarchális a rendszer, mint a cigányoknál vagy az olaszoknál."
Marx írt vmi olyasmiről, hogy míg az "ázsiai termelési mód"-ban az ember először is egy közösség része, és úgy jut földhöz, addig a germán rendszerben először is földtulajdonos, és aztán lesz egy közösség tagja.
Ez gyakorlatilag szerintem nem más, mint az állam és a törzs felépítése közti alapvető különbségtétel.
Amíg keleten már több ezer éve államokban éltek az emberek, addig az európai germánok törzsekben. Ők a hódító római állammal kerültek összeütközésbe, majd annak bukása után, azzal valahogy összeolvadva alakítottak ki vmiféle európai "hibrid" rendszert, hűbériséget és így tovább, a mai jóléti államokig.
Persze hogy az európai rendszer hibrid. Ez az, amit ma látsz magad körül. Átszövi az államiságból fakadó hatások csakúgy, mint a viszonylag szabadabb európai légkör.
Olaszországban vannak a legerősebb birodalmi (állami) hagyományok, ezért az olaszoknál a legerősebb a patriarchális családmodell. Ez nem temperamentum kérdése, hanem törvényszerű.
Az első etruszk állam állítólag a bukott trójai állam menekültjeiből jött létre. Szerintem a cigányok is valamiféle bukott állam hontalanná vált menekültjei lehetnek. Végül is sok nomád állam is létezett, pl. a kazár birodalom, a hun birodalom, amik szintén állami struktúrát mutattak, csak nem volt letelepedett a lakosságuk.
Szerintem meglehetősen egyszerű a dolog - az állam elnyomókra és elnyomottakra oszlik, uralkodó osztályból és alattvalókból áll (bőség és ínség, a régi magyar nyelv szerint, avagy uruszág).
A törzs meg nem oszlik elnyomókra és elnyomottakra, ott nincsenek alattvalók.
Ami az Odüsszeuszt illeti - a trójai háború olyan archaikus korban játszódik, amikor még izmosan éltek a törzsi hagyományok. Pénelopé alakja rendkívüli módon emlékeztet a Salamon király által leírt "derék asszony"-ra, aki szintén "királyné", és szintén éjjel-nappal sző: biblia.biblia.hu/read.php?t=1&b=20&c=31&v=10#v8 - innentől lefelé.
Nagyjából egy időben írták a két sztorit, i. e. 1000 körül, most 200 év ide vagy oda nem számít.
Mindkét társadalom épp átmenetben volt a törzstől az állam felé. Salamon előtt csak két királya volt Izraelnek, Saul és Dávid, azelőtt törzsi társadalomban éltek, szóval ez még nagyon kezdetleges államiságnak számított.
A görög törzsek is elég változatos képet mutattak, ráadásul ott soha nem is alakult ki egy nagyobb centrális államhatalom. Odüsszeusz Ithaka szigetének "királya" volt, ami nem jelentett sokkal nagyobb hatalmat, mint Saint-Exupery kis hercegéé. Egy kis sziget, volt pár cselédlány meg egy kondás. Állami bürokrácia, hivatalnokok, hadsereg, rendőrség, pénzverés és egyéb kutyafüle sehol sem volt. Pénelopé alakja sokkal inkább egy dolgos közrendű asszony képét mutatja, mint egy uralkodónőét.
Ahogy a németeknél is nagyobb hagyománya maradt a törzsi viselkedésnek. Azt biztosan tudod, hogy ott sem volt igazán erős központi államiság - a németek majd 300 apró hercegségecskére szétszabdalva éltek, csak a 19. sz. második felében egyesítette őket Poroszország.
Egy kicsi államban pedig nem tud olyan erős állami struktúra kiépülni, hogy az teljesen átírja a hagyományokat. Perifériális területekre is jellemző, hogy tovább élnek a hagyományok, pl Erdélyben sokkal tovább éltek az archaikus dolgok, mint Pesten.
Ithaka tehát egy viszonylag archaikus világ, Odüsszeusz nem valami nagy "király", akit aranymaszkban temetnek el a rabszolgák. Agamemnónnak fennmaradt aranymaszkja, meg nagy palotája, Odüsszeusznak perszehogynem.

"Ezért látsz otthon lebzselő háziasszonyokat, akik szarnak mindenbe."
Én továbbra is azt gondolom, hogy ezek társadalmi modellek, amiket ma bőven elkeveredve, hibrid módon látunk magunk körül. Az természetes, hogy az uralkodó osztályokban mindig is úgy volt, hogy a nők nem dolgoztak, és elzárták őket, az úr személyes magánhasználatára.
Az elnyomott réteg ezt nem tehette meg, úgyhogy a proli és jobbágy asszonyok güriztek, mert különben felfordultak volna éhen.
Az a "patriarchális" rendszer tehát, ahol a nők megengedhetik maguknak azt, hogy lustálkodjanak, és ne keveredjenek bele a való élet nyűgös dolgaiba, alapvetően úri mentalitás. Ahhoz pedig olyan termelőerők birtoklása szükséges, amit egy ember saját munkájából nem tud előteremteni, csakis mások elnyomása révén. Tehát mindenképpen kell hozzá becstelenség, aljasság, valamiféle bűnösség.
Aki becsületes, az nem nyom el másokat, és nem jut hozzá annyi anyagi erőforráshoz, amivel megengedheti magának, hogy mondjuk Szíjjártó Petike módjára 700 nm-es házikóban éljen, hozzá hatalmas nyaralót tartson fenn, összesen legalább 10 szolgát alkalmazva, miközben a nejének egyéb dolga sincs, minthogy megszoptassa a kölyköt. (ld. ellenpéldaként José Mujica elnök életmódját).

annamanna 2014.12.08. 14:14:36

@Deansdale: "Ja, a közel-kelet nem volt mindig sivatagos. A bibliai időkben még termékeny terület volt, a földműveléssel tették tönkre."
Ami számít, az az éghajlat. Irak éghajlata sivatagi. Sivatagi éghajlaton nem lehetséges dzsungel, se egyéb termékeny táj. A sivatag az sivatag. Ha emlékszel az ókor egyik csodája volt Szemiramisz függőkertjei, amire nem lett volna szükség, ha buja hegyi táj lett volna a közelben. A mezőgazdasági művelés ezt nem tudja gyorsan és teljesen tönkretenni, például a Kárpát-medence sem vált sivataggá attól, hogy több ezer éve mezőgazdasági termelés folyik benne.

"Vissza is lehetne zöldíteni, csak egy kis ész kellene hozzá, meg egy kis munkát kellene befektetni, csakhát azokon a területeken egyikből sincs sok."
Szerintem ennek az állami hagyományaik az oka, nem pedig valamiféle genetika.
Azt még hozzáteszem, hogy két darab szírt ismerek, az egyikük benősült a családunkba. Ő nagyon szegény családból való, ösztöndíjjal orvosnak tanult, esze ágában sem volt visszamenni Szíriába, itt tökéletesen beilleszkedett.
A másiknak a családja jobb módú volt, rengeteg állattal, előkelő ismerősökkel. Az a pasi is orvosnak tanult itt, de ő sokkal lustább volt, őt "nem kergette a tatár", hogy komolyan teljesítsen.
A szegény családból származónak muszáj volt szorgalmasnak lennie, így ő többre vitte. Minimum annyira, hogy életben maradt; amelyik visszament Szíriába, az valószínűleg már nem is él.

"négerekkel példálózni duplán problémás. Tudom, hogy nem polkorrekt ezt emlegetni, de az átlagos IQ-juk eléggé elmarad a fehérekétől. "
Mint említettem, az etióp-jamaikai házaspár a BME-n ismerkedett meg, mert mindkettő itt tanult. Én nem tudnám elvégezni a BME-t, ha ezer évig élnék, akkor sem, pedig nem vagyok se néger, se cigány. Akkor sincs annyi eszem, amennyi oda kéne. Nekik van.

@zombigyilkos: "nézd meg a kínai és japán nőket és férfiakat. Az ő munkamoráljukhoz képest még a németek is elbújhatnak."
Ahol a nők keményen dolgoznak, ott nem lehet őket elzárni. Ahol elzárják őket, ott nem fognak keményen dolgozni.
Hogy számodra mit jelent a német meg japán, kínai patriarchális rendszer, azt nem tudom, de az biztos, hogy ahol a nő dolga alapvetően a kefélés és más nem nagyon, ott a nőt el lehet zárni, és ügyelni az "erkölcseire", mármint hogy más ne férjen hozzá (mint Braun Évát); de ahol ennyi nem elég az "üdvösséghez", mert a nőnek is muszáj sokat teljesítenie, ott nem lehet folyamatosan bezárni, megalázni, korlátozó rendelkezésekkel sújtani.
Ezen egyik nap pl. eléggé röhögtem: www.life.hu/intim/20131128-megjelent-a-ferj-terhes-szeretoje-a-lagziban-es-nekiesett-a-menyasszonynak-kinaban.html - azt írja a cikk, hogy "harcias amazonok" – hol vannak itt a megalázkodó, szolgalelkű, patriarchális modell által elnyomott kis asszonykák? Ezek dolgozó nők, a jogaikat piszkosul érvényesítik, tűzön-vízen át, megszerzik, ami kell nekik. Kínában történt tavaly karácsony előtt az is, hogy a pasi inkább leugrott a hetedikről, mert nem bírta tovább a barátnője vegzálását a plázában. Az elnyomott kis kínai nők, hehe. Szép álom.

"Amiről te beszélsz, azok az adott népcsoportra/rasszra jellemző viselkedésminták, nem pedig a családmodell eredménye."
Igen nagy hiba ez a genetikai szemlélet. Ismerek nagyon szorgalmas cigányokat, ez pl egy kiemelkedően jó videó: www.youtube.com/watch?v=bngX-uAsM-4
A titka az, hogy nem patriarchális cigány családban nőtt fel, tehát olyan felnőtteket látott maga előtt, akik dolgoztak és betartották a szabályokat – ezt tanulta meg és ő maga is így él. Az eltérés nem a genetika, hanem a neveltetés.
Mint írtam, nekem is van szír (és cigány!) rokonom is, mindketten totál beilleszkedtek a magyar társadalomba, dolgoznak. Semmilyen genetikai, rasszbeli eltérés nincs a viselkedésükben.
A titok a neveltetés, leginkább az anya viselkedése – ha az anya szorgalmasan dolgozik, a gyerekei is ezt fogják követni; ha az anya lusta, hanyag, nemtörődöm, a gyerekei is azok lesznek.
Az anya pedig akkor fog lustálkodni, ha ezt valamilyen ok miatt megengedheti magának, mert van olyan férfi, aki hajlandó őt eltartani anélkül, hogy dolgozna (mint a HBB hajtója, vagy mint egy úr). Nyilván azt a nőt fogják eltartani, akitől elég szexuális szolgáltatást remél cserében a pali, tehát az ilyen elzárt és munkától kikímélt nő nem egyéb, mint luxusprosti. Ilyen Palácsik Tímea, ilyen Rogán Tóniné, ilyen volt Szép Heléne és ilyenek a roma nők.

annamanna 2014.12.08. 14:24:17

@zombigyilkos: "Sőt, előnye, hogy a matriarchálishoz képest a férfiak sokkal többet dolgoznak."
Szerintem nincs olyan, hogy matriarchális rendszer, ez a kettő tökugyanaz, mert pl. a patriarchális olasz, cigány, zsidó családok feje a mama. Az olasz Mamma, a jiddische máme és így tovább. Ő a központ, az igazi irányító, neki rendelődik alá a fia, annak meg a menye; a nő karrierje tehát akkor teljesedik ki, ha a fia felnő és asszonyt hoz a házhoz, akit a mama elnyomhat. (ld Ferenc József anyjának és feleségének viszályát, Erzsébetnek esze ágában sem volt ebbe a rendbe beilleszkedni, ahogyan Dianának sem az angol royal pereputtyba).
A férfiak ott dolgoznak többet, ahol a nők is többet dolgoznak. Ahol a nők lustálkodnak, ott a férfiak sem erőltetik meg magukat. A férfi mindig többet csinál, mint a nő, sokkal látványosabban; de a viselkedése magán őrzi a nőtől átvett mintázatot.
Kolumbusz már nős, családos ember volt, amikor elindult Amerikába. Ugyan hogyan ment volna el, ha a neje nem bírta volna magát egyedül is ellátni, fenntartani, a gyerekeket nevelni? Ahhoz, hogy Kolumbusz egy hős tettet hajthasson végre, az is kellett, hogy olyan mintát lásson maga előtt, hogy a nő is bevállalós, és nem ijed meg a saját árnyékától. Tarantino azt mondta, az anyja egyedül nevelte fel, és ő látta, ez mivel jár, az anyja nagyon kemény asszony volt. Ez a keménység aztán bőségesen tükröződik Tarantino filmjeiben.

"1600-ban adták ki Velencében – a gonosz nőgyűlölő patriarchátus fénykorában."
Ez az idézet engem igazol – egyrészt, hogy Itáliában történelmileg erős a patriarchális rendszer, másrészt, hogy a patriarchális és matriarchális rendszer ugyanaz, és a patriarchális családban valójában a nő az úr, aki gyakorlatilag luxusprostiként tehénkedik rá a pasira - ha az meg tudja fizetni az ingyenélő nőt.

"a fő kiváltó ok nem abban keresendő, hanem a monszunzóna határának délebbre vándorlásában (csapadékmennyiség csökkenésében)."
A monszun éghajlatot a Közel-Keletnél keletebbre keresd.

@Deansdale: "Az USA-ban van számtalan olyan hely, ahol 100 éve még gazdálkodtak, mára meg elsivatagsodott. Nem biztos, hogy ezt a rohamtempót is az időjárás számlájára lehetne írni."
A 20-21. sz-i amerikai mezőgazdaságot nem lehet azonosítani 5-10 ezer évvel ezelőtti közel-keleti mezőgazdálkodással. Sem a hely, sem az idő, sem az eszközök, sem a módszerek nem ugyanazok, és a fogyasztói szokások sem, és egyáltalán semmi azon kívül, hogy itt is élelmet termelnek, meg ott is.
Irak éghajlata sivatagi. 5-10 ezer évvel ezelőtt is ott volt az Egyenlítő, ahol ma, a nagy időjárási rendszerek is olyanok voltak, mint ma, ott voltak felszálló meg leszálló légmozgások, ahol ma, a térkép azóta nem változott, sem az alapvető időjárási viszonyok. Akkor is csak a folyóvölgyekben tudtak élelmet termelni, öntözéses földműveléssel, mert nem esett az eső. Itt meg esik, és nem kell öntözni a búzamezőket.
Mellesleg az USA-ban is nyilván azok a területek sivatagosodnak el ma, amiken nagyon kevés a természetes csapadék, de a búzaföldeket nem öntözik, mert az mégiscsak luxus volna. Gondolom, nyilván az öntözés nélküli termelés fújja ki a termőföldet az alapvetően száraz éghajlatú, kevés csapadékot kapó területről.

Deansdale 2014.12.08. 14:55:14

@annamanna: "Ez gyakorlatilag szerintem nem más, mint az állam és a törzs felépítése közti alapvető különbségtétel."

Nade nem mondhatod, hogy az egyik patriarchális, a másik meg nem. Egy törzs élhet férfiak által vezetett családokban, és (elvileg) egy állam is lehet matriarchális - bár a működése erősen döcögne, ezért is nincs rá igazi példa a világban.

"Pénelopé alakja sokkal inkább egy dolgos közrendű asszony képét mutatja, mint egy uralkodónőét."

Penelopé lehetett egyszerű parasztasszony is akár, attól függetlenül ha Odüsszeusz volt a főnök a családban, a gyerekek az ő nevét és vagyonát örökölték, akkor patriarchális rend szerint éltek. Ez a társadalmi pozíciótól független.

Az érvrendszered nem a patriarchális berendezkedés ellen szól, hanem a nagyméretű közösségek (társadalmak) ellen. Hogy úgy mondjam tipikus anarchista/libertárius gondolat, hogy szerveződjünk önkéntes alapon kis közösségekbe, és csináljon mindenki amit akar. Ez nagyon rendben van, magam is pártolom, de nem látom, hogy hogyan függne ez a patriarchális vagy matriarchális rendtől. Szerintem sehogy.

Az IQ-nál a népesség átlaga számít. Természetesen létezik okos néger meg cigány, csak a többségük (sajnos) nem az. Az okosak általában ki is törnek a nyomorból, de a butáknak ez nem megy. Ezért züllött vissza a béka segge alá gyakorlatilag minden afrikai gyarmat, ahonnan kivonultak a fehérek. Még a készbe sem tudtak beleülni, mindent elkótyavetyéltek.

[ ] 2014.12.08. 15:18:17

@Deansdale: Nem kezdem el sorolni, hol nem egyezik a megközelítésem az övével (túl sok pont lenne), de te is két szélsőséget élvezel ki.

"Egy törzs élhet férfiak által vezetett családokban, és (elvileg) egy állam is lehet matriarchális - bár a működése erősen döcögne, ezért is nincs rá igazi példa a világban."

A matriarchálist itt nyilván azzal azonosítod, hogy nem biztos az apaság intézménye.

"Penelopé lehetett egyszerű parasztasszony is akár, attól függetlenül ha Odüsszeusz volt a főnök a családban, a gyerekek az ő nevét és vagyonát örökölték, akkor patriarchális rend szerint éltek."

Míg a patriarchálist rögtön azonnal, hogy a férfi a főnök a családban.

annamanna szerintem olyan patriarchális (matriarchális) rendszerről beszél, ahol az apaság intézménye biztosított, DE a nő a főnök a családban.

Azt mindenesetre rajta kívül egész sokan látják úgy, hogy a patriarchátus által bezárt és korlátozott nők "sunyi és manipulatív" módon azzal vágnak vissza, hogy leuralják a férjüket és beteges hatalmaskodás általi hatalomra tesznek szert.

Erre tényleg jó példa, mikor a férje (családja) által "elnyomott" és a fián át kiteljesedő nő alig várja, hogy a fia felesége felett elnyomó "főnök" lehessen végre- illetve a fián keresztül hatalmat gyakorolhasson a család fölött.

Szerintem annamanna kiindulópontja, hogy a nők gyakran mérgezték meg a családot, és váltak egyeduralkodóvá, mert "nem volt jobb dolguk" (és más céljuk, más tartalma az életüknek); más kérdés, hogy sok helyütt pontatlan amit írt.

Pl a terhes szerető, aki letámadta a menyasszonyt, nem nyílt hanem burkolt hatalmi törekvés. Pontosan patriarchális jellegű. Férfit akar birtokolni, hogy azon át gyakorolhasson hatalmat. Normál körülmények között a nők nem mennek a férfiak után és nem verekszenek össze értük, hanem válogatnak. :)

[ ] 2014.12.08. 15:20:19

@Deansdale: Bocsánat, két szélsőséget ÉLEZEL ki. Nem Freudi elszólás volt. :D

TrollEdomer 2014.12.08. 16:14:06

@annamanna: "Hogy számodra mit jelent a német meg japán, kínai patriarchális rendszer, azt nem tudom, "

Nem vagy túl tájékozott, Japánban még most sem lehet császárnő és nem szokás férjes asszonyt alkalmazni.
Kínában meg olyanok voltak, hogy pl elkötötték nő lábát.

Deansdale 2014.12.08. 16:24:06

@: Az első idézetben is ott van, hogy "férfiak által vezetett családokban". A patriarchális rendben a férfi a családfő, a matriarchálisban a nő. Ez nem közvetlenül, mégis szervesen kapcsolódik az apaság intézményének elismeréséhez, ugyanis olyan rendszer nem fenntartható, amiben az apaság létezik, de a nő a család feje. Ilyenre egyetlen példát sem láthatsz a világban, és ez nem véletlen. Ha a család a "nőé", abban a férfinek nem jut elismerés. Ennek valószínűleg pszichoszexuális okai vannak, említhetném a hipergámiát meg egy sor dolgot amiről régebben diskuráltunk. A feminista törekvéseken egyértelműen látszik, hogy az apaság jelentőségét tagadják, minimalizálják - és a feminista törekvések az általános női törekvések felturbózott, kiélezett változatai. A nőknek a férfiak elismerése nyűg.

Kissé egyszerűsítve a kérdést azt lehetne mondani, hogy a patriarchális rendben a férfi a családfő, de általánosságban véve a felek egyenrangúak; a matriarchális rendben a nő a családfő, és az egyenrangúságnak még az illúziója sem létezik - a férfiak másodrendű állampolgárok. Valódi egyenlőségen alapuló rendszer nem létezik. Szép elképzelés, de megvalósíthatatlan, legalábbis társadalmi léptékben biztosan. Úgyhogy a választás kábé ennyi: élünk férfivezetés alatt nagyjából egyenrangúként, vagy engedjük a nőkkel elszaladni a lovat, és hagyjuk magunkat a musuo férfiak szintjére lenyomni. Ez persze társadalmi öngyilkosság, dehát ha a nőknek és mangináknak ez kell...
en.wikipedia.org/wiki/Mosuo

[ ] 2014.12.08. 16:49:22

@Deansdale: Csakhogy a hipergámia nem tudományos tény, hanem pszichés alapon fennálló fikció.

A női természet nem alkalmas arra, hogy irányítsák, általában minimum összezavarodik ettől, vagy egyenesen megzavarodik és fent említett jelenséget produkál. Erről egyszer már beszélgettünk itt, ezért nem elég semmi a nőknek és emiatt "hisztiznek" folyamatosan. Nem az a lényeg, mit hord oda a lábai elé a férfi, hanem az, hogy a férfi "irányításával" juthat hozzá, úgy, hogy a férfi a főnök. Az ilyen kapcsolatban a nő soha nem lehet elégedett. Nem a mennyiség számít, hanem a mód.

Megoldásként általában azt választja, hogy az "élete" helyett a férfit kezdi irányítani, s azon keresztül az életét.

De itt véleménykülönbség lesz köztünk, úgyhogy felesleges jobban belemenni. :)

"Ha a család a "nőé", abban a férfinek nem jut elismerés."

A család nem a nőé vagy a férfié, hanem ebben az esetben mindkettőé. Akkor sem csak a férfié a család, ha a férfi a főnök. A család nem tulajdon.

"A feminista törekvéseken egyértelműen látszik, hogy az apaság jelentőségét tagadják, minimalizálják - és a feminista törekvések az általános női törekvések felturbózott, kiélezett változatai. A nőknek a férfiak elismerése nyűg."

Ezzel ellentétes feminista törekvések is megfigyelhetők, pl. az apaság szerepének hangsúlyozása.

A többi túl szubjektív. :)

A Mosuo nem minden szempontból rossz mindenkinek, szerintem boldog tudatlanságban élve gőzük sincs, mi jóból/rosszból maradtak ki. Nincsenek olyan információim, hogy marha boldogtalanok lennének, vagy utálnák a szexet, illetve ne nevelnék "megfelelően" a gyerekeiket. De az igaz, hogy az apaság intézménye nem biztos. Tehát a férfiak nem igen csinálnak semmit, mármint önmaguk fenntartásán kívül. Érdekes viszont, hogy bár lenne idejük rá (a nőnek nem lenne, gyereket nevel, egyedül), mégsem gondolkoznak új ötleteken, nem találnak fel új dolgokat, megelégszenek azzal, hogy szexelnek.

Itt megint visszakanyarodhatnánk oda, hogy a férfi alapvetően nem motivált a civilizáció építésére, a motivációja esetleges, járulékos és másodlagos. Nem önmagából fakad. De emlékeztetnélek a múltkori párbeszédünkre, egyben utalva rá, hogy feleslegesen kezdenénk el megint- az sem vezetne sehova. :)

Pl. amit te "shit tesztnek" értelmeznél, azt én alapvetően a női természet megzavarodásával és kompenzálásával azonosítom; olyankor produkálnak hasonlót a nők, ha úgy érzik, nem képesek megfelelően "kontrollálni", irányítani a körülöttük, életükkel összefüggő dolgokat, illetve csorbul az ezzel kapcsolatos döntési szabadságuk.

Ezek olyan fogalmak, melyeket feltevésem szerint egyikünk sem tud a másik számára hitelt érdemlően bizonyítani.

[ ] 2014.12.08. 16:54:07

@Deansdale: Mellesleg nem is ezen volt a hangsúly, úgyhogy felesleges fönnakadnod rajta, nem zavar az értelmezésed. :)

Inkább ezt akartam jelezni, nekem így jött le.

"annamanna szerintem olyan patriarchális (matriarchális) rendszerről beszél, ahol az apaság intézménye biztosított, DE a nő a főnök a családban."

De majd leírja, ha tévedtem. :)

Deansdale 2014.12.08. 17:38:05

@: Whoá! Olyan érzésem van, mintha konfrontálódni akarnál :) Egyelőre maradjunk meg a beszélgetésnél, aztán meglátjuk hova jutunk :D

A hipergámiában lehet nem hinni, attól még egy rakás dolgot magyaráz, amit máshogy nem lehet. Ez a "megzavarodás-elmélet" őszintén szólva még kevésbé koherens, mint a hipergámia.
en.wikipedia.org/wiki/Hypergamy
A nőkön bárhol, bármikor megfigyelhető, hogy a magas státuszú férfiak körül zsonganak, illetve azon férfiak körül, akiknek a viselkedése magas státuszra utal. Nem én találtam ki a dolgot, ezrek leírták már, és félig-meddig "tudományos" is (lásd a wiki linket), még akkor is, ha igazából nem esik éppen a szociális tudományok fő csapásirányába.

A nőknek azért nem elég semmi, mert az ösztöneik folyamatosan a _nagyobb_ biztonságot keresik. Nem egy bizonyos mennyiségű erőforrást akarnak, hanem _többet_, mert abszolút biztonság nem létezik, de a minél több erőforrás annál nagyobb biztonság. Ez nem zavarodottság, egyszerű ösztön, annak a nemnek a faj- és létfenntartó ösztöne, amelyiknek a fő feladata az utódok gondozása.

"Ezzel ellentétes feminista törekvések is megfigyelhetők, pl. az apaság szerepének hangsúlyozása."

Nono. Ha mutatsz nekem egy ilyet, vendégem vagy egy sörre. Amit a feministák akarnak, az a nők/anyák felelősségét a férfiakra tolni. A férjek végezzenek több házimunkát, vegyenek le minél több terhet a nőről, és természetesen fizessenek mint a katonatiszt, súlyos kussban... De arról sehol nem esik egyetlen szó sem, hogy az apáknak/férfiaknak valamiféle tiszteletben vagy elismerésben kellene részesülni. Én mindenesetre adok pár linket, nem kell mindet elolvasni, csak úgy nézegesd meg a címeiket:
www.theatlantic.com/magazine/archive/2010/07/are-fathers-necessary/308136/
blog.chron.com/momhouston/2009/12/moms-and-dads-agree-fathers-are-replaceable-and-men-are-unnecessary/
articles.chicagotribune.com/1992-01-30/news/9201090548_1_new-father-fatherhood-david-blankenhorn
warmjello.com/study-with-so-many-single-mothers-have-fathers-become-unnecessary/
www.nytimes.com/roomfordebate/2013/06/03/what-are-fathers-for
(ez utolsó egy vitasorozat része, jobb oldalt ott a többi cikk is, többségük gennyes hányadék)

Azt hiszem teljesen egyértelmű, hogy a feministák mit akarnak, és az NEM az apaság nagyobb elismerése vagy támogatása.

"A Mosuo nem minden szempontból rossz mindenkinek, szerintem boldog tudatlanságban élve gőzük sincs, mi jóból/rosszból maradtak ki."

Ez teljesen igaz, de mi azért látjuk, hogy ott a férfilét egy jelentős része amputálva van róluk... Ha az apák tudják is, hogy valahol élnek valamiféle gyerekeik, nem nevelik őket. Nincsen saját családjuk, ha fejen állva pattognak, akkor sem lehet, mert azt csak egy nő adhatná meg nekik, a nők pedig csesznek megadni. A nőknek kényelmes, hogy a férfiak (úgy ahogy) dolgoznak és hazaadják az erőforrásokat, azon kívül ha a nőnek van kedve szexelni, akkor biztos talál rá jelentkezőt, de nem kell alkalmazkodni a férfiakhoz semmilyen tekintetben, totálisan le lehet őket szarni. Ezen filózhatnál egy sort, hogy az apaság intézménye tényleg egy szociális konstrukció, de egy nagyon fontos darab - és a patriarchális társadalom hozta létre. Előtte, vagy azon kívül nem létezik. Egy matriarchális társadalomban a férfi szó szerint fölösleges, és születésétől haláláig együtt kell élnie ezzel a teherrel. A patriarchális rendszer épp csak kiegyensúlyozza amit a természet ferdén hagyott, és a férfinak is megadja azt a szerepet, ami a nőnek biológiailag megvan. Aki a patriarchális rend lerombolásáért dolgozik, ezt akarja megdönteni.

"Érdekes viszont, hogy bár lenne idejük rá (a nőnek nem lenne, gyereket nevel, egyedül), mégsem gondolkoznak új ötleteken, nem találnak fel új dolgokat, megelégszenek azzal, hogy szexelnek."

Igen, és ez azt is előrevetíti, hogy mi lenne ha bevezetnék a feltétel nélküli alapjövedelmet mindenkinek. (Erről a férfihangon esett szó a minap.) Az idealisták azt képzelik, hogy elszabadulna a kreativitás... LOL. Hiányzik az emberekből az emberismeret és a realizmus.

A shit teszt egyszerű felmérés, hogy a pasi mennyire tökös. Ahhoz, hogy egy nő feltegye a kérdést, "kövérnek látszom ebben a nadrágban?", nem kell zavarodottnak lennie és nem kompenzál semmit. Csak tudni akarja a tudatalattija, hogy ha gyereket szülne az illetőnek, az mennyire lenne túlélőképes.

Nem az a szitu, hogy bizonyítani akarnék neked valami tudományos tényt ezzel a hipergám/stb. elmélettel, egyszerűen csak tapasztalom és értem, hogy ez a modell hitelesen magyaráz egy rakás olyan dolgot, amit senki és semmi más nem tud. Ha elgondolkodsz rajta, csak nyerhetsz - ha nem, én azzal se veszítek.

[ ] 2014.12.08. 17:49:51

@Deansdale: "Whoá! Olyan érzésem van, mintha konfrontálódni akarnál :) Egyelőre maradjunk meg a beszélgetésnél, aztán meglátjuk hova jutunk :D"

Na ez az. :D Az "olyan érzésem van..." kezdetű mondatok az ezt érzőkre mutatnak vissza. Én épp hogy NEM akarok konfrontálódni- te akarod, hogy akarjak. :)

Sok elmélet magyaráz egy rakás dolgot.
Pl a 11 dimenziót feltételező húrelmélet. Még logikus is a maga módján, ami ellenben a hipergámiáról már nem mondható el maradéktalanul.

Elhiszed, hogy valamiért mégse hiszek benne? :)

A link számos tényezőt nem vesz figyelembe, mely a jelenséget okozhatja. Épp így ki lehetne egészíteni olyan tényezőkkel, melyek a hipergámia ellenkezőjére utalnak. Azokban az országokban a legelégedetlenebbek a nők a szexuális életükkel, ahol kollektíve emelik a férfiak státuszát a nők fölé, azzal, hogy a nők nem tanulhatnak vagy nem vállalhatnak munkát.

Ez csak egy a sok közül.
Ami nyilván SZINTÉN levezethető más tényezőkből is...

"A nőknek azért nem elég semmi, mert az ösztöneik folyamatosan a _nagyobb_ biztonságot keresik."

Ez egy jellemző férfiösztön átfordítása a nőkre. A férfinél mindig a mennyiség, míg a nőnél a "mód" a lényeg. :) Ha már itt tartunk, szaporodás, ebben részben még igazat is adok.

A linkeket később megnézem, mert miattad fogok elkésni. De amennyit eddig olvastam, az szintén szubjektíven értelmezhető. Szerintem ha növekszik az egyik szülő szerepe a gyermek életében, akkor azzal egyenes arányban nő az elismertsége is. A nőre is igaz. Vagy nem? :)

"Ezen filózhatnál egy sort, hogy az apaság intézménye tényleg egy szociális konstrukció"

Nem... jóval több, néha megkockáztatnám, hogy egyenesen biológiai. Pl. a fiúgyermekek és az apák között különleges biológiai kötődést állapítottak meg (a lányok esetében is, csak "máshogyan" és mérsékeltebben), ami viszont sajnos nem "alapvető", hanem az együtt töltött idő hatására erősödik meg.

"A patriarchális rendszer épp csak kiegyensúlyozza amit a természet ferdén hagyott"

No, ezt meg hogy kell érteni? A természet ferdén hagyott? Mint amolyan férfi egyenjogúsítás? :)

"Igen, és ez azt is előrevetíti, hogy mi lenne ha bevezetnék a feltétel nélküli alapjövedelmet mindenkinek. (Erről a férfihangon esett szó a minap.) Az idealisták azt képzelik, hogy elszabadulna a kreativitás... LOL. Hiányzik az emberekből az emberismeret és a realizmus."

Na ebben egyet fogunk érteni...

Tudom, mit értesz shit teszt alatt, pont azt írtam le, szerintem mire fogod- ami nem az.

"Nem az a szitu, hogy bizonyítani akarnék neked valami tudományos tényt ezzel a hipergám/stb. elmélettel, egyszerűen csak tapasztalom és értem, hogy ez a modell hitelesen magyaráz egy rakás olyan dolgot, amit senki és semmi más nem tud. Ha elgondolkodsz rajta, csak nyerhetsz - ha nem, én azzal se veszítek."

Mindenen elgondolkozom. :)
A modellekről való véleményem lásd a komment elején...

annamanna 2014.12.08. 19:00:47

@Deansdale: "attól függetlenül ha Odüsszeusz volt a főnök a családban, a gyerekek az ő nevét és vagyonát örökölték, akkor patriarchális rend szerint éltek."
Hát, a mítosz szerint iszonyú mocskos a sztori vége. Szerintem a vége nem következik az elejéből, valakik mások költötték hozzá, csakúgy, mint Heléne és Akhilleusz halál utáni frigyét. De az még nem is perverz, az Odüsszeusz-sztori befejezése viszont nagyon ocsmány.
"A görög mítosz egy másik változatában Odüsszeusznak nem csak Pénelopétól született fia, hanem Kirkétől is, neve Télegonosz. Ő volt, aki a tengerről jövet akaratlanul Odüsszeusz halálát hozta: Odüsszeuszt keresve bolyongott a tengeren, és Ithaka szigetét fel nem ismerve megtámadta azt. Odüsszeusz Ithaka védelmében esett el, Télegonosz rájagerinc hegyű dárdájától. Miután Télegonosz száműzetésben töltött egy esztendőt, hogy megtisztuljon az apagyilkosság bűnétől, feleségül vette Pénelopét. Pénelopé és Odüsszeusz fia, Télemakhosz viszont Télegonosz anyját, Kirkét vette el feleségül, így pecsételve meg a család két ágának békéjét."
Na, és akkor most mondd meg, hogy ebben hol van a patriarchátus és hol van a matriarchátus, nem tudom, csak hogy a gyomrom felfordul tőle, és megértem Szókratészt, hogy az ilyen szarságokat megtagadta, mert erkölcstelenné teszik a népet, erre istentagadásért őt végezték ki. Hát ilyen mitológia nekem se kéne, ez förtelem. Van a görög mitológiának nagyon tanulságos része is, de ez a részlet nem tudom, milyen sötét elméből gomolygott föl. Apagyilkosság, anyakorú nők elvétele, apja feleségével és ágyasával való hálás - ezért az ószövetség laza kis megkövezést írt elő.
És nekem eléggé "anyajogú"-nak bűzlik a "megoldás".

"szerveződjünk önkéntes alapon kis közösségekbe, és csináljon mindenki amit akar. Ez nagyon rendben van, magam is pártolom, de nem látom, hogy hogyan függne ez a patriarchális vagy matriarchális rendtől."
A patriarchális rend nem egy nagy közösséget szervez meg, ugye, hanem egy párkapcsolatot. Ha a párkapcsolat mindkét tagja tudja és teszi a maga dolgát, akkor nem kell egymáson főnökösködni, mert nincs miért. Ha elolvastad a bibliai szöveget, abban nekem elég megdöbbentő részlet az, hogy a nő elég nagy anyagi javakról dönt teljesen egyedül, senkit sem kérdez meg róla. Csak eldönti, hogy vesz egy szőlőbirtokot, aztán meg is műveli, és ehhez semmiféle engedélyt nem kér senkitől. Mindent, amit tesz, a család boldogulása érdekében teszi, és mivel ő maga tudja a legjobban, hogy mire képes vagy mihez van kedve, ezért nem kell, hogy a férje előírja számára azt, hogy mihez fogjon. Ez persze csak akkor működik, ha tényleg mindent a család érdekében tesz, és titokban nem azon mesterkedik, hogy "titkos svájci bankszámlára" mentse ki a férje vagyonát. Nem kell folyton leellenőrizni, mert megbízható. Ahogyan Pénelopé is megbízható volt, egyedül lehetett hagyni, és ahogyan Kolumbusz is egyedül hagyta a családját és így tovább.
Azért az elég gyakori volt régen is, hogy a férfi hosszabb időre elutazott, a nő egyedül maradt. Amilyen nőben nem lehetett megbízni, az aztán szép házasság volt. Heléne esetében akkor is megtörtént a baj, amikor a férj otthon volt; de szintén Salamon leír egy tipikus sztorit arról a nőről, akiben nem lehet megbízni: biblia.biblia.hu/read.php?t=1&b=20&c=7&v=19#v17 - kiemeltem az ominózus mondatot, de az egész rész egy összefüggő sztorit mesél el, a megbízhatatlan nő esetét.
Namost, ha egy nőt folyton őriznek, elzárnak, korlátoznak, azt azért teszik, mert nem bíznak meg benne. Aki pedig nem megbízható, azt szerintem kár őrizni, azt csak vigyék el minél hamarabb. Aki pedig megbízható, azt nem kell eldugni.

"Még a készbe sem tudtak beleülni, mindent elkótyavetyéltek."
Mert az nem a saját belső fejlődésük eredménye volt.
Amúgy ilyesmi még akkor is megtörténhet, ha valaki nagyon vigyáz. Most hallottam a következőt: adott egy erdélyi házaspár, akik ide áttelepültek a rdsz-váltás után és egy öregasszonyt meg a beteg lányát gondozták, vagy 20 évig. A házért. Amikor egyedül maradtak a házban, behúzódtak az egyik kis szegletbe, a ház többi részét nem használták, mert az elég nekik, és mert spórolnak a tűzifával. Fűtés nélkül átáztak a falak, és a gyönyörűszép, régi, kicsit kúriaszerű házat muszáj volt lebontani, és telekáron eladni. Pontosan ez történt velük, amit írtál: Még a készbe sem tudtak beleülni, mindent elkótyavetyéltek.
Pedig megbecsülték, mégsem tudták kihasználni. Annyira spóroltak és vigyáztak, hogy ez a túlféltés okozta a vesztüket, meg a ház vesztét.
De alapvetően az afrikai tradicionális törzsi kultúrából nem következik az, amit a fehérek odavittek. Persze hogy nem tudták magukba építeni, mert nem az övék. Szerintem ez nem különösebben nagy baj. Addig évezredekig megvoltak a maguk módján, annyi elég is.

annamanna 2014.12.08. 19:02:02

@: "Pl a terhes szerető, aki letámadta a menyasszonyt, nem nyílt hanem burkolt hatalmi törekvés."
Igen, igazad van, nem volt jó példa, csak marhára álmos voltam és siettem, és ezt láttam legutóbb, és nevettem rajta, és ez jutott eszembe, a két ostoba tyúk. Az elég nyilvánvaló a videóból, hogy itt nem a pasi volt a lényeg, mert egyik nő se a pasinak esett neki, hanem csak egymást látták, egymást csépelték, a fickó nyugodtan szivarozhatott is volna közben. Tehát a lényeg csak azok az előnyök voltak, amikhez a pasin keresztül gondoltak eljutni, tehát ez persze hogy nem a bátor és öntudatos nők szereplése volt, hehe. A fickó teljesen párhuzamosan futtatott két projektet, mert a terhes nőnek még nem volt túl nagy hasa, szóval ez nem egy régebbi kapcsolat. De annál viccesebb.
Azt írod, ez nem a normál eset – hát sajnos, ami gyakran megtörténik, az normává "nemesül", így ez a helyzet sem lóg ki sehonnan. Az összes szappanopera felvonultat egy teherbe esett szeretőt, aki így próbálja kiütni a nyeregből a vetélytársát. És a való életben is nagyon gyakori a lasszózás, pláne az orvosok és egyéb pénzes emberek szembesülnek feltűnően gyakran a lyukas kondom és hatástalan antibébi tabletta jelenségével. De ez már az ókor óta így folyik: "És monda Lea: Megajándékozott az Isten engem jó ajándékkal; most már velem lakik az én férjem, mert hat fiat szűltem néki, és nevezé nevét Zebulonnak."
Ez tökugyanaz a helyzet, több nő versengett ugyanazért a pasiért, és a fiúörökösök megszülésével próbált mindegyik nő a másik fölé kerekedni.
Szóval ez abszolút egy hagyományos, "patriarchális" alaphelyzet, ide nagyon rossz példa volt, mármint nem rossz példa, csak pont az ellenkezőjét igazolta annak, mint amire használni akartam volna. :)
Amúgy a múltkor is igazad volt, az USA hanyatlik, és azzal párhuzamosan romlik az emberi minősége, ahogyan az állam vízfejjé nőtt a civil lakosság nyakán. Amíg ott viszonylagosan szabadon élhettek az emberek, addig egészen másképp néztek ki az USA lakói, mint most a Walmart népe: www.youtube.com/watch?v=ghrDIQ-K8mg ami elég nyilvánvalóan az állam által etetett lumpenprolikból áll. Az emberi minőség leromlása viszont magára az államra is végzetes hatással van, ezért van előbb-utóbb vége minden birodalomnak.

@TrollEdomer: amit írsz, az az úri réteg szokása. Tehát az állam létéből következik: az úrinőket olyannak nevelték, hogy ne is tudjanak dolgozni, és a munkaképtelenné nyomorított lábukkal igazolták a származásukat, és szereztek maguknak előkelő férjet.
Ami a császárnőt illeti – az európai országokban nyilván a lazább germán hatás miatt engedték meg a királynők létét (bár ilyen Egyiptomban is volt). De a római birodalomban nem volt uralkodónő. Voltak császári mamák és szeretők, az a pozíció nekik épp elég volt ahhoz, hogy a befolyásukat érvényesíthessék. A nyílt uralkodás nyílt felelősségvállalással járt volna, túl fárasztó és nem elég szexi.

annamanna 2014.12.08. 19:02:34

@Deansdale: "A feminista törekvéseken egyértelműen látszik, hogy az apaság jelentőségét tagadják, minimalizálják - és a feminista törekvések az általános női törekvések felturbózott, kiélezett változatai. A nőknek a férfiak elismerése nyűg."
Tulajdonképpen mire kell gondolni? A zsidó leszármazási vonalra, amiben az anya számít? Vagy "csak" szimplán a szingli anyák szingli gyerekeire, akik szinte azt sem tudják, ki az apjuk?

"A nőknek azért nem elég semmi, mert az ösztöneik folyamatosan a _nagyobb_ biztonságot keresik. Nem egy bizonyos mennyiségű erőforrást akarnak, hanem _többet_, mert abszolút biztonság nem létezik, de a minél több erőforrás annál nagyobb biztonság. Ez nem zavarodottság, egyszerű ösztön, annak a nemnek a faj- és létfenntartó ösztöne, amelyiknek a fő feladata az utódok gondozása. "
Igen, ez egy valóban létező jelenség és hibás beidegződés. Szerintem pontosan fordítva kellene a kapcsolathoz állniuk az embereknek, mint most. Most a nő azt mondja – én biztonságot kérek, cserében szeretetet adok. Csakhogy a férfi nem tyúkanyó. Ha a férfi minden erőfeszítése elmegy arra, hogy a nőt biztonságba helyezze, akkor hol fogja megvalósítani magát, hogyan fogja birodalma alá hajtani a világot, hová tud elmenni kalandvágyból, mit tud kockáztatni?
Nyilván semmit, mert a nő biztonságba helyezésével van elfoglalva.
A férfi tehát nem éli meg a maga kockázatkereső életét, hanem tyúkanyóként egy női életet él.
Ezt meg kellene fordítani, és megnézni, hogy működik a szex.
Ott valójában a nő ad biztonságot a férfi magvának. Tehát valójában a nő dolga lenne a biztonság megteremtése, a biztonságos háttér, otthon biztosítása, ahová mindig haza lehet térni.
Ezért ijesztő az is, hogy mostanában rengeteg nő elvándorol külföldre. Amíg csak a férfiak mennek el, addig mindig van egy otthon, ahová hazatérhetnek. De ha a nők mennek el, akkor nincs hová hazajönni, akkor maga a haza költözik el az országból.
Radnóti, József Attila a legszebb szerelmes verseikben a nőt biztonságot adó otthonnak látták.
Ez tehát pontosan hogy a nő dolga. A biztonság nem annyira az anyagi gazdagságon múlik, inkább a megbízhatóságon, kiszámíthatóságon, stabilitáson.
Erre van szüksége a férfinek, hogy a magvát biztosan jó helyen hagyja.
És akkor a szeretetet, amit a nő kínál, éppen a férfinak kellene beleadnia a kapcsolatba. A szeretet nem valami csöpögős nyálas cukimukizás, hanem dinamikus erő. Pont, mint a szexben. Ha a nő próbálja ezt biztosítani, akkor óhatatlanul is ő lesz a férfi szerepében.
Tehát a valódi szerepek pont fel vannak cserélve, és amíg a nők a férfiaktól biztonságot várnak el, és szeretetet, szerelmet kínálnak érte cserébe, addig senki sincs a helyén, mindenki pont fordítva üli meg a lovat.
A nő dolga a biztonság, a férfi dolga a szeretet, és nem fordítva.
A férfi csak hadd menjen, hadd legyen instabil kiszámíthatatlan, kockázatvállaló. Ne kelljen tyúkanyót játszania.
A nő pedig ne képzelegjen arról, mi a szeretet, és ennek a minőségét ne rontsa le bugyirózsaszín émelygős tejszínhabos cukormázra. Hagyja rá a férfira, hogy ő tegye bele a kapcsolatba a szeretetet.

Deansdale 2014.12.08. 19:08:14

@: Occam barátunk borotvája igencsak csikarná a gondolataidat :) Az elképzelés, miszerint a nők párválasztásában szerepet kap a férfi státusza, egyszerű mint a faék, és bárhol megfigyelhető a Kongó deltájától a malmői árutőzsdéig. Nem tudom mi az, ami számodra hihetetlenné teszi, mert eddig csak annyit mondtál, hogy bizonyos jelenségekre elképzelhetőek más (sokkal bonyolultabb) magyarázatok is. Mi teszi számodra a hipergámia ötletét valószínűtlenné?

"Ez egy jellemző férfiösztön átfordítása a nőkre."

Barátom, sírok és nevetek :) A férfiak szarnak a biztonságra, a világ legegyszerűbb tényei között toplistás helyen trónol, hogy a nők sokkal kockázatkerülőbbek. A feministák erre külön nedvesednek, azt hirdetik, hogy a nők ezért jobb cégvezetők. Persze csak arról van szó, hogy az ősidők óta a gyereknevelés a nő feladata, akinek ehhez megfelelő mennyiségű erőforrást kell összeharácsolni, különben cakkompakk éhenpusztulhatnak egy óvatlan pillanatban. Ha a férfi (az apa) lelépett, akkor ez a modern kor előtt szinte garantált volt. Szóval a nőnek a vérében van az erőforrások keresése, ezért választja a titkárnő az igazgatót, az ápolónő a doktor urat, és ezért van Hugh Heffnernek minden ujjára külön nője. Ezzel szemben egy férfinak az erőforrás maximum hobbi. Ha a nőzés nem lenne rá szükség, azt csinálnánk mindannyian, mint a musou férfiak: szarnánk a világba, elpecázgatnánk meg élveznénk a nyugit, az életet. Ha a férfiakban lenne felhalmozó ösztön, a musou srácok ezerrel güriznének önmagukért, nem?

"miattad fogok elkésni"

Nem vállalom a felelősséget :) A kommentek itt lesznek később is, szóval csak nyugodtan, megfontoltan :)

"Pl. a fiúgyermekek és az apák között különleges biológiai kötődést állapítottak meg (a lányok esetében is, csak "máshogyan" és mérsékeltebben), ami viszont sajnos nem "alapvető", hanem az együtt töltött idő hatására erősödik meg."

Azt hiszem a genetikára gondolsz :D De ha nem is, pont ez a lényeg, hogy az apaságnak épülnie kell az együtt töltött idővel, ami teljesen a nőtől függ, mivel ő szül, és szabad emberként bármikor otthagyhatja a férfit (vagy matriarchális rendszerben eleve oda sem engedi a gyerekhez). A férfi apaszerepe, így közvetetten a társadalmi szerepe is, a nő "jóindulatától" függ, amit a patriarchátus a monogám házasság intézményével biztosított. Ennek hiányában a nőket semmi nem motiválja a férfival való kompromisszumkötésre (annak erőforrásain kívül). A musouknál az apa és gyerek között nem alakul ki semmiféle kötődés, csakúgy mint a detroiti néger gettókban. Ahogy a monogámia esik szét, úgy haladunk a musouk irányába, és a kilátás számomra egyáltalán nem rózsás.

"No, ezt meg hogy kell érteni? A természet ferdén hagyott? Mint amolyan férfi egyenjogúsítás? :)"

Akár így is gondolhatsz rá, de ez nem a liberális-féle ideológiai, osztályharcos "egyenlősítés". Az anyaszerep adott, az apaszerep nem - a monogám rendszer ezt billentette helyre. Egy hatalmas űrt töltött be ezzel.

[ ] 2014.12.08. 19:23:27

@Deansdale: "Occam barátunk borotvája igencsak csikarná a gondolataidat :)"

Épp az tette élessé! :)

"Az elképzelés, miszerint a nők párválasztásában szerepet kap a férfi státusza, egyszerű mint a faék, és bárhol megfigyelhető a Kongó deltájától a malmői árutőzsdéig."

Nem írtam, hogy egyáltalán, sehol nem kap benne szerepet. Még azt sem, hogy "általában" nem kap.

Csakhogy ez a biztonságra törekvő ösztön, amit a nő "összekver(het!)" a párválasztási ösztönével. Ezért nem feltétlenül látja később férfinek a férfit, de még a biztonság-"ösztön" se úgy elégül ki, ahogy azt igazán szerette volna.

Hogy egyszerűbben írjam: a férfi pótolta a nő számára a "munkahelyet".

"A férfiak szarnak a biztonságra"

Nem így értettem. A férfi szaporodás terén a végtelenségig halmozná a mennyiséget. Szinte korlátlan számú utóda születhet. Átfordítás a nőkre: azt képzeli, hogy a nők is hozzá hasonlóan halmoznák a "biztonságot".

Csakhogy a biztonságot nem lehet "halmozni". Nincs értelme, felesleges, paradoxon. A biztonságnak inkább "módjai" vannak. Nagyobb biztonságban érezheti magát egy olyan nő, aki közepes jövedelemmel rendelkezik a saját keresetéről és nem a férfi a "főnök" a háznál, mint egy milliomos felesége, aki háziasszony.

"és ezért van Hugh Heffnernek minden ujjára külön nője"

Igen. Meg azért, mert megdugni már úgyse igen tudja őket, sőt, azt is igen nehezen veszi észre, ha mellette kufircolnak a fiatalabb egyedekkel. :)
Ez egy szimpla "pénzkereső" stratégia, aminek nap mint dőlnek be férfiak milliói. Sajnos csak maguknak köszönhetik, ha később felszarvazott férjjé válnak.

"Ha a nőzés nem lenne rá szükség, azt csinálnánk mindannyian, mint a musou férfiak: szarnánk a világba, elpecázgatnánk meg élveznénk a nyugit, az életet. Ha a férfiakban lenne felhalmozó ösztön, a musou srácok ezerrel güriznének önmagukért, nem?"

Írtam, hogy ÁTFORDÍTÁS. A szexuális ösztönét fordítja át. A musou férfiak ezerrel szexelnek, amikor csak tudnak, annyi nővel, ahánnyal csak tudnak. :)

"Nem vállalom a felelősséget :) A kommentek itt lesznek később is, szóval csak nyugodtan, megfontoltan :)"

Nem is kell, már úgyis mindegy, én döntöttem úgy, hogy 6 előtt egy perccel ugrok le a boltba. :)

"A férfi apaszerepe, így közvetetten a társadalmi szerepe is, a nő "jóindulatától" függ, amit a patriarchátus a monogám házasság intézményével biztosított."

Tehát "megrendszabályozták" a nő jóindulatát? :)
Egyébként az anyák kapcsolati elégedettségét is növeli, ha jó az apa-gyerek kapcsolat. Ez kissé ellentmond annak, hogy legszívesebben elválasztanák az apától a gyereket, vagy hogy annak örülnek, ha a férjük munkamániás karrierista.

"Ennek hiányában a nőket semmi nem motiválja a férfival való kompromisszumkötésre"

Itt bevallom nekem is el kell gondolkoznom.
Ha az apa-gyerek kapcsolat genetikai érdek, akkor igen, motiválja. Egyébként is könnyebb egy apával felnevelni egy gyereket, nem csak akkor, ha a nőnél több erőforrást termel. Két nőnek is könnyebb volna felnevelni egy gyereket, mint egynek, vedd így, egyszerű matek.

Másrészt, ott vannak a musou nők, akik tény, hogy nem ezt választották, bár mit tudhatjuk, igényelték-e egyáltalán a férfiak?

Rájuk más miatt akartam kitérni. És ez a más épp a státusz, ugyanis a fene nagy szexuális elégedettségük ellenére a nők státusza magasabb.

"Akár így is gondolhatsz rá, de ez nem a liberális-féle ideológiai, osztályharcos "egyenlősítés". Az anyaszerep adott, az apaszerep nem - a monogám rendszer ezt billentette helyre. Egy hatalmas űrt töltött be ezzel."

Vagy természetesnek vesszük, vagy ha nem, akkor bizony ez is épp olyan egyenlősítés, mint a többi.

Maradjunk annál, hogy legalábbis részben annak vesszük. Ha a gyereknek is jobb, és a nők jót akarnak a gyereküknek, szükségtelen "kényszerrel" kierőszakolni a "jóindulatukat".

Nyilván nem olyan kényszerre gondolok, hogy egyszer csak befogták házasságra a nőket. :)

De ha már a biztonságvágynál tartunk- ez kétségkívül jelentkezik a férfiaknál is, s legalább annyira "kudarckerülő" mértékben, mint a nőknél az anyagiakkal kapcsolatban. Csakhogy a férfinél ez a szaporodás terén van jelen. Mintha a nő jóindulata nem volna elég, kell a függősége, a törvény általi biztosíték, stb is. Valami garancia arra, hogy biztosan hűséges lesz. Hm, kicsit emlékeztet a dolog arra a feleségre, aki hisztizik, hogy a férje igenis írassa a nevére a vagyona felét. :)

Deansdale 2014.12.08. 19:31:41

@annamanna: "Ha a párkapcsolat mindkét tagja tudja és teszi a maga dolgát, akkor nem kell egymáson főnökösködni, mert nincs miért."

A patriarchális rendben sincsen semmilyen "főnökösködés", attól függetlenül, hogy a férfi a családfő. Tudom, ez paradoxnak hangzik, de csak addig, míg azt képzeljük, hogy a családfőség szükségszerűen a másik egrecíroztatását jelenti.
Nem jelenti.

"Addig évezredekig megvoltak a maguk módján, annyi elég is."

Na igen, csak ez a maguk módja az volt, hogy fabunkókkal verték szét egymás fejét, fűszoknyában, egy-egy nagyobb elejtett állatért.

Ugyanez másik szemszögből viszont azt is jelenti, hogy a mi "haladó" társadalmainkba sem kellene megpróbálni beemelni őket, mert ahogy ez afrikában sem működött, úgy itt sem fog. A legegészségesebb az lenne, ha békén elélnénk egymás mellett, össze nem keveredve, egymást tiszteletben tartva.

"Tulajdonképpen mire kell gondolni?"

Arra, ami magyarul egyelőre még nem nagyon megy, de fentebb linkeltem a New York Times-tól kezdve féltucat viszonylag közismert forrást, ahol azt fejtegetik, hogy az apák fölöslegesek, az apaság "idejétmúlt" és értelmetlen, a férfiak elmehetnének végre a fenébe és békén hagyhatnák a valódi családokat, ami az anya és a gyerek(ek). Ja, természetesen a gyerektartást fizessék.
Emellett a papírokon egyre több helyen tűnik el az apa/férj megjelelölés, és vagy nincs ott semmi, vagy szülő 1 / szülő 2 van helyette. Egyre több országban az apa már nem intézheti a gyerek dolgait; ha valami goond van az óvodában, akkor apuci csinálhat amit akar, az nem jelent semmit - küldje be anyukát, az ő szava számít.
Szerintem gyomorforgató, s mint mindig, örülök, hogy 10-20 év lemaradásban vagyunk a nyugathoz képest. Bárcsak ez nem csökkenne, hanem inkább növekedne...

Tele vagy érdekes gondolatokkal, csak így tovább.

[ ] 2014.12.08. 19:33:36

@annamanna: "Azt írod, ez nem a normál eset"

Talán nem pontosan fogalmaztam, úgy értettem, alapesetben, ideális esetben, természetszerűen a nőnem nem verseng és harcol a hímnemért. Főleg nem verekszik.

A patriarchátus keretei között már előfordulhat, de ott sem magán a férfin van a hangsúly, legfeljebb az erőforrásain, mivel azokhoz a nő általában közvetlenül nem férhet hozzá.

annamanna 2014.12.08. 20:11:10

@Deansdale: elolvastam azt a z úti beszámolót, amit hgyi írt Etiópiáról. Nagyon kíváncsi voltam rá, mert mint írtam már, én is ismerek etióp származásúakat. És tetszett, amit hgyi írt, és szerintem ő is úgy gondolja, hogy az, amit ők ott felépítettek, az egy szerves kultúra, és abba nem érdemes kívülről beleszólni, mert amit kívülről visznek oda, az nem fog ott igazán jól működni. Például azok a fűkunyhók, azok az agyagedények, az a kávé, az a tánckultúra stb, amit kitermeltek magukból, az igazán az övék.

"A legegészségesebb az lenne, ha békén elélnénk egymás mellett, össze nem keveredve, egymást tiszteletben tartva."
Igen, ez igaz.

"békén hagyhatnák a valódi családokat, ami az anya és a gyerek(ek)."
ami azt illetri, szerintem a valódi család a férfi és a nő, a férj és a feleség.
Egyszer összevesztem az apámmal valami semmiségen, és hirtelen azt mondta nekem - ilyen szemtelenség a mi családunkban soha nem fordult elő!
Kérdeztem, ki az ő családja. Azt mondta: az apám, az anyám, a testvéreim. A szülei már nem is élnek, a testvéreinek is van saját családja. De ő mégis hozzájuk kötődik még most is, ősz fejjel. Mert az igazi család az anya és a gyerekei....
Az a baj, hogy ezt nem a feministák találták ki, ez benne van a "levegőben", sajnos.
Hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, nehéz kideríteni, hacsak vissza nem megyünk Éva anyánkhoz magyarázatért.
Az Ádám-Éva történetből az látszik, hogy Éva, miután sikeresen "behálózta" Ádámot, és Ádám megbűvölten követte Évát, és azt tette, amit Éva mondott, elvesztette Éva megbecsülését.
És amikor Éva fiút szült, Káint, akkor őt Ádám elé helyezte fontossági sorrendben, igazán őt tekintette "Férfinak".
Tehát ő határozta meg azt, hogy mi a "Férfi", ő döntötte el, hogy számára ki az "igazi" "Férfi", és ezzel egészen tragikus úton indította el az emberiség fejlődését.
Szerintem már Évától datálódik az a sajnálatos tendencia, hogy az "igazi család" az anyát és a gyermekeit jelenti, nem a férfi és nő kapcsolatát.
Mert ha a férfi és nő viszonya instabil, akkor perszehogy egyetlen igazi, stabil kapaszkodó marad az életben - a szülők és a gyerekek kapcsolata.
Ha viszont a szülők és gyermekek kapcsolata olyan stabil, hogy abszolút number one, ez ad igazi stabilitást, akkor ez meg is akadályozza azt, hogy a gyermek leválhasson a szüleiről, és saját, stabil párkapcsolatot alakíthasson ki.
Akkor csak ezt a mintát fogja tovább örökíteni - ő is a leginkább a saját gyerekeihez fog kötődni, és meg fogja akadályozni azt, hogy a gyerekeinek tőle függetlenül alakuljon ki olyan stabil kapcsolata, ami sokkal fontosabb, mint a hozzá való kötődésük.
Tehát ez nemzedékről nemzedékre öröklődik - az igazi stabilitás a szülő-gyerek viszony, és nem a párkapcsolat. Az igazi család az anya és gyermekei, mert ez tuti. A párkapcsolat nem tuti....

@: most nem tudom, milyen alapesetre gondolsz, mert szerintem ilyesmi elég gyakran megtörténik, elég beütni a youtube keresőbe azt, hogy girl fight :) *
A Muriel esküvője c. filmben is volt egy elég jól megkoreografált jelenet. www.youtube.com/watch?v=9o94CFOQYjk 1:55-től :)
Weöresnek is van egy efféle verse: www.youtube.com/watch?v=PglB0_I7bww
Szóval, ja ideális esetben ilyen soha nem fordul elő :)
De a valóságban azért mégis :)
Nevetni jó rajta, részt venni benne nem :)
* egy egész playlistet dob ki www.youtube.com/watch?v=V8x-wgJSIYU&list=PLCk-11C2w4GyPrv22FnLi6lnGnrZP27Ei

Deansdale 2014.12.08. 20:19:14

@: "A musou férfiak ezerrel szexelnek, amikor csak tudnak, annyi nővel, ahánnyal csak tudnak."

Ez egy alapvető tévedés. A szexuális forradalom idején is ezt hitték az amcsi férfiak, hogy az erkölcsök lazulásával majd nagy orgia lesz mindenkinek. Aztán pofára estek. A női szexualitás "szabályozásának" (vagyis a monogámiának) a lazítása azt eredményezi, hogy a nők egyre inkább a top 10-20% férfi köré csoportosulnak. Nem érdekli őket, hogy osztozni kell, de inkább kapjanak 10 percet George Clooney idejéből, mint 10 évet Kovács Alajos könyvelőéből. Garantálom, hogy a musouknál is a férfiak ~20%-a jár a nők 80%-ához, a többi pasi meg fogcsikorgatva töri magát a maradékért. Ez egyébként a korábban tárgyaltakra még rátesz egy lapáttal - a 20% menő pasi azért szarik mindenre, mert úgyis sikeres a nőknél; a 80% lúzer meg azért, mert úgyis lúzer, minek törje magát? A monogámiának az a szépsége, hogy mindenkinek jut pár, és család, de mindenkinek dolgoznia is kell a boldogulásért.

"Tehát "megrendszabályozták" a nő jóindulatát? :)"

Igen, egy olyan rendszert teremtettek, amiben egy nőre egy férfi jut, el kell köteleződni, így 1. a nők sokkal kevésbé tudnak visszaélni az alapvető szexuális hatalmukkal; 2. a férfiaknak is "jut" szülői szerep, ha már a természet nem adta magától. Szerintem kurvajó gondolat volt, látszik is az eredménye. Meg annak is látszik az eredménye, ahogy most leromboljuk. A monogámiával együtt a kultúránk is megy a lecsóba, vagyis a fürdővízzel kiöntöttük a gyereket is. A nők "felszabadításának" nevében kihúztuk az oszlopokat, amik a társadalmat tartották, és csukott szemmel, befogott füllel ordítjuk a trallalát, hogy ne kelljen tudomást vennünk a közelgő összeomlásról.

"Egyébként az anyák kapcsolati elégedettségét is növeli, ha jó az apa-gyerek kapcsolat. Ez kissé ellentmond annak, hogy legszívesebben elválasztanák az apától a gyereket"

Azért jó ez a musou dolog, mert egy az egyben mutatja, hogy mi van, ha a nő irányít. Ott 100%-ig a nők kezében van a gyeplő, és szerinted érdekli őket az apa-gyerek kapcsolat? A rengeteg magyarországi szinglit érdekli? A válófélben lévő nőket? Lehet hinni a szép elméletekben, de a valóság egyértelmű.

"ez is épp olyan egyenlősítés, mint a többi."

Azért nem, mert ez nem ideológiai, mondhatnám marxi alapon akar az emberi természetre ráfacsarni valamit, ami kizárólag szenvedéshez és bukáshoz vezet. Vagyis a liberális, feminista, SJW baromságoknak pont az ellentéte. A monogámia nem egy utópia, amivel boldogabbá akarták tenni az embereket (értsd: a nőket), hanem egy társadalmi rend, ami garantálja a tartós kulturális és civilizációs fejlődést a nemi különbségek kiegyensúlyozásával, és a két fél közös munkára való ösztönzésével. Ha te nem látod a különbséget a modern progresszív hülyeségek és a monogámia között, akkor nem tudok többet mondani, kérem kapcsolja ki :)

"Maradjunk annál, hogy legalábbis részben annak vesszük. Ha a gyereknek is jobb, és a nők jót akarnak a gyereküknek, szükségtelen "kényszerrel" kierőszakolni a "jóindulatukat"."

A MUSOUK...! Tökéletes példa mindennek az alátámasztására, amiről beszélek. (És persze az összes többi matriarchátus, amit nem említettem.) Ha a társadalom nem kényszeríti rá a nőkre, hogy adjanak apaszerepet a férfiaknak, akkor nem teszik. Ez ennyire egyszerű. Értem én, hogy idealizált elképzeléseid vannak a nőkről, akik "jót akarnak" és akik logikusan gondolkodnak, csak ez sajnos köszönő viszonyban sincs a valósággal. A nőknek az a "jó", ha valahonnan jön a pénz (gyerektartás), amúgy meg mindenki elhúz a picsába és azt csinálhatják amihez épp kedvük van. Ebből sosem lesz fejlődőképes társadalmi rend.

"De ha már a biztonságvágynál tartunk- ez kétségkívül jelentkezik a férfiaknál is"

Az apaság biztosítékára gondolsz a monogám rendszerben? Hogyismondjam, teljesen magától értetődik, hogy egy férfi a saját családjában a saját gyerekeit akarja nevelni, nem a máséit. De ennek semmi köze ahhoz, hogy a nő tudatalattija folyamatos vagyonhalmozásra igyekszik rávenni a férfit. Ne mossuk össze a féltékenységet az anyagi biztonság utáni vággyal. A férfi és a nő nem ugyanolyan, punktum :)

[ ] 2014.12.08. 20:21:10

@annamanna: A női természetre gondoltam. Bár igazad van, az erőforrásokért a "természetes" nők is versenghetnek. Tehát minden attól függ, mi jelenti az erőforrásokat.

Ha a férfi, akkor a férfiért versengenek, ha a fiúgyerek, akkor a fiúgyerekért. Ma sok nő a jó munkahelyért verseng egymással és a munkahelyen "fúrják" a másikat. Nincs ebben semmi különös, pont olyan versengés, mint a férfiaké.

"Az a baj, hogy ezt nem a feministák találták ki, ez benne van a "levegőben", sajnos."

Általában akkor kapaszkodik egy nő a gyerekébe (feltehetően fiúgyerekbe) ha neki, vagy a társadalomban általában a nőknek nincs ezen kívül semmiféle cél, élet, tartalom.

Ez kölcsönös függőséget alakíthat ki, a gyereknek (legtöbb esetben fiúgyerek) számára is az anya marad a középpont.

[ ] 2014.12.08. 20:38:13

@Deansdale: "Ez egy alapvető tévedés."

Ösztönökről volt szó. :)

"A női szexualitás "szabályozásának" (vagyis a monogámiának) a lazítása azt eredményezi, hogy a nők egyre inkább a top 10-20% férfi köré csoportosulnak."

Nincs alapja, nem bizonyított, fiktív, szubjektív feltételezés. Általában a férfiösztönökből fakad e nézet. Ezt szeretné a férfi (a felső 10-20%-ba tartozóként marha sok nőt) -> erre vágynak a nők.

Írtam, hogy ösztön. :) Az ösztön nem foglalkozik azzal, hogy mely célok reálisak. Ettől függetlenül hajszolja a saját céljait.

"Nem érdekli őket, hogy osztozni kell, de inkább kapjanak 10 percet George Clooney idejéből, mint 10 évet Kovács Alajos könyvelőéből."

A nők utálnak osztozkodni. Amint osztozkodni kell, életbe lép náluk (is) a birtoklás. A nő addig tűri el a férfi hűtlenkedését, míg ő is hűtlenkedhet.

A háremekben a feleségek képesek lettek volna megölni egymást. Egymástól kellett "őrizni" őket. :)

"Garantálom, hogy a musouknál is a férfiak ~20%-a jár a nők 80%-ához, a többi pasi meg fogcsikorgatva töri magát a maradékért."

Ha így lenne, rég ölnék egymást. Nem teszik. :)
A nőstények egyébként több főemlősnél is a horda 70-80%-ával kufircolnak, attól függetlenül, vannak-e vezérek, és csak 10-20%-ot szelektálnak ki.

"1. a nők sokkal kevésbé tudnak visszaélni az alapvető szexuális hatalmukkal"

Nyilván, itt a hangsúly. Elérték, hogy már ne a nő szabja meg az együttlét feltételeit.

A monogámia önmagában nem hülyeség. Nem kell lerombolni, sőt. Kifejezetten rossz ötlet lerombolni. A gyereknek mindkét szülőre szüksége van.

"Ott 100%-ig a nők kezében van a gyeplő, és szerinted érdekli őket az apa-gyerek kapcsolat?"

Na, most ezt szépen kiemelted a mondanivalómból. Sejtettem. :)

Azt mondom rá, nem tudhatjuk, meg azt, hogy kicsi a minta, nem bizonyíték semmire.
Mellesleg honnan tudhatnánk, hogy a férfiakat érdekelné? Egész jól elvannak "csak szexel". :)

"hanem egy társadalmi rend, ami garantálja a tartós kulturális és civilizációs fejlődést a nemi különbségek kiegyensúlyozásával, és a két fél közös munkára való ösztönzésével."

Megint szubjektív érvek. Nincs olyan, hogy tartós kulturális és civilizációs fejlődés- mármint nem fogalmazható meg ilyesmi "abszolút célként".

Az emberek nem láthatták előre, hogy mi lesz most, mennyire leszünk fejlettek. Nem ilyen célból jött létre a patriarchátus- mindez csak melléktermék. Az egyenlősítési törekvést legföljebb egyéni érdekek motiválták.

"Ha te nem látod a különbséget a modern progresszív hülyeségek és a monogámia között, akkor nem tudok többet mondani, kérem kapcsolja ki :)"

Semmi bajom a monogámiával.
A modern, progresszív hülyeségeket meg többnyire én se csípem, különös tekintettel a PC vitákra.

Nem itt van köztünk a fő nézetbeli különbség.

"A MUSOUK...! Tökéletes példa mindennek az alátámasztására, amiről beszélek."

Jajj... kellett nekem pont most emlegetni.
Már ha nem te hoztad fel...

Azért ne érvelj velük amolyan adu ászként, tényleg tudni kellene, akarná-e mindkét szülő, vagy a férfiak élvezik, hogy szexelhetnek.

Apropó! Ha a nők csak 20%-ukkal feküdnének le, a többi rég szervezni kezdte volna a patriarchátust! :)

"Értem én, hogy idealizált elképzeléseid vannak a nőkről, akik "jót akarnak" és akik logikusan gondolkodnak, csak ez sajnos köszönő viszonyban sincs a valósággal. A nőknek az a "jó", ha valahonnan jön a pénz (gyerektartás), amúgy meg mindenki elhúz a picsába és azt csinálhatják amihez épp kedvük van. Ebből sosem lesz fejlődőképes társadalmi rend."

Ha reális vagyok, ez valami súlyos nődémonizálásra hajaz itt nekem. :)

Mint a feministák azon képzete, hogy törvényi szigor nélkül a férfiak minden nővel erőszakosan közösülnének, aki az útjukba akad. Még családon belül is. CSBE törvény!

"Az apaság biztosítékára gondolsz a monogám rendszerben? Hogyismondjam, teljesen magától értetődik, hogy egy férfi a saját családjában a saját gyerekeit akarja nevelni, nem a máséit."

Nyilván, de extra mód be akarja biztosítani magát.

"Ne mossuk össze a féltékenységet az anyagi biztonság utáni vággyal. A férfi és a nő nem ugyanolyan, punktum :)"

Csak az iránya más. A nő biztos akar lenni abban, hogy "biztos" a vagyon, ezért hisztizik, hogy a férfi MINDEN NAP bizonyítsa be neki a megbízhatóságát (több ajándék, több pénz), VAGY írassa át a nevére a felét... a férfi meg biztos akar lenni az apaságba, ezért "törvényesen" kellett ráíratni a nő testének "tulajdonjogát". :)

Nyilván nem olyanok a nők, mint a férfiak. Pont a férfiak hiszik gyakran, hogy a nők is hozzájuk hasonló elvek alapján működnek. Erre írtam példának, hogy szerinted is a nő alaptermészetéhez tartozik a javak végtelen halmozása, a "mennyiségi hajsza". :)

zriff 2014.12.08. 20:47:52

@: Ha tippelhetnék azért nem szerveztek semmilyen patriarchátust a musók már régebben, mert akkor fel kellett volna lépniük a nők ellen, az meg beléjük van kódolva hogy nem lehet, ösztönösen meg gyakorlatilag úgy nevelik őket hogy a nő a főnök, mint egy vallás.

Másik a csajozásról, ha így lenne amit mondasz a híres színésznőknek miért nincsenek átlagos pasijaik? Egyszerű hipergámia neki csak a legjobb kell.

[ ] 2014.12.08. 21:29:54

@zriff: Abban lehet valami, hogy kondicionálták őket a "nőtiszteletre". Hm, ezek szerint az ember akár saját genetikai érdekei ellen is kondicionálható?

Másrészt meg, sok társadalom valóban fellépett a nők "ellen", lásd a kínai lábcsonkítások, vagy a közel-keleti társadalmak.

"Másik a csajozásról, ha így lenne amit mondasz a híres színésznőknek miért nincsenek átlagos pasijaik? Egyszerű hipergámia neki csak a legjobb kell."

Beismerem nem szoktam tanulmányozni a sztárok életét, de ez se olyan tiszta. Sok színésznő már híres volt, a férje mellette futott be. Soknak egész mással foglalkozik a férje. Sok férjből a színésznő apukája csinált "üzletembert". Még a focisták között is akad szép számmal, akinek a felesége előtt volt híres modell, mint ő híres sportoló.

Más szempontból meg, nem mindig tűnik a "legjobbnak" a választás, a focistafeleségek nem minden esetben jobb nők mint amilyen helyes férfi a férj. Tehát ilyen szempontból nem kapott jobb csajt a vagyonáért.

Inkább minimum vegyes a kép.

A musou nők szerintem nem azért elégedettek a szexuális életükkel, mert csak az "alfákkal" fekszenek le, inkább amiatt, hogy ők döntenek arról, mikor és kivel. Még így is megfigyelhető náluk a "szerelem", sok "pár" hónapokig, évekig együtt marad. Persze ez még nem monogámia.

[ ] 2014.12.08. 21:31:31

@zriff: "Előbb (volt)" "előtt" helyett.

zriff 2014.12.08. 21:48:28

@: A közel keleti-társadalmak vagy a kínai, vagy akármilyen szokások egyike sem nőgyűlöletre, vagy nőelnyomásra utal, mert nincs olyan társadalom amiben minden egyes férfi a mindenható isten szerepben van a nők meg semmik. Pl. a közel keleten nemrég fejeztek le négy férfit akkor hol itt a nőelnyomás.

A hipergámiával egyébként jár egy másik érdekes dolog ami bizonyítja a létezését, mégpedig a nők a rosszfiúkhoz, bűnözőkhöz, a sorozatgyilkosokhoz való vonzódása: hybristophilia

Én is hozzád hasonló voltam még kezdetben, részben igaznak tartottam pc liberális femcsi marhaságokat de alapos tanulmányozás után rájöttem mekkora egy kalap szar az egész.

[ ] 2014.12.08. 21:55:45

@zriff: Akkor a nyugati gyakorlat (apasági teszt tiltása pl) sem utal férfielnyomásra, vagy férfigyűlöletre, hiszen nyugaton számtalan nővel is szépen kicsesznek. :)

A rosszfiúkhoz való "vonzódás"(?) pláne nagyon összetett dolog. Mindenestre minimum(!) annyi férfi panaszkodik a szemét, őt kihasználó nőkre, mint ahány nő a rosszfiúkra. Ennek alapján akár fordítva is igaz lehet. A férjét felgyújtó és megölő nőnek pl. pont egy rendőr ("jófiú") kérte meg a kezét.

Andy Vajna annak ellenére vette el Tímeát, hogy állítólag börtönbe juttatott egy férfit. Vagy mégse?

[ ] 2014.12.08. 21:58:14

@zriff: "A hipergámiával egyébként jár egy másik érdekes dolog ami bizonyítja a létezését, mégpedig a nők a rosszfiúkhoz, bűnözőkhöz, a sorozatgyilkosokhoz való vonzódása: hybristophilia"

Sebezhetőséget látnak bennük. Pszichés rést, fogást. Meg akarják őket "menteni" és így tenni függővé. A rosszfiúk jelentős része pszichésen sérült, sokuk gyerekkorában bántalmazott volt.

Ez érdekes, sötét oldala- mindkét tekintetben- az emberi (női?) természetnek.

[ ] 2014.12.08. 22:11:39

@zriff: "Pl. a közel keleten nemrég fejeztek le négy férfit akkor hol itt a nőelnyomás."

Azon gondolkozom, mennyire gondolhattad komolyan ezt az érvet? Egy nőkkel szembeni gyakorlatnak semmi köze ahhoz, hogy férfiakat is érnek hátrányok. A nők bezárása és a lábuk megcsonkítása velük szemben történik.

Ahogy természetesen a férfiakkal való nyugati, esetleges jogi kicseszéseknek sincs semmi közük ahhoz, hogy a nyugati feminizmus esetleg nőket is meghurcol vagy tönkretesz. Nem mondhatjuk rá, hogy lám a Mari nénit is börtönbe juttatták, mert nem tetszett nekik, amiket beszél, tehát az apasági teszttől megfosztott, kakukkfióka után gyerektartásra kötelezett férfiak nincsenek is elnyomva. Mert csak akkor lennének, ha minden egyes nő ezt tenné minden egyes férfivel, mindaddig, míg néhol a nőkkel szúrnak ki, egyenlőség van!

annamanna 2014.12.09. 02:05:37

@: "A női természetre gondoltam."
Szóval a női természetre. Ezt kérlek fejtsd ki bővebben, mert nem értem. Mit csinál a női természet és mit nem csinál?

"Bár igazad van, az erőforrásokért a "természetes" nők is versenghetnek."
Mit jelent az, hogy "természetes" nő? Ezt is írd le légyszi. Nem szeretem az általánosító, konkrét tartalom nélküli kifejezéseket. Szeretem tudni, hogy a másik mire gondol, miről ír. Amit írsz, azok a mondatok számomra lufik. Mégis milyen tartalom van a szavak mögött?
Annyit mindenesetre felteszek a leírtak alapján, hogy te is nő vagy (pláne "természetes" nő), tehát ha kifejted, ez a fogalom szerinted mit jelent, máris megtudhatok valami közelebbit rólad (is) :)

"Tehát minden attól függ, mi jelenti az erőforrásokat"
A "kaukázusi krétakör" két nő versengéséről szól. Ott mi az erőforrás? A csecsemő? Miért erőforrás a csecsemő, amin versengenek?
Miért éppen "erőforrásokon" versengenek a nők? Egyáltalán mi az, hogy "erőforrás"? Egy újabb fogalom, amit légy szíves, definiálj, mert nem értem, konkrétan miről beszélsz, mire gondolsz.

"Általában akkor kapaszkodik egy nő a gyerekébe (feltehetően fiúgyerekbe) ha neki, vagy a társadalomban általában a nőknek nincs ezen kívül semmiféle cél, élet, tartalom."
Nem akkor. Hanem ha megveti a férjét. Idéztem a Bibliát, Éva viselkedését. Neki semmiféle társadalom nem szabott meg semmit. Belekapaszkodott Káinba, mert megvetette Ádámot, aki úgy ugrált, ahogyan ő fütyült, ezért unalmas és kicsinyes, erőtlen és megvetendő lett Éva szemében.
Ráadásul nem a társadalomnak kell megszabni vagy felkínálni senki számára célt, életet, tartalmat. Azt mindenkinek saját magának kell megszereznie. Ha valaki nem talál célt, értelmet az életének, azért nem a társadalom a hibás. Minden korban, minden helyzetben lehet értelmet találni az életben.
Vannak, akikre bőven ömlenek a lehetőségek, és abból az égvilágon semmit sem bírnak megragadni, csak sírnak, hogy nem kaptak semmit. Mások pedig egy icipici kis lehetőségbe is belekapaszkodnak, és abban reményt és segítséget találnak. A Biblia ezt úgy mondja: "Az éhes ember a lépesmézet is megtapodja, de az éhes embernek minden keserű édes." Van, aki a semmiből is csodát épít fel, más pedig folyton azt mondja - nem kapott elég lehetőséget.
Például Bogdán László (bár ő nem nő) udvarsöprögetőként kezdte - ma szinte "világcsoda" az, amit Cserdiből kihozott.
www.youtube.com/watch?v=bngX-uAsM-4 - ő egy állami gondozott cigányember, és csodát hozott ki a semmiből.
negyvenfelettiek.hu/index.php/2011/03/lukacs-erno-a-20-gyerekes-milliardos-a-tel2010-december-24-jes-tortenet/ - ez az ember 16 évig élt villany nélküli tanyán, felnevet húsz gyereket, és milliárdos lett.
José Mujica is egy világcsoda a maga nemében, az emberek nem győznek ámuldozni azon, hogy ilyen létezik.
Hogy csinálták ezek az emberek? Mi a titkuk?
Az, hogy nem vetették meg azt a helyzetet, amiben épp voltak, nem sírtak azért, mert a társadalom nekik nem biztosít ezt meg azt. Elfogadták az aktuális körülményeiket, kihasználták az adott helyzet kínálta lehetőségeket, és csoda történt velük, amit ők maguk tettek.
Ők biztosítanak a társadalomnak célt, ők mutatnak utat mások számára is - pedig ők maguk nagyon keveset kaptak a társadalomtól. Mégis, abból a nagyon kevésből, amit kaptak, elképesztő gyönyörűségeket hoztak ki, ami örömmel tölti el mások szívét.
Sok hozzájuk hasonló ember van. Kennedy mondta: soha ne azt kérdezd, mit ad neked a hazád, hanem azt, hogy te mit adsz a hazádnak. Széchenyi pedig azt: "Sokan azt gondolják: Magyarország - volt; én azt szeretem hinni: - lesz!"
Egy szó mint száz, a társadalmon nem kell számon kérni semmit, mert olyan nem is létezik, hogy társadalom, ez egy általános fogalom, nincs mögötte konkrét, számon kérhető személy. Ki a felelős azért, hogy az életemnek nincs tartalma? Kit kérjek számon érte? A legokosabb, ha azt mondom: én vagyok a felelős miatta. Mert én legalább konkrét személy vagyok, akit számon lehet kérni.

"Ez kölcsönös függőséget alakíthat ki, a gyereknek (legtöbb esetben fiúgyerek) számára is az anya marad a középpont."
Igen, sajnos így van, szinte lehetetlen ebből kiszabadulni. Mert pont az a lelkierő hiányzik az anyáról való leszakadáshoz, amit az anya nem biztosított a gyermeke számára.
Nem azok maradnak az anyjukra ragadva, akiket az anyjuk nagyon szeretett, hanem azok, akik minden energiájukat abba feccölték, hogy az anyjuk szeretetének elnyeréséért küzdjenek: krisztamami.wordpress.com/2014/03/10/nyugalmat-akkor-talal-ha-nem-kell-a-kapcsolatert-kuzdenie/
"Egy kisgyerek életében a róla gondoskodó felnőtt közelsége a legfontosabb. Ha ez a felnőtt nem viseli a közelség megteremtésének és stabil fenntartásának terhét, ha kezdeményezően nem gondoskodik e kötelék állandóságáról mindkettőjük helyett, akkor a gyerek fog érte mindent elkövetni. Sok szülő nemhogy nem gondoskodik erről, hanem még ki is használja a gyereke kiszolgáltatott ragaszkodását."

annamanna 2014.12.09. 02:51:12

@: (folyt.) "vannak felnőttek, akik még mindig nem tartanak itt. Ez a korszak még nem a végső állomás a kapcsolatkészség kibontakozásában, de fontos fejlődési szakasz. Sok embernek azért nem megy a tartós barátság és a párkapcsolat, mert, bár életkora szerint régen felnőtt már, és fejben talán sokat is tud a kapcsolatokról, de pszichológiai értelemben még mindig nem tudott eljutni a kapcsolatkészségnek legalább erre a fokára."
"Amíg be nem illeszkedik, amíg úgy érzi, hogy nem felel meg, elutasítják, kinevetik, furcsának, másmilyennek találják, addig küzdelem van és nem nyugalom. Munka és nem játék. A fejlődés lendülete pedig akadozik, lelassul… van, aki évtizedekre megreked az érzelmi fejlődésnek azon a pontján, ahol akkor tartott, amikor a családból átkerült a kortárs közösségbe.
Szeretteik közelsége minden másnál előbbre való szükséglet a gyerekek életében. Minden áron működnie kell. Nagy árat fizetnek érte azok a gyerekek, akik nem lehetnek biztonságos kapcsolatban azokkal a felnőttekkel, akik felelősek értük."
"A gyerek csak akkor tud nyugodtan fejlődni, ha nem kell dolgoznia a szeretteivel való jó kapcsolat megszerzésén és megtartásán! Az együttlét, a kötődés, a kapcsolat minden társas lény elsődleges szükséglete; ha elveszni látszik, minden mást félreteszünk azért, hogy megint jó kapcsolatban lehessünk! A legtöbb ember egyfolytában a kapcsolati éhsége csillapításán dolgozik. Amikor az együttlét-éhség kielégül, a gyerek spontán a különlét (függetlenség) irányába fordul (ld. Az előrelendítő játék). De amíg neki kell azon dolgoznia, hogy közel maradj hozzá és szeretettel nézz rá, nem tud megnyugodni. Nem tud pihenni és fejlődni."
krisztamami.wordpress.com/2014/03/05/fejlodes-forrasa-belso-nyugalom/

Az egyik nagymamámnak négy fia volt, és ők pontosan fordított sorrendben ragaszkodtak az anyjukhoz, mint ahogyan ő kötődött a fiaihoz. Tehát az a fia ragaszkodott hozzá a legjobban, aki iránt a legközömbösebb volt. Az a felnőtt élete minden szabad percét az anyja mellett töltötte. Hazaszökött a katonaságtól is, aztán a nősülése után minden délután az anyja házában lebzselt. Nem csinált semmi értelmeset, de folyvást ott volt a mama mellett, a neje és a gyereke kvázi nélküle éltek, mert ő csak aludni járt haza. Nem nőzött, nem kocsmázott, nem voltak barátai, csak folyton az anyján lógott. A szülei halála óta is a házukban él. Mintha megbűvölték volna, az egész élete az anyja körül forgott, akinek ő csak egy volt a sok gyerek körül, de soha, egyetlen pillanatra sem volt a legfontosabb.

Nyilván akkor is beleragadhat egy fiú az anyjával való kapcsolatába, ha az anyja nagyon kapaszkodik bele - de ha közömbös vele, akkor még rosszabb a helyzet.

Nem mondom, hogy könnyű az anyáknak, vagy hogy a fiú nem tudna magától is lépéseket tenni, hogy le tudjon válni. Nem mondom, hogy csak az anya tehet mindenről, végül is nyilván kettőn áll a vásár.
Csak azt mondom, hogy amíg a fiú felnő, addig az anya végig felnőtt volt. Tehát alapvetően ő irányította a gyermekével való kapcsolatát.
Nem mondom, hogy könnyű az anyáknak, de.... például ez a nagymamám a férjével is közömbös és lenéző volt. Minket, az unokákat komisz kölköknek hívott. Úgyhogy azt a lángoló szeretetet nem éreztem belőle. Nem mondom, hogy könnyű volt neki, azt sem mondom, hogy rossz ember volt, mert a maga módján rendes és becsületes asszonyként élt. "Megtette, amit megkövetelt a haza". Azt sem mondom, hogy helyrehozhatatlan tragédiát okozott. Szerintem elég átlagos a sztorija.
De arra azért kíváncsi lennék, hogy mit mulasztott el, mit csinálhatott volna jobban.
Azt gyanítom, hogy alapvetően a férjével kapcsolatban mulasztott el valamit. A férjét mulasztotta el tisztelni, megbecsülni, szeretni, a férjéhez nem ragaszkodott úgy, ahogy kellett volna. Szerintem a fiaival való kapcsolata csak a házasságának a következménye volt. Hogy a férje egy erőtlen, gyönge, tutyimutyi kisemberke lett a szemében. A "kisöreg", aki egyáltalán nem fontos, csak mellékesen pont az a lakcíme, mint neki.
Tehát azt gondolom, a gyerekekkel való kapcsolat valamiféle torzulását, elferdülését megelőzi a párkapcsolati probléma, konkrétabban - ha a párkapcsolatban a nő megveti a férfit.
Ha ez így van, akkor valami megtörik a gyerekei felé is.
Ez a probléma lefedi nagyjából a társadalom 100%-át, ez alól szinte senki sem mentesül.
Hogy miképp lehet megoldani, azt jó lenne tudni.

[ ] 2014.12.09. 05:45:25

@annamanna: A női természetet nem szükséges kifejtenem, beszélgetésünk szempontjából annyiban releváns, amennyi az alapjait jelenti.

A petesejt ritkább, míg a férfiak által birtokolt hímivarsejtből túlkínálat van. Amiatt a nőknek nem szükséges menniük a férfiak után, vagy verekedniük, esetleg versengeniük érte, illetve ha szükséges is, más módon.

Ezt is a kereslet, kínálat, piac szabályai árazzák be. A férfi abban méri le a nő értékét, hogy mennyire nem verseng érte. A nő versengése, ha egyáltalán beszélhetünk ilyesmiről, passzív. Ha verekszik egy másik nővel egy férfiért, a férfi a lelke mélyén meg fogja vetni.

Szimpatikus a gondolatod, hogy mindenki maga felelős a sorsáért. A helyes hozzáállás, hogy a társadalmat mi formáljuk, nem az minket.
Hol írtam az ellenkezőjét? A gyerekbe való kapaszkodás vagy a gyerek gyűlölete nem jelent megoldást semmire.

Amit később fejtegetsz az anyai szeretetről és annak hiányáról az szintén egy ösvényre vezet. Amikor egy anya a gyerekébe kapaszkodik, azt nem szeretetnek nevezzük. Függőség és önzés. A szeretet kötődő de képes elengedni is.

Az anyai függőség, önzés és a gyerekkel szembeni ridegség, a gyerek folytonos hibáztatása tehát az egyénből ugyanazt a reakciót válthatja ki: az igazi anyai szeretet utáni vágyat.

Ha egy nő megveti a férjét, akkor néha megveti a gyerekeit is, akik részben a férjtől származnak. Persze ez sem megoldás semmire.

S valójában az ilyen fiú (vagy lány) gyermek élete is teljes egészében az anyja (illetve a nők) körül fog forogni, velük bajlódik, őket hibáztatja a felmerülő problémáiért, rájuk vezeti vissza az általa tapasztalt negatív jelenségeket. Az anyától való függőség feldolgozatlan élmények és hiányérzet esetén a nők életére is rányomhatja a bélyegét.

A két nem közötti különbség, hogy míg a férfi az egyoldalúan felmagasztalt és feddhetetlen "férfiképhez és identitáshoz", addig a nő ezen keresztül olyan férfiakhoz "menekül", akik az anyja és apja között fennálló konfliktust oldanák föl.

Azt mondod, definiáljam az erőforrást. Itt megint nem szükséges minden szint meghatározása, az egyén életben maradásának szempontjából fontos alapfeltételekre gondoltam, úgy mint kaja, lakhatás, fűtés, szaporodás lehetősége.

"Azt gyanítom, hogy alapvetően a férjével kapcsolatban mulasztott el valamit. A férjét mulasztotta el tisztelni, megbecsülni, szeretni, a férjéhez nem ragaszkodott úgy, ahogy kellett volna."

Te abból indulsz ki, hogy a nőknek feltétlenül ragaszkodniuk kell valakihez, egyébként egészségtelen lesz a gyerekeikkel való kapcsolatul. Mire alapozod ezt? A női természetre? :)
Kissé másképp látom. Én a gyerekhez való egészségtelen, önző ragaszkodásra utaltam. Írtam, hogy ez sokszor pontosan ahhoz hasonlóan nélkülözi az egészséges anyai szeretetet, mint a rideg és eltaszító magatartásforma.

Ha a gyerek helyett a férjébe csimpaszkodik így, mert megveti és "egyedül" életképtelennek érzi magát, az sem egészséges.

A férjjel kapcsolatban is igaz, hogy nem önző függésre és csimpaszkodásra van szükség, hanem kölcsönös megbecsülésre és olyan szeretetre, ami elengedni is képes lenne akár. Így szeretni csak olyan ember tud, aki van annyira erős, hogy a férj "hiányával" a gyerekeit sem romboló érzelmekkel veszi körül és nem mászik velük kapcsolatban kölcsönös és egészségtelen függőségbe.

Mindebből adódik, hogy a helyzetelemzés téves. Annak a nőnek, aki a gyerekébe kapaszkodik, nem jelentene megoldást, ha a gyerek helyett a férjbe kapaszkodna. A megoldást az jelentené, ha kapaszkodnia nem kellene senkibe.

TrollEdomer 2014.12.09. 07:45:38

@annamanna: Tájékozódj kicsit többet, Madame Mao pl nem úrilánynak született, de ő lábát is el akarták kötni. Japánban általában nem szoktak férjes asszonyt alkalmazni, nem csak a felső tízezernél. (az más kérdés, hogy sok családnak már ott is két kereső kéne a gyerekvállaláshoz)

Deansdale 2014.12.09. 09:01:59

@: "Nincs alapja, nem bizonyított, fiktív, szubjektív feltételezés. Általában a férfiösztönökből fakad e nézet. Ezt szeretné a férfi (a felső 10-20%-ba tartozóként marha sok nőt) -> erre vágynak a nők."

Eddig nem nagyon mondtál olyat, ami teljesen leverte nálam a lécet, de ez... Ember, ez már a direkt hárítás kategória. Szerinted azért tolong a híres filmszínészek és rocksztárok körül annyi nő, mert egyébként mindegyik teljesen mást akar, és véletlenül sem a top 20% férfit? Ne várj már minden témában fehérköpenyes bácsik tévéműsorban bemutatott konszenzusára, használd inkább a szemed és az eszed.

Hogy csak a legegyszerűbb dolgot említsem, a randiszájtok felmérései szerint a nők a férfiak 80%-át átlag alatti kinézetűnek tartják.
blog.okcupid.com/index.php/your-looks-and-online-dating/

Ezt a "férfi kivetítés" dolgot pedig erősen félreérted és túlzásba viszed. Kvázi akárki akármit gondol, arra csípőből lövöd, hogy kivetítés... Ez nem így működik. A férfiak alapvetően (tudat alatt) azt gondolják a nőkről, hogy ugyanolyanok mint a férfiak - ezért él az a tévhit, hogy a nők elsősorban a kinézetre buknak. *EZ* a kivetítés. Ezzel szemben amikor rájössz, hogy a nők nem a férfiak fénymásolatai, hanem a saját szabályaik szerint működnek, akkor megértheted, hogy a nők a státusz jeleire buknak. Az meg a nők kivetítése, amikor azt képzelik, a férfit érdekli a nő társadalmi státusza. A férfiakat NEM ÉRDEKLI a nő státusza. A férfiakat a nő kinézete érdekli, de a többség nem túl válogatós, megdugna szinte bármit, csak ha rajta múlik akkor inkább a csinosabbat. Ezzel szemben a nők erősen válogatósak, és többségük nagyon nehezen engedi le az elvárásait arra a szintre, amit reálisan meg is tud szerezni. Ez már a suliban felmérhető, amikor a gitáros srác (a top 20% jeles tagja) végigdugja a fél évfolyamot, miközben az átlagbélák nem jutnak nőhöz, csak epekednek még évekig. Ugyanez folytatódik később is, egyszerűen csak ki kell nyitni a szemed és meglátni. A híres énekest groupik hada várja az öltözőnél, az egyébként nem rossz képű, de alacsony státuszú fizikatanár meg alig talál feleséget, és azzal is szexmentes házasságban él.

"A nők utálnak osztozkodni."

Egy kicsit úgy érzem, hogy a Disney csatornával vitatkozom, ami összegyűjtötte az összes nőpozitív közhelyet, és csokorba rendezve tuszkolja a képembe :) A nők frankón megvannak az osztozkodással, amennyiben a "jelölt" eléggé alfa. Nem mondom, hogy élvezik, de továbbra is teljesen igaz, hogy ha választhatna, a nők 80%-a inkább lenne Brad Pitt huszadik titkos szeretője, mint egy béta férfi stabil partnere.
Ezt mondjuk tovább is lehetne gondolni... El tudod azt képzelni, hogy Brad Pitt pincérnőkből, titkárnőkből és mindenféle egyéb cicababákból titkos háremet tart? Simán. Ugyanakkor el tudod képzelni, hogy egy aktuális csúcsszínésznő (most folyton Salma Hayek jut eszembe, de ő már kiöregedett :) könyvelőkből, asztalosokból meg autószerelőkből álló háremet tart? Lópikulát. Az életben egyszer, részegen, esetleg véletlenül összefeküdne egy ilyen alacsony státuszú valakivel, ha sármos és kigyúrt, de hogy ebből nem csinálna rendszert, arra itt és most mérget vehetsz. Egy ilyen színésznő ha szeretőt tart, akkor az egy(!), a férjéhez hasonlóan magas státuszú valaki lesz.

Nem hittem hogy redpill-bluepill vitát fogunk itt rendezni, dehát ennek is el kellett jönnie egyszer...

De sajnos nincs hozzá túl sok energiám, ezen témák többsége szerintem annyira alap, hogy felnőtt korára egy jó megfigyelőképességű embernek illenék tisztába kerülni velük. Nincs abban semmi "szubjektív" vagy "fiktív", hogy a nők buknak a státuszra - nézz ki az utcára, és mondd meg, hogy kivel látod az igazán ütős cicababákat. Politikusokkal, vállalkozókkal, médiaszemélyiségekkel. Szerinted ez véletlen??? Még azt is kimutatták, hogy a nőknek az orgazmuskészsége is függ a partner státuszától. Ezek a dolgok nem forognak közszájon, de egy kis utánagondolással annyira maguktól értetődnek...

Deansdale 2014.12.09. 09:16:31

"A férfi abban méri le a nő értékét, hogy mennyire nem verseng érte."

Hogy ez mennyire nem igaz, te jó ég :) Maximum a top 1-2% esetében lehet alapja, akik már unják, hogy derékig állnak a puncitengerben. A férfiak 98%-át kifejezetten taszítja, ha a nő semlegesen vagy elutasítóan viselkedik.

A nők a férfiak életéről alkotott elképzeléseiket kizárólag az alfahímekre építik (mivel a többi férfi láthatatlan számukra).

[ ] 2014.12.09. 09:20:04

@Deansdale: "Hogy csak a legegyszerűbb dolgot említsem, a randiszájtok felmérései szerint a nők a férfiak 80%-át átlag alatti kinézetűnek tartják."

Ez tökéletesen így van. A nők külső terén jóval válogatósabbak, mint a férfiak. A külső viszont az elsődleges szempont. Más szempontok az osztozkodásnál jönnek képbe. Nyilván minden nő a legjobb külsejű férfiakat választaná, ha elérhetné, hogy a férfi kizárólag az övé legyen.

"A férfiak alapvetően (tudat alatt) azt gondolják a nőkről, hogy ugyanolyanok mint a férfiak - ezért él az a tévhit, hogy a nők elsősorban a kinézetre buknak."

Nem így kell érteni a kivetítést. :)
A férfiak nem szeretnék, ha a nők a kinézetre buknának, mivel az SZÁMUKRA túl bizonytalan és rizikós. Ezért rájuk vetítik, ami nekik lenne előnyös- ha nem a kinézetre, hanem általuk "befolyásolhatóbb" és nagyobb kontrollt biztosító tényezőkre buknának.

"Az meg a nők kivetítése, amikor azt képzelik, a férfit érdekli a nő társadalmi státusza."

Szerintem a nőket hidegen hagyja, érdekli-e a férfit a társadalmi státuszuk. A nők maguk és nem a férfiak miatt építenek státuszt.
Ez is kivetítés. :) A férfi nem maga miatt épít státuszt, nincs erre ösztöne. A nő miatt teszi. Ezért úgy gondolja, a nő meg miatta.

Ez alapvetően téves. Mindkettő a nő miatt teszi. :)

Különben valamennyire és valahogyan a férfi is figyelembe veszi a nők közötti státuszt, vagy a nő általános státuszát, de mint említettem, ennek nem sok jelentősége. A nő ettől függetlenül vágyik saját státuszra. Egy magas státuszú nőt pláne nem érdekel, mennyire bukik vagy sem a férfi az ő "státuszára". Az érdekli, hogy van státusza.

A nőknek nem érdekük, hogy a férfi függjön tőlük, hisz a férfiak bármikor készek a szexre.

"A férfiakat a nő kinézete érdekli, de a többség nem túl válogatós, megdugna szinte bármit, csak ha rajta múlik akkor inkább a csinosabbat."

A nők külseje viszont a "státuszépítő" készségüket is egész jól előrejelzi, tehát a nő utódainak ezen képességét is.

"az egyébként nem rossz képű, de alacsony státuszú fizikatanár meg alig talál feleséget"

Ha nem rossz képű, feleséget talán nem talált, szeretőt annál inkább. Akár még házas asszonyt is. :)

"A nők frankón megvannak az osztozkodással, amennyiben a "jelölt" eléggé alfa."

Akkor, ha ők is élvezhetik a több partner előnyeit. A nőnek ez még előnyösebb is, mint a kölcsönös monogámia.

Inkább te gyűjtötted össze a férfiak számára összes nőpozitív közhelyet. :)

"Ugyanakkor el tudod képzelni, hogy egy aktuális csúcsszínésznő (most folyton Salma Hayek jut eszembe"

Észrevettem.
Még mindig nem venném feleségül. El tudom-e képzelni, hogy háremet tart SZÉPfiúkból? Simán.

"Az életben egyszer, részegen, esetleg véletlenül összefeküdne egy ilyen alacsony státuszú valakivel, ha sármos és kigyúrt"

Megint kivetítés. A férfiak vágynak rá, hogy a nők szeressék a kigyúrt testet. Ezzel szemben a nők csak az annyira mérsékelten sportos testet tartják kívánatosnak, ami a férfiak többségének "cingár" kategória.

"Nem hittem hogy redpill-bluepill vitát fogunk itt rendezni, dehát ennek is el kellett jönnie egyszer..."

Ez eddig nem vita, vélemények ütköztetése csupán. Nem én ragaszkodtam hozzá, jelentősége se igen van. Hacsak nem akarsz meggyőzni.

"De sajnos nincs hozzá túl sok energiám, ezen témák többsége szerintem annyira alap"

Ez meg nem érv, bár írtam, a véleményed tiszteletben tartom. Még értem is.

"Nincs abban semmi "szubjektív" vagy "fiktív", hogy a nők buknak a státuszra - nézz ki az utcára, és mondd meg, hogy kivel látod az igazán ütős cicababákat."

- Helyes "divatférfiakkal".
- Lehetőleg idős és impotens férfiakkal, akik mellett helyes "divatférfiakat" tarthatnak.
- Munkamániás üzletemberekkel, akik mellett helyes "divatférfiakat" tarthatnak.

"Nincs abban semmi "szubjektív" vagy "fiktív", hogy a nők buknak a státuszra - nézz ki az utcára, és mondd meg, hogy kivel látod az igazán ütős cicababákat."

Én eddig csak azt olvastam, hogy egyedül a partner külsejével mutattak ki összefüggést.

Az lenne igazán érdekes, ha a két mutatót együtt mérnék, egy összehangolt kutatásban. Státusz vs. külső. Tényleg kíváncsi vagyok. Megnézem, volt, vagy van-e ilyen, amelyben a jóképűséget és a test kívánatosságát vetették össze a társadalmi helyzettel és vagyonossággal, hírességgel.

Addig akár fel is függeszthetjük a témát. :)

[ ] 2014.12.09. 09:21:26

@Deansdale: Itt épp te kevered a férfiakat a nőkkel. :) A férfi nem nő. Ha a nő fut utána, vagy teper érte, nem fogja a nőt értékesnek látni. Keres egy olyat helyette, aki után ő teperhet.

Ez mellesleg nem egyenlő az elutasító viselkedéssel, nem erről van szó. :)

[ ] 2014.12.09. 09:29:47

@Deansdale: "Én eddig csak azt olvastam, hogy egyedül a partner külsejével mutattak ki összefüggést.

Az lenne igazán érdekes, ha a két mutatót együtt mérnék, egy összehangolt kutatásban. Státusz vs. külső. Tényleg kíváncsi vagyok. Megnézem, volt, vagy van-e ilyen, amelyben a jóképűséget és a test kívánatosságát vetették össze a társadalmi helyzettel és vagyonossággal, hírességgel.

Addig akár fel is függeszthetjük a témát. :)"

Ezt az orgazmusra írtam, csak nem jó szövegrészt idéztem be. :)

[ ] 2014.12.09. 09:47:13

@Deansdale: "Good Men Are Hard To Find

Meanwhile, other researchers were making discoveries about the nature of male attractiveness. Behavioral ecologists had noted that female animals, from scorpion flies to barn swallows, prefer males with high degrees of bilateral body symmetry, called developmental stability in the parlance of science.

Development, or the translation of genes into parts of the body, can be perturbed by stresses such as disease, malnutrition, or genetic defects. One measure of developmental instability is deviation from bilateral symmetry in traits like hands, eyes, and even birds' tail feathers. Males whose immune systems are strong, and who forage well, develop with high symmetry, so females who choose symmetrical suitors are securing good genes for their offspring.

Evolutionary biologist Randy Thornhill and psychologist Steve Gangestad at the University of New Mexico in Albuquerque have tested whether humans also share this preference. And indeed they do. In their studies, women consistently identify as most attractive males whose faces (and other body parts) are most symmetrical.

But this, it turns out, is more than a matter of mere aesthetics. A large and growing body of medical literature documents that symmetrical people are physically and psychologically healthier than their less symmetrical counterparts.

Thornhill and Gangestad reasoned that if women's orgasms are an adaptation for securing good genes for their offspring, women should report more orgasms with relatively symmetrical mates. Collaborating for a second time, the two, along with graduate student Randall Comer, devised some very interesting studies to test this idea.

First they enrolled 86 sexually active heterosexual couples from among the undergraduates. The average age of the partners was 22 and the couples had been together an average of two years. Then the researchers had each person privately--and anonymously--answer questions about his or her sexual experiences.

The researchers took facial photographs of each person and analyzed the features by computer; they also had them graded for attractiveness by independent raters blind to the study. They measured various body parts to assess bilateral symmetry--the width of elbow, wrist, hand, ankle, and foot bones, and the length of the second and fifth fingers. Earlier studies had suggested all of these were associated with health.

Indeed, the hypothesized relationship between male symmetry and female orgasm proved to be true, the researchers recently reported in the journal Animal Behavior (Vol. 50, December). From data on sexual behavior provided by the women, those whose partners were most symmetrical enjoyed a significantly higher frequency of orgasms during sexual intercourse than did those with less symmetrical mates. Even the data on sexual experience provided by the men showed the women had more orgasms with the most symmetrical men.

Of course, symmetry is a relative thing, and a relative rarity at that. No one is perfectly symmetrical, and very high symmetry scores were few and far between in this sample, as in others. In consolation, Thornhill and Gangestad point out that the differences they are measuring are subtle, and most require the use of calipers to detect.

What's Love Got To Do With It?

It's important to note what did not correlate with female orgasm during sex. Degree of women s romantic attachment did not increase the frequency of orgasm! Nor did the sexual experience of either partner. Conventional wisdom holds that birth control and protection from disease up orgasm rates, since they allow women to feel more relaxed during intercourse. But no relationship emerged between female orgasm and the use of contraception.

Nor can the study results be explained by the possibility that the symmetrical males were dating especially uninhibited and orgasmic women. Their partners did not have more orgasms during foreplay or in other sexual activities. Male symmetry correlated with a high frequency of female orgasm only during copulation.

The findings support evolutionary psychologists' "good genes" hypothesis: Women have orgasm more often with their most symmetrical lovers, increasing the likelihood of conceiving these men's children. Well, that's how it would have worked for millennia, before condoms and the Pill.

And it is for the precontraceptive stone age that our brains seem to be built; the agricultural and industrial revolutions are flashes in the geological pan, far too recent in evolutionary terms to have fundamentally changed the way we experience emotions or sex. To argue, as may champions of chance like Gould, that sexual attraction has remained completely arbitrary throughout evolution seems increasingly unwarranted."

Bár itt azt is írják, hogy a jobb külsejű férfiak több nőhöz juthatnak, tehát kevésbé érdekeltek a hűségben.

www.psychologytoday.com/articles/199601/the-orgasm-wars

Deansdale 2014.12.09. 10:05:27

@: "A nők külső terén jóval válogatósabbak, mint a férfiak."

A fityfenéket :) Illetve annyiban, hogy a férfi külsején a státusz nyomát keresik, némileg leegyszerűsítve: az önbizalmat. Azt azért valljuk be, Steven Tyler ronda mint a háborodás, mégis nők ezrei feküdtek alá örömmel. A férfit azért érdekli a nő külseje, mert a termékenység jeleit keresi rajta, azt tartja szépnek. A nő (tudatosan és tudat alatt egyaránt) teljesen más szempontok alapján elemez.

"Nem így kell érteni a kivetítést. :)"

A kivetítés egy fogalom, amit a pszichológusok használnak (általában "projekció" néven emlegetik), és pontosan ezt jelenti: amikor valaki valamilyen saját dolgát másokra vetíti, és azt képzeli, hogy (nem ő, hanem) azok működnek úgy. Amikor egy férfi azt hiszi, hogy a nők ugyanúgy a kinézetre buknak, mint ő maga, az klasszikus projekció.

"A férfiak nem szeretnék, ha a nők a kinézetre buknának, mivel az SZÁMUKRA túl bizonytalan és rizikós. Ezért rájuk vetítik, ami nekik lenne előnyös- ha nem a kinézetre, hanem általuk "befolyásolhatóbb" és nagyobb kontrollt biztosító tényezőkre buknának."

Ez kifacsart és értelmetlen okoskodás, már megbocsáss. Biztos csak azért képzelem, hogy a nők a sztárokra buknak, mert számomra a kinézetem "bizonytalan tényező", s bár abszolút nem vagyok sztár, de lehetnék...? WTF??? Miközben az meg kiveri az ember szemét, hogy a nők tényleg a sztárokra buknak, attól teljesen függetelenül, hogy én ezt szeretném vagy nem.

Mutass nekem egy Megan Foxot, aki feleségül megy egy jóképű asztaloshoz, és cserébe mutatok neked ezer olyan nőt, aki hozzámegy egy kopasz, agresszív mercishez.

"Szerintem a nőket hidegen hagyja, érdekli-e a férfit a társadalmi státuszuk. A nők maguk és nem a férfiak miatt építenek státuszt.
Ez is kivetítés. :) A férfi nem maga miatt épít státuszt, nincs erre ösztöne. A nő miatt teszi. Ezért úgy gondolja, a nő meg miatta."

Argh. Ford Fairlane sajtreszelős beszólása jutott eszembe :)

Rendszeresen lehet látni a magas státuszú nők siránkozását, hogy miért nem érdeklődnek irántuk a (megfelelő státuszú!) férfiak. Erre épült fel az egész "a férfiak félnek az erős nőktől" baromság - ez a nők törékeny egójának önvédelme, ami erősködik, hogy nem velük van a baj, sőt, túl csodásak a hülye férfiakhoz. LOLz.
Persze, a nők elsősorban magukért építik a státuszt, de igenis azt hiszik, az érdekli a férfiakat. Egy gazdag nő általában azt képzeli, hogy neki jár a gazdag pasi, és az majd értékelni fogja, hogy neki is van vagyona.
Viszont a férfiak egyáltalán nem gondolják, hogy a nők miattuk építenek státuszt; igazából annyira nem érdekli őket, hogy az agyuk nem is regisztrálja ezt a hülyeséget. A nők képzelt státuszhierarchiája és -harcai a férfiakat olyan szinten hidegen hagyják, hogy az valami elképesztő. A férfi gürcöl, hogy legyen pénze nőzni, de közben azt nézi, kinek feszesebb a segge.

"El tudom-e képzelni, hogy háremet tart SZÉPfiúkból? Simán."

Talán említetted már, hogy nő vagy vagy férfi, abszolút nem emlékszem, és ettől függetlenül azt kell mondanom, te semmit nem tudsz a nőkről. Meg a férfiakról se túl sokat :) Ez alapján valószínűleg nő lehetsz :D Nem akarlak sértegetni, komolyan, de annyira elvarászolt dolgokat írsz... Tipikus férfi pornófantázia, hogy Megan Fox a medencetisztító fiúra vagy a pizzafutárra veti magát, ha az kellően jóképű. Ilyen a valóságban nem létezik. Nyilván a jóképűbb férfiaknak több sikere van a nőknél, mint a rondáknak, de míg a férfiak szemében a nő kinézete önmagában a döntés 95%-a, addig a nő szemében a férfi kinézete csak a döntés 30-50%-a - más tényezők (például a státusz, illetve a státusz jelei a testbeszédben) nem csak befolyásolják, de totálisan felül is írhatják.

Ha tíz nőnek felajánlod, hogy szexelhet a legvadabb kinézetű medencetisztító fiúval, vagy egy kissé már kiöregedett / eleve nem túl jóképű filmsztárral, tízből kilenc a filmsztárt fogja választani. Ha férfiak választhatnak egy bombázó pincérnő vagy egy öregedő színésznő között, 10-ből 9 gondolkodás nélkül menne a pincérnőre.

"Megint kivetítés. A férfiak vágynak rá, hogy a nők szeressék a kigyúrt testet."

A kigyúrtat nem úgy értettem, hogy izomkolosszus. Brad Pitt is "kigyúrt". Másfelől a nők gyakran mondják azt, hogy nem érdekli őket az izom, de a megfigyelések szerint azért valahogy mégiscsak a sportos testalkatot részesítik előnyben.

"Ez eddig nem vita, vélemények ütköztetése csupán."

Azt hittem azt nevezik vitának :)

"Helyes "divatférfiakkal""

LOL :) Na, neeeee, most komolyan :) Voltam már én is nem egy házas nő szeretője, de egy sem azért tekeredett rám, mert "helyes divatférfi" vagyok :D Ha egy nő csalja a partnerét, az tipikusan magasabb státuszú férfiakkal történik: munkahelyi főnökkel, ilyesmi.

[ ] 2014.12.09. 10:25:01

@Deansdale: Steven Tyler férfiszemmel talán rondának tűnik, de nem "túl maszkulin", illetve "divatférfi". Továbbá vékony és jelentős hajzuhataggal büszkélkedhet.

Azt elhiszem, hogy a férfiak többsége szeretné, ha a nők számára nem, vagy kevéssé számítana a külső. A ronda férfiaknál érthető, a nem rondáknál kevésbé, bár ez abból is fakadhat, hogy a nők nem monogám természetűek és "sok jó külsejű férfi" egyszerre is lehet, tehát ajánlatosabb "státusszal" versengeni.

Illetve a külsőtől függni se függ úgy a nő.

"Amikor egy férfi azt hiszi, hogy a nők ugyanúgy a kinézetre buknak, mint ő maga, az klasszikus projekció."

A férfiak 99%-a épp hogy azt hiszi, hogy a nők nem a külsőre, hanem arra buknak, amire ő vágyik, hogy bukjanak. Ez is egyfajta kivetítés. A vágyak kivetítése. :)

"Biztos csak azért képzelem, hogy a nők a sztárokra buknak, mert számomra a kinézetem "bizonytalan tényező", s bár abszolút nem vagyok sztár, de lehetnék...?"

Minden férfi számára bizonytalanABB tényező a külseje, mint a státusza által a nő tőle való függősége. Nincs semmi gond a külsőddel, nem személy szerint rád írtam. A státusz, amire utaltam, relatív, nem kell sztárnak lenned, attól még várhatod, hogy a nő azért bukjon rád, mert magasABB státuszúnak érzékel önmagánál.

"Mutass nekem egy Megan Foxot, aki feleségül megy egy jóképű asztaloshoz, és cserébe mutatok neked ezer olyan nőt, aki hozzámegy egy kopasz, agresszív mercishez."

Mintha azt sem értenéd, hogy nem feltétlenül a házasság a hangsúlyos. A nők jelentős része összekombinálja az egzisztencia"szerző" ösztönét az ettől FÜGGETLEN "párválasztó" ösztönével.

"rre épült fel az egész "a férfiak félnek az erős nőktől" baromság"

Tévesen írtam.
Ez a dolog ettől megint csak függetlenül lehet igaz, vagy legalábbis lehet benne igazság. A férfit ambivalens módon a nő státuszának HIÁNYA nagyon is érdekli, mivel ha van a nőnek státusza, az övétől már nem tud függeni. Ez esetben a nő kerül "helyzetelőnybe", hisz a férfi szexuálisan alapvetően kiszolgáltatottabb.

Az említett nők se biztos, hogy arra vágynak tehát, hogy a férfi a vagyonuk és társadalmi rangjuk miatt omoljon a lábaik elé. Ha a vagyon miatt teszi, az nő esetében még csökkent értékűséget is mutathat. Valójában férfi esetében is. :)

"Persze, a nők elsősorban magukért építik a státuszt, de igenis azt hiszik, az érdekli a férfiakat. Egy gazdag nő általában azt képzeli, hogy neki jár a gazdag pasi, és az majd értékelni fogja, hogy neki is van vagyona."

Nem tudom. Én azért nem látok bele így mindenki fejébe. :) Ők tudják.

"Viszont a férfiak egyáltalán nem gondolják, hogy a nők miattuk építenek státuszt; igazából annyira nem érdekli őket, hogy az agyuk nem is regisztrálja ezt a hülyeséget."

Erről viszont tudom, hogy elég sokan hiszik, pl. mikor rákérdeznek, hogy mi a francnak épít státuszt a nő, hisz az a férfit úgyis hidegen hagyja.

"A nők képzelt státuszhierarchiája és -harcai a férfiakat olyan szinten hidegen hagyják, hogy az valami elképesztő."

Írtam, hogy ez huszadrangú, mellékes. A nőt az motiválja, hogy legyen SAJÁT státusza, nem az, hogy ez a férfit "érdekelje", vagy a férfi ezt értékelje benne.

"addig a nő szemében a férfi kinézete csak a döntés 30-50%-a"

Itt döntés alatt gondolom megint a házasságra és nem az orgazmusra célzol. Bár igazad van, az tényleg nem döntés kérdése. :)

"Másfelől a nők gyakran mondják azt, hogy nem érdekli őket az izom, de a megfigyelések szerint azért valahogy mégiscsak a sportos testalkatot részesítik előnyben."

De a sportos testalkat általában nem az, mint a kigyúrt. :)

"Azt hittem azt nevezik vitának :)"

A vitáról feltételezem, hogy tényszerű dolgokból indul ki. Eddig egyetlen maradéktalanul tényszerű a fenti, orgazmusról általam linkelt szövegrész. A többi a mi találgatásunk arról, ki mi alapján dönt, mit élvez, mi jár a fejében.

"Voltam már én is nem egy házas nő szeretője, de egy sem azért tekeredett rám, mert "helyes divatférfi" vagyok :D"

Biztos??? :)

Inkább vitatkoznánk olyan dolgokról, amik nem mennek el ennyire szubjektív nézőpontok felé. Ebben úgysem fogunk egyetérteni. A férfiak többsége NEM ismeri a nőket.

TrollEdomer 2014.12.09. 11:26:30

@: Bocs, de te miről beszélsz??
Na jó, a nők valóban nem kifejezetten teperni szoktak azokra a férfiakra, akiktől pénzt vagy egyebet remélnek, csak nyomulni, de az átlag férfi nem hajtja el őket (ha nem bűnrondák) az biztos.

[ ] 2014.12.09. 11:28:50

@TrollEdomer: Nem azt írtam, hogy elhajtja, vagy nem fekszik le vele, esetleg nem lesz el vele ideig-óráig. Még az is elképzelhető, hogy megtartja biztos partnernek, otthonra. Arra céloztam, hogy nem fogja értékesnek látni.

TrollEdomer 2014.12.09. 11:30:02

@TrollEdomer: Kiegészítés, pl pont tegnap volt filmecske fekete özvegyről és szélhámosnőről, megsúgom nem hajtották el őket a férfiak, hiába voltak nyomulósak...

TrollEdomer 2014.12.09. 11:30:50

Épp ellenkezőleg, szinte mindenre hajlandóak voltak értük.

[ ] 2014.12.09. 11:33:58

@TrollEdomer: De az film. :) Nyomulni is többféle módon lehet.

Szerintem nem ugyanarról beszélünk. Amikor a nők flörtölnek, vagy kelletik magukat, "játszanak" a férfiakkal, akkor felváltva sugallják azt, hogy kell nekik a férfi, meg azt, hogy mégse kell annyira. Bizonytalanságban tartják.

Nem hozható egy szintre azzal, mint mikor egy nő üvöltözve verekszik egy férfiért egy másik nővel.

A fenti, flörtölés helyzetnek a nő a nyertese, míg annak a helyzetnek, amikor MÁR verekszenek is ÉRTE, a férfi...

TrollEdomer 2014.12.09. 11:36:42

Dokumentumfilm megtörtént esetekről.

" Bizonytalanságban tartják. "
Igen, ha nem fizet eleget az a kapcsolat hátrányára mehet...

[ ] 2014.12.09. 11:42:26

@TrollEdomer: Ebben a vonatkozásban most nem az számít, miért tartja bizonytalanságban. Te is írtad, hogy "mindent megtettek értük".

A férfiak nem tesznek meg mindent azokért a nőkért, akik amúgy is készek értük akár meg is verekedni. Ilyenkor a férfi csak élvezné, hogy mennyire "kell". Vagy gyanakodni kezdene, hogy a nőnél ekkora a "férfihiány", ami akkor se túl sok jóra utalhat, ha amúgy csinos nőről van szó.

TrollEdomer 2014.12.09. 13:20:05

"akik amúgy is készek értük akár meg is verekedni."

Ez nyilván egy jellemző eset...

A férfinak sokkal fontosabb, hogy bizonytalanságban tartsa a nőt és kész legyen akár el is menni.

zriff 2014.12.09. 17:12:47

@: Erről a jelenségről már olvastam. Manapság egy házasság forgatókönyve ennyi: A nők apának a szerető, gondoskodó, jófiú bétákat szemelik ki. Összeházasodnak,megszületik a gyerek, eltelik pár év azután a nagy szerelem elmúlik, a feleség megundorodik a férjétől, nem akar már lefeküdni vele, végül elválnak, a nőé a gyerek a volt férj meg fizeti a tartásdíjat, a nő meg ezután szabadon dug mindenféle kemény,rossz fiú alfával.

Arról gondolom nem tudsz hogy charles manson az elmebeteg tömeggyilkosnak van egy női rajongója aki szerint ő ártatlan és hozzá akar menni feleségül.

zriff 2014.12.09. 17:43:00

@: Egyébként keveset hangoztatott dolog de a zakkant ayn randnak az objektivizmus alapítójának, aki mindenek fölébe helyezte az önzést, meg a logikát, valójában egy bűnöző, egy mocskos gyilkos volt a példaképe, a supermenje. Itt van a ganénak a neve: william edward hickman.

[ ] 2014.12.09. 18:38:09

@zriff: De hát a cikk szerint nem "kiszemelik", hanem a "vonzó", "szerető" státuszát(!) is fölfelé viszi, ha gyerekkel van.

"Összeházasodnak,megszületik a gyerek, eltelik pár év azután a nagy szerelem elmúlik, a feleség megundorodik a férjétől"

A szerelem mindenképp elmúlik, már csak azáltal is, hogy hozzászoknak egymáshoz.
Itt az emberek általános hozzáállásában lesz a hiba. A partnereket egy idő után nem lehet folyton cserélgetni. Azok a nézetek a legbűnösebbek, amelyek elhitetik az emberekkel, hogy a szerelem örökké tart, a lángolás változatlanul fenn fog állni és nem váltja fel a szeretet, a kötődés.

Nem az önzést és logikát kellene mindenek fölé helyezni, hanem pont az (emberbaráti) szeretetet (ami egyébként semmiféle logikával nem magyarázható), persze itt nem valami eszement kihasználhatóságra gondolok. Másrészt a logika és önzés annyira más kategória, hogy együtt említeni is felesleges őket.

[ ] 2014.12.09. 18:45:09

@zriff: "Arról gondolom nem tudsz hogy charles manson az elmebeteg tömeggyilkosnak van egy női rajongója aki szerint ő ártatlan és hozzá akar menni feleségül."

És ez mégis mit bizonyít? Mert szerintem semmit. A csaj szerint ártatlan, de még ha nem is hinné ezt, akkor is találhatott volna benne valami rést, valami defektet, ami által nem látja többnek egy "ártatlan kisfiúnál". A tömeggyilkosok többségének kusza, zavaros múltja van. Sok pszichopata két szélsőség között csapong. Rideg és önző, de végtelenül kiszolgáltatott is egyben, néha épp a nőknek.

annamanna 2014.12.10. 06:23:56

@: „A női természetet nem szükséges kifejtenem, beszélgetésünk szempontjából annyiban releváns, amennyi az alapjait jelenti.”
Muhaha. Tipikus reakció. Ha rákérdezek, miről írsz, egy tudományoskodó kifejezéssel pótlod a kifejezés értelmét :) Ha releváns, akkor nyilván van értelme a "női természet" kifejezésnek, és a „természetes nő”-nek. :)
Egyébként érdekes, hogy erről nincs komplett elméleted. Tanulságos megfigyelni, hogy a „női természet” helyett miről van elméleted. Amiről az embernek komplett elmélete van, az a dolog sokat foglalkoztatja; és azért foglalkozik vele sokat, mert az a dolog közvetlenül, személyesen érinti.
Amit hosszasan fejtegetsz, az a nők egymás közti versengése, sőt! verekedése!
Ez azért is érdekes, mert Deansdale és TrollEdomer, akik szintén olvasták, amit írtam, nem reagáltak a két nő csatájára; a kínai nőkből csak a lótuszláb volt érdekes és passz.
Téged megragadott a videó, sőt komplett elméletet is kerítettél köré. Tehát ez olyasmi, ami személyesen érint.
Írtál arról, hogy a nők nem monogámok; az orgazmusról egy egész cikket másoltál be –ezekből le lehet vonni következtetést. Ebből arra következtetek, hogy adtál már okot egy másik nőnek arra, hogy megverjen :) (Talán nem is egyszer) :)
És magadban ezt úgy rendezted el, hogy a férfi megveti azt a nőt, aki verekszik érte :)
Azt leszögezhetjük, hogy szerinted a „női természet” „nem monogám”. Nos, én azt gondolom, hogy a szexuális magatartást egyrészt befolyásolja a temperamentum, de a monogám magatartás nem a vérmérsékletből következik. Egyrészt kell hozzá az adott partnerrel való megelégedés, tehát az adott partner megbecsülése. Ez az, amiről fentebb írtam. Másrészt kell hozzá valamilyen külső, társadalmi szabályozás, erkölcs, morál is, ami gátat szab (vagy fordítva: ami nem szab gátat). A vallásnak és a hagyományos közösségeknek nagy szerepe van a gátlásban. Tehát egy nagyvárosban, ahol nem érvényesül a közösség gátló szerepe, lazább a morál, mint egy kisebb településen. És ha egy társadalom erkölcsi rendszerét lebontják, és helyébe nem állítanak semmit, az is eltünteti a gátlásokat:
www.youtube.com/watch?v=B7FKvFyu8gw
www.youtube.com/watch?v=7JWezVOQDIE
Egy 83 éves néni mesélte, hogy amikor nagyon fiatal volt, az ÁVÓ-nál, később a rendőrségnél volt gépírónő. És azt mondta, hogy ott aztán nagy kupleráj volt, mindenki mindenkivel kefélt, leszakadó mosdók jelezték a nem rendeltetésszerű használatot. És egyszer az ÁVÓ-sok, hogy kibasszanak apácákkal, a következőt találták ki (az 50-es évekre szerintem már nem voltak apácák az országban, de mindegy, azért tanulságos) – szóval azt találták ki, hogy beöltöztettek egy csapat kurvát apácának, és azok tömegesen keféltek egy falu férfijaival. Amikor az asszonyok ezt meghallották, piszkosul elverték az igazi apácákat. A néninek ez a sztori annyira tetszett, hogy ötven év múlva is jót vihogott rajta.
Ebből az következik, hogy noha szerinted a nők nem monogámok, azért ezt a véleményedet a „női természetről” és a „természetes nőről” nem mindenki osztja ám :)
Erről eszembe jut a (másik) nagymamám, aki a halála előtt teljesen elbutult, és már nem vigyázott a szájára, olyat mondott, amit valószínűleg évtizedeken keresztül rejtegetett, mert nem volt szabad kimondani: szóval morogni kezdett a „vörös zsidó kurva” miatt. :) Gondolom, évtizedeken át csak magában gondolt erre a kifejezésre, és akkor mondta ki, amikor már nem tudta kontrollálni magát. Parasztlány volt, és a maga részéről ez volt a véleménye a rendszerről.
Tehát egy adott lakóhely, társadalmi réteg, politikai rendszer erősen befolyásolja a „természetes női” viselkedést. Felteszem, te nagyvárosi vagy és politikailag nem konzervatív.

„A petesejt ritkább, míg a férfiak által birtokolt hímivarsejtből túlkínálat van.”
Értelek, de egy darab hímivarsejt nem egy darab férfi. Kevesebb homokos strand van, mint amennyi homokszem a strandon.

„Ha verekszik egy másik nővel egy férfiért, a férfi a lelke mélyén meg fogja vetni.”
Erről eszembe jut egy másik sztori, ami Deant igazolja, nem téged: van egy ismerősöm, baromira jómódú nő. Jóképű, sármos, izmos férje van (pontosabban volt). A sztori idején még nem váltak el. A nő nem különösebben rajongott a férjéért, ősembernek nevezte, akit nem érdekel semmi (a férfi crossmotorozott és dárdával vadászott, ez volt a semmi). A magatartása arra késztette a pasit, hogy rászokjon a csajozásra, amiben a megnyerő külseje mellett a hófehér sportkocsija és a nyilvánvaló gazdagsága is segítettek. Csak a 25 év alatti csajok érdekelték. A nő csak akkor húzta fel magát nagyon, amikor látta is az egyik lányt a férjével, na akkor rendesen nekiment és megagyalta. A férj emiatt nemhogy megvetette volna a nejét, hanem még jobban ragaszkodott hozzá, mert a csajozásra csak a felesége hűvös és elutasító magatartása miatt volt szüksége. Ha a nő lelkes lett volna a házasságában, a férfit kenyérre lehetett volna kenni.

annamanna 2014.12.10. 06:24:28

(folyt). A férj komolyan vette a házasságát, a két gyereküket, nagyon tetszett neki a felesége, a csajozás csak pótszer volt a számára. A könnyen kapható lányokat nem lehet komolyan venni, rájuk nem lehet számítani, csak hetyegni velük és kész.

„Azt mondod, definiáljam az erőforrást. Itt megint nem szükséges minden szint meghatározása, az egyén életben maradásának szempontjából fontos alapfeltételekre gondoltam, úgy mint kaja, lakhatás, fűtés, szaporodás lehetősége.”
Én a kaukázusi krétakört említettem. Abban egy kisbaba miatt versengett két nő. Miféle erőforrás egy kisbaba?
A nők közti ellentétek, unszimpátia, harag, irigység, versengés, netán fizikai erőszak ugyan miért korlátozódna az „erőforrások” miatti harcra? Igazán különös egy elmélet, de látszik, hogy számodra fontos, és komolyan gondolod.
A freudi-jungiánus elmélet szerint, aki heves ellenérzést vált ki belőlünk (ez különösen akkor igaz, ha az illető a saját nemünkhöz tartozik) az ún. „árnyékunk”. Olyan tulajdonságokat testesít meg, amiket mi valamiért bűnnek ítéltünk, és a bennünk levő (eredetileg még nem bűnös) késztetéseket elnyomtuk. Néhány politikus, mivel sok férfiból roppant heves utálatot vált ki, nyilvánvalóan sok ember „árnyékát” testesíti meg: olyan tulajdonságai vannak, amiket sokan bűnnek ítélve elnyomtak magukban. Ez nem azt jelenti, hogy semmi sem bűn; csak azt, hogy ezek a késztetések eredeti, gyermekies formájukban még nem voltak romlottak, csak annak lettek minősítve, ezért ezeket az embergyerek leszakítja magáról és a tudatalattijába száműzi. Ott tudatlanul erjednek, és ha felszínre törnek, akkor már valóban irányíthatatlanul romboló, pusztító módon nyilvánulnak meg, tehát az ember elkönyveli magában, hogy ezek bűnök, és a rá irányuló késztetéseket még jobban elnyomja, és így tovább.
Például, sok fiatal lány érez utálatot Törőcsik Mari miatt. Ugyan milyen erőforrás elérésében jelent gátat Törőcsik Mari? Semmiben. Törőcsik Mari egy árnyék sok nő számára, méghozzá az önelégült vigyora miatt, ami sok lány fejlődésében egyszerűen bűnnek lett ítélve és elnyomva.
De még csak ilyen komoly ideológiát sem kell találni, a haragnak, összeütközéseknek, veszekedéseknek bármi lehet a kiváltó oka, pl. fáradtság, félreértés, akármi egyéb.
Például a húgom egyszer nekem jött. Falat festettünk, és közöltem, hogy amit addig csinált, az olyan ronda, hogy újra kell festeni az egészet. Erre nekem jött és csapkodott, aztán sírt és meg kellett vigasztalni. Vagy amikor a szüleim elváltak, az anyám másodállást is vállalt, állandóan fáradt volt és ingerült, és a reggeli kapkodásban és dühös légkörben rászokott, hogy húzkodja a hajamat. Arra gondoltam, ha még egyszer meghúzza, pofonütöm. Másnap persze megint cibálta a hajamat, erre pofonvágtam, és kész, el volt intézve. Meg lett húzva egy határ, és be lett tartva.
Mindkét eset mögött általános fáradtság, tartós stressz, ingerültség, hajszoltság, kimerültség állt. Én semmi olyasmit nem látok benne, mint amiről írsz, hogy „erőforrásokért való harc”, férfiakért való verekedést meg pláne nem.
Soha nem kerültem olyan helyzetbe, hogy férfiért versengjek vagy verekedjek, élőben nem is láttam ilyesmit (csak videón), úgyhogy elméletem sincs róla. Egy konkrét esetről tudok, az is cigányasszonnyal történt meg – a szeretője egy másik nővel is összeszűrte a levet, aki gyereket is szült neki, és igényt tartott a faszira. Erre a cigányasszony megkergette az utcán a vetélytársát (nem verte meg, a megkergetés is hatásos volt). A másik nő elhúzta a csíkot a környékről is, és szent lett a béke. Mit mondjak – a nő a maga szempontjából jó döntést hozott, mert a palija nyilván nem akart határozottan egyik nő mellett sem dönteni, a csiki-csukinak pedig nincs értelme.
Ami a kínai videót illeti – ha rajtam múlna a döntés, akkor azt mondanám, hogy a férfi azt a nőt vegye feleségül, aki teherbe esett tőle. Tehát azt, aki verekedett érte. Mégpedig több okból. Az egyik nyilvánvaló: a gyermeknek apára is szüksége van, és a férfinak felelősséget kell vállalnia: ha már egyszer megcsinálta a gyereket, akkor nevelje is fel. De van más szempont is. A két nő körül nyilvánvalóan a teherbe esett szerető a gátlástalanabb. Egyrészt, mert valószínűleg a menyasszony már korábban is képben volt, ő pedig megpróbálta elcsábítani a foglalt férfit a másik nőtől. A másik, hogy ehhez a Lyukas Kondom Hadműveletet vette igénybe. A harmadik, hogy képes volt menyasszonyi ruhában bevágtázni az esküvői szertartásra. A negyedik, hogy még verekedni is kezdett, nekiment a menyasszonynak. Összességében ez a nő úgy viselkedik, mint aki totál megbolondult, de az fix, hogy az őrület határán áll. Persze, kívülről nézve roppant mulatságos, mint egy archaikus vígjáték, ahol folyton seggreülnek és tortával dobálóznak. De valójában ez egy beteg nő. Mindenesetre szörnyen gátlástalan.
Azonban a férfi is az. Képes volt az esküvője előtt 3-4 hónappal teherbe ejteni egy másik libát. Ugyan miért csinálta ezt?

annamanna 2014.12.10. 06:26:24

(folyt.) Van rá egy magyarázatom: mert azok a pasik, akiknek az életében a mama a biztos pont, azok számára a párkapcsolat nem biztos, hanem bizonytalan, egyik olyan, mint a másik, ahogy ez a dal is mondja: www.youtube.com/watch?v=SjYH1k67ByQ
Roppant jellemző, hogy mi a lemez címe: www.youtube.com/watch?v=eTNyfeOBHOw
A kínai kultúrában hagyományosan a mama áll a ranglétra csúcsán, neki van alávetve a fia, és legalul áll a meny. Egyetemi tanár mesélte, hogy Tibetben még a 20. sz. elején is főztek olajban embereket. Az utolsó áldozat egy fiatalasszony volt, akinek az volt a bűne, hogy nem volt elég engedelmes az anyósának. Ott ez köztörvényes bűnnek számított, tehát ez erős kulturális, morális hagyomány. Itt Európában egyáltalán nem, itt tele vagyunk anyósviccekkel, szóval az anyós hatalma a meny fölött éppenséggel egy olyan szokás, ami szembemegy az általánosan elfogadott morállal. Mégis létezik, rejtve, titokban. De nem olyan erősen, mint a Távol-Keleten. Szóval a kínai pasi viselkedése egyértelműen az ottani mamaközpontú szokásoknak felel meg.
Sőt, valószínű az is, hogy a menyasszony tudott a félrekefélésről, és el is fogadta ezt, a helyi morál miatt. De innen nézve azt gondolom, hogy ez olyan embertelen, megalázó viselkedés a menyasszonnyal szemben, hogy az ilyen gátlástalan fickóhoz (aki amúgy is az anyjához tartozik a leginkább) sokkal jobban illik egy gátlástalan nő, tehát az, akit felcsinált.
Szerintem nekik kellene összeházasodniuk, és kezdjenek egymással, amit tudnak. Ennél szebb büntetést ki sem lehetne találni, mint két, másokon átgázoló, senkit nem tisztelő, gátlástalan, erőszakos szélkakast összeházasítani. Pont megérdemlik egymást. Majd megtanítják egymást kesztyűbe dudálni. Vagy börtönbe kerülnek. Esetleg diliházba. A menyasszony, ha most elnézte, hogy a vőlegénye máris felcsinált egy másik nőt, fél év múlva megint meg lesz verve, egy másik hasas nőtől, aki a férje génjeit hordozza magában és így tovább. Ha most elnézi, ennek nem lesz vége. Én a helyében szépen levettem volna magamról a menyasszonyi ruhát (a terhes nő már úgyse nagyon fért a magáéba), és kisétáltam voltam az esküvőről. Isten áldja őket és verjék egymást agyon, nekem ehhez nincs közöm.
Ha most nem tette, annak az lesz a vége, hogy három év és hat zabigyerek után fog elválni. De hát engem ugye senki sem kérdez, nekem csak a dolgom, hogy jót vihogjak rajtuk, mint a seggreülő Chaplinen.

„A két nem közötti különbség, hogy míg a férfi az egyoldalúan felmagasztalt és feddhetetlen "férfiképhez és identitáshoz", addig a nő ezen keresztül olyan férfiakhoz "menekül", akik az anyja és apja között fennálló konfliktust oldanák föl.”
Ezt meg sem kérdezem, hogy honnan veszed. Tuti valami saját élmény ez is.

„Te abból indulsz ki, hogy a nőknek feltétlenül ragaszkodniuk kell valakihez, egyébként egészségtelen lesz a gyerekeikkel való kapcsolatul. Mire alapozod ezt? A női természetre? :)”
Igen, feltétlenül a férjükhöz kell ragaszkodniuk, mindenki más előtt, a gyerekeiknél is jobban. És hogy honnan veszem? A Bibliából. Ezt biztosan ismered:
1Móz 2,24 Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté.
Mt 19,5 És ezt mondá: Annak okáért elhagyja a férfiú atyját és anyját; és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté.
Ef 5,31 Annakokáért elhagyja az ember atyját és anyját, és ragaszkodik az ő feleségéhez; és lesznek ketten egy testté.
Mk 10,2-9
És a farizeusok hozzámenvén megkérdezék tőle, ha szabad-é férjnek feleségét elbocsátani, kísértvén őt. Ő pedig felelvén, monda nékik: Mit parancsolt néktek Mózes? Ők pedig mondának: Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk, és elváljunk. És Jézus felelvén, monda nékik: A ti szívetek keménysége miatt írta néktek ezt a parancsolatot; De a teremtés kezdete óta férfiúvá és asszonnyá teremté őket az Isten. Annakokáért elhagyja az ember az ő atyját és anyját; és ragaszkodik a feleségéhez, És lesznek ketten egy testté! Azért többé nem két, hanem egy test. Annakokáért a mit az Isten egybe szerkesztett, ember el ne válaszsza.
1Kor 6,16 Avagy nem tudjátok-é, hogy a ki a paráznával egyesül, egy test vele? Mert ketten lesznek, úgymond, egy testté.
És egy zsoltár, a lényeget kiemeltem: biblia.biblia.hu/read.php?t=1&b=19&c=45&v=11#v9

„Mindebből adódik, hogy a helyzetelemzés téves.”
„Ezt is a kereslet, kínálat, piac szabályai árazzák be.”
Úgy látom, hogy te az emberi kapcsolatokat pénzben méred. Nem mondom meg, az ilyet hogy hívják, szerintem már utaltam rá.
Annyi biztos, hogy piaci szemlélettel persze hogy nem érted, mit írok. Kapaszkodásról, csimpaszkodásról, önzésről írsz – ezeket a fogalmakat nyilvánvalóan konkrét tartalommal tudod megtölteni, tehát pontosan tudod, mit értesz rajtuk, nyilván helyesen is értelmezed a szavakat. Az a „helyzetelemzés” azonban, amit említettem, a „Kék nevelés” blog cikkei, nem az önzésről és életképtelen csimpaszkodásról szólnak.

annamanna 2014.12.10. 06:28:26

(folyt). Ha azokat tévesnek látod és nem vagy képes tartalommal megtölteni a gondolatokat, amikről a szerző írt, az egyrészt nem az én dolgom, hanem a tiéd. És nem is azt jelenti, hogy a cikkek tévesek, csak azt jelenti, hogy a te számodra semmit sem jelentenek.
Remélem, nincsenek gyerekeid.

„Ez alapvetően téves. Mindkettő a nő miatt teszi. :)”
Ajánlom, olvasd el Karinthy regényét, a Capilláriát. Nagyon meglepődsz majd, ha látod, Karinthy szerint a férfiak miért csinálnak dolgokat. Hát…. nem a nő miatt. Hanem mert ÉRDEKLI őket. Azért másznak meg hegyet, mert OTT VAN, azért találnak ki mindenfélét, mert izgatja a fantáziájukat, tudni akarják, meg akarják ismerni stb. A Kék nevelésnek ez a cikke ír a gyermeki kíváncsiságról: krisztamami.wordpress.com/2014/02/03/elorelendito-jatek/
Amit Karinthy leír, az ebből a kíváncsi játékosságból, kreativitásból nő ki.
Karinthy arról értekezik, hogy mindaz, amit a férfiak megfeszített buzgalommal felépítenek, a nőknek csak arra jó, hogy a hasznot lefölözzék, beleüljenek a készbe, egyébként meg, aminek számukra nincs közvetlen haszna és értelme, azt lerombolják.* Ez nem a „természeti nő” magatartása, de vannak nők, akik így viselkednek. Karinthy azokról a nőkről ír, akik semmibe veszik, lenézik a férfiakat, kihasználják őket, egyébként meg jól elvannak a maguk semmittevésében, a többi nővel csacsogva egy „szuperfeminim” világban, ahol a nők sokkal magasabbrendű életformának számítanak, mint a férfiak.
Ha te úgy látod, hogy a férfi csupán a nő miatt törekszik, akkor te is osztozol ezen a feminista nézeten, ami elleni háborgásában Karinthy megírta a Capilláriát.
* (pl. középiskolás fiúk elkezdtek kirakni egy ezer darabos puzzle-t. Mivel nem tudták befejezni, az asztalon hagyták, hogy másnap folytatják a kirakást. Amikor szemlét tartott az igazgatónő, „mi ez a rendetlenség, mi ez a szemét?” –felkiáltással a szemetesbe söpörte a félkész képet. Konkrét példa, milyen a nő, pláne, ha hatalmat kap férfiak fölött).

„A nő ettől függetlenül vágyik saját státuszra. Egy magas státuszú nőt pláne nem érdekel, mennyire bukik vagy sem a férfi az ő "státuszára". Az érdekli, hogy van státusza.”
Szerintem a nőket is érdeklik dolgok. Ők is csinálni akarnak valamit, meg akarnak ismerni valamit, tudni, felfedezni, megmászni egy hegyet azért, mert az ott van. És nem a STÁTUSZ miatt teszik ezt, hanem mert őket is érdeklik a kihívások, a feladatok, valami, amit hozzátehetnek a világhoz, hogy az őmiattuk több legyen és ne kevesebb.

„A nők külseje viszont a "státuszépítő" készségüket is egész jól előrejelzi, tehát a nő utódainak ezen képességét is.”
Hát bizonyos foglalkozásokban biztos. :)
Mondjuk nem az atomfizikusok között. :)

„Akkor, ha ők is élvezhetik a több partner előnyeit. A nőnek ez még előnyösebb is, mint a kölcsönös monogámia.”
Nem tudok nyugodtan aludni, amíg meg nem tudom, mennyi előnye van a nő számára a több partnernek :) (az egyszerűség kedvéért forintra átszámolva :))

„Még mindig nem venném feleségül.”
Kit vennél feleségül?

„El tudom-e képzelni, hogy háremet tart SZÉPfiúkból? Simán.”
El tudom képzelni, hogy el tudod képzelni a gruppent…. meg el is bírod viselni….

„Helyes "divatférfiakkal".”
Tehát Lakatos Márkkal, aki nélkül tilos rucit venni, mert neki sokkal jobb az ízlése. És akivel jól lehet dumcsizni két fotózás között. Nagy Ő Anikó is egy buzit választott, amikor egy rakás pasi dongott körülötte. És ez mit bizonyít?
A férfiak megvetését, nem értését. Azt, hogy a „szuperfeminim” nők csak nőkkel érzik jól magukat, számukra a férfiak világa arra jó, hogy lefölözzék a hasznát. Erről írt már Karinthy is. Erről szól a Pusszantlak, drágám! c. angol komédiasorozat is. Nők, nők, nők, csupa nő, akik jól elvannak egymással, pasi nélkül.
Ilyen poénokkal: amikor az anya ránéz a húsz éves lányára, azt mondja: mi van, lecsúszott a válltömésed? (a lánya mellére érti, aminek ugyebár egy szuperfeminim világban értelme sincs. A válltömésnek annál inkább).

„Keres egy olyat helyette, aki után ő teperhet.”
Meglátásom szerint a férfiak utálnak nők után futni, mert nagyon törékeny az önbecsülésük, viszont fontos nekik az elismerés, a tisztelet, a megbecsülés. Ezerszer inkább választják azt, aki könnyen elérhető, mintsem egy jéghegyet ostromoljanak. Ha nem így volna, a kurváknak nem lenne értelme.
Nyilván számít, ha van tétje a dolognak, ha van benne kihívás, de a férfiak életének nem olyan központi tényezője a nő kergetése, mint ahogy azt a nők szeretnék hinni. A férfi ezen kívül még egy csomó mást is csinál, például fenntartja az életét.
A nők munka közben is képesek megállás nélkül a férfiakról fecsegni (ebben az a legjobb, hogy VALÓJÁBAN nők vannak együtt, a férfiak biztonságos távolságában, csak a témát adják a pasik). Férfiak részéről ez elképzelhetetlen.
A nő romantikus fantáziáit kitölti az, hogy a férfi éjjel-nappal csakis őutána teper…. ugyan mi más dolga is lenne.

annamanna 2014.12.10. 06:29:25

(folyt). A valóság az, hogy azok a nők, akik a leginkább azt hiszik, hogy a férfiak főállásban őutánuk tepernek, épp azok, akik főállásban a férfiak után loholnak.
A valóság az, hogy a nők SOKKAL INKÁBB tepernek a férfiak után, mint fordítva, mert az ő agyuk sokkal kapcsolatorientáltabb, tehát sokkal nagyobb agyi területeket aktivál egy kapcsolat lehetősége.
A férfi inkább szexelni akar, mintsem kapcsolatban lenni. Ahhoz viszont nem szívesen teper, ha van könnyebb út is.

@TrollEdomer: A lábelkötésről korábban olvastam ezt a cikket: fotelkalandor.blog.hu/2013/09/29/135_az_utolso_arany_lotusz (írtam is hozzá kommentet, bár lényegtelen dolgokat).
A cikk ezt írja: „Az elkötött láb -természetesen - a magasabb társadalmi osztályok kiváltsága volt - a rizsföldekre gályázni mégse lehetett így kimenni.”
„Viszont éppen ezért terjedt a 19. században már az alsóbb rétegek közt is - a legidősebb lánynak kötötték el a lábát, hogy így - úrinőként - jobb férjet kapjon, és ezzel meghozza a csaád szerencséjét.”
Ezen kívül megnéztem a wikit is: „A lábelkötés először Észak-Kínában terjedt el, a gazdagok között. Egy gazdag nőnek nem kellett dolgoznia a termőföldeken, így elkötötték a lábát és előidézték hogy nem is bírt dolgozni. A megkötött láb ezért elsősorban a gazdagságot jelentette. A szokás lassan elterjedt az összes társadalmi szinten, kivéve a legszegényebbek között, ahol szükséges volt, hogy a nők is dolgozzanak a megélhetésért.” hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A1belk%C3%B6t%C3%A9s
Madame Maoról két linket néztem, egyik sem említi a lábát, csak egy róla szóló regény (talán te is ezt olvastad): „Madame Mao was born to a very poor family around 1910 (early enough to have had her feet bound although due to a severe infection the bindings were taken off).” en.wikipedia.org/wiki/Becoming_Madame_Mao
Tehát, azt lehet látni, hogy eleinte gazdagék szokása volt, ami legyűrűzött a szegények közé, akik igyekeztek fölfelé törni, és legalább külsőségekben utánozni a gazdag családokat.
Nálunk mondjuk ilyen megfontolásból terjedt el a szobafestésben a plafon alatti csíkhúzás (a kastélyokban a stukkók miatt a plafon alatt van egy kiugró párkány, a szobafestő csíkja ezt utánozza). Vagy így terjedt el a parkosított kert, az előkelősködőn eltartott kisujj, és nyilván még lehetne sorolni.
A „célszörű szögénységet” sajnos könnyen felváltja a nagyzási hóbort, mert mindenki ahhoz igazodik, aki éppen egy picit van följebb nála a ranglétrán. És az emberek minden marhaságot átvesznek. Ha az utcában valaki tulipánfát ültet, öt év múlva minden ház előtt tulipánfa lesz (nem vicc, egyszer végigmentem egy ilyen utcában, kész kabaré). Ha a sógor síelni megy, akkor nekünk is muszáj. Ha a sógor 3-4 rétegű vécépapírt használ, akkor mi se érhetjük be vékonyabbal. Ha Tüncikének mellnagyobbító műtétje volt, akkor én is ezt kérek karácsonyra. :)
Hogy Kínában mit jelentett a patriarchális társadalom, arra szerintem sokkal jobb példa az, amit az előbb leírtam: A kínai kultúrában hagyományosan a mama áll a ranglétra csúcsán, neki van alávetve a fia, és legalul áll a meny. Egyetemi tanár mesélte, hogy Tibetben még a 20. sz. elején is főztek olajban embereket. Az utolsó áldozat egy fiatalasszony volt, akinek az volt a bűne, hogy nem volt elég engedelmes az anyósának. Ott ez köztörvényes bűnnek számított, tehát ez nagyon komoly kulturális, morális hagyomány.
Tehát, kinek kellett alárendelődni? A MAMÁNAK. Nem akarlak elkeseríteni, de ennyit a patriarchális Távol-Keletről.

[ ] 2014.12.10. 07:01:37

@annamanna: "Egyébként érdekes, hogy erről nincs komplett elméleted."

Van róla elméletem, csak hosszú. Ezért zártam rövidre az alapokkal.

"Amit hosszasan fejtegetsz, az a nők egymás közti versengése, sőt! verekedése!"

Nem én fejtegettem hosszan, egyetlen dolgot jegyeztem meg róla. Aki hosszan fejtegeti, az te vagy. Én még ennyit is csak azért írtam róla, mert rákérdeztél.

"Ez azért is érdekes, mert Deansdale és TrollEdomer, akik szintén olvasták, amit írtam, nem reagáltak a két nő csatájára"

Valamelyikük később már reagált valamit, amikor beszélgetni kezdtünk róla. Arra, hogy a nők "tepernek-e" a férfikért és hogyan. Ezek szerint ők ebben érintettek személyesen, mármint szerinted. :)

A videó nem ragadott meg, ugyanis meg sem néztem. Csak olvastam, amit írtál, arra reagáltam egy-két mondatot. Sajnos nincs időm mindent azonnal megnézni vagy végigolvasni.

A mostani videóidat is félreteszem, csak a szavaidra koncentrálok. Esetleg később megnyitom őket.

Nem vert még meg nő. :)

Egyébként érdekel, szerinted hogy lehet erre okot adni? Én egyetlen esetben "vernék meg" valakit (védekeznék); ha előtte megütött.

Az elmélet egyébként okos és logikus, egyetlen tipikus hibát követsz el, amit már Deansdale-nek is említettem a hipergámia kapcsán. Az elméletekből, kezdve a modern fizikától igen gyakran hagyják ki a tapasztalati tényezőket, miközben az elmélet logikusságára és lehetségességére fektetik az egyetlen hangsúlyt.

Az orgazmusról azért másoltam be cikket, mert reagáltam a beszélgetőpartner azon megjegyzésére, hogy ez a férfiak státuszától függ. :D

"A freudi-jungiánus elmélet szerint, aki heves ellenérzést vált ki belőlünk..."

No, itt kezdődik a hiba. Nem tapasztaltad az érzelmi reakcióim. Számtalanszor voltam már tanúja, mennyi mindent lehet a szavak mögé képzelni. Ettől függetlenül érdekes.

Folyamatosan olvasom... tényleg nagyon érdekeseket írsz, pl. Töröcsik Mari mosolyáról, esküszöm soha nem hallottam még erről a jelenségről, de teljesen hihető. :)

"Nos, én azt gondolom, hogy a szexuális magatartást egyrészt befolyásolja a temperamentum, de a monogám magatartás nem a vérmérsékletből következik. Egyrészt kell hozzá az adott partnerrel való megelégedés, tehát az adott partner megbecsülése."

Én is így gondolom. Kevés volt az infod és arra építettél egy komplett levezetést. A tudományban is gyakori. Amit a monogámiáról írtam, főképp az "ösztönökre" utal.

"Ebből az következik, hogy noha szerinted a nők nem monogámok, azért ezt a véleményedet a „női természetről” és a „természetes nőről” nem mindenki osztja ám :)"

Kíváncsi voltam, mit reagálsz a témára, miközben nem tisztáztuk a női természet fogalmát. Nem ez volt a célom, amúgy sem kezdtem volna hosszú elmélkedésbe róla.

Ahhoz képest, hogy nem tisztáztuk, egész jól tudni véled, mit kell alatta érteni, részemről is. Mondjuk ez nem baj.

Az apácás történethez:
Nem értek egyet az asszonyok viselkedésével, az erőszak nem megoldás semmire. :)

Erős férfit meg nem lehet elcsábítani. Erős nőt se.

"A nő nem különösebben rajongott a férjéért, ősembernek nevezte"

Mondtam, hogy a nőknek nem tetszenek a túl izmos férfiak. :)

"A férj emiatt nemhogy megvetette volna a nejét, hanem még jobban ragaszkodott hozzá, mert a csajozásra csak a felesége hűvös és elutasító magatartása miatt volt szüksége."

Itt fontos a körülmények ismerete, teljesen más a sztori, mint a menyasszonyos történet. A férfi előtte nem kellett a nőnek, a "verekedés" egy pici, pozitív reakció volt részéről, az elutasításhoz képest. Nem biztos, hogy jó összemosni azzal, amikor a nő eleve rajong a férfiért.

Nem a könnyen kapható és a "komolyan monogám" nők közötti különbségekre céloztam. Voltaképp az a nő a legkönnyebben kapható, akit egy férfi nyugodtan megtarthat otthonra a szeretői mellett is. :) Ehhez képest pl. egy olyan nő, akinek otthonra nem kellene az adott férfi, főleg így, másra viszont igen, már nehezebben kapható kategória. Legnehezebben az kapható, akinek az adott férfi per pillanat semmire nem kellene.

Egy kisbaba úgy jelenthet erőforrást, ha egyben házasságot is jelent, vagy jobb "megítélést" a férj részéről a házasságon belül.

"A nők közti ellentétek... ugyan miért korlátozódna az „erőforrások” miatti harcra?"

Nem csak erre korlátozódik, de főleg erre. Mivel a férfiakért nem kell harcolni, kivéve, ha az erőforrások rajtuk keresztül érhetők el.

"Soha nem kerültem olyan helyzetbe, hogy férfiért versengjek vagy verekedjek, élőben nem is láttam ilyesmit (csak videón), úgyhogy elméletem sincs róla."

Most is ennek kapcsán írsz. Fel is te hoztad. :) Én annyit jegyeztem meg, hogy szerintem ez nem a női természetből fakadó dolog.

"azt mondanám, hogy a férfi azt a nőt vegye feleségül, aki teherbe esett tőle. Tehát azt, aki verekedett érte."

Szerencsétlen nőt előre sajnálom a házasságáért. Bár igaz, maga szúrta el. :)

"Van rá egy magyarázatom"

Valahogy előre sejtettem.
Így már minden érthető, de ezúttal nem írom le újra, ott van, az előző neked szóló kommentemben.

[ ] 2014.12.10. 07:18:19

@annamanna: "Igen, feltétlenül a férjükhöz kell ragaszkodniuk, mindenki más előtt, a gyerekeiknél is jobban. És hogy honnan veszem? A Bibliából."

Itt szerintem másról beszélünk, nem értettél meg.

"Úgy látom, hogy te az emberi kapcsolatokat pénzben méred. Nem mondom meg, az ilyet hogy hívják, szerintem már utaltam rá."

Ez teljesen lényegtelen, egyértelmű, hogy nem belőlem fakad. :)

Remélem te se veszed magadra.

Azt nem tudom, hogy a pénz egyáltalán hogy jön az ivarsejtekhez.

"ezeket a fogalmakat nyilvánvalóan konkrét tartalommal tudod megtölteni, tehát pontosan tudod, mit értesz rajtuk, nyilván helyesen is értelmezed a szavakat"

Igen, pl. amit a terhes szerető művelt. :)

"Ha azokat tévesnek látod és nem vagy képes tartalommal megtölteni a gondolatokat, amikről a szerző írt, az egyrészt nem az én dolgom, hanem a tiéd."

Na, ez egy értelmes mondat.
De sajnos még ezeket sem olvastam. :)

"Karinthy szerint a férfiak..."

Az a Karinthy dolga. :)

"Ha te úgy látod, hogy a férfi csupán a nő miatt törekszik, akkor te is osztozol ezen a feminista nézeten"

Ebből most megtudhattuk, hogy Deansdale valójában feminista. :) Tőle indult ez a gondolat, bennem addig esküszöm fel sem merült. Később már láttam benne logikát. :)

"Konkrét példa, milyen a nő, pláne, ha hatalmat kap férfiak fölött"

Kezdened kellene valamit a nőgyűlöleteddel, de elég érdekes vagy nekem, úgyhogy beszélgessünk. Talán megtudhatok valami közelit erről a jelenségről is.

Az is érdekes, milyen vonatkozásban vetül vissza a férfiakra ennek felelőssége.

"És nem a STÁTUSZ miatt teszik ezt, hanem mert őket is érdeklik a kihívások, a feladatok, valami, amit hozzátehetnek a világhoz, hogy az őmiattuk több legyen és ne kevesebb."

Ebben egész véletlenül egyetértünk. Nem mondtam, hogy CSAK a státusz miatt teszik.

"Nem tudok nyugodtan aludni, amíg meg nem tudom, mennyi előnye van a nő számára a több partnernek :) (az egyszerűség kedvéért forintra átszámolva :))"

Nem, ez valójában a nő hátrányát mutatja. Igazán előnyös azoknak a nőknek a helyzete, akiknek nem kell a forintokra figyelniük.
Biológiai előnyökre céloztam, esetleg szexuális élvezetre.

Túl sokat foglalkozol a nők szexuális haszonszerzésével.

Férfiakra is igaz, hogy általában az akar, vagy kész fizetni a nőknek, aki nem elég vonzó.

"El tudom képzelni, hogy el tudod képzelni a gruppent…. meg el is bírod viselni…. "

Itt tisztázni kellene, hogy ki mit ért gruppen alatt. Komolyan. :)

A "helyes divatférfin" is nagyon nem ugyanazt értjük.

És szerintem "szuperfeminim" alatt sem.
Apropó, te maszkulinnak tartod valamelyest magad? Csak kérdezem.

A többire később... :)

[ ] 2014.12.10. 07:21:42

@annamanna: Bocs, látom a többire nem is igazán kell írnom, magazinszintű sztereotíp közhelyek. Ne érts félre, inkább rádhagyom. :)Hosszú lenne még ebbe is belemenni.

Ajánlatosabb volna a gyökereit megkeresnünk az "egésznek".

TrollEdomer 2014.12.10. 07:47:23

@annamanna: Tibet meg Kína nem ugyanaz ám...
Arra még mindig nem mondtál semmit, hogy legtöbb japán férjes asszony nem dolgozik, mégsem lustulnak el a japánok.
Egyébként természetesen a patriarchális modellben is nagyon fontos szerep jut az anyának, sokkal nagyobb, mint a matriarchátusban az apának...

[ ] 2014.12.10. 08:46:30

@annamanna: Ha Tüncikének mellnagyobbító műtétje volt, akkor én is ezt kérek karácsonyra. :)"

Ne tedd. :) Nem szükségtelen a női mell, ahogy valahol említed, de ez kurva nagy pénzkidobás volna!

"Hogy Kínában mit jelentett a patriarchális társadalom, arra szerintem sokkal jobb példa az, amit az előbb leírtam: A kínai kultúrában hagyományosan a mama áll a ranglétra csúcsán, neki van alávetve a fia, és legalul áll a meny."

Szerintem nem igazán jelent "női hatalmat", amikor egy asszonynak egész életében a férje családja miatt kell szívnia, hogy öreg korában azzal tölthesse az idejét, hogy majd ezért kicsinyes bosszút állhasson a saját menyén.

Ez inkább női önállótlanságot, gyengeséget, más lehetősek hiányát jelöl. Az ilyen nőnek valójában a saját élete fölött sem volt hatalma, nemhogy a másokén. És egyébként is kinek kedvez ezzel? Nyilván a kisfiának.

De lehet másképp látjuk. Nekem az a véleményem, hogy ha a fiatalasszonyoknak nem kellene egész életükben az anyósuk miatt szívniuk, később ők sem tennék ezt a saját menyükkel.

Nem azért írom, mert anyósproblémáim vannak. :)

[ ] 2014.12.10. 10:06:03

@annamanna: Van még egy fontos pont, amiben nem értünk egyet.

"Igen, feltétlenül a férjükhöz kell ragaszkodniuk, mindenki más előtt, a gyerekeiknél is jobban. És hogy honnan veszem? A Bibliából. Ezt biztosan ismered:
1Móz 2,24 Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté.
Mt 19,5 És ezt mondá: Annak okáért elhagyja a férfiú atyját és anyját; és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté.
Ef 5,31 Annakokáért elhagyja az ember atyját és anyját, és ragaszkodik az ő feleségéhez; és lesznek ketten egy testté."

Ez a szakasz azt jelzi, hogy felnőtt embereknek nem a szüleikhez, hanem a partnerükhöz kell "ragaszkodniuk".

Azt viszont nem helyeslem, ha a párok tagjai egymáshoz jobban ragaszkodnak, mint a saját gyerekeikhez, bár a ragaszkodás nem biztos, hogy a legjobb szó. Nem ragaszkodás ez, inkább szeretet. Nyilván először egymást kell szeretni, aztán viszont a legjobb, ha mindkét szülő a gyereket szereti akár annyira, hogy az életét is kockáztatja érte (láthatod, hogy nem "ragaszkodásról", hanem a gyerek érdekeiről beszélek), ami akkor válik érdekessé, ha mondjuk tűz, vagy más veszély esetén választani kell a partner és a gyerek élete között.

Tegyük fel, csak egyiket lehet megmenteni.
Fordítva írom, mert így talán jobban megérted.
Én megígértettem a partneremmel, hogy ha valaha, valami miatt választania kell az én és a gyerekünk élete között, akkor a gyereket választja és fel is neveli. Nem azért mert önző és jobban ragaszkodik hozzá.

Deansdale 2014.12.10. 10:38:48

@annamanna: "Ha te úgy látod, hogy a férfi csupán a nő miatt törekszik, akkor te is osztozol ezen a feminista nézeten, ami elleni háborgásában Karinthy megírta a Capilláriát."

Ezzel némileg vitába szállnék. A férfi egyik legfontosabb motivációja a nő, ez alól csak kevesen kivételek, akiknek eleve ez a sorsuk (lásd Tesla). A férfiak többsége egyáltalán nem gürcölne, magát tönkretéve, ha nem lenne szükség pénzre és státuszra a csajozáshoz, utána meg ugyanezekre a család fenntartásához. A nőzős része elsősorban tudat alatt zajlik, többezer generáció által a génjeinkbe írt programok alapján, szóval arról nincs szó, hogy a férfiak azért kelnek fel reggel munkába menni, mert kiszámolgatják, hogy a napi fizetésből háromnegyed numera jön ki a kedvenc prostijuknál. A családfenntartásért való munka már nyilván jóval tudatosabb.

"Szerintem a nőket is érdeklik dolgok (...) És nem a STÁTUSZ miatt teszik ezt"

Ez is legföljebb félig igaz - amennyire a nőkben is vannak férfias vonások. A nőket sokkal inkább foglalkoztatja a státusz önmagáért, céltalanul. A férfi, ha dolgozik, célja van vele. A vagyonnal el akar érni valamit, tehát mint eszközt használja. A nőnek a vagyon a cél. Jól összepasszol ez a kétféle szemléletmód, pont mint az előbb szó volt róla: a nőnek kell a státusz, a férfi pedig azért szerez státuszt magának, hogy azzal csajozzon. Kicsit üzletiesen hangzik, dehát ez van.

>>> A nők külseje viszont a "státuszépítő" készségüket is egész jól előrejelzi, tehát a nő utódainak ezen képességét is.
"Hát bizonyos foglalkozásokban biztos. :)"

Névtelen kolléga kicsit félremagyarázta a dolgot, de nem téved teljesen. Egy nőnek mindenképpen előny a szépség, mert több férfi fog érte - és így a lányaiért is, ha átörökíti a szépségét - versenyezni. Ha több kérő közül választhat, megkaparinthatja a jobb pasikat a többi nő orra elől, vagyis jobban biztosított a vérvonala túlélése. A férfiaknál is van szerepe a szépségnek, de csak annyiban, hogy jelzi az illető egészségét, ilyen értelemben jó génjeit. De ha eközben a férfi tutyimutyi balfasz, akkor az utódai sem lesznek túlélőképesek, és ezt a női tudatalatti tökéletesen tudja - ezért kifejezetten ritka, hogy jóképű de töketlen pasiknak szülnek gyereket.

"Meglátásom szerint a férfiak utálnak nők után futni, mert nagyon törékeny az önbecsülésük"

A férfiaknak nem törékeny az egója, ez tipikus női kivetítés :) (Nem a férfiak sírdogálnak folyton, mert valami megbántotta őket :D A férfiak általában azért nem futnak nők után, mert hamar megtapasztalják, hogy értelmetlen pazarlása az idejüknek, pénzüknek, energiájuknak. Fiatalkorban majd' mindenki átesik 1-2 szerelmen, amikor hiába epekedik valami csaj után, de ebből meg is tanulja, hogy kilátástalan helyzetekben ne teperjen fölöslegesen. Tudomásul veszi az elutasítást és továbblép - egy átlagos férfi 20 éves koráig annyi elutasítást kap, amit egy tucat nő az élete során összesen sem. Teljesen más a létélményünk ilyen tekintetben.

"A nő romantikus fantáziáit kitölti az, hogy a férfi éjjel-nappal csakis őutána teper..."

Ez telitalálat. A nők egyik legerősebb fantáziája az, hogy alfahímek versenyeznek értük. Ettől olyan sikeres a Twilight a nők körében, mert e körül forog az egész sztori.

"a nők SOKKAL INKÁBB tepernek a férfiak után, mint fordítva"

Ez viszont nem igaz, a nők általában teljesen passzívak. Hihetetlen csúcspasinak kell lenni annak, aki után nők tekernek, ez a férfiak 1 ezrelékét sem érinti. Az esetek 99%-ában a nő "aktivitása" kimerül abban, hogy (bármikor letagadható) jelzéseket küld a férfinak, hogy ideje lenne már beszélgetést kezdeményeznie. Hajbirizgálás, mosoly, ennyi. Minden mást a férfi csinál.

Barbaarb 2014.12.10. 10:58:04

@annamanna:

Mezopotámia nem volt olyan egyszerű, hogy sivatag két folyóval és kész.
A két nagy folyó közötti területe ugyanis sűrűn hálózott volt folyókkal, és nem kézzel öntöztek, hanem öntözőrendszerekkel, továbbá azért volt nagyon termékeny, mert az áradások mindig nagyon sok tápanyagot raknak le a földeken. Ráadásul Mezopotámiában a két folyó közötti sivatagon kívül rengeteg mocsár volt (ilyen helyre épült Eridu, az első templommal rendelkező város) és hegyvidék.
Ma valóban vannak gondok a mediterráneumban, és természetes, hogy az éghajlatnak óriási szerepe, azonban esetünkben az éghajlat-változásnak is, ugyanis óriásit változott az éghajlat az elmúlt 6 ezer évben (is).

Az európai élet sem volt azonban fenékig tejfel, hiszen lehet, hogy bizonyos élelmiszerek jobban megteremtek, de volt tél, amire raktározni kellett, fűteni kellett, stb. így aztán Európában se járt jól, akit kirekesztettek.

Így tehát mégiscsak könnyebb volt megélni Mezopotámiában és innen bukik az egész elméleted, mert erre épül. Pedig a hozzászólásom többi részét nem is vetted figyelembe.

És még valami:

"Ami számít, az az éghajlat. Irak éghajlata sivatagi. Sivatagi éghajlaton nem lehetséges dzsungel, se egyéb termékeny táj. A sivatag az sivatag."

Ez egy nagyon begyepesedett gondolkodás, mert az időt kihagyod a számításból. A Szahara is nem rég sivatagosodott el, előtte szavanna volt, hiszen az éghajlat változik.

[ ] 2014.12.10. 11:25:26

@Deansdale: A többire, amiben alapvetően úgysem értek egyet, ki sem térek, erre is csak azért, mert belekeveredett az én kommentem is.

„utána meg ugyanezekre a család fenntartásához”

Szerintem ez már nem a „nő” miatt van. Régen rossz, ha a család fenntartása csak a nőnek célja. Ez inkább a családért van. Amelyik férfinek csak a „nője kedvéért” fontos a család, az a családra érdemtelen. Gürcöljön a gyerekeiért, úgy, ahogy a gyerekek anyja is. Az se csak azért neveli a gyereket, mert a férfinak akar vele imponálni. M.j.- ha sok férfi "magától" mégsem tenné, talán ezért "hisztiznek" a nők. :)

„Ez is legföljebb félig igaz - amennyire a nőkben is vannak férfias vonások. A nőket sokkal inkább foglalkoztatja a státusz önmagáért, céltalanul. A férfi, ha dolgozik, célja van vele. A vagyonnal el akar érni valamit, tehát mint eszközt használja. A nőnek a vagyon a cél. Jól összepasszol ez a kétféle szemléletmód, pont mint az előbb szó volt róla: a nőnek kell a státusz, a férfi pedig azért szerez státuszt magának, hogy azzal csajozzon. Kicsit üzletiesen hangzik, dehát ez van.”

Ez érdekes gondolat, de az elején pont hogy felcseréled a következtetést. „A nőknek a vagyon a cél.” Nem. A nőknek az a cél, hogy biztosítsák az utódaiknak az erőforrásokat. Ez egy viszonylag egyenes cél. Ebből fakad a nők „státusz” építő ösztöne, de írhatnék egzisztenciát is.

A férfi „célja” ehhez képest már másodlagos. Ő akar státuszt építeni a nő helyett, hogy ezáltal legyen nője.

A többi részben pontos. A státusz és egzisztencia elsősorban a nőt érdekli, a férfit a saját státusza is csak a nőn keresztül foglalkoztatja. Ez talán abból fakadhat, hogy a férfiaknak alapvetően nincsenek utódgondozó ösztöneik. Ha később mégis lesznek, akkor meg már nem a nőért akar dolgozni a családért, hanem magát a családot akarja ő IS fenntartani, mert neki IS fontos.

„Névtelen kolléga kicsit félremagyarázta a dolgot, de nem téved teljesen.”

Abba se kötök bele, amit utána írtál. Ennél összetettebb, de igen, ilyesmi vonalon gondolkoztam. Másik fontos dolog, hogy a nő nem csak a férfiakon át juthat „státuszhoz”, ha csinos és egészséges, hanem ilyenkor a saját egzisztencia felépítésére is NAGYOBB az esélye, mert vélhetően jobbak a kognitív készségei is. Mielőtt valaki ezt is félreértené. :)

Az utódokról írtak kapcsán egy szó. Ha a nő szép és egészséges, akkor mind a lány, mind a fiú utódai ilyenek lesznek. A klasszikus elmélet szerint (itt az én véleményem nem egyezik tökéletesen ezzel) az ilyen nőnek arra is nagyobb esélye van, hogy a fiai sikeresek legyenek és így jobban terjesszék a génjeit. Ennek régen még nagyobb jelentősége lehetett. Valamennyire az embernél is, de a főemlősöknél biztosan igaz, hogy a fiúutódok az erőnlétüket INKÁBB öröklik az anyai ági, hímnemű felmenőktől, mint az apától, vagy az apa felmenőitől. Az anya általános erőnléte még ennél is fontosabb.

Nyilván itt nem drasztikus különbségekről van szó, de generációkon át összeadva a kicsi is sok.

„ezért kifejezetten ritka, hogy jóképű de töketlen pasiknak szülnek gyereket”

A „női tudatalatti” nem érzékel olyasmit, amire utalsz. Nem lát tovább a „külsőn”. Ezért lesz „aranyos” egy jó külsejű, tutyi-mutyi srác, és tutyi-mutyi egy rossz külsejű. Az aranyost itt úgy kell érteni, hogy le is fekszenek vele.

Jó, hagyjuk. :)

„Nem a férfiak sírdogálnak folyton, mert valami megbántotta őket :D”

A férfiak nem sírdogálnak, de meggyőződésem, hogy esetenként jobban meg tudnak bántódni, vagy sértődni a nőknél, ergo érzékenyebbek.

„Ez telitalálat. A nők egyik legerősebb fantáziája az, hogy alfahímek versenyeznek értük. Ettől olyan sikeres a Twilight a nők körében, mert e körül forog az egész sztori.”

Szerintem a csillámvámpír miatt, de mindegy. :) Az „alfahímek versenyeznek értük” még egy viszonylag elfogadható nézet is lenne, bár ebben a vonatkozásban a nő van „fölül”, mert a csajozós tréningekkel ellentétben még mindig érte versenyeznek, nem ő udvarol többedmagával egyetlen alfának.

Amit annamanna írt, az inkább negatív, nem hiszem, hogy normális nő vagy férfi arra vágyna, hogy „éjjel-nappal” utána teperjenek. Ez egy idő után már kifejezetten zavaró lehet, meggyőződésem, hogy mindkét nemnek.

Azt sem hiszem, hogy egészséges, normális önértékeléssel rendelkező nők vagy férfiak erről álmodoznak. Legfeljebb arról, hogy mindig van kéznél partner, ha épp akarnak valamit a másik nemtől, de ha valakinek az érte való FOLYAMATOS, éjjel-nappali teperés tölti ki a fantáziáit, ott már önértékelési gondok lesznek.

„Ez viszont nem igaz, a nők általában teljesen passzívak.”

Nagyjából.

Ilyesmire utaltam a „női alaptermészet” kapcsán.

Deansdale 2014.12.10. 12:01:22

@: A családfenntartás persze hogy nem a nő miatt van, de kell hozzá a pénz (és közvetetten a státusz). És eleve a férfiról beszéltem, a családfenntartás nyilván nem csak a nő célja.

"A nőknek az a cél, hogy biztosítsák az utódaiknak az erőforrásokat."

Elméletileg, illetve evolúciós értelemben igen, de erről a modern nők 99%-a mit sem tud, csak hajtja őket az ösztön. Szerinted a plázacicák azért akarnak soktízezres napszemcsit meg retikült, mert azzal az utódaiknak biztosítják a túlélést? Nekik a STÁTUSZ a CÉL, a minél nagyobb flancolást önmagáért csinálják, nem valamiféle más dolog érdekében. Mutatni akarják, hogy ők a legtutibb tyúkok a szemétdombon, hadd irigykedjenek a többiek, ennyi. A férfiaknál ez szinte teljesen ismeretlen. Egyrészt eleve tizedannyit költenek a státusz látható jeleire, mint a nők, másrészt azzal is általában az a céljuk, hogy csajokat szedjenek fel. A férfiakat a státuszban általában a kényelem, a (politikai) hatalom, vagy valami ilyesmi érdekli, így értettem, hogy náluk a vagyon nem cél, hanem eszköz.

"vélhetően jobbak a kognitív készségei is"

Nem vagyok benne biztos, hogy a szépség együtt jár az ésszel is, de nem lehetetlen, hogy van összefüggés :)

"A „női tudatalatti” nem érzékel olyasmit, amire utalsz."

Ó dehogynem. Nyugodtan beveheted rá a tíz deka arzént itt és most, hogy úgy érzékeli, mint a huzat. Nézz utána.

"Az aranyost itt úgy kell érteni, hogy le is fekszenek vele."

Nem... Ez abszolút nem ilyen egyszerű. Az a nő, aki a modern technológiai kor előtt egy tutyimutyi férfinak szült gyereket, halálra ítélte a vérvonalát. Lehet egy férfi akármilyen jóképű, azért nem adnak kenyeret a boltban, tehát a gyerekei simán éhenhalhatnak egy kevésbé jóarcú, de talpraesettebb férfi gyerekeivel szemben. A szexuális kiválasztás ösztöne nem hülye, hogy olyan felszínes dolgokra alapozza a faj fennmaradását, mint hogy kinek mennyire cuki az arcocskája. A férfiak az egészség és termékenység jeleire buknak, mert az ő feladatuk minél több nőt megtermékenyíteni. A nők annak a jeleire buknak, hogy egy férfi képes erőforrásokat teremteni, uralni. A szép arc e tekintetben semmit nem jelent - ezért is keletkezik a mentálgimnasztika, ami szerint Steven Tyler nem is csúnya, sőt, kifejezetten szép. Hát a csudákat :) Ronda mint a bűn, csak a női tudatalatti az egyéb (rejtett) pozitívumai miatt "megszépíti" a nők szemében. Benne nem az a vonzó, hogy az arca szép (mert nem az), hanem hogy az arcára ki van vésve, hogy talpraesett, magabiztos, energikus - tehát valószínűleg a gyerekei is ilyenek lesznek, vagyis túlélőképesek.

"A férfiak nem sírdogálnak, de meggyőződésem, hogy esetenként jobban meg tudnak bántódni, vagy sértődni a nőknél, ergo érzékenyebbek."

Ugyan... Nem a férfiak emlékeznek még 10 év múlva is a legkisebb fiszfasz sértődésre, hanem a nők. Én jóformán már azt sem tartom számon, hogy mi történt tegnap, de a hétvégén beszéltem anyámmal, és szó szerint olyan sérelmeket hozott fel, amik velem kapcsolatban 10+ éve érték, másokkal kapcsolatban pedig 40 éves (!!!) dolgokat hánytorgatott fel. A férfiak lelke a rengeteg elutasítás és csalódás miatt ezerszer kérgesebb, mint a nőké; egy rakás olyan dolgot észre sem vesznek, ami egy nőnek halálos sértés. (Ezért is gondolják a nők általában, hogy a férfiak "érzéketlenek".)

"ebben a vonatkozásban a nő van „fölül”, mert a csajozós tréningekkel ellentétben még mindig érte versenyeznek"

Ez a csajozós tréningtől függetlenül a nők egyik legerősebb pszichoszexuális fantáziája. Ennek legérdekesebb példája az Atlasz vállat von, ami egy filozófia alapműve, egy közgazdaságtani irányzat bibliája, és mégis az egyik legfontosabb szál benne az, hogy a főhősnőbe mindegyik alfahím belezúg, és ezerrel harcolnak érte. Kitalálhatod, a könyvet egy nő írta :)

A nők azért vágynak azt alfahímek harcára, mert az azt mutatná, hogy ők a legtutibb tyúkok a szemétdombon... Lásd a státuszra vonatkozó részt, ez is oda kapcsolható. Az más kérdés, hogy a valóságban nem bírják elviselni, ha egy férfi nagyon teper értük, mert akkor gerinctelennek és elvtelennek látszik (esetleg súlyosan puncihiányosnak), vagyis nem tiszteletreméltó. Nő pedig olyan férfit nem kíván, akit nem tud tisztelni.

Egy férfinak viszont nem gond, ha sok nő hajt rá - megdugja mindet és vígan szavarozik az üresjáratokban. (Lásd a rocksztárok életét.)

[ ] 2014.12.10. 12:20:45

@Deansdale: "Nem vagyok benne biztos, hogy a szépség együtt jár az ésszel is, de nem lehetetlen, hogy van összefüggés :)"

Azért nem vagy benne biztos, mert a férfiaknak viszont a szép nők közelében leromlanak a kognitív készségei, és ezt vetítik ki a nőre is. :)

Na jó, maradjunk annyiban, hogy leromlott kognitív készségekkel nem érzékelik a nőét sem.

"Ó dehogynem. Nyugodtan beveheted rá a tíz deka arzént itt és most, hogy úgy érzékeli, mint a huzat. Nézz utána."

Most meg akarsz ölni? :(

"Az a nő, aki a modern technológiai kor előtt egy tutyimutyi férfinak szült gyereket, halálra ítélte a vérvonalát. Lehet egy férfi akármilyen jóképű, azért nem adnak kenyeret a boltban, tehát a gyerekei simán éhenhalhatnak egy kevésbé jóarcú, de talpraesettebb férfi gyerekeivel szemben."

Itt abban tévedsz, hogy ezeket a jellemzőket pont annyira bemérhetőnek veszed, mint a külsőt. Nem azok. Egyébként a külső a legbiztosabb jele az egészség mellett a további jó képességek kifejlődési LEHETŐSÉGÉNEK is.

A többi pont annyira nem bemérhető, mint hogy a gazdag férfiak gyerekeinek genetikailag nagyobb meghatározottságuk van arra, hogy vagyont szerezzenek. :)

"A szexuális kiválasztás ösztöne nem hülye, hogy olyan felszínes dolgokra alapozza a faj fennmaradását, mint hogy kinek mennyire cuki az arcocskája."

Ez abszolút nem felszínes dolog. Ellenkezőleg. Attól a ténytől is eltekintesz, hogy a gyerekek vegyesen öröklik a jellemzőket, tehát egy tutyi-mutyi anya pont olyan könnyen eredményezhet(ne) tutyi-mutyi utódokat. A gének nem válogatnak.

"A szép arc e tekintetben semmit nem jelent - ezért is keletkezik a mentálgimnasztika, ami szerint Steven Tyler nem is csúnya, sőt, kifejezetten szép."

Nem hiszem, hogy bárki szépnek tartaná.
Máshogyan csúnya, mint más csúnya férfiak. De ez is bonyolultabb. :)

Viszont tényleg érdekes, hogy a női orgazmus valóban egyedül a férfi külsejével korrelál. Tévedtem tegnap, a kutatásokban kizárták az egyéb, "zavaró" tényezőket.

mindhacks.com/2008/05/08/male-body-symmmetry-more-female-orgasms/

www.sciencedirect.com/science/article/pii/000334729580014X

Itt a test és az arc szimmetriáját említik, mint végső mutatót. Állítólag semmi más nem írta felül, sem a szociális helyzet, sem a kor, bár ez a rész nem egészen egyértelmű. Ha van róla még valami előkerítem.

"Benne nem az a vonzó, hogy az arca szép (mert nem az), hanem hogy az arcára ki van vésve, hogy talpraesett, magabiztos, energikus - tehát erőforrásokat tud teremteni a gyerekek ellátásához."

Hát, izé, benne még bevallom én is látok tipikus, feminim vonásokat. Megfigyeltem tegnap, sok helyen kifejezetten nőies az arckifejezése.

Talán a leszbikus nőknek tetszik. :) Maga a stílus, a haj, stb. Nem lenne az, inkább a mimika.

"Ugyan... Nem a férfiak emlékeznek még 10 év múlva is a legkisebb fiszfasz sértődésre, hanem a nők."

A férfit annyira érzékenyen érinti, hogy menten el is folytja magában a sérelmet. :)

"Én jóformán már azt sem tartom számon, hogy mi történt tegnap, de a hétvégén beszéltem anyámmal, és szó szerint olyan sérelmeket hozott fel, amik velem kapcsolatban 10+ éve érték, másokkal kapcsolatban pedig 40 éves (!!!) dolgokat hánytorgatott fel."

Ez azt is jelentheti, hogy a nőknek jobb az emlékezőtehetségük.

"A férfiak lelke a rengeteg elutasítás és csalódás miatt ezerszer kérgesebb, mint a nőké; egy rakás olyan dolgot észre sem vesznek, ami egy nőnek halálos sértés. (Ezért is gondolják a nők általában, hogy a férfiak "érzéketlenek".)"

Tehát a férfiak a nők miatt lesznek erősek? Hm, ezek szerint ezt meg kellene a nőknek köszönniük.
Különben viccet félre, nem egyértelmű, a csalódásra mindenki másként reagálhat, sokan válhatnak túlkompenzálóvá, nőgyűlölővé, stb.

"Ez a csajozós tréningtől függetlenül a nők egyik legerősebb pszichoszexuális fantáziája. Ennek legérdekesebb példája az Atlasz vállat von, ami egy filozófia alapműve, egy közgazdaságtani irányzat bibliája, és mégis az egyik legfontosabb szál benne az, hogy a főhősnőbe mindegyik alfahím belezúg, és ezerrel harcolnak érte. Kitalálhatod, a könyvet egy nő írta :)"

Mindegy, a "sok alfahím" + egy nő felállás engem akkor sem emlékeztet a klasszikus "egy alfahímért "verseng" az összes nő" szituációra. Nyilván, mert nem az. :)

Csak te alfahímnek nevezed a "mutatós pasikat" is.

"Az más kérdés, hogy a valóságban nem bírják elviselni, ha egy férfi nagyon teper értük, mert akkor gerinctelennek és elvtelennek látszik"

Nem, csak szerintem nem hagyja levegőhöz jutni a nőt, olyankor is zavarja, mikor a nő más dolgokkal lenne elfoglalva. :)

A nők inkább azt élvezik, ha a férfiak "távol" tepernek értük és csak akkor vannak pont mindig közel, ha nekik is kedvük van valamihez. Máskor csak epekednek értük, de nem telepszenek rájuk. :)

"Egy férfinak viszont nem gond, ha sok nő hajt rá - megdugja mindet és vígan szavarozik az üresjáratokban. (Lásd a rocksztárok életét.)"

Szerintem a férfiak sem szeretik, ha rájuk telepszenek. Én erre utaltam, te másról beszélsz. :)

[ ] 2014.12.10. 12:29:17

@Deansdale: Ez megint elég érdekes gondolatod, hogy a nők legfőbb pszichoszexuális fantáziája... aztán a valóságban mégis rosszul vannak tőle. :)

Az ember nem igen izgatja olyan fantáziákkal magát, amiktől rosszul van.

Deansdale 2014.12.10. 12:34:59

@: "Az ember nem igen izgatja olyan fantáziákkal magát, amiktől rosszul van."

Nem "a legfőbb", hanem az "egyik legerősebb". A másik legerősebb a nemi erőszak...

A nőknek sok érdekes dolga van, olyasmit akarnak és olyasmiről álmodoznak, ami aztán boldogtalanná teszi őket. Azt is a nők találták ki, hogy elegük van a macsókból, és metroszexuális férfiakat akarnak. LOL :) A sok érzelgős, sírni képes pasi meg azóta is azon kesereg, hogy a kutyának sem kell. A nőkkel kapcsolatban igen fontos megfigyelés, hogy nem szabad hallgatni rájuk - annak megfelelően kell hozzájuk viszonyulni, amit a tetteik mutatnak.

Az utóbbi 50-60 év arról szólt, hogy egyre több politikai / társadalmi hatalmat nyomtunk át a férfiaktól a nőkhöz (feminizmus, emancipáció), közben pedig felszabadítottuk a nőiség mindenféle sötét oldalait is (szexuális forradalom). A statisztikák szerint a nők 50 éve folyamatosan egyre boldogtalanabbak. Lehet morfondírozni a következtetéseken.

[ ] 2014.12.10. 12:43:12

@Deansdale: A nemi erőszak fantáziák azzal a mutatóval futnak párhuzamosan, hogy mennyire gátlásos környezetben nevelték fel a nőt, illetve mennyire van a szexualitással kapcsolatban bűntudata. Így érezheti azt, hogy ő nem is akarta a dolgot.

A szubmisszív fantáziák majdnem annyira jellemzők a nőkre, mint a férfiakra, de a két mutató itt is erősen együtt mozog.

Bár a nők nem kompenzálják a férfiakhoz hasonlóan a szubmisszív fantáziáikat, de talán azért nem, mert az már önmagában valaminek a kompenzálása.

A nemi erőszak azért sem lehet fantázia, mert szinte minden fajnál alakult rá valamiféle védekező reflex. Itt az, amit te is említettél régebben, hogy a nő automatikusan nedvesedhet az "érintésre" (NEM csak a nemi erőszakra, hanem MINDEN szexuális tartalomra, arra is, ami élvezeti szempontból taszítja), más fajoknál viszont a nőstények a minimálisra igyekszenek csökkenteni a nemi erőszakból származó utódok számát, így a nemi szervük is ennek függvényében alakult át. Vannak fajok, ahol egyenesen kasztrálni tudják a hímet, máshol elvezetik az erőszakoló spermáját, stb.

A nemi erőszak a nőnem részéről nem adaptív, mert felülírja a női válogatás lehetőségét.

Nálunk pszichés okai lehetnek. Nem véletlen, hogy a szubmisszív fantáziákkal rendelkező nőknek állítólag jobban bejön az anális, mint a vaginális közösülés.

"A sok érzelgős, sírni képes pasi meg azóta is azon kesereg, hogy a kutyának sem kell."

A metroszexuálist nem arra kell érteni, hogy nyafogó és hisztiző férfi. Szerintem inkább a külsőre. A nyafogó férfiakat nyilván nem szeretik a nők, mert problémásak nekik.

Azt sem hiszem, hogy bárki örömét lelné abban, ha a másik "sírdogál" mellette. A férfiak sem szeretik a folyton pityergő, problémázó nőket. Vagy igen?

"A statisztikák szerint a nők 50 éve folyamatosan egyre boldogtalanabbak. Lehet morfondírozni a következtetéseken."

A boldogság szerintem ilyesfajta statisztikákkal, megkérdezés alapján nem mérhető. A ma emberét kell összevetni a ma emberével. Azt sem tudhatjuk, régen miért voltak boldogabbak. Előfordulhat, hogy sokan csak azért, mert nem volt otthon a férjük. :)

[ ] 2014.12.10. 12:48:31

@Deansdale: Bocs, azért sem lehet ösztönös fantázia. Fantázia természetesen lehet.

Deansdale 2014.12.10. 13:01:01

Szerintem a kínaiak jól látták, hogy a nők yin természetűek, vagyis alapvetően passzívak. Nem véletlenül találták ki a yin-yang párosítást. A nemi erőszakról fantáziálni kvázi teljesen természetes egy nőnek ilyen értelemben, mert az ő *passzív* hatalma akkor van a csúcsán, ha a férfiak nem tudnak neki ellenállni, és leteperik. Paradox, de passzív nézőpontból teljesen érthető. És nem kell ehhez semmilyen szigor vagy trauma, egyszerűen szeretnek passzívak lenni :) Amikor az alfák versenyeznek a nő kegyeiért, akkor a katarzis az, ha a győztes (ellentmondást nem tűrően) magáévá teszi.

Lehet azt mondani, hogy én vagyok hülye és nem értek a nőkhöz, dehát a nők fantáziálnak a saját megerőszakolásukról, nem én :D

"A boldogság szerintem ilyesfajta statisztikákkal, megkérdezés alapján nem mérhető. A ma emberét kell összevetni a ma emberével."

Az azért elég beszédes, hogy manapság nyugaton a nők egyre nagyobb része szed antidepresszánsokat... Persze régebben nem volt könnyű ilyen szerekhez jutni, tehát korszakok összehasonlításának kicsit sánta lenne, de elgondolkodtató, hogy ha a feminizmus és a korlátlan önérvényesítés boldoggá tette volna a nőket, akkor most nem az lenne a helyzet, amit az ablakon kinézve látunk. Gyakorlatilag bármit kértek, megkapták, és mégsem boldogak. Mi kellene még? Nem jönnek rá, hogy olyanok, mint a hisztis gyerek, aki kitoporzékolja a szüleitől a cukrot meg a csokit, aztán foga fáj, nyűgös, és a folytonos akarnokságát már nem elégíti ki semmi? Hangozzon bármilyen szexistán, azok sem voltak hülyék (mint a kínaiak a yin-yanggal), akik azt mondták, hogy a nő alapvető természete valahol a férfié és a gyereké között van. A feminizmus élő bizonyíték arra, hogy a nő úgy tekint a férfira, mint a gyerek a szüleire: tőle várja a problémái megoldását, tőle akar megkapni mindent - ugyanakkor a szigora alól folyton ki akar bújni, mert nincs tiszta képe arról, hogy az embernek felelőssége is van, a döntéseknek meg következményei.

[ ] 2014.12.10. 13:07:34

@Deansdale: Hát, ez amolyan féligazság. És pont a rosszabbik felét hozod fel. Arról én is olvastam, hogy nemi erőszakról fantáziáló nőket kérdezve, még számukra is a saját "vonzerejük" volt a legjelentősebb momentum.

Kicsit közvetve a férfi nekik való kiszolgáltatottsága.

És itt jön egy másik érdekesség. A fantázia a fantáziáló által irányított. Amikor a nőknek IGAZI nemi erőszakról mutattak felvételeket, az már még azokat is taszította, akiknek a "megjátszott" bejött, ott ugyanis nem az ő kezükben összpontosult a "hatalom".

Ettől függetlenül együtt mozog a dolog a szexuális bűntudattal. Sőt, egyes vizsgálatok szerint az önbizalomhiánnyal is. Bár ezáltal épp az magyarázható meg, miért van szüksége ilyen erős képzetére a saját "ellenállhatatlanságának".

"Paradox, de passzív nézőpontból teljesen érthető."

Nem csak passzív nézőpontból. Nemrég olvastam, hogy a nők körében nagyon sikertelen férfiak egyaránt fantáziálnak nemi erőszakról, de arról is, hogy őket erőszakolják meg a nők. Itt nyilván hasonló esettel állunk szemben. A nemi erőszak adja magát, a másik viszont azt jelezheti számára, hogy ő mégis egy ennyire "vonzó pasi".

"Lehet azt mondani, hogy én vagyok hülye és nem értek a nőkhöz, dehát a nők fantáziálnak a saját megerőszakolásukról, nem én :D"

Nem a "nők", hanem bizonyos nők. És bizonyos férfiak is, bár tudom, az nem számít, miről fantáziál a férfi. Őt úgysem fogják a nők megerőszakolni. :)

"Az azért elég beszédes, hogy manapság nyugaton a nők egyre nagyobb része szed antidepresszánsokat... Persze régebben nem volt könnyű ilyen szerekhez jutni, tehát korszakok összehasonlításának kicsit sánta lenne..."

Pont. :)

"Hangozzon bármilyen szexistán, azok sem voltak hülyék (mint a kínaiak a yin-yanggal), akik azt mondták, hogy a nő alapvető természete valahol a férfié és a gyereké között van."

De, hülyék voltak. :)

[ ] 2014.12.10. 13:47:05

@Deansdale: "Lehet azt mondani, hogy én vagyok hülye és nem értek a nőkhöz, dehát a nők fantáziálnak a saját megerőszakolásukról, nem én :D"

Erre egyébként azt mondja egy csaj ismerős, hogy azért fantáziálnak róla, mert a gonosz férfiak bűntudatot ébresztettek bennük a szexualitásukkal kapcsolatban. Aztán valahogy csak fantáziálniuk kellett a szexről. Így megtehették, miközben az elvetemült, őket megerőszakoló férfi lett a hibás, ők meg szűzies kislányok maradhattak. :)

TrollEdomer 2014.12.10. 13:47:23

"A „női tudatalatti” nem érzékel olyasmit, amire utalsz. Nem lát tovább a „külsőn”. Ezért lesz „aranyos” egy jó külsejű, tutyi-mutyi srác, és tutyi-mutyi egy rossz külsejű. Az aranyost itt úgy kell érteni, hogy le is fekszenek vele. "

Hülyeség. Az aranyos fiú talán barátnak lehet jól, egy alfának nem kell feltétlenül olyan szépnek lennie, a bétánál az a kérdés, mennyire veszi át alfa hozzáállást, nem az hogy plasztikai sebészhez menjen.

Deansdale 2014.12.10. 14:20:26

@: "Pont. :) (...) De, hülyék voltak. :)"

Erhm, ezt azért nem fogadom el érvényes cáfolatnak egyik gondolatra se... Amit állítok, azt érvekkel és példákkal támasztom alá, így az ellenkezőjéről meggyőzni csak jobb érvekkel és jobb példákkal lehet.

Nézzünk egy tökegyszerű gondolatmenetet:

Ha a feministák alapvetően a női tulajdonságokat képviselik, illetve azokat "nagyítják fel", akkor a feministák viselkedéséből vissza lehet következtetni általános női jellemvonásokra. Márpedig a feministák azon kívül, hogy idestova 100 éve folyamatosan a férfiaknál hisztiznek, hogy azoknak mit és hogyan kellene a nők érdekében máshogyan csinálni, nem tettek semmit. A feministák egyetlen épületet nem húztak fel, egyetlen sikeres piaci céget nem alapítottak saját erőből, egy szalmaszálat nem tettek keresztbe - nem csináltak semmit a férfiak piszkálásán kívül. Ergo 100%-ig ugyanolyanok, mint egy hisztis gyerek, csak a felnőttségük ténye kölcsönöz nekik nagyobb hitelességet. Mit mond ez a nőkről általánosságban? Hát nem azt, hogy erős, önálló, felelősségteljes emberek.

[ ] 2014.12.10. 14:35:52

@Deansdale: "Erhm, ezt azért nem fogadom el érvényes cáfolatnak egyik gondolatra se... Amit állítok, azt érvekkel és példákkal támasztom alá, így az ellenkezőjéről meggyőzni csak jobb érvekkel és jobb példákkal lehet."

De nem akarlak meggyőzni. :) Te se tudtál engem. Valóban, hoztál fel példákat, de elgondolkoztam azon, ismerjük-e, milyen kérdéseket tettek fel anno és most a boldogsággal kapcsolatban és hogyan jutottak ezekből az említett következtetésekre. Nem ismerjük.

Ha meg akarsz győzni (esetleg) ebbe menjünk bele.

"Ha a feministák alapvetően a női tulajdonságokat képviselik, illetve azokat "nagyítják fel", akkor a feministák viselkedéséből vissza lehet következtetni általános női jellemvonásokra."

Ez sem egyértelműen igaz, sok férfi szerint a nők, akik a női tulajdonságokat képviselik, nem lesznek feministák. Inkább a férfikomplexusban szenvedő nők lesznek azok. Ez nem az én véleményem, csak megemlítettem.

"Márpedig a feministák azon kívül, hogy idestova 100 éve folyamatosan a férfiaknál hisztiznek, hogy azoknak mit és hogyan kellene a nők érdekében máshogyan csinálni, nem tettek semmit."

Ez is egy elég szubjektív nézőpont. Nem ismered minden feminista érzelmű nő egyéni életét. Ha a politikát tekintjük, ott meg ugyanazok az eszközeik, amelyek a "férfielitnek" is voltak. Nem látok túl sok különbséget.

"A feministák egyetlen épületet nem húztak fel, egyetlen sikeres piaci céget nem alapítottak saját erőből, egy szalmaszálat nem tettek keresztbe"

Ez is elég merész kijelentés. Az épületeket a kőművesek húzzák fel. Most írjam, hogy a varrónők meg a csirkegyárban robotoló nők közt is biztos akad feminista?

Cégek élén is léteznek feministák.

Az, hogy ki hisztizik folyamatosan és miért, nézőpontok kérdése. Szerintük talán a férfiak, mondjuk a szexért. :)

[ ] 2014.12.10. 14:50:16

@Deansdale: A mosuo nők állítólagos, átlagon felüli elégedettségét mivel magyarázod? Akik jártak köztük, erről számoltak be. (a kutatók is) De még a férfiak elégedettségéről is, ami cáfolja, hogy a férfiak többsége ne jutna nőhöz.

Bár az a baj, hogy még ez sem jelent közvetlen bizonyítékot semmire. A "modern" ember talán nem a társas, hanem a társadalmi viszonyok megváltozott jellege, "a civilizáció" miatt stresszesebb és hajlamosabb a depresszióra. Emberek milliói nem érezhetnek egy talpalatnyi földet sem a magukénak, nem mehetnek le a kertjükbe vagy a földjeikre, még a közelben sem látnak fákat és folyót, miközben idegeneknek robotolnak naphosszat. Ami alól az sem jelent feltétlen megoldást, ha a családban csak a férfi teszi ezt.

[ ] 2014.12.10. 15:05:33

@Deansdale: Ha jól értem, itt azt fejtegeted, hogy mivel a feministák idestova száz éve nem tesznek semmit, így az általános női jellemvonás is ez volt.

Erre megint nem nagyon tudok mit mondani, még klasszikus értelemben sem látom így. De ha így gondolod, meg lehetne próbálni a férfiaknak egyedül felnevelni a gyerekeiket, MIKÖZBEN természetesen dolgoznak is, sőt, talán még karriert is építenek.

A nő megszüli, aztán leteszi és otthagyja a férfinek.
Felhívnám figyelmed, hogy ha másik nőt fogadsz mellé, akinek fizetsz, hogy gondoskodik róla, az szintén női munka, tehát vagy te, vagy egy másik férfi jöhet szóba.

Még egy szempont. Minden tevékenység értékét az árazza be, hogy mennyire van rá szükség és mennyire találsz rá embert. Nem feltétlen az, hogy milyen nehéz, megterhelő, stb. Ha egy férfi egyedül lett volna hagyva egy csecsemővel, hirtelen égetően fontossá vált volna, hogy vagy legyen, aki vigyáz rá, vagy legyen, aki helyette dolgozik a földeken.

Pont a minap beszélgettem valakivel a melómról, hogy fizikailag mennyire NEM megterhelő, s hogy úgy lenne igazságos, ha a fizikai munkát végzők is jó sokat keresnének, mert többet szenvednek, mint én, aki néha egy óra alatt jutok annyi profithoz, ami másnak egy heti fizetése. Csakhogy nem ez számít. Ha a kőművesek, aszfaltozók, gyári munkások közül kidől egy ember, kb. egy-két nap alatt találnak a helyére másikat, vagy ráterhelik a melót a többire.

Nem keletkezik hiány, nem kell levadászni valakit, nem áll meg az élet.

Deansdale 2014.12.10. 15:22:54

@: "Ez is egy elég szubjektív nézőpont. Nem ismered minden feminista érzelmű nő egyéni életét. Ha a politikát tekintjük, ott meg ugyanazok az eszközeik, amelyek a "férfielitnek" is voltak. Nem látok túl sok különbséget."

Nem az egyénekre értettem, hanem a kollektívára. Nyilván nem tudom, hogy Kiss Magdi a magánéletében esetleg sikeres műkörmös :) Arról próbáltam beszélni, hogy a feminizmus mint mozgalom mit csinál. Pl. nézzók a kortárs magyar feminizmust: a parlamentben (tehát az ő szemszögükből a férfiaknál) sírnak, hogy a férfiak hozzanak létre nekik női kvótát. A rendőrségnél (tehát a férfiaknál) sírnak, hogy a nemi erőszaktól védje meg őket a férfitársadalom, ne a nőknek kelljen foglalkozni a saját önvédelmükkel. A sajtóban szapulják a férfiakat, több tiszteletet követelnek, időnként az utcákon vonulgatnak transzparensekkel - de ez egyik sem valami konstruktív cselekvés, hanem csak sírás, amivel másokat akarnak rávenni valamire. Felvetette - teszem azt - Antoni Rita, hogy a nemi erőszakok csökkentésére hozzanak létre feminista járőröket? Hehe. Ha keveslik a fizetést amit a férfiak által alapított cégekben kapnak, hoztak létre saját női (vezetésű) cégeket, ahol annyit fizetnek a női munkavállalónak, amennyit akarnak? Hooogyne. Egyet sem. Végig lehet zongorázni az összes feminista témát, és sorban mindenhol azt látod, hogy ők maguk nem tesznek semmit, nem hoznak létre semmi újat, csak lobbiznak a férfiaknál, hogy azok változzanak meg.
Változzon meg hollywood, a játékipar, a politika, a céges kultúra - változzon meg minden a feminisa vágyak szerint, de ne nekik kelljen valamit is csinálni, hanem a férfiak hozzák létre a tutifrankót, amibe nekik csak bele kell majd ülni (kvótanőként).

Királyság.

A férfiak eszközei ehhez nem is hasonlítanak, mert ha egy férfi politikai változást akar, akkor nem gender studies szakra megy diplomát szerezni, hogy aztán a sajtóban szidja a politikusokat kvótát követelve, hanem elmegy politikusnak, belefeccöli a munkát a megválasztatásába, aztán beül a székbe és konkrétan tesz valamit... Ég és föld a hozzáállásbeli különbség.

"A mosuo nők állítólagos, átlagon felüli elégedettségét mivel magyarázod?"

Azzal, hogy az a társadalom az ő kedvükre lett felépítve. Elvannak a langyos takonyban, nincs bennük semmi ambíció vagy magasabb kultúra/civilizáció iránti igény. Élvezik azt a helyzetet, hogy a világ segglyukában, egy lepukkant koszfészekben korlátlan hatalmuk van - nekik ez jobb, mint egy világváros forgatagában küzdeni a mindennapokkal "senkiként", kényszerű kompromisszumokat kötve egy monogám családban. Tudod, inkább urak a pokolban mint szolgák a mennyben.

"De még a férfiak elégedettségéről is, ami cáfolja, hogy a férfiak többsége ne jutna nőhöz."

Arra azért kíváncsi lennék, mert mondjuk ha a top 10-20%-ból kérdeztek meg valakit, akkor persze, hogy elégedett. Semmi dolga az életben, csak kielégíteni a női vágyakat. A "maradék" 80% biztos nem ezt mondaná.

Egyébként elképzelhetőnek tartom, hogy egy ilyen kilátástalan, motiválatlan kultúrában nyugisabbak az emberek, elvégre senkinek semmi dolga és senki nem siet sehová... De ez nekem valahogy mégsem tűnik követendő alternatívának. Inkább a saját magasabbrendű kultúránkat kellene helyrepofozni, nem az ilyen visszamaradott középkori népekről példát venni, akik a mai napig is kecskeszarral fűtenek és nincs a házaikban se villany, se gáz, se víz. Mondtam már azt is valahol, hogy ha egy feministának nagyon tetszik a matriarchális felállás, oda lehet költözni :)

Oké, kicsit érdes a modorom, ez van. Túl sok kávét ittam ma, vagy túl keveset.

Deansdale 2014.12.10. 15:33:02

@: "Ha jól értem, itt azt fejtegeted, hogy mivel a feministák idestova száz éve nem tesznek semmit, így az általános női jellemvonás is ez volt."

Nem :)

A feministák folyamatosan tesznek valamit, és ez a valami a férfiak nyaggatása. Így üzemelnek a gyerekek a szüleikkel, és jóval kisebb mértékben(!) a nők a férfiakkal szemben is - a feministák igazából csak felfokozzák ezt a viselkedésformát, láthatóvá teszik. Ők a mikroszkóp, amibe belenézve mélyebbre láthatsz a női lélekbe :)

"De ha így gondolod, meg lehetne próbálni a férfiaknak egyedül felnevelni a gyerekeiket, MIKÖZBEN természetesen dolgoznak is, sőt, talán még karriert is építenek."

Még mindig *nem* arról beszélek, hogy az átlagos nők egyébként nem csinálnak semmit. A patriarchális rendben megvolt a maguk helye és feladata, azt prímán el is látták - elsősorban azért, mert a társadalom kordában tartotta a hisztis viselkedést. Gyereknek-nőnek-feministának meg volt mondva, hogy csitt legyen, ne követelőzz mert úgyse kapsz, tedd a dolgod mint mindenki más. Ez mára le lett rombolva, és egyre többen követelik "apucinál" (ami manapság az állam), hogy vegyen nekik pónilovat, mert ilyen-olyan indokkal az nekik "jár". A nők esetében erre a pónikövetelésre külön mozgalom alakult, feminizmus a neve... A férfiaknál viszont nincs ilyen, ők valahogy nincsenek ahhoz szokva, hogy mástól követeljék a saját igényeik kielégítését. Ha egy férfi akar valamit, akkor tudja, hogy azért dolgoznia kell, mert más úgysem fogja neki megadni.

"Minden tevékenység értékét az árazza be, hogy mennyire van rá szükség és mennyire találsz rá embert. Nem feltétlen az, hogy milyen nehéz, megterhelő, stb."

Milyen igaz, csak azt nem értem, hogy a feministák akkor miért követelnek a nőknek különböző munkáért is egyenlő bért a férfiakkal :)

[ ] 2014.12.10. 15:42:06

@Deansdale: Műkörmösök nem nagyon szoktak feministák lenni, inkább hagyományos gondolkozású nők, de nem akarok sztereotípiákat gyártani. :)

"l. nézzók a kortárs magyar feminizmust: a parlamentben (tehát az ő szemszögükből a férfiaknál) sírnak, hogy a férfiak hozzanak létre nekik női kvótát. A rendőrségnél (tehát a férfiaknál) sírnak, hogy a nemi erőszaktól védje meg őket a férfitársadalom, ne a nőknek kelljen foglalkozni a saját önvédelmükkel."

Itt sem látok túl nagy különbséget. A férfi politikusok a nőknél sírnak, hogy szüljenek több gyereket, ahelyett, hogy szülnének maguknak. :)

"A rendőrségnél (tehát a férfiaknál) sírnak, hogy a nemi erőszaktól védje meg őket a férfitársadalom"

Részigazság. Az ő nyelvükre lefordítva inkább a férfiaktól követelik, hogy ne erőszakolják meg őket. Így pontos. :)

Mondjuk "mozgalmi szinten" közel sem helyeslem sem a hazai, sem a külföldi feminista gyakorlatot.

Nők vezette cégek már vannak, engem régebben saját vállalkozásában is foglalkoztatott már nő, pedig elég keményen versenyszféráról van szó.

A három melómból most is van olyan, ahol nő a nagyfőnök, meg van ahol senki.

"A férfiak eszközei ehhez nem is hasonlítanak, mert ha egy férfi politikai változást akar, akkor nem gender studies szakra megy diplomát szerezni, hogy aztán a sajtóban szidja a politikusokat kvótát követelve, hanem elmegy politikusnak..."

Hát... azért sok politikus is megéri a "pénzét".

"Élvezik azt a helyzetet, hogy a világ segglyukában, egy lepukkant koszfészekben korlátlan hatalmuk van"

Nézőpontok kérdése, a feudális világ is koszfészek volt, ha így vesszük. Meg Tibet is az, a megvilágosodott szerzetesekkel. Te koszfészeknek látod, mert nőközpontú, szerintem ennyiről van szó.

"nekik ez jobb, mint egy világváros forgatagában küzdeni a mindennapokkal "senkiként""

Igen, ebben viszont van igazság. Minden viszonylagos. Ezért igaz, hogy egy dolgozó nő elégedettebb lehet szerényebb körülmények között is, mint egy milliomos htb. felesége.

A biztonságot valahogy így kell érteni.

A párválasztásban is előjön, tökéletesen a magáénak tudni egy "bétát" nagyobb elégedettséghez vezethet, mint sokadiknak beállni senkiként egy "alfához", bár ezek a fogalmak nem pontosak.

"Arra azért kíváncsi lennék, mert mondjuk ha a top 10-20%-ból kérdeztek meg valakit, akkor persze, hogy elégedett. Semmi dolga az életben, csak kielégíteni a női vágyakat. A "maradék" 80% biztos nem ezt mondaná."

Ha jól emlékszem, nagyjából mindenkit megkérdeztek, nem egy-két ember véleményéből indultak ki.

"De ez nekem valahogy mégsem tűnik követendő alternatívának."

A franc se tudja, jól lehetne ott elmélkedni, mint Tibetben is. Sok felesleges tényezőt ki lehetne zárni az életből. Gyereket nevelni is egész más lehet. Az is vehető egészséges életmódnak, hogy mindenért meg kell dolgozniuk, mert azt kétlem, hogy nem kell csinálniuk semmit, maguk hordják a vizet, termelik meg a kaját.

"akik a mai napig is kecskeszarral fűtenek és nincs a házaikban se villany, se gáz, se víz"

A fűtést oldották meg legpraktikusabban, amellett, hogy környezetbarát, miért fűtenének mással, mikor a fűtőanyagot ingyen előállítják a kecskék? :) Ember, én is így csinálnám! Főleg ha belegondolok, hogy élősködnek rajtunk a közművek.

"Oké, kicsit érdes a modorom, ez van. Túl sok kávét ittam ma, vagy túl keveset."

A "megehetnék őket, ha éhesek" után már semmi nem okoz meglepetést. :)

[ ] 2014.12.10. 15:45:39

@Deansdale: "Gyereknek-nőnek-feministának meg volt mondva, hogy csitt legyen, ne követelőzz mert úgyse kapsz, tedd a dolgod mint mindenki más."

Mondom, a feministák/nők szerint meg a férfiak hisztiznek folyton a szexért, azért, hogy a nő hagyjon meg nekik mindenféle "férfiterületet", ne vegye el tőlük, mert akkor majd nem érzik magukat férfinak mellette, stb. :)

"A férfiaknál viszont nincs ilyen, ők valahogy nincsenek ahhoz szokva, hogy mástól követeljék a saját igényeik kielégítését. Ha egy férfi akar valamit, akkor tudja, hogy azért dolgoznia kell, mert más úgysem fogja neki megadni."

Jah... kivéve a szexet, meg a "férfiterületek" önkéntes meghagyását. :)

"Milyen igaz, csak azt nem értem, hogy a feministák akkor miért követelnek a nőknek különböző munkáért is egyenlő bért a férfiakkal :)"

Ebben nem is értek velük egyet, mellesleg nem mindenütt keresnek kevesebbet a nők, de ahol nem keresnek kevesebbet, ott nekik is lehetőségük van pl. túlórázni vagy reál területeken érvényesülni. Nyilván írhatod, hogy itt is lenne, csak akarniuk kellene. Na, szerintük ilyenkor jön be a férfiak "hisztizése", hogy azt inkább hagyják meg nekik. :)

[ ] 2014.12.10. 15:51:12

@Deansdale: "Gyereknek-nőnek-feministának meg volt mondva, hogy csitt legyen, ne követelőzz mert úgyse kapsz, tedd a dolgod mint mindenki más."

Erre eredetileg azt akartam írni, hogy ezek szerint ezt kellene mondani a nőkön hisztiző, szexet-szülést követelő férfiaknak is? Mit szól bele, nem az ő dolga. Ha akar valamit, oldja meg egyedül. :)

zriff 2014.12.10. 17:09:59

@: Ahogy nevelik őket, szerintem tuti hogy fel sem ötlött bennük valami más lehetőség a jobbra, így mondhatták hogy elégedettek, ha a mai modern ember mennyire elhülyítik a femináci agymosások (pedig még internet is van, és még nem rombolták le teljesen a józan észt, lásd ezt az oldalt) akkor el lehet képzelni mi megy egy elmaradott nyíltan matriarchális világban.

Nem személyeskedésnek, de baromi idealistának tűnsz, szerintem tuti hogyha te kimennél a vadonba minden értsd MINDEN(ruha, iránytű stb.) gonosz modern dologtól mentesen, úgy nekiállni egymagad meglenni, pár nap után menekülnél vissza a civilizációba. Volt egy pasas amerikába aki úgy gondolta neki nem kell a nagy csúnya lélekölő modern civilizáció, a vége meghalt, és halála előtt a naplójában írtak alapján biztos a lelkét is eladta volna ha elhagyhatja a szeretett anyatermészetet. A neve christopher mcCandless volt, még film is készült belőle, az út a vadonba (into the wild) 2007-ben.

[ ] 2014.12.10. 17:33:18

@zriff: Kell az idealizmus is. Vagy inkább a pozitív hozzáállás. Az visz előre. :)

Szoktam kimenni a "vadonba", lehetőségeimhez képest, bár az inkább amolyan táborozás féle. Elég nagy hangsúlyt fektetek rá. A gázt, fűtést, villanyt bármikor elvehetik, a netet is, akkor aztán sokra mennék a tudásommal, ha képtelen lennék ezek nélkül is életben maradni.

De ez nem csak rám igaz. Abba is érdemes lenne belegondolni, hogy talán a leggazdagabbak vesznének oda legelőször, ha váratlanul érné őket és nem tudnának élelmiszert felhalmozni maguknak. A pénzük csak egy marék papír lenne. Meg a szegényebbek közül azok, akiket az adónkból tartunk el.

Amit írsz, ezzel együtt is egy kis pontosításra szorul. Az iránytű annyira nem gáz, anélkül is meg lehet tanulni tájékozódni, de ruha nélkül, egyedül kevés ember lenne, aki sokáig életben marad. Ez igaz akármilyen törzs, vagy társadalom tagjára. Az emberek, mióta emberré váltunk, egymaguk, elszigetelten a többitől nem maradnak túl sokáig életben, mindegy, melyik nemről van szó.

Azt sem tudom, milyen "vadonra" gondoltál, mert pl. fegyver nélkül az őserdőbe akár egy profi harcost is kiküldhetnél. Pár napig talán ellavírozna, sok évnyi "előtanulmánnyal", de nem tovább. :)

[ ] 2014.12.10. 17:44:16

@zriff: "Ahogy nevelik őket, szerintem tuti hogy fel sem ötlött bennük valami más lehetőség a jobbra, így mondhatták hogy elégedettek"

Mármint ezt az 50 éve még boldogabb nőkre írtad? Lehet. :)

zriff 2014.12.10. 17:59:17

@: A musó férfiakra írtam.

Ha az előbb arra akartál utalni, hogy az 50-es években is mekkora bazi nagy gonosz elnyomásban volt része a nőknek, hát bazi nagyot tévedsz. Ahogy jobban utánanéztem a dolgoknak a az egész patriarchális nőelnyomás hazugság.

zriff 2014.12.10. 18:21:51

@: Meg kéne nézned, hasznos lehet: Warren Farrell: The myth of male power.

annamanna 2014.12.11. 04:38:03

@TrollEdomer: sajnos nem vagyok naprakész Tibetből és Kínából. Amit leírtam, azt egy egyetemi tanár mesélte, akinek ez a szakterülete. Ő nyilván pontosan tudja a különbségeket, de az éppen adott szempontból ez a különbségtétel nem volt fontos.
Ami Japánt illeti, azt sem ismerem, abból szinte az egyetlen ismeretem a Bábel c. film Japán lányos jelenetei.
Annyit szeretnék csak lényegként kiemelni, hogy sem a japán, sem a kínai nők nem tűnnek olyan behódoló/alázatos/engedelmes stepfordi stílusú feleségnek, mint ahogyan azt itt sokan szeretnék róluk elképzelni. a keleti nőket valamailyen oknál fogva körülveszi ez a romantika, de ez szerintem hamis.
Említettem a török feleség lustaságát. Az osztrák pasi ezzel nyilván nem számolt, ő nyilván egy "kezelhető" nőre vágyott. Hát mást kapott. Éppen az osztrák és német nők azok, akikbe belenevelték a szorgalmat. Ha a saját országa nőit nem tartja elég jónak, akkor kellemetlen meglepetések érhetik.
Azt konkrétan tudom, hogy a jamaikai pasi is roppant meglepődött, amikor a házasságuk elején a nő közölte vele, hogy mégis milyen jogon várja el tőle, hogy mosson rá és takarítson utána, mert ő ezt bizony nem fogja megtenni. Ő is egyetemista, és tanul, és kész.
A kínai nőcis videó nekem azért volt érdekes, mert bizony ők is elég vadul tudnak viselkedni, az mindegy, hogy most patriarchátus van vagy sem. A Bábel japán diáklánya se volt piskóta, nem volt épp passzív, hogy finoman fogalmazzak. Abban a filmben a mexikói házvezetőnő se volt épp "stepfordi feleség".
Szerintem vannak olyan elvárásaink, amiket felülír a valóság. a nyugati pasik egy jó része szerintem azért vesz el keletről származó nőt, mert annak a behódoló természetében reménykedik. De ha belegondolsz, hogy amcsi pasik ezért vesznek el magyar nőket, akkor beláthatod, hogy bizony nagyon is hiába reménykednek a keletről származó behódoló feleség alázatosságában, mert innen nézve biztos, hogy a magyar nők nem alázatoskodók. Ennek mintájára belátható, hogy a tőlünk keletre élő nők sem azok.

@Barbaarb: annyit biztosan tudunk, hogy öntözéses földműveléssel művelték a földeket. Az öntözést pedig nem atomenergiával hajtott gépek végezték, hanem mindenféle csigákon, emelőkön keresztül jórészt kézi erővel kellett megoldaniuk.
Nekem van egy kis "puskám", mivel olvastam a Bibliát, és az direkt kiemeli ígéretként, hogy Jehova olyan földre viszi a népet, amit öntöz az eső. Ez olyan fontos különbség, amit innen nézve el sem bírunk képzelni. Az volt az istencsapása, ha nem esett az eső, mert Illés imája miatt az Isten bezárta az eget. Ha nem esett az eső, a nép éhenhalt.
A víznek most is iszonyú fontos a szerepe, csak ezt innen nézve alig érzékeljük: idokjelei.hu/2014/12/a-vilag-12-legnagyobb-varosanak-60-napra-eleg-vize-maradt/

Ugyan nem néztem végig a Fáraó c. lengyel filmet, de emlékszem egy jelenetre egy öreg paraszttal, aki egész életében egy öntözőcsatornát ásott, és amikor az egyiptomi hadsereg arra ment, egy szkarabeusz bogár miatt bedúrták az egészet. Az öreg életműve odalett, erre felkötötte magát. Hogy a valóságban hogyan működött a csatornázás, nem tudom, de azt gondolom, egyedül nem volt kivitelezhető.
Azt mondod ellenvetésül - Európában meg itt a hideg tél. Oké, de a házakat külön kell fűteni, annak a megoldása nem közösségi tevékenység, szóval nem igényel összefogást. Ahhoz, hogy egy ház fűthető legyen, még nem kell városba tömörülni. Az öntözőcsatornák kiásásához, azok gondozásához viszont már szoros közösségi élet kell.
Még a szibériai tajgában is képes volt egy család segítség nélkül életben maradni negyven éven keresztül, a harmincas évektől 1978-ig, amikor geológusok rájuk találtak. A család ortodox volt, és a komcsik elől menekültek a tajgába; gyerekeik is születtek a vadonban, és nem láttak embert negyven évig (Likovék, sok cikk van róluk a neten). Pedig ott aztán igazán hideg van.
A Derszu Uzala sztorija is egy magányos tajgai vadászról szól, aki egyedül elboldogul a szibériai vadonban. A hideg nem biztos, hogy a legkomiszabb ellenfél. (Persze roppant kellemetlen). De a vízhiány félelmetesebb.
Nézd - tudjuk, hogy a földön hol jöttek létre az első államok. Mezopotámia területén. Logikusan át kell gondolni, miért pont ott? Miért nem máshol? Mi jellemzi azt a területet, ahol az első államok kialakultak?
Azt mindnyájan megtanuljuk ötödik osztályban, hogy ott öntözéses földművelés folyt. Tehát ott jöttek létre az első államok, ahol öntözéssel művelték a földet. Ez roppant logikus, nincs benne semmi bonyolult.
Miért épp ott? Mert az öntözőcsatornák kiásásához és működtetéséhez több ember összehangolt munkájára volt szükség, azzal egy ember egyedül nem boldogult. És minden más ebből következik. Ez az egyszerű dolog elindított egy olyan fejlődési spirált, aminek a végén mi vagyunk, minden eredményünkkel és nyűgünkkel.

annamanna 2014.12.11. 05:23:50

@Deansdale: Karinthy nem a gyári munkásokból indult ki, hanem saját magából. Őt egy csomó minden érdekli (ez más írásaiból is kitűnik), és sok dologgal szeretett volna foglalkozni, valószínűleg pont a "nőzés" és családalapítás számlájára írta, hogy a terveit nem tudta megvalósítani.
Mindenesetre a Capillária bullokjai nem szimplán gályáznak, hanem kiélik a maguk kreativitását, mindenfélét építenek, feltalálnak, mert ezt izgalmasnak látják. Aztán, amikor már eljutnak vele egy bizonyos szintre, akkor jönnek az oihák (a nők), és beleülnek az építményekbe, amiknek semmi más hasznát nem látják, minthogy az ő kényelmüket szolgálja. A bullokok szeretnének kitörni az épületekkel a víz alól (a sztori a víz alatti világban játszódik); de ezt soha nem érhetik el, mert az oihák (nők) száméra ennek semmi jelentősége sincs.
Tehát a regény problémája alapvetően nem a bérmunkás panasza.

"A nőket sokkal inkább foglalkoztatja a státusz önmagáért, céltalanul."
Ezt nem tudom értelmezni. Milyen státusz? Kinek a státusza? A sajátja? De azt hogy éri el?
Legyen példa D. Tóth Kriszta és Tatár Csilla, két befutott műsorvezető. Ők ugyanazt a tevékenységet végzik, mint a férfi kollégáik, tehát nem értem, mi az, hogy a státusz önmagában, céltalanul érdekli őket.

"A férfi, ha dolgozik, célja van vele. A vagyonnal el akar érni valamit, tehát mint eszközt használja. A nőnek a vagyon a cél."
Hát, szerintem a biztonság a cél. Azt viszont a nőnek magának kellene megteremtenie. Ha erre nem hajlandó, tehát ha nem hajlandó erőfeszítéseket tenni a biztonság megteremtése érdekében, akkor a pénz azért kell neki, hogy legyen valaki, akit megvásárolhat a pénzéért, hogy az a pénzért cserébe megteremtse számára a biztonságot. (Tehát szolgára van szüksége, aki dolgozik helyette, és őt a vágyott biztonságba helyezi). Ilyen módon a pénz nem önmagában érték, csak annyiban, amennyiben az fizetőeszközként, csereeszközként működik, amivel biztonságot vásárol magának. De ugyanilyen jó csereeszköz lehet a szex vagy a hízelgés is, akármi más, ami a számára hatalmat biztosít egy másik ember fölött, akit a szolgájává tehet, és aki őhelyette megteremti a biztonságot.
jelzem, ez nem minden nőre vonatkozik, csak az "úrinőkre".

"Egy nőnek mindenképpen előny a szépség, mert több férfi fog érte - és így a lányaiért is, ha átörökíti a szépségét - versenyezni. Ha több kérő közül választhat, megkaparinthatja a jobb pasikat a többi nő orra elől"
Oké, konkrét példa. A családból több lány is Londonba került. Az egyik elméleti fizikusnak tanult, és már gimi óta együtt él a fiújával, lassan több mint tíz éve. Nem túl szép, átlagos.
Egy testvérpár a cukrász anyjukkal költözött ki. A két lány nehézbombázó, dögösek. És olyan képeket küldenek, ahol a pakisztáni osztálytársaikat meg a dzsungelbubus lakótársaikat ölelgetik. Lehet, hogy több fiú versenyez értük, mint az elméleti fizikusért, de bocsáss meg... inkább ne versenyezne.
Hogy a legjobb férfiakat kaparintják meg.... áhhhhhh.... hagyjuk.
Vagy egy másik sztori, Magyarországról. Az egyik középiskolás korú rokon fiú összegabalyodott egy nagyon csinibaba lánnyal. Különösebben nem észkombájn egyik sem. De a fiú csak elvégezte volna a középiskolát, meg utána ugye még munka is kellene stb. A lányka, akinek nem volt kedve tanulni, inkább teherbe esett egy cigánytól, mintsem várjon a srácra, és addig bármi értelmeset kezdjen magával.
Tényleg nagyon helyes cicababa. És a legjobb férfiak versenyeznek érte.... hát ja.
Ez szép elmélet, és ennyi.
Nézzük mondjuk a politikusokat, akik akárhogy is, de csúcsra jutott férfiak. Rogán Tónin kívül nincs csinos feleségük. Inkább a férfiakkal egykorú, öregedő, szürke, megfáradt nők láthatók mellettük feleségként.
Ezek a nők viszont tudnak valamit, amit a cicababa nem biztos - képesek sikeres férfiakt "előállítani". Michelle Obama kerek-perec meg is mondta, ha ő máshoz ment volna férjhez, most az a férfi lenne az USA elnöke. Ez ugyan nagyon öntelt mondat, de van a mélyén valami, amire érdemes figyelni.
A sikeres férfi nem csak úgy alászáll a mennyekből, mint a Megváltó. A sikeres férfi lesz.
Amikor a nő beleszeret a férfiba, mindig lát benne valami nagyszerűt, elragadót. Valamit, ami még nincs meg benne, de benne lehet. Ahogy telik az idő a kapcsolat során, a nő mindig ki fog ábrándulni, általában hamarabb, mint a férfi (mert eleve mást várt, mint a férfi). Észreveszi, hogy az általa vizionált erős férfi nem is létezik, felszínre bukkan sok gyöngeség. Az erős férfi természetesen létezik - a jövőben. Ahhoz, hogy megvalósuljon, kitartás kell. Ha a nő képes kitartani az álmai mellett, akkor addig látja bele a pasiba az erős férfit, amíg az meg nem valósul benne.
Ha gyöngének látja a férfit, picinek, "bulloknak", akkor az előbb-utóbb azzá fog válni.
A te elméleted szerinti csini nő szeretné ugyan lefölözni egy erős pasi "erőforrásait", de a keze között semmivé válik, ha nem tud bánni vele. Az ő szemében az erős pasi nagyon gyorsan gyöngévé fog válni, mert nincs kitartása.

annamanna 2014.12.11. 05:50:34

(folyt). Azért nem tart ki, mert először is a saját életében kellene gyakorolni a kitartást, a komoly munkát, a célkitűzést és eredmények elismerését, aztán tudna segíteni ebben egy férfinak.
Amíg nem tud segíteni, addig csak "föleszi" az addig összegyűjtött erőforrásokat, aztán továbbáll. Tehát csak leamortizál valakit, de nem emeli fel.
A nő valamilyen módon "katalizátor" szerepet tölt be a férfi életében. Valamilyen irányba beállítja, amilyen irányba a férfi sokkal nagyobbat tud lépni, mint a nő, sokkal többre halad, mint a nő. De az első lépéshez, az irány megtalálásához kell a nő.
Tehát, ha a férfi mellett egy olyan nő van, aki nem képes őt előrelendíteni, akkor lefelé fogja húzni.

"A férfiaknak nem törékeny az egója, ez tipikus női kivetítés :) (Nem a férfiak sírdogálnak folyton, mert valami megbántotta őket :D A férfiak általában azért nem futnak nők után, mert hamar megtapasztalják, hogy értelmetlen pazarlása az idejüknek, pénzüknek, energiájuknak. Fiatalkorban majd' mindenki átesik 1-2 szerelmen, amikor hiába epekedik valami csaj után, de ebből meg is tanulja, hogy kilátástalan helyzetekben ne teperjen fölöslegesen."
Jó, hát akkor legyen így, nekem végül is mindegy.
A lényeg, hogy hótt ostobaságok a játszmázásos tanácsok.
Ezt most találtam, és ideillik:

"ALKALMAZZ “SZABÁLYOKAT”!
Főleg nőket hülyítik a különféle “szabályokkal”. Megpróbáljál elhitetni velünk, hogy férfiak és nők annyira különböznek egymástól, mint tőlünk a marslakók, emiatt aztán nyílt kommunikáció helyett megpróbáljuk könyvekből kisilabizálni, hogy vajon mit is kellene tenni egy adott szituációban. Célozgatunk, nem vesszük fel a telefont, belemegyünk mindenféle játszmába, mert azt hisszük, majd attól jobban fognak működni a dolgok. A valóság az, hogy félünk őszinték és nyitottak lenni a másik iránt, afféle domesztikált ellenséget látunk benne, aki bármikor ránk törhet. Találkoztam egyszer egy randiguru pasival, aki X év házasság után is játszmázott a feleségével, pl. nem hívta vissza azonnal, hadd egye a kefét az illető, hogy hol a fenében van. Mit mondjak? Baromi fárasztó lehet!" tarskereso-kalauz.hu/31-leggagyibb-randi-tanacs

"Ez viszont nem igaz, a nők általában teljesen passzívak. Hihetetlen csúcspasinak kell lenni annak, aki után nők tekernek, ez a férfiak 1 ezrelékét sem érinti. Az esetek 99%-ában a nő "aktivitása" kimerül abban, hogy (bármikor letagadható) jelzéseket küld a férfinak, hogy ideje lenne már beszélgetést kezdeményeznie. Hajbirizgálás, mosoly, ennyi. Minden mást a férfi csinál."
Jó, legyen konkrét példa.
Férfi 39, agrármérnök, egyéni vállalkozó, elvált, egy lakásban él a volt nejével és nem mer az apja előtt cigizni, szóval nem rámenős, önbizalommal teli pinabubus, inkább gátlásos, és a sok szabadföldi munkától vörös és ráncos az arca.
Nő 29, elvált, egyedülálló anyuka, nincs végzettsége, és épp most a farmon dolgozik segédmunkásként. Amúgy csinos és kedves.

Párbeszéd - trallala, trallala, semleges témák, egyszer csak a nő megszólal (mások is hallották) - "Tudnád, mi van a lábam között".
A kissé gátlásos agrármérnök nyögött egyet és leizzadt, de azért persze nagyon gyorsan kipróbálta, mi van a nő lába között. Aztán úgy döntött, hogy ennél többre mégsem kíváncsi.

Amúgy pont ez a faszi mesélte, megbotránkozva, hogy ez aztán már mindennek a teteje, 13 éves lányok italért szopnak a diszkóban. Hová fajult a világ.

Szóval persze, a nők teljesen passzívak. Kivéve, amikor nem azok.

annamanna 2014.12.11. 08:49:44

@: "Aki hosszan fejtegeti, az te vagy."
Mindenről hosszan írok.

"Nem vert még meg nő. :)"
Akkor talán te vertél meg valakit :)

"Egyébként érdekel, szerinted hogy lehet erre okot adni?"
Írtam példákat.

"Én egyetlen esetben "vernék meg" valakit (védekeznék); ha előtte megütött."
Ez nem ok. Ha nem akarsz mást verni, akkor sem ütsz, ha téged ütnek. Ha te is verni akarsz, akkor visszaütsz.

"Nem tapasztaltad az érzelmi reakcióim."
Mi volt az érzelmi reakciód?

"Ahhoz képest, hogy nem tisztáztuk, egész jól tudni véled, mit kell alatta érteni, részemről is."
Azt írtad, a nők nem monogámok. Mi mást kellett volna értenem alatta, mint amit leírtál?

"Nem értek egyet az asszonyok viselkedésével, az erőszak nem megoldás semmire. :)"
Te mit tettél volna?

"Erős férfit meg nem lehet elcsábítani. Erős nőt se."
Mi az, hogy erős férfi, erős nő? Ez túl általános fogalom.
Oscar Wilde azt mondta: mindennek ellenállok, kivéve a kísértést.
Van, amiben az ember kísérthető, és van, amiben nem.
Például aki havi 40 ezerből él, az lazán ellenáll annak, hogy befizessen kedvezményes trópusi nyaralásra. Mert "erős". :)
A falusi férfiak és nők valószínűleg sok tekintetben erősek voltak. De a férfiak az ingyen menetnek nem tudtak ellenállni, pláne, ha virul a fityula.

"Itt fontos a körülmények ismerete, teljesen más a sztori, mint a menyasszonyos történet. A férfi előtte nem kellett a nőnek, a "verekedés" egy pici, pozitív reakció volt részéről, az elutasításhoz képest. Nem biztos, hogy jó összemosni azzal, amikor a nő eleve rajong a férfiért."
Már hogyne kellett volna, húsz éves házasok.
Amikor később a nő is beújított egy izmos szeretőt, a férje elvált tőle, de a nő azt mondta, 98%-ban a volt férje foglalkoztatja, és csak 2%-ot tud az izmos szeretőre szánni. Mellesleg mindkettő izmos, de a szerető főállású sportoló (olimpikon).

A nőnek egy baja van - soha életében nem tudott férfihoz közel kerülni. Azért ment férjhez, hogy ne kelljen pasiznia. (Ezt ő mondta). És a férfi közelsége teljesen kiborította, húsz évet végigszenvedett, fóbia ellenes gyógyszereken élt.
Ő is egy tipikus "szuperfeminim" nő, aki nagyon jól elvan egy női világban, de a férfiakat nem érti. A szeretőjét se, senkit se. Nők között érzi jól magát, a szex se túl fontos a számára.
Amúgy teljesen normális, épelméjű, okos, diplomás, heteró.
Rengeteg hasonló nő van, azt gondolom.

"Voltaképp az a nő a legkönnyebben kapható, akit egy férfi nyugodtan megtarthat otthonra a szeretői mellett is. :)"
A férj rettentően ragaszkodott a feleségéhez, pedig a nő jóval idősebb, mint a 25 alatti csajok. Nem rozoga bútordarabként tartotta meg, hanem mert szerelmes volt bele, húsz év után is. Csak nem tudott közel kerülni hozzá.

"Ehhez képest pl. egy olyan nő, akinek otthonra nem kellene az adott férfi, főleg így, másra viszont igen, már nehezebben kapható kategória."
Neked olyan elképzelésed van a kapcsolatról, amiben egy szó biztosan nem szerepel - a SZERELEM. A szeretet. Az elkötelezettség. A hűség. A stabilitás. A megbízhatóság. Az eskü. A kizárólagosság. A monogámia. A másik megbecsülése. A megelégedettség. A lelki kielégülés. Az egymáshoz tartozás.
A képzeletedben csak partnerek vannak, tehát mondjuk szexelni összejáró emberek, és ez magasabb szintűség, szerinted....
Az eddig olvasottak alapján szerintem függő vagy (szexfüggő).
Ami nagyon sok mindent megmagyaráz.
Azt, hogy miért titkolózol, miért nincs még nickneved sem, miért lavírozol két nem között, miért vagy tele életidegen szabályokkal, játszmákkal, törvényekkel (nyilván a bűntudat és elfojtás miatt), miért írsz olyasmiket, aminek szerintem fele sem igaz rád. És megmagyarázza, miért "cuppantál rá" "mellesleg" a mellemre. :)

"Egy kisbaba úgy jelenthet erőforrást, ha egyben házasságot is jelent, vagy jobb "megítélést" a férj részéről a házasságon belül."
A sztori szerint - ha nem ismered - két kurva veszekszik egy kisbabán. A gyerek egyikük számára sem jelenti a férj elismerését, mert kurvák. A gyerek révén sem tudnának férjhez menni, mert kurvák. Nekik soha nem lesz férjük. A gyerek önmagáért kellene, nem egy férfi miatt!
Azért persze árulkodó a válaszod, és szomorú.
A gyerek egy nőnek nem egy férfi miatt kell, hanem mert édibédi, ha gondoskodik egy gyerekről, az neki jó érzés, mert a baba cukimuki, a gyerektől pedig olyan gyengédségre számíthat, mint férfitól soha, hiszen kurva.
Épp ez a lényeg - gyöngédségre szükség van. Kitől szerzem be?
Egy gyerektől férfi nélkül? Azt könnyen megtehetem. De ez gerinctelen módszer, mert benne van az, hogy nem vagyok hajlandó egy férfiba energiát fektetni (amint azt feljebb írtam Deansdale-nak). Igen, a nőnek munkát KELL(ene) fektetni egy férfiba.
Ha megveti, és helyette a gyöngédséget egy gyerektől vagy más nőktől szerzi be, az nem tisztességes.
Persze még mindig jobb, mintha még a gyereknek SE adna gyöngédséget, szeretetet, tiszteletet, figyelmet.

annamanna 2014.12.11. 08:58:23

(folyt). Aki közönyös a gyerekkel, az teljesen biztos, hogy már a férfival is közönyös volt.
A kaukázusi krétakörben az egyik nő a gyerekkel is közönyös. Akit már egy gyerek sem indít irgalomra, akit egy gyerek sem indít meg érzelmileg, az halott.

"Nem csak erre korlátozódik, de főleg erre."
A te életedben ez biztosan így van, az én életemben meg NEM.
Sokszor összevesztem már nőneművel, a legváltozatosabb okokból. Például bolti eladónővel "örök haragban" vagyok, mert válogattam a szódavizes palackok között :) Kész nevetséges férfin keresztül elérhető erőforrásokért való harcra szűkíteni a nők életét. A bolti eladónő bolti elad napi nyolc órában, és közben nem a férfi erőforrásokért harcol.

"Mivel a férfiakért nem kell harcolni, kivéve, ha az erőforrások rajtuk keresztül érhetők el."
Már nem lepődök meg. A férfi sem önmagáért kell, ahogyan a gyerek sem. A gyerek azért kell, mert vele lehet elérni a férfit; a férfi pedig azért kell, mert rajta keresztül lehet elérni az erőforrást.
Én értem, hogy te így gondolod, de azt is tudom, hogy ennél van sokkal jobb gondolat is.

"Én annyit jegyeztem meg, hogy szerintem ez nem a női természetből fakadó dolog."
A nők legalább olyan agresszívak, mint a férfiak. Persze ez sokszor passzív-agresszív módon nyilvánul meg (ami egyébként az agresszió skálán a legsúlyosabbnak minősül); vagy verbálisan, szidalmazással stb. Változatos módjai vannak az agresszió megnyilvánulásának, és bizony verekednek is, férfiakkal is, és ugyebár nők egymással is, a gyerekverésről nem is beszélve. Ez a "női természet" része. Csak a nők szeretik letagadni. Ahogy Hobó gúnyosan megjegyzi: "Különös látvány. Egyik sem ringyó, ez mind királylány!"

"Szerencsétlen nőt előre sajnálom a házasságáért."
Ugyan minek? Ha ilyen feltételekkel, előzményekkel férjhez megy, megérdemli, amit kap. Ki mit főzött, egye meg, ki mint vet, úgy arat, mindenki olyan virágot szagol, amilyet szakított.
Sajnálni legfeljebb a gyereket lehet, aki elszenvedi a szüleit.

"Kezdened kellene valamit a nőgyűlöleteddel"
Leírtam egy sztorit középiskolás fiúkról vs öregedő igazgatónőről, aki szemétbe hajította a játékukat. Ugyanez a nő a kollégákkal is kicsinyes volt, nem részletezem, de általában jellemző volt rá, hogy a fától nem látta az erdőt, icipici dolgokba kötött bele (és nem csak ő viselkedett így, hanem más hatalmi helyzetben levő női kolléga is). Nyilván vannak jó női vezetők is és rossz férfi vezetők, de ezek a nők rossz vezetők voltak.
Ez miért nőgyűlölet?
Mert a nő uralkodásra teremtetett? És aki ezt elvitatja, az nőgyűlölő?

"Az is érdekes, milyen vonatkozásban vetül vissza a férfiakra ennek felelőssége."
Annyiban, hogy a pedagóguspálya el van nőiesedve.

"Biológiai előnyökre céloztam, esetleg szexuális élvezetre.

Túl sokat foglalkozol a nők szexuális haszonszerzésével."
Szerelemre nem gondoltál.
Tudod, S-Z-E-R-E-L-E-M-re.
Csak biológiai előnyökre, szexuális élvezetre.
Nem vagyok meglepve. Amit leírsz, az egy összefüggő, koherens világkép.
És olyan gyökeresen hibás, hogy nyilván nehéz meglátnod benne a hibát, hiszen minden összefügg benne, mert egy komplett rendszert alkot.
Egy rossz rendszert.
A szexuális haszonszerzés ennek a világképnek koherens része. Sokszor emlegeted, mint "férfiaktól megszerezhető erőforrást".

"Férfiakra is igaz, hogy általában az akar, vagy kész fizetni a nőknek, aki nem elég vonzó."
Látod, már megint a pénzről beszélsz, nem a SZERELEMRŐL.
Persze értelek. Ha nem mondanád ki, akkor is értenélek.

"Apropó, te maszkulinnak tartod valamelyest magad? Csak kérdezem."
Igen, mert INTP típusba tartozom, ami inkább férfiakra jellemző (szerintem tudod, mi ez, nem adok linket).
Helen Fisher antropológus az MBTI-hez hasonlóan négy fő csoportot állapít meg, ő hormonális alapon, és az ő rendszerében az MBTI racionális típus megfelel a tesztoszteronosnak.
Ebben biztosan lehet valami, mert amikor általánosba jártam, és elkezdett kinőni a szőrünk, az a kellemetlen meglepetés ért, hogy nálam csak egy lánynak lett szőrösebb a lába – ő volt a legokosabb, én meg a 2. számú "ész" az osztályban. És pontosan ennek megfelelő sorrendben lettünk szőrösek, sajnos :) Hát, az ész bajjal jár. A legokosabb lány ráadásul elég agresszív is volt, uralkodó természet, kötekedő (sajnos én voltam a célpontja, ami elég rosszul esett, mert sose értettem, mi baja velem, miért akar folyton legyőzni, amikor én végképp nem versenyzek vele). Plusz szexuálisan nagyon aktív, kezdeményező (természetesen a "rosszfiúval" kezdett ki). Azt nem gondoltam, hogy szimplán csak sok benne a tesztoszteron, de alighanem ez volt az oka. Amúgy kívülről jó kis csöcsös-faros csaj volt, a lábszőrön meg a mat-fiz érdeklődésen túl semmi egyéb jele nem volt a "maszkulinitásnak". Meg persze rajtam se. És még csak olyan vezérhangya se voltam, mint ő.

"Szerintem nem igazán jelent "női hatalmat", amikor egy asszonynak egész életében a férje családja miatt kell szívnia"
A férje ANYJA miatt, aki NŐ, ez tehát NŐI HATALOM.

annamanna 2014.12.11. 09:00:13

(folyt). "Ez inkább női önállótlanságot, gyengeséget, más lehetősek hiányát jelöl."
Kínai faluban milyen lehetőségeket hiányolsz? Hogy nem vághattak fát? Nem ők vághattak teraszokat a hegyoldalba a teraszos földműveléshez? Nem ők építették a nagy falat? Nem lehettek harcosok? Vagy mit?

"Nekem az a véleményem, hogy ha a fiatalasszonyoknak nem kellene egész életükben az anyósuk miatt szívniuk, később ők sem tennék ezt a saját menyükkel."
Meg kell próbálni kiküzdeni az önállóságot ott, ahol az nincs. Még akkor is, ha ez nehéz és veszélyes feladat. Van rá egy tippem: folyton elfoglaltnak kell lenni olyan munkákkal, amiket nem az anyós talált ki. Ha ő utasít valamire, akkor azt kell mondani: aha, persze, mindjárt, csak előtte ezt és ezt és ezt és ezt és ezt és ezt még meg kell csinálnom. Nagyon keserves, de egy idő után talán kevesebbet vegzál az anyós, mert megunja a várakozást. Ez olyan gyakorlati tanács, amit bármilyen munkahelyen bárki alkalmazhat a hepciáskodó főnökkel szemben.

"Azt viszont nem helyeslem, ha a párok tagjai egymáshoz jobban ragaszkodnak, mint a saját gyerekeikhez, bár a ragaszkodás nem biztos, hogy a legjobb szó."
Pedig másképp nem fogják elengedni, ha felnő.

"Nyilván először egymást kell szeretni, aztán viszont a legjobb, ha mindkét szülő a gyereket szereti"
Igen, pont ilyen sorrendben.

"akkor válik érdekessé, ha mondjuk tűz, vagy más veszély esetén választani kell a partner és a gyerek élete között."
És ha két gyerek között kell választani, akkor mit csinálsz? Akkor hová mész az elméleteddel? Ez egy légből kapott elmélet. Ha baj van, akkor azt kell menteni, aki bajban van, vagy akit meg lehet menteni és kész.

"Én megígértettem a partneremmel, hogy ha valaha, valami miatt választania kell az én és a gyerekünk élete között"
Én meg bízom Istenben.

[ ] 2014.12.11. 09:40:26

@annamanna: „Mindenről hosszan írok.”

Általában én is.

„Akkor talán te vertél meg valakit :)”

Nem szokásom verekedni. Pláne gyengébbeket.

"Egyébként érdekel, szerinted hogy lehet erre okot adni?"
Írtam példákat.„

Nem tartom elég oknak.

"Én egyetlen esetben "vernék meg" valakit (védekeznék); ha előtte megütött."
„Ez nem ok. Ha nem akarsz mást verni, akkor sem ütsz, ha téged ütnek. Ha te is verni akarsz, akkor visszaütsz.„

Azt írtam, védekeznék.

"Nem tapasztaltad az érzelmi reakcióim."
Mi volt az érzelmi reakciód?”

Hm… az, hogy érdekesek írsz. Biztos megtudhatok ebből is valamit.

"Ahhoz képest, hogy nem tisztáztuk, egész jól tudni véled, mit kell alatta érteni, részemről is."
Azt írtad, a nők nem monogámok. Mi mást kellett volna értenem alatta, mint amit leírtál?”

Elég sok dolgot lehetett volna még- nem jelöltem, hogy értem.

"Nem értek egyet az asszonyok viselkedésével, az erőszak nem megoldás semmire. :)"
Te mit tettél volna?”

Az asszonyok helyében? Értelmetlen. Nem is kerültem volna az ő helyzetükbe.

"Erős férfit meg nem lehet elcsábítani. Erős nőt se."
Mi az, hogy erős férfi, erős nő? Ez túl általános fogalom.”

Akik nem hárítják a csábítóra a saját döntésük felelősségét. :)

„Például aki havi 40 ezerből él, az lazán ellenáll annak, hogy befizessen kedvezményes trópusi nyaralásra. Mert "erős". :)
A falusi férfiak és nők valószínűleg sok tekintetben erősek voltak. De a férfiak az ingyen menetnek nem tudtak ellenállni, pláne, ha virul a fityula.”

Akkor az az ő felelősségük. Az asszonyok esetében sem látom más helyzetnek, ha nem álltak ellen a csinos szomszédfiúnak.

„Amikor később a nő is beújított egy izmos szeretőt, a férje elvált tőle, de a nő azt mondta, 98%-ban a volt férje foglalkoztatja, és csak 2%-ot tud az izmos szeretőre szánni. Mellesleg mindkettő izmos, de a szerető főállású sportoló (olimpikon).”

Akkor érthető, annál még mindig jobb egy fokkal a férj. :)

„A nőnek egy baja van - soha életében nem tudott férfihoz közel kerülni. Azért ment férjhez, hogy ne kelljen pasiznia. (Ezt ő mondta). És a férfi közelsége teljesen kiborította, húsz évet végigszenvedett, fóbia ellenes gyógyszereken élt.
Ő is egy tipikus "szuperfeminim" nő,”

Nem. Ő csak szerinted egy szuperfeminim nő.

„aki nagyon jól elvan egy női világban, de a férfiakat nem érti. A szeretőjét se, senkit se. Nők között érzi jól magát, a szex se túl fontos a számára.„

Akkor ő inkább egy maszkulin, leszbikus nő lesz.

„Amúgy teljesen normális, épelméjű, okos, diplomás, heteró.
Rengeteg hasonló nő van, azt gondolom.”

Én nem lennék biztos benne, hogy hetero. :)

"Ehhez képest pl. egy olyan nő, akinek otthonra nem kellene az adott férfi, főleg így, másra viszont igen, már nehezebben kapható kategória."
Neked olyan elképzelésed van a kapcsolatról, amiben egy szó biztosan nem szerepel - a SZERELEM.”

Marhára téves. Igazi kapcsolat szerelem (majd szeretet) nélkül hosszútávon elképzelhetetlen. Bár a másfajta kapcsolatok is működhetnek ideig-óráig.

„A szeretet. Az elkötelezettség. A hűség. A stabilitás. A megbízhatóság. Az eskü. A kizárólagosság.”

Még egy marha nagy tévedés.

„A monogámia. A másik megbecsülése. A megelégedettség. A lelki kielégülés. Az egymáshoz tartozás.
A képzeletedben csak partnerek vannak, tehát mondjuk szexelni összejáró emberek, és ez magasabb szintűség, szerinted....”

Nem, a kettő két különböző dolog. Mindkettő működhet, csak másképp. Nem minden partner alkalmas a hosszútávú kapcsolatra. Az ember nem MINDIG akar hosszútávú kapcsolatot.

„Az eddig olvasottak alapján szerintem függő vagy (szexfüggő).
Ami nagyon sok mindent megmagyaráz.”

Megint téves. A szex jó, de nem a legfontosabb dolog az életben. Olyan kapcsolatot viszont felesleges fenntartani, amiben nem jó a szex (is), ha csak más van, arra ott vannak a barátok, rokonok, ismerősök.

„Azt, hogy miért titkolózol, miért nincs még nickneved sem, miért lavírozol két nem között, miért vagy tele életidegen szabályokkal, játszmákkal, törvényekkel (nyilván a bűntudat és elfojtás miatt), miért írsz olyasmiket, aminek szerintem fele sem igaz rád. És megmagyarázza, miért "cuppantál rá" "mellesleg" a mellemre. :)”

Szeretem a nő melleket, na!

Ez van. :)

"Egy kisbaba úgy jelenthet erőforrást, ha egyben házasságot is jelent, vagy jobb "megítélést" a férj részéről a házasságon belül."
A sztori szerint - ha nem ismered - két kurva veszekszik egy kisbabán. A gyerek egyikük számára sem jelenti a férj elismerését, mert kurvák. A gyerek révén sem tudnának férjhez menni, mert kurvák. Nekik soha nem lesz férjük. A gyerek önmagáért kellene, nem egy férfi miatt!
Azért persze árulkodó a válaszod, és szomorú.”

Nem. Szerintem a gyerek jelentHET erőforrást, de ez helytelen. Képtelen vagy olvasni, amit írok.

[ ] 2014.12.11. 09:42:52

@annamanna: „A gyerek egy nőnek nem egy férfi miatt kell, hanem mert édibédi, ha gondoskodik egy gyerekről, az neki jó érzés, mert a baba cukimuki, a gyerektől pedig olyan gyengédségre számíthat, mint férfitól soha, hiszen kurva.
Épp ez a lényeg - gyöngédségre szükség van. Kitől szerzem be?”

Elszomorító képed van az anyákról. Nyilván nem véletlen, de nem kellene így benneragadnod.

„Egy gyerektől férfi nélkül? Azt könnyen megtehetem. De ez gerinctelen módszer, mert benne van az, hogy nem vagyok hajlandó egy férfiba energiát fektetni (amint azt feljebb írtam Deansdale-nak). Igen, a nőnek munkát KELL(ene) fektetni egy férfiba.”

Sajnos nincs időm arra is, hogy a fentebbi kommentjeid olvassam. Majd egyszer.

„Ha megveti, és helyette a gyöngédséget egy gyerektől vagy más nőktől szerzi be, az nem tisztességes.
Persze még mindig jobb, mintha még a gyereknek SE adna gyöngédséget, szeretetet, tiszteletet, figyelmet.”

Teljesen össze-vissza kevered az önzetlen szeretetet a függőséggel és a ragaszkodással.

Szerintem a nők, akiknek feloldhatatlan konfliktusaik voltak az anyjukkal, később minden problémájukat az anya-gyerek kapcsolatokra vezetik vissza, mások esetében is. Tehát ha pl. problémájuk van a férfiakkal, azért biztosan a férfi anyja a felelős. Ez érdekes nekem, de ha folyton ugyanazt ismételgeted, abból nem tudok meg semmit.

Ez nyilván az anyával (nőkkel) szembeni bizalmatlanságot jelöli.
Ha az apával pozitív volt a kapcsolat, viszont az apa nem tudta, vagy nem akarta megvédeni a nőt az anyától, a férfikép igen érdekes jellegzetességeket mutat.
Na, ez az ami jobban érdekelne engem.

„A te életedben ez biztosan így van, az én életemben meg NEM.”

Miért pozitív neked ezt hinned rólam? Hiheted, ez a te dolgod.

„Sokszor összevesztem már nőneművel, a legváltozatosabb okokból.”

Ezen valahogy nem lepődök meg. :)

„Már nem lepődök meg. A férfi sem önmagáért kell, ahogyan a gyerek sem. A gyerek azért kell, mert vele lehet elérni a férfit; a férfi pedig azért kell, mert rajta keresztül lehet elérni az erőforrást.
Én értem, hogy te így gondolod, de azt is tudom, hogy ennél van sokkal jobb gondolat is.”

Nem én gondolom így, szerintem ez helytelen. Létező jelenség, de nem természetes dolog.
Te látod így a nőket. :)

„A nők legalább olyan agresszívak, mint a férfiak.”

Ezt nem vitatom, de mivel totál félreértettél, szerintem felesleges belemennem, hogy NEM az agressziót, hanem épp a férfiakért való versengést nem tartom a női természet részének.

Most komplett felcserélted a véleményeinket: azt vetítetted rám, amit te gondolsz és magaddal vitatkozol.
De folytasd, érdekes.

„Ez a "női természet" része.”

Ismét: nem azt írtam, hogy az agresszió nem része a női természetnek. Sőt, még azt is megjegyeztem, hogy a jó munkahelyekért is marhatják egymást.

„Ez miért nőgyűlölet?”

Nem ez a nőgyűlölet. :)

„Mert a nő uralkodásra teremtetett? És aki ezt elvitatja, az nőgyűlölő?”

Rossz tapasztalataid vannak. Ki mondta, hogy a nő uralkodásra teremtetett? Senki ne uralja le a másikat. Szép ábránd, mi?

„Szerelemre nem gondoltál.
Tudod, S-Z-E-R-E-L-E-M-re.
Csak biológiai előnyökre, szexuális élvezetre. „

Honnan tudod, mire gondoltam? Ha genetikáról beszélünk, nem keverünk bele más szempontokat. A többiek sem tették.

Nyilván mert olyanok mint én, ejj, ez az elvetemült banda. :)

„A szexuális haszonszerzés ennek a világképnek koherens része. Sokszor emlegeted, mint "férfiaktól megszerezhető erőforrást". „

Megjegyeztem, hogy túl sokat foglalkozol a „nők pénzért szexelnek” dologgal, én meg nem tartom a női természet részének.

„"Apropó, te maszkulinnak tartod valamelyest magad? Csak kérdezem."
Igen, mert INTP típusba tartozom, ami inkább férfiakra jellemző (szerintem tudod, mi ez, nem adok linket). „

Telitalálat. A rendszerezésem szinte teljesen hibátlanná vált. :) Mondjuk nem az INTP-t találtam ki, az annyira nem érdekel.

„Ebben biztosan lehet valami, mert amikor általánosba jártam, és elkezdett kinőni a szőrünk, az a kellemetlen meglepetés ért, hogy nálam csak egy lánynak lett szőrösebb a lába – ő volt a legokosabb, én meg a 2. számú "ész" az osztályban.”

Nyilvánvaló tudományos összefüggés, ahogy Deansdale szokta mondani: csak így tovább. :)

Érdekes, hogy a férfiaknál valahogy fordítva működik, de rá se ránts, az az ő dolguk.

„Meg kell próbálni kiküzdeni az önállóságot ott, ahol az nincs. Még akkor is, ha ez nehéz és veszélyes feladat.”

Te is épp ezt teszed, de azért nem kellene ennyire harcolnod kollektíve az egész nőnemmel, nőiességgel, anyasággal.

„És ha két gyerek között kell választani, akkor mit csinálsz? Akkor hová mész az elméleteddel? Ez egy légből kapott elmélet. Ha baj van, akkor azt kell menteni, aki bajban van, vagy akit meg lehet menteni és kész. „

A két gyerek esetére az elméletem működésképtelen, de nem értetted meg, szándékosan kitérsz.

[ ] 2014.12.11. 09:50:19

@annamanna: „"Én megígértettem a partneremmel, hogy ha valaha, valami miatt választania kell az én és a gyerekünk élete között"
Én meg bízom Istenben.”

Jól teszed. Isten téged is szeret. Azért erről mutatok valamit:

deansdale.blog.hu/2014/10/18/spiritualitasrol/full_commentlist/1#c24783911

A maszkulin jelleghez való szubjektív ragaszkodás akkor is lehet hangsúlyos, ha nem volt megfelelő, azonosulásra alkalmas női minta. Tehát az anyával való konfliktus IS vezethet ilyen eredményre.

Bocs, egyet elírtam. A női melleket imádom. ;)

[ ] 2014.12.11. 09:51:56

@zriff: Olvastam már valamit a fickótól, volt benne pár elgondolkoztató rész, de írt sok kiforgatott hülyeséget is. Lehet majd megnézem valamikor.

annamanna 2014.12.11. 09:57:31

@: "biztosan a férfi anyja a felelős"
Jó, hát legalább kiderült, honnan fúj a szél.
Igen, biztosan a férfi anyja a felelős.
Tudod, mit? Várd csak a válaszomat, sietek megírni, addig pedig ábrándozz a női mellekről, mami!

[ ] 2014.12.11. 10:11:05

@annamanna: Honnan vagy benne biztos, hogy a férfi anyja a felelős?

Remélem nem keversz össze az anyukáddal. Bár elég vicces lenne, de tájékoztatlak, hogy ő nem kommentel ezen az oldalon. :)

[ ] 2014.12.11. 10:16:26

@annamanna: A női mell körüli gondolatok eszembe juttattak még egy érdekességet, amely talán választ adhat arra, miért válnak leszbikussá a nők, s miért oly problematikusak mégis a leszbikus kapcsolatok.

Ha az anyával való konfliktus a mellre (mint a nőiesség és egyben anyaság szimbólumára) is kivetül, a nő felnőttkorában is egyszerre keresi és gyűlöli az anyukáját a többi nőben.

Tehát anyakomplexusa ezek szerint nem csak férfiaknak lehet.

S nőknél is pont olyan ambivalens hozzáállást jelenthet a dolog, gyakorlatilag egy játszma, egy régmúlt konfliktus megoldása élesedik ki ebben újra és újra, ahogy konfliktusba kerülnek a többi nővel is, a bolti eladóval, a nőismerősökkel, stb., miközben folyamatosan szükségük van a női figyelemre.

Na jó, ez elsőre egy kicsit vad ötlet, de kitudja. :)

[ ] 2014.12.11. 13:03:29

@annamanna: Nem tudom, hogy írtam-e már, de az emberek- anélkül, hogy tudnának róla- gyakran olyanok, mint akit-amit a leginkább gyűlölnek. Talán ezért is gyűlölik? Az egyik barátommal beszélgettem nemrég arról, hogy eleinte mennyire nem szimaptizált egy másik barátommal, mert állítólag fiatalkori önmagát látta benne.

Elolvastam, amit Deansdale-nak válaszoltál.

Szépen felvázoltad a komplett férfielnyomás forgatókönyvét. Azt, amit folyamatosan kritizálsz. A patriarchátus általi matriarchátust, amiben a nők elnyomják és irányítják a férfiakat.

Figyelj, mert fontos. Nem kritizálni vagy bántani akarlak. :)

"Amikor a nő beleszeret a férfiba, mindig lát benne valami nagyszerűt, elragadót. Valamit, ami még nincs meg benne, de benne lehet."

"Az erős férfi természetesen létezik - a jövőben. Ahhoz, hogy megvalósuljon, kitartás kell. Ha a nő képes kitartani az álmai mellett, akkor addig látja bele a pasiba az erős férfit, amíg az meg nem valósul benne."

"Ha gyöngének látja a férfit, picinek, "bulloknak", akkor az előbb-utóbb azzá fog válni"

Már megbocsáss, de mi a fityfenéért válna azzá? A férfi ennyire gyenge, a nőnek meg ekkora hatalma van? Vagy a férfiak szerinted olyanok, mint a "feministák" szerint a nők- elnyomhatja őket a nagy, matriarchális szellem? :)

Miért nem látod önálló, cselekvőképes lénynek a férfit?

"Michelle Obama kerek-perec meg is mondta, ha ő máshoz ment volna férjhez, most az a férfi lenne az USA elnöke."

Ez bizony nem kicsit öntelt mondat, mivel ennek alapján az USA elnökénél több hatalom van a felesége kezében.

"Azért nem tart ki, mert először is a saját életében kellene gyakorolni a kitartást, a komoly munkát, a célkitűzést és eredmények elismerését, aztán tudna segíteni ebben egy férfinak."

Miért kell a férfinak ebben segíteni?
A nő önállóan is képes gyakorolni, a férfi meg nem?

"Amíg nem tud segíteni, addig csak "föleszi" az addig összegyűjtött erőforrásokat, aztán továbbáll. Tehát csak leamortizál valakit, de nem emeli fel."

Leamortizál? Felemel? Erős embert nem lehet csak úgy leamortizálni, felemelni meg nem kell.

"A nő valamilyen módon "katalizátor" szerepet tölt be a férfi életében. Valamilyen irányba beállítja, amilyen irányba a férfi sokkal nagyobbat tud lépni, mint a nő, sokkal többre halad, mint a nő."

Beállítja?

Mint egy robotot? :)

"De az első lépéshez, az irány megtalálásához kell a nő."

A férfinek nincs önálló "iránya"?

"Tehát, ha a férfi mellett egy olyan nő van, aki nem képes őt előrelendíteni, akkor lefelé fogja húzni."

Ez gyönyörű magyarázat arra, miért nem védik meg egyes apák a gyerekeiket a anyáktól.

De szerintem nincs túl nagy különbség. Mindegy, felemelni, vagy szekálni akarja-e a nő egy életen át a férfit, mindkettőt azért teszi, mert valamit képtelen volt a saját életében megvalósítani és azt a férfin át akarja megszerezni. Egyik esetben amolyan "robotként" mozgatja a háttérből, a másikban ez valamiért nem működik (valóban vagy ő gyenge ehhez, vagy a férfi), így haragszik rá és meggyűlöli. Az ilyen nők gyengék.

Ezt szintén helytelennek tartom. Nem követendő minta.

Ha valaki valamit el akar érni, érje el önerőből, vagy ha nem képes, tudjon róla lemondani és ne egy másik embert használjon hozzá bábunak. Ha irányítani akar, tegye nyíltan. A társának meg ne irányt szabjon, hanem egyeztessék az irányokat és esetleg döntsenek arról, ki lesz a vezető, majd legfeljebb egyenrangú félként segítse.

Bocs, ha kiéleztem, nem neked szólt, a tartalomnak.

annamanna 2014.12.11. 13:43:37

@: nem keverlek.
"Miért kell a férfinak ebben segíteni?"
"És monda az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek néki segítő társat, hozzá illőt." "És monda az ember: Ez már csontomból való csont, és testemből való test: ez asszonyembernek neveztessék, mert emberből vétetett. Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté."

[ ] 2014.12.11. 14:18:37

@annamanna: Én ebben nem látok olyasmit, hogy a férfiakat robotként működtessék a nők. :)

Ne értsd félre, vannak olyan férfiak, akik akár igényelhetik is, hogy irányítsák őket. Nekik olyan társ való, aki szívesen és nyíltan vállalja a vezető szerepet és nem várja a férfitől, hogy az majd "nagyobbat fog lépni nála". Mert az esetek többségében nem fog. Fogadja el és szeresse úgy ahogy van, ő választotta. :) Legyen igazi vezető mellette, aki nem a másikon keresztül akar sikereket elérni és nem őt gyűlöli meg, ha szerencsétlen mégsem képes véghezvinni, amit ő szeretett volna.

Hozza ki magából a maximumot, ne a férfit rugdossa folyton. Lépni fog az mellette úgyis. Követni fogja és gyorsabban haladnak, mintha a nő hátulról rugdosná, vagy taszigálná.

Míg vannak férfiak, akik önmaguktól is képesek "nagyot lépni", ilyenkor viszont a nő, bár kétségkívül segítőtárs (kölcsönösen azok lehetnek egymásnak) nem mozgatja bábu módjára, nem ő táplálja belé az irányt, nem ő vetíti belé az erőt.

Akibe a másik táplál erőt és irányt, az a büdös életben nem fog nagyobbat lépni a másiknál. Látszólag talán igen, de valójában nem. Kizárt, paradoxon.
Ha a nő ezt akarja, keressen olyat, aki ilyen nőt akar és fogadja el, hogy ő képes "többre". Ha nem ezt akarja, válasszon olyan férfit, aki eleve kész van, önmagától, önmagában, és fogadja el, hogy a férfi nem az ő "alkotása", vagy "érdeme".

Mindkettő működhet. Csak ne keverjük össze.

Ezzel együtt két párkapcsolatban élő ember nyilván piszok sokat formálhat egymáson és tanulhat egymás által, akár még pozitív irányban is fejlődhetnek, de mindez nem a fenti viszony függvényében, hanem amellett, attól függetlenül, általánosságban lehet jelen.

Nem azt állítom tehát, hogy nem segíthetik a másikat és nem érhetnek el dolgokat közös erővel.

annamanna 2014.12.11. 18:22:56

@: A segítő nem uralkodó.
Én megértem, hogy te nem érted.
A nő abban tud segíteni egy férfinak, hogy megvalósíthassa önmagát.
Akkor tud segíteni, ha ő is képes megvalósítani önmagát, megélni a saját életét, és nem mások leuralásával, vegzálásával, manipulálásával foglalkozik.
Tehát nem azzal, hogy másoktól elszipkázza azok "erőforrását", hanem ezt az "erőforrást" a maga számára előállítja saját maga.
Ha a nő mások erőforrására hajt, akkor kvázi szolgát keres.
Ahhoz, hogy másban szolgát találjon, a legokosabban teszi, ha saját magát állítja be szolgának.
Ilyenkor a nő behódoló magatartást mutat, hízeleg, kiszolgál, alázatoskodik, "benyal", manipulál, magát ártatlannak, szelídnek mutatja, de mindez a színjáték csak arra kell, hogy zsákmányolni tudjon - a zsákmánya a férfi ereje.
Egy másik nővel szemben nem kell színjátékot játszania, egy másik nő felé sokkal nyíltabban próbál leuraló, kizsákmányoló lenni: www.youtube.com/watch?v=pt8VYOfr8To
Az ilyen nőket Tolkien nyomán "Shelob"-nak lehet hívni.
Néha szinte lehet látni a kinyúló karmaikat, csápjaikat, amikkel fonják a pókfonalakat.
Ebből a férfiak nem sokat vesznek észre. Sajnos. Őket hihetetlenül könnyű elkábítani.

Arról lehet észrevenni, hogy egy férfi egy "shelob" áldozata (vagy vele együttműködő partnere), hogy folyamatosan ingerült, stresszes, agresszív, afféle "veszett kutya". A mögötte álló "shelob" energiarablása miatt ugyanis bevadul, megveszik.
Sajnos előbb hal bele a dologba, mintsem lerázza magáról az élősködőt.
Ehelyett arra a kívülállóra fog támadni, aki nem hízeleg neki - azt ellenségnek fogja tekinteni, mert már "megbolondult" a lelki immunrendszere; a károsat fogadja be és az egészségeset löki el.
Erről szól egy nagyon jó könyv: moly.hu/konyvek/arno-gruen-a-normalitas-tebolya

Ami a férfiakat illeti - ha egy férfit elrontott egy "shelob", akkor maga is szolgákat fog keresni.
Egy nőt is szolgának tekint.
Számára az a mondat, hogy a nő "segítőtárs", úgy értelmezhető, hogy a nő szolga, cseléd, bejárónő, tehát a nő segítségét a portörlésre és vasalásra érti, esetleg a szexuális kielégítésre.
De nem az önmegvalósításra.
Az ilyen férfi tudja, hogy az erőforrásain szolgát tud venni - ezért arra hajt, hogy legyen erőforrása szolga beszerzésére. Főleg a női szolga beszerzésére, aki jolly joker, szextől a mosogatásig mindenre jó. Csak kimerítő tartani....

Az ilyen felállásban a két fél, a nő és a férfi egymást rendelik alá, egyik a másikat taszítja szolgasorba, amiből nincs kiút.
Pontosabban a kiút az, hogy a nő megküzd a saját biztonságáért, anyagi erőforrásaiért, és nem próbálja ezt egy férfitől beszerezni.
Ha ez sikerül, akkor szabadon fogja hagyni a férfit, hogy az a maga erőforrásait saját magára tudja koncentrálni, és feljebb tudjon lépni, előbbre tudjon haladni, ne kelljen a nőt istápolnia. Tehát hagyni fogja, sőt segíteni fogja a férfit, hogy megvalósíthassa önmagát.
Mivel a férfinak kell a nehezebb utat bejárnia, messzebb mennie, magasabbra szállnia, többet teljesítenie, ezért neki kell segíteni és nem fordítva.
A nőnek nem kell segítőtárs. A nő segítsen magán.

Ha a nő elveszi a férfitól az erőforrásait, akkor a férfi nem tud feljebb jutni, így aztán lent maradva nem marad más a számára, mint a nőnek való szolgai kiszolgáltatottság, aki a "porbafingó" férfit befogja a maga hasznára, rátelepszik és még inkább kizsigereli, egészen addig, amíg a férfi fel nem dobja a talpát és meg nem hal.

Te erről a verzióról írtál.
Én meg nem.

A nő sokkal statikusabb, a férfi dinamikusabb.
A nő afféle "tyúkanyó", stabil a személyiségszerkezete, kicsit tud előrehaladni, de abban elég kitartó tud lenni.
A férfi "kakas", repül, messze tud menni, rengeteg mindent el tud érni, rengeteget kockáztat, épp ezért nem bír stabilitást kínálni a nőnek.
Ha a nő stabilitást kíván a férfitól, akkor azt kívánja, hogy a férfi nő legyen.
Amit a nő kíván a férfitól, azt neki magának kell megszereznie.
Ha a nő nőies pozícióba taszítja a férfit, akkor magának kell bevállalnia a férfi pozíciót, neki kell az irányító, uralkodó szerepet betöltenie, amit meg is tesz, de ROSSZUL, mert nem képes olyan magasra szállni, olyan nagy távlatokat belátni, mint a férfi. A nő látásmódja kicsinyesebb.
Ráadásul a nőt is kimeríti, ha ő áll az irányító pozícióban, és onnan nézve a férfit még kisebbnek, gyámoltalanabbnak, megvetendő "bullok"-nak tartja.

annamanna 2014.12.11. 18:23:45

Karinthy nyilván úgy érezte, a felesége őt lekicsinyíti. Legendásan rossz házasságban éltek, sokat marakodtak, Karinthy úgy halt meg, hogy egy veszekedésük során agyvérzést kapott. A nő az USA-ba költözött (Európában már elkezdődött a zsidók vegzálása). De onnan hazajött, csak azért, hogy megakadályozhassa a fia házasságát - mert természetesen majd ő mondja meg, hogy a felnőtt fia mit tehet és mit nem! A fiú szerencsére nem hallgatott a mamára. Böhm Arankát a barátok Zalaegerszegen bújtatták el, gondolták, ott biztonságosabb. Hát ez nem jött be; amikor bevagonírozták, Aranka asszony süvöltözött, hogy ő a leghíresebb magyar író felesége! - de ez senkit sem érdekelt. Amikor a táborba érve leszállt a vonatról, odament egy náci katonához és leköpte (vagy felpofozta). Mert vele így nem lehet bánni, ő ennél többet érdemel, mit képzel magáról ez a faszista pöcs. Így ért véget az élete annak a múzsának, aki az oihák és bullokok sztorijának megírására ihlette a férjét. Szerintem tanulságos. zsido.com/cikkek/nyomtathato/1962

Amúgy boldog karácsonyt: kepguru.hu/dyn/download.php?id=157840&size=w3&sh=sYNacdoucZUpSlca5hrPSQ&e=1418318167

[ ] 2014.12.11. 18:53:15

@annamanna: Az eleje egész értelmes, ebben már több dologgal is egyet tudok érteni.

A második felében foglaltakról viszont teljesen más véleményen vagyok.

Tényleg arról a verzióról írtam, amit említettél.

A nőknek valóban nem a férfiaktól kell stabilitást, vagy erőforrásokat várniuk. A vezetés kérdésében viszont, "az irányító, uralkodó" fogalmak tekintetében mintha a "vezető" jelleg pozitív kívánalmait mesterségesen ketté osztottad volna a nő és a férfi között.

A nő kapta a "stabilitást", "(lelki)erőt", "statikusságot", "önmagában megállás" képességét, biztosságot, a személyiségszerkezet sérthetetlenségét, rendíthetetlenségét, míg a férfi a "nagyobb távok átlátásának és messzebbre menés képességének lehetőségét".

Mintha a nő lenne a lelkierő, a férfi meg az ész?

De ezek így csak két "felet" alkotnak.

"Amúgy boldog karácsonyt"

Ha nekem írtad köszi, neked is! Szép a kép, tetszik.

[ ] 2014.12.11. 18:55:53

@annamanna: Tehát ez (nekem) itt nem egészen stimmel. Én nem főnökökről és uralkodókról beszélek, hanem vezetőkről. Vezetni az tud jól, aki lelkileg erős és stabil ÉS emellett tud magasra repülni és nagy távokat átlátni.

annamanna 2014.12.12. 03:04:36

@: a nő stabilitása kapcsán. Ha megnézzük a szexualitást, ahol a női test az, ami megtartó, biztonságba helyező, akkor ez egy akkora érv, amihez nem is kell sokat hozzátenni.
Azonos társadalmi, kulturális helyzetben levő emberek közül a nők azok, akik "civilizáltabban" viselkednek, tehát kiegyensúlyozottabbak.
A nők tovább élnek, tehát a rendelkezésükre álló életenergiát kissé takarékosabban, hosszabb távra berendezkedve használják fel.
Ők nem égnek harminchatfokos lázban.
A nemi és stresszhormonok, agyi ingerületátvivő anyagok és mittudomén mik arra késztetik a férfiakat, hogy hirtelen nagy energiákat tudjanak összpontosítani, hirtelen nagy erőt tudjanak kifejteni, és emiatt minden téren érvényes lesz, hogy emiatt a viselkedésük is hektikusabb, sokszor nyugtalanabbak.
Ranschburg Jenő írta le, hogy megvizsgálták örökbe fogadott lányok és fiúk értelmi fejlődését, és azt tapasztalták, hogy a fiúké sokkal inkább igazodott az örökbefogadó szülőkéhez; a lányoké pontosan olyan maradt, mint a vér szerinti szülőké, az ő értelmi képességeik nem változtak meg attól, hogy eltérő környezetbe kerültek.
Mindennek a gyereknevelés szempontjából óriási jelentősége van. Bármilyen katasztrófahelyzet adódhat, és nem árt, ha egy anya mostoha körülmények között is megőrzi a mentális egyensúlyát, így képes marad a gyereknevelésre.
Férfiak többször lesznek öngyilkosok, többször kerülnek börtönbe, többször csúsznak le és esnek szét.
A nők nagyobb része tartozik az átlaghoz, mint a férfiaké.
Konkrét sztori. Egy házaspárnak iker fiai születtek, de elváltak, és a szülők megosztoztak az ikreken. A nőt nem ismertem, csak a pasit, aki afféle "falu bikája" volt, menő fickó, mindig voltak hódításai. Az agresszív késztetéseit viszont csak a fián verhette le, nem volt mellette állandó nő, aki egyrészt villámhárítóként magára irányította volna a felnőtt férfi agresszióját, ezzel védve a gyerekét, másrészt lecsillapította ("leszedálta") volna. Minden a fiára zúdult, akit hol elkényeztetett, hol szörnyen megvert. A fiú 14 évesen öngyilkos lett, az osztálytársam volt.
Az anyához került ikerpár valószínűleg felnőtt. Azóta egy másik volt fiú osztálytársam is öngyilkos lett, és a családunkban három év alatt három fiatal férfi lett öngyilkos (legalábbis a rendőrség szerint). Nem tudom, milyen világ ez, de szörnyű.
A fiúk sokkal inkább kockázatvállalók, tehát ha a véletlen baleseteket nézem, ott is biztos, hogy nagyobb arányban éri őket baj. Például középiskolás fiúkkal történt: kicsit iszogattak, kicsit kakaskodtak, az egyikük hirtelen beleugrott a folyóba. Holtan szedték ki. Egy egész élet odaveszett. És mennyi hasonló van.
Én ilyesmikre értem, hogy a nők stabilabbak.
Őrültség a nők részéről az a kívánság, hogy a férfiak adjanak számukra biztonságot. Nem megy, hiszen ők azok, akik sokkal inkább képesek a stabilitásra.

A másik, a lelkierő és az ész kettőse.
Jung kategóriáinak (és az MBTI-nek) az egyik alapja a döntéshozó képesség. Jung azt mondja, az ember kétféle módon tud döntéseket hozni, tehát két képességünk van a döntéshozásra: az értelem és az érzelem. Valószínűleg az egyikhez kapcsolódik a tesztoszteron, a másikhoz az ösztrogén, tehát a nők nagyobb arányban hoznak érzelmi alapú döntéseket, mint értelmieket.
Az érzelmi skálát nevezik etikus skálának is, valószínűleg azért, mert több benne az együttérzés. Ez szignifikánsan inkább nőies jellemző, az értelmi alapú döntéshozatal pedig szignifikánsan inkább férfias jellemző.
Hogy az érzelmi és etikus döntéshozatal valamilyen módon összefügg, azt alátámasztja az, hogy nők kevesebb arányban kerülnek börtönbe, mint férfiak; tehát a bűnelkövetés során is fontos faktor az együttérzés megléte vagy hiánya.
Az érzelmi alapú döntéshozás viszont kiszorítja az értelmi döntéshozatalt a nők életéből; amire viszont nyilvánvalóan nagy szükség van.
Ebből a szempontból a férfiak a józanabbak, ők jobban mérlegelik egy kockázatos helyzet lehetséges kimeneteleit (ez a baleseti statisztikában sajnos nem látszik).
Esetleg abban látszik, hogy hirtelen veszélyhelyzetben a férfi kevésbé esik pánikba. Vagy hogy megfontoltabban költi a pénzét. Nem vállal olyan pénzügyi vagy egyéb terhet, amivel nem bír, aminek a kimenetele nagyon kétséges (ezt persze nagyon nehéz felmérni).
De szerintem ez a kettősség (nagy általánosságban, egész társadalmakra vetítve) megfigyelhető.

Vannak kiemelkedő női vezetők (Angela Merkel, a Vaslady, I. Erzsébet, Jeanne d'Art), de általánosságban véve a nő kevésbé alkalmas a vezetésre. A sakkban is a "vezér" az a bábu, amelyiknek a legnagyobb a mozgási szabadsága. A nő inkább a "király"-ra hasonlít, aki egy helyben toporog, és akinek védelme a játék célja.

annamanna 2014.12.12. 03:06:03

Én nem tudok sakkozni, viszont beugrott róla hirtelen egy videó, arról pedig egy másik:
www.youtube.com/watch?v=4D8bvW0j3fw
www.youtube.com/watch?v=bI0AW1QIqSo
Ebből a két videóból azt szűröm le, hogy a világ végzetesen felborult, ha a nők a férfi, a férfiak a nő mentális állapotába kerülnek, és egy ilyen világ nem fenntartható.
Nem fenntartható az a világ, amiben a két klipet összekötő fiú (keresztény lelkipásztor gyereke) egy teljes évig Conchita Wursttal lakott (bárcsak vicc lenne, de sajnos tény).
Ezt a világot vagy meg kell változtatni, vagy el kell pusztítani, de nem lehet fönntartani.

"Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk,
de mi férfiak férfiak maradjunk
és nők a nők - szabadok, kedvesek
- s mind ember, mert az egyre kevesebb..."
(J. A.: Thomas Mann üdvözlése)

Ez a világ egyik alapvető gyökere, nem lehet kivágni, mert akkor az egész fa kiszárad.

Amúgy hát igen, egyre közelebb a karácsony. Ez épp ideillős: www.youtube.com/watch?v=Iwko5ogX4D8

Barbaarb 2014.12.12. 07:59:18

@annamanna:

Az öntözéshez nem kellenek emelők egy sivatagban, mert azok alacsonyan fekvő részek, és simán a gravitáció oldja meg az öntözést.
Persze az esőben szegény helyeken nagy kincs az eső, akik viszont esős helyen élnek, azok tudják, hogy mekkora károkat is tud az okozni. Lehet, hogy az öntözéshez kell némi munka, a túl sok eső ellen azonban abban az időben semmit sem tudtak tenni. Na és ne feledkezzünk meg arról, amit felsoroltam, hogy mennyi plusz munka volt Európában a Közel-Kelethez képest.

annamanna 2014.12.12. 11:35:58

@Barbaarb: nézd, a gravitáció miatt a folyó eleve a legalacsonyabb helyen folyik, ha onnan vizet akarnak kivenni, emelni kell.
"A víz volt az a legrégebbi erőforrás, amit arra használtak, hogy csökkentsék az emberi és állati terhet. Nem lehet tudni biztosan mikor is találták fel a vízikereket, de az biztos, hogy a legrégebbi öntözőrendszerek kb. 5000 évesek. A vízikereket már az ókori Kelet országaiban: Egyiptomban, Kínában és Indiában is használták, vízimalmok pedig az ókori Görögországban és Rómában is működtek.
Az alábbi képen egy Szíriában az Oronte folyón még ma is működő vizikerék, látható, amelyet már az i.e. 15-ből származó római írások is említik."
www.energiaporta.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=13%3Avizenergiatortenete&catid=5%3Avizenergia&Itemid=68&lang=hu

Ami a sok esőt illeti, nyilván a monszunövezetre gondolsz, ahol nagyon egyenlőtlenül oszlik el az évi csapadékmennyiség. Ennek ellenére a világ legsűrűbben lakott területei, mert megtanulták hasznosítani a rizstermelésben. Persze ott sem könnyű boldogulni, ezt jól mutatja, hogy ott is nagyon hamar létrejöttek az államok és a meghökkentő technikai fejlődés (pl. a kínai "balzsamozás" módját nem tudták megfejteni a kutatók).
Kambodzsa híres romvárosát, Angkort azért hagyták magára az emberek, mert a környéken minden víznyerési lehetőséget kimerítettek. A terület kiszáradt, kénytelenek voltak elköltözni. Hasonló okból hagytak el Mexikóban is civilizációs központot.
A Holt-tenger környékén feltártak olyan őskori lelőhelyet, ahol az emberek 60 nm-es házakat építettek maguknak, gipszpadlóval. Ehhez a környék összes fáját kivágták, a leleteken lehet látni az elszegényedés folyamatát. Aztán a végén ők is kénytelenek voltak elköltözni a környékről. A Húsvét-szigetiek a végén egymást ették, mert nem maradt semmijük. Hetesi Zsolt nagyon drámaian tud példálózni velük, hogy az egész föld így jár, ha leraboljuk.
Amúgy a Közel-Keleten is elszikesedtek idővel az öntözött földek.
Nehéz megtartani az egyensúlyt, nehéz megmondani, meddig érdemes "nyújtózkodni".
Általában azokon a területeken, ahol az emberek a végletekig alkalmazkodtak a természeti körülményekhez, és nem különösebben borították fel annak az eleve ott megtalálható rendjét, a túlélésük hosszú távon sikeresebb volt. Persze ennek az ára a primitív körülmények vállalása, és a fejlődésképtelenség.
Az emberiség összességében egy másik utat választott, amit bejártunk, és nagyon úgy tűnik, hogy épp a végénél tartunk. Valahogy ki kell találni, hogy tovább.
www.youtube.com/watch?v=qzU9OrZlKb8 Britney mondjuk nem sokat töpreng ezen, de hát nem is állna jól neki :) Őt nem a jövőn való aggódó töprengésért szeressük :)

Amit Európáról írsz - feljebb már Ahasvérus bemásolta, mit gondolok Európáról. Az emberi életre legalkalmasabb kontinens, a legkiegyensúlyozottabb, legvédettebb. Például amíg Amerikában észak-déli irányban futnak a nagy hegyláncok, itt nyugat-keleti tájolásúak, ami a szélviharok keletkezését akadályozza, a sarki levegő nem keveredik a déli meleggel. A partvonala tagolt, az esőzés jórészt kiegyenlített, az óceán felől érkező felhők elég esőt biztosítanak, nincsenek sivatagok. A Golf-áramlat is melegíti. Rengeteg az édesvíz. Nincs túl nagy vulkáni tevékenység, olyan geológiai törésvonal, mint pl. Kaliforniában. Ezek a hatások mind összeadódnak, és arra vezetnek, hogy összességében Európa biztosítja az ember számára a legjobb, legkönnyebb, legvédettebb feltételeket. Azon belül is éppen a Kárpát-medence. Mindenhol máshol nagyobb természetföldrajzi nehézségek adódnak.
Egyszerűen ez az oka annak (szerintem), hogy Európában maradtak meg leginkább szabadnak, autonómnak az emberek, itt tisztelik legjobban az egyént.
Ezt irtó elnagyoltan értem, kár belemenni abba, hogy Új-Zélandon is liberális állam van, de bezzeg Európában meg volt 2 db vh.

Barbaarb 2014.12.12. 12:45:41

@annamanna:

"ézd, a gravitáció miatt a folyó eleve a legalacsonyabb helyen folyik, ha onnan vizet akarnak kivenni, emelni kell. "

Igen, azonban ha egyszer készítenek csatornákat, amelyek szintén mélyen futnak, onnantól kezdve bárhová vihető a folyó, így áradások alkalmával egyenletesen nedvessé tehetők nagy területek.

"Ami a sok esőt illeti, nyilván a monszunövezetre gondolsz"

Nem, nem arra gondolok. A mai Európában is vannak nagyon esős időszakok, az ókorban még gyakoribb lehetett az, mivel azóta szárazabb lett Európa.

"Amit Európáról írsz - feljebb már Ahasvérus bemásolta, mit gondolok Európáról. Az emberi életre legalkalmasabb kontinens, a legkiegyensúlyozottabb, legvédettebb."

Épp arról beszélünk, hogy miért igen, és miért nem.
Mint indokoltam legalább annyira munkaigényes volt itt élni, mint Mezopotámiában, csak más jellegű volt az egész. Ráadásul nem is az általános európai éghajlaton fejlődött ki az európai civilizációt megalapozó kultúra, hanem az Égei-tenger környékén, innen fejlesztett tovább Róma, majd amikor az összeomlott, Európa megint alább süllyedt, ekkor még a tényleg eléggé sivatagos területen élő arabok is jócskán fejlettebbé váltak. A történelem további szakaszaiban pedig, ahogy már említettem, a Föld más területeire kiterjeszkedő fehér ember az ottani éghajlati viszonyok között is komolyabb civilizációt épített, mint az ottani őslakók.
Ezek mind-mind cáfolják a feltételezésedet. Én sokkal inkább úgy látom, hogy az ókori görög (és római) kultúra az, ami elindította a fejlődés útján az európaiakat.
A görögökkel egy időben, sőt hamarabb létezett egy másik (nagyobb) civilizáció, a perzsák, akik mégis elbuktak a görögökkel szemben, bár máig köztünk vannak, és látszik, hogy az is egy életképes kultúra, kár hogy egy iszlám általa fertőzött országban...

annamanna 2014.12.12. 14:51:36

@Barbaarb:
1. a csatornákat kézzel ásták ki.
2. a csatornában levő víztől még kiéghet a vetés. A földekre is kézi erővel kellett kijuttatni a vizet, legfeljebb egyszerű átemelő szerkezeteket, vízi kerekeket használhattak, egy híres szíriai vízikereket linkeltem is. Akárhogy is, ez kegyetlen meló. Az eső ellenben nem kerül emberi erőfeszítésbe. Nem véletlen az ókori kultúrákban a viharisten kiemelt rangja. www.youtube.com/watch?v=5j7djDPte6E

Amit Európáról írsz - egyrészt nem muszáj itt élni, ha szerinted máshol jobb, nyugodtan válassz másik kontinenst. Nekem elég jó, a Kárpát-medence meg pláne jó.
Másrészt - amit emlegetsz, mint "civilizációt", az éppen az az államiság, amiről egészen idáig szó volt.
Tehát megint, csak ismétlésképp: azokon a területeken, ahol az emberek nem boldogultak egyedül, kénytelenek voltak összefogni, egy főnök hatalmas alá rendelni magukat, aki elsajátította az egyének életerejének egy (jelentős) részét, és azt közös célokra fordította. Az erőforrások koncentrációja tette lehetővé a technikai fejlesztéseket, ami igen erősen a hadászat fejlesztésére is irányult, amivel ugyebár az alattvalókat is elnyomásban lehetett tartani, de még inkább hódítani lehetett, és ezzel a meghódítottak életenergiáját is az államba invesztálni, az ő erőforrásaikat is koncentrálni lehetett az állam számára.
Ebből az következik, hogy az állam, mint társadalmi szerveződés, a maga technikai, hadi fölényével fokozatosan meghódította az egész földet.
Az államba soha sehol senki nem önként és dalolva lépett be, minden törzset kegyetlenül meg kellett hódítani, és tűzzel-vassal az állam hatalma alá kergetni.
A magyar törzsek sem jószántukból tértek át az államiságra, és itt is kegyetlen vérontással lehetett csak az államot a törzsekre rákényszeríteni. Megnéztem Alföldi István a király feldolgozását, ami egy nagyon kifejező szimbólummal zárult - a színpadon megjelent egy óriási korona, ami mint egy ketrec, magába zárta a szereplőket, akik már hiába rázták a korona rácsait, nem szabadulhattak belőle. "Felkelt a napunk, István a királyunk".
A törzsekben nincs elvonás, ott mindenki a maga erejével gazdálkodik, és úgy boldogul, ahogy tud. Tehát minden egyes egyén, család addig nyújtózik, ameddig a takarója ér, és nem tovább. Mivel nincs semmiféle koncentráció, ezért nincs technikai kiugrás sem.
Az ószövetség leírja, hogy Izraelben még akkor sem volt egyetlen darab kovács sem, amikor már éppen áttértek az államiságra (ők is azért döntöttek így, mert a környékbeli államok folyamatosan kirabolták őket, és nem bírtak védekezni, szóval egy koncentrált hadsereget akartak létrehozni, amivel hatékonyan védekezhetnek). Tehát amíg törzsi rendszer volt, egyszerűen kőkorszakban éltek, pontosabban azért átjárogattak a filiszteus kovácsokhoz, hogy valamilyen vas szerszámaik mégis legyenek. De magában Izraelben egyszerűen nem volt semmilyen technikai fejlesztés, mert a törzsiség körülményei között ilyen nincs. Az első királyuk, Saul úgy kezdte, hogy megválasztották, aztán szépen hazament szántani. És amikor harcolni kellett, és összehívta a férfiakat, akkor kiderült, hogy senkinek sincs fegyvere. Tehát itt kezdték. Az állam annyira más, mint a törzsiség, hogy Izraelnek, ami végül is tényleg önként döntött az állam mellett, nem azért, mert meghódították, ki kellett találnia, hogy mégis mi fán terem az állam, az máshol miért is működik. De aztán éppen akkor hódították meg őket, amikorra "bejáratták" az államot. És 10 törzs el is tűnt a nagy semmiben, egyszerűen felszívódtak az asszírok közé és huss. Tehát az állam is csak akkor elég jó más államok ellen, ha még gátlástalanabb, még kegyetlenebb, még erősebb, mint az ellenfélé. Az izraeli állam nem volt olyan kegyetlen, mint az asszír és a babiloni, ezért nem is bírt a végtelenségig kitartani ellenük.
De még valami megfigyelhető - Izrael nem is hagyott semmiféle különös építészeti emléket, technikai fejlesztést maga után. Az ókori Izrael olyan elmaradott volt a környékbeli államokhoz képest, mint mondjuk Albánia Belgiumhoz képest. Amíg Egyiptom és a többi közel-keleti államnak ma is a csodájára járnak, Izraelben nem maradt fenn semmilyen számottevő emlék, pár hellenisztikus zsinagógán és egyéb tucat dolgon túl. Jerikó, mint fontos város is a héber törzsek előtti korban volt fontos.
Visszatérve Európára, ehhez hasonló mondható el az európai törzsekről is: nem hagytak maguk után lenyűgöző emlékeket, mert sokáig semmi nem kényszerítette őket az államiságra, csak az erőszakos hódítás, ami dél felől haladva fokozatosan maga alá gyűrte a kontinens egészét.
Az államnak ugyanis katonai és technikai fölénye van a törzzsel szemben, ezért az nem tud a végtelenségig ellenállni a hódításnak.

"amikor az összeomlott, Európa megint alább süllyedt" - neked süllyedés, nekem a szabadság. Ha nem volt nagy technikai előrehaladás, akkor az azt jelenti, hogy az egyszerű embereket nem zsákmányolták ki a végtelenségig, és a maguk erejéből gazdálkodtak.

don Fefinho · http://bunkonyilas.blog.hu/ 2014.12.12. 14:59:04

@annamanna:

Oszt' ha mondjuk egy arkhimédészi csavart rákötöttek egy szélmalomra?

annamanna 2014.12.12. 15:22:11

@Barbaarb: ami a görögöket és perzsákat illeti. Szerintem az államok bukásához, meggyengüléséhez nagyban hozzájárul az, hogy az állam erősen roncsolja a lakóit. Mivel az állam elvonásra, elnyomásra épül, ezért az egyén mindig rosszul érzi magát az államban, folyamatos hiányérzete van, hiszen amiért megdolgozik, annak egy jó részét az állam elveszi tőle és kész. Amíg mondjuk a busmanok napi 3-4 órás munkával lazán elvannak a sivatagban, és jóllaknak, addig egy magyar közmunkás napi 8 órás munkával is csak annyit kapar össze, amennyiből még éppen nem hal éhen.
Mindenképpen elmondható, hogy az állam depressziót gyakorol az alattvalói fölött, ezért az alattvalók normál állapota a depresszió. Általános jellemző a lelki és fizikai nyomorúság, a betegségek, a különféle mentális stb torzulások.
Pl. emlegettem egy orosz ortodox családot, akik a komcsik elől a tajgába menekültek. Ezek ott úgy átalakultak, hogy a fiú, aki már a vadonban született, képes volt télen napokig, mezítláb követni egy vad nyomát, télen az erdőben aludni.
Tehát az emberi szervezet olyasmikre is képes, amikről mi itt az államiságban nem is álmodunk.
Aztán amikor '78-ban geológusok rájuk találtak, szimpla kis fertőzéseket kaptak, és az egész család kihalt, egy nő maradt csak életben, a legfiatalabb lány. Olyan tiszta volt a szervezetük, hogy abszolút nem volt felkészülve arra a baktériumáradatra, amihez egy moszkvai ember a születése óta hozzászokott. És ez kivégezte őket.
Szerintem az európai pestisjárványoknak is ez volt az oka. Amikor a keresztesek elmentek olyan területekre, amik évezredek óta államban éltek, és ennek megfelelően már egy csomó nyavalyával voltak fertőzöttek az emberek, akkor azokat ide behurcolták, és az európai embereket az ismeretlen vírusok azonnal letarolták.

Nade, hogy visszatérjek a görög-perzsa háborúkra. Az államban élő ember, mint egyén mindig nyomorultabb, gyöngébb, kisebb az állóképessége, egyszerűen selejtesebb. A törzsi embernek, aki szabadabban él, jobban kifejlődnek az EGYÉNI képességei; a törzs csak közösségként védtelenebb az államnál, de az egyének erősebbek az államban élőknél.
Namost - a görögök kicsi poliszokban éltek, amikben nem volt olyan erős elnyomás, mint egy központosított birodalomban. A görögök egyénileg voltak erősebbek a perzsáknál, tehát az egyének mentális állóképessége, teherbírása volt nagyobb.
És vannak esetek, amikor ez segít.
A görög-perzsa összecsapáson túl ide sorolható a szétrothadt római birodalom összeomlása is, amit legyőztek a technikailag jóval primitívebb barbár törzsek.
Vagy USA kontra Vietnam.
Van, amikor az egyének mentális állóképessége a döntő tényező.
Éppen ezért én azt gondolom, hogyha az USA van olyan eszeveszett, hogy komolyan megtámadja az oroszokat, akkor az oroszok fognak végső soron nyerni, egyszerűen azért, mert a lakói mentálisan teherbíróbbak, edzettebbek, mint az amerikai széthízott bálnák.
Ezt tanulságos összehasonlítani: www.youtube.com/watch?v=ghrDIQ-K8mg (órákig lehet nézni hasonló szépségeket, tele van a net efféle videókkal)
urbanplayer.hu/utca/orosz-video-vonat-ugras/
Szerintem teljesen nyilvánvaló, hogy az előző emberek nem képesek leuralni az utóbbi embereket, ez képtelenség. A két hatalom között most már a mentális állóképesség fog dönteni, az emberi minőség, és abból az oroszok még mindig jobban állnak, na nem azért, mert az orosz állam kikímélte, hanem mert a természet jobban megedzette őket.

Az államok miatti szétrohadt emberi tartásnak végül is egy előnye van - képtelenné váltunk a háborúra.
Az USA már régóta nem volna képes komoly reguláris haderőt mozgatni, amit még a világháborúban megtett. De már a vietnami háború idején a fiatalok egyszerűen nem vonultak be és kész. Ma meg inkább támogatnak teljesen fegyelmezetlen terroristákat, meg küldözgetnek drónokat stb, mert komoly csapatmozgásokra már nem lennének képesek. Így is jórészt színesbőrű bevándorlókból meg gettólakókból halásszák össze a sereget.
Oroszország és Kína még képes komoly reguláris haderőt mozgatni, reméljük, nem fogjuk meglátni, hogy ezzel mire mennek. De Európa már nem képes rá. Tehát én azért nem félek egy újabb háborútól, mert szerintem senki se menne el oda, hiába hirdetik meg. Nincs hozzá elég mentális erő, az egyes emberek ki vannak nyúlva, minden bajuk van.
Tehát az állam története úgy alakul, hogy először is felzabálja az egész földet, meghódít mindent, ami rajta kívül van; és amikor már nincs mit meghódítani, akkor végül is magába rohad. És most épp ebben a történelmi pillanatban élünk, végignézzük, ahogy az államiság magától szétrohad.
Hogy mi jön utána, na az nagyon izgalmas.

annamanna 2014.12.12. 15:28:28

@don Fefinho: Hát például :)
Ha muszáj, az emberek rendkívül találékonyak tudnak lenni. A fejlődés motorja a találékonyság.
Mai példa: az orosz, román stb sufnituning is hajmeresztő, de az amcsik se maradnak le, ha barkácsolásról van szó www.youtube.com/watch?v=h6_rx0FmfV8 (ezzel szépen ellentmondok az előbbi balneológiai kirohanásomnak :))

don Fefinho · http://bunkonyilas.blog.hu/ 2014.12.12. 16:29:13

@annamanna:

Áh, a villáskulcsmágia nagymesterei nem a szlávok, hanem a kubaiak.

don Fefinho · http://bunkonyilas.blog.hu/ 2014.12.12. 16:35:54

@annamanna:

Az oroszokban az a kemény, hogy nincs az a gazdasági megszorítás vagy nyomor, amivel megroppanthatóak. Tényleg mint a medvék, túlélnek szir-szar gazon amit találnak a szibériai fagyban.

Ami meg az orosz ifjúsági sportot illeti:
www.youtube.com/watch?v=Cl5lPRiOma0

annamanna 2014.12.12. 18:30:29

@don Fefinho: egy-két éve nézegettem orosz videókat, mert nem tudtam betelni vele, hogy ezek mennyire őrültek.
A Szibériai borbély c. (egyébként elég fárasztó) filmben, amit orosz írt és rendezett, tehát orosz szemmel mutatja be az oroszokat, van egy idősebb katonatiszt, aki azzal henceg egy amcsi nőcinek, hogy részegen megeszi a poharakat. Ezt betudtam a film gagyiságának, de egy halom youtube videó után már lehetségesnek tartom, hogy az idős katonatiszt bolondsága nem is volt túlzás.
És még ha csak a fiúk-férfiak lennének ennyire "medvék", de a nők is zakkantak. Ettől kábé rosszul lettem: www.youtube.com/watch?v=10Ae2nN8RiY#t=03m42s (ahhoz a részhez tekertem, ahol látszik, hogy a lány kicsit sem sportos, és még a haját sem kötötte össze, szóval szimplán csak bolond). Egymást húzzák bele a hülyeségbe. Mondjuk az biztos, hogy szinte elnyűhetetlenek, de azért gyorsan fogynak. Moszkvában például már kisebbségben vannak az oroszok, ott már több a bevándorló, mint a bennszülött (főleg azerbajdzsániak, de mások is). A megszülető orosz fiúknak csak a fele éri meg a 60 évet. Hihetetlenül önpusztítóak.
Ennek oka szerintem mi más is lehetne, mint az orosz állam, ami egyáltalán nem becsülte meg az embert.
De mondjuk Amerika sem. Ott is nagyon sokáig kifejezetten szívós, kitartó, bátor, tetterős emberek éltek, akik a semmiből gyorsan felépítették a világ legerősebb hatalmát. És mivé tette őket a hatalom, te jó ég... Én amondó vagyok, hogy az emberek elkorcsosulásának az állam az oka, ami nem bírja megbecsülni az embert. Csak már nem lehet belőle kihátrálni, nem létezik visszaút. Legfeljebb meghaladni lehetne valamivel.

[ ] 2014.12.13. 11:44:44

@annamanna: „A segítő nem uralkodó.
Én megértem, hogy te nem érted.”

Lásd előző válaszaim. Már az alapfogalmak szintjén is egészen más rendszerben közelítjük meg a dolgot. Felfogtam, amit a nemek szerinted való jellemzőiről írsz. De még mindig, mintha a férfiakat amolyan „nagy gyerekeknek” néznéd, akik elsősorban felelőtlenek, emiatt a nőknek kell helyettük is felelősséget vállalni. Másodsorban „nincs” irányuk, ezt a nőnek kell meghatározni, beállítani, egyébként a férfi csak csapong, röpköd, mint megszédült rovar a lámpa körül. Harmadrészt „zseniálisabb” lehet a nőnél, de még így is inkább hasonlít gyerekzsenire, akinek a szülei egyengetik az útját, az anyukája hordja tehetségkutató versenyekre és ő dicsekszik vele a szomszéd anyukának.

A rendszerben a férfit a nő álmodja- és alkotja- meg. A férfi egy massza, amiből sokat ki lehet bár hozni, de ő a szobor, míg a nő a szobrász.

Ez az én meglátásom, az én mércém szerint ez nem kölcsönös segítő-szerep, hanem hierarchia, mégpedig oda-vissza. Elképzelhető, hogy a gyakorlatban nem ezt éled meg, vagy tényleg nem erre gondoltál, csak elbeszélünk egymás mellett.

„a nő stabilitása kapcsán. Ha megnézzük a szexualitást, ahol a női test az, ami megtartó, biztonságba helyező, akkor ez egy akkora érv, amihez nem is kell sokat hozzátenni”

A szexualitásban pont a nő a teremtő minőség, vagy legalábbis az, akinek a testéből lesz a férfi is. De ezek megint egyetlen szempontot jelentenek. Egyébként nem írtam, hogy ne a nő lenne a „megtartó”. :)

„Azonos társadalmi, kulturális helyzetben levő emberek közül a nők azok, akik "civilizáltabban" viselkednek, tehát kiegyensúlyozottabbak.”

A fene tudja, inkább a többiekkel kellene ezt megvitatnod. :) Nekem csak annyi tűnt fel, hogy máskor egész másképp fested le a nőket: agresszívak, romlottak, anyagiasak, pénzért szopnak (a fiatal lányok), stb.

„A nemi és stresszhormonok, agyi ingerületátvivő anyagok és mittudomén mik arra késztetik a férfiakat, hogy hirtelen nagy energiákat tudjanak összpontosítani, hirtelen nagy erőt tudjanak kifejteni, és emiatt minden téren érvényes lesz, hogy emiatt a viselkedésük is hektikusabb, sokszor nyugtalanabbak.”

Ezzel kapcsolatban próbáltam utalni arra, hogy vezető csak abból válhat, aki képes nagy energiákat megmozgatni DE kiegyensúlyozott és stabil. Akit lefestesz (a férfi), az még magát is nehezen irányítja, nemhogy egy másik embert. Lehet vezető. Vezethet a szakértelme által projekteket, állhat egy vállalat élén, de a nő-férfi viszonyban pont a nőt fested le annak, akit „emberileg” a férfi követ. Nem a nő követi a férfit, vagy csak látszólag, mivel a nő a mozgató is, akitől az egész tevékenység indul. (robotos példa- az ember erősebb, jobb számítási képességgel („racionalitás”), jobb elemző képességgel („objektivitás”) rendelkező robotot alkothat, mint ő maga, mégis megvan a rangsor, a gép egyedül legfeljebb „megkergülne” és még önmagát sem irányítaná sehová)

„Ranschburg Jenő írta le, hogy megvizsgálták örökbe fogadott lányok és fiúk értelmi fejlődését, és azt tapasztalták, hogy a fiúké sokkal inkább igazodott az örökbefogadó szülőkéhez; a lányoké pontosan olyan maradt, mint a vér szerinti szülőké, az ő értelmi képességeik nem változtak meg attól, hogy eltérő környezetbe kerültek.”

Ennek jó lenne utánanézni (majd meg is teszem), mert más források szerint épp a női agy a rugalmasabb, tehát a nők értelmi képességeire hat jobban a környezet, beleértve az IQ-t is, míg a férfiak értelmi képességei genetikailag kötöttebbek. Más hatótényezőket is fontos lenne figyelembe venni. Még nemrég is jellemző volt, hogy a lányokat szülőktől függetlenül egyformán „átlagosra” nevelik.

„Mindennek a gyereknevelés szempontjából óriási jelentősége van. Bármilyen katasztrófahelyzet adódhat, és nem árt, ha egy anya mostoha körülmények között is megőrzi a mentális egyensúlyát, így képes marad a gyereknevelésre.”

Ebben egyetértek.

„A nők nagyobb része tartozik az átlaghoz, mint a férfiaké”

Nem mindenütt, nem feltétlenül igaz. Inkább (előzőeknek megfelelően) környezetfüggő.

„Az agresszív késztetéseit viszont csak a fián verhette le, nem volt mellette állandó nő, aki egyrészt villámhárítóként magára irányította volna a felnőtt férfi agresszióját, ezzel védve a gyerekét”

Apropó, a nők általában megteszik ezt, de azt már megette a fene. A rossz kapcsolatban is bennmaradnak, ha a gyerekük a tét.

„Jung kategóriáinak (és az MBTI-nek) az egyik alapja a döntéshozó képesség. Jung azt mondja, az ember kétféle módon tud döntéseket hozni, tehát két képességünk van a döntéshozásra: az értelem és az érzelem.”

Jung téved. Ez tévút, nincs értelme. Az értelem és az érzelem két olyan kategória, melyek nem állíthatók így párhuzamba.

Próbálj döntést hozni egyik vagy a másik nélkül. Sok sikert. :)

[ ] 2014.12.13. 11:47:23

@annamanna: „Valószínűleg az egyikhez kapcsolódik a tesztoszteron, a másikhoz az ösztrogén”

Megint téves. Az ösztrogén javítja a nők kognitív képességeit. Minél magasabb egy nő ösztrogénszintje, annál jobban szerepel a kognitív teszteken. A tesztoszteron fordítva, minél magasabb egy férfié, annál „logikátlanabb”, elfogultabb, beszámíthatatlanabb.

„Az érzelmi skálát nevezik etikus skálának is, valószínűleg azért, mert több benne az együttérzés”

Az együttérzés sem csak érzelmi alapú, nagyon pontos ismerete kell hozzá a másik „racionális” működésének. Vagy inkább nagyon pontos racionális ismerete kell hozzá a másik érzelmi működésének.

Nyilván nem elég ismerni, érzelmi döntés is kell hozzá. Egy gép nem érez együtt. A döntéseink ilyen értelemben viszont MINDIG „érzelmiek”. A racionalitás puszta ismeret, eszköz, mely mérlegelni segít.

„Ez szignifikánsan inkább nőies jellemző, az értelmi alapú döntéshozatal pedig szignifikánsan inkább férfias jellemző.”

Nem, mivel már a különbségtétel is pontatlan, s nem feltétlenül a nemek miatt. :)

„Hogy az érzelmi és etikus döntéshozatal valamilyen módon összefügg, azt alátámasztja az, hogy nők kevesebb arányban kerülnek börtönbe, mint férfiak; tehát a bűnelkövetés során is fontos faktor az együttérzés megléte vagy hiánya.”

Visszautalva arra, amit előtte említettél: mindez abból is fakadhat(na), hogy kockázatkerülőbbek.

„Ebből a szempontból a férfiak a józanabbak, ők jobban mérlegelik egy kockázatos helyzet lehetséges kimeneteleit (ez a baleseti statisztikában sajnos nem látszik).”

Tényleg köszönöm a választ, látszik, hogy sok energiát fektettél bele (pozitív értelemben írom), de ennél a pontnál csúszik szét végképp az érzelem / értelem rendszer.

„Esetleg abban látszik, hogy hirtelen veszélyhelyzetben a férfi kevésbé esik pánikba.”

Erről is nagyon vegyes meglátásokat olvastam. Az sem mindegy, mely területről van szó. Olvastam, hogy haldoklók közelében a férfiak pánikoltak be, míg a nők, akik elgondozták őket, végig ott maradtak.

„Vagy hogy megfontoltabban költi a pénzét.”

Na, ez meg főleg nem egyértelmű. A szingli férfiak egyébként hajlamosabbak magukra többet költeni, jobban vonzzák őket a váratlan, nagy kiadások, a „kockázat”.

„Nem vállal olyan pénzügyi vagy egyéb terhet, amivel nem bír, aminek a kimenetele nagyon kétséges (ezt persze nagyon nehéz felmérni).”

Sokan mondanák, hogy „köztudott, hogy épp fordítva van”- a nő felhalmozni szeret, kevésbé kockáztat, a férfi hajlamos a szerencsére bízni, mindent feltesz akár egy lapra. A tőzsdézők között figyelték meg a nemeket, a nők mindig kisebb összegeket kockáztattak be és hosszú távon lett több a nyereségük, míg a férfiak nagyobb összegeket, és sokuknak hirtelen nagy nyeresége lett, míg sokuk mindent elbukott.

„Vannak kiemelkedő női vezetők (Angela Merkel, a Vaslady, I. Erzsébet, Jeanne d'Art), de általánosságban véve a nő kevésbé alkalmas a vezetésre”

Az eddig leírtakból ez éppen fordítva következne. A vezetéshez szükséges tulajdonságokra célzok. Aki nem stabil, azt nem fogják követni.

Stabil embernek nincs szüksége arra, hogy kövessen másokat. Ha ő adja meg a másik stabilitását, akkor ő vezet.

Elnézést kérek tőled azért, amit édesanyád kapcsán megjegyeztem (hogy remélem nem keversz össze vele), utána láttam már, hogy hülyeséget írtam.

annamanna 2014.12.14. 05:30:18

@: A nők férfiakra gyakorolt hatására hozok pár példát az életemből. Pár évig pedagógusként dolgoztam, nevelőtanár voltam egy kollégiumban. Rögtön az elején történt, hogy egy csoporttal bementünk tanórára, ahol ugyebár mindenki tanul. A lányok ültek is a helyükön, csendben, előttük könyv, füzet. A fiúk pedig felugráltak, járkáltak a teremben, hangoskodtak, röhögtek, kijöttek hozzám, ráültek a tanári asztalra stb. Nem volt épp kellemes, és fogalmam sem volt róla, hogy ebből mi fog kisülni. Két-három alkalommal behívtam az ig. helyettest, egy joviális, pocakos, pipás pasit, aki elég tekintélyszemély volt ahhoz, hogy leüljenek a helyükre. De többször ezt nem lehetett meglépni, mert akkor azt mondják, hogy kedves kollegina, köszönjük szépen az eddigieket, de inkább keresünk a feladatra egy alkalmas személyt. Szóval nem szólhattam többször, és eléggé be voltam tojva, hogy mi lesz.
Az a furcsa dolog történt, hogy néhány alkalom után az egyik főkolompos odajött hozzám, és azt mondta: tanárnő, ugye maga szeret engem? Csak néztem rá (a szemüvegem mögül), hogy ezzel meg mit akar. Azt mondta: nem rossz értelemben mondom. És aztán rákezdte - és erről mi a véleményem, és arról mit gondolok stb.... háááát..... csak lestem. Attól kezdve megnyugodtak.
Aztán kiderült, hogy a sulijukban is provokáltak egy fiatal tanárnőt ("géppuskás"-nak csúfolták), aki kiverte a hisztit, és elérte, hogy az egész bandát kidobják a suliból. Addigra én már szörnyen sajnáltam, hogy elmennek, mert nekem már semmi bajom sem volt velük, és belegondoltam, hogy ha most hazamennek a kilátástalan semmibe, a nyomorult kis falujukba, a szegény szüleikhez, akkor mi lesz velük? Ahelyett, hogy férfi tanárokat foglalkoztatnának, vagy minimum negyven fölötti nőket... ha fiatal nőket tesznek meg tanárnak nagydarab kamaszok mellé, abból nem lesz semmi jó. Épp azért nem, mert bizony a nő jobban hat a férfira, mint fordítva.
A fiúk között volt egy kedvencem. Az apjuk megölte az anyjukat, GYIVI-sek lettek a testvéreivel, és amikor először láttam, olyan kétségbeesett, elkeseredett arcot vágott, hogy egy picit másképp álltam hozzá, mint a többihez. Persze ezt nem lehetett érzékeltetni, de talán sejtette. Persze csak talán. Évekkel később rákerestem néhányuk FB-oldalára, az övére is, és meghökkentem, hogy olyan barátnője van, ami a családja elvárásaiból egyáltalán nem következett. Abban a környezetben vagy kultúrában, amiben felnőtt, a nőideál festett hajú, tetovált, műkörmös, szolis, erősen sminkelt, ékszereket és dekoltált ruhákat hord. Ehhez képest egy festetlen arcú, sápadt, szemüveges, lófarkas, farmerdzsekis lányt ölelgetett a képen. Kicsit furán éreztem magam a kép miatt, mert ismertem a testvéreit is, tudtam, ez a lány nem illik bele a családi képbe, miért pont ilyet szúrt ki magának.
Egy másik kollégiumban laktam, mint ahol a munkahelyem volt, ott biztosítottak valamiféle "tanári szállást". Egyik éjjel arra ébredtem, hogy egy csapat fiú jött be a szobámba. Hirtelen csak annyit kérdeztem, "Mit akartok?" - erre a fiúk sarkon fordultak és kiviharzottak. Ugyanis nem a saját hangomon szólaltam meg, hanem egy férfién, úgyhogy a fiúk megijedtek (én is). Mindenesetre megúsztam a dolgot.
Ha csak ezt a három sztorit összerakom, azt mondom - nem volna szabad fiatal tanárnőket kamasz fiúk közé engedni, mert ez egyszerűen robbanásveszélyes. Még akkor is felkeltettem a figyelmüket és sajnos valamennyire a fantáziájukat is, hogy nem vagyok ösztrogénbomba.
Még az egyetemen mondta egy csoporttársam, hogy rémálmában szakmunkásképzős fiúkat tanított. Hát ez valóban nem fiatal nőknek való. A Bibliában Pál apostol pont ezért mondja, hogy nem engedi meg nőknek a tanítást, sem a férfiakon való uralkodást. Mert a nők jobban hatnak a férfiakra, mint fordítva.

Amúgy ezt a tételt csak később hallottam egy rendőrségi pszichológustól. A rendőrségen olyan éles helyzetek vannak, hogy ott nem maradhat meg kontár, a szakmájához nem értő pszichológus. A pszichológus értett a szakmájához, tudta, mit beszél. A nők jobban hatnak a férfiakra, mint fordítva. Fouché rendőrminiszter se véletlenül mondta, hogy "Cherchez la femme", hanem tapasztalatból.

Arról, hogy a nő "szab irányt". Van egy öcsém, és egyszer azt mondta, egy bizonyos dolgot azért nem csinált meg, mert engem figyelt, arra várt, hogy megcsináljam. Ha én nem, akkor ő sem. Ez elég meglepő volt a részéről, főleg, hogy nem olyan kaliberű dologról volt szó, mint "rendet rakni a könyvespolcon". Hanem a családalapításról. Ha én nem, akkor ő sem??? Miiii???? Amúgy is észrevettem, hogy amikor egyetemista lettem, ő is azonnal elköltözött otthonról. Amikor leszoktam a húsevésről, ő is leszokott. Amikor böjtöltem, ő is böjtölt (bár ez utóbbi kettőt sokkal fegyelmezettebben, becsületesebben csinálta, mint én). Mindenesetre az lett a benyomásom, mintha tényleg megfontolná, hogy ha én elindulok egy bizonyos irányba, akkor arrafelé LEHET menni, arrafelé van járható út, az nem a katasztrófába vezet.

annamanna 2014.12.14. 05:31:25

(folyt.) Amúgy eléggé szeret irányítani (ha az mbti nem érdekel, akkor másképp mondom: oroszlán). És annak ellenére, hogy mindig azt szeretné elérni, hogy az legyen, amit ő akar, szóval ennek ellenére mondta, hogy engem figyelt meg rám várt. A húgom csak annyit mondott nekem: folyton várta, hogy ott legyek vele, de mindig másfelé jártam.
Fordítva elképzelhetetlen lenne, tehát ki van csukva, hogy az öcsém azt mondja, arra várt, hogy vele legyek, a húgom meg azt mondja, azt csináljam, amit ő mond és akkor csinál valamit, ha én is. A húgomat nem érdekli, mit CSINÁLOK, csak LEGYEK jelen. Az öcsémet meg csak az érdekli, hogy mit CSINÁLOK.
Szabó Istvánnak van egy megható filmje, a Szerelmesfilm, aminek a vége felé Halász Judit azt mondja: csak azt kérem, hogy LEGYÉL itt.
Szerintem ebből az a tanulság, hogy a nők sokkal inkább kapcsolatközpontúak, passzívak, mint a férfiak. A cselekvésre nincs olyan erős késztetésük, mint a férfiaknak. A nők megjelennek valahol, a férfiak pedig csinálnak valamit.
Ez kicsit hasonlít a macska és a kutya különbségére, nem véletlen, hogy a nők sokszor inkább macskások, jobban „átérzik” a macska lelkivilágát („A húgom macska és nem fél a lánctól.” –a Hajtók dala után ez a sor nem meglepő). A macska eszik, alszik, nyávog, dorombol, ha elmegy valahová, a saját útját járja. Nem kell megfürdetni, a szobatisztaságra is sokkal hamarabb rá lehet szoktatni, mint egy kutyát. Ha elkóborol, feltalálja magát. Ha egy kutyát kidobnak, végzetesen leromlik az állapota. Viszont a macska nem tanítható, mert a prefrontális lebenye fejletlenebb, mint a kutyának. A macska most is kvázi vadállatnak számít. Olyan most is, amilyennek az Isten megteremtette, az ember nem tudott alakítani rajta. A kutya annál inkább befolyásolható, tenyészthető, alakítható. A kutyával foglalkozni kell (és lehet), tanítják, sétálnak, futnak, játszanak vele. Fel lehet használni munkára, vadászatra, házőrzésre, vakvezetésre stb. A macskát simogatják és „kiszolgálják”. Kicsit illik ez a különbség arra, hogy a férfiak dinamikusabbak, cselekvőbbek, „morgósabbak”, szeretnek ráijeszteni másokra, alakíthatóbbak, tanulékonyabbak, de jobban várnak valamiféle útmutatásra, mint a nők.
A nők inkább „Isten alapcsomagjai”, hogy Puzsér szavaival éljek. Megszületnek és vannak. Megjelennek a világban és kapcsolatokat teremtenek.
Az a gazdag nő, akit említettem, egy kifejezetten szép és passzív nő. A férjét azért tartotta „ősember”-nek, mert nem szeretett utazni. Ő bezzeg – „London, Párizs, Róma, és a hajlakkom még mindig tart” – típus. Mindenhol megjelenik, pontosabban ragyog, tündököl. A férje nyilván unta az utazásokat, mert egy szállodában vagy múzeumban nem lehet csinálni semmi érdekeset. A nő nem is akart csinálni semmi érdekeset.
A házassági válsága miatt felkeresett egy pszichológust, aki azt mondta neki, az a baja, hogy nem is él. Az nem élet, hogy arra vár, majd egy pasi boldoggá teszi. Tegye boldoggá saját magát, csináljon valamit, kösse le valamivel a figyelmét.
Nem ő az egyetlen nőismerősöm, aki elég passzív, és az energiáit sokkal inkább a kapcsolatokra koncentrálja, mintsem a cselekvésre. Ezt inkább valamiféle általános mintának mondanám, sőt, azt is megkockáztatom, hogy minél ösztrogénesebb egy nő, annál passzívabb. Az ösztrogén-dominancia szerintem megfelel az mbti „idealisták” típusának. Mivel az idealisták álmodozók, és a fellegekben járnak, ezért nagyon nehéz megelégedniük a szürke és nyomasztó valósággal. Éppen ezért épp a leginkább ösztrogéndús nőknek a legnehezebb elviselniük egy „átlagbélákat”, és sokszor inkább belemenekülnek egy női világba, az idejük nagy részét inkább nőkkel töltik. Én rájuk értem a „szuperfeminim” jelzőt. Karinthy felesége is egy ösztrogénbomba volt, és mindaz igaz volt rá, amit itt feljebb leírtam.

A nő szeretné inkább a férfit a maga képére formálni (és erre van is tehetsége a fentebbiek miatt); és nehéz elfogadnia azt, hogy a férfinak sokkal inkább van szüksége és igénye az ő cselekvésére, mintsem azt képzeli.
Ha a nők dühösek, mit csinálnak? Még passzívabbak lesznek. Ha ez sem elég, akkor a kapcsolatot is feladják a férfival, és visszahúzódnak egy női világba.

Amíg együtt vannak a férfival, addig igyekeznek a saját passzivitásukat a férfival pótolni, a hiányzó cselekedeteiket a férfiból kipréselni. Amennyire ez sikerül, annyira veszítik el a felelősségvállalást önmagukért, a kontrollt önmaguk felett. (Ez utóbbi félmondat ihletője Sherry Argov: en.wikipedia.org/wiki/Sherry_Argov aki így magyarázza a könyvei címét: „BITCH means Babe In Total Control Of Herself.”)

annamanna 2014.12.14. 05:32:07

(folyt.) A nő általában nem gondolja, hogy segítség nélkül marad az életben, és mindenért neki kell megharcolnia, és mindenért neki kell felelősséget vállalnia, mert gyerekkora óta megszokta, hogy bájos mosolyért, hízelgésért cserébe segítséget kap. Sokkal inkább, mint egy fiú. Felnőttként is egy rakás olyan dolgot tesznek, amiért végső soron nem tudnak felelősséget vállalni. Például teherbe esnek, mert majd a pasi úgyis összekaparja a gyerek eltartására való pénzt, ha mégse, akkor nagyon csodálkoznak, és a férfit nevezik felelőtlennek.
Ha megvan a gyerek, akkor sincs megállás – a gyerekhez kocsi kell, lakás kell, és szerintem általában a nők azok, akik ráveszik a férfiakat az erőn felüli adósság felvállalására.
Ezt leginkább egy Jennifer Aniston filmből veszem, ahol arról értekeztek, hogy az amerikai munkaadók inkább családos embereket alkalmaznak, mert ők úgyis adósságba verik magukat, és ezért bármit hajlandóak megcsinálni a munkahelyen, szabadon csicskáztathatók, nem mernek ellenállni, az adósságuk röghöz köti őket. A szinglik hamarabb felmondanak, ha nem teszik valami, ezért a szinglik hátrányban vannak a munkaerőpiacon – a film arra épült, hogy ha Aniston karaktere állást akar, akkor minimum egy vőlegényt mutasson be.
Ezért írtam, hogy a férfiak megfontoltabban költik a pénzt – nő nélkül nincs gyerek, és könnyebb elkerülni az adósságcsapdát.

„Nekem csak annyi tűnt fel, hogy máskor egész másképp fested le a nőket: agresszívak, romlottak, anyagiasak, pénzért szopnak (a fiatal lányok), stb.”
Azt is írtam, hogy jóval kisebb arányban kerülnek börtönbe. Különböző társadalmi-kulturális közegben különbözőképpen vannak beállítva a viselkedési normák, tehát az agrármérnök számára totálisan elfogadhatatlan a 13 éves diszkós lányok viselkedése; de abban a közegben, ahol a 13 éves lányok ezt csinálják, a fiúk valószínűleg nem a farmon dolgoznak éjjel-nappal, és nem arról ábrándoznak, hogy egyszer majd ők is agrármérnökök lehetnek. Egész máson jár az eszük, például a szopatáson, de akárhogy is, tuti kockáztatóbbak, mint az adott közegben levő lányok. Például a fentebbi fiú úgy került GYIVI-be, hogy az apja megölte az anyját. Az ő közegükben így volt beállítva a szűrő. Persze előfordulhatott volna fordítva is, de mégse fordítva történt.
A kockázatvállalás – legalábbis Fisher rendszerében – a dopaminnal függ össze. Dopaminfüggő pedig egy lány is lehet, pl: www.youtube.com/watch?v=10Ae2nN8RiY#t=03m42s Ezzel ellentétes hatású a szerotonin. A dopamin és a tesztoszteron inkább „pörget”, a szerotonin és ösztrogén inkább megnyugtat, kiegyensúlyoz. Persze lehet, hogy nem így van, elég felületesen ezt szűrtem le Fisher rendszeréből.
Mindenkiben egyénileg van beállítva az a „hormonkoktél”, ami biológiailag motiválja az életét. Ezért egyénekből nehéz kiindulni, inkább nagy tömegekből lehet valamilyen vázlatos, elnagyolt képet leszűrni, és ez alapján azt lehet mondani, hogy a nők általánosságban inkább „civilizáltabbak”, normakövetőbbek, mint a férfiak, ezt használja ki ugyebár pl. az iskolai oktatási rendszer, és ezért nem segíti a fiúk képességeinek kibontását, mert ott kvázi női tanárok tanítják a lányokat, a fiúk csak „zavaró tényezők” a rendszerben.

A pánikolásról is van egy sztorim, ez is a kollégiumi évekből. Egyik este szóltak, hogy az egyik fiú bedrogozott, és majdnem kiugrott az emeletről. Hát én totál besokalltam, ha rajtam múlt volna, a fiú a megyehatáron is átrepül, úgy ki lett volna rúgva. Egy idős és iszákos, amúgy nagyon jó fej kollégám azt mondta, ugyan már, a fiú tud vigyázni magára, nem kell ebből cirkuszt csinálni, ne szólj senkinek. Hát nem szóltam, a dolog szépen elült, és tényleg nem lett semmilyen következménye. De ha ma történne, ma is ugyanúgy bepánikolnék és cirkuszolnék miatta.
Vagy egy másik. Valahogy ránk maradt egy kutya, akivel nem foglalkoztunk és nem is bírtunk vele. Egyszer fogta magát, és beugrott a szobába a bezárt ablakon keresztül. A kutyának nem lett baja, de a húgom szemébe beleállt az üvegszilánk. Vasárnap volt, azonnal be kellett vinni a kórházi ügyeletre. Én annyira rosszul lettem, hogy lépni alig bírtam. Gyakorlatilag az öcsém rohant be a kórházba, ahol közölte az ügyeletes orvos, hogy ő nem szemész, nem nyúl hozzá, vigyük a szemklinikára (60 km). Az öcsém fogta magát, belenyúlt a szemébe és kihúzta a szilánkot, miközben én ájuldoztam a félelemtől. Felőlem meg is vakulhatott volna, egyszerűen képtelen lettem volna segíteni.

„Apropó, a nők általában megteszik ezt, de azt már megette a fene. A rossz kapcsolatban is bennmaradnak, ha a gyerekük a tét.”
Volt egy ismerősöm, férjhez ment egy sráchoz, akitől mindenki óvta. Szinte természetes, hogy rosszul sült el a dolog, a srác agresszív volt. Később az ismerősöm azt mondta, hét évig várt, hátha megjavulnak a dolgok, de mivel nem történt semmi, így elvált, mert nem kockáztatta tovább a saját ÉS A GYEREKEI idegrendszerét. Komolyan örültem, hogy így mondta a mondatot.

annamanna 2014.12.14. 05:32:41

(folyt.) „Jung téved. Ez tévút, nincs értelme.”
Jung alaptétele az információ felvételének és feldolgozásának különböző módjai. Az információ felvételének is két módja van: az érzékelés és az intuíció, és ez a kettő is dichotómiába van állítva, valakire vagy az egyik, vagy a másik a jellemző.
Ezen kívül vannak „racionális” és „irracionális” típusok is; racionális mindaz, aki elsődlegesen az információ feldolgozására ügyel. Ő kevesebb információt képes befogadni, de amit felvesz, azt alaposan feldolgozza. Az irracionális inkább begyűjti az információt, azt sokkal nagyobb mennyiségben, mint a racionális, de nem dolgozza fel olyan alaposan.
Ezt lehet marhaságnak gondolni, de az mbti jól működő rendszer, és tényleg rá lehet ismerni a különböző típusokra.

„Az értelem és az érzelem két olyan kategória, melyek nem állíthatók így párhuzamba.”
Legyen példa a válóper beadása. Általában nők adják be. Egy konkrét, jellemző példa egy ismerősömtől: beteg lett, a férje az égvilágon semmit sem segített neki, ráadásul meg is csalta. Ezért rádöbbent, hogy nem számíthat a férfira, és elvált tőle.
Miért nem a férfi akart válni, ha egyszer már úgyis megcsalta a nőt, tehát érzelmileg nem kötődött hozzá? Mert ő olyan szempontokat mérlegelt, mint az anyagiak, amiből nagyon rosszul jönne ki; meg a család, mint a társadalmi stabilitás alapja stb. Olyasmiket, amik egy hosszú távú rendszernek inkább a részei. A nő szempontjai viszont a jelenlegi sértettségét jelezték: amikor épp beteg volt, nem számíthatott a férfira, aki ráadásul mással kefélt. Ha belegondolsz, a férfi szempontjai inkább „gépiesek”, érzelem nélküliek, szörnyen materiálisok, nélkülöznek bármiféle fantáziát, érzelmet, ami a kapcsolat kenőanyaga volna.

„Aki nem stabil, azt nem fogják követni.”
Aki nem megy előre, azt nem lehet követni. Azt lehet követni, aki láthatóan halad, és nem csak toporog.

„Elnézést kérek tőled azért, amit édesanyád kapcsán megjegyeztem”
Köszönöm, hogy ezt írod, de nem sértődtem meg.

Barbaarb 2014.12.14. 17:46:01

@annamanna:

"Amit Európáról írsz - egyrészt nem muszáj itt élni, ha szerinted máshol jobb, nyugodtan válassz másik kontinenst."

Na elmész te tudod hová! Tudod nagyon jól, hogy nem erről szól ez a vita, csak az istennek nem akarod összehasonlítani az akkori európaiak munkáját azzal, amit sorolsz, és rohadtul figyelmen kívül hagysz bármit, amit írok (például, hogy az első templom központú település épp mocsaras területen épült Mezopotámáiban, így korántsem puszta sivatagról beszélhetünk).

"Tehát megint, csak ismétlésképp: .."

Épp az a baj, hogy csak ennyit teszel, ismételgetsz, és nem foglalkoztat, ha valami megbolygatja ezt az elméletet.

"neked süllyedés, nekem a szabadság"

Igen, a Római Birodalom bukása után csak úgy dívott a szabadság a sötét-középkori Britanniában, Frank birodalomban, Germániában, stb. ..

Továbbá más területeken is csiszolnod kellene még a történelem-tudásod, ha szerinted az Ókori Görögország és Perzsia belülről rohadt szét, ha szerinted a Római Birodalom a barbár törzsek miatt omlott össze és ha szerinted az USA-t Vietnamban a vietnamiak győzték le.

Ha ilyen tájékozatlan vagy a történelemben, ne erre akard alapozni az elméletedet. Bár tőlem akár hihetsz is a saját elméletedben, de azt tudom tanácsolni, hogy elméletek felállítása előtt tájékozódj jobban.

Egy kicsit segítek is ebben:

1. A Perzsa Birodalmat Nagy Sándor törölte el a Föld felszínéről sima háborúban.
2. Az Ókori Görögországot A római Birodalom annektálta katonailag, bár nem is volt igazi harc.
3. Épp a Római Birodalmat nem említetted, hogy belülről rohadt volna szét, pedig pont erre az államalakulatra igaz. Azonban itt sem a polgárok elnyomása miatt, ellenkezőleg a túlzott liberalizmus miatt. Nem igazán gondolhatja senki komolyan azt, hogy azokat a rómaiakat, akik egy városból indulva leigázták az etruszkokat, punokat, helvéteket, trákokat, makedónokat, germánokat, briteket, egyiptomiakat, pártusokat, stb., csak úgy legyűrték más, ugyanolyan barbár népek, holott már addigra egy nagyobb és erősseb Róma voltak.
4. Vietnam egyedül aligha gyűrhette volna le az USA-t. A ruszkik nélkül egy uzsonna lett volna az ország, csak ugye a filmeket nyilván nem a légi csatákról forgatták. Azt mondani, hogy Vietnam győzte le az USA-t olyan, mint azt, hogy Korea hozta x-re a meccset a ruszkikkal.

annamanna 2014.12.14. 21:13:05

@Barbaarb: "ha szerinted az Ókori Görögország és Perzsia belülről rohadt szét"
Ezt hol írtam? Visszaolvastam a szövegemet, ezt találtam:
"Namost - a görögök kicsi poliszokban éltek, amikben nem volt olyan erős elnyomás, mint egy központosított birodalomban. A görögök egyénileg voltak erősebbek a perzsáknál, tehát az egyének mentális állóképessége, teherbírása volt nagyobb.
És vannak esetek, amikor ez segít.
A görög-perzsa összecsapáson túl ide sorolható a szétrothadt római birodalom összeomlása is, amit legyőztek a technikailag jóval primitívebb barbár törzsek.
Vagy USA kontra Vietnam.
Van, amikor az egyének mentális állóképessége a döntő tényező.
Éppen ezért én azt gondolom, hogyha az USA van olyan eszeveszett, hogy komolyan megtámadja az oroszokat, akkor az oroszok fognak végső soron nyerni, egyszerűen azért, mert a lakói mentálisan teherbíróbbak, edzettebbek, mint az amerikai széthízott bálnák."
Ebben hol van az, hogy Perzsia és Görögország szétrohadt?
A "szétrohadt" szót Rómával kapcsolatban használtam, nem Perzsiával vagy Hellasszal kapcsolatban.
Egyébként is, minden esetben katonai vereségekről írtam, nem önmagába rohadásról.
Róma az emberi tartás tekintetében omlott össze. Az erkölcsök folyamatos romlásáról pedig nagyon sokat értekeztek a kortársak, kifejezték az erkölcstelenség miatti aggodalmukat, ezt nem utólag látom bele. Az erkölcsöket a munkátlan jólét rontotta meg, a lumpenproletárság intézménye, a rabszolgatartás stb.
Pontosan ugyanez érvényes a mai USA-ra is.
Ha Vietnam nem egymagában győzte le az USA-t, hanem az oroszok segítettek ebben neki, az semmit nem változtat azon, hogy az USA elveszítette a vietnami háborút.
Mindenki tudja, hogy maguk az USA-polgárok is lázadtak a háborúzó állam erkölcstelensége ellen, Nixon elnök erkölcstelensége ellen stb. Az a tény, hogy maguk a polgárok nem működtek együtt az állammal, nagyon erősen befolyásolta a háború kimenetelét. Az USA tehát belülről rohad, mert a polgárok nem hajlandóak az állam céljainak alárendelődni. Ezen túl az USA polgárok emberi tartásában azért is megfigyelhető rohadás, mert edzetlenek, fegyelmezetlenek, erkölcsileg finoman szólva is lazák, ehhez linkeltem ezt a videót: www.youtube.com/watch?v=ghrDIQ-K8mg Ez elég hasonló folyamat ahhoz, ami az ókori Rómában végbement. Ahogy szétestek az emberek, úgy szétesett a birodalom is. Zavaros, puhány, romlott, tartás nélküli, fegyelmezetlen, edzetlen emberekkel nem lehet világbirodalmat építeni.
Az emberi minőség hasonló romlása minden birodalomban megfigyelhető, mert az állam nem képes megbecsülni az alattvalóit. Nem lehet egyszerre kizsákmányolni és megbecsülni valakit. A perzsák is emiatt voltak gyengébbek, mint a görögök, de ebből csak katonai vereség következett, nem "önmagába rohadás".

"csak az istennek nem akarod összehasonlítani az akkori európaiak munkáját azzal, amit sorolsz"
Ha én nem akarom összehasonlítani, akkor tedd meg te, hasonlítsd össze te, nem akadályozlak meg benne.
Eddig azt említetted, hogy Európában tél is van, és fűteni kell.
Erre azt válaszoltam, hogy a fűtéshez nem kellett fallal övezett városokat építeni és bármilyen módon is összefogni, mert a házakat mindenki egyénileg fűti. A csatornaépítéshez viszont össze kellett fogni, mert azt egy ember nem tudta volna egyedül kivitelezni. Ráadásul a földek folyamatos (kézi erővel történő, tehát vödrös) öntözése is iszonyatosan kimerítő elfoglaltság.
Nem vagyok mezőgazdász, ha az lennék, tudnám, hogy mezőgazdasági szempontból mi számít kedvezőbb területnek, de egy bizonyos összegben fogadni mernék arra, hogy a szakemberek Európát nevezik kedvezőbb környezetnek.
Még itt is gondot okozhat a nyári szárazság. Ugyanis, ha a párolgás gyorsabb, mint amennyi víz pótlódik a talajban, akkor az gyorsan kimeríti a veteményt. Ahol meleg és száraz az éghajlat, ott állandóan nagy a párolgás. Amitől a talaj gyorsan kiszárad. Viszonylag hűvös éghajlaton (mint amilyen pl. a Lengyel Alföld, vagy Hollandia) még intenzív termelést lehet folytatni. Ahol viszont erős a párolgás és a csapadék mennyisége csekély, ott bizony kínkeserves az elpárolgott folyadékot állandóan visszapótolni a talajba.

"Igen, a Római Birodalom bukása után csak úgy dívott a szabadság a sötét-középkori Britanniában, Frank birodalomban, Germániában, stb. .."
Igen, szerintem szabadabbak voltak az emberek, mint ma, amikor születéstől kezdve a az iskolarendszeren keresztül állandóan, szüntelenül mindent szabályoz az állam. Akkor mondjuk elvontak 20-30%-ot, ma meg szinte mindent.
A római birodalomban rabszolgaságban éltek tömegek, a sötét középkorban nem. Most az ipari termelést elvitték a Távol-Keletre, ahol nincsenek munkavédelmi szabályok, és egészen borzalmas körülmények között tengődnek kínaiak százmilliói. Csak ezt itt nem látjuk.
www.origo.hu/nagyvilag/20130306-kina-megallitana-a-kornyezetszennyezest-es-a-rakot-is.html
biokemia.blog.hu/2009/11/01/kornyezetszennyezes_kinaban

annamanna 2014.12.14. 21:38:04

Ami az amerikai emberek lojalitását illeti, ahhoz pár példa:
www.youtube.com/watch?v=_JM3XHimXUI
www.youtube.com/watch?v=XsVr8Jx6b1U
www.youtube.com/watch?v=HIC__LUP-B4
www.youtube.com/watch?v=5HgBYZQANXU
www.youtube.com/watch?v=TLSEj1_ZxAA

A végtelenségig lehetne sorolni hasonlókat. A lényeg ebből, hogy az orosz lakosság sokkal határozottabban támogatja az országát, mint az amerikai. Az orosz állam perpill nincs annyira "szétrohadva", mint az USA, mindannak ellenére, amin a 20. sz-ban keresztülmentek. Ha az usákok komolyan megtámadják az oroszokat, nagyon csúnyán fognak járni, mert egy bizonyos ponton túl már nem számít, kinek hány kütyüje van. Ezt nyilván más szóval is ki lehet fejezni, mint a "szétrohadás"-sal, nekem ez jutott eszembe.
Egy hatalom esetében sokat számít, hogy az emberek mennyire képesek azonosulni vele, mennyire hajlandóak támogatni azt. És nekem úgy tűnik, hogy pont a belső kohézió fogyott el Amerikában, tehát az USA belülről omlik össze.
Ahogy nyilvánvalóan a perzsák kevésbé támogatták a hódító háborút, mint a görögök a perzsákkal szembeni védekezést, tehát a görögöknek erősebb volt a belső kohéziós erejük. A vietnami háború támogatásából szintén kivonult az amerikai lakosság, ott is a belső kohézió fogyott el. A római birodalommal is ez történt. Már nem volt elég fontos a birodalom fenntartása ahhoz, hogy összefogjanak miatta.

[ ] 2014.12.14. 22:25:57

@annamanna: Ezek többségét már nagyjából hallottam másoktól is. Még mindig ellentmondásos, de köszi, majd végiggondolom. Jung elméletét is ismertem.

Továbbá másképp látom a nemek "természetét". A passzivitást szerintem sokan oda is alkalmazzák, ahol az ellenkezője igaz. Nem "motiválatlanok" a nők az önálló cselekvésre, csak nem mindig és nem mindenben díjazza a társadalom, ha aktívak, míg más téren egyenesen aktívabbnak kellett lenniük a férfiaknál.

Szerintem a sok utazgatás, csapongás, a drága, márkás cuccok felhalmozása, a gyémántok, ékszerek, luxus, mint egyedüli élvezeti forrás is egyfajta pótcselekvés. Ha a nő élete üres, tartalmatlan, nem talált magának olyan területet, ahol kiteljesedhet, ezekbe menekül. Ennek része, hogy a férfit akarja maga helyett cselekvésre bírni, a férfin át akarja megélni a saját "cselekvésvágyát", vagy később a fiában akar "nagy tetteket végrehajtani". Abban igazad van, hogy az anya ilyenkor nem "adja át" csak úgy a fiát a menyének, hisz a menye talán egész mást akar belőle formálni. Na meg az már nem az ő alkotása lenne.

Említed még valahol, hogy általában a nők akarják megváltoztatni a férfiakat.
Ez is abból fakadhat, hogy a nőnél jobban elvárják, hogy hiányozzon, vagy kizárólag a férfira irányuljon a "saját élet". A nő munkája a férfi, írta valamelyik nagyokos. Csakhogy egyik ember sem rabszolgamunkát akar, hanem olyasmit, ahol ő a főnök. :) Ha már...

Legjobb esetben a férfi egy személyben lesz múzsa és megalkotott műtárgy.

"A Bibliában Pál apostol pont ezért mondja, hogy nem engedi meg nőknek a tanítást, sem a férfiakon való uralkodást. Mert a nők jobban hatnak a férfiakra, mint fordítva."

Nem tudom, kitől hallotta ezt. Azt sem hiszem, hogy a másik nemet kellene korlátozni, ha az egyik nem valamiben gyengébb.

A nők egyébként, ha nincsenek alárendelve, szerintem épp azért nem akarnak uralkodni a férfiakon, mert "szexuálisan" (itt nem csak szó szerint a szexet értem ez alatt, majd egyszer talán összefoglalom) kevésbé kiszolgáltatottak nekik.

Deansdale 2014.12.15. 08:01:31

@annamanna: "Az orosz állam perpill nincs annyira "szétrohadva", mint az USA, mindannak ellenére, amin a 20. sz-ban keresztülmentek."

Érdekes ez a dolog, mert az oroszok szemtől szembe találkoztak a marxizmussal, és szinte azonnal rájöttek, hogy mekkora szívás, ezért jó 100 éve próbálnak a pusztításából helyreállni. Az USA később, és jóval burkoltabban került a (kultúr)marxizmus hatalmába, és szép lassan hagyták magukat szénné hülyíteni általa. Nem csoda, hogy most társadalmilag sokkal közelebb állnak a tönk széléhez, mint az oroszok. Az orosz békát forró vízbe dobták és rögtön kiugrott, az amerikai alatt szép lassan tekerik fel a lángot. A kohézió hiánya, amiről beszélsz, a társadalom pilléreinek hiányát jelzi, amikről Gramsci beszélt és amiket sikeresen leromboltak Marcuse-ék.

Szoffy2 · http://egynoanokert.blogspot.com 2014.12.15. 20:02:13

Az USA-val kapcsolatban jegyezném meg, hogy igen, a belső kohézió eléggé hiányos. Viszont könyörgöm, ne általánosítgassatok egy akkora országgal kapcsolatban mint az USA, amelyben akkora kultúrális különbségek vannak területtől függően, hogy ha átmegyek egyik államból a másikba, olyan érzésem van, mintha Brazíliából átugrottam volna Németországba. Van ahol lazaság és lustaság van, van ahol meg pont az ellentéte. Ha egy társadalmat akarsz megítélni, amelyben hemzseg a diverzitás (ellentétben az orosz társadalommal), akkor ne csak a híreket meg a youtube videokat vizsgáld meg, hanem a társadalom egészét...a különbségeket, a kis embereket, a kisebbségeket stb stb. Ez az USA esetében szinte lehetetlen...

don Fefinho · http://bunkonyilas.blog.hu/ 2014.12.15. 20:13:05

@Szoffy2:

Zsófi, amiről beszélsz, az pont a kohézió hiányát magyarázza. Ezzel nem megcáfoltad a kijelentést, hanem igazoltad. Hogy lenne önmagához és egymáshoz is koherens egy olyan ország társadalma, ahol ekkora eltérések vannak régiónként, és a társadalom bizonyos szegmensei polgárháborús ellenségnek tekintik a társadalom másik bizonyos szegmenseit? Sőt, ahol az önutálat lassan hivatalos doktrína?

Az oroszoknál meg mindenki fehérbőrű pravoszláv görögkeleti keresztény, aztán punktum. És nem is utálják magukat. Ez a kohéziójuk titka.

Szoffy2 · http://egynoanokert.blogspot.com 2014.12.15. 20:35:35

Én nem a kohézió hiányát cáfoltam, hanem az általánosítás ellen emeltem fel a hangom egy picit :) Ez az "az amerikaiak mind ilyenek meg olyanok" téma megy csak az agyamra.
Az oroszokkal kapcsolatban egyetértek. Ha bármelyik jövőbeli amerikai vezető ujjat húz az oroszokkal, azonnal költözöm. Pár hete egy ismerősöm kijelentette, hogy szerinte az oroszok gyengék és nincs hadseregük. Először röhögtem, aztán kioktattam...kicsit megijedt.
Ami számomra még érdekes, az a kanadai társadalom. A nyugati felén 10 emberből 1 fehér, a többi kínai, indiai, török, stb. Amíg Kanadában éltem, soha egyetlen egyszer sem éreztem semmilyen társadalmi kohéziót vagy hazafiasságot...mégis működik. Talán mert az elfogadás nagyobb szerepet kap.

Barbaarb 2014.12.16. 07:11:52

@annamanna:

A görögökkel és perzsákkal kapcsolatosan azt elfelejtetted idézni, hogy ezt is írtad (függetlenül attól, hogy nem szó szerint idéztem):

"ami a görögöket és perzsákat illeti. Szerintem az államok bukásához, meggyengüléséhez nagyban hozzájárul az, hogy az állam erősen roncsolja a lakóit. "

Róma:

"Róma az emberi tartás tekintetében omlott össze. Az erkölcsök folyamatos romlásáról pedig nagyon sokat értekeztek a kortársak, kifejezték az erkölcstelenség miatti aggodalmukat, ezt nem utólag látom bele. Az erkölcsöket a munkátlan jólét rontotta meg, a lumpenproletárság intézménye, a rabszolgatartás stb. "

Magyarul valóban nem a fejletlen barbár törzsek győzték le őket...

"Ha Vietnam nem egymagában győzte le az USA-t, hanem az oroszok segítettek ebben neki, az semmit nem változtat azon, hogy az USA elveszítette a vietnami háborút."

Azon valóban nem változtat, de máris egyértelmű, hogy nem arról volt szó, hogy egy fejletlen állam legyőzte a fejlettet.

"Mindenki tudja, hogy maguk az USA-polgárok is lázadtak a háborúzó állam erkölcstelensége ellen, Nixon elnök erkölcstelensége ellen stb. Az a tény, hogy maguk a polgárok nem működtek együtt az állammal, nagyon erősen befolyásolta a háború kimenetelét."

Tehát akár honnan nézzük, mindenképp a nép elnyomása okozza a vereséget? A másik oldalon, akár Vietnamot, akár a Szovjetuniót nézzük nem volt (nagyobb) elnyomás?

Az egy dolog, hogy az USÁval mi történik, ez nem változtat a történelmen.

"Ha én nem akarom összehasonlítani, akkor tedd meg te, hasonlítsd össze te, nem akadályozlak meg benne.
Eddig azt említetted, hogy Európában tél is van, és fűteni kell."

Többet említettem én ennél, csak nem akartál reagálni...
Pedig az az élet jóval több munkával járt, mint az első államalkulatok területén Eriduban, Urukban, Urban, Larszában és Lagasban, amelyek egyike sem sivatagos területen feküdt (ma már igen, mert a tenger "beljebb vándorolt"). És azt hiszem ez a lényeg.

"Igen, szerintem szabadabbak voltak az emberek, mint ma, amikor születéstől kezdve a az iskolarendszeren keresztül állandóan, szüntelenül mindent szabályoz az állam."

Akkor meg a földesúr szabályozott mindent, és akármerre mentek ezek a "szabad" emberek, mindig egy földesúr területére tévedtek...

"A római birodalomban rabszolgaságban éltek tömegek, a sötét középkorban nem."

A rabszolgaság a sötét középkorban is ugyanúgy megvolt, csak akkor nem egy nagy birodalom volt sok rabszolga, hanem kiskirályoknak voltak rabszolgáik, amiről nyilván kevesebb szó is esik a történelemben.

Barbaarb 2014.12.16. 07:14:55

@Deansdale:

Az USA-ban szerintem azért teljesen más jellegű az egész, mint az oroszoknál. Az oroszoknál ugyanis ténylegesen a marxizmus vette át a hatalmat (legalábbis az elején), az USA-ban azonban néhány kőgazdag ember hiteti el az emberekkel, hogy ez a helyes út, és szerez minden fölött tulajdonjogot az eladósítással.

Deansdale 2014.12.16. 08:38:49

@Barbaarb: Ezt én is teljesen így gondolom, azzal a kiegészítéssel, hogy a marxizmus az egyik fő eszközük a saját hatalmuk növelésére és bebiztosítására. Annak idején még durván alkalmazták, ma már finomabban. (Annak idején Lenint pénzelték az amcsi bankárcsaládok, manapság Obamát.)

don Fefinho · http://bunkonyilas.blog.hu/ 2014.12.16. 11:52:59

@Deansdale:

No de mit kezdjünk azzal a ténnyel, hogy annak idején nem csak az orosz- de a német szocialista munkásmozgalmat is a Wall Streetről pénzelték?

annamanna 2014.12.17. 04:54:39

@: „Szerintem a sok utazgatás, csapongás, a drága, márkás cuccok felhalmozása, a gyémántok, ékszerek, luxus, mint egyedüli élvezeti forrás is egyfajta pótcselekvés.”
Lehet, hogy így van. A konkrét esetben nem. Meglehetősen egyszerűen öltözik, nem nagyon mászkált el otthonról, inkább csak magába süppedt, a férjével rendkívül megengedő, laza, baráti volt a viszonyuk, egy nagyon kedves, barátságos, közvetlen nő.
Talán kicsit Dianához hasonlít. Szép és kedves, mindenféle lelki nyavalyával, problémával, rossz házassággal, de megszólítható, kedves, barátságos, akinek nem menekülés a luxus. Valamiért nem tud igazán jól kötődni a férfiakhoz, de egyébként nagyon barátságos és ráadásul dekoratív nő. Persze nem pont ugyanaz a helyzet, mások a problémáik, de talán még így jobban érthető. Vagy Sissy. Tőle is mindenki el volt ragadtatva, bájos, közvetlen, barátságos, tehát nem egy „luxuspicsa”, gyönyörűszép, de a férjével képtelen volt zöldágra vergődni, a házasság egész életében megterhelő és nyomasztó dolog maradt a számára, ami elől az utazásokba menekült.
Lehet, hogy Tatár Csilla is kissé hasonló karakter: nagyon kedves, értelmes, nem tűnik beképzeltnek, de a férjével képtelen jó viszonyban lenni.
Személyesen több ismerősöm is van, aki hasonló cipőben jár. Az egyikük egyáltalán nem is volt hajlandó férfihoz kötni az életét, csak örökbe fogadott egy állami gondozott babát, hogy ne éljen teljesen egyedül. Kedves, szép, barátságos, de férfi, na az aztán nem (nem leszbikus). Egy másikuk együtt élt egy darabig egy pasival, és még szerelmes is volt bele. És nagyon szép, nagyon kedves, nagyon közvetlen teremtés. Ott a pasi lépett le, a nő pedig egyedül maradt és nem is keresett mást. Szép, házias, kedves, szerény, és magányos. Egy harmadik az anyját ápolja. A negyedik, ötödik, ikszedik több férfival is próbálkozott, de jórészt mégiscsak egyedül maradtak.
Nem tudom, pontosan mi a probléma lényege, elég elnagyoltan írtam azt, hogy ezek „szuperfeminim” nők. Akiket felsoroltam, mind nagyon szépek és nagyon kedvesek. Barátságos, közvetlen nők, nem különösebben anyagiasak, akár jómódban élnek, akár nem. Nem a tárgyakhoz menekülnek, nem a birtoklás a pótcselekvés a számukra. Hirtelen akár tíz hasonlót is fel tudnék sorolni.
Mással nem tudom magyarázni a dolgot, mint az mbti-vel és Helen Fisher antropológus elméletével. Tehát, hogy azok az emberek, akiknek a jellemét leginkább az ösztrogén határozza meg, idealisták, mindig a tökéleteset keresik, álmodozók, nehezen birkóznak meg a hétköznapi élet valóságával, nehezen nyugszanak bele abba, hogy az élet nem tündérmese. Szépek és kedvesek az ösztrogén miatt, nem túl gyakorlatiasak, és annak ellenére, hogy minden adottságuk megvan a boldog életre, tehát sokan közülük topkategóriások, a boldogság valamiképpen mégis elkerüli őket. Színésznőket is sorolhatnék, akiknek valamiért nem sikerül a boldog párkapcsolat, és kívülről igen nehéz megmondani, hogy mi a baj. Szép, kedves, barátságos, mi kell még?
A kevésbé „angyali teremtések” sokszor jobban boldogulnak. És ez az életnek szerintem egy igen nagy paradoxona. Persze azért megoldás talán van rá.
Legalábbis leírok két példát, amivel talán a férfi „ösztönzésének” kérdésére is válaszolok (mármint hogy mit értek ez alatt).
Tehát van két házaspár, annyiban hasonlítanak, hogy vidéki, paraszti háttérrel rendelkeznek, vallásosok, tehát hasonló erkölcsi mércéjük van, mindkét esetben a férfi jóval aktívabb karakter, a nő passzívabb (ösztrogén-dominált); mindkét esetben a nő otthon van, a férfi egyéni vállalkozó. És mindkét párral baráti viszonyban vagyok, ami persze a legkevésbé fontos :)
Az egyik párnak van öt gyereke, szép háza, mikrobusza, kiterjedt baráti társasága, az életük rendezett, gördülékeny, annak ellenére, hogy sok nehézségen mentek keresztül (pl. az egyik gyerekük lyukas szívvel született, de ezen kívül is akadt tömérdek gondjuk). A családtól semmit nem örököltek (pontosabban a férfi idővel egy vályogház egy részét, 2 millió forintot, és ennyi az össz, amit kaptak a szülőktől).
A másik párnak, noha a férfi agrármérnökként végzett, és a szülei házában lakhatnak, plusz a nő is megörökölte az anyja házát, és nincs gyerekük sem, az életük mégis totális katasztrófa, káosz, rettenet. Ott semmi sem működik. A férfi csinálná a dolgait, menne előre, haladna, de a nő… hát az egy igazi istencsapása.
Persze a két férfi is különbözik egymástól. Szerintem a legfontosabb különbség köztük, hogy a sikeres férfi olyan családban nőtt fel, ahol sok gyerek volt (nazarénusok), tudta, hogy hamar a saját lábára kell állnia, senki sem fogja pátyolgatni. 20 évesen már meg is nősült, és hamar leszakadt a szülőkről (pontosabban – először hazavitte a feleségét, ott megszületett az első gyerek, de a család olyannyira rossz szemmel nézte az „elkényeztetett városi hölgyikét”, hogy a 3 hónapos kisbabájával kihajtották a répaföldre dolgozni. Szóval voltak bajok, és úgy látták, hogy a legjobb, ha albérletbe költöznek).

annamanna 2014.12.17. 04:55:47

(folyt.) A másik férfi a legkisebb gyerek volt a családban, elég későn született, amikor elvégezte az egyetemet, hazaköltözött, hogy vigyázzon az idős szüleire, gondoskodjon róluk. És náluk is ragadt. Nem ismerkedett nőkkel, pontosabban a munkahelyén azért összejött eggyel, mert megsajnálta (!!!! Ez volt az indítéka!!! Már ez eleve szörnyű indíték, de mivel ő a szüleit is nagyon sajnálta, hát úgy gondolta, hogy a szeretet egyenlő a sajnálattal). Pár randi után a nő teherbe esett, erre elvette feleségül, de együttélésre már sor sem került, mert a nő visszautasította, és a gyereket is elzárta előle. A férfi ezek után is egyedül élt, a szüleivel, akiket továbbra is sajnált. Aztán, amikor egyedül maradt, megismert egy másik nőt, akit szintén rendkívül sajnálni lehet, és magához költöztette. Szóval a férfival szerintem az a probléma, hogy igazán soha nem tudott leválni a szüleiről, lelkileg önállósulni.
Namost a két nő. Az első számú nő is egy szép és kedves, passzív, álmodozó típus, akinek nehezére esik a takarítás és általában a sürgés-forgás, de valahogy erőt vesz magán és megcsinálja, és ezt a férfi értékeli is (pl. soha nem megy be cipővel a házba, hogy ne okozzon még több koszt). És az életük valahogy működik, rend van benne, szervezettség, gördülékenység, és képesek egyről a kettőre jutni, pedig elég sok dolgot magukra vállaltak.
A második nő szintén késői gyerek, egypetéjű iker, 17 éves korukban valami pszichés probléma miatt leszázalékolták őket. Valójában én nem látom, hogy bármiféle baja is lenne (egy évig egy albérletben, sőt egy szobában laktam vele, onnan ismerem), de a rokkantsági nyugdíja arra jó, hogy alapszinten képes fenntartani magát belőle, anélkül, hogy bármiféle erőfeszítést kéne tennie. Ennek a segítségével meg tudott úszni mindent. Tanulást, munkahelyet, családalapítást. Jórészt az anyjával élt, amíg az meg nem halt. Egyébként meg keresztényekbe kapaszkodott, és folyamatosan sajnáltatta magát. Ő volt a szegény beteg, egész életében. Fogalmam sincs, mi baja van, szerintem semmi, azon kívül, hogy világ lustája. Miután az anyja meghalt, megismerkedett a nőket sajnáló agrármérnökkel és rávarrta magát. De persze nem érzi jól magát vele, nem elégedett, titokban (!) el akart szökni (mert persze őszinte a drága), keresztényekhez, hogy azok istápolják. Hozzám is jött panaszkodni, majdnem be is dőltem neki. Miután nem sikerült balekot fognia, fogta magát és lefeküdt (decemberben), és fölkelt (márciusban), közben vértyogott, hogy a férje csináltasson neki külön fürdőszobát. Végül tavasszal úgy elkóborolt, hogy rendőrök keresték, és kikötött a zárt osztályon. Akkor eljött hozzám a férje, hogy segítsek. Azt tanácsoltam, hogy hajítsa ki a francba. De hát ő azt ugye nem teheti meg, mert SAJNÁLJA. Leírhatatlan koszban és káoszban élnek, az égvilágon semmi sem működik, folyamatos a stressz, feszültség, a fájdalom, a zavar, gyakorlatilag az őrület.
Négy ember, akiknek a képességeik szerintem hasonlóak. Az értékrendjük hasonló. És mégis, az egyik pár élete ragyogó, a másiké szörnyűséges.
És mi a különbség? A legfontosabb szerintem az, hogy az egyik nő megbecsüli magát, erőt vesz a lustaságán és passzivitásán, megteremti az otthoni biztonságos, kiegyensúlyozott légkört. A másik pedig beleszarik mindenbe. Nem becsül meg semmit és senkit, és folyamatosan sajnáltatja magát. Tönkreteszi önmagát is és a párja életét is. Egyszerűen sírnivaló. Ha veréssel segíteni lehetne rajta, akkor biztosan minden nap megostoroznám, hogy fölkelni, munkára! De hát sajnos ez nem megoldás.
Mindenesetre én erre értettem a férfi „befolyásolását”.
Följebb már említettem Sherry Argovot, aki valamiféle nőideálról írt könyveket, és felállította azt a tételt, hogy az ideális nő az, akinek teljes uralma van a saját élete fölött. Tehát megfelelő önkontrollal rendelkezik. Nem sok könyvvel találkoztam életemben, ami ennél hasznosabb olvasmány lett volna. A kontroll tehát nem a férfira irányul, hanem a nőnek a saját életére. Önmagát kell birtokba vennie és uralnia, és pont hogy lemondania arról, hogy megpróbálja manipulálni, csábítani a férfit. A nő ne akaszkodjon a férfira, ne élősködjön belőle, ne lihegjen folyton a nyakában, ne akarjon minden alkalmazkodni hozzá, őrizze meg a saját életét, méltóságát, legyen önálló elfoglaltsága, munkája, és ne azzal töltse az idejét, hogy a férfira vár. Szerintem ez olyan alapmű, olyan alapvető tudnivalók vannak benne világossá téve, amik valahogy nincsenek tisztázva a mindennapos viszonyokban. Szóval annyira alapvetőnek tartom, hogy szerintem kötelezően el kéne olvasnia mindenkinek. Lehet, hogy nüanszokban ki lehetne igazítani, de összességében rendkívül fontos gondolatok, tanácsok vannak benne a nők viselkedésére vonatkozóan.

annamanna 2014.12.17. 04:58:10

(folyt.) Mert alapvetően a nők szerintem meglehetősen passzívak, alkalmazkodóak, a másik viselkedéséhez igyekeznek idomulni, a kommunikációra nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint a konkrét cselekvésre (a szervezettségről, tervezettségről nem is beszélve). Egyszerre sok dologra is tudnak figyelni (tehát sokszor kapkodnak). Hajlamosak a szolgai alárendelődésre, a függőségre. És nagyon nem hajlamosak az autonómiára, a függetlenségre.
Na és valahol itt van a lényeg.
Aki függő, az másokat is függővé igyekszik tenni. Aki szolgalélek, az szolgákat keres. És minél függőbb valaki, a valóságészlelése annál zavartabb. Például, amikor azt mondja Orbán: „a halálom a pocakos tábornokok”, akkor mindenki csak néz, hogy ez az ember nem szokott tükörbe nézni? Vagy amikor azt mondja Rogán: „én parasztgyerek vagyok, nem urizálok” – hogyhogy nem szakad rá a plafon? Na és milyen ezeknek a férfiaknak a párkapcsolata? Függőségi viszony. Nem egyenrangúak kapcsolata, hanem inkább szülő-gyerek viszony. Orbánné otthon anyuci, Rogánné pedig nyíltan megmondta, hogy őt a férje gyerekének nézik (ami nem igaz, de ő saját magát gyereknek tekinti).
Szíjjártó neje pedig otthon „egész nap a gyerekkel van”, tehát nem csinál semmit, lehet vagy 5-10 fős személyzetük. Szíjjártó egy igazi csicska, aki maga is csicskákat tart. A szolgalélek szolgákat keres.
Ebből a függőségi helyzetből az autonómia felé van kiút, az pedig az önkontroll, az teremti meg a méltóságot; és ha magamat megbecsülöm, akkor másokat is megbecsülök és értékelek, és legfőképpen – nem terhelődök rá másokra.
A függő ember társasága fárasztó, nyomasztó. Energiapazarlás. Rengeteg energiát felemészt a vele való kapcsolattartás, de felüdülés nem következik belőle, soha.
Az önkontroll azt jelenti, hogy megtanulom, hol a határ, mikor elég valamiből. Ezt betartom és másokkal is betartatom.
Egy fegyelmezett nő egészen más hatást fog kiváltani egy férfiból, mint egy függő. De ez nem jön magától, meg kell tanulni, mert szerintem egy nőnek ezek nem magától értetődőek, alapból inkább függőségre és passzivitásra vagyunk hajlamosak. (Legalábbis én biztosan).
A különböző viselkedési minták egész társadalmakra is rányomhatják a bélyegüket. Vegyük például Amerikát, amit feljebb emlegettem. Az amerikai társadalomra jellemző egyfajta elpuhulási folyamat, amit „elnőiesedésnek” is nevezhetünk, mert inkább női értékrend az „elfogadlak, amilyen vagy”, „mindent megengedek, nem követelek meg semmit, nem állítok szabályokat, határokat”. Alapvetően inkább nők gondolkoznak így. Tehát belülről van egyfajta felpuhulás, a szabályok, értékrendek, követelmények látványos elmosódása, afféle langyos ringatózás. Kifelé pedig, ezzel párhuzamosan, egy hihetetlen mértékű eldurvulás. Amerika kifelé a világ legveszélyesebb bűnözője, eszméletlenül vérengző hatalom. Ez pontosan ugyanolyan, amit a cigányoknál is láthatunk – befelé eltunyulás, kifelé durva agresszió. Általában az ún. „patriarchális” társadalmakra ez jellemző. Hogy melyik van előbb, a férfias agresszió, vagy a nőies elpuhultság, azt nehéz lenne megmondani, de hogy a kettő szorosan összefügg és összetartozik, azt nagyon sok példa bizonyítja. Ellenben minél dolgosabbak, szorgosabbak a nők, annál fegyelmezettebbek a férfiak is.
És ha már választani kell, akkor én azt mondom, hogy alapvetően nem a férfiak fegyelmezettsége teszi szorgossá a nőket, hanem a nők szorgossága teszi fegyelmezettekké a férfiakat. Tehát én ennyit gondolok a férfiak „befolyásolásáról”, „irányításáról”.
Még két link a végére. Az egyik egy dal, arra a veszélyre figyelmeztet, amikor a nőnek nem értéke, hanem ára van: www.youtube.com/watch?v=C2vIbYFy8Zk
És egy másik, ami szerintem jellemzi a fiúk aktívabb, mozgékonyabb hormonális, idegrendszeri működését: www.omigu.com/this-2-year-olds-dubstep-dance-is-really-jaw-dropping/ A lányoknál inkább a beszéd- és kommunikációs készsége fejlődik ki hamar.

@Deansdale: Én pusztán a vérengzésre gondoltam, de följebb írtam Amerikáról pár mondatot.
A különböző viselkedési minták egész társadalmakra is rányomhatják a bélyegüket. Vegyük például Amerikát. Az amerikai társadalomra jellemző egyfajta elpuhulási folyamat, amit „elnőiesedésnek” is nevezhetünk, mert inkább női értékrend az „elfogadlak, amilyen vagy”, „mindent megengedek, nem követelek meg semmit, nem állítok szabályokat, határokat”. Alapvetően inkább nők gondolkoznak így. Tehát belülről van egyfajta felpuhulás, a szabályok, értékrendek, követelmények látványos elmosódása, afféle langyos ringatózás. Kifelé pedig, ezzel párhuzamosan, egy hihetetlen mértékű eldurvulás. Amerika kifelé eszméletlenül vérengző hatalom. Ez pontosan ugyanolyan, amit a cigányoknál is láthatunk – befelé eltunyulás, kifelé durva agresszió.
Amúgy nem semmi… Gramsci… tanultál filozófiát?
Egy jóval egyszerűbb szöveg az egyenlősdiről: www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=422780341202867&id=421469421333959&fref=nf&pnref=story

annamanna 2014.12.17. 04:59:08

@Barbaarb: „A görögökkel és perzsákkal kapcsolatosan azt elfelejtetted idézni, hogy ezt is írtad”
Igen, ezt is írtam, és ez nem más, mint amit máshol írtam. Ha a társadalom meggyengül, akkor egy külső támadás már sokkal könnyebben végez vele. Mint mondjuk az AIDS - senki sem a HIV-be pusztul bele, hanem valami banális fertőzésbe, vagy szarkómába stb. A rákbetegek jó részét is szívinfarktus viszi el vagy tüdőgyulladás, tehát a legyengült szervezet már nem tud védekezni, ha az alapbetegségen túl más is megtámadja.

„Azon valóban nem változtat, de máris egyértelmű, hogy nem arról volt szó, hogy egy fejletlen állam legyőzte a fejlettet.”
A vietnami háborúban nem arról van szó, hogy Vietnam legyőzte volna az USA-t, mert az USA most is USA, nem Great Vietnam. Csak arról volt szó, hogy az USA nem bírta legyőzni Vietnamot. De Vietnamnak nem állt szándékában legyőzni az USA-t.

„Tehát akár honnan nézzük, mindenképp a nép elnyomása okozza a vereséget? A másik oldalon, akár Vietnamot, akár a Szovjetuniót nézzük nem volt (nagyobb) elnyomás?”
Vietnamban a saját hazájukat védték a betolakodók ellen, ez erkölcsileg mindig fölényt jelent. A nagy honvédő háború sikere is arra épült, hogy nagy honvédő háború volt és nem támadó. A görögök is védekeztek, Eger védői is védekeztek. A védőnek mindig sokkal több a veszítenivalója, mint a támadónak, ezért elszántabb. De, ha már annyira elfásultak egy állam lakói, hogy egyáltalán nem lojálisak az állammal, akkor könnyebben elfoglalhatók. Pl. a római birodalom. vagy mint Mohácsnál Magyarország. A pápai követ előtte azt írta, hogy ha Magyarországot meg lehetne menteni három forintért, nem lenne senki, aki azt a három forintot összeadná. Totálisan elveszett a belső kohézió, a magyarok egymást támadták, magában az országban volt szörnyű zűrzavar, amit aztán könnyedén kihasznált a török. mult-kor.hu/cikk.php?id=5564 – érdekes elolvasni, hogy egy német milyennek látott minket Mohácsnál.

„Az egy dolog, hogy az USÁval mi történik, ez nem változtat a történelmen.”
Szerintem változtat, méghozzá nagyon sokat.

„Többet említettem én ennél, csak nem akartál reagálni...”
Mit? Nem emlékszem.

„Eriduban, Urukban, Urban, Larszában és Lagasban, amelyek egyike sem sivatagos területen feküdt (ma már igen, mert a tenger "beljebb vándorolt"). És azt hiszem ez a lényeg.”
Az egy dolog, hogy mocsaras terülten voltak, az meg egy másik dolog, hogy nem esett az eső. Nem sivatagos területről írtam, hanem sivatagi éghajlatról. Ami azt jelenti, hogy a nagy földi légkörzésben ezen a területen leszálló légmozgások vannak, amikből nem esik eső. Tehát az Egyenlítőnél felszáll a levegő, és sok csapadék esik; itt meg leszáll a levegő és nem esik csapadék. Az éghajlat sivatagi. Attól függetlenül a folyók környéke lehet mocsaras, de az éghajlat sivatagi, száraz, az évi csapadék mennyisége nagyon kevés.
Jelenleg a területen leginkább juhokat tartanak a száraz, sovány legelőkön. Nem azért, mert az utóbbi évezredekben kiszáradt a korábbi paradicsomi táj, hanem azért, mert ezen a területen ez éri meg. Tök fölösleges erőlködni azzal, amivel az ókorban erőlködtek. Egyszerűen nem éri meg. Meg lehet csinálni, csak minek? Már írtam, hogy több területről is, pl. Angkor vidékéről elköltöztek a népek, amikor a terület kiszáradt. Ha nincs csapadék, akkor vagy alkalmazkodom ahhoz, hogy itt nem esik az eső, és beérem kevéssel, vagy keresek egy termékenyebb helyet, és csak a legvégső esetben maradok, és gyötröm halálra magamat azzal, hogy pótoljam azt, ami máshol adott, itt meg nem.
Az ókorban még viszonylag kevés ember élt a földön ahhoz, hogy az itt élő emberek mindenképpen kénytelenek legyenek ilyen rabszolgamunkára. Ez nem volt elkerülhetetlen, de ők valamiért így döntöttek, és ennek a döntésnek a következménye lett az a civilizáció, amit ismerünk. Ha nem így döntenek, akkor most egészen más lenne a világ, hogy milyen, arról csak sejtéseim vannak.

„Akkor meg a földesúr szabályozott mindent, és akármerre mentek ezek a "szabad" emberek, mindig egy földesúr területére tévedtek...”
És most? Még gallyat vagy mohát sem gyűjthetsz az erdőben, gombából egy kiló a maximum, miközben a képviselők útdíjat sem akarnak együtt fizetni a pórnéppel, és a közmunkás javítja a képviselő kocsiját és közmunkások művelik a képviselő úr dinnyeföldjét. De még a szomszédunk házát is annak az állami vállalat munkásai építették (vállalati munkaruhában), ahol a szomszéd góré volt. Orbán veje kiirtott egy természetvédelmi erdőt, és akkor mi van? Te szabad ember vagy, jogilag egyenlő, meg minden. Rómában is évszázadokig köztársaságnak hívták a császárságot.

Barbaarb 2014.12.17. 07:09:58

"Igen, ezt is írtam, és ez nem más, mint amit máshol írtam. Ha a társadalom meggyengül, akkor egy külső támadás már sokkal könnyebben végez vele."

Akkor már tudod, hogy a Római Birodalmat nem egyszerűen a technikailag fejletlen barbárok győzték le.
Ellenben amikor Nagy Sándor porrá zúzta Perzsiát, akkor Perzsia egy virágzó birodalom volt, csak volt egy hadászatilag képzettebb vezetővel megáldott nép. Egy nemzet leigázásának nem csak az lehet az oka, hogy belülről megette magát, hanem egyszerűen jön egy erősebb nép és leigázza. Sőt sok nemzet éppen amiatt tűnt el, hogy nem volt eléggé központosított, így eléggé fejlett.

"Csak arról volt szó, hogy az USA nem bírta legyőzni Vietnamot. De Vietnamnak nem állt szándékában legyőzni az USA-t. "

Hiába csűröd-csavarod, a lényegen nem változtat, a háború kimenetelét Vietnam nem csak magának köszönheti. Egyébként meg igenis legyőzte az USA-t abban a háborúban, az mindegy, hogy mi volt ennek a háborúnak a helyszíne. Az angolok is legyőzték a franciákat Észak-Amerikában.

"Vietnamban a saját hazájukat védték a betolakodók ellen, ez erkölcsileg mindig fölényt jelent."

Akkor nem a szabadságuknak volt köszönhető ez a győzelem? :)
Megjegyzem nem, elsősorban a szovjeteknek.
Egyébként meg, ha mindig olyan nagy fölényt jelent ez, akkor Perzsia miért nem tudta megvédeni magát a legalább ugyanannyira központosított görögökkel szemben?

"Szerintem változtat, méghozzá nagyon sokat."

Az USA mai problémáitól megváltozik a korábbi történelem? Aligha.

"Mit? Nem emlékszem."

Akkor vissza is olvashatsz, de említettem például azt, hogy az esős területeken bizony árvizek is lenni szoktak, ami sokkal rosszabb, mint a folyók menti szárazság.

"Az egy dolog, hogy mocsaras terülten voltak, az meg egy másik dolog, hogy nem esett az eső."

És ha nem esett az eső, mitől volt mocsaras? A tengertől? Tán sós vízben emelkedtek fel? :D

"Nem sivatagos területről írtam, hanem sivatagi éghajlatról. Ami azt jelenti, hogy a nagy földi légkörzésben ezen a területen leszálló légmozgások vannak, amikből nem esik eső..."

Ez lényegtelen, ugyanis az államok kialakulását akartad ezzel magyarázni, de mint láthatjuk az első államok pont nem ilyen helyen alakultak ki. És én nem is akarok semmi mást mondani, mint hogy az erre épített elméleted ezért nem áll meg.

"És most?"

Ne terelj! Nézd meg mire írtam ezt, és gondolkodj el miben érinti ez az elméletedet!

don Fefinho · http://bunkonyilas.blog.hu/ 2014.12.18. 00:59:33

@Barbaarb:

Nekem még az ugrott be, hogy a görög egy ugyan sok városállamból álló, de etnikailag mégiscsak egységes tömb volt, míg a perzsáknál gyakorlatilag egy össze-vissza keveredett lakosságú túlterjeszkedett gyarmatbirodalomról beszélünk.

don Fefinho · http://bunkonyilas.blog.hu/ 2014.12.18. 01:00:05

@don Fefinho: (most itt görög alatt nyilván a makedónokat is értettem)

annamanna 2014.12.18. 02:32:12

@Barbaarb: „egyszerűen jön egy erősebb nép és leigázza.”
De miért volt erősebb? Makedónia nagy Sándor előtt elég fejletlen terület volt. TEHÁT, ebből következően az emberi minősége még nem volt olyan roncsolt. A nép akkor erősebb, ha a nép erősebb, ugyebár :) Úgy látom, ebben egyetértünk.

„Sőt sok nemzet éppen amiatt tűnt el, hogy nem volt eléggé központosított, így eléggé fejlett.”
Melyik az a sok nemzet?
Ha a törzsekre gondolsz, amiket államok leigáztak, azok azért tűntek el, mert a törzsben nincs olyan elvonás és kizsákmányolás (tehát KÖZPONTOSÍTÁS), mint egy államban, emiatt technikailag, hadászatilag, katonailag mindenképpen gyengébb, mint egy állam. Ld. indiánok kontra európaiak.
Egyébiránt a németek nagyon sokáig mintegy 300 apró hercegecskére osztva éltek. A 19. sz. második felében egyesítette őket Poroszország, ami valóban erősebb ÁLLAMOT (nem erősebb nemzetet) eredményezett, és két világháborút!!! Ami után az eredetileg szorgos németek Európa leghedonistább nemzetévé váltak, ott születik a legkevesebb gyerek, iszonyat sok a bevándorló és a németek fogynak, mint az olvadó hó. Az erős ÁLLAM egyáltalán nem biztosítja a nemzet túlélését.
Az olaszok szintén sok kis államocskára tagoltan éltek, őket is csak a 19. sz. második felében egyesítette II. Viktor Immánuel. Nincs kedvem elolvasni, de folyton háborúskodott hu.wikipedia.org/wiki/II._Viktor_Em%C3%A1nuel_olasz_kir%C3%A1ly Erre lett jó az olasz egység. A háborúra. A világháborúkban is igen aktív szerep jutott az olaszoknak.
Jelenleg Olaszország is tele van bevándorlóval, akiket utálnak, de ennek ellenére még több millió kelet-európai nőre is igényt tartanak. Igencsak elgondolkoztató, hogy vajon miért. mandiner.hu/cikk/20141029_stefano_bottoni
„A németek, ha megtehetnék, elvinnék innen az összes mérnököt és orvost. Hiába kapunk némi pénzt az EU-ból – egyébként egyáltalán nem olyan óriási összeg, mint aminek tűnik –, ha ennek fejében kemény ellenszolgáltatásokat várnak, például elősegített migrációt.

Különbséget tudnak tenni a nyugati politikusok, illetve a nyugati közvélemény Európán kívülről, illetve Európán belülről érkező bevándorló között?

Az európai elit egyik informális projektje, hogy Kelet-Európából kell elszívni a képzett munkaerőt. Itt nincsenek muszlimok, a kelet-európaiak nem nagyon foglalkoznak nagypolitikával, dolgosak, alkalmazkodók és nem jelentenek nemzetbiztonsági veszélyt.

És a hétköznapi emberek is így gondolják?

Csak Olaszországban több, mint egymillió külföldi – egészen pontosan kelet-európai – nő él, akik öregeket gondoznak, és becslések szerint még néhány millióra lehet szükség a következő 5-10 évben, mivel akkor éri el az öregedés az 1945 utáni nagy generációt. A „badante” (az időseket saját otthonában ápoló hölgy) szorgosan dolgozik, megkapja a maga 1000-1500 euróját, és együtt él a családdal – ami jó neki is, a családnak is, hiszen az állam nem tudja ellátni az öregeket. (…)
A kelet-európai munkaerő megbízható, irányítható, nem elég tudatos. Abban nem reménykedhetünk, hogy majd a nyugati politikusok a homlokukra csapnak, és felkiáltanak: hú, ezek a társadalmak ott, keleten, kiürülnek! Ez a mi bajunk marad, ők abban érdekeltek, hogy minél többen nyugatra menjenek innen. Ránk van szükségük, nem az afrikai tömegekre.”

Az erős állam nem teremt erős nemzetet.
Gondolj Magyarországra – Mátyás állama az egyik legerősebb volt Európában. Alighogy sikerült eltenni láb alól, minden pillanatok alatt szétesett, amit összeerőltetett. És az ország a hódítók martalékává vált.
Ha az egyes kisemberek nem lettek volna meggyengítve az „erős állam” miatt, akkor könnyen lehet, hogy megnehezítették volna a török dolgát. Kőszeg így is elképesztően kitartott, pedig csak 28 huszár, 10 nehézlovas és 8 gyalogos katona szolgált benne. Szulejmán 80-120 ezer főre tehető serege nem bírta elfoglalni három heti ostrom után sem. Azért ez mégiscsak igen különös.
Szóval az emberi erőforrás, az emberi tartás, gerinc, bátorság, találékonyság, kurázsi stb mindenféleképpen a legfontosabb erőforrás egy ország számára, ezzel semmi más nem vethető össze.

„Akkor nem a szabadságuknak volt köszönhető ez a győzelem? :)”
Milyen szabadságról beszélsz?
Az államtól azok az emberek lehetnek szabadok, akik nem államban élnek. Minden állam elnyomó, ahol állam van, ott elnyomás is van.
A vietnamiak motiváltak voltak, az amcsik meg nem.
Azért jellemző az emberi ostobaságra Forrest Gump kapitányának alakja, aki, miután levágják a lábát, még nekiállt az Istent szidni, hogy az Isten hogy engedhette meg, hogy neki le legyen vágva a lába. Amerika már akkor is csupa kretént termelt ki.
És ezt nem az istenhitre értem, hanem arra a bődületes tökfejségre, ami nem képes átgondolni azt, hogy vajon az Isten miért engedte meg, hogy ő Vietnamban gyerekeket dobáljon napalmmal? Az ugye nem baj? A szétégett gyerekek miatt nem szidja az Istent? És vajon megkérdezte előtte az Istent, hogy akarja-e azt, hogy elmenjen a háborúba?

annamanna 2014.12.18. 02:32:51

(folyt.) Az Istent csak a hülyék nézik hülyének.

„Egyébként meg, ha mindig olyan nagy fölényt jelent ez, akkor Perzsia miért nem tudta megvédeni magát a legalább ugyanannyira központosított görögökkel szemben?”
Nem jelent mindig nagy fölényt. A görögök pedig hasonlóan jártak, mint a németek – sokáig nagyon széttagoltan éltek, aztán amikor egyesítették őket, akkor hirtelen nagyon erőssé váltak. Aztán pedig belesüppedtek a hedóniába.
Perzsia egy szörnyű nagy világbirodalom volt, amit már alig lehet irányítani.

„Az USA mai problémáitól megváltozik a korábbi történelem? Aligha.”
Te a múlt megváltoztatására gondoltál? Én a jövőre. Vagy az emberiségnek már nincs is jövőbeli történelme?

„az esős területeken bizony árvizek is lenni szoktak, ami sokkal rosszabb, mint a folyók menti szárazság.”
Európában az árvizek nem okoztak olyan mérhetetlen katasztrófát, mint a monszunövezetben. Például a Tisza vízszintje a szabályozás előtt árvíz esetén 1 m-rel emelkedett meg, ami szépen szétterült az ártérben és pár hónap alatt felszáradt. Most a gátak miatt akár 8 m-rel is magasabb egy áradó folyó vízszintje, és ha azon áttör, akkor nagyon pusztító tud lenni. Régen az emberek nem voltak olyan hülyék, hogy ártérbe építkezzenek, és a folyók vízszintjét ún. fokgazdálkodással szabályozták.
A monszunesők miatti sárlavinák, amik több ezer embert is elsodorhatnak, Európában nem voltak jellemzők. A hegyekről lezúduló áradást régen megfékezték az erdőségek, amiket sajnos a 20. sz-ban tarvágással nagyon megritkítottak. Pontosabban nálunk már a Habsburg-időszakban nekiestek az erdőknek és a gyümölcsösöknek, nyilván csupa állami jószándékból.

„És ha nem esett az eső, mitől volt mocsaras? A tengertől? Tán sós vízben emelkedtek fel? :D”
Az alföldi folyóknak alig van esése, ezért lassúak és hordalékosak, azaz lerakják a hordalékukat. Kanyargósak és mocsarasok lesznek tőle, mint a Tisza. A Duna mellett a Gemenci erdő maradt meg elég mocsaras területnek.
A mocsarak létrejöttét nyilván az is segíti, ha a talaj agyagos, tehát vízzáró, és így a víz lefelé sem tud elszivárogni.
Mivel az agyagos talaj kifejezetten kötött, nehezen művelhető, így természetes, hogy leginkább a felázott, mocsaras területeit próbálják művelés alá vonni. Az nyilván elég termékeny is, tehát bőséges terméshozamot adhat, sokkal termékenyebb, mint egy homokos talaj.

„Ez lényegtelen, ugyanis az államok kialakulását akartad ezzel magyarázni, de mint láthatjuk az első államok pont nem ilyen helyen alakultak ki.”
Sajnálom, de igen, ilyen helyen alakult ki. Irak éghajlata sivatagi, az első ismert államok Irak területén jöttek létre.
www.mozaweb.hu/Lecke-FOL-Foldrajz_9-A_forro_tropusi_ovezet_II_III_Az_atmeneti_es_a_teritoi_ov_a_monszun_videk-100151 Konkrétan ez a mondat említi: „A Níluson, az Eufráteszen duzzasztógátak emelésével, víztárolókkal igyekeznek biztosítani az öntözővizet. Az öntözés következtében az erős párologtatás miatt a talajból felfelé mozog a víz, ezért a magával hozott nátriumsók a felszínen kiválva szikesedést okoznak (pl. Mezopotámiai-alföld, Egyiptom).”
Ehhez hasonló próbálkozások most is vannak, ötletek a Hold meg a Mars kolonizálására. Talán meg lehet csinálni – de minek?
Énszerintem azok, akik az első sivatagi államot létrehozták Mezopotámiában, kőkemény hódítók voltak, eleve rabszolgákkal végeztettek minden nehéz munkát, meg összevissza raboltak, amit és ahonnan csak tudtak. Szerintem először volt az erőszakosság, és utána következett a fejlődés, mert szerintem ez az egész hajcihőt erőszak nélkül elkezdeni sem lehetett. Nekem úgy tűnik, mintha az első államalapítók önkéntes börtönbe zárták volna magukat a sivatagban. Mintha csak itt érezték volna magukat biztonságban, és őrült módon fegyverkeztek.
Ez nekem persze tökéletesen összepasszol Káin sztorijával, aki elfutott az Isten színe elől, noha senki sem üldözte, mert félt, hogy bárki megölheti (noha direkt le lett védve), és várost alapított ND földjén, ami a DN kertjének inverze (az eredeti írásmódban nem voltak magánhangzók, nem lehet tudni, eredetileg hogy hangzott, csak hogy a két terület neve egymás fordítottja. Ha a DN édeni, akkor ND nyilván sivatagos hely). Ez „csak” egy történet, ugye, de nekem eléggé passzol ahhoz, hogy az első mezopotámiai államok sivatagi éghajlaton jöttek létre. Na meg a tudás fája, azaz az emberiséget megrontó tudás… a történelmi ismereteink és a bibliai sztori együtt egy nagyon szép, egymást kiegészítő történetet adnak ki. De mindez természetesen a bibliai „mitológia” nélkül is, önmagában is érdekes.

annamanna 2014.12.18. 04:05:55

@: „A nők egyébként, ha nincsenek alárendelve, szerintem épp azért nem akarnak uralkodni a férfiakon, mert "szexuálisan" (itt nem csak szó szerint a szexet értem ez alatt, majd egyszer talán összefoglalom) kevésbé kiszolgáltatottak nekik.”
Bár nem erre válasz, de eszembe jutott, hogy a régebbi korokban egy közrendű fiú, ha felnőtt, pontosan tudta, hogy ezek után segítség nélkül kell boldogulnia, egyedül kell megállnia a lábán, senki nem fogja istápolni. Ha feleséget keresett, elsődleges szempontként azt nézte, hogy a választottja ne tegye őt tönkre, inkább segítőtársa legyen. A többi (értsd szexuális megfelelés) majd kialakul.
Ma a szexuális érettségtől számítva a legtöbb fiatal még legalább 10 évig a szüleivel él, eltartottként. Tehát a szexuális életet eltartottként kezdi meg, emiatt a párválasztás során eszébe sem jut a munkabírás, megbízhatóság, elsődleges szempontja a szex. Mire 10 évvel később önállósodik, ehhez úgy hozzászokik, hogy továbbra is elsődlegesen szexpartnert keres, bármiféle felelősségvállalás nélkül.
Tehát a régi időben az elsődleges választási szempont, amit jól megnéztek, a munkabírás és szorgalom volt, és a szexet zsákbamacskaként kezelték. Ma pont fordítva – amit alaposan kitanulmányoznak előre, az a szex, és a megbízhatóság a lutri.
A nők passzivitását már a jin-yang elmélet is tárgyalja, ez tehát nem újdonság. A híres szimbólum azt sugallja, hogy a jinnek is tartalmaznia kell valamennyi yangot és fordítva, ahhoz, hogy együtt tudjanak működni. Tehát a jinnek aktívabbnak kell lennie annál, mint amennyire magától kedve lenne rá. A yangnak pedig békésebbnek, mint amennyire magától lenne.
De melyik kezdjen idomulni a másikhoz? Szerintem a nőnek kell kezdenie, mert ő a simulékonyabb. Tehát a nőnek kell először megfegyelmeznie magát, erőt vennie magán, aktívabbnak lennie.
Ha ezt nem teszi, hanem passzív marad, annak következtében a férfi sem fegyelmezi meg az agresszióját. Az általam leírt két párnál ez a következőt jelenti. A z ötgyerekes férfi azt mondta, hogy ő munka közben gyakran ingerült, dühös, feszült (nyilván pörög benne az adrenalin); és amikor hazaér, mindig azzal szembesül, hogy a felesége békésebb nála; mosolygós, vidám, örül, és ez neki JÓ. Otthon ehhez alkalmazkodik ő is, tehát a felesége lazább, oldottabb, derűsebb hangulata kioldja benne azt a feszültséget, ami napközben összegyűlt benne.
A másik férfi azt mondta, már volt rá példa, hogy megütötte az élettársát. És elkezdett inni, kocsmába jár. Pedig diplomás ember, többet lehetne kinézni belőle, mint a kocsmázást.
Más esetet is tudok, amikor egy csöndes, visszahúzódó „Nyúlbélát” sikerült üvöltő vadállattá hergelni. A nő sokszor szó szerint vadító tud lenni.
De még ennél is többről van szó. Nem pusztán a férfi lehet agresszívabb a nő hatására, hanem maga a nő is bevadul, ha fegyelmezetlen.
Láttam már olyan négy gyerekes anyukát, aki ütötte, rúgta, köpködte a gyerekeit, és azt állította magáról, hogy ő egy „méhkirálynő”, aki semmi máshoz nem ért, mint a szüléshez (tehát rossz volt az önértékelése is). Nem azt mondom, hogy Dobrev Klárának igaza volt, amikor a dolgozó anyákról beszélt, mert finoman szólva is „túltolta”, és szörnyen megalázó, gonoszkodó szöveget nyomott. De az sajnos önmagában igaz, hogy az anya eltunyulása nem tesz jót a gyereknek.
A „luxusnő”, akiről meséltem, azt a hajmeresztő ötletet találta ki, hogy kimegy az USA-ba a tinédzser lányával, a lány majd éjszakai bárokban táncol, és ebből élnek. Döbbenetes, hogy tud ennyire gátlástalan lenni? (Szerencsére nem csinálta meg).
Ahhoz, hogy a nő betartsa MÁSOK határait, először is önkontrollt kell tanulnia. Csak akkor tudom tisztelni mások határait, ha ismerem a saját határaimat.
Akik nincsenek tisztában a maguk teljesítményével, azok mások teljesítőképességével sincsenek tisztában, és gyakran túlterhelnek másokat (pl. a kormány szerint a közmunkások 47 ezer forintból meg tudnak élni). A másik kihasználása is agresszió.
A húgom legjobb barátnője 16-17 éves korukban minden délutánját nálunk töltötte. Elfeküdt a díványon, még ülni is lusta volt. A középiskolát se fejezte be. Nagyon szép lány. Összeállt egy apja korabeli pasival, mert annak már biztos egzisztenciája van. Időnként voltak köztük csúnya jelenetek, sokat marakodtak (mily meglepő). Most váltani fog – egy nős pasit vett rá, hogy váljon el miatta (két gyerek is van már). Pontosan ehhez vezet a passzivitás. Annak az árát valaki megfizeti.
A gyerek „kiárusítása”, a házasságtörés és egyéb dolgok már megközelítik a bűncselekmény kategóriát (régen házasságtörésért kövezés járt), még akkor is, ha olyan tüneményesen aranyos nők követik el, akikre lehetetlen haragudni. Tehát ha a nő megmarad a maga „természetes nőiességében”, kiéli a maga természetét és elnyeli a passzivitás, annak előbb-utóbb súlyos következménye lesz. Annak az árát valaki megfizeti.

Barbaarb 2014.12.18. 07:43:18

@don Fefinho:

Igen, egy ilyen birodalmat tartósan fenntartani nehéz, viszont elég hosszan sikerült nekik, amit egyszer csak úgy elvert egy olyan hódító, aki sok egyéb nemzetet is leigázott.

Barbaarb 2014.12.18. 08:12:57

@annamanna:

Az a nép is egy ősi nép volt már akkor is, mindössze egy erős kezű uralkodó kellett ehhez. Egyetlen emberen múlott ez, nem az alattvalóin. Miután meghalt szét is hullott az a birodalom is.

"Ha a törzsekre gondolsz, amiket államok leigáztak, azok azért tűntek el, mert a törzsben nincs olyan elvonás és kizsákmányolás (tehát KÖZPONTOSÍTÁS), mint egy államban, emiatt technikailag, hadászatilag, katonailag mindenképpen gyengébb, mint egy állam."

Nem ezt írtam én is? De. Te akartál azzal érvelni, hogy hány esetben technikailag fejletlenebb népek győztek amiatt, hogy nem volt annyira központosított. Csak egyik sem igazán állta meg a helyét.

"Milyen szabadságról beszélsz?
Az államtól azok az emberek lehetnek szabadok, akik nem államban élnek. Minden állam elnyomó, ahol állam van, ott elnyomás is van."

Na de te magad hoztad fel példaként arra, hogy egy kevésbé elnyomott nép győzte le a jobban elnyomót. :)

"Nem jelent mindig nagy fölényt."

Örülök, hogy ezt tisztáztuk. :)

"Perzsia egy szörnyű nagy világbirodalom volt, amit már alig lehet irányítani.

Perzsia ekkor már régóta virágzott hasonló kiterjedtséggel, és ha nem jön Nagy Sándor vélhetően sokáig virágzott volna még, hiszen semmilyen más nép nem okozott nekik gondot csak az, amelyik más népeket is leigázott.

"Te a múlt megváltoztatására gondoltál?"

Igen, arra gondoltam, mert a mai USA-val kezdtél példálózni, amikor a már megtörténtekről beszéltünk. Az, hogy az USA milyen politikát folytat, mi lesz a várható eredménye, egy másik téma, amiben egyébként lehet, hogy nagyrészt egyet is értenénk.

"Például a Tisza vízszintje a szabályozás előtt árvíz esetén 1 m-rel emelkedett meg, ami szépen szétterült az ártérben és pár hónap alatt felszáradt."

Igen, csakhogy akkor épp a szabályozatlanság miatt nagyobb területet hálózott be, így az 1m emelkedés sokkal nagyobb területet öntött el, mint ma egy 1m-es emelkedés. És nem felejtsük el, hogy akkor még esősebb volt Európa.

"lerakják a hordalékukat. Kanyargósak és mocsarasok lesznek tőle"

Igen, viszont Mezopotámia esetében erről szó sincs, ugyanis ugyanazokról a folyókról van szó, és semmivel sem szabálytalanabbak ott, mint máshol. Egyszerűen a tenger közelsége más éghajlatot eredményez. Nem meglepő módon a világon mindenütt úgy van, hogy a tenger közelsége csapadékosságot eredményez (Britannia, Portugália, Norvégia, USA keleti és nyugati partja, az Andok nyugati oldala, Japán, egész Indokína és Óceánia, de még a Szahara partvidéke is, mint Szenegál, Marokkó, stb.).

"Sajnálom, de igen, ilyen helyen alakult ki. Irak éghajlata sivatagi, az első ismert államok Irak területén jöttek létre. "

Irak éghajlata ma túlnyomórész sivatagi, nagyobb részt az ókorban is az volt, azonban a legelső államok, amelyeket felsoroltam, nem meglepő módon épp azon a kis részen alakultak ki, ahol nem sivatag volt, hanem mocsaras vidék (illetve a kettő között nyilván volt átmenet is). Ez egyébként nem csak Irak területére esik, hanem Kuvaitéra és Iránéra is.

Egyébként is furcsa gondolatmenet, hogy az államosodás, így a civilizáció először olyan helyeken alakul ki, ahol nehezebb megélni, ezért könnyebb elnyomni, majd később mégis olyan államok(!) érnek el a fejlődés csúcsára, ahol könnyebb megélni, nehezebb elnyomni. Ráadásul épp államként tudtak azok is csak felemelkedni, sőt minél inkább központosított volt, annál magasabbra. Láthatjuk ezt a német és olasz egységben, de a Római Birodalom is így alakult, majd amikor liberálisabb lett, akkor összeomlott.

[ ] 2014.12.18. 09:00:45

@annamanna: Az ösztrogénszintet szerintem nem lehet ilyen könnyen bemérni. Vannak mérhető, külső jegyei, de összetettebb a dolog. Én nem mernék ránézésre tippelgetni, legalábbis ennyire biztosan nem. Pl sok „fiús” nőt is feminimnek gondolnak, holott ösztrogénhiányosak, ám kevés bennük a tesztoszteron is.

A két nőről: szerintem beteg az egyik. Nekem ég és föld a kettő. A két férfi pláne.

„az ideális nő az, akinek teljes uralma van a saját élete fölött. (… ) és ne azzal töltse az idejét, hogy a férfira vár”

Ezzel egyetértek.

„Mert alapvetően a nők szerintem meglehetősen passzívak, alkalmazkodóak, a másik viselkedéséhez igyekeznek idomulni, a kommunikációra nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint a konkrét cselekvésre”

Ezzel már kevésbé. Nem alkalmazkodóbbak a nők, mint a férfiak lennének, ha ilyesmit várnak tőlük. Legföljebb más téren és máshogyan. A nőben talán nagyobb az „önuralom” (egy helyben ülés, koncentrálás), a férfi meg erő és rangsor által „beidomíthatóbb”. Nyilván ez nem pontos fogalomhasználat.

„Egyszerre sok dologra is tudnak figyelni”

Ebből nem következik, hogy kapkodni fog valaki. :)

Amit általánosságban fejtegetsz a függő személyiségről, abban egyezik a véleményünk.

„Ellenben minél dolgosabbak, szorgosabbak a nők, annál fegyelmezettebbek a férfiak is.”

Folyton ugyanazon témák körül pörögsz. Számtalan ellenpéldát tudnék rá hozni, hogy nagyon szorgos, simulékony, fegyelmezett nő mellett a férj hereként viselkedik, hanyag, tunya, agresszív. Ahogy sok lusta nő mellett szorgalmas, tisztességes, rendes a férj.

„És ha már választani kell, akkor én azt mondom, hogy alapvetően nem a férfiak fegyelmezettsége teszi szorgossá a nőket, hanem a nők szorgossága teszi fegyelmezettekké a férfiakat.”

Értelek. Én meg továbbra is azt mondom, hogy mindenki elsősorban magáért felelős. :)

„A nők passzivitását már a jin-yang elmélet is tárgyalja, ez tehát nem újdonság.”

Ez- mint neve is mutatja- egy elmélet. Azt tárgyal, amit akar. Lehet hinni benne, de kétlem, hogy tényként kellene kezelni, mert hangzatos neve van.

„A híres szimbólum azt sugallja, hogy a jinnek is tartalmaznia kell valamennyi yangot és fordítva, ahhoz, hogy együtt tudjanak működni. Tehát a jinnek aktívabbnak kell lennie annál, mint amennyire magától kedve lenne rá. A yangnak pedig békésebbnek, mint amennyire magától lenne.”

Más megközelítés: az ábra a „külső” (nemek „külső” viszonya) és a „benső” (nemek „szexuális” viszonya) közötti eltérést szemlélteti. Udvarlás terén a férfinak kell aktívnak lennie, ő mozog, ő megy a nő után. Nemi szervek szempontjából viszont ez fordítva van.

„De melyik kezdjen idomulni a másikhoz? Szerintem a nőnek kell kezdenie, mert ő a simulékonyabb. Tehát a nőnek kell először megfegyelmeznie magát, erőt vennie magán, aktívabbnak lennie.
Ha ezt nem teszi, hanem passzív marad, annak következtében a férfi sem fegyelmezi meg az agresszióját.”

Paradoxon. Lehet e téren erősebb a nő, de akkor nem jól fejezed ki magad- ha valaki „idomul” egy agresszív, gyenge, kis önuralommal rendelkező emberhez, azzal nem megfékezi, hanem visszaigazolja annak agresszióját.

„Más esetet is tudok, amikor egy csöndes, visszahúzódó „Nyúlbélát” sikerült üvöltő vadállattá hergelni.”

Megint magában kell keresnie a felelősséget. Az önuralom hiánya. Erős embert nem lehet üvöltő vadállattá hergelni. Itt a visszahúzódás okaiba is érdemes belegondolnunk, talán nem az önfegyelem (ahhoz erő kell), inkább a gyávaság- ami viszont gyengeség. A gyenge, meghunyászkodó ember nálánál gyengébbekkel (ehhez néha elég az is, ha csak fizikailag erősebb) szemben gyakran válik üvöltöző vadállattá.

Érteni vélem, mit írsz, abban is egyetértek, hogy az erősebb fogja vissza magát, de az egészet nem úgy látom, ahogy nálad lecsapódik.

„De még ennél is többről van szó. Nem pusztán a férfi lehet agresszívabb a nő hatására, hanem maga a nő is bevadul, ha fegyelmezetlen. „

Ez viszont teljesen pontos. Mindenki elsősorban a saját fegyelmezetlenségétől „vadul be”. Felesleges másokra fogni, vagy külső okokat keresni. Fegyelmezett ember fegyelmezetten kezeli a nehéz helyzeteket is.

[ ] 2014.12.18. 09:02:59

@annamanna: „Ahhoz, hogy a nő betartsa MÁSOK határait, először is önkontrollt kell tanulnia.”

Pontosan. Mint ahogyan mindenki másnak is. Ez nemfüggetlen, ha a férfinek eltűri a társadalom az önkontroll hiányát, ugyanoda vezet a dolog.

„A húgom legjobb barátnője 16-17 éves korukban minden délutánját nálunk töltötte. Elfeküdt a díványon, még ülni is lusta volt.”

Akartam már szólni, hogy felületesen vonsz le következtetéseket. Eszembe jutott, hogy régebben, ismerősöknél volt, hogy én is ledőltem a kanapéra, miközben beszélgettünk. Mivel akkortájt huzamosan előfordult, hogy napi 3-4 órákat tudtam aludni a meló miatt. (tudom, hogy nála nem ez volt a helyzet, az érvelésedre utaltam)

„Pontosan ehhez vezet a passzivitás. Annak az árát valaki megfizeti.”

Ebben egyetértünk. A legtöbb férfi mégis a nők passzivitásáért harcol.

„Tehát ha a nő megmarad a maga „természetes nőiességében”, kiéli a maga természetét és elnyeli a passzivitás…”

Mondom, szerintem a nők nem passzívak, sőt. Passzívak a férfiak lennének, mivel nekik egyetlen ösztönük hangsúlyos: a párzási ösztön. A nőknél meg ez az egy, amiben a nő megengedheti magának, hogy passzív legyen. Az utódgondozó, s az ebből fakadó „egzisztenciateremtő” ösztön egyenes úton késztetné aktivitásra, ezért nem háborognak és elégedetlenkednek a mosuo nők, akiknek egyedül kell eltartaniuk a gyerekeiket, s bizonyára ezért relatíve kicsi ennek ellenére is a gyermekhalandóság- holott az utóbbi időben úgy kellett rájuk kényszeríteni, hogy adassák be a védőoltásokat, illetve vegyék igénybe a rendszeres orvosi ellenőrzést.

don Fefinho · http://bunkonyilas.blog.hu/ 2014.12.19. 00:50:19

@: "Ahhoz, hogy a nő betartsa MÁSOK határait, először is önkontrollt kell tanulnia."

Dehiszen mások határai elnyomják a nőt! Az önkontroll pedig patriarchális porhintés, férfiprivilégium!
Csak ne akarja senki a nőt önkontrollra bírni! Meg ne szabjon a nőnek korlátokat senki!

annamanna 2014.12.19. 05:45:49

@: Ezt azért küldöm, amit a férfiak izmairól írtál: www.mindenegybenblog.hu/videok/ha-szereted-plushenko-t-akkor-ezt-a-videot
Biztosan fog tetszeni. A Bibliában is van hasonló:
„Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek! A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken; A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak. Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik; Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.” (147. zsoltár)

„Az ösztrogénszintet szerintem nem lehet ilyen könnyen bemérni. Vannak mérhető, külső jegyei, de összetettebb a dolog.”
Nem hormonszintre gondoltam, hanem valami alapvető viselkedési jellemzőre. Legyen példa Liptai Claudia, aki elég harsány és „kihíváskereső” nő. Ő inkább „életművész”, és ha párhuzamot keresek az mbti és Fisher rendszere között, akkor azt mondom, az ő jelleme inkább dopaminvezérelt. Ördög Nóra viszont finomabb, bájosabb, csöndesebb, passzívabb. Ő inkább idealista típusú, és ha ezt összehozom a Fisher-féle tipológiával, akkor azt mondom, ő inkább ösztrogén-vezérelt. Kálmán Olga a tesztoszteronos nők díszpéldánya, ehhez kétség sem fér. De ide tartozik Krizsó Szilvia, Morvai Krisztina, Ertsey Katalin stb is, akik egészen addig nők, amíg meg nem szólalnak. Akkor jobb, ha mindenki menekül, mert ezek a hölgyek nem könyörülnek. Ráadásul, mivel nők, szeretnek beszélni…. :) A szerotoninosoknak az mbti-ben a gondoskodók” felelnek meg. Ők jó szervezők, jó háziasszonyok, mintaszülők, mintaanyák. Jellegzetes képviselőjük talán Martha Stewart, Amerika háziasszonya.
Tehát – az idealisták vagy ösztrogénesek azok, akikbe egy életre bele lehet szeretni. Ők a romantikus királykisasszonyok. A gondoskodók vagy szerotoninosok azok, akiket jó feleségül venni, mert rájuk lehet bízni mindent. Az életművészek vagy dopaminosok marha jó szeretők. És ember legyen a talpán, aki be mer vállalni egy racionális tesztoszteronost. Persze ez így nevetséges meg sarkított, mert általában azért minden zsák megtalálja a maga foltját.

„Pl sok „fiús” nőt is feminimnek gondolnak, holott ösztrogénhiányosak, ám kevés bennük a tesztoszteron is.”
Ha a komolyan sportoló nőkre gondolsz, ők leginkább dopaminosok, tehát kihíváskereső életművészek. Ha olyan kis nebáncsvirágra, mint Winona Ryder, ő tipikus királylány, idealista ösztrogénes. Ha mondjuk Kate Middletonra, aki elég fiús képűre fogyasztotta magát, ő meg – a famíliájával együtt – nagyon durván tolja az életművészetet. Kicsit sem visszafogott szende királylány, hanem igazi bármit bevállalós. www.youtube.com/watch?v=l7_8IcD3oKg Náluk Vilmos a szende királylány. (Már a kinézetén is látszik szerintem az ösztrogén hangsúly, és a viselkedése is passzív, nem vezéralkat). Nem tudom, meddig húzzák együtt.

„A két nőről: szerintem beteg az egyik. Nekem ég és föld a kettő. A két férfi pláne.”
Hát persze hogy beteg. Ha a lustaság fájna, üvöltene a kíntól. Van egy ikertesója, először az omlott össze, az ismerősöm meg gyorsan követte a jó példát. Az ikertesója igyekezett összeszedni magát, leérettségizett, rendesen férjhez ment, dolgozik, és a lakása tiptop. Az ismerősöm meg, állítólag, ha a tesója eljön látogatóba, akkor leül a székre és végignézi, ahogy a nővére elmosogat helyette. Szerintem a piszok nagy verés, az hiányzik neki, attól kigyógyulna. Egyre gonoszabb és szemtelenebb, mert a pasija nem mer megszabadulni tőle. Ezek egypetéjű ikrek, ember hasonlóbb már nem lehet, mint ők. De az egyik megbecsüli magát, az életét, azt, aki körülötte van, a másik meg se magát, se másokat nem becsül meg, csak élősködik. (Természetesen sokkal kövérebb is lett az évek során, mint a tesója).
A két férfi nagyon hasonló mentalitású. Az egyiket nem használta ki a környezete, a másikat meg igen. Azt írta Salamon: „Ne add asszonyoknak a te erődet, és a te útaidat a királyok eltörlőinek.” A Biblia általában is sokat óv az élősdi nőktől, ez rendszeresen visszatérő témája. „A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;” A Bibliából úgy tűnik (nahát, micsoda meglepő közhely), hogy az élősködő nők a farkuknál fogják meg a férfiakat, aztán elszívják az életenergiájukat, akár a vámpírok.
Épp ezért a nők számára adott legfontosabb intelmek a szorgos munkára és alárendelődésre vonatkoznak. Pl: www.biblia.hu/biblia_k/k_20_31.htm
Tulajdonképpen mindegy, mit gondolsz erről, mindenki azt gondol, amit akar.

annamanna 2014.12.19. 05:46:46

(folyt.) Én egyetértek vele. Gyerekkorom óta rengeteg példáját láttam a női passzivitásnak. Először is legyen egy általános példa: a játszó gyerekek. A fiúk általában sokkal aktívabb, fizikailag megterhelőbb, nagyobb teret, több ügyességet igénylő, agresszívabb játékokat játszanak, mint a lányok, akik sokszor csak leülnek és babáznak, ennyi. Aztán később a barátnőzős időszakban is leülnek ide-oda és nevetgélnek, fecsegnek. Az iskolában leteszik őket egy székre és ottmaradnak. Ez nem fegyelmezettség, hanem passzivitás, de az iskola mégis pozitívan értékeli. Az öcsém egy időben igen szívesen leült az íróasztal a mellé. Délutánonként ráöntött egy adag olcsó kölnit és meggyújtotta. Remekül szórakozott. Mi másra való az íróasztal? Néha betört fejjel jött haza, vagy kiszerelt pár neoncsövet a suliban, a haverjával elkötötték a kocsit és órákig furikáztak, amíg csak árokba nem csúsztak stb. Amíg ő ilyeneket csinált, én fogtam egy könyvet a kezemben és olvastam, hangomat se lehetett hallani, semmi nevelési gondot nem okoztam. Amíg én segítettem a házimunkában, az öcsém„rosszalkodott”. Ha leoldódott a síléc a lábáról, akkor lecsúszott egy léccel. Én meg egy-két csúszás után úgy döntöttem, hogy síelni szörnyen veszélyes, soha többé. És ez így ment. Ha fordítva lett volna, most bizonyára szakállam lenne. Sokkal-sokkal-sokkal passzívabb voltam, pedig ugyanaz a nevelés, ugyanazok a szülők. A nyaralásokon még én is bámultam a család nőtagjait, hogy bírnak naphosszat semmit se csinálni. Elüldögéltek, elhevertek, cigiztek, fecsegtek, mosolyogtak, és az égvilágon semmit sem csináltak. De legalább kedvesek voltak. Legfeljebb kézimunkáztak. Persze én se maradtam le tőlük, mert az olvasásnál nehéz passzívabb szórakozást kitalálni. Azóta is rengeteg példáját láttam a nők passzivitásának. Pl. szerintem a kocsi nem annyira a státuszszimbólum miatt fontos egy nőnek, hanem a kényelem miatt. És általában is egy átlagos nő szinte mindenre képes a kényelemért. Az egyik legfontosabb cél, amit egy nő el akar érni, az a kényelem. Nagyon zokon veszik, vesszük a kényelmetlenséget. A „gyönge nő” egy világos kifejezés arra, hogy a nő kevesebb terhet bír el, kisebb teljesítményre képes. Mert alapvetően passzívabb.
Szerintem ez egy nagyon fontos kulcs a „női lélek” megértéséhez. És muszáj dolgozni rajta, mert önfegyelem nélkül olyanná válik egy nő, mint a mocsár, ami mindent elnyel.

„Ebből nem következik, hogy kapkodni fog valaki. :)”
Két szót mondok – Bridget Jones. Na az aztán kendőzetlenül őszinte megjelenítése egy tipikus női léleknek. Vagy ez a reklámfilmecske: www.youtube.com/watch?v=obETnoYHcBU Miközben rajzanak a fejében a tennivalók, addig már nem jut el, hogy az automatából kiszedje a ruhát. Inkább letottyan és teát iszik, széles mosollyal.

„Számtalan ellenpéldát tudnék rá hozni, hogy nagyon szorgos, simulékony, fegyelmezett nő mellett a férj hereként viselkedik, hanyag, tunya, agresszív. Ahogy sok lusta nő mellett szorgalmas, tisztességes, rendes a férj.”
Jó lett volna, ha legalább pár mondattal felvázolsz egy „skiccet”, de ha nem, akkor én leírok egy példát, mert abból érthetőbbé válik a motiváció. Először is adott egy elég bevállalós nő, aki sok egyéb között Amerikában gyereket szült egy indián származású pasinak. A fickót úgy bevágták börtönbe, hogy sose szabadul, a nő visszajött Magyarországra, itt eléggé hányódott, hol itt lakott, hol ott, hol ezzel, hol azzal. A fia most 18 éves, és tipikus amerikai tinédzsernek mondható: kövér és lusta. Naphosszat ül a számítógép mellett és játszik. Egyetlen haverja van, akivel néha együtt lóg; lányok nuku, a továbbtanulás nem érdekli. Ül a gép előtt és játszik, ennyi. Semmiféle kihívást nem vállal. Miért?
Apja indián, anyja kalandkereső. A szülők genetikájából egy minden lében két kanál rosszcsontnak kellett volna kijönnie. Miért tunya a fiú? Egyrészt, mert nincs előtte apai minta, csak egy anya. De ez még nem elég. Ami fontosabb, hogy olyan sok lelki megrázkódtatáson ment át, hogy takarékra kapcsolt. Valószínűleg enyhén depressziós, és valószínű az is, hogy alulműködik a pajzsmirigye; aminek az oka, hogy annyi stresszhormont termelt már a szervezete, hogy kimerült tőle. Pont így járnak a munkamániások is – addig stresszelik magukat, amíg a végén teljesen belassulnak. Ez nem egy normál állapot, komoly lelki okai vannak.
Megint belinkelem ezeket az írásokat:
krisztamami.wordpress.com/2014/03/05/fejlodes-forrasa-belso-nyugalom/
krisztamami.wordpress.com/2014/03/10/nyugalmat-akkor-talal-ha-nem-kell-a-kapcsolatert-kuzdenie/
krisztamami.wordpress.com/2014/02/03/elorelendito-jatek/
A többi cikket is jó lenne elolvasni, szerintem elég jól elmagyarázzák még egy felnőtt esetén is, hogy mi lehet az alapvető probléma.

annamanna 2014.12.19. 05:47:15

(folyt.) Ha az általad írtakat nézem, tehát hogy egy párkapcsolatról van szó, és nem a régi ántivilágban, tehát nem a dédimamira és annak a hites urára gondolsz, hanem most, a 21. sz-ban vannak rá példáid, akkor ez a felállás számomra most nem igazán hihető.
Az egyik nagymamám elég szorgalmas volt (legalábbis én annak ismertem meg), a férje meg egy alkoholista tulok. Csakhogy a nagymama sokáig eltartott volt, nem dolgozott, nem keresett pénzt, úgyhogy tűrt. Másrészt valószínűleg egy lánykori abortusz miatt ment hozzá ehhez a jóemberhez, mert akkoriban nála erkölcsösebbet már nem kaphatott. Még így is elválhatott volna, de jobban vonzotta a kényelem, mintsem az autonómia méltósága. Tehát kitartott és tűrt. Annyit elért, hogy a férje nem bántotta.
Ha a nő hoz egy szintet, amit a férfi látványosan nem értékel, akkor valószínűleg az egész kapcsolat nem őszinte, tehát magát a kapcsolatot már rég megette a fene (mint Diana és Károly esetében). Vagy valami más oka van, pl. hogy a férfiak általában leszarják a házimunkát, tehát a férfi lustasága csak a nő szempontja, a férfi elfoglalja magát, csak nem otthon.
A fordítottjára írtam példát. És az lesz belőle, hogy a lusta nő kikészíti a szorgalmas férfit, vagy minimum lehúzza magához. Az angol royal pereputtynál maradva – amíg Diana évi 200 prezentációt teljesített, Katalin csak havi 1-2 alkalmat vállal. És Vilmos látványosan eltunyul mellette. Az angoloknak a párocska lustasága böki a csőrét (főleg Kataliné). A lusta férfi nem valószínű, hogy lustábbá teszi a nőt, de a lusta nő tunyává, igénytelenné teheti a férfit is.

„Udvarlás terén a férfinak kell aktívnak lennie, ő mozog, ő megy a nő után.”
Hát nézd, szerintem az udvarlás egy iszonyú hülye és megtévesztő kifejezés, nekem a róka és a holló meséje jut eszembe róla, amikor a róka a sajtot akarta megszerezni, de nem a sajtot dicsérte, hanem a holló hangját.
A Biblia sem pozitív értelemben használja az „udvarol” kifejezést:
2Krón 10,8 De ő megvetette a vének tanácsát, a melyet néki tanácsoltak, és tanácsot tarta az ifjakkal, a kik ő vele nevekedtek volt fel és néki udvaroltak.
Jób 1,6 Lőn pedig egy napon, hogy eljövének az Istennek fiai, hogy udvaroljanak az Úr előtt; és eljöve a Sátán is közöttök.
Jób 2,1 Lőn pedig, hogy egy napon eljövének az Istennek fiai, hogy udvaroljanak az Úr előtt. Eljöve a Sátán is közöttök, hogy udvaroljon az Úr előtt.

Szerintem ennél jobb az „egymás megismerése”, „összebarátkozás”, vagy akár a Kis Herceg-féle „megszelídítés” kifejezés is. Mind sokkal őszintébb, igazabb, egyenesebb, egyenrangúbb. A nő nem királynő, akinek a nyalonc udvarol, és kifejezi alázatos hódolatát. Ez nem kábítás, nem játszma, ahol szerepeket játszanak és stratégiát követnek. Ha a szerelem nem olyan spontán és őszinte, mint a barátság, akkor megette a fene. Attól persze még lehet óvatos és lassú: „minden nap csak egy kicsit gyere közelebb”.
Ha meg nem szerelmen alapul az udvarlás, akkor meg azért fölösleges a kábítás: www.youtube.com/watch?v=INNBwKNFZ4I #t=01m57s
„A valóság csak show, nem kell ide szó, úgyse fogok soha megváltozni.” „Hát ezt kell csinálnie, more, mi, produkcióe, csaje, mi, ezt kell csinálnie.”

„Lehet e téren erősebb a nő, de akkor nem jól fejezed ki magad- ha valaki „idomul” egy agresszív, gyenge, kis önuralommal rendelkező emberhez, azzal nem megfékezi, hanem visszaigazolja annak agresszióját.”
Egészen konkrét példát meséltem el a vaduló középiskolás fiúkról, akik lecsillapodtak. Van más példám is az életemből, de nem húzom vele az időt. Itt nem visszaigazolásról van szó, hanem annak a fölismertetéséről, hogy felesleges a vadulás, azzal úgyse ér el semmit. Normálisan viselkedve viszont igen.
Sajnos elég sok megvadított férfi van, akiket már nagyon nehéz eltűrni és elviselni, de mindig van remény egy normálisabb kommunikációra.

„Erős embert nem lehet üvöltő vadállattá hergelni. Itt a visszahúzódás okaiba is érdemes belegondolnunk, talán nem az önfegyelem (ahhoz erő kell), inkább a gyávaság- ami viszont gyengeség. A gyenge, meghunyászkodó ember nálánál gyengébbekkel (ehhez néha elég az is, ha csak fizikailag erősebb) szemben gyakran válik üvöltöző vadállattá.”
Mi az, hogy erős férfi? Mi az, hogy erős nő? Nem ártana tisztázni a fogalmakat.
Szerintem erős férfi vagy nő konkrétan nincs, hanem lesz. És mi által? Gyakorlás által. Mi a gyakorlás? Edzés. Az erős férfi edzett férfi. Mi edzi meg? A próba.
Nagyon sok nő viszont nem próbát állít a férfi elé, hanem CSAPDÁT, amivel foglyul ejti. Mivel? Hízelgéssel, kábítással, flörtöléssel, hazudozással, szexszel, amivel megpróbálja függőségbe vonni, hogy kihasználhassa a maga számára a férfi energiáját. És azt mondja, nem tesz semmi rosszat, hiszen ez win-win játszma:
„Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.”
vagy itt hosszabban: www.biblia.hu/biblia_k/k_20_7.htm

annamanna 2014.12.19. 05:50:48

(folyt.) Az ilyen női viselkedés vadítja meg a férfit, hiszen hazug: www.youtube.com/watch?v=wHjBdggzh3o
„Ez a világ olyan világ, sokat ígér, keveset ád.”
www.youtube.com/watch?v=Lr2H5anzOR8

„Érteni vélem, mit írsz, abban is egyetértek, hogy az erősebb fogja vissza magát”
Úgy értem, hogy ha valaki a maga részéről betart bizonyos határokat, akkor joggal fogja elvárni a másiktól is, hogy betartsa azokat. És sokkal nagyobb az esélye arra, hogy képes a másikkal megértetni a határok fontosságát és azok tiszteletét, ha ő maga is tiszteli a határokat. Aki saját maga nem tiszteli a határokat, az mástól sem várhatja el azokat. Nem működik az, hogy „amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek”, meg „vizet prédikál, bort iszik”. Ez nem működik, mert „a hazug embert könnyebb utolérni, mint a sánta kutyát”. Csak az működik, hogy „amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten”. Meg „jótett helyébe jót várj”.

„Fegyelmezett ember fegyelmezetten kezeli a nehéz helyzeteket is.”
Fegyelmezett ember képes fegyelmezettségre tanítani másokat is. A fegyelmezetlen ember viszont nem képes erre, sőt másokat is igyekszik magával rántani a fegyelmezetlenségbe. Ld. Tizedes és a többiek. Akinek volt önuralma, az tudta a többieket is rábírni az önuralomra. Vagy a Sorstalanságban Citrom Bandi.

„Mivel akkortájt huzamosan előfordult, hogy napi 3-4 órákat tudtam aludni a meló miatt.”
Pontosan tudom, milyen az, amikor valaki napi 3-4 órákat alszik, éveken keresztül csináltam. A legnagyobb ostobaság volt, amit valaha is megtettem. Mert szolgalelkű voltam és fegyelmezetlen. Teljesen magába szippantott a külvilág elvárása, és mindent a külvilág kedvéért tettem – majdnem beledöglöttem, olyan izzadtságszagú volt az életem. És totálisan fegyelmezetlen. A szolgalelkűségnek semmi (vagy legalábbis nagyon kicsi) köze van az önfegyelemhez. Az önfegyelem az önismereten alapul, nem vár el külső jutalmat, önmagát jutalmazza. Akinek van önfegyelme, az ismeri és tiszteletben tartja a saját korlátait. Akinek nincs, az nincs tisztában sem önmaga, sem a külvilág határaival, korlátaival. Önmagával és a külvilággal szemben is perfekcionista, lehetetlen dolgokat követel és emiatt kimerül, szétesik, önmagában és a külvilágban is az entrópiát növeli.
Amióta közeledek egy bizonyos egyensúlyi állapothoz (sajnos még nagyon messze vagyok tőle), de máris észreveszem, hogy könnyebben mondok nemet értelmetlen, fölöslegesen fárasztó kéréseknek, és jobban beosztom az energiámat (még így se jól, sajnos, nagyon sok bajom van e téren). De már régóta nem szenvedek azzal, hogy „izzadtságszagú” az életem. Emiatt kevésbé vagyok kimerült, stresszes, szorongó, ingerült, dühös, és kevésbé izgat, hogy mit NEM csinálok meg (jól), inkább az érdekel, hogy mit csinálok meg (jól). Érzelmileg is kevésbé ráz meg olyasmi, ami korábban rettenetesen a hatalmába kerített és kiborított. Szóval kevesebb energiát pocsékolok olyasmire, amire pocsékolás volna energiát pocsékolni.

„A legtöbb férfi mégis a nők passzivitásáért harcol.”
Ezt nem értem.

„Passzívak a férfiak lennének, mivel nekik egyetlen ösztönük hangsúlyos: a párzási ösztön.”
Hát, ez nyilván nézőpont kérdése.

@Barbaarb: Bocs, majd írok, most egyelőre csak ezeket a linkeket küldöm:
www.origo.hu/tudomany/20141218-termeszeti-katasztrofak-2014-ben.html
hvg.hu/instant_tudomany/20141218_Egymillios_tomegsirra_bukkantak_Egyiptomb/
www.dailymail.co.uk/news/article-2878309/As-Prince-William-campaigns-save-endangered-species-relatives-different-approach.html
(a harmadik csak érdekesség, az uralkodó hatalom gyengülése és a külvilág tiszteletének növekedése közti érdekes párhuzamot mutatja).

annamanna 2014.12.19. 06:12:02

@Barbaarb: és @: pontosabban még gyorsan pár szó a kifáradásról, mert ez feljebb szóba került. Legalábbis nekem ez az egyik legfontosabb problémám, ami egész életemet végigkísérte.
www.youtube.com/watch?v=5eKwstypgZg
www.youtube.com/watch?v=-WBbp0oMsOM
Ez a két dal egyértelműen az államhoz köti az álmatlanságot, fáradtságot.
A régi világban az emberek sokkal többet aludtak, mint ma, akár napi 10-12 órát is.
Fizikailag sokkal jobban lefáradtak, mégis nyugodtabbak voltak.
vosatka.blog.hu/2014/11/04/tenyleg_menobbek_voltak_a_regiek - itt a 3. kép fölé az van írva: "A mai világban irigylésre méltó az az elégedettség, ami ezekről a férfiakról sugárzik."
Ahogy fejlődik a technikai civilizáció, úgy az élet könnyebbé és mégis zaklatottabbá válik, és különös módon egyre fáradtabbak és energiahiányosabbak leszünk.
Sőt, a Mátrixban is Morpheusnak hívják Mr. Anderson megmentőjét, aki a zaklatottá tevő és elnyomó civilizációból kihúzza a hőst.
De ezt csak röviden jegyzem meg, mert kapcsolódik a fentebbihez.

Barbaarb 2014.12.19. 09:22:16

@annamanna:

Amit írsz és linkelsz, az egy se vág igazán a témánkba. Igazából néhány egyszerű kérdésre adott válasszal eldönthető ez a kérdés:

1.
- Melyek voltak az első államok (mai ismereteink szerint)?
- Eridu, Ur, Uruk, Lagas, Larsza.

2.
- Milyen éghajlatú területen jöttek létre ezek az államok?
- Mocsaras, tengerparti vidéken.

3.
- Tehát nem sivatagin, vagyis nem is olyan helyen, ahol nehezebb lett volna az egyéni élet, mint máshol?
- Nem.

És kész, a kérdés eldöntve, az elméleted nem ül, annak ellenére, hogy voltak olyan példák, amire rá lehetne húzni, mint például Egyiptom, vagy Babilon. Ezek a példák azonban az elméletedhez kevesek, ugyanis épp a legelső államok nem ilyen körülmények között jöttek létre.

don Fefinho · http://bunkonyilas.blog.hu/ 2014.12.19. 13:09:47

@annamanna:

A félindián csávó, akit leírsz, nekem nagyon úgy hangzik, mint egy több évtizedes házasság után házsártos felesége mellett kiégett, demoralizált, apatikussá vált nihilista férj.
Csak itt a több évtized házasság meg a házsártos feleség behelyettesítődik a házsártos anyukával. A hatásmechanizmus ugyanaz. Domináns, határozott férfi hiánya = házsártos, elviselhetetlen nő, akinek viszont ott van apu földi képmása, akire minden szart zúdítani lehet.
Mire a gyerek elérne arra a pontra, hogy saját családot alapítson és szocializációba kezdjen, már olyan szinten túl van rajta és tele van vele a fasza, hogy inkább begubózik magába, ott legalább békénhagyják.

[ ] 2014.12.19. 19:49:39

@annamanna: „Biztosan fog tetszeni.”

Hát… nem tudom, minek kellett volna ebből tetszenie. Maradjunk abban, hogy érdekes volt. :)

„Nem hormonszintre gondoltam, hanem valami alapvető viselkedési jellemzőre.”

Így már érthető. Arra, amit te ösztrogénvezéreltnek gondolsz. De akkor miért keverted bele az ösztrogént?

Akiket a hormonok (megint a hormonok?) kapcsán említesz, azokat csak nagyon felületesen ismerem, kb. tudom, hogy a világon vannak. Megint csak nem kategorizálnék felületes információk alapján ilyen mélységekig. De ha muszáj, akkor sem feltétlen egyezik a véleményem a tieddel.

„Ha a komolyan sportoló nőkre gondolsz…”

Nem, ők miért lennének fiúsak?
A fiús csajok általában- mint említettem- ösztrogén és tesztoszteron hiányosak, a testük inkább hasonlít egy gyerek testéhez, a csontozatuk gyenge és törékeny, a szervezetük is. Olyan testtel nehézkes lenne sportolni.

„Ha olyan kis nebáncsvirágra, mint Winona Ryder, ő tipikus királylány, idealista ösztrogénes.”

Rákerestem, de ennyiből nem tudom eldönteni, olyan-e, mint akikre gondoltam. :)

„Szerintem a piszok nagy verés, az hiányzik neki, attól kigyógyulna.”

Szerinted az embereket verni kell, akkor viszik valamire? Komolyan kérdezem. Fordítva is működhet, önigazolásként, menekülésként az áldozatszerepből, „jól tették, hogy vertek, legalább lett belőlem valaki”.

Általánosságban írom.

„A fiúk általában sokkal aktívabb, fizikailag megterhelőbb, nagyobb teret, több ügyességet igénylő, agresszívabb játékokat játszanak, mint a lányok, akik sokszor csak leülnek és babáznak, ennyi.”

Egészen kicsi óvodásoknál vizsgálták, hogy a kislányok és kisfiúk az oviba lépés kezdetén még ugyanolyan mozgékonyak, később „történik” ezzel valami. Mondjuk érthető, ha megnézed a klasszikus kislány és kisfiú ruhákat. :)

„pedig ugyanaz a nevelés, ugyanazok a szülők”

Attól még a nevelés nem ugyanaz, te lány voltál, ő meg fiú.

„mert az olvasásnál nehéz passzívabb szórakozást kitalálni.”

Állítólag a zsenik többsége is „passzív” gyerek volt, utálták a sportot, maguknak valók voltak, sokat olvastak. Ezt nem rád írtam, azokra a férfiakra gondolok, akik a tudományoknak szentelték az életüket.

„A „gyönge nő” egy világos kifejezés arra, hogy a nő kevesebb terhet bír el, kisebb teljesítményre képes. Mert alapvetően passzívabb.”

Ez megint egy elég felületes mondat. Az előző kommentjeidben még a férfi volt a gyengébb.

„Két szót mondok – Bridget Jones. Na az aztán kendőzetlenül őszinte megjelenítése egy tipikus női léleknek.”

Sajnos nem láttam, csak hallottam róla.

„Két szót mondok – Bridget Jones. Na az aztán kendőzetlenül őszinte megjelenítése egy tipikus női léleknek.”

Újra felületes következtetések. Nem lenne egyszerűbb megmérni? A jelenség hátterében számtalan ok húzódhat.

„A többi cikket is jó lenne elolvasni, szerintem elég jól elmagyarázzák még egy felnőtt esetén is, hogy mi lehet az alapvető probléma.”

Igaz, de annyit linkelsz, hogy még az előzőeken se vagyok túl. :)

„Az angol royal pereputtynál maradva – amíg Diana évi 200 prezentációt teljesített, Katalin csak havi 1-2 alkalmat vállal. És Vilmos látványosan eltunyul mellette.”

Nem ellened szól, de lassan kezdem magam egy szappanoperában érezni. Sose hittem volna, hogy pont Deansdale blogján… :)
Sajnos nem vagyok túl fogékony a példákra. Biztos az én hibám, de valahogy nem érdekel az angol királyi család magánélete. Ezt tekintheted részemről akár egy fogyatékosságnak is, de olyannyira „nem ismerem” őket, hogy bele se igen tudok gondolni.

Az „udvarlásról” írtak viszont összességében szimpatikusak.

„Itt nem visszaigazolásról van szó, hanem annak a fölismertetéséről, hogy felesleges a vadulás, azzal úgyse ér el semmit.”

Igen, nyilván egy megvadult férfit nem úgy kell kezelni, hogy a nő is megvadul vele szemben, hisz akkor ő is gyengévé válna, elvesztené az önuralmát.

„Sajnos elég sok megvadított férfi van”

Ebben a kérdésben attól tartok, nem is fogunk ennél jobban egyetérteni. Erős embert nem lehet csak úgy megvadítani. Pl. ebből a szempontból (is) értem az erőt- hogy nem az indulatai rángatják őt, hanem ő irányítja azokat.

„Nagyon sok nő viszont nem próbát állít a férfi elé”

Nem is kell a férfiak elé „próbát” állítani, és nem a nőnek kell őket erőssé tenni. Vagy ha ez a felállás, akkor el kell fogadni, hogy az ilyen férfi valószínűleg gyengébb is marad. Nincs ezzel sem baj, ha képesek úgy együttműködni, hogy a nő tölti be a vezető szerepet a kapcsolatban.

[ ] 2014.12.19. 19:51:32

@annamanna: „Úgy értem, hogy ha valaki a maga részéről betart bizonyos határokat, akkor joggal fogja elvárni a másiktól is, hogy betartsa azokat. És sokkal nagyobb az esélye arra, hogy képes a másikkal megértetni a határok fontosságát és azok tiszteletét, ha ő maga is tiszteli a határokat. Aki saját maga nem tiszteli a határokat, az mástól sem várhatja el azokat.”

Na, így már teljesen rendben van.

„Fegyelmezett ember képes fegyelmezettségre tanítani másokat is.”

Ez is teljesen rendben van. Az ilyen embert általában önként követik. Előzőleg félreérthető volt, vagy elbeszéltünk egymás mellett. Viszont ismételtem jelzem, hogy ebben az esetben az ő szerepe a vezető szerep.

„Pontosan tudom, milyen az, amikor valaki napi 3-4 órákat alszik”

Nem, azt tudod, hogy milyen volt, amikor te aludtál napi 3-4 órákat. És azt, hogy ez a helyzet nálad miért állt fenn.

„Szóval kevesebb energiát pocsékolok olyasmire, amire pocsékolás volna energiát pocsékolni.”

Így vagyok én az angol királyi család életével.

„„A legtöbb férfi mégis a nők passzivitásáért harcol.”
Ezt nem értem.”

Maradjanak otthon, ne vállaljanak munkát, fiatal korukban viselkedjenek „hercegnőként”, akit a férfi megmenthet, stb. Nyilván ezt sok férfi egyben kritizálja is, de az most lényegtelen, az óhaj és a kritika gyakran áll fenn egyszerre.

A komment esetleges élessége szintén nem ellened szól, csak siettem. :) Az általános meglátásaid közül sokat találok pontosnak.

Még egy kérdés. A lusta férfiakat is megvernéd?

annamanna 2014.12.20. 01:56:36

@don Fefinho: A srác anyja egy vérbeli hippi csaj. Pia, cigi, drog, rock&roll, peace and love, karma, Buddha, Jézus Krisztus, füstölők, karkötők, gyűrűk, pasik. És persze rengeteg haver, sokuk már halott (a drog nem ad örök életet). Amerikában egy ideig az utcán is élt, meg hát sok minden volt. A csávó apja is fix, hogy valami drogos ügy miatt lett bezárva. Hogy a nő házsártos anya lenne, azt nehezen hiszem, valószínűleg full liberálisan neveli a fiút, nem követel semmit. Inkább az egyik piás élettársa lehetett morcos a gyerekkel. De összességében afféle igazi amerikai stílusban nőtt fel, minden komoly elvárás nélkül.
Ha belegondolok abba, hogy van Amerikában egy férfi, aki egy börtön mélyén fog megrohadni, és van neki egy fia, aki egy másik kontinensen él, és soha nem látogathatja meg.... háááát..... A nagyapa még él, a nagymama már meghalt. Szóval egyedül van az apa és a nagyapa is. Ha ebbe belegondolok, akkor a nő helyében azt mondanám a gyerekemnek - fiam, menj haza és viseld gondját apádnak és nagyapádnak; látogasd apádat a börtönben, vigyázz a nagyapádra a nagymama helyett, nőj fel, légy férfi, Isten áldjon. Az a te hazád, oda tartozol (jogosabban, mint a legtöbb amcsi hazafi).
Szóval én hazaküldeném a gyereket. Még akkor is, ha nem lenne olyan mulya, mint amilyen. Csak hát, nyilván a szokásos sztori - anyuci már kiöregedett a vadulásból, és nem akar egyedül maradni, úgyhogy belekapaszkodik az egyetlen biztos pontba, a fiába. Pedig jobban tenné, ha elengedné, sőt elküldené haza.

@Barbaarb: "- Milyen éghajlatú területen jöttek létre ezek az államok?
- Mocsaras, tengerparti vidéken."
"Az állandó leszálló légáramlások övében száraz, sivatagi éghajlat, a felszálló légáramlások övében csapadékos zóna alakul ki. A sivatagi éghajlati zónák földi eloszlását mutatja be az alábbi ábra." fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldfj/fizgeol/kepek/4palya-felszin-foliaabra21-1.jpg
Még egy egyszerű link: hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89ghajlati_%C3%B6vezetek#Tr.C3.B3pusi_sivatagi_.C3.B6v
Ebből is lehet látni, hogy sivatagok előfordulhatnak tengerek, óceánok közvetlen közelében is, a tenger közelsége nem garantálja a sok csapadékot. Az első ábrán láthatod, hogy Spanyolország területén is vannak nagy száraz foltok, pedig mind az Atlanti-óceán, mind a Földközi-tenger közel van hozzá. Ausztrália nagy része is sivatagos, és az Andok nyugati oldala, amit csapadékosnak ítéltél. (Vagy épp Afrika nyugati partja). A nedves éghajlathoz, a rendszeres esőhöz megfelelő széljárás szükséges, és ha a szél rendszeresen másfelé fúj, akkor hiába él valaki tenger közelében.
Még egy, kicsi, kevésbé jól áttekinthető ábra: www.mozaweb.hu/course/foldrajz_9/jpg/f_139-2.jpg
Innen a szöveget már linkeltem, de megint a link: www.mozaweb.hu/Lecke-FOL-Foldrajz_9-A_forro_tropusi_ovezet_II_III_Az_atmeneti_es_a_teritoi_ov_a_monszun_videk-100151
Egy részlet belőle: "A sivatagokban a csapadékhiány miatt a kőzetek nem mállanak. A növénytakaró hiányában a szervesanyag-képződés igen lassú, ezért sivatagi váztalajok keletkeznek. A tavak, mocsarak környékét sós, agyagos talaj borítja." - tehát lehetnek tavak, mocsarak a sivatagban is, de az attól még sivatag.
A többit olvasd el.

"Az a nép is egy ősi nép volt már akkor is, mindössze egy erős kezű uralkodó kellett ehhez. Egyetlen emberen múlott ez, nem az alattvalóin. Miután meghalt szét is hullott az a birodalom is."
Én azt gondolom, hogy az egyes birodalmak úgy váltják egymást, mint a "legelőváltó gazdálkodás". Tehát ha egy terület kimerül, akkor egy másik emelkedik fel. A kimerülést az emberi teljesítőképességre értem. Ha egy terület emberileg szétmállott, akkor egy másik birodalom lett erős, aminek a lakói még bátor, merész, határozott, edzett emberek voltak. Az állam, mint eszme, körbejárt a földön, és magába szippantott minden energiát. Elég jó mű hozzá Az ember tragédiája. Az végig az államiság kudarcáról szól; minden egyes színben az állami eszme tovább mentését látjuk, ahogy színről színre megújul és összeomlik.
Amikor Anglia gyarmatai szétestek, a 2. vh után, bizony eléggé elszegényedett: kivultagasabb.blog.hu/2014/10/03/az_igazi_brit_nyomor
Ebből kiindulva általánosan is kimondhatjuk, hogy egy birodalom központja rááll arra, hogy összetartsa a birodalmat. Erre elmegy az energiája, és közben nem marad autonómnak nevezhető, önálló teljesítményből fakadó ereje. Amikorra a birodalom központja afféle "fekete lyukká" válik, akkorra a birodalom szétesik. Ez történt Rómával, a spanyol gyarmatokkal, az angol birodalommal, és Nagy Sándor birodalmával is, hiszen Makedónia önmagában nem maradt erős hatalom, minden ereje elment a hódításra. Ausztria sem bírta összetartani a birodalmát. Vagy nézzünk egy másféle minőséget - a Vatikánnak jelen pillanatban nincs önálló szellemi teljesítménye. Benedek még nagy teológus volt, de Ferenc egy fekete luk, semmiféle szellemi teljesítményt nem mutat fel. (A vigyorgás és jópofiság nem teljesítmény).

annamanna 2014.12.20. 02:59:58

@Barbaarb: "Te akartál azzal érvelni, hogy hány esetben technikailag fejletlenebb népek győztek amiatt, hogy nem volt annyira központosított. Csak egyik sem igazán állta meg a helyét."
Vegyük most a Vatikán példáját, mint hatalmat. Elég nyilvánvaló, hogy a katolikus egyház hatalmát "technikailag" (tehát ebben az esetben teológiailag, szervezetileg) sokkal primitívebb szervezetek ásták alá, és igyekeznek teljesen megdönteni, eltörölni az emlékét is a föld színéről. Ahhoz, hogy sikerüljön, nagyjából egyetlen dolog szükséges - hogy a primitívebb, szervezetlenebb szellemi csoportok tagjai lelkesebbek, elszántabbak, egyenként erősebbek legyenek, mint a katolikus egyház hívei. Az "összecsapás" kimenetele nem attól függ, hogy milyenek a látható, reguláris szerveződések - hanem attól, hogy külön-külön, egyenként mennyire teherbíróak ezeknek a szervezeteknek a "katonái".
Vagy legyen egy más példa - a napi politika. Ha egy kormány folyamatosan harcol minden és mindenki ellen, akkor kifelé elhasználja az összes energiáját, belül nem marad semmi, kiürül. Nem marad belső kohézió, nem marad szellemi holdudvar, nem marad olyan szellemi tőke, program, cél, elképzelés, amibe kapaszkodni lehetne a túlélés érdekében.
Ugyanez figyelhető meg egy katonai erőn alapuló birodalom esetében is. Ha a birodalom belülről meggyengül, elfogy a támogatás, az erő, a lendület, a cél stb, tehát az az erő, aminek a birodalom magját kellene táplálnia, tehát ha maga a mag omlik össze, akkor a birodalom is összedől.

"Na de te magad hoztad fel példaként arra, hogy egy kevésbé elnyomott nép győzte le a jobban elnyomót. :)"
Nem tudom, mennyire voltak elnyomottak (francia gyarmat volt, ha jól tudom). Nem írtam, hogy szabadok voltak, sőt azt sem, hogy kevésbé voltak elnyomottak. Azt írtam, hogy emberi minőség tekintetében jobban álltak. Utána pedig azt, hogy ők motiváltak voltak, míg az amcsik nem voltak azok. És azt is írtam, hogy a vietnami háború óta az USA nem képes nagy reguláris hadseregeket mozgatni; akkor próbálta utoljára, és akkor is befürdött vele. Jelen pillanatban elképzelhetetlen egy olyan hagyományos, nagy csapatmozgásokkal járó, hagyományos háború, mint a 2. vh, mert ilyen háborúba sem az USA, sem az EU nem tudna nagy csapatokat küldeni. Annak, hogy az emberi minőségünk összerogyott, van egy olyan előnye, hogy alkalmatlanná váltunk a hagyományos háborúsdira. Például a nagy viking harcosok mai unokái... tán befüvezve mennének háborúzni? www.youtube.com/watch?v=-fvLs5KXWYI :) Ez engem rendkívül megnyugtat, legalább a háborútól félő cikkekre legyinthetek. Ezzel a generációval már nem lehet háborút kezdeni. És valami hasonló leépülés előzhette meg az ókori birodalmak bukását is.

"Perzsia ekkor már régóta virágzott hasonló kiterjedtséggel, és ha nem jön Nagy Sándor vélhetően sokáig virágzott volna még, hiszen semmilyen más nép nem okozott nekik gondot csak az, amelyik más népeket is leigázott."
Ennél azért bonyolultabb egy birodalom belső története. Nagy Sándor előtt nem sokkal például a görögök is megállították, sőt legyőzték a perzsákat. Ha nem ismerjük elég jól a perzsa birodalom belső viszonyait (és biztosan nem ismerjük elég jól), akkor kár ilyen nagyívű kijelentéseket tenni. Egy birodalom soha nem véletlenül omlik össze, és Nagy Sándor sem véletlenül tudott szélvészként keresztülnyargalni olyan területeken, amiken akkor már lehanyatló civilizációk voltak.
Létrejöttek például óriási pusztai birodalmak is, amik gyorsan összeálltak, és gyorsan szét is estek. A sikerük oka az ellenfeleik gyengesége volt; és a bukásuk oka önnön gyöngeségük. Ha egy birodalom központi magja nem képes nagy teljesítményre, akkor szét fog esni.

"Az, hogy az USA milyen politikát folytat, mi lesz a várható eredménye, egy másik téma, amiben egyébként lehet, hogy nagyrészt egyet is értenénk."
Oké, értem. Az USA-t is megpróbáltam besorolni egy általános birodalmi mintába, amibe most még a Vatikánt is begyömöszöltem.

"Igen, csakhogy akkor épp a szabályozatlanság miatt nagyobb területet hálózott be, így az 1m emelkedés sokkal nagyobb területet öntött el, mint ma egy 1m-es emelkedés. És nem felejtsük el, hogy akkor még esősebb volt Európa."
Igaz, csakhogy sokkal kisebb volt a népsűrűség, tehát ez nem volt olyan nagy gond. Ráadásul az év nagy részében vízjárta helyeket is tudták speciális termelésre használni, már nem emlékszem mire, egyszer felszínesen belenéztem egy hosszabb szövegbe ezzel kapcsolatban. Amikor szóba került a folyószabályozás, akkor az egyik ellenérv az volt a gát ellen, hogy a vízjárta területeket is hasznosítja a lakosság, azok nem holt terek.

"Nem meglepő módon a világon mindenütt úgy van, hogy a tenger közelsége csapadékosságot eredményez (Britannia, Portugália, Norvégia, USA keleti és nyugati partja, az Andok nyugati oldala, Japán, egész Indokína és Óceánia, de még a Szahara partvidéke is, mint Szenegál, Marokkó, stb.)."
Nem, sajnos, ez a széljárástól függ.

annamanna 2014.12.20. 04:26:53

@Barbaarb: "Egyébként is furcsa gondolatmenet, hogy az államosodás, így a civilizáció először olyan helyeken alakul ki, ahol nehezebb megélni, ezért könnyebb elnyomni, majd később mégis olyan államok(!) érnek el a fejlődés csúcsára, ahol könnyebb megélni, nehezebb elnyomni. Ráadásul épp államként tudtak azok is csak felemelkedni, sőt minél inkább központosított volt, annál magasabbra. Láthatjuk ezt a német és olasz egységben, de a Római Birodalom is így alakult, majd amikor liberálisabb lett, akkor összeomlott."
Ezt följebb már próbáltam leírni, az emberi minőséggel magyaráztam.
A folyamatból annyi biztos, hogy egy széteső, hanyatló államot sokszor olyan hatalom foglal el, ami a civilizáció alacsonyabb fokán áll. Ahogy megszerzi magának a műveltebb, kifinomultabb, de erőtlenné vált birodalmat, azonnal feltámad az igénye arra, hogy átvegye az elődje kultúráját. Sokszor a nyelvét, vallását, írását stb is átveszi, a tudományos és művészi eredményeit is megpróbálja megőrizni és továbbfejleszteni. Ahogy idomul az elődhöz, hasonló fejlődési és hanyatlási utat jár be, mint az; amíg aztán egy újabb, frissebb, primitívebb, nyersebb erő őt is elsöpri és így tovább.
Mondok egy hazai példát - a komcsi kor fejesei ugyanazokat a dzsentri szokásokat követték, mint az előző kor urai, akiket nyilvánosan átkoztak. Aztán, ahogy a komcsi kornak vége lett, az új kor urai is pontosan leutánozzák az elődöket. Vagy ha egy cigány a semmiből meggazdagodik, akkor ő is a már bejáratott civilizációs értékekre veti rá magát, és ahhoz idomul, amit korábban kikupálódott emberek értékesnek ítélnek: www.youtube.com/watch?v=aJGXgC-7jsQ De ehhez nem is kell cigánynak lenni, ez szinte természetes folyamat, ami akkor is biztosítja a folyamatosságot a különböző civilizációk között, ha nem szervesen fejlődnek egymásból (és általában soha nem szervesen fejlődnek egymásból; pl. a roma ifjaknak nem sok köze van a monacói Grand Hotelhez, Washingtonnak az egyiptomi obeliszkekhez, a náciknak a hinduizmushoz stb).

Most tudom, ezzel nem arra válaszoltam, amit kérdeztél, de azt már leírtam. A történelem sokszor megismételte ugyanazt a mintát.

@don Fefinho: A félindián fiú és az anyja kapcsán még eszembe jutott a Hair, ami egyrészt kötődik Amerikához, a drogos hippikhez, másrészt ahhoz az ifjúsági szubkultúrához, ami a szülők elleni lázadást tűzte zászlajára.
Ahogy látom, te is nagyjából az anya elleni lázadásból vezetted le a fiú viselkedését.
Nagyon érdekes azonban, hogy a Hairben kifejezetten jó viszonyt mutattak be a szereplők és a szüleik között. Most kiemelem a legfontosabbat, Berger és szülei viszonyát. Erre egyetlen jelenetben derült fény, amikor börtönbe kerültek, óvadékot kértek tőlük, és Berger úgy döntött, a szüleitől fog pénzt kérni, hogy kiváltsa a társaságot. Hazament, az apja azt mondta, nem ad, de az anyja titokban odaadta neki a szükséges pénzt.
Ez egy rendkívül tanulságos jelenet. Egyrészt fontos, hogy az apa és az anya nem egységesen lépett fel, az apával szemben az anya egy klikket hozott létre, tehát az apával szemben a fiút a maga hatalma alá húzta. A fiú életében emiatt már volt egy "női szövetséges", az anya, egy "állandó nő", akinek "lekötelezte magát", és ennek megfelelően Bergernek nem is volt magához illő csaja. Ez persze a sztori szempontjából teljesen lényegtelen részlet, de általában, a fiúk fejlődéstörténete szempontjából mégis nagyon fontos.
És nem csupán ebben mutatkozott meg az anya hatalma, hatása Bergerre, hanem abban is, hogy az anya tettét, Berger később leutánozta (és ez az életébe került).
Mit tett az anya? Megszegte a férfiak által hozott szabályokat, rendet. A rendőrök elkapták a társaságot garázdaság miatt, a bíró azt mondta, ezért börtön jár, az apa pedig egyetértett. Az anya azt mondta - NEM FONTOSAK A FÉRFIAK SZABÁLYAI, azokat meg lehet szegni, felül lehet írni, fel lehet puhítani, én úgy szeretlek, ahogy vagy, nem kell teljesítened, nem kell szabályokat betartanod, megszegheted apád és az állam szabályait, mert ÉN MEGENGEDEM NEKED, mert te az én fiam vagy, az én hatalmam alatt állsz, nem apád hatalma alatt, és azt teszed, amit én mondok neked. Én pedig azt mondom, hogy nem kell betartanod a szabályokat, törvényeket, azokat meg lehet szegni.
A film későbbi jeleneteiben Bukowski nem jöhet kimenőre, mert készültség van, és Berger pont azt csinálja, amit korábban az anyja - felpuhítja, átírja a szabályokat, érvényen kívül helyezi egy csalással, és a csalásban pontosan úgy vállalja magára a felelősséget, ahogy az anyja vállalta magára az ő terhét; úgy oldja meg mások helyett azok problémáit (amik nem az ő problémái, amikhez neki semmi köze sincs, amikért józanul nem is szabad felelősséget vállalni), ahogyan az anyja csinálta vele. Tartotta a hátát Bukowskiért, hogy kivonja a szabályok alól, ahogy az anyja tartotta a hátát őérte, hogy kivonja a szabályok alól.
Ez a filmben irtó hősies önfeláldozásnak tűnik, de azért a film érzékelteti a helyzet groteszkségét is.

annamanna 2014.12.20. 05:31:14

@don Fefinho: ha azt mondod, de hát mi a baj ezzel, ez így tök normális, akkor mutatok egy filmet: www.imdb.com/title/tt0139615/
A főszereplője ez az ember: www.youtube.com/watch?v=_JM3XHimXUI
A film egy piti dílerről szól, akit elkap a rendőrség és börtönre ítélik. A díler nagyon berzenkedik, mert nem érzi bűnösnek magát, viszont a büntetését eltúlzottnak, igazságtalannak és rasszistának tartja. A börtönben összeismerkedik egy fiatal tanárnővel, aki elég szenvedélyesen magyarázza el neki, hogy márpedig semmi más esélye nincs, mint vállalni önmagáért, a tetteiért a felelősséget, és elszenvedni a büntetést, amit kiszabtak rá.
Namost, a dolgokhoz így is hozzá lehet állni, és a filmben a díler elfogadja a nő érvelését. Ha a nő a lázadásra és a szabályok megszegésére biztatta volna, a férfi azt is elfogadta volna.
Szerintem borzasztóan érdekes film, érdekes megfigyelni, hogy egy nő milyen módon hat egy férfi erkölcsi mércéjére.
A Hair ebben a tekintetben egy szokásos utat jár be, a Slam egy nagyon szokatlan utat.
Énszerintem a félindián fiú és az anyja között is valami hasonló zajlik - ahogyan az anya viselkedik, azt sok tekintetben átveszi a fiú, és nem csupán átveszi, hanem fel is erősíti. Tehát az anyai passzivitás a fiúban már kóros lustaságként jelenik meg.

annamanna 2014.12.21. 03:30:59

@: Először is tisztázzuk az ismerősöm sztoriját. Tavaly ősszel meglátogatott, és panaszkodott, hogy mennyire rossz az élettársával élnie blabla. Annyira megsajnáltam, hogy felajánlottam neki egy szálláslehetőséget. Aztán átgondoltam, és amikor újra eljött, visszavontam az ajánlatot, és azt mondtam – a közelben van egy elmeszociális otthon, oda biztosan befogadják. Na, több se kellett, látszott rajta, mennyire megsértődött (hiszen ő nem elmebeteg, azért van leszázalékolva, hogy csak dolgozni ne kelljen). Ajánlottam neki könyveket, amikkel normalizálhatja a kapcsolatukat, és a maga személységét is fejlesztheti, elé pakoltam egy kis könyvtárat, azt mondtam, mindet nyugodtan elviheti, nagyon szívesen kölcsönadom, ideje van, olvasni tud. Lelkesen magyaráztam, milyen jó könyvek ezek, unottan lapozgatta, és kijelentette, egy se kell. Neki csak az kellett volna, hogy lakhatást biztosítsak a számára. Ha erre nem vagyok hajlandó, akkor a többi nem érdekli. Már ezen is nagyon felhúztam magam, de ami igazán szíven ütött, az volt, amikor a kereszténységgel kapcsolatban mondott olyasmit, amiből kiderült, hogy az se érdekli egyáltalán, és csak azért tettette magát sok éven keresztül hívőnek, hogy anyagi és egyéb támogatást kapjon a balekoktól.
Biztos voltam benne, hogy többször már nem fog meglátogatni, mert nem bírt belőlem kihúzni egy lakást, nem vagyok hajlandó se eltartani, se gondoskodni róla. Gondoltam, én biztosan nem fogom keresni, nem érdekel, mi lesz vele.
Tavasszal az élettársa jött el, hogy a nő az egész telet végigfeküdte, aztán többször is elkóborolt, rendőrök keresték, kényszerrel vitték be a sürgősségire, de onnan is megszökött, megint rendőrök keresték, zárt osztályra került, nem volt hajlandó aláírni a papírt a gyógykezeléséről, tehát kényszergyógykezelik. Na jó, gondoltam, meglátogatom. Olyan arrogánsan viselkedett, hogy tíz perc után felálltam és otthagytam. Utána még beszélgettem egy-két alkalommal az élettársával, és azt tanácsoltam neki, hogy hagyja az államra, majd az gondoskodik róla. Van a közelben egy elmeszociális otthon, oda biztosan befogadják. A faszi azt mondta, nahát azt azért mégse, inkább hazaviszi. Hát jól van, nekem mindegy.
Én a magam részéről az „ignorálást” választottam, a kisujjamat se mozdítom érte, mert ezt látom a legjobb megoldásnak. Boldoguljon, ahogy bír. A férfinak is ezt tanácsoltam, de nem fogadta meg, és ehhez joga van.
Namost, mi történt volna, ha a nő valóban egy elmeszociális intézetbe kerül? Az, hogy ott szabályok vannak, házirend van, amit be kell tartani. Amíg betartja a szabályokat, jó. Ha nem tartja be, akkor annak következményei vannak. Különböző retorziók lépnek életbe, először csak morcosság, aztán mindenféle figyelmeztetések, és minél jobban makacskodik, annál komolyabb lesz a helyzet. Állítólag öregotthonban dolgozók, ha már egyáltalán nem bírnak egy ápolttal, akkor ütik. (Gondolom, ha már nagyon bántóan beszél, vagy ha egyáltalán nem hajlandó fürödni, nem engedi levágni a körmét, ilyesmi, amit az ápolóknak pedig mindenképpen meg kell csinálniuk, mert számukra előírás). És a verés még csak nem is a legsúlyosabb eszköz, van még a lefogás, lekötözés, begyógyszerezés, elzárás. Nyilván vannak olyan helyek, ahonnan már nem lehet tovább passzolni az embereket, tehát vannak intézmények, ahol már nem tehetik meg azt, hogy kizárják az illetőt az életükből, hogy ne bosszantsa őket. Valahogy muszáj kezelniük a legbosszantóbb, legproblémásabb alakokat is, és az bizony kényszerítéssel jár.
Mint írtam, a nőt már
1. többször is rendőrök keresték
2. zárt osztályra vitték
3. kényszergyógykezelésnek vetették alá
Ez három, súlyos mértékű kényszerítés, amibe nem önként egyezett bele, hanem muszáj volt vele szemben megtenni. Azt is írtam, hogy az élettársa már ütötte.
Ha valaki egyáltalán nem hajlandó együttműködni, nem hajlandó betartani a szabályokat, nem fogadja el a rendet, az kényszer alá lesz vetve. Intézményi keretek híján (tehát rendőrök és gyógyszerek stb nélkül, csak úgy a’la natúr) az egyik legelfogadottabb kényszerítő eszköz a verés. Nem mondom, hogy jó, de mégis mit csináljon az, aki magára vállalja egy olyan haszontalan, megátalkodott, pimasz és bolond ember terhét, akivel nem lehetséges az együttműködés?
Én a magam részéről nem lennék hajlandó tenni érte semmit. De ha valamilyen oknál fogva mégis kénytelen lennék huzamos ideig eltűrni a szemtelen követelőzését, miközben az égvilágon semmit sem csinál, akkor szerintem baromira megpofoznám. Nyugodtan elmehet, senki sem tartja vissza; ha nem megy, akkor viszont betartja a határokat, mert ha nem, akkor kényszerítve lesz rá.
Rengeteg lehetőséget kapott eddig életében, amiket mind megvetett, és amikkel ide jutott. Az ikertestvére egészen más utat járt be, az megbecsülte azt, amije van. Ő meg nem.

annamanna 2014.12.21. 03:31:40

@: Muszáj határokat szabni, azokat betartatni, muszáj világossá tenni mások számára is, hogy hol az a határ, amit nem léphetnek át. Muszáj megtanulni, hogyan lehet védekezni az élősködők ellen, és elvenni a kedvüket a vérszívástól. Sok dolgot muszáj megtenni, ha nem akarom, hogy valaki magával rántson a gonoszságba, őrültségbe, a „Halottak mocsarába”. A Biblia azt mondja, aki a feddésekre is nyakas marad, az egyszer csak összetörik, gyógyíthatatlanul. Az ilyen ember összetörhet nyugodtan, de én nem fogok vele törni.
Tehát, még egyszer, hogy egészen világos legyen – a magam részéről ignorálom. Hogy más mit csinál vele, az a maga baja.
Ami a kérdés másik felét illeti, a lusta férfit – erre korábban már válaszoltam, mert már emlegetted. Azt írtam, 2014-ben nem hiszem el, hogy létezik olyan párosítás, hogy szorgalmas, rendes, simulékony nő és lusta, pimasz férfi. Ez nyilván nem volt elég világos, tehát megint – semmi sem akadályoz abban, hogy otthagyd az ilyen férfit. Miért kéne nekimenned? Menj el, válj el, költözz el tőle.
Ha sajnálod, akkor tévúton jársz, ne sajnáld, hanem hagyd ott.
Ha mégsem, akkor is van tanácsom – ne csinálj meg semmi olyat, amitől dühös leszel. Ha dühössé válsz a takarítástól – ne takaríts. Ha dühössé válsz a mosástól – ne moss. És így tovább. Ne tegyél meg semmi olyat, amit szerinted csak azért kell megcsinálnod, mert a férfi lusta és mindent rád hagy.
Helyette foglald el magad azzal, amit igazán szeretnél csinálni. Ha ezt megteszed, rá fogsz jönni, hogy egyáltalán nem könnyű rájönni arra, hogy egyáltalán mi az, amit csinálni szeretnénk. Sokan mondják, hogy nem tehetem azt, amit akarok – na jó, de mit akar tenni? Ha tudná az illető, hogy mit akar csinálni, akkor nem panaszkodna, hanem csinálná.
Ha van bármi olyan az életedben, ami igazán örömöt okoz és önbecsülést ad, akkor abba belekapaszkodva ki lehet vergődni a méltatlan helyzetekből. Nem könnyű és nem megy gyorsan, de lépésről lépésre meg lehet csinálni. Egy Kerner Tibor nevű személyiségfejlesztő tréner írta, hogy az emberekkel az a baj, hogy olyasmikkel foglalják el magukat, amiket SÜRGŐS megtenni, és a szabad idejüket végül értéktelen dolgokra fecsérlik. Ebből az a kiút, hogy az ember minél több időt és energiát fordít arra, ami FONTOS, de nem sürgős. A fontos, ám nem sürgős dolgokat könnyű háttérbe szorítani, könnyű lemondani róluk a sürgető elfoglaltságok miatt, de valójában a fontos, de nem sürgős dolgok tesznek bárkit ERŐS LELKŰVÉ. Ide tartozik a hobbi, barátok, család, személyiségfejlesztés stb.
Tehát – ha folyamatosan bosszant és dühít egy férfi, akit lustának és pimasznak látsz, miközben magadat szorgalmasnak és simulékonynak, egy férfi, akit agresszívnak és gyengének látsz, miközben magadat rendíthetetlenül erősnek; akkor meg kell kérdeznem, mi akadályoz meg abban, hogy magára hagyd? Miért ragaszkodsz hozzá?
Ha nem vagy hajlandó elmenni tőle, kilépni egy olyan helyzetből, amikor a férjedet már csak megveted, akkor mégis mije van, ami fontosabb számodra a saját méltóságodnál?
És ha neki van valamije, ami számodra mindennél többet ér, akkor mégis, ki az erős? Szerintem akkor az az erős, akinek olyan értéke van, ami nélkül te nem bírsz élni, és ami miatt minden megalázást és terhet bevállalsz. Ha neki nem lenne birtokában az a bizonyos érték, már rég nem lennél vele, hiszen a személyét megveted, csak az kell belőle, amit birtokol.
Ha így állsz, akkor azt tanácsolom – szenvedj csak tovább. Dolgozz meg a kincsedért, és reménykedj, hogy te leszel a férjed özvegye, és nem ő a tiéd.
Egyebet nem tudok javasolni.
Arról írtál, hogy napi 3-4 órákat aludtál. Erre csak olyan ember hajlandó, aki behódoló (én iszonyú sokáig csináltam ezt, azért tudom). De hidd csak, hogy erős vagy.
Az alvás az egyik legelemibb inger, aki ennek huzamosan ellenáll, az egyrészt súlyosan károsítja a szervezetét, másrészt kórosan függ a külvilág jutalmazásától.
Arra kell rájönni, hogy saját magunk tudjuk a legnagyobb jutalmat adni önmagunknak keresztenyelet.hu/video/1218/ (elég a címadó egyetlen mondat, én sem néztem meg magát a beszédet).

A jégtáncos videó miatt: azt írtad, a nőknek azok a pasik jönnek be, akiket a férfiak már cingárnak tartanak. Gondoltam, akkor ez a karcsú jégtáncos biztosan az ízlésed szerint való. Ráadásul kifejezetten humoros is.

Amit a férfias nőkről írtál, látom, ez valamiért érdekel. Ehhez ajánlom: www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/tenyeken-alapulo/ch11s02.html
• „A hirsutismus kialakulását illető anamnézis: kor, hízás, orális fogamzásgátlók elhagyása”
• „A hízás, és a fogamzásgátlók elhagyása provokálja”
Ezen kiváltó okok elég nagy arculcsapás azoknak, akik szerint „a testem az enyém és azt csinálok vele, amit akarok”

annamanna 2014.12.21. 03:32:15

@: Amit a testsúlyról írtál, elég furcsa, mivel sem Morvai Krisztina, sem Ertsey Katalin, sem Hillary Clinton vagy épp Margaret Thatcher nem tűnik sem fiúsnak, sem törékenynek. Viszont egy csomó színésznő (Keira Knightley, Milla Jovovich, Tóth Orsi stb) nagyon is, de ők aztán fix, hogy nem racionális lelkialkatúak.
Mindamellett te is racionális típusúnak tűnsz, tehát tesztoszteronos nőnek. Ha gondolod, nézz a tükörbe, mennyire vagy fiús és törékeny.

Az ovisok mozgékonyságáról. Engedtessék meg nekem, hogy komolyabban vegyem a magam és a testvérem összehasonlítását, mint egy odavetett „vizsgálatot”, amire még komoly hivatkozás sincs, sem szakirodalom, se semmi. Soha nem voltam olyan mozgékony, mint az öcsém. Épp elég emlékem van róla, hogy ebben biztos legyek. Ennek semmi köze a „neveléshez”, ami már csak azért is gyönge érv, mert az emberiség történetének nagy részében nem foglalkoztak olyan sokat a gyerekekkel, mint ahogy azt ma harsogják a gyerekpszichológusok. A szülők elfoglalták magukat a saját életükkel, a munkájukkal, a gyerekek a legtöbb időt egymás közt töltötték. A szülők és gyerekek közti távolság mindig sokkal nagyobb volt, mint a mai „bratyizós” korban. Még ebben a dalban is a haverokról énekel az előadó, az anyuka pedig a háttérben marad, és annyi a szerepe, hogy ledobja a szotyira a pénzt: www.youtube.com/watch?v=9Ky41lTtknU
Ez a videó pedig már üvölt, olyan egyértelműen beszél a női passzivitásról: film.indavideo.hu/video/f_a_macska_szerepe
(A rendező hormonális összetételét ezen kép alapján tanulmányozhatod: nlc.p3k.hu/data/cikk/14/131545/12.jpg )

A „zseniális tudósok” kapcsán: www.demotivalo.net/view/106995 (mellesleg művészekre talán többször használják a zseni kifejezést, annyi biztos, hogy Leonardo rettenetesen lusta fiú volt, feküdt a mezőn és bámult maga köré, felnőtt korában pedig sokszor nem fejezte be a műveit).

„Nem is kell a férfiak elé „próbát” állítani, és nem a nőnek kell őket erőssé tenni. Vagy ha ez a felállás, akkor el kell fogadni, hogy az ilyen férfi valószínűleg gyengébb is marad. Nincs ezzel sem baj, ha képesek úgy együttműködni, hogy a nő tölti be a vezető szerepet a kapcsolatban.”
Sára azt kérte Ábrahámtól, hogy küldje el a háztól Hágárt és a gyerekét. Abigail azt kérte Dávidtól, hogy ne ölje meg a férjét. Az adott pillanatban mindkét kérést nagyon nehéz volt teljesíteni, a két férfinak semmi kedve nem volt ahhoz, amit a nők kértek, ezek teljesítése nehéz próba volt, ami után mindkét férfi élete magasabb szintre emelkedett.
A próbával szemben a kísértésbe esés nem nehéz, ahhoz nem kell összeszedni minden józan észt és bátorságot. A kísértésre van szándék: www.youtube.com/watch?v=XfjDfo1CSzQ A próba teljesítése az embernek nem áll szándékában, de ha megteszi, akkor szellemileg szabadabbá, lelkileg erősebbé válik.

„Maradjanak otthon, ne vállaljanak munkát, fiatal korukban viselkedjenek „hercegnőként”, akit a férfi megmenthet, stb. Nyilván ezt sok férfi egyben kritizálja is, de az most lényegtelen, az óhaj és a kritika gyakran áll fenn egyszerre.”
Ha ez így van, akkor te miért aludtál csak 3-4 órákat a meló miatt? Mert a férfiak meg akartak menteni a munkától?

annamanna 2014.12.21. 03:32:56

@: Az angol királyi család kapcsán: szerintem tanulságos a sztorijuk.
www.youtube.com/watch?v=sY-VU4bcSsA Ez egy kis videó arról, Vilmosra milyen hatást gyakorolt a Katalinnal való kapcsolat. Ha nem nézed meg, nem baj, egy mondatban leírták a tanulságot: "Kate is like a vampire, sucking the life out of him"

De nem pusztán Vilmos öregedett meg látványosan pár év alatt. Katalin is furán fest: www.mirror.co.uk/news/uk-news/kate-middleton-grey-hair-pictures-2686790 - a haja erősen őszül és az arcán is meglepően mélyek a mimikai ráncok. www.usmagazine.com/celebrity-body/news/kate-middleton-has-hardly-done-anything-to-lose-baby-weight-2013298 egy 31 éves kismamától ez az arc kicsit túlzás.
És az egész pláne azért meglepő, mert nem kell csinálnia semmit, ellenben korlátlan lehetősége van szépészeti beavatkozásokra.
De valamilyen oknál fogva ő is, és Vilmos is gyorsan öregszik, és ez nagyon, de nagyon furcsa.
Nem úgy tűnik, mintha a helyükön lennének. Valami olyan erős kényszernek vannak alávetve, hogy ebből se boldogság, se kreativitás, se önállóság, se energia nem származhat. Valamennyire meg is értem Katalint, ha nincs kedve semmihez. Az ő helyében nekem se volna. Ha valaki erősen ki van szolgáltatva mások akaratának, az elfogy, mint a gyertya. Például ez kifejezetten találó: drinfo.hu/alternativ/betegsegek-lelki-hattere/13005-%C5%91sz-hajsz%C3%A1lak
A család helyében ezt a képet is mélyen elrejtettem volna az almárium fiókjába: www.facebook.com/218768438301029/photos/a.218787051632501.1073741828.218768438301029/321102598067612/?type=1&theater
Hacsak nem az "Ördögűzés Emily Rose üdvéért" c. film castingjára akarták beküldeni.

[ ] 2014.12.21. 20:02:43

@annamanna: Nem nagyon tudok a felvetéseidre válaszolni, mert nem rólam szólnak. :) Nem akarok otthagyni vagy megverni senkit, nem azért kérdeztem ezeket. Jelen pillanatban bosszantani se bosszant vagy dühít senki.

Megint írsz általánosságban véve jó dolgokat, pl. a "muszáj határokat szabni" kezdetűben.

3-4 órákat azért aludtam, mert túl sok érdekesebb és fontosabb dolog volt, mint az alvás. Nekem az alvás, evés, kényelem nem annyira elemi szükséglet. Nem hiszem, hogy ez a behódolás jele lenne, az ilyen téren kiszolgáltatott emberek behódolóbbak lehetnek, ha megszorított helyzetbe kerülnek. A fájdalomra és a fizikai megterhelésre sem vagyok érzékeny, holott abszolút nem vagyok mazochista. :)

Megvan a maga ideje a pihenésnek, az élvezetnek, a fejlődésnek, az alkotásnak. Elhiszed, ha azt mondom, hogy van ami egyszerre mind a négy lehet? Nem konkrét dolog, hanem konkrét dolgok átélésnek módja. Ami tehát nekem az, az a másiknak talán fárasztó kényszer és teher lenne, mert más dolgok érdeklik, így csak a pénz miatt vállalná be és szellemi kizsákmányolásnak érezné- ezért is lényegtelen, pontosan miről van szó. A múltkor beszélgettem valakivel, aki azt mondta, nem tudná ezt megtanulni, inkább egész nap mosna, főzne, mert az könnyű (férfiről van szó), nyilván amiatt, mert nem érdekli. Nekem az egész napos mosás-főzés lenne olyan unalmas és fárasztó, amit valószínűleg csak kényszerből tudnék végezni. Nyilván, mert nem érdekel.

A jégtáncos szerintem egyáltalán nem karcsú. Bár nem nagyon látszik, milyen is lenne igazából. Vagy akkor milyen neked az izmos?

"Viszont egy csomó színésznő (Keira Knightley, Milla Jovovich, Tóth Orsi stb) nagyon is, de ők aztán fix, hogy nem racionális lelkialkatúak."

Ezek a spekulációid- mint már írtam- elég alaptalanok. :) A hormonszinteket nem lehet így megítélni. Ráadásul meggyőződésem, hogy tévesen rendeled össze a hormontípusokat a személyiségjegyekkel.

Nem vagyok "tesztoszteronos nő". :)

"Engedtessék meg nekem, hogy komolyabban vegyem a magam és a testvérem összehasonlítását, mint egy odavetett „vizsgálatot”, amire még komoly hivatkozás sincs, sem szakirodalom, se semmi."

Egész nyugodtan. Majd gondolkozom azért, ha bármilyen részlet eszembe jut, pár perc alatt előkerítem neked. Hivatkozással, mindennel együtt. Feltéve, ha azóta nem szedték le a netről.

"hogy Leonardo rettenetesen lusta fiú volt, feküdt a mezőn és bámult maga köré, felnőtt korában pedig sokszor nem fejezte be a műveit"

Akkor lehet, hogy egy ösztrogénvezérelt nő volt valójában? :)

"Ha ez így van, akkor te miért aludtál csak 3-4 órákat a meló miatt? Mert a férfiak meg akartak menteni a munkától?"

Ezt nem értem, hogy jön ide? Írtam már, hogy túl sok fontosabb és érdekesebb dolog van az alvásnál. Én még mindig annyit melóztam és aludtam, amennyit akartam. Mellesleg ki csinálta volna meg azt, amivel foglalkoztam, mikor nem volt olyan ember a közelemben, aki értett volna hozzá?

Ez olyasmi, mintha rákérdeznék, hogy miért írsz nekem éjszaka kommenteket, tán nincs, aki leírja helyetted a gondolataid? :) Nem a munka miatt csináltam a munkát, hanem mert érdekelt. Gyakorlatilag most is azt csinálom.

A gyerekekkel való foglalkozást jól látod, valóban nem kényeztették agyon őket régen.

Az angol királyi családra még mindig nem vagyok igazán ráhangolódva. Eddig se nagyon figyeltem őket, így ezek az új fotók nem sokat mondanak. Mindazonáltal itt is van egy-két jó meglátásod, pl. ez.

"Ha valaki erősen ki van szolgáltatva mások akaratának, az elfogy, mint a gyertya."

Azért emeltem ki, mert a többihez nem tudok hozzáfűzni semmit, valószínűleg annyi időt kellene szánnom rá, hogy megismerjem őket, amennyit te is szántál. Ez sajnos nem fog bekövetkezni, mert más dolgok jobban érdekelnek, mint ők. :)

annamanna 2014.12.22. 05:04:48

@: Van egy ismerősünk, egy frissnyugdíjas nő, korábban osztályvezető volt. A harmincas lánya most szült, és a nagyi telefonon örömmel újságolta, hogy végre megszülettek az ikrek, micsoda öröm trallala. A lánya FB oldalán egy darab kép sincs az ikrekről. Viszont megjelent az idővonalán egy szöveg, valaki üzente, hogy az ő downos gyereke 21 éves, nem tud beszélni, de hatalmas szíve van, és sok erőt kíván stb. A lánya hirtelen 10 downos szülő ismerőse lett.
Az anya (nagymama) vidáman, mosolyogva trécselt, mintha minden a legnagyobb rendben lenne, és mindenki úszna a boldogságban. Pedig hát semmi sincs rendben.
A legtöbb nő, 100-ból 99 úgy reagált volna a nagymama helyében, hogy alig várta volna, hogy elpanaszolhassa, milyen nehéz helyzetbe kerültek, és ez micsoda tragédia. És örült volna bármilyen együttérzésnek, sajnálatnak. A nők általában ilyenek. Éppen 100 nőből 99 soha nem is lesz osztályvezető.
Az ismerősünk sokkal inkább úgy reagált, mint egy pasi. Magába fojtja azt, ami fáj, mert a büszkesége nem engedi, hogy panaszkodjon.
Ezt azért írtam le, mert nálad hasonlót látok.
„Nem nagyon tudok a felvetéseidre válaszolni, mert nem rólam szólnak.”
A legtöbb nő úgy adja elő a maga panaszát, hogy az a szemét Géza, folyton lógatja a lábát, nézi a tévét, sörözik, fingik, játszogat a gépen stb stb, miközben én megszakadok, és még csak nem is hálás azért, amit teszek érte.
Te meglehetősen elfojtottan, mintegy „általánosságban”, mellékesen odavetve írtad le a panaszodat a lusta férfiról. „Számtalan ellenpéldát tudnék rá hozni, hogy nagyon szorgos, simulékony, fegyelmezett nő mellett a férj hereként viselkedik, hanyag, tunya, agresszív. Ahogy sok lusta nő mellett szorgalmas, tisztességes, rendes a férj.” „Ez nemfüggetlen, ha a férfinek eltűri a társadalom az önkontroll hiányát, ugyanoda vezet a dolog.” „Még egy kérdés. A lusta férfiakat is megvernéd?”
Ilyet az ember nem ír le csak úgy. A „számtalan” mennyiségjelzőből, a „nagyon szorgos” jellemzésből és a férfit szidó jelzők halmozásából is érződik az indulat, amit saját élmény táplál. Főleg, hogy mintegy csattanóként ezzel zártad a kommentedet, noha nem következett az előző mondatból, tehát mintegy összefoglalásképp visszatértél arra a témára, ami igazán foglalkoztat. Persze csak „mellékesen” és hanyagul, általánosításképp odavetve, de azért mégis elég hangsúlyosan.
Ha ez nem lenne saját élmény, akkor most így válaszoltál volna – ó, hát én speciel elég nyüzsgő pasikat fogtam ki, akiket alig lehet leállítani, mert haladnak, mint a rakéta, a páromnak be van sózva a segge, folyton agyal és pörög, néha már azt se tudja, hol áll a feje, teli van a határidőnaplója, irtó zsúfolt a napirendje, csörtet előre, mindig izgatottan mesél a terveiről, alig tudom követni, én is csak egy tétel vagyok a tennivalói listáján, megy, mint a golyó.
De hát nem ezt írtad, hanem hogy „Jelen pillanatban bosszantani se bosszant vagy dühít senki.” Az lehet, hogy jelen pillanatban nem bosszant (mert talán nincs is otthon). :) De hogy szokott, abban biztos vagyok. Amint a fegyelmezetlen, gyönge, indulatos férfiról írottak is épp elég plasztikusak ahhoz, hogy elkönyvelhessem, ez is saját élmény: „Erős embert nem lehet üvöltő vadállattá hergelni. Itt a visszahúzódás okaiba is érdemes belegondolnunk, talán nem az önfegyelem (ahhoz erő kell), inkább a gyávaság- ami viszont gyengeség. A gyenge, meghunyászkodó ember nálánál gyengébbekkel (ehhez néha elég az is, ha csak fizikailag erősebb) szemben gyakran válik üvöltöző vadállattá.”
Természetesen, jelen pillanatban, jelen pillanatban ez pont nem probléma :)
Ha valóban nem a te sztorid lett volna ez, akkor konkrétumokkal jelezted volna. De a konkrét megjegyzések csak a gyönge, jellemtelen, lusta, ordítozós pasira vonatkoztak. Én megértem, hogy tagadod. Egyrészt a büszkeséged nem engedi. Te nem vagy egy tipikus nő, hanem olyan nő vagy, aki szereti kézben tartani a gyeplőt, és irányítani. Aki büszke, erős, sokat teljesít, sokat tanul és sokat tud. Valószínűleg szeretnél mindent a kontrollod alatt tartani, és nem érted, ez miért nem sikerül. De hogy nem sikerül, azt szégyelled, tehát ez egészen biztosan lehetetlen, hogy rád vonatkozzon. Nem, nem, nem, nem.
Demcsák is csodálatos házasságban, nagy szerelemben élt a férjével, amíg csak ki nem derült, hogy az általa előadott love sztoriból egy büdös szó sem igaz, és a pasi évek óta veri. Nem mondom, hogy nálad is ez a helyzet, de hasonló lendületességgel vetítesz, mint ő. Nekem aztán tökmindegy, mert nem én megyek keresztül azon, amin te.
Másrészt, ha beismernéd, akkor ott tartanánk, amit már kérdeztem: akkor meg minek vagy vele? Mije van, amire neked jobban szükséged van, mint a méltóságodra? Mit akarsz kinyerni belőle, milyen nyereségre vágysz tőle? És az miért fontosabb, mint amit te magadtól is el tudsz érni?

annamanna 2014.12.22. 05:12:40

@: „Megint írsz általánosságban véve jó dolgokat, pl. a "muszáj határokat szabni" kezdetűben.”
Örülök, ha tetszik. A down szindrómás ikrek esete kicsit megrázott és elgondolkoztam. Például azon, hogy amikor Spártában kitették az életképtelen csecsemőket, akkor az emberek nem voltak gonoszok és szívtelenek, csupán józanok. Ma is sokszor megtörténik, hogy ha fogyatékos gyerek születik, akkor a férfi lelép, magára hagyja a nőt. Szerintem ez nem puszta szívtelenség és gonoszság, csupán energiagazdálkodás kérdése. A férfi jobban fel tudja mérni, hogy mennyi energiára van szüksége az élete megéléséhez, és mennyi szabad kapacitása marad, amit a nőre és a gyerekekre szánhat. És hamarabb ítéli úgy, hogy egy fogyatékos gyerek akkora teher, amivel ő már nem bír. A nő, mivel jobban számít mások segítségére, és ő maga is hajlamosabb mások rendelkezésére állni, mint a férfi, ezért kevésbé látja erőn felülinek a beteg gyereket (mellesleg nem is kell betegen születnie a gyereknek ahhoz, hogy a férfi hajlamos legyen bepánikolva elmenekülni, ha a nő teherbe esik).
Mindenesetre a dolgok természetszerű menetébe az állam is bekavar azzal, hogy egyre több segítséget ígér a beteg gyerekek tekintetében. Elég jól kiépült szociális háló, alapítványok vannak, és minden szempontból igyekeznek pozitívan diszkriminálni, előnyökhöz juttatni az ilyen nehéz helyzetben levőket, ami sajnos kicsit kétélű dolog. Mert amennyire megható és felemelő a fogyatékosok gondozása, és nyilván sok esetben tényleg óriást dob egy felnőtt ember személyiségén, de az állam ezzel olyan helyzetet is teremt, amivel erkölcsi kötelességgé tesz erőn felüli terhek felvállalását. Hiába, hogy az állam segít, a fogyatékosok nevelése akkor is erőn felüli teher marad. Ráadásul „nemzetgazdasági hasznot” se fognak termelni, soha, tehát a velük való foglalkozás az államnak soha nem fogja megérni.
De a lényeg a szülő leterhelése. Ami sokszor már tényleg vállalhatatlan. Úgy tudom, Brad Pittéknek is downos ikreik születtek, és kering a neten egy „vallomás”, amiben Pitt arról ír, hogy a felesége mennyire tönkrement, lefogyott, csak sírt, megöregedett, elhagyta magát, és ő is azt gondolta, hogy vége a házasságuknak. Gondolom, ez a szöveg az ikrek miatt létrejött helyzetre vonatkozhat. Persze ők meg tudják fizetni az ápoló személyzetet.
Mindenesetre, ha én kerülnék ilyen helyzetbe, és úgy látnám, erőmön felüli a teher, semmiképpen sem vagyok képes megbirkózni vele, sőt a párkapcsolatom is rámenne; akkor én inkább a párkapcsolatomat választanám, és azt mondanám: ha az állam szerint helyes az ilyen gyerekeket felnevelni, akkor csak nevelje fel őket az állam, rájuk hagyom.
Az életenergiámra elsősorban nekem van szükségem, és ha az állam olyan helyzetet teremt, hogy erőn felüli terhek vállalását teszi erkölcsi kényszerré, akkor csak nyűglődjön ebben a kényszerben az állam. Felőlem nyugodtan.
Persze kívülről nézve minden másnak látszik, ha tényleg ilyen helyzetbe kerülnék, akkor lehet, hogy mást mondanék.
Nehéz meghúzni a határát annak, hogy az ember még mit vállal be, és már mit nem bír el. És az is igaz, hogy nagyon sokszor a nehezebb út a jobb választás, az, ami pont járhatatlannak látszik. És a kitaposottabb, kényelmesebb út a rossz döntés.

„Vagy akkor milyen neked az izmos?”
Egy tipikus testépítő alkat: www.youtube.com/watch?v=JCo0QK2Q8Is

„A hormonszinteket nem lehet így megítélni.”
Annyi biztos, hogy a női testnek nagyobb a zsírszázaléka, mint egy férfi testnek (bár a férfiak sem panaszkodhatnak hízás tekintetében): 2perc.net/ezeket-a-kepeket-minden-nonek-latnia-kell-te-igy-vagy-tokeletes/

„Nem vagyok "tesztoszteronos nő". :)”
A nők legnagyobb vágya a biztonság és kényelem. Ezért tesznek meg a legtöbbet.
Te ellenben ezt írtad: „3-4 órákat azért aludtam, mert túl sok érdekesebb és fontosabb dolog volt, mint az alvás. Nekem az alvás, evés, kényelem nem annyira elemi szükséglet.” „A fájdalomra és a fizikai megterhelésre sem vagyok érzékeny, holott abszolút nem vagyok mazochista. :)”
A nő biztonságra és kényelemre törekvésének legnyilvánvalóbb jele a vásárlás: 2perc.net/szerencsetlen-flotasok-akik-mar-reg-megbantak-hogy-elmentek-az-asszonnyal-vasarolni/
A bolt a kényelem és biztonság temploma. "Ha a nők uralnák a világot, minden bolt napi 24 órán keresztül tartana nyitva" (Teszkóban olvastam)

„Akkor lehet, hogy egy ösztrogénvezérelt nő volt valójában? :)”
Nyilván Shakespeare is nő volt, meg Jézus is.
A megfejtés az, hogy az ösztrogénvezérelt személynek kifejezetten jó a fantáziája.
Az mbti-oldalon az egyik idealista típust ilyen vicceskedő képekkel jellemzik: lelektanitipusok.net/tipusok/nf/infp/humor
„Jelenleg fantáziavilágban tartózkodom”.
Ezzel szemben egy tipikusan férfias, küzdő típust ilyen képekkel: lelektanitipusok.net/tipusok/sj/estj/humor
„A képzeletük nagyjából eddig terjed.”
Az ilyen emberek cselekszenek, nem álmodoznak.
Ez hormonális hatás, ami befolyásolja az agyat, de mindkét nem tagjai jelen vannak mindkét típusban.

annamanna 2014.12.22. 05:16:51

@: „Nem hiszem, hogy ez a behódolás jele lenne”
Dehogynem. Ahhoz, hogy teljesíteni tudd, amit követeltek tőled, tartani tudd az iramot, magadtól kellett megvonni a pihenés lehetőségét.
Aki igazán önálló, azt mondja – nem baj, ha nem megy, nem baj, ha lemaradok, nem baj, ha ez már nem fér bele. Megleszek nélküle is. Egy férfi könnyebben mondja ezt.
A nő inkább biztosra megy. Ahogyan többet vásárol, úgy a tanulásban is jobban teljesít, jobban felkészül, akármilyen ára is van ennek. Nem meri elengedni, nem mer lemaradni. Hiszen tudni valamit annyira, de annyira érdekes! Ismerős érvelés.
(Legalábbis, ha jól értem, valamiféle tanulásra utaltál: „nem tudná ezt megtanulni”, „szellemi kizsákmányolásnak érezné”) A szellemi munka jobban elbírja a napi 20 órás ébrenlétet, mint mondjuk a vájárkodás, autóbusz vezetés stb.

„Nekem az egész napos mosás-főzés lenne olyan unalmas és fárasztó, amit valószínűleg csak kényszerből tudnék végezni. Nyilván, mert nem érdekel.”
Értelek. Mutatok valamit az mbti rendszerrel kapcsolatban, ami rám vonatkozik:

„Tudod, hogy INTP vagy, ha…
• Meglepődve fedezed fel, hogy nem az egész világnak vannak az otthona véletlenszerű pontjain szeméthegyek, melyeket pedig bármely lakás szükséges dekorációjának tekintesz.”

Ebből az következik, hogy amit leírtál, azt én is leírhattam volna. Nem lelkesít a házimunka, mert unalmas, folyton ugyanaz ismétlődik, ráadásul piszmogok, lassan csinálom, sok energiámba kerül, ezért sok dolgot elbliccelek, folyton bűntudatom van miatta, és szerintem ha ezer évig élnék, akkor se lennék igazán gondos „háziasszony”. Van egy gyanúm, hogy a legpasszívabb személyiségtípus pont az enyém, legalábbis ezeken a megjegyzéseken jót nevettem:

„Hősünk hatalmas ricsajra ébred. Az ajtaján kilépve meglátja, hogy hűséges harcikutyája mérgesen ugatva, fejét egy vödörbe dugva próbál egy vinnyogó kisegeret "előcsalogatni". Mire számíthat az egér, amennyiben a kutya gazdája xxxx típusú?
INTP: - Mivel számára az egésznek semmi értelme, kiveszi a postaládából a leveleit, és visszamegy a házba.”

„Száguldó autóban egy szakadék felé? Hm...
INTP: Nem tenne semmit. Nem venné észre hogy száguld, se azt, hogy előtte van egy szakadék.”

„Miért ítélték el XXXX-t?
INTP: Véletlenül elgázolt 5 járókelőt, rájött, hogy rossz irányba tart, megfordult, és a maradékot is kivégezte.”

„XXXX az Antikrisztus. Hogyan mutatkozik meg a világ előtt?
INTP: Hatalmas fénycsóva közepén megjelenik a Marson, majd megkérdezi az első arra járó marslakót, hogy hol van, mert eltévedt.”

„Hogy néz ki a karácsonyi készülődés és az ünnepelés XXXX-nél?
INTP: Hmm... El kéne mennem ajándékot venni. Hányadika van? De lényegében mit értünk dátum alatt? Periodikus időegységek magasabb szintű periodikus ismétlődését? Akkor viszont egy jelenség, ami az egyik időszeletben volt, csak a periodikusság miatt ad egy közös elemet sok további időegységgel... Hova is indultam? Jah, biztosan a könyvtárba, az időn elmélkedtem. De miért elmélkedtem az időn? t=s/v... Fizikázni akartam. (Elmegy a könyvtárhoz, zárva van.) Miért van zárva? Hányadika van ma? 24-e... Ó, basszus! (Buszra fel, irány a bolt.) Keresek valamit a feleségemnek. Á... bonbon! Az biztosan jó lesz. (Sorban áll.) Ez annyi, mint... ezer forint. Van nálam annyi? Hol a pénztárcám? Jaj, basszus, az otthon maradt! -Közben a család megunta a várakozást, apukát nem tudták elérni, elmentek moziba.-„

„Egy személy megjelenik a város egyik legmenőbb ruhaboltjában, aki...
INTP: néhány perc bámészkodás után eszébe jut, hogy egy fontos találkozón kéne lennie és elsiet. Közben felborítja a kirakatban lévő próbababákat.”

„Valaki járni akar főhősünkkel, ő szereti az illetőt, de mégis időt kér tőle, mert nem bízik benne annyira. Pár nap múlva mégis beadja a derekát, erre már az illetőt mással látja csókolózni. Hogy reagálna főhősünk ebben a helyzetben?
INTP: Újabb bizonyítékot talál, hogy mért ne kezdjen senkivel, és 120 oldalas értekezést ír a témáról.”

És ilyen egy tipikus intp-jármű: oi60.tinypic.com/2jg8n7q.jpg

Ezeken mind jót szórakoztam, mert persze karikatúrák, de nagyon is találóak.
Nem véletlenül írtam annyit a passzivitásról és energiahiányról – nekem ez fontos téma, azért látom így a dolgokat, mert magamból indulok ki.
A passzivitás pedig sajnos kiterjed a házimunkára is, aminél sokkal érdekesebb megírni egy 120 oldalas tanulmányt, de tényleg :)
Ennek ellenére, mint írtam, próbálkozom vele. Legalább próbálkozom, és tudom, hogy a környezet lenézése, megvetése kell ahhoz, hogy valaki ne is próbálja. Mert az intp-knél szétszórtabb és rendetlenebb típus már nincs; amire már én is azt mondom, hogy meg kellene csinálni, azt meg kellene csinálni. Az én nézőpontomból nézve nem állítok fel túlzott követelményeket.

annamanna 2014.12.22. 05:20:41

@: „Ezt nem értem, hogy jön ide?”
Mert ezt írtad: „Maradjanak otthon, ne vállaljanak munkát, fiatal korukban viselkedjenek „hercegnőként”, akit a férfi megmenthet, stb. Nyilván ezt sok férfi egyben kritizálja is, de az most lényegtelen, az óhaj és a kritika gyakran áll fenn egyszerre.”
Elvárta tőled bárki, hogy megmentésre váró hercegnő legyél? Elvárta tőled egy faszi is, hogy nem csinálj semmit, csak hisztizz, hogy te milyen szerencsétlenke vagy, akit mentsen meg a királyfi, de azonnal?
Biztos vagyok benne, hogy NEM, egy nagy büdös kövér NEM.
Egy férfinak eszébe sem jut ilyen ökörség, csak a nők szeretnék, hogy a férfiak tehetetlen teszetosza mosolygós bioruhafogasnak fogadják el őket.
Csakhogy Pitt sem volt hülye, amikor az uncsi és passzív Anistontól átpattant az aktív és izgi Jolie-ra. Nem szexuálisan volt aktívabb (sőt úgy pont hogy nem, az előző férje panaszkodott is rá emiatt); hanem összességében sokkal érdekesebb vele élni.
Sherry Argov szerint a férfinak az a nő vonzó, akit érdekel valami, ami jobban leköti, mint a férfi. A könyvében nem győzi ismételni, hogy a nők hagyjanak fel azzal a szokásukkal, hogy minden gondolatukkal a férfin lógnak, és az életük másról sem szól, mint a férfiról, állandóan őt várják és utána koslatnak, és pont emiatt baromira unalmasak.
Az Amerikai szépségben volt valami olyan mondat, hogy „Csúnya vagy és unalmas, és ezt te is tudod.” Na persze ezt nem egy átlagos tinédzser fiú mondta a széplánynak, hanem a rendező „szócsöve” (a rendező vagy író pedig már középkorú férfi, hosszú házas évekkel a háta mögött). Egy átlagos tinédzser fiú ilyet még nem mondana, élettapasztalat kell a nők megunásához.

„Írtam már, hogy túl sok fontosabb és érdekesebb dolog van az alvásnál. (…)Nem a munka miatt csináltam a munkát, hanem mert érdekelt.”
Na ezzel már lehet valamit kezdeni. Ez így már érdekes. Sherry Argov szerint itt kezdődik a „rossz nő”, mármint az érdekes nő, szemben az unalmassal.

„Az angol királyi család”
Még egy kép, a sokk kedvéért:
www.facebook.com/218768438301029/photos/a.218787051632501.1073741828.218768438301029/332003270310878/?type=1&theater Így néz ki egy 32 éves nő?

@don Fefinho: A srác állítólag most alapfokú (!!!) számítógépes tanfolyamra jár, mert nem volt pénzük valami díjat befizetni a felvételinél (de jövőre majd biztos lesz!) és regisztrálták munkanélküliként. Az állatkertben kell majd takarítania, ami miatt nagyon szidta a kormányt. Előtte tanfolyamra jár (alapfokú szgépes, az ész megáll); és állítólag azt mondogatja az anyjának: „Hiányzom, ha nem vagyok itthon?”
Szóval ez már nagyon kóros, szerintem vissza kellene küldeni a srácot az USA-ba.

@Deansdale: A rendőrségi videók, a CSBE, és az ártatlan, semmiről sem tehető nők kapcsán: www.youtube.com/watch?v=bvxYT7C-lIU

Deansdale 2014.12.22. 07:52:52

@annamanna: A Bikinit (és az Eddát) rühellem, úgyhogy a videó helyett inkább megkeresem a dalszöveget :)

Deansdale 2014.12.22. 08:01:56

@annamanna: "Sherry Argov szerint a férfinak az a nő vonzó, akit érdekel valami, ami jobban leköti, mint a férfi. A könyvében nem győzi ismételni, hogy a nők hagyjanak fel azzal a szokásukkal, hogy minden gondolatukkal a férfin lógnak, és az életük másról sem szól, mint a férfiról, állandóan őt várják és utána koslatnak, és pont emiatt baromira unalmasak."

Tipikus női kivetítés. A nők működnek így, ezért képzeli Sherry, hogy a férfiak is. Pedig nem :) A férfit nem az idegesíti, ha ő a nő életének középpontja, hanem ha passzív-agresszíven követeli, hogy a férfi szórakoztassa őt. A tipikus "csináljunk már valamit" hiszti, amikor a nőnek nincs javaslata, csak követeli, hogy a férfinak legyen. Nagy, életreszóló ambíció a férfinak kell, ettől lesz vonzó a nők szemében. A (férfi szempontjából a) nőnek nem kell ilyen ambíció, attól nem lesz vonzóbb - sőt, komoly minusz lehet, ha a nő nem fektet elég energiát a kapcsolatba, az otthonteremtésbe, a gyereknevelésbe.

[ ] 2014.12.22. 08:54:42

@Deansdale: Ez így nem lesz jó, ha mindenki kivetít és azt hiszi, hogy a többiek vetítenek ki. :) És mi van, ha te csak kivetíted, hogy a nők kivetítenek? :)

Nőtől is hallottam, hogy nem az idegesíti, ha a férfi folyton rá gondol és utána epekedik, hanem ha állandóan nyaggatja, hogy merre járt, miért nincs már otthon, miért nem vele van állandóan, miért nem mond le a céljairól, hobbijáról, érdeklődési köréről, stb. Tehát "rátelepszik", fojtogatóvá válik a kapcsolat.

Na majd kapok én ezért annamannától. :)

[ ] 2014.12.22. 09:01:47

@annamanna: Hát, az első felére megint ugyanaz vonatkozik. :) Felőlem megpróbálhatsz belém beszélni dolgokat, nem igazán érint meg az ilyesmi, akár rád is hagyhatnám, ha neked jó érzés.

Csak szólok, hogy ez elsősorban nem velem, hanem magaddal szemben nem korrekt. Majd én is elgondolkozom rajta, meg te is, miért írtad ezt. De ha nem tesszük, így van- akkor sem a másikkal tolunk ki. :)

A tőlem idézett tartalmakkal kapcsolatban nem vetted figyelembe, hogy nem „magamtól” jöttek, hanem mind felvetés, visszakérdezés, reakció volt arra, amit te igazolni próbáltál, s amiben különböztek a nézeteink. Tudod, a „mindenki elsősorban magáért felelős” dolog.
Tehát te állítottál valamiért valamit, te dobtad be mindegyik témát. Nem baj, nem haragszom. Én is említettem neked, hogy valamiért nagyon bajlódsz a „nőkkel”. Említettem mást is. Mindketten azt kezdünk vele, amit jónak látunk. Te most visszapasszoltad. :)

Ha megnézzük, mi foglalkoztat folyton: lusta, passzív nők, akik tönkreteszik a férfiakat is; anyák, akik tönkreteszik a családjukat, magukhoz láncolják a fiaikat és a világ minden vétkéért felelősek. Csupán megjegyeztem, hogy az „apa felelőssége” nálad érdekes módon kimarad. Az apa is lehet „rossz”, de elsősorban (szerinted) a felesége, az anya „rontotta el”.

Szerintem meg a gyerekhez való viszonynak többé-kevésbé függetlennek kell lennie a másik szülőhöz való viszonytól. A gyerekemet szeretem akkor is, ha a gyerek anyját/apját tegyük fel(!) már meggyűlöltem valamiért. A gyerek egy önálló emberi lény, ha az anyja, apja vagyok, akkor örökre az vagyok.

Én nem bántani vagy letámadni akartalak, a lélektani háttér érdekel. Belátom, nem volt valami humánus dolog. Mentségemre, nem a személyes része foglalkoztatott, hanem a jelenség maga. Részemről sincs személyes érdekeltség, a mechanizmust akartam megérteni, milyen logika alapján működik.

Beteg gyerekek: mi felnevelnénk. Mindketten. Külön-külön is. Nyilván lehet, hogy a gyakorlatban nem így lenne („kívülről minden helyzet másnak látszik”), ez egy jelenlegi hozzáállás. Egyikünk sem a kapcsolatot választaná inkább.

Határokat valóban húzni kell, de a beteg gyerek is emberi lény és Isten remélhetőleg senkit nem próbál meg erején felül. Vagy ha igen, később erőt is ad hozzá.

A hormonszintekről továbbra sem tudsz meggyőzni sztereotip tartalmakkal. Ha komolyan érdekel a hormonok hatása az agyra és kicsit több időm lesz erre a beszélgetésre, foglalkozhatunk majd vele.

„A megfejtés az, hogy az ösztrogénvezérelt személynek kifejezetten jó a fantáziája.”

A fantázia bizonyos értelemben a zsenialitás záloga.

„Dehogynem. Ahhoz, hogy teljesíteni tudd, amit követeltek tőled”

Honnan veszed, hogy valamit megköveteltek tőlem? :)

„Hiszen tudni valamit annyira, de annyira érdekes! Ismerős érvelés”

Itt tévúton vagy. Az embereknek nem az az érdekes, hogy „tudnak valamit”, hanem azért tudnak valamit, mert annak tartalma érdekli őket. Előbbi is szempont lehet, de szerintem nem lehet jelentős, hosszú távú motiváló erő.

„Legalábbis, ha jól értem, valamiféle tanulásra utaltál: „nem tudná ezt megtanulni”, „szellemi kizsákmányolásnak érezné””

Nem, már magára a tevékenységre utaltam, ami érdekel(t).

„Van egy gyanúm, hogy a legpasszívabb személyiségtípus pont az enyém, legalábbis ezeken a megjegyzéseken jót nevettem”

Ezzel sincs baj, csak nem kellene mindenhová kivetítened. :)

„Nem véletlenül írtam annyit a passzivitásról és energiahiányról – nekem ez fontos téma, azért látom így a dolgokat, mert magamból indulok ki.”

Hát igen. Észrevettem. :)

„Elvárta tőled bárki, hogy megmentésre váró hercegnő legyél? Elvárta tőled egy faszi is, hogy nem csinálj semmit, csak hisztizz, hogy te milyen szerencsétlenke vagy, akit mentsen meg a királyfi, de azonnal?
Biztos vagyok benne, hogy NEM, egy nagy büdös kövér NEM.”

Megint rosszul érvelsz. Mert ha tegyük fel igen, akkor mi van?

Sherry Argov-nak akár még igaza is lehet, erre értettem, hogy „az óhaj és kritika egyszerre is fennállhat.” A férfiak szerintem sem tudnak vonzódni az önállótlan nőkhöz, de az a vágy is hajtja őket, hogy a nőnek legalább akkora szükségük legyen rájuk, mint nekik a nőre. Erre pedig az a legjobb módszer, ha a nő önállótlan és függő.

A nőknek szóló, „férficentrikus” párkapcsolati tanácsok jelentős része szól arról, hogy a nő mutassa magát „elesettnek”, hogy érezze a férfi, hogy szüksége van rá. Férfiaknak soha nem szól olyasmi, hogy mutassa ki, mennyire szüksége van a nőre. Nyilván, mert ezt az emberek valamiért szükségtelennek tartják. Olyat sem nagyon olvastam még, hogy a nő valamiért majd megijed, hogy nem lesz rá szükség. Figyelsz? Ezeket olvastam, és most a téma kapcsán eszembe jutottak. Felesleges köré történetet írnod, bár nem zavar, ha megteszed. :)

Deansdale 2014.12.22. 09:50:24

@: "Ez így nem lesz jó, ha mindenki kivetít és azt hiszi, hogy a többiek vetítenek ki. :) És mi van, ha te csak kivetíted, hogy a nők kivetítenek? :)"

Ööö... Egyszerűen meg kell figyelni a valóságot?

Mármint attól függetlenül, hogy az emberek mit szeretnének és mit gondolnak. A helyzet az, hogy ha kinézel az ablakon, akkor olyan világot látsz, amiben az ambíciózus pasikra tapadnak a jó nők, miközben az ambíciózus nőkre nem tapadnak a jó pasik. Erről szól a számtalanszor emlegetett nyikorgás, hogy a férfiak félnek az "erős nőktől".
www.nlcafe.hu/ezvan/20100211/segitseg_hova_tuntek_az_igazi_ferfiak_-_soma_mamagesa_valaszol/
Azok a nők, akiknek fontosabb a karrier mint a kapcsolat, nem akarják beismerni, hogy a férfiak NEM a nők pénztárcájára vagy ambícióira buknak, hanem a feszes popsira; ráadásul ha családot szeretnének alapítani (=gyerekeket akarnak), ahhoz nem a stresszben tönkrement, negyvenhez közelítő mánágerhölgyeket fogják választani, hanem a huszas, hamvas titkárnőt.

Ez a valóság az ablak túloldalán, amire bárki rányithatja a szemét, amint megunta az illúziókat :)

Nade akkor miért képzeli oly sok nővel egyetemben az idézett Sherry anyámtyúkja ennek az ellenkezőjét? Mert ő maga a férfiak ambícióira és pénztárcájára bukik, így azt hiszi, hogy ez afféle általános szabály a párkapcsolatokban. Ő maga olyan párt akar, akinek az életében van valami cél, valami olyan ami bizonyos értelemben fontosabb, mint ő (a nő). Ez teljesen érthető például evolúciós értelemben, hiszen a nőnek nem az volt a fontos, hogy a férfi őt helyezze a csúcsok csúcsára, hanem hogy hozzon haza elég élelmet, pénzt. Ehhez kapóra jön, ha a férfinak van valami szilárd ambíciója a családon kívül, mert jelzi, hogy valószínűleg jó pénzkereső.

Fordítva ennek semmi értelme. Ha a nőnek "extra" ambíciói vannak a családon kívül, az a férfi számára semmilyen haszonnal nem jár, legföljebb kockázattal. Miért találná ezt vonzónak??? A férfinak elég annyi, ha a nő el tudja foglalni magát, és nem őt nyaggatja folyton, de annak miért örülne, ha a nőnél a prioritási listán nem áll az első helyen? Az ilyen típusú nő kevesebbet törődik a férfival és a családdal, kevesebb gyereket szül, stb. Ezek mind hátrányosak a gének továbbadására és túlélésére nézve, ezért értelemszerűen nem válhattak vonzóvá az evolúció során.

És ez nem arról szól, hogy az egyik fél a kapcsolatban rátekeredik a másikra és fojtogatja - az már kóros dolog, a ragaszkodás túlzásba vitele. Lehet egy nőnek a partnere a fontos az életében úgy is, hogy közben nem csimpaszkodik folyton a nyakán majomszeretettel. Az inkább a kapcsolatfüggő személyiségek jellemzője, egy külön pszichológiai probléma.

[ ] 2014.12.22. 10:27:07

@Deansdale: Szerintem egyik nő sem állítja, de még csak nem is akarja, hogy a "pénztárcájára" bukjanak. Ez férfiaknál is csökkent értékűséget jelöl azokkal szemben, akik vonzóak a nőknek. Azt is írtam már, hogy a nő nem a férfi, hanem önmaga miatt épít egzisztenciát. A férfi is a nő miatt épít egzisztenciát. Ezért akarja, hogy a nő ne építsen egzisztenciát.

"Azok a nők, akiknek fontosabb a karrier mint a kapcsolat..."

Tudom, hogy a férfiak biztonságosnak tartják a kapcsolatfüggő nőket, míg úgy vélik, nekik "önmaguknak" kell legfontosabbnak lenniük, nem a családjuknak. Valószínűleg ezért szívnak a kapcsolatfüggő nők. :)

"ahhoz nem a stresszben tönkrement, negyvenhez közelítő mánágerhölgyeket fogják választani, hanem a huszas, hamvas titkárnőt"

A 40 év feletti férfiak a nők számára is láthatatlanok.

www.telegraph.co.uk/men/relationships/10955708/Men-become-invisible-at-39-now-they-know-how-women-feel.html

Stresszben tönkremenni meg otthon is lehet. :)

www.gallup.com/poll/154685/Stay-Home-Moms-Report-Depression-Sadness-Anger.aspx?utm_source=alert&utm_medium=email&utm_campaign=syndication&utm_content=morelink&utm_term=WellbeingGallup

Genetikai szempontból egyébként a stresszben tönkrement, 40-hez közeli hölgy is jobban jár egy huszonévessel, mivel jóval könnyebben esik tőle teherbe. És most nem feltétlenül a házasságról beszéltem. Úgyhogy részben igazat adok. 40 feletti férfinak már csak azért sem ajánlatos 40-hez közeli nőt elvennie, mert félő, hogy a nőt máshoz hajtja majd saját és a férfi életkorának ellensúlyozására az ösztön. :)

"Nade akkor miért képzeli oly sok nővel egyetemben az idézett Sherry anyámtyúkja ennek az ellenkezőjét?"

Biztos látták, mi történik a kapcsolatfüggő nőtársaikkal. Más tippem egyelőre nincs. :)

"Fordítva ennek semmi értelme. Ha a nőnek "extra" ambíciói vannak a családon kívül, az a férfi számára semmilyen haszonnal nem jár, legföljebb kockázattal. Miért találná ezt vonzónak???"

Nőknél is jelezhet jó géneket a függőséggel, elesettséggel, gyámoltalansággal szemben. A férfi ezt azért nem "tudta" megkerülni, mert régebben, a magszóró stratégia folytatásakor a szaporodás nem úgy ment, hogy minden egyes férfinek lehetősége volt párzani fejenként száz nővel. Valószínűleg rangsorolni kellett, melyik "nőért" küzd meg a többiekkel, a fennálló nehézségekkel, akadályokkal, melyik után megy, mibe fektet energiát. Nem feküdt elé a száz csaj. :) Akkoriban egyébként is kockázatosabb volt az élet.

Ilyen értelemben a férfiak olyan "kapcsolatokba" invesztálták az energiáikat, amelyekről feltételezték, a nő majd egyedül is képes lesz felnevelni az utódokat. Vagy legalábbis az utódok nagy részét.

Másik lehetőség: monogámia-szerű viszony, a férfi ottmarad egy nő mellett, segít neki a gyereknevelésben, lemond a többiről. Ekkor megint döntenie kell, hogy egy szerencsétlen, gyámoltalan nőért adja fel a szabadságát, vagy egy olyanért, akitől a gyerek másik részről is jó géneket kap.

"Ez teljesen érthető például evolúciós értelemben, hiszen a nőnek nem az volt a fontos, hogy a férfi őt helyezze a csúcsok csúcsára, hanem hogy hozzon haza elég élelmet, pénzt."

És melyik férfi kockáztatta volna akár az életét is, ha nem a nőt helyezi a "csúcsok csúcsára"? Ha emlékszel, régebben említettem, hogy a nők hajlamosak lebecsülni a férfiak udvarlási rítusait és ajándékait. Nem azért, mert annyira nagyravágyóak, hanem mert biztosnak kellett lenniük a "módban". A biztonság módjában, amiről szintén beszéltem. A nő ebben akkor biztos, ha vagy ő maga teremti meg, vagy ha a férfi tényleg őt helyezi a csúcsok csúcsára. Bár inkább az előbbi. Utóbbinál állandóan hisztizni fog és egy az egyben leértékel mindent, hogy a férfi újra és újra halmozza fel a "vagyont" a lábai elé. De nem a luxus kell neki, hanem az irányítás és biztonság érzete.

Az evolúció marhára nem díjazta volna, ha a nők odavetik magukat az egoista férfiak lábai elé. :) Valami kutatás is volt róla, hogy az önzetlenség úgy terjedt el, hogy a csajok az önzetlen férfiakat szelektálták ki maguknak.

"Lehet egy nőnek a partnere a fontos az életében úgy is, hogy közben nem csimpaszkodik folyton a nyakán majomszeretettel."

Ezt általában a férfiak várják el. Ha a nőnek fontos a partnere, az sok férfinek (nem mindnek!) jellemzően nem elég. Azt várják, hogy a nő függjön a partnerétől és a partner a nő számára nélkülözhetetlenné váljon. Ezért zavaró nekik a női karrier. Viszont nem látják be, hogy a függő személyiség csimpaszkodni, fojtogató módon ragaszkodni fog.

A státusszal nagyon meg vagy akadva, elmesélek valamit. Néhány ismerős csaj néha olvas itt, látták, hogy írtad, hogy férjes asszonyoknak is tetszettél. Egyből arra voltak kíváncsiak, milyen a külsőd ("jó pasi" vagy-e, s mennyire), nem pl, arra, mivel foglalkozol, vagy mennyi pénzed van...

Nyilván ha akarják és még mindig kíváncsiak rá, majd jönnek és megkérdeznek. :)

Deansdale 2014.12.22. 11:57:57

@: "Szerintem egyik nő sem állítja, de még csak nem is akarja, hogy a "pénztárcájára" bukjanak."

Nem gondolják végig tudatosan. Egyszerűen csak a magas státuszú pasikra buknak, ezért azt hiszik, a férfiak meg a magas státuszú nőkre. Ez tipikus női kivetítés.

"a nő nem a férfi, hanem önmaga miatt épít egzisztenciát"

Nyilván, de ezzel az én állításom sehol nem ellentétes. A nők többsége manapság egyszerűen felszínes és önző, elmarja a világból amit tud hogy a többi nőt lefőzze vele. Csak közben teljesen el vannak tévedve, mert azt hiszik, hogy úgyis találnak jó pasit ha akarnak, hiszen menő munkahelyük van és jól keresnek!!! Ne mondd, hogy ez a jelenség nem létezik, mert rendszeresen foglalkozik vele még a sajtó is.

"Ezért akarja, hogy a nő ne építsen egzisztenciát."

Ez egy férfiakat teljesen félreismerő feminista agyrém. A férfiak 99%-ában fel sem merül ilyen hülye gondolat, hogy ők "ne akarnák", hogy a nő egzisztenciát építsen. A férfiakat ez legföljebb közvetetten érinti, amikor az egyre jobban szituált nők az egyre rosszabbul szituált férfiak közül nem hajlandóak partnert választani. De linkelj már valami cikket, amiben férfiak arról értekeznek, hogy a nők egzisztencia-építését akadályozni kellene... Agyrém.

"Tudom, hogy a férfiak biztonságosnak tartják a kapcsolatfüggő nőket"

Még jó, hogy kifejezetten hangsúlyoztam, hogy nem erről van szó.

"A 40 év feletti férfiak a nők számára is láthatatlanok."

Ja, szerenctélen George Clooney meg Sean Connery azóta is a párnájába sír, mióta elfújták a 40-es gyertyákat... Mi az oka annak, hogy nem bírod elfogadni, a két nem különböző módon fejlődik/öregszik? A nők hamar érnek és hamar kiégnek, a férfiak meg lassabban csinálják mindkettőt. Egy 21 éves nő a toppon van, míg egy 21 éves férfi tejfelesszájú ficsúr. Egy 38 éves nő családalapításra gyakorlatilag alkalmatlan, egy 45 éves férfi még gond nélkül képes erre. Ne építsünk már a hülye feminista elképzelésekre, miszerint a két nem teljesen egyforma, csak a gonosz patriarchátus ketténeveli őket...

És persze hogy a 40-es nő genetikailag jobban jár a 20 éves pasival, csakhogy olyat nem tud, és nem is akar hosszú távú partnernek fogni magának. Ha egy 20 éves férfi 40-es nővel kavar, akkor annak az oka vagy kényelem, vagy akkora bétaság, ami miatt jobb nők nem állnak szóba vele. Egyik sem tuti alap közös gyerekneveléshez... Egy röpke dugástól persze teherbe lehet esni (mondjuk negyven fölött nem egyszerű), aztán lehet szingliként nevelni a gyereket annak nagyanyjaként - mire a kölök kijárja az általános iskolát, a nő a nyugdíjkorhatárt kerülgeti. Fasza.

"Más tippem egyelőre nincs."

Ilyen tippek helyett egyszerűbb lenne elfogadni a logikus magyarázatot :|

"Ilyen értelemben a férfiak olyan "kapcsolatokba" invesztálták az energiáikat, amelyekről feltételezték, a nő majd egyedül is képes lesz felnevelni az utódokat."

Már megbocsáss, de ez fantáziálgatás. Minden elméletet a prekoncepcióidhoz akarsz hozzáigazítani, csakhogy ennek érdekében mindig 2-3 plusz csavart kell mindenbe beleraknod. Nálad semmi nem olyan egyszerű, hogy 2+2=4, nálad minden többismeretlenes másodfokú egyenlet. Magyarul túlbonyolítod a dolgokat :)

"És melyik férfi kockáztatta volna akár az életét is, ha nem a nőt helyezi a "csúcsok csúcsára"?"

Hallottál már a Titanikról? A férfiak automatikusan áldoznak nagyon sokat a nők oltárán, még ismeretlenekén is. A gyerekeik anyjáért ennél többre is hajlandóak, anélkül is, hogy az életük egyetlen értelmévé emelnék.

"a nők hajlamosak lebecsülni a férfiak udvarlási rítusait és ajándékait"

...mert a pillangókat gyomor alatt nem a rítusok és nem az ajándékok indítják be, hanem a domináns viselkedés. Az ajándék egy direkt jelzés a tudatos gondolkodásnak, hogy a férfi képes kényelmet teremteni, de ezt a nő ösztönei leszarják.

"A nő ebben akkor biztos, ha vagy ő maga teremti meg, vagy ha a férfi tényleg őt helyezi a csúcsok csúcsára."

A női lét két legnagyobb buktatóját írtad meg, a két legnagyobb tévhitet, amiben a legtöbb nő osztozik, aztán ezek miatt esik nagyon csúnyán pofára, ha balszerencséjére megadatik neki amit kíván. A nőnek a maga teremtette egzisztencia legföljebb arra jó, hogy egy feminin leszbikus partnert magához vonzzon vele, vagy hogy legyen pénze macskaalomra öreg szingli napjaira. Azt is képzelik, hogy kell nekik a férfi, aki szó szerint imádja őket, de ha megkapják, hamarosan úgy menekülnek tőle mint a tűztől. A nő istenítése az egyik legbétább dolog, amit egy férfi tehet, így a nő nemi vonzalmát durván rombolja.

"Az evolúció marhára nem díjazta volna, ha a nők odavetik magukat az egoista férfiak lábai elé."

Akkor miért teszik meg ezt a nők folyamatosan? A nők olvadnak a "dark triad" jellemű pasikért, aminek egyik legfontosabb eleme az egoizmus.

"az önzetlenség úgy terjedt el, hogy a csajok az önzetlen férfiakat szelektálták ki maguknak."

LOL Ezért lóg minden ismert rapper naponta 20 új ribanccal, míg Bill Gates otthon eszi a kefét a korosodó felesége mellett :)

Deansdale 2014.12.22. 13:04:07

"Ezt általában a férfiak várják el."

Te már megint belevetítesz valami nemlétező kényszert a férfiakba. A pasik semmi olyasmit nem várnak el, hogy a nő egyfolytában a nyakukon lógjon. A legtöbb pasit ezzel napok alatt sírba lehet vinni. Pont arról beszéltem, hogy a férfinak az a jó, ha a nő prioritási listáján ő áll az élen, de ettől függetlenül a nő nem beteges kapcsolatfüggő. Ez a kettő tökéletesen összeegyztethető, és egyben a boldog, harmonikus párkapcsolat alapja mindkét fél(!) számára. Minél inkább tiszteli és szereti a nő a férfit, annál kevésbé hajlamos piszkálni és elbétásítani, és persze a szexuális élet is annál jobb. Ha a nő számára a férfi nem annyira lényeges, nem annyira fontos, akkor nem is annyira szereti, és ezzel út nyílik az összes kapcsolatromboló tendencia előtt.

Egy karrierista férfi mellett a nő tökéletesen meglehet "a családi élet uraként", egy jó egzisztenciához megteremtve a hátországot, gyerekeket nevelve, stb. Egy karrierista nő mellett a férfi fölösleges toldalék, afféle szórakozási forma, amit kidobnak amint megunták. A Szex és Nyújork tökéletesen bemutatta ezt az életformát, ahol a jólszituált karrierista szinglik !látszólag! úgy váltogatták a pasikat, ahogy egy jobb érzésű nő az alsóneműt - valójában egyetlen pasit sem tudtak megtartani maguk mellett, mindegyik továbbállt egy gyors menet után. Persze a csajok közben vágytak "az igazira", aki mellett nőnek érezhették volna magukat... Csak míg a sorozatba a forgatókönyvírók nyugodtan beleírják a happy endet, addig az életben az ilyen spinék egyedül öregszenek meg. Egy normális férfinak úgy kellenek az ilyen nők, mint egy közepes hererák.

"Azt várják, hogy a nő függjön a partnerétől"

Ez a beteges kapcsolatfüggőkre igaz, akik között ugyanúgy akadnak férfiak, mint nők.

"A státusszal nagyon meg vagy akadva, elmesélek valamit."

Nevezz arrogánsnak, de nincs kedvem kerülgetni a forró kását, és úgyis szóba került már nem egyszer: a nők legtöbbször nem tudják mit akarnak. Álmodoznak mindenféle hülyeségről, hogy a szőke herceg legyen markáns arcélű és daliás, aztán összefekszenek egy egyéjszakásra valami nagydumás köcsöggel, aki se nem magas, se nem jóképű, de kitartó és magabiztos. Ezzel is tele a sajtó, hogy a "jófiúk" nem értik, a nők miért a "rosszfiúkra" buknak, és a nők sem tudják megmagyarázni. (Vagy csak nem akarják :) Az mindenesetre fontos tanulság minden férfi számára, hogy amikor egy nő arról beszél, hogy mit akar egy férfitól, azt már eleve kizárólag arra a ~10% pasira érti, akit alapból vonzónak talál. Máshogy fogalmazva ha egy nő sorolja az álompasija tulajdonságait, akkor valójában azt ecseteli, hogy egy vonzó alfahímet milyen "extra" tulajdonságokkal szeretne felszerelni, hogy még a tökéletesnél is tökéletesebb legyen. Éppen ezért a női igényekre építve megpróbálni csajozni fölösleges és kudracra ítélt vállalkozás, mert pont a lényeg hiányzik belőle: hogy mitől lesz a férfi alapból vonzó. Anélkül az extra tulajdonságok lópikulát sem érnek.

"Egyből arra voltak kíváncsiak, milyen a külsőd ("jó pasi" vagy-e, s mennyire), nem pl, arra, mivel foglalkozol, vagy mennyi pénzed van..."

A neten egyiket sem fogják megtudni, mert a publikus életemet erősen elkülönítem a magántól. Aki akar tőlem valamit, annak négyszemközt kell próbálkoznia. De mostanában senkit nem kecsegtethetek nagy reményekkel - az asszony olyan jól tart, hogy azt szinte lehetetlen lenne felülmúlni :)

[ ] 2014.12.22. 13:21:57

@Deansdale: Hát izé… nem hiszem, hogy a nők úgy gondolják, azért találnak „jó pasit”, mert menő munkahelyük van és jól keresnek. Illetve ez igaz, de inkább közvetve, nem közvetlenül. Mind említettem, a férfit „egyenesen” nem érdekli az egzisztencia. A sajátja sem. A szex érdekli. Ne értsd félre, nem azt állítom, hogy a férfiak nem alkalmasak a szeretetre, stb. De egzisztencia nélkül egész jól megvannak, tudod, egy kartondobozban is ellaknának. :)

Emiatt a nők közvetett módon találnak „jó pasit” az egzisztenciájuknak köszönhetően. Úgy, hogy elvárhatják, hogy egy férfi ne pénzt adjon, hanem „jó pasi” legyen, tehát azáltal, hogy nincsenek anyagilag rászorulva. :)

„De linkelj már valami cikket, amiben férfiak arról értekeznek, hogy a nők egzisztencia-építését akadályozni kellene...”

Te is utalgattál rá, hogy a nőket a főállású anyaságra kellene motiválni, nem az egzisztenciaépítésre. Ne értsd félre, a te dolgod, de nekem ebből úgy tűnt, nem igazán pártolod, hogy a nők építsék az egzisztenciájukat. Helyette menjenek férjhez minél fiatalabb korban és becsüljék meg a helyzetüket, szüljenek a férjüknek 2-3 gyereket. :)

„Mi az oka annak, hogy nem bírod elfogadni, a két nem különböző módon fejlődik/öregszik?”

Nem én nem tudom elfogadni, a tények mondanak mást erről. Azt sem kétlem, hogy a gazdag 40 fölötti férfiak képesek pénzért nőt szerezni (a gazdag 40 fölötti nők meg szexre ingyen is találnak fiatal partnert, ha nem tartják nagyon rosszul magukat), de ha megfigyeled, 40 felett férfiként, „egzisztencia” nélkül már tényleg senki nem megy semmire. Ezzel szemben egy 20-25 éves srácnak elég, ha jól néz ki és nem túl defektes, ahhoz, hogy legyen barátnője vagy szexkapcsolatai.

„Egy 38 éves nő családalapításra gyakorlatilag alkalmatlan, egy 45 éves férfi még gond nélkül képes erre.”

Hát, azt, hogy gond nélkül, kétlem. Neked is linkelgettem már róla, hogy 40, sőt 35 felett a férfiak jóval nehezebben ejtik teherbe még a fiatalabb nőket is, nemhogy a korukbelieket. Tehát ha a 38 éves nő nagyobb „sikert” akar e téren, inkább egy 30-as férfivel fekszik le.

„Ne építsünk már a hülye feminista elképzelésekre, miszerint a két nem teljesen egyforma, csak a gonosz patriarchátus ketténeveli őket...”

Nem teljesen egyforma, említettem, hogy egy nem túl rossz 40-es nő pénz nélkül is kaphat szexet, férfiaknál viszont ez csak kifejezetten fiatal korban elképzelhető.

„És persze hogy a 40-es nő genetikailag jobban jár a 20 éves pasival…”

Na végre, legalább eddig eljutottunk. Ki állította, hogy tud, vagy akar?

„Ha egy 20 éves férfi 40-es nővel kavar, akkor annak az oka vagy kényelem…”

Mert ha egy 20 éves lány kavar egy 40-es pasival, annak mi az oka? :) Legalább a nőnek nem kell attól félnie, hogy a 20 éves fiú kakukkfiókát visz a közös fészekbe…

„Egy röpke dugástól persze teherbe lehet esni (mondjuk negyven fölött nem egyszerű), aztán lehet szingliként nevelni a gyereket annak nagyanyjaként - mire a kölök kijárja az általános iskolát, a nő a nyugdíjkorhatárt kerülgeti. Fasza.”

Ha az apa idős, ő is a nyugdíjkorhatárt kerülgeti. 40 fölötti nőknél meg pont a partner fiatal kora az „egyetlen esély”, ami nagyságrendekkel javíthat az életkorbeli hátrányokon.

„Ilyen tippek helyett egyszerűbb lenne elfogadni a logikus magyarázatot :|”

Hogy a nők hajlamosak a kivetítésre…? :)

„Már megbocsáss, de ez fantáziálgatás. Minden elméletet a prekoncepcióidhoz akarsz hozzáigazítani, csakhogy ennek érdekében mindig 2-3 plusz csavart kell mindenbe beleraknod. Nálad semmi nem olyan egyszerű, hogy 2+2=4, nálad minden többismeretlenes másodfokú egyenlet. Magyarul túlbonyolítod a dolgokat :)”

Jó kis kitérő, ahelyett, hogy megpróbáltad volna mondjuk megcáfolni. No mindegy. Nekem jó a fenti magyarázat is, hogy a férfiaknak semmiféle egzisztencia nem számít, mert legszívesebben papírdobozokban élnének. :)

A matekért viszont pluszpont, teljesen jó a hasonlat: a genetikai is csak akkor tűnik egyszerűnek, ha nem ismersz minden tényezőt. A 2+2=4 csak abban az esetben igaz, ha nincs ismeretlen tartalom. De 2,4+2,4 az pl. nemes egyszerűséggel lesz 4,8. :)

„Hallottál már a Titanikról? A férfiak automatikusan áldoznak nagyon sokat a nők oltárán, még ismeretlenekén is. A gyerekeik anyjáért ennél többre is hajlandóak, anélkül is, hogy az életük egyetlen értelmévé emelnék.”

Akkor viszont a férfiak életének értelme a női nem? Egyébként a Titanicos sztorikkal kapcsolatban olvastam, hogy a férfiak többsége idegen nőért nem kockáztat, csak azokért teszi, akik genetikailag „kötődnek” hozzá, a rokonai, vagy a gyermekei anyja.

[ ] 2014.12.22. 13:24:20

@Deansdale: „...mert a pillangókat gyomor alatt nem a rítusok és nem az ajándékok indítják be, hanem a domináns viselkedés. Az ajándék egy direkt jelzés a tudatos gondolkodásnak, hogy a férfi képes kényelmet teremteni, de ezt a nő ösztönei leszarják.”

Most kevered a két ösztönt, de ettől függetlenül is pontatlan. Visszautalnék az ösztönökkel kapcsolatos régebbi cikkedre, melyben a nők párválasztásába belekalkuláltad a létfenntartást is. De ez ügyes húzás, gondolkoznom kell rajta. Még egyet is értek, csak a dominancia helyett gondolok mást erről.

Ettől eltekintve érvényes, amit írtam. A nő azért becsüli le a férfiak udvarlási rítusait, mert ha nem ő irányít, naponta be kell neki „bizonyítani”, hogy biztonságban van. A felhalmozott luxus aztán nem is igen érdekli, addig kell neki, míg meg nem kapta. Itt speciel találtam értelmes gondolatokat annamanna kommentjeiben. Érdemes megfigyelni az olyan nőket, akik maguknak teremtik elő az egzisztenciát és az olyanokat, akiknek a férfi teremti meg, mennyire hajlamosak szórni a pénzt, milyen felesleges dolgokra költenek, mennyire jelentős nekik a márka, az értelmetlen tárgyak felhalmozása, az ékszerek, stb.

„A nőnek a maga teremtette egzisztencia legföljebb arra jó, hogy egy feminin leszbikus partnert magához vonzzon vele, vagy hogy legyen pénze macskaalomra öreg szingli napjaira.”

Leírtam fent, mire jó. Nem a férfi számára lesz vonzó, hanem így tud önmaga számára vonzó férfiakat választani.

„Akkor miért teszik meg ezt a nők folyamatosan? A nők olvadnak a "dark triad" jellemű pasikért, aminek egyik legfontosabb eleme az egoizmus.”

Majd utánanézek, de szinte biztos, hogy ha valaki erre a következtetésre jutott, valamit nagyon súlyosan benézett. :) Még a „dominanciára” is akkor válnak minimálisan jobban fogékonnyá, ha otthonra már beszereztek egy „nem-domináns” férfit, mindaddig nem mutatkozik a domináns férfiakra nagyobb preferencia (ezt azt hiszem szagtesztekkel és vizuális tesztekkel is lemérték); de még utána is csak abban az értelemben, hogy szimpatikus, ha a férfi másokkal szemben domináns. Az agresszió jelei meg egyenesen taszítják a nőket, holott azt is kimutatták, hogy magasabb státuszt, dominánsabb viselkedést, nagyobb vagyont, elismertséget társítanak hozzá.

„LOL Ezért lóg minden ismert rapper naponta 20 új ribanccal, míg Bill Gates otthon eszi a kefét a korosodó felesége mellett :)”

Erről olvastam, hogy a rapperek „bérelt” lányokkal mutatkoznak egy kisebb vagyonért. Bill Gates-nek nem jó a külseje. :)

„Te már megint belevetítesz valami nemlétező kényszert a férfiakba. A pasik semmi olyasmit nem várnak el, hogy a nő egyfolytában a nyakukon lógjon.”

Nem ezt írtam. :) De nőknél is ez a helyzet. Amit te említesz, hogy a nők nem szeretik az őket istenítő férfiakat, azt szerintem kevered a nyálas, folyton a csaj nyakán lógó, féltékenykedő, érzelgős, nyafogós partnerekkel.

A továbbiakban foglaltakról írtam, hogy szerinted mintha az lenne a megfelelő hozzáállás, ha a nő is és a férfi is a férfit szereti és a férfi körül pörög. Ez meg kicsit olyan kompenzálás szagú nekem. :) Bármilyen meglepő, a független nők többségének nem ennyire fontos, hogy „szeressék” őket és körülöttük forogjon a kapcsolat. Nyilván szeresse egymást a két fél, de jelentősebb, hogy nekik se kelljen a férfi körül forogniuk, aztán kész, hogy mennyire helyezik őket „előre”, lényegtelen. Nekik ne kelljen maguk elé helyezni a férfit, a céljaik elé a férfi céljait, háttérbe vonulni. A nők többsége irányítani se akarja a férfit, szerintem azért, mert testileg nem „kiszolgáltatott” neki.

Ezzel kapcsolatban azt hiszem, a férfiak kevésbé képesek „önmagukban megállni”.

„Minél inkább tiszteli és szereti a nő a férfit, annál kevésbé hajlamos piszkálni és elbétásítani”

Ez így önmagában rendben lenne, csak nem értem, miért volna akadálya, ha fordítva is fennáll. Elbétásítani a férfit az esetek többségében azok a nők akarják, akiket a férfi irányítani akar. Amelyik nő nem „béta” (nem tudom jobb szóval írni) a férfi mellett, az szerintem fütyül az egészre. Mi szüksége lenne akár egy őt irányító férfira, akár egy bétásítottra?

[ ] 2014.12.22. 13:26:33

@Deansdale: „Ha a nő számára a férfi nem annyira lényeges, nem annyira fontos, akkor nem is annyira szereti, és ezzel út nyílik az összes kapcsolatromboló tendencia előtt.”

Itt is igaz, hogy én csak arról beszéltem, hogy szerinted a nőnek a férfi legyen az első, a férfinek meg önmaga. Ez biológiailag valahogy fordítva van. Nem azért, mert a nők úgy akarják. :) Néhol még te is leírod ezt a biológiai felállást a nemek között.

„Egy karrierista nő mellett a férfi fölösleges toldalék, afféle szórakozási forma, amit kidobnak amint megunták.”

Kiváló mondat. És most olvasd el, mit írtam utolsóként az annamannának szánt kommentben.

A Szex és NY-ot nem láttam, de remélem veled nem lyukadunk ki az angol királyi család életéhez. :)

„Csak míg a sorozatba a forgatókönyvírók nyugodtan beleírják a happy endet, addig az életben az ilyen spinék egyedül öregszenek meg. Egy normális férfinak úgy kellenek az ilyen nők, mint egy közepes hererák.”

De ez miért akkora baj? Akinek nem kellenek, az is egyedül öregszik meg. Ha a nőnek annyira kecsegtető lett volna a karrier nélküli, htb élet egy korosabb férfi oldalán, akkor huszonévesen ezt választja, ennyi. :)

„A neten egyiket sem fogják megtudni, mert a publikus életemet erősen elkülönítem a magántól. Aki akar tőlem valamit, annak négyszemközt kell próbálkoznia. De mostanában senkit nem kecsegtethetek nagy reményekkel - az asszony olyan jól tart, hogy azt szinte lehetetlen lenne felülmúlni :)”

:D Ez ám az önbizalom. Nem akarnak tőled semmit, nem is láttak. Tudod, ott kezdődne. Az asszonyhoz gratulálok, én is ezt mondtam nekik. De elsiklottál a lényeg fölött. A csajok "külső" elsősorban külső alapján osztályoznak, egyből arra asszociáltak, hogy egy gyönyörűszép szőke herceg lehetsz. :) Nem a státuszod, munkád, hírességed ugrott be nekik arról, hogy valamikor voltál már házas nők szeretője is.

A forró kásás dolog meg kivetítés, de mindegy... :)

[ ] 2014.12.22. 13:41:59

@Deansdale: „Ha a nő számára a férfi nem annyira lényeges, nem annyira fontos, akkor nem is annyira szereti, és ezzel út nyílik az összes kapcsolatromboló tendencia előtt.”

Eszembe jutott, hogy vajon mit értesz itt "szeretet" alatt? Önzetlen szeretetet, vagy olyan "szeretetet", hogy a nő életében a férfi fontosabb, mint mondjuk a karrierje, tehát jobban "függ" a figyelmétől, elismerésétől, jobban meg akar neki felelni, mint más céloknak.

Deansdale 2014.12.22. 16:15:16

@: "a nők közvetett módon találnak „jó pasit” az egzisztenciájuknak köszönhetően. Úgy, hogy elvárhatják, hogy egy férfi ne pénzt adjon, hanem „jó pasi” legyen"

Ezen elmélet szerint a gazdag nőknek mind egy szálig szuperjóképű, tetterős fiatal pasijaiknak kellene lennie, de a valóságban ilyet elvétve is alig találsz. A gazdag nők a még gazdagabb pasikra hajtanak... Egész egyszerűen ez van. Ha megnézed egy menedzserasszony elvárásait, az első helyek valamelyikén fogod találni, hogy a patnerjelöltnek legalább olyan státusza/vagyona a legyen, mint saját magának.

"Te is utalgattál rá, hogy a nőket a főállású anyaságra kellene motiválni"

Éreztem, hogy ez fel fog merülni :) Én a társadalom érdekében gondolnám jó ötletnek, hogy motiváljuk az embereket a hagyományos szerepek újra-megtalálására, mert számtalan előnye lenne. Ennek semmi köze ahhoz, hogy féltékeny lennék a nők sikereire, vagy el akarnám venni tőlük az önfenntartás lehetőségét. (Az asszony is dolgozik, nem tartom vissza a karrierjében.)

"40 felett férfiként, „egzisztencia” nélkül már tényleg senki nem megy semmire. Ezzel szemben egy 20-25 éves srácnak elég, ha jól néz ki"

Az összehasonlítás sánta, ha nem különítjük el a korosztályokat. Egy átlagos 40-es férfi derékig járhat a 40-es nőkben, például mivel addigra a férfiak nagyobb halandósága már jelentős női létszámfölényt eredményez. Az más kérdés, hogy 40-es pasiként nem könnyű 21 éves cicababákat felszedni - de azért erre is van példa. 40 éves nő viszont ritkán megy férjhez magas státuszú fiatalabb pasihoz...

"a gazdag 40 fölötti nők meg szexre ingyen is találnak fiatal partnert, ha nem tartják nagyon rosszul magukat"

A 40-es "pumák" (cougar) persze hogy tudnak fiatal srácokat szerezni, de mindenki tudja, hogy ez az adott nőnek inkább szégyen, mint dicsőség. Egy normális kiállású 20-as srác csak azért dug 40-es nőt, mert marhára kényelmes ha a lyuk szalad őutána, és nem kell érte tennie semmit. Ez a nő részéről egyértelmű "lealacsonyodás", beismerése a vereségnek, hogy már nem harcolnak érte a férfiak - úgy kell rátukmálnia a punciját azokra a fiatal kanokra, akik a hormontúltengés miatt az ólajtót is megb*sznák, ha lehetne. Persze lehet ez mindkét félnek "szép élmény", amíg egyik sem kezdi el boncolgatni a párkapcsolat dinamikáját...

"Tehát ha a 38 éves nő nagyobb „sikert” akar e téren, inkább egy 30-as férfivel fekszik le."

A családalapítás nem a teherbe esésből áll :) Egy magára adó nő általában azt is tekintetbe veszi, hogy a partnerével mennyire tekinthetőek tiszteletreméltó párnak (lásd előző pont), így egy 30 körüli nő hajlamos életkorban inkább följebb keresgélni, mint lejjebb. Arról nem is beszélve, hogy a kívánatos férfiak egy-egy éjszakára elmennek vele, de elköteleződni már nem hajlandóak. Akarhat egy 30-as nő 28 éves gazdag, jóképű férjet - ezekből az eltévelyedettekből lesznek a szingli macskatenyésztő vénlányok :)

"Nem teljesen egyforma, említettem, hogy egy nem túl rossz 40-es nő pénz nélkül is kaphat szexet, férfiaknál viszont ez csak kifejezetten fiatal korban elképzelhető."

Most tulajdonképpen az én érvemet erősítetted meg, miszerint vannak jelentős nemi különbségek...

Csakhogy a nem túl rossz 40-es nő nem szexet akar, azt persze hogy bármikor kaphat, neki az nem "érték"... Ő ugyanazt akarja, mint fiatalabb korában: magas státuszú férfit, aki őt is felemeli, és kényelemben tartja. Ilyet viszont nem kap, mert az ilyen pasik válogathatnak a fiatalabb nők között.

"Most kevered a két ösztönt, de ettől függetlenül is pontatlan."

Ösztön csak egy van, a másik téma tudatos megfontolás kérdése. Amikor egy nő egy potenciális partnerjelöltet felmér, akkor párhuzamosan két folyamat játszódik le benne. Egyfelől a millió éves ösztön felméri, hogy mennyire lenne frankó az illetőnek gyereket szülni - ez dönti el, hogy a nőben felébred-e a szexuális kíváncsiság. Erről a nő nem tud semmit, csak az eredményt tapasztalja: vagy kívánatosnak látja a pasit, vagy nem. A másik folyamat tudatos, vagyis a nő elgondolkodik, hogy mit kaphat a kapcsolattól. Ez egyéni mérlegelés kérdése, van akinek az fontos, hogy a kanja legyen jóképű, másoknak az, hogy legyen pénze. Ennek az ösztönökhöz semmi köze. Így elméletileg 4 végkimenetel lehetséges a 2 folyamat kombinációjaiként: a nő visszautasíthat kívánatos pasit is tudatos megfontolásból, vagy ugyanígy elfogadhatja olyan férfi közeledését is, aki egyébként nem hozza tűzbe (hogy a két kevésbé nyilvánvalót említsem a négyből).

Ennek tükrében olvasd vissza a pillangós részt :)

Deansdale 2014.12.22. 16:57:42

@: "A nő azért becsüli le a férfiak udvarlási rítusait, mert ha nem ő irányít, naponta be kell neki „bizonyítani”, hogy biztonságban van."

Mondanám, hogy ha nem ő irányít, akkor is - de ez nem teljesen igaz: ha a nő irányít, akkor automatikusan nem érzi biztonságban magát, hiszen a pasi egy nyámnyila pöcs, aki hagyja, hogy egy nő irányítsa. Egy egészséges ösztönvilágú nő csak akkor tiszteli a férfit, ha az nem hagyja magát irányítani. Ez van - ha egy nő egójának nem tetszik, akkor is. Abban a hülye helyzetben vannak, hogy csak azt tudják szeretni, akit tisztelnek, és csak azt tisztelik, akit nem tudnak manipulálni - ugyanakkor a feminizmus 100 év aknamunkával elültette bennük az igényt, hogy mindenképp irányítani akarjanak. Szopás, vagyis szaknyelvibben fogalmazva tudathasadásos paradox állapot, ami garantálja, hogy a legtöbb nő boldogtalan legyen a párkapcsolataiban. S láss csodát, tényleg boldogtalanok. Állandóan az igazi férfit keresik, de mindegyik jelentkezőt uralni akarják, és az istennek nem jönnek rá, hogy ez ellentmondás, lehetetlen.

"A felhalmozott luxus aztán nem is igen érdekli, addig kell neki, míg meg nem kapta."

Csak a hülye férfi adja át az erőforrásait a nőnek, hiszen azzal a nő erőforrásaivá válnak, így egyszerre felemelve a nőt és lejjebb húzva a férfit. Garancia a gyors kiszeretésre. Egy okos férfi maga gazdálkodik az erőforrásaival párkapcsolaton belül is.

"Nem a férfi számára lesz vonzó, hanem így tud önmaga számára vonzó férfiakat választani."

EZ A TÉVEDÉS. Erről jártatom a számat egy ideje, hogy a nők ebben a tévedésben élnek, és 40-es macskatartó szingliként döbbennek rá, hogy erre ráfaragtak, nem működött. A nő akkor tud kedvére választani, amikor a saját SZEXUÁLIS értékének csúcsán van, vagyis ~21 éves korában, amikor a férfiak a fél karjukat adnák érte. Ez a vagyonától teljesen független. A butább nők ebben az időszakban nem fognak férjet maguknak, hanem bulizgatnak, és azt hiszik, hogy egy jó egzisztenciával majd később sikeresek lesznek. NEM LESZNEK. Az elpocsékolt fiatalságot nem adja vissza semmilyen karrier, még a plasztikai sebész sem. A nők választási lehetőségei ~21 fölött megállíthatatlanul fogynak - csak persze erről manapság nem divat beszélni, nehogy megbántódjon a törékeny lelkiviláguk :|

"Még a „dominanciára” is akkor válnak minimálisan jobban fogékonnyá, ha otthonra már beszereztek egy „nem-domináns” férfit"

Sweet Jesus, az értelmes párbeszéd közepette néha olyanokat tudsz mondani :) Már az általános iskolában is szerepet játszik a dominancia abban, hogy a bimbózó kiscsajok a menő srácokkal vesztik el a szüzességet a nyúlbélák helyett. A domináns viselkedés alatt ne valami színpadias utasítgató manírt érts, hanem magabiztos fellépést, olyan férfit aki tudja mit akar (és meg is szerzi), stb. Szerinted mi a csudáért olvassa a nőtársadalom nedvesedő bugyogóban a szürke 50 árnyalatát, ami 100%-ban arról szól, hogy egy ultradomináns pasi kvázi rabszolgaként tartja a nőjét? Szabad ezt nem polkorrekt ideaként elutasítani vagy szőnyeg alá söpörni, de a nők pszichoszexuálisan igenis igénylik, hogy uralják őket.

"Az agresszió jelei meg egyenesen taszítják a nőket"

Most ismét említhetném a szürke 50 árnyalatát, de sokkal ütősebb, hogy a halálsoron várakozó gyilkosok ezerszámra(!) kapják a házassági ajánlatokat nőktől.
Men-factor kolléga sorozatot csinált azokból az esetekből, amikor a szép fiatal lányokat meggyilkolta a pasijuk, akikről egyébként egy gümőkóros borjú első ránézésre megmondta volna, hogy baltás gyilkosok.
men-factor.blogspot.com/search/label/murder

"Bill Gates-nek nem jó a külseje."

Hogy a nők értékelnék a férfiakban az önzetlenséget... Bill Gates az egyik legnagyobb adakozó a világon, és alapvetően nem is rosszképű (sokkal jobb arca van mint Steven Tylernek :) Tudod mi a baja? Hogy nagyon béta a testbeszéde. Nincs benne dominancia. Őt még a milliárdjai sem tudják a nők bálványává emelni.

"szerinted mintha az lenne a megfelelő hozzáállás, ha a nő is és a férfi is a férfit szereti és a férfi körül pörög"

Nem :) Egymást szeretik, csak a férfinak van egy "külön" ambíciója az életben - ami a női oldalon fölösleges (illetve lehet az a család).

Bár, ha már említetted, a nők a nárcisztikus pasikat is szeretik, szóval alapvetően nem mondtál rosszat :D

"Bármilyen meglepő, a független nők többségének nem ennyire fontos, hogy „szeressék” őket"

Vagyis érzelmileg hiányosak, sérültek...? Szerintem nincs az rendben, ha valaki túlságosan erőlteti a függetlenséget. Az ember társas lény, nem szégyen, hogy örülünk mások figyelmének, szeretetének. A feminizmus ebből a szempontból is beteg, a nőkbe azt a képzetet ülteti, hogy ez a természetes késztetésük valami szörnyűség, amit le kell gyűrni, és üres, felszínes karrierhajszolással helyettesíteni. Pedig a pénz, a függetlenség sosem tudja megadni azt a szeretet és törődést, amire egy embernek lelkileg szüksége van.

Deansdale 2014.12.22. 17:42:15

@: "Ez így önmagában rendben lenne, csak nem értem, miért volna akadálya, ha fordítva is fennáll. Elbétásítani a férfit az esetek többségében azok a nők akarják, akiket a férfi irányítani akar."

Nem akarlak megbántani, de szerintem itt olyan területre tévedtél, amiről semmit se tudsz. A nők alapvető ösztönös viselkedésének mintegy akaratlan folyománya a férfi elbétásítása. Szerencsére van valamennyi szórás, nem minden nő sárkányosodik ugyanolyan tempóban. És ennek semmi köze a férfiak "irányítási vágyához", amit megint túldimenzionálsz. A pasik többége a háta közepére kívánja az irányítást, a családfőséget is inkább teherként éli meg, mert haszon nem származik belőle, de extra munka az van vele. Nem tudom miért hiszed, hogy minden férfi control freak - illetve dehogynem, ez is klasszikus női kivetítés :) A nők utaznak folyamatosan manipulációban és kontrollban, és ezért hiszik, hogy biztos a pasik is... Akiknek valójában csak egy hideg sör kell, egy jó fokhagymás oldalas meg rendszeres forró ölelés, és szívből leszarják az ilyen hatalmi játszadozásokat. A férfiak amit az életben elérnek, azt nem a partnerükön keresztül érik el, tehát ZÉRÓ szükségük van a partner irányítására. Ez a nőkre fordítva vonatkozik, és ezen az sem változtat, hogy az utóbbi pár évtizedben az "önálló" hatalmuk is megnőtt (állami segítséggel).

A nő a biztonságvágya miatt teszteli folyton a férfit, ezzel egyúttal felőrölve őt - ennek nincs "fordítottja", a férfi nem bétásítja el a nőt. Értelmetlen is lenne, a nőkre nem vonatkozik az alfa-béta felosztás.

"Mi szüksége lenne akár egy őt irányító férfira, akár egy bétásítottra?"

Mindig abból indulsz ki, hogy a nő mindent tudatosan akar és tudatosan csinál. A nők abszolút tudattalanul bétásítanak és rombolják a saját kapcsolataikat, aztán csodálkoznak, hogy egy idő után minden szőke herceg "megkopik". Persze, hogy semmi szükségük béta pasira, ettől függetlenül minden nap egy kicsit odapiszkálnak az alfának, és ezzel évek (tudattalan!) munkájával aláássák.

"szerinted a nőnek a férfi legyen az első, a férfinek meg önmaga"

...még mindig nem... A nőnek a férfi legyen az első, a férfinek pedig a küldetése. A férfi találjon szenvedélyt egy ambíciójában, és tegye fel arra az életét. Fedezze fel amerikát, építse meg a gízai piramist, találja fel az atombombát - lehet az bármi, de találjon magának életcélt a nőn kívül. A nőt ez fogja hozzá vonzani, többféle értelemben is. Részben(!) ettől lesz rendben a párkapcsolat dinamikája, mert a nő tisztelheti a férfit, a férfi is a nőt, és nyugodtan-boldogan tudnak együtt élni.

Egy nőnek is lehet persze ambíciója - libertárius vagyok, nem sajnálok semmit senkitől. Csak ha egy nőnek ilyen ambíciója van, akkor ne számítson boldog családi életre, mert szinte kizárt, hogy az ambíció mellett "igazán" tiszteljen és szeressen egy férfit, akivel normális családi életet is tud élni, gyerekekkel, ésatöbbi. Ilyen a sors: a nőknek választania kell, hogy család vagy karrier. Ez nem a patriarchátus hibája, egyszerűen a lelkiviláguk nem tudja egyidejűleg kezelni a kettőt. (Biztos vannak kivételek, én a többségről beszélek.) Így szorul a modern nők 90%-a abba, hogy egy kicsit a karriert is akarja, egy kicsit a családot is, így egyikben sem alkot nagyot, viszont gyorsan kiég.

"Ez biológiailag valahogy fordítva van."

Pont ezért ellensúlyozza jól pszichológiailag/társadalmilag a klasszikus monogám felállás.

"De ez miért akkora baj? Akinek nem kellenek, az is egyedül öregszik meg."

Mert az elhülyített nők egy rakás problémát hoznak, pl. a népességfogyást. Nincs elég gyerek. Aztán az sem elvetendő kérdés, hogy tényleg egyre többen magányosan öregednek meg, ami nem csak emberileg kurvára szar, hanem az erőforrások fölösleges pazarlása 1 háztartás helyett 2-t üzemeltetni. Mindezt miért? Mert a feminista gondolkodású nők azt hitték, hogy nekik minden jár, és hogy örökre a csúcson lehetnek. Nekik egy férfival kompromisszumokat kötni már derogál.

"Ez ám az önbizalom."

Ugyan, még vissza is fogtam magam :)

"De elsiklottál a lényeg fölött."

Nem, a válasz még az előző bekezdésben volt: nem tudják mit akarnak. Persze, szőke herceget szeretnének fehér lovon, de ha összejönne pár vakrandi, az előzetes elképzeléseiktől teljesen független, hogy mi történne. Én speciel nem vagyok se szőke, se herceg, de azért nincs okom panaszra nők terén. Magabiztos vagyok és tudom mit akarok, úgyhogy nagyobb eséllyel startolok egy heves kalandért, mint Bill Gates :)

[ ] 2014.12.22. 20:38:33

@Deansdale: „A gazdag nők a még gazdagabb pasikra hajtanak... Egész egyszerűen ez van. Ha megnézed egy menedzserasszony elvárásait, az első helyek valamelyikén fogod találni, hogy a patnerjelöltnek legalább olyan státusza/vagyona a legyen, mint saját magának.”

link.springer.com/article/10.1007%2Fs12110-010-9089-x

„Éreztem, hogy ez fel fog merülni :) Én a társadalom érdekében gondolnám jó ötletnek, hogy motiváljuk az embereket a hagyományos szerepek újra-megtalálására, mert számtalan előnye lenne. Ennek semmi köze ahhoz, hogy féltékeny lennék a nők sikereire, vagy el akarnám venni tőlük az önfenntartás lehetőségét. (Az asszony is dolgozik, nem tartom vissza a karrierjében.)”

Na, most nagyot nőttél a szememben. Amíg a férfiak nem korlátozzák ebben a nőket, teljesen másodrangú, miket beszélnek vagy fantáziálnak maguknak a dologról. :)

„Az összehasonlítás sánta, ha nem különítjük el a korosztályokat. Egy átlagos 40-es férfi derékig járhat a 40-es nőkben, például mivel addigra a férfiak nagyobb halandósága már jelentős női létszámfölényt eredményez. Az más kérdés, hogy 40-es pasiként nem könnyű 21 éves cicababákat felszedni - de azért erre is van példa. 40 éves nő viszont ritkán megy férjhez magas státuszú fiatalabb pasihoz...”

Ez megint akkor számítana, ha a nőnek nincs saját státusza. Még ha feltétlen a hipergám mítoszban gondolkodsz, akkor is lehetnek egy fiatal férfinak más értékei.

Másik fontos dolog, ami „kitolhat” a 40-es férfivel, hogy a huszonéves lányok már nem akarnak tömegével férjhez menni a náluk idősebb férfiakhoz. Egy átlagos, 40-es férfi, ha addig nem szerzett magának valami tartós kapcsolatot, örülhet, ha egy átlagos 40-es nőt tud fogni. Nyilván minél nagyobb az egzisztenciája, annál esélyesebb arra, hogy találjon valami fiatal csajt, de akkor sem a vonzereje miatt történik mindez és nem is amiatt, mert a nők annyira az egzisztenciára buknak. :)

Amit ki akarok hozni az egészből, hogy a látszattal ellentétben a férfinek ebben a korban már mind a szexet, mind a tartós kapcsolatot meg kell "fizetnie", ha nem együtt jutott el valakivel idáig. Ha meg csak szexet akar és tud „nyújtani”, arra találnak nála fiatalabbakat.

Szóval HA nem gazdag, dönthet úgy, hogy egyedül marad, család nélkül, úgy, hogy prostikhoz járogat, vagy úgy, hogy családot alapít azzal, aki még jut neki. Ennyiből „rosszabb” a helyzete.

„A 40-es "pumák" (cougar) persze hogy tudnak fiatal srácokat szerezni, de mindenki tudja, hogy ez az adott nőnek inkább szégyen, mint dicsőség. Egy normális kiállású 20-as srác csak azért dug 40-es nőt, mert marhára kényelmes ha a lyuk szalad őutána, és nem kell érte tennie semmit.”

Amennyire innen rálátásom van erre a korosztályra, nagyon szaladgálni azért nem kell. Inkább válogatni. :) Hogy szégyen-e vagy dicsőség? Azt mondod, egy 40-es nőnek már a korabeliek körében is kisebb esélye van férjet találni, akkor meg nem mindegy, ha szórakozásra az élvezetesebbet (fiatalabbat) választja? :)

A fiatal férfiak a fiatal nőkkel ellentétben (éppen a később említett szexuális beállítottság miatt), 40-es partner esetében szerintem abszolút semmit nem várnak a „szolgáltatásaikért”. Hallomásból azt tudom elmondani, hogy egy fiatal férfivel egy jó, vagy átlagos 40-es nő azt csinál, amit akar. :) Vagy a férfi csinálja vele azt, amit ő akar, mindegy.

Itt megint nem tudtam jobb szót használni. Nyilván mások példájából tudok kiindulni, nem vagyok se huszonéves srác, se 40-es nő, de az utóbbi években jó néhány ilyennek voltam tanúja és nem a férfi után „futottak”. :)

„Ez a nő részéről egyértelmű "lealacsonyodás", beismerése a vereségnek, hogy már nem harcolnak érte a férfiak - úgy kell rátukmálnia a punciját azokra a fiatal kanokra…”

Hm. Eszembe jutott, amikor nőktől hallok olyasmit, (40 felé járó nőktől…), hogy a 40-50-60-as férfiak mekkora hülyét csinálnak magukból, mert nem veszik észre, hogy a fiatal csajok csak kihasználják őket. :D Remélem sejted, hogy egyenlő mércével mérve mit gondolok ezekről az esetekről. Igen, pontosan azt, hogy még ha igazuk is van, gyanús, hogy "féltékenységből" nem mennek el mellette vállrándítva. Nyilván megtehetnék, hogy oda se bagóznak a dologra. :) De van ilyen IS. :) Meg olyanok is, akik számára a férfiak 39 környékén tényleg totál láthatatlanná válnak. :)

„akik a hormontúltengés miatt az ólajtót is megb*sznák, ha lehetne”

A férfiak potenciája 18-25 között jár a csúcson, ez van. A nőké meg 30-40 között, talán. Ezért sem a legszerencsésebb párosítás szexuális szempontból a majd tíz évvel idősebb férfi az ennyivel fiatalabb nő mellett, hisz mire a nő kezdene belejönni, ő már „hanyatlik”. Azt is gyanítom, hogy a szexuális aktivitás csúcsa nem esik egybe az ízléssel, tehát nem lesz az ember kevésbé válogatós, csak mert jobban kívánja és élvezi a szexet. Bár a franc se tudja, hogy ez függ-e attól, mennyire vonzó partner(ek)hez van lehetősége hozzájutni a másik nemből és hogyan…

[ ] 2014.12.22. 20:39:25

@Deansdale: „Akarhat egy 30-as nő 28 éves gazdag, jóképű férjet - ezekből az eltévelyedettekből lesznek a szingli macskatenyésztő vénlányok :)”

Kompromisszumok mindig, mindenhol vannak, egy 28 éves jóképű férfinél meg nem feltétlen kell még a gazdagság is. Az embereknek tényleg nem kellene „mindent akarniuk”, ebben igazad van, hosszú távon ugyanis az efféle harácsolás a legnagyobb akadálya a boldogságnak. :)

„Csakhogy a nem túl rossz 40-es nő nem szexet akar, azt persze hogy bármikor kaphat, neki az nem "érték"... Ő ugyanazt akarja, mint fiatalabb korában: magas státuszú férfit, aki őt is felemeli, és kényelemben tartja. Ilyet viszont nem kap, mert az ilyen pasik válogathatnak a fiatalabb nők között.”

Hát, úgy járt, nem kap 40-es férfit. Ha azt kapna, nem kaphatna mást. Tudod, kompromisszum. :)

„Ösztön csak egy van, a másik téma tudatos megfontolás kérdése.”

A fajfenntartásra és létfenntartásra céloztam. Az a gondolatmenet tetszett, tovább is gondoltam kicsit.

„Egyfelől a millió éves ösztön felméri, hogy mennyire lenne frankó az illetőnek gyereket szülni”

Úgy érted, az „illetőtől” gyereket szülni?

„Ez egyéni mérlegelés kérdése, van akinek az fontos, hogy a kanja legyen jóképű, másoknak az, hogy legyen pénze. Ennek az ösztönökhöz semmi köze.”

Semmi köze hozzá, jóképű-e? De hát akkor mi értelme? Kellemes nézegetni? :) A jóképűséget speciel az ösztönökkel szokták összefüggésbe hozni.

„Így elméletileg 4 végkimenetel lehetséges a 2 folyamat kombinációjaiként: a nő visszautasíthat kívánatos pasit is tudatos megfontolásból, vagy ugyanígy elfogadhatja olyan férfi közeledését is, aki egyébként nem hozza tűzbe (hogy a két kevésbé nyilvánvalót említsem a négyből).”

Aha. És ennek függvényében akkor mindketten spekulálunk, mert az egész túl bizonytalan ahhoz, hogy bármit is hitelt érdemlően kijelenthessünk. Elolvastam a pillangós részt, de nem látom jobban alátámasztva azáltal, hogy kiegészítetted ezekkel a lehetőségekkel.

„Mondanám, hogy ha nem ő irányít, akkor is - de ez nem teljesen igaz: ha a nő irányít, akkor automatikusan nem érzi biztonságban magát, hiszen a pasi egy nyámnyila pöcs, aki hagyja, hogy egy nő irányítsa.”

Ez már megint alaptalan, sőt, logikátlan. A nő biztonságérzetét semmiben sem befolyásolja. Ellenkezőleg.

„Egy egészséges ösztönvilágú nő csak akkor tiszteli a férfit, ha az nem hagyja magát irányítani.”

Rossz végén fogod meg a dolgokat. A nők nem akarják irányítani a férfiakat, magukat akarják irányítani, a férfit szükségtelen. A férfi ilyen szituációban a nőt magától „követné”. :)

„Abban a hülye helyzetben vannak, hogy csak azt tudják szeretni, akit tisztelnek, és csak azt tisztelik, akit nem tudnak manipulálni”

Nem „manipulációról” beszélek. Lásd előbbi.

„S láss csodát, tényleg boldogtalanok.”

Azt honnan tudod, hogy régen boldogok voltak? A hagyományos országok szinte mindegyikében nagyobb a párkapcsolati elégedetlenség, még ha kevesebb is a válás. Ez utóbbi lehet amiatt is, hogy nehezebb elválniuk.

„Állandóan az igazi férfit keresik, de mindegyik jelentkezőt uralni akarják, és az istennek nem jönnek rá, hogy ez ellentmondás, lehetetlen.”

Mert a női természet alkalmatlan arra, hogy a nő kövesse a férfit. Az „igazi férfi” keresése egy mesteri önbecsapás. Így akarnak megfelelni a külső nyomásnak, aztán szándékosan nem találják egyiket sem „elég igazinak”, hogy ne irányíthassa őket.

„Csak a hülye férfi adja át az erőforrásait a nőnek, hiszen azzal a nő erőforrásaivá válnak, így egyszerre felemelve a nőt és lejjebb húzva a férfit. Garancia a gyors kiszeretésre. Egy okos férfi maga gazdálkodik az erőforrásaival párkapcsolaton belül is.”

A nőt csak akkor érdeklik a férfi erőforrási, ha a férfi „gátolja”, hogy a nő maga szerezzen erőforrásokat és rendelkezzen azokról. Tehát ha „főállású htb-vé” teszik. Ilyenkor viszont már a férfi akarja irányítani a nőt, az erőforrásain keresztül, nyilván, mert „testileg” kiszolgáltatottabb neki, mint fordítva. (ennél a pontnál ne hozd fel a múltat, mert nem "nagy" erőforrásokra célzok, hanem alapszükségletekre; a luxus jellemzően azoknak a nőknek a pótcselekvése, akik önerőből a saját maguk fenntartását sem biztosíthatják, mert olyan a leosztás a párkapcsolaton belül)

„A nő akkor tud kedvére választani, amikor a saját SZEXUÁLIS értékének csúcsán van, vagyis ~21 éves korában, amikor a férfiak a fél karjukat adnák érte. Ez a vagyonától teljesen független. A butább nők ebben az időszakban nem fognak férjet maguknak, hanem bulizgatnak, és azt hiszik, hogy egy jó egzisztenciával majd később sikeresek lesznek.”

Unalmas már ez a 40-es, macskatartó szinglikről szóló szöveg. :) A statisztikák szerint meg épp az okos nők nem fognak ekkor férjet maguknak. Vagy akik igen, azok között a leggyakoribb a válás. Valószínűnek tartom, hogy ennek oka, hogy ilyen korban a nőnek még megfelel egy „langyosabb” apafigura, aki nála 6-8 évvel idősebb, de 30 felé már nem éri be vele…

[ ] 2014.12.22. 20:40:56

@Deansdale: „Sweet Jesus, az értelmes párbeszéd közepette néha olyanokat tudsz mondani :)”

Nem én mondtam. :) A tesztek alapján a szingli csajok abszolút nem preferálták jobban a domináns (testszagú) (viselkedésű) férfiakat, a párkapcsolatban élők körében mutatkozott nagyon enyhe preferencia.

„Szerinted mi a csudáért olvassa a nőtársadalom nedvesedő bugyogóban a szürke 50 árnyalatát, ami 100%-ban arról szól, hogy egy ultradomináns pasi kvázi rabszolgaként tartja a nőjét?”

Azért, mert a 2. részben úgymond behódol a csajnak, és előfordulhat, hogy ez sok nőnek jelent kihívást és "kielégülést". Legalábbis valahol ezt írták róla.

Különben nem a nőtársadalom olvassa, hanem főleg a pszichés, étkezési és alkoholproblémákkal küzdő, „sérült”, előzőekben esetleg bántalmazott réget körében volt népszerű.

„Szabad ezt nem polkorrekt ideaként elutasítani vagy szőnyeg alá söpörni, de a nők pszichoszexuálisan igenis igénylik, hogy uralják őket.”

Ez megint egy kivetítés. A férfiak számára kellemes lenne, de a nők ösztönvilágával ellentétes, mivel annak leglényegét venné el tőlük. :)

Egyébként ha már itt tartunk, 10-20%-al több férfinek vannak rendszeresen szubmisszív fantáziái, mint nőnek; nőknél emellett a szexuális bűntudattal és gátlásossággal korrelál a dolog. No meg azt is inkább férfiaktól hallani, hogy milyen jó lenne, ha "megerőszakolnák" őket a nők. :) A nők ellenben folyton tiltakoznak a nemi erőszak ellen.

Ha most találomra kiválasztanánk néhány ezer párt és megnéznénk, a párok milyen nemű tagja menne bele azonnal, hogy a másik ágyhoz kötözi és uralma alá hajtva szexel vele (esetleg helyettesítsd be egy idegen partnerrel, jó nővel, vagy vonzó férfival), szerintem még én is meglepődnék. :) És nem azon, mennyire sok az ilyen nő...

Kérdezek valamit. Ha a férfiak ilyesféle vágyai ennyivel gyakoribbak, miért nem alakult úgy, hogy a nők teperik le a férfiakat? :) Csak azért kérdezem, hogy rávezesselek a megoldásra... abban is segítek, hogy nem az lesz, ami elsőnek jut eszedbe.

„Hogy a nők értékelnék a férfiakban az önzetlenséget... Bill Gates az egyik legnagyobb adakozó a világon, és alapvetően nem is rosszképű (sokkal jobb arca van mint Steven Tylernek :) Tudod mi a baja? Hogy nagyon béta a testbeszéde. Nincs benne dominancia. Őt még a milliárdjai sem tudják a nők bálványává emelni.”

Gates inkább feminim, az nem jön be a csajoknak. Az önzetlenségről majd keresek neked valamit.

„Vagyis érzelmileg hiányosak, sérültek...? Szerintem nincs az rendben, ha valaki túlságosan erőlteti a függetlenséget.”

Megint szélsőségesen értelmezed, amit írtam. Nem erőltetik, illetve nem jobban, mint az általad favorizált férfitípus.

„A feminizmus ebből a szempontból is beteg, a nőkbe azt a képzetet ülteti, hogy ez a természetes késztetésük valami szörnyűség, amit le kell gyűrni, és üres, felszínes karrierhajszolással helyettesíteni. Pedig a pénz, a függetlenség sosem tudja megadni azt a szeretet és törődést, amire egy embernek lelkileg szüksége van.”

Ez mind nagyon szép és jó, de az imént, amikor felhoztam, hogy a nő is, a férfi is a férfit „szereti” (szerinted), azért tettem, mert te a férfiakat állítottad be olyannak, amit most a nőkben kritizálsz. :)

A továbbiak azt is alátámasztják, hogy a férfitől vársz önállóságot, a nőtől kapcsolatfüggést. Ez egy duplacsavarral visszamutat arra, hogy valószínűleg eredetileg a férfi függ jobban a nőtől, egyébként nem volna számára annyira fontos ez a kérdés.

"A nők alapvető ösztönös viselkedésének mintegy akaratlan folyománya a férfi elbétásítása."

Ha olyan értelemben írod, hogy a nő akar irányító pozícióba kerülni, akkor igen. De ha olyanban, hogy cseszegeti, megalázza, szándékosan tönkreteszi a férfit, akkor már nem.

"A pasik többége a háta közepére kívánja az irányítást, a családfőséget is inkább teherként éli meg, mert haszon nem származik belőle, de extra munka az van vele. Nem tudom miért hiszed, hogy minden férfi control freak - illetve dehogynem, ez is klasszikus női kivetítés :)"

Nem hiszem. A férfiak hogy is mondjam, "kénytelenek" arra törekedni, hogy irányítsanak, de valószínűleg nincs erre olyan ösztönös késztetésük, mint a nőknek. Az egzisztenciateremtéssel is hasonló a helyzet. És nem a nők "igényei" miatt kénytelenek rá.

"A nők utaznak folyamatosan manipulációban és kontrollban, és ezért hiszik, hogy biztos a pasik is... Akiknek valójában csak egy hideg sör kell, egy jó fokhagymás oldalas meg rendszeres forró ölelés, és szívből leszarják az ilyen hatalmi játszadozásokat."

Most kicsit bekavartál, kezdem elveszteni a fonalat. :) De említettem, hogy a nő is legfeljebb akkor kezd ilyesmibe, ha a férfi előtte már "le akarta uralni" valamilyen módon. Az most lényegtelen, hogy a férfiak önmaguknak mindezt azzal indokolják, hogy a nők ösztönvilágának erre van szüksége.

[ ] 2014.12.22. 20:42:21

@Deansdale: "A férfiak amit az életben elérnek, azt nem a partnerükön keresztül érik el, tehát ZÉRÓ szükségük van a partner irányítására."

A nő, még ha másképp, és némely nő nehezebben is, de bármit elérhet, amit egy férfi. A férfiak viszont nem tudnak szülni. Az alapállás az, hogy a hímivarsejtből van túlkínálat, emiatt a férfiaknak érdekük könnyen kaphatóvá válni és engedni a feltételeikből. Itt jön képbe, hogy előnyös volna "uralniuk" a női testet. Minimum annyira, mint a nőnek, vagy egyenesen jobban. Ha a férfi uralja a nő testét, és bebeszéli magának, hogy voltaképp ez a nő "feltétele", az egész előnyös, nem? :) Ha meredek, olvasd vissza, szerinted mennyire van "szüksége" egy karrierista nőnek egy férfira.

"A nő a biztonságvágya miatt teszteli folyton a férfit, ezzel egyúttal felőrölve őt - ennek nincs "fordítottja", a férfi nem bétásítja el a nőt. Értelmetlen is lenne, a nőkre nem vonatkozik az alfa-béta felosztás."

Ilyesmit írtam a biztonságvágyról.

Egyéni különbségek a nők között is vannak és a férfinak is mérlegelnie kellett, hogy olyanokért verseng és kockáztat, akik képesek egyedül is felnevelni az utódokat, vagy olyanokért akik nem. Ugyanez a helyzet, ha abban kell döntenie, leragad-e egyetlen nő mellett és lemond-e a többiről.

Csak férfiaknál bejátszik, hogy kakukkfióka kerülhet a fészekbe, ezért ösztönös szempont lett a nő "leuralhatósága" is (tényszerűen írom, maradjunk elméleti síkon, nem nőelnyomást vizionálok- teljesen más szinten értelmezem az egészet; akár így van, akár nem, egyik nemet sem célom okolni a természetükért), egy gyönyörű ellentmondást generálva ezzel a férfiban.

Ebből következik, hogy a férfiak amúgy is hajlamosak a hűtlenségre (a nők is), de a "leuralható" nőt szinte(!) biztosan megcsalják.

"A nőnek a férfi legyen az első, a férfinek pedig a küldetése."

Szóval fordítsuk meg? Természetszerűleg éppen a férfinek a nő az első, küldetése meg ilyen értelemben "nincs". A nőnek viszont fordítva. Az "atombombát" pont nem férfi találta fel. :)

"A nőt ez fogja hozzá vonzani, többféle értelemben is."

Hát... akkor, ha nem lehet "nő" és a férfiban keresi a saját nőiességét...? Ez amolyan mesterséges "feldarabolásnak" tűnik, mintha a nőt vágnák sokfelé. S mintha erre elsősorban a férfinek lenne szüksége, azért, mert ő nem lehet nő. Sarkítok, kicsit lefoglalnak másfajta tevékenységek is, de ennek alapja, amit még többek között te is írtál a két nem ösztönvilágáról. :)

"mert szinte kizárt, hogy az ambíció mellett "igazán" tiszteljen és szeressen egy férfit"

De ebben a képletben a "férfi" nem is létezik, szükségtelen. Szerinted a nő csak akkor tiszteli és szereti a férfit, ha helyette a férfi válik nővé, ha átveszi a céljait, holott a férfi legszívesebben csak szexelne, és számára mindez "teher". :) Ezt is te írtad, az imént.

"Pont ezért ellensúlyozza jól pszichológiailag/társadalmilag a klasszikus monogám felállás."

Ezt én is így gondolom, hogy mindez lényegében egy "ellensúlyozási kísérlet"... ami nem sikerült valami jól. :)

"Mert az elhülyített nők egy rakás problémát hoznak, pl. a népességfogyást. Nincs elég gyerek."

Senki nem azért tervez gyereket, mert nincs elég gyerek. Ez csak mesterséges indok. Azt is jeleztem, hogy emiatt nem a nőknek kell hisztizni, mert az nem megoldás. (nem állítom, hogy te hisztizel, de épp elegen teszik)

"Nekik egy férfival kompromisszumokat kötni már derogál."

Szerintem nem a kompromisszummal van baj, hanem az irányításon megy a hajcihő. Ha a férfiak enélkül is képesek lennének biztonságban érezni magukat, a két nem megférhetne egymás mellett. De rémlik, hogy arról is volt már szó, hogy ami az anyagi biztonság a nőnek, az a szexuális biztonság a férfinak. Ahogy a nő uralni akarja az anyagikat, úgy akarja uralni a férfi is a nő testét. És a megoldás ebben az esetben sem az, hogy a nő "eladja a szexualitását a férfi erőforrásaiért". :)

“Ugyan, még vissza is fogtam magam :)"

Na, erre már nem írok semmit. :)

Fontosabb kérdés. Szintén elméleti szinten. Ha igaz, amit az agresszióról és a nők "rosszfiúkhoz" való vonzalmáról írtál, annak azt az állapotot kellett volna eredményeznie, hogy a férfiak egyre agresszívabbá válnak, a nők viszont egyre szendébbé, behódolóbbá, önzetlenebbé. Ennek alapján(!) épp a feminizmusnak lenne igaza abban, hogy "a nő jó, a férfi rossz", s lassan már ott tartanánk, hogy meg kellene védeni a férfiaktól a nőket.

Egyébként még mindig látok ellentmondást azzal, hogy a férfiak önzetlenül dolgozták át az életüket a családért. A rosszfiúk valahogy nem erről híresek.

www.biomedcentral.com/1471-2148/13/182

medicalxpress.com/news/2013-09-selflessness-potential.html

Itt érdekes, hogy a nők vonzerejét nem befolyásolta az önzetlenségük.

www.sciencedaily.com/releases/2012/02/120202093836.htm

Ájj, de igazságtalan. :) Talán fel kellene világosítani őket, hogy fordítva szelektálódtak ki és a nőnek illene ösztönösen úgy "pasizni", ahogy a fiúk "csajozni" próbálnak. :)

TrollEdomer 2014.12.22. 21:16:43

@Deansdale: Jól beszélsz.
Folyamatos munka megtartani a nőt, kezelni a sárkánykodást, és ha nagyon felidegesít, felkínálni a távozást adott esetben, na lássuk mire is mész a férfi nélkül.

[ ] 2014.12.22. 22:11:47

@TrollEdomer: Akkor lenne igazad, ha nem amellett érvelne folyamatosan, hogy a nők 20 évesen menjenek férjhez és ne építsenek egzisztenciát. Így viszont a "felkínált távozás" a nő sakkban tartásának is vehető. Vagy mindig a férfinek lesz igaza, vagy a nő mehet amerre lát, miközben le volt beszélve az egzisztenciateremtésről. :)

annamanna 2014.12.23. 07:30:03

@: „Hát, az első felére megint ugyanaz vonatkozik. :)”
Most sem írtál konkrétumot. A „nem” nem győz meg. A szimpla „nem” nem cáfolat. „Volt szexuális kapcsolata Monica Lewinsky-val?” „Nem.” Sehol sem írsz konkrétumot. Rengeteget írtál följebb, de egyetlen konkrét tény se szerepelt benne, csak valami vizenyős, hagymázas, rémisztő ideológia. Mivel racionális vagy (bár más szempontból irracionális), ezért annyit megértesz, hogy egy elmélet bebizonyításához tények szükségesek. Konkrétumok. Te azokon nagyvonalúan átsiklasz, a tények nem zavarnak. Ilyen szempontból rád is igaz ez a kép: lelektanitipusok.net/sites/default/files/images/humor/infp/2.jpg
De inkább ez: lelektanitipusok.net/sites/default/files/images/humor/intj/16.jpg
Egészen döbbenetes dolgokat fejtegettél. Összességében épp olyan érzelemszegény, gátlástalan, zárkózott, másokat kizsákmányoló ember benyomását kelted, amilyennek az intj-t leírják: lelektanitipusok.net/tipusok/nt/intj/jellemzes
Kicsit az a benyomásom, mintha egy O’Brien-szerű alak volnál, aki meg van győződve róla, hogy a világ olyan, amilyennek akarja, hogy legyen. Winston elfogadja a világot olyannak, amilyen, és nem akarja irányítani. O’Brien uralni akar mindent, és ez soha nem fog sikerülni. Van egy olyan mondás, hogy ha harcolsz a valóság ellen, akkor mindig a valóság nyer.
Ami téged igazán zavar, azt ebben a mondatban látom megfogalmazódni: „A nőt csak akkor érdeklik a férfi erőforrási, ha a férfi „gátolja”, hogy a nő maga szerezzen erőforrásokat és rendelkezzen azokról.”
Szerinted téged gátol egy férfi (vagy úgy általában véve minden egyes férfi) abban, hogy hozzájuthass az erőforrásokhoz. Az zavar, hogy akármit is csinálsz, akkor is ott van előtted egy férfi, akire rászorulsz, akin keresztül juthatsz hozzá az erőforrásokhoz, akit szolgálnod kell, hogy ő is szolgáljon téged.
Szerintem ez a te bajod. Olyan nő szeretnél lenni, akit senki sem gátol, és ezt sehogy sem éred el, mindig beleütközöl abba, hogy ott van előtted a férfi, akire rászorulsz.
Akárhogy is vetítesz, ez nem változtat azon, hogyha igazad lenne, akkor nem kellene olyan görcsösen titkolóznod, mint ahogyan teszed. Amit írsz, abban nincs őszinteség, bensőségesség, melegség, harmónia, lágyság, szelídség, nőiesség, alázatosság.
Csak uralkodói vágyak, szexuális ösztönök, párzási kényszer, erőforrásokhoz jutás, pénz, hatalom, státusz, karrier stb.
Egyszerűen rémisztő. Lehet, hogy csak azért látom így, mert álmos vagyok. De sajnálom azt a férfit, aki megosztja veled az életét. Gondolom, már rég hamuvá zúztad az önbecsülését, és nincs ereje elhagyni téged.

„Én is említettem neked, hogy valamiért nagyon bajlódsz a „nőkkel”.
Miért ne? Én is nő vagyok. Ha a férfiakkal kínlódnék, az jobb lenne? Te a férfiakkal kínlódsz. Szerintem az súlyosabb.
Mert ha én nő vagyok, akkor saját magamat vizsgálom, a kapcsolati problémákat magamban szeretném megoldani. Ha a férfiakat hibáztatnám, akkor magamban nem látnék hibát.
Egy hosszú távú együttélés legnagyobb buktatója az, ha az egyik fél nem tiszteli a másikat. Ha nem tiszteli, akkor nem működik vele együtt, sőt akadályokat gördít elé, amíg csak ki nem készíti az idegeit.
Ha nem tisztelem a másikat, annak az az oka, hogy lenézem, megvetem, magamat többnek gondolom nála.
Ha így van, akkor minek vagyok vele?
A kapcsolatoknak egyenrangúaknak kellene lennie. Mellérendelőnek, nem alá-fölé-rendelőnek, függőségre épülőnek.
Például a szülő-gyerek viszony mindig is függőségi kapcsolat marad, akármilyen felnőtté válik is a gyerek, a szülő akkor is „felsőbbrendű” marad nála, a gyereke pedig függeni fog tőle. Ezért kell a gyereknek elhagynia a szülőt, ha felnőtt, mert ha nem teszi, beleragad egy függőségi viszonyba. Erről sokat írtam már. De ha elhagyja, akkor is könnyen találhatja magát egy olyan párkapcsolatban, ami elvileg egyenrangú, de gyakorlatilag mégis függőségi játszmákra épül.
Egy ilyen kapcsolatban a nő szinte mindig megszerzi az irányító szerepet, ezt te pontosan tudod, hiszen írtál is róla, hogy a férfi mennyire kiszolgáltatott egy ilyen helyzetben, mennyire rászorul a nőre (szexuálisan, érzelmileg, és általában a házimunka terén is).
Ha egy nő észreveszi, hogy valamilyen módon irányító lett („anyuka”), akkor automatikusan megveti a neki behódolt férfit. Ha megveti, akkor csak annyit és úgy fog beletenni a kapcsolatba, hogy azzal megszerezhesse a férfi erőforrásait, de nem azért, mert nagyrabecsüli a férfit (hiszen nem becsüli nagyra).
Ez a nők hibája, nekem erre van rálátásom, ez az én részem, nekem ezzel van dolgom, nem azzal, hogy a férfiak hibáit elemezzem. Az nem az én dolgom, azzal foglalkozzanak a férfiak.

annamanna 2014.12.23. 07:31:12

@:
A nők passzivitásáról is sokat írtam. Azért, mert millió példát lehet látni rá. Legyen megint egy konkrét. Hívő házaspár építkezik. A gyüli felajánlja, hogy segítenek. A telken van egy rakás bontott tégla, amikről le kellene verni a maltert. Összegyűlünk, a férj kiosztja a kalapácsokat. A munka különösebben nem nehéz, kalapálunk. Öt perc múlva a nők kezében már nincs kalapács, csak csivitelnek.
Namost – aki nem akar segíteni, minek jött el? Ha eljött, miért nem csinálja?
Egy ilyen esetet az ember még nem vesz fel, de ha újra és újra abba ütközik, hogy a közös munka arról szól, hogy az egyik csinálja, a másik pedig „lelki támaszt nyújt”, akkor azért baromira felmegy a pumpa. Tipikus kép a nők viselkedésére: Orbán apuka pipiskedik a konyhaasztalon, hogy felakasszon valami koszorút. A lányai köré gyűlnek és áhítattal bámulják. Mert apuka elvárja az áhítatot, és ők ezzel az áhítatos bámulással segítenek neki lelkileg. Teljesen nyilvánvaló, hogy a „körömreszelős” foglalkozásokban maximálisan túl vannak reprezentálva a nők. Méghogy a nők önmagáért a karrierét építenek karriert… hát persze…. A bolti eladónő azért dühödt be rám, mert kínszenvedés neki a boltban dolgoznia. Persze nem minden nő ennyire kényeskedő.
Dolgoztam olyan helyen (szerencsére rövid ideig), ahol elég sok volt a holt idő. Én mindig elfoglaltam magam valamivel, a többi nő halált megvető nyugalommal fecsegett minden nap órákon át. Egyszerűen fájdalmas volt, hogy csinálni is tudnának valamit, de inkább mégse.
Pár hónapig együtt laktam egy olyan gyülis anyukával, aki elvált, négy kislánnyal. Szüksége volt segítségre, nekem meg épp kapóra jött az albérlet. Rövid időn belül azt vettem észre, hogy mind anyagilag, mind a házimunkában, mind a gyerekekkel való foglalkozásban egyre nagyobb teher van rajtam, egyre több mindent csinálok, miközben nekem volt munkahelyem, ő meg otthon volt. Ráadásul folyton verte is a gyerekeket.
Nem értem, hogy
- ha valaki elkötelezi magát egy kapcsolatban, azt miért nem veszi komolyan
- ha gyerekei lesznek, azt miért nem veszi komolyan
- ha megígéri, hogy segít, azt miért nem veszi komolyan
- ha azt állítja, keresztény, azt miért nem veszi komolyan?
Nem értem, hogyan lehetséges olyan módon élni, hogy valaki folyamatosan úgy tesz, mintha beleadná magát valamibe, mintha elkötelezné magát valami mellett, de valójában egyáltalán nem lehet számítani rá.
Nyilván férfiak is csinálják ezt, én többször találkozom a női megbízhatatlansággal, az többször bosszantott már fel. Nem kötelező megígérni valamit, nem kötelező segíteni, nem kötelező kereszténnyé válni, nem kötelező házasodni és gyereket szülni. De ha valaki megteszi, akkor onnan már nagyon gáz visszatáncolni. Az még rosszabb, ha valaki folyamatosan táncikál és semmilyen ígéretet sem vesz komolyan.
„Mindeneknek előtte pedig ne esküdjetek, atyámfiai, se az égre, se a földre, se semmi más esküvéssel. Hanem legyen a ti igenetek igen, és a nem nem; hogy kárhoztatás alá ne essetek.”
„Hanem legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem; a mi pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon.”

Egy jellegzetes női típusról azt írja az mbti, hogy
„Te manipulatív minden lében kanál! Az vagy, akit néhányan az élet kibicének neveznének. (…) A furcsa az, hogy rendszerint ráveszel bárkit, akit csak akarsz, hogy megtegyen bármit, amit csak akarsz. Mi ez? Azt akarod, hogy hagyjam abba a sértegetésed… nos, rendben… de csak, mert olyan szépen kéred… Álljunk csak meg! Tartsd távol a méretes orrodat onnan, ahol nem kívánatos. Olyan vagy, mint egy túlméretezett vadászkutya, akit arra képeztek ki, hogy kiszagolja mindenki más problémáját, miközben gőze sincs a sajátjáról. (…) Olyan manipulációs hatalmad van, mint senkinek. (…) Esélyes, hogy te vagy maga A Gonosz… (…) Amíg segítesz másoknak és a rivaldafénybe tolod őket, addig te a háttérben maradsz, és onnan szívod a sikerük mocskos füstjét. De jó!”
„A Szektavezérek arra használják a karizmájukat és tudásukat, hogy másokat tanítsanak, jóindulatúan segítve embertársaiknak elérni a fejlődés magasabb fokait, olyan szokatlan, de felvilágosult eszközökkel, mint a Természetfeletti Harmadik Orrlyuk Megnagyobbítás. Ezután visszavonulnak félreeső, vidéki házukba, ahova a követőik, megbecsülésük jeleként elküldik minden világi vagyonukat, feleségüket és lányukat is.”
lelektanitipusok.net/tipusok/nf/enfj/humor
Főleg ez a kép figyelemreméltó: lelektanitipusok.net/sites/default/files/images/humor/enfj/10.jpg
Az ilyesmi szerintem meglehetősen nagy probléma, és kezdeni kell vele valamit.
Ha a magad részéről úgy látod, hogy a problémáid legnagyobb részért a férfiak okozzák és nem a nők, akkor kérdés, miért. Lehet, hogy te is a „szuperfeminim” nők közé tartozol, akik már annyira nőiesek, hogy meglehetősen nehéz nekik a férfiak megértése, a férfiakkal való együttműködés.

annamanna 2014.12.23. 07:31:51

@: De az is lehet, hogy nem vagy elég nőies ahhoz, hogy egyáltalán idegesítsenek más nők. (ld. freudi-jungi árnyék: ha egy saját nememhez tartozó ember idegesít). A férfiakat általában kevésbé zavarják a nők manipulációi, mert ők jobban örülnek annak, ha a nők kedvesek velük. De ha én is nő vagyok, akkor nem leszek elájulva attól, hogy egy másik nő szépen mosolyog. Nekem nincs olyan nagy szükségem egy másik nő mosolyára, mint egy férfinak, és hamarabb észreveszem a hibáit. Nyilván azért veszem észre, mert én magam is az vagyok. Nem? Mindenki saját magából indul ki. Nem? Mindenkit az zavar, ami őt magát is érinti. Nem? Akkor meg, ha ez így van, miért idegesítsenek jobban a férfiak, mint a nők? Én nem vagyok férfi.
A férfi nem is akar saját karriert, nincs önálló célja, a célja csak a nő és egyetlen vágya a párzási inger kielégítése…. hát én nem így látom. Bármi, amit leír valaki, biztos, hogy a saját szűrőjén keresztül szűri. Mindenki annyit lát a világból, amennyire képes. Annál többet nem.

„Egyikünk sem a kapcsolatot választaná inkább.”
Nagyon meglepett volna, ha mást írsz.

„a beteg gyerek is emberi lény és Isten remélhetőleg senkit nem próbál meg erején felül. Vagy ha igen, később erőt is ad hozzá.”
Egy keresztény gyerekpszichológus, dr Ross Campbell írta, hogy neki több gyereke is van (ha jól emlékszem, négy), és az egyikük fogyatékosnak született. A vele való foglalkozás olyannyira felemésztette minden erejüket, hogy egyrészt a többi gyerekükre már nem maradt energiájuk, másrészt majdnem elváltak. Végül kénytelenek voltak a kislányt intézetbe adni, mert ez a teher maximálisan kicsinálta őket. AZ ISTEN NEM ADOTT HOZZÁ ERŐT, ha erre vagy kíváncsi.
Dolgoztam olyan keresztény suliban, ahová beírattak egy hospitalizált, kezelhetetlen gyereket. A vele foglalkozó tanár idejének 95%-át felemésztette, az összes többi diákra maradt még 5%. Szóval senki sem haladt, és a gyerekek rettegtek, folytonosan terrorizálva voltak ettől az egytől. És nagyon nehéz volt megszabadulni tőle, mert mindenki segíteni akart rajta, de a helyzet semmit sem javult a sok segítségtől, viszont a többi gyerek idegei kikészültek.
Egyrészt a fogyatékosok nagy része azok miatt a kémiai szerek, gyógyszerek, sugárterhelés stb miatt születik, amiket nem az Isten tett bele a természetbe. Egyre több beteg és terhelt gyerek születik, egyre rosszabb fizikai állapotban vannak a nemzedékek.
Másrészt régen is születtek beteg babák, akik nagyon hamar elpusztultak, hiszen semmiféle komoly műszeres, kémiai, államilag támogatott segítség nem létezett. Most az állam adót szed az egészséges emberektől, és ezek egy részét arra fordítja, hogy a torzszülötteket életben tartsa, és a szüleiket arra kényszerítse, hogy feladják a maguk józan, normális, egészséges életét, és a nyomorékoknak rendeljék magukat alá. Ilyen utoljára talán a Minótaurusz idejében volt, amikor a torzszülött fontosabb volt, mint az egészségesek.
Nem mondom, hogy legyünk irgalmatlanok és szívtelenek, mert jó dolog segíteni, de azért van egy határ, amit őrültség túllépni. Például az USA-ban történt, hogy egy 20 éve gépekkel életben tartott nőt a férje kérésére lekapcsoltak. Erre Bush elnök kikelt magából, hogy ez micsoda istentelen gazemberség volt, micsoda bűn! Az nem zavarta, hogy Irakban egymillió egészséges ember elpusztult a „demokrácia exportja” miatt, és ennek máig ható következménye az ISIS rémállama. Bush ugye szerinted is szemforgató, képmutató, álszent?
A nőt nem az Isten tartotta életben, hanem a gépek. Ahogyan azokat a szerencsétlen katonákat sem, akik Bush hülye háborúiban szénné égtek, ámde a gondos orvosi kezelésnek köszönhetően nem bírnak megtérni a Teremtőhöz, hanem iszonyatos fájdalmak közepette, műtétek százai után, undorító zombi kinézettel kell tengődniük, mert ez az államilag kierőszakolt erkölcs.
Az Isten majd ad erőt hozzá? Ahhoz ad, ami az Ő akarata szerint való. De ahhoz, ami nem az Ő akarata szerint való, ahhoz nem ad. Följebb már említettem a Forrest Gump kapitányát, aki, miután a vietnami háborúban napalmmal hajigálta a vietnami embereket és egy bomba leszakította a lábát, az Istent szidta, amiért megengedte, hogy ő nyomorékká váljon. Hát ez az Isten hibája, ki más is lehetne érte felelős? Az nem jutott eszébe, hogy saját magában keresse a hibát.

Tehát – ha egy beteg gyerek miatt megszakadna a párkapcsolatom, akkor azt mondanám – a kapcsolatot választom, MERT AZT AZ ISTEN ADTA, és alárendelődök a párom akaratának, akinek nem kell a gyerek. (Ha kellene neki, akkor más volna a helyzet).

annamanna 2014.12.23. 07:35:50

@: „A hormonszintekről továbbra sem tudsz meggyőzni sztereotip tartalmakkal.”
Nem írtam hormonszintekről. Helen Fisher szerint van két hormon és két neurotranszmitter, amik befolyásolják az emberi viselkedést. És aszerint, hogy kinek a viselkedését melyik anyag befolyásolja jobban, elkülönít négy típust (és 12 altípust). A tipizálása sok tekintetben fedi az mbti négy fő kategóriáját, tehát szerintem
1. a dopaminvezéreltek megfeleltethetőek az életművészeknek
2. a szerotoninosok a gondoskodóknak
3. a tesztoszteronosok a racionálisoknak
4. az ösztrogénesek az idealistáknak.
Ebben nincs hormonszint, ez nem szintekről szól.
A tesztoszteronos, racionális nőre hozok egy példát: www.youtube.com/watch?v=9vYDI2NTKns
Feltűntek a mozdulatai. Eszembe jutott, hogy Kovács Katival annak idején nem bírt elbánni Erdős Péter, ő kemény ellenfélnek bizonyult. Amíg Cserhátit és Pál Évát sikerült kikészítenie Erdősnek, és a két nő gyógyszerfüggő lett, addig Kovács Kati konok maradt. Erdős utálta, de nem bírta megtörni. Az arca nem csúnya, de nem is egy nagy szépség, van benne egy adag keménység. Még most is rendszeresen sportol, és úgy tűnik, jól kijön a férfiakkal, tehát nem egy „szuperfeminim” nő. Szerintem ő is racionális típusú, és hormonálisan inkább hat a viselkedésére a tesztoszteron, mint egy „átlagos” nőre.

„Honnan veszed, hogy valamit megköveteltek tőlem? :)”
Mert azt írtad, a „meló miatt” aludtál 3-4 órákat. Ezt a kifejezést pedig senki sem a szabadon választott tevékenységre érti. A „meló” kifejezésbe az ember beleérti a kényszert.

„Férfiaknak soha nem szól olyasmi, hogy mutassa ki, mennyire szüksége van a nőre.”
Akkor mire fel az „udvarlás”? Az semmi más, mint egy nagy rakás behódoló gesztus.

„Nyilván, mert ezt az emberek valamiért szükségtelennek tartják.”
Szerintem meg ezt az emberek nagyon is szükségesnek tartják és elvárják. Fizesse a cechet, vegyen virágot, segítse fel a kabátot, bókoljon neki, tartsa el.

„Olyat sem nagyon olvastam még, hogy a nő valamiért majd megijed, hogy nem lesz rá szükség.”
Attól ijed meg, hogy nem jut hozzá a férfi pénzéhez.

@Deansdale: Jó, de mégis miből teremti elő a rávalót a gyerekneveléshez, otthonteremtéshez?
Az nem elég, hogy a férfi keresi a pénzt, a nő meg elkölti. Ha a férfi keresi meg az otthonteremtés és gyereknevelés összes költségét, akkor mégis mikor megy el felfedezni Amerikát és mikor építi meg a gízai piramist?
Ha a férfi összes energiája arra kell, hogy biztonságba helyezze a nőt, akkor mikor és hogyan valósítja meg önmagát?
Oké, legyen úgy, hogy a nő önmegvalósítása az otthon és a gyerek. Akkor valósítsa meg. Akkor ne a férfi valósítsa meg ezt neki, ne a férfi gályázzon azért, mert ő sorban szüli a gyerekeket.
Ahhoz, hogy elő tudja teremteni a gyereknevelés költségét, először is az kell, hogy érdekelje valami, és az abból kinyert energiát (pénzt) a gyerekekre tudja fordítani.
Ha Brad Pitt lelépne, Angelina Jolie-nak nem kellene árvaházba adnia a gyerekeit. Ha nincs pénzem gyereket nevelni, akkor először is keressek pénzt, aztán, ha tudok pénzt keresni, gondolkozhatok azon, hogy legyen gyerekem.
De NE a gyerekem legyen a pénzkereseti forrásom, az anyagi bázisom!
Nem kell, hogy 100%-ban tudjam finanszírozni a családot, de azért tudjak beleadni annyit, hogy ne rettegjek attól, mi lesz velünk, ha „apucit” elütné a sárga villamos.

TrollEdomer 2014.12.23. 08:12:14

@: Én barátnőm nem fogadná el önálló egzisztencia nélküli életet, viszont jópár dolgot mindkettőnk szerint át kéne alakítani, pl nőnek elég lenne hat órás munkaidő (ő mondta). Mivel így csak akkor kereshet hasonló összeget mint a férfi, ha kevesebb adót fizet, így az állam szempontjából nők többsége valamilyen szinten eltartott lenne.
Ez szerintem nem jelentené szavazati jog megtagadását, de akkor tudomásul kell venniük, hogy férfiak megérdemlik a patriarchális rendet.

[ ] 2014.12.23. 09:11:45

@TrollEdomer: A 6 órás munkaidőt nem lehet nemhez kötni. Ez szerintem hülyeség. Vannak 6 órás állások, menjen oda dolgozni, aki akar, de ne kifejezetten nőknek tartsák fenn.

Az mindenkinek legyen egyéni döntése, otthon milyen "rendben" élnek. De ha pl. azért dolgozik 6 órát a nő, mert mellette nevel három gyereket, rögtön kompenzálva van a dolog.

TrollEdomer 2014.12.23. 09:13:21

Mondjuk lehetne gyerekneveléshez kötni hat órás munkaidőt.

Deansdale 2014.12.23. 09:36:27

@: "a nők 20 évesen menjenek férjhez és ne építsenek egzisztenciát"

Ha feltételezzük, hogy a nő valamikor életében akar majd gyereket, amihez nem árt egy apa is, tehát valamikor férjhez fog menni, akkor marhára logikus abban az időszakban megtenni ezt, amikor a választási lehetőségei a legszélesebbek, nem? Ha egy vetélkedőben azt mondanák, hogy választhatsz 20 különböző nyeremény közül, amit mindet ismersz (tehát nem zsákbamacska), vagy 5 percenként ihatsz egy whiskyt de ezzel 1 nyereményt elvesztesz (általában a legjobbat, legértékesebbet), akkor nem iszonyat hülyeség lenne ott vedelni másfél órát míg már csak a leggagyibb ajándékok maradnak? A modern nő pedig ezt csinálja, csak nem egy vetélkedőben, hanem az életével.

Régen a nagyamamák és anyukák bölcsen elmagyarázták a lányoknak, hogy a szépségük és termékenységük idővel kopik, ami a kérők számának és minőségének csökkenését eredményezi. Manapság erről nem hogy nem világosítják fel a lányokat, szinte tilos róla beszélni, mert bántja a harmincas szinglik (feministák) önérzetét, ha "leértékelt áruként" tekintenek rájuk. Úgyhogy megy az idióta kamuzás, hogy "a 40 az új 30", meg hogy ne házasodj és ne szülj gyereket fiatalon, hiszen mi lesz az alakoddal és a karriereddel - csakhogy az illúziókért aztán fizetni kell, a valóságot nem lehet átverni feminista propagandával. A vetélkedős hasonlathoz visszatérve: aki átbulizza a műsort, az másnaposan fog felébredni egy olyan ajándékkal, amit nem is akart igazán, és aminél sokkal jobbat is választhatott volna, ha több esze van. Még rosszabb esetben haza lehet menni ajándék nélkül is, aztán nézni a falat.

Az egzisztenciáról meg... Arról senki nem beszélt, hogy egy fiatalon házasodó nőnek muszáj lenne nem érteni semmihez. Végezzen el egy iskolát, aztán ha neadj'isten a házasság tönkremegy, akkor a váláskor kapott javakkal, a gyerektartással és a végzettségével teremthet magának egzisztenciát. A legrosszabb esetben keres egy második férjet, aki ugyan nem lesz olyan szuper, mint az első volt, dehát a későn házasodó nőknek eleve csak olyan jut, úgyhogy relatíve nem vesztett semmit. Viszont ha nem megy tönkre a házassága, akkor egész életében azt csinálhat amit akar, egy 50 éven át tartó vakációt élhet meg, miközben az "egzisztenciát teremtő" kortársai irodákban ücsörögve vesztegetik el az életük felét.

Hmmm.

TrollEdomer 2014.12.23. 09:42:40

Azért harminc évesen egy nő még elég kelendő.

[ ] 2014.12.23. 09:50:00

@Deansdale: "Ha feltételezzük, hogy a nő valamikor életében akar majd gyereket, amihez nem árt egy apa is, tehát valamikor férjhez fog menni, akkor marhára logikus abban az időszakban megtenni ezt, amikor a választási lehetőségei a legszélesebbek, nem?"

A látszat ez esetben csal. Egy 20 éves nőnek még nincs egzisztenciája, tehát "muszáj", hogy ez legyen számára az elsődleges szempont a férfiban. Ebből kifolyólag már eleve idősebb, kevésbé vonzó férfit foghat ki magának. Ráadásul ha a férfi egzisztenciát "nyújt", akkor már nem "kell" annyira vonzerőt is nyújtania, lehet csúnyább, elhízottabb, ápolatlanabb. Sőt, a szexben is lehet rosszabb.

Tehát igencsak valószínű, hogy egy nő, akinek CSAK a fiatalsága és szépsége van, de nincs egzisztenciája, kevésbé vonzó partnerekhez férhet hozzá. Vonzóbbakhoz legföljebb szeretők formájában juthat, ha a férjet már beszerezte otthonra és félrelép mellette. :)

Emiatt lehet, hogy az alacsonyabb végzettségű, kevesebbet kereső nők között a leszbikus próbálkozások is halmozottabbak, mivel nekik kevésbé vonzó férfi jutott és a szexuális életük, párkapcsolatuk is kevésbé kielégítő.

www.mohaonline.hu/eszme/diplomas_leszbikus_kutatas_erettsegi_usa

"Végezzen el egy iskolát, aztán ha neadj'isten a házasság tönkremegy, akkor a váláskor kapott javakkal, a gyerektartással és a végzettségével teremthet magának egzisztenciát."

Olyankor a mai világban már nem egyszerű visszatérni a munkaerőpiacra. Egyébként meg mi az, hogy váláskor kapott javak, gyerektartás, amikor azt mind a férfi kereste meg, a nő csak gyereket nev... izé, otthon lóbálta a lábát? :D

Ebből a szempontból még régen is könnyebb volt, nagyanyám korában az elvált, megözvegyült asszonyok tarthattak tyúkokat, jószágokat, megtermelhették a kertben, ami a konyhára kellett. Ma ha valaki városon htb, mi a fenéhez kezd aztán? :) Ha nem fizeti a számlákat, kirakják a lakásból.

[ ] 2014.12.23. 09:52:49

@Deansdale: A személyes tapasztalataim is ezt támasztják egyébként alá. A fiatalon, saját erőforrások nélkül párkapcsolatra lépő nők partnerei általában egyáltalán nem vonzó férfiak, attól függetlenül, mennyire szép a nő maga. Mondhatod, hogy ki tudja, neki talán az, de azért ebben is van egy objektív mérce. :)

[ ] 2014.12.23. 10:04:42

@Deansdale: "Régen a nagyamamák és anyukák bölcsen elmagyarázták a lányoknak, hogy a szépségük és termékenységük idővel kopik, ami a kérők számának és minőségének csökkenését eredményezi."

Hiába tetszik jobban egy 20 éves lány a legvonzóbb fiúknak, mint egy 40 éves nő, ha szerinted a csajnak ebben a korban már gyerekvállalásra kell törekednie, nem állhat össze vele. Kénytelen a "rosszabb minőségű" partnerrel is beérni, ha az rendelkezik a gyerekneveléshez szükséges erőforrásokkal.

Erre értettem, hogy közvetetten számít a női egzisztencia. A nő választási lehetőségeit határozza meg, nem a férfinek vonzó. A férfi a saját egzisztenciájának is csak a nő miatt tulajdonít jelentőséget.

Deansdale 2014.12.23. 10:12:52

@annamanna: "Ha a férfi keresi meg az otthonteremtés és gyereknevelés összes költségét, akkor mégis mikor megy el felfedezni Amerikát és mikor építi meg a gízai piramist?"

A gízai piramis csak hasonlat volt, a hétköznapi férfiak 99%-a nyilván főállásban vagy vállalkozóként dolgozik. A modern világ "amerikafelfedezői" a Bill Gates-ek és Steve Jobs-ok, akik egy garázsban barkácsolva kezdik és multicsilliárdos szintig jutnak el. Szerinted Bill Gates felesége elfogadta, hogy a férje életében a munka az első?

Emellett a nőnek nem kell egzisztenciát teremtenie, illetve nyilván a saját felét kell hozzáraknia, mint a régi időkben. Egy parasztcsaládban sem a nő teremtette az egzisztenciát, ő "csak" a kiegészítő munkákat végezte el, míg a férje megtermelte a betevőt. Ez egy működő családmodell volt, amit csak a modern technológia megjelenése és az állami beavatkozás borított fel - így valamilyen szinten várható, hogy krízishelyzetekben gyors visszarendeződés lesz majd tapasztalható. Most sokan biztos azt hiszik hülye vagyok, miféle krízisről beszélek...?! Például Ukrajnáról, meg a görög válságról. Hihetik az emberek, hogy ők már a történelem után élnek, és nem történik velük semmi különös azon kívül, hogy nyalják a fagyit meg pötyögnek fészen, de erre nincs semmi garancia. 10 éve még a görögök és az ukránok is ezt hitték. Mostanában viszont kíváncsi lennék, hogy ezekben az országokban hogy állnak a nők az egzisztenciateremtéshez. Vajon egy ukrán nő mikor jár jobban, ha keres egy strapabíró férfit, aki vigyáz rá, vagy ha megpróbál önerőből boldogulni? Kérem tegyék meg tétjeiket :)

"Akkor ne a férfi valósítsa meg ezt neki, ne a férfi gályázzon azért, mert ő sorban szüli a gyerekeket."

A gyerek és a család az apáé is (legalábbis egy patriarchális társadalomban, amilyet utoljára cirka 50 éve láttak a nyugati országok területén). Emellett mindig az a fő érvem, hogy ha elég egy ember munkája a család fenntartásához, akkor fölösleges a másikat is alaposan megszivatni, plusz a gyerekek nevelését az államra hagyni. Egy normális férfinek az nem külön öröm, ha a felesége IS dolgozik. Ő azzal többet veszít, mint nyer. A férjnek meg mindenképp muszáj dolgozni, neki semmilyen választása nincs a kérdésben, szóval ez az ő oldaláról teljesen tökmindegy. Viszont ha már dolgozik, többet ér egy stabil családi háttérrel és a kajával ami az asztalon várja, mint ha a nő is dolgozik, és otthon fáradt, stresszes. Sok értelme nincs a "kettős" egzisztenciáért tönkretenni a családi életet, illetve működhet önbeteljesítő jóslatként: akik folyton azon agyalnak, hogy mi lesz válás után, valószínűleg el is válnak.

"Ha nincs pénzem gyereket nevelni, akkor először is keressek pénzt, aztán, ha tudok pénzt keresni, gondolkozhatok azon, hogy legyen gyerekem."

Ez nagyon hülye mentalitás, ezért van ez a frankó népességfogyás, ezért romlott meg a nemek viszonya és ezért van a rengeteg félrenevelt gyerek. Semmi értelme ennek az alapvető gyanakvásnak, hogy az életben mindent muszáj magadnak csinálni, mert másokban nem bízhatsz. Ha még a saját férjedben sem vagy képes bízni, öregedj meg egyedül és tarts macskát, de ne szabadíts a világra szingli anyaként gyatrán nevelt gyerekeket. Egy kapcsolatban az egymásra utaltság az együttműködés szoros velejárója, ami egyben hatalmas terheket vesz le az emberek válláról. Egy család akkor jó, ha manufaktúra, és nem céh. A munkamegosztás növeli a hatékonyságot, a feminizmus mégis a céhes formába akarja visszanyomni az emberi kapcsolatokat, ahol mindenki mindent csinál, hogy ha véletlenül szétesik a kapcsolat, akkor a szilánkjai tovább üzemeljenek kisebb céhekként. Ez iszonytató baromság. Az érzelmi kötelékek rengeteg energiát adhatnak az embernek, csak ehhez előbb ki is kell őket építeni. Aki eleve nem hajlandó ilyesmire, az a saját orra előtt zárja be a kapukat, önként marad ki az emberi létezés legmeghatározóbb élményeiből. Úgy pedig nem megy, hogy mindkét fél őrzi az önállóságát, és fél szívvel folyamatosan a kapcsolat vége utánra tervez, folyton azt méricskéli, hogy önmagának mik a hosszú távú érdekei ha a (hasonlóan önző) másik fél esetleg lelép.

[ ] 2014.12.23. 10:18:44

@Deansdale: Nem látom "kiegészítő munkának" a kenyérsütést, az otthoni melókat ahhoz képest, amit a férfi csinált. :)

"A gyerek és a család az apáé is (legalábbis egy patriarchális társadalomban, amilyet utoljára cirka 50 éve láttak a nyugati országok területén). Emellett mindig az a fő érvem, hogy ha elég egy ember munkája a család fenntartásához..."

SOHA nem volt elég. Olyan férfi nincs, csak régen mások voltak a munkafolyamatok.

Illetve abban a formában volt elég, amikor a férfiak hetekig munkásszállókon éltek, hogy eleget keressenek, eközben a feleségük otthon, vidéken épp úgy tyúkokat tartott és kertet művelt. Egyedül. A gyerekek meg hetekig nem láthatták az apjukat.

Mindjárt válaszolok annamannának is.
Neki is le fogom írni, hogy szerintem te most a legősibb női ösztönök egyike ellen "küzdesz". :)

[ ] 2014.12.23. 10:20:42

@Deansdale: "Viszont ha már dolgozik, többet ér egy stabil családi háttérrel és a kajával ami az asztalon várja, mint ha a nő is dolgozik, és otthon fáradt, stresszes."

Ezt láttad tegnap?

www.gallup.com/poll/154685/Stay-Home-Moms-Report-Depression-Sadness-Anger.aspx?utm_source=alert&utm_medium=email&utm_campaign=syndication&utm_content=morelink&utm_term=WellbeingGallup

Deansdale 2014.12.23. 10:49:05

@: "Egy 20 éves nőnek még nincs egzisztenciája, tehát "muszáj", hogy ez legyen számára az elsődleges szempont a férfiban. Ebből kifolyólag már eleve idősebb, kevésbé vonzó férfit foghat ki magának."

Nem igazán vágom, hogy miért tekinted a férfiaknál az egzisztenciát és a vonzóságot egymást kizáró tényezőknek. Mintha úgy vennéd, hogy ez vagy-vagy kérdés. Egy 20 éves nő kvázi MINDEN férfi közül válogathat, hozzámehet a 25 éves milliomos vállalkozóhoz vagy politikusjelölthöz, aki mellesleg jóképű is. Pont ez a lényeg, hogy az igazán jó férjjelöltekre csak fiatalon lehet lecsapni, mert egy Orbánviki nem fog 40 éves koráig várni a házasodással, hogy ott egy 38 éves terméketlen idegroncsot válasszon. A jó nők és jó pasik fiatalon megtalálják egymást, aztán általában hosszan tartó házasságban élnek (lásd Orbánviki: 23 évesen vett el egy 23 éves nőt, azóta folyamatosan házasok és lett 5 gyerek meg némi miniszterelnökség).

Aki a kevésbé vonzó férjjelöltek közül kénytelen válogatni, az pont az, aki az első körből önként kimaradt, és hagyta, hogy mások lehalásszák az orra elől az elitet. Bolondság azt hinni, hogy egy nő majd "még jobb" partnert talál, ha vár pár évet, miközben a saját értéke folyamatosan csökken. Még ha kizárólag a jóképűségre fókuszálunk is, ahogy te teszed, akkor is egy fiatal nő könnyebben talál jóképű partnert, mint egy idősebb.

Mintha nem értenéd, hogy ebben a képletben a férfiaknak is van választási lehetősége, nem csak a nőknek. Nem úgy működik a dolog, hogy egy nőnek mindig minden férfi áll a rendelkezésére, és a nő a saját körülményeinek megfelelően szabadon választ... Csak azok közül tud választani, akik érdeklődnek iránta. Meryl Streep hiába akarna Jake Gyllenhaal-hoz feleségül menni, nem számít hogy fiatalon szép volt, vagy hogy még most is tartja magát. Ma már nincs annyi kérője mint 30 éve, az egzisztenciájával meg kitörölheti - esetleg fizethet a medencetakarító fiúnak egy gyors menetért, ha nem fél tőle, hogy a sajtó fülébe jut a dolog. DIREKT válaszottam túlzó példát, hogy a helyzetet érzékeltessem, de ugyanez megy kicsiben is.

"Tehát igencsak valószínű, hogy egy nő, akinek CSAK a fiatalsága és szépsége van, de nincs egzisztenciája, kevésbé vonzó partnerekhez férhet hozzá."

De fura vagy megint. Abból indulsz ki, hogy az egzisztencia és a vonzóság a férfiaknál kizárja egymást, holott ez marhára nem igaz - viszont a nőknél igen. Az egzisztencia megteremtésére pazarolt idő levon a nő vonzóságából, plusz a vagyonra, státuszra általában ráépülő nagyképűség, nagyigényűsködés általában visszataszító. Amit mondasz, kifejezetten fordítva igaz: az a pasi, aki csak fiatal és szép, nem férhet hozzá a legjobb nőkhöz. Ez tény. Hiába a legjobbképű fiatalember a világon Gipsz Jakab, a legjobb nők akkor is olajmágnásokkal fognak lógni, ő meg legföljebb felszedhet libákat diszkókban, HA nem árulja el magáról, hogy gyors- és géplakatos. Ezzel szemben a legcsóróbb pincérnő is kifoghat magának jó férjet, ha elég csinos.

Egyáltalán nem véletlen, hogy olyan sokat foglalkozol a kivetítéssel, és mindig csavarsz rajta kettőt, mert te magad is erősen ludas vagy a témában :) Sok dologban egyetértettünk már más területeken, de a párkapcsolatokban egyszerűen fordítva ülsz a lovon. Minden elméleted szöges ellentétben áll a valósággal, amit bármikor ellenőrizhetsz ha bekapcsolod a tévét vagy kinézel az ablakon.

[ ] 2014.12.23. 11:04:52

@Deansdale: "De fura vagy megint. Abból indulsz ki, hogy az egzisztencia és a vonzóság a férfiaknál kizárja egymást, holott ez marhára nem igaz"

Hát... többször, mint ahányszor nem. Mire a férfi akkora egzisztenciát "gyűjt", amelyből eltarthatna egy 20 éves, egzisztencia nélküli nőt, már túl idős lesz, elhízik a folyamatos meló, egészségtelen életmód, hajtás miatt, hogy a többiről ne is beszéljünk. Az ilyen férfiak általában nem vonzóak. 100-ból egy, véletlenül.

Nem érted a lényeget. Itt most nem arról van szó, hogy egymásra talál két 20-23 éves és együtt alapítanak családot. Ha erről írtál volna, meg se szólalok.

Te arról írtál, hogy a nő ne törekedjen egzisztenciaépítésre, hanem menjen férjhez hamar.

A nők a gyereknevelés miatt biztonságra törekszenek, többségük akkor vállalná be ezt a fokú kiszolgáltatottságot (ha már muszáj), hogy ha a férfi egymaga tud annyit felmutatni, ami kettőjüknek is elég. No, ezek a férfiak viszont- jelzem, akik be tudnák vállalni egy huszonéves nő + 1-2 gyerek eltartását!- már idősebbek, s szerintem vagy idejük sincs gondot fordítani a testükre, vagy nem is érdekli őket, mert úgy érzik, hogy nekik az nem számít.

"Az egzisztencia megteremtésére pazarolt idő levon a nő vonzóságából, plusz a vagyonra, státuszra általában ráépülő nagyképűség, nagyigényűsködés általában visszataszító."

Na ez az, ha van egzisztenciája a nőnek, semmi más nem történik, csak neki is meglehetnek azok a (szexuális, külsővel kapcsolatos) igényei, ami az egzisztenciával rendelkező férfinak. Akinél ugyanúgy fennáll, hogy ha egyedül neki van egzisztenciája, inkább nagyképű, mint vonzó. :)

És nagyigényű is, természetesen, ami önmagában még nem is volna gond, csak legalább ne lenne egyoldalú. Várná el önmagától is azt a szintet, amit a nőtől. Itt is képbe jönnek az anyagiak. Ha sokat keres, úgy véli, megengedheti magának, hogy kevésbé vonzó legyen.

"Amit mondasz, kifejezetten fordítva igaz: az a pasi, aki csak fiatal és szép, nem férhet hozzá a legjobb nőkhöz."

Társadalomfüggő. Ha a legszebb, legfiatalabb nőket arra szocializálják, hogy fiatalon menjenek férjhez, szüljenek, ne építsenek saját egzisztenciát, akkor nyilván nem a fiatal, helyes férfiak férnek hozzájuk, hanem a "rosszabb minőségűek", akik (már) képesek őket eltartani.

A mi társadalmunkra ez már nem igaz, ma egy helyes, vonzó fiatal férfi bármikor lefeküdhet szinte bármelyik vonzó nővel (korabelivel is), míg 30-on felül ez már egyre nehézkesebb és nem elég hozzá a férfi maga, a teste, a szex.

Amelyik nő csak szexet akar, az egyszerűen egy fiatalabbal és vonzóbbal fog helyette szexelni. :)

Emiatt láthatod, hogy a fiatal lányok sokáig "fiúznak", és csak később köteleződnek el.

"Ez tény. Hiába a legjobbképű fiatalember a világon Gipsz Jakab, a legjobb nők akkor is olajmágnásokkal fognak lógni, ő meg legföljebb felszedhet libákat diszkókban, HA nem árulja el magáról, hogy gyors- és géplakatos."

Teljesen mindegy, elárulja-e magáról. Az öregecske olajmágnásokkal nem azért lógnak azok a bizonyos nők, mert vonzódnak hozzájuk. :) A férfi ilyenkor erőforrást jelent, nem igen látják "férfinak".

"Egyáltalán nem véletlen, hogy olyan sokat foglalkozol a kivetítéssel, és mindig csavarsz rajta kettőt, mert te magad is erősen ludas vagy a témában :)"

Ezt még gyakorolnod kell. Nézd meg annamannát, neki jobban megy a hülyeségek irkálása rólam. :D

[ ] 2014.12.23. 11:21:41

@Deansdale: A kivetítés témája speciális értelemben foglalkoztat. Talán nem is a kivetítés a legjobb szó rá, bár bizonyos értelemben az.

De létezik egy olyan, férfiakra jellemző fajtája- ami tudatos hozzáállással kezelhető lenne- melyben az egyén nem azt vetíti a másikra, amilyen ő maga, hanem azt a fajta "nőképet", ami számára férfiként a legkedvezőbb lenne.

Ezt számtalan kísérlettel támasztották alá, pl. a férfiak hajlamosak rá, hogy ha vonzódnak egy nőhöz, azt képzeljék, hogy a nő vonzódik hozzájuk.

Vagy egyetemesen "butábbnak" gondolják a szőke, esetleg nagymellű nőket, holott a természetes szőkék és a nőies alkatú nők átlagosan intelligensebbek. Ennek az utóbbinak oka viszont, hogy maguknak a férfiaknak romlanak le a kognitív képességeik az ilyen nők közelében. A férfi annyira a "szexre" koncentrál ilyenkor, hogy nem lát tisztán, ám mivel alapvetően projekció által kezeli a valóságot, a nőből lesz "buta szexbaba".

Sok ilyen van még, most lusta vagyok leírni mindet. Ezek függvényében a véleményem kellően alátámasztott, bár soha nem véglegesen lezárt.

Most így látom, a kép folyamatosan változhat.

Deansdale 2014.12.23. 11:50:18

@: "Ezt láttad tegnap?"

www.forbes.com/sites/meghancasserly/2012/09/12/forbeswoman-and-thebump-com-parenthood-and-economy-2012-survey-results/

...de hogy válaszoljak a gallup cikkre:

Hol is kezdjem? 3 nő ír egy felmérésről, és már a cikk legelső sora feminista propaganda. Mennyire bízom az eredményeikben? Semennyire. Persze ez teljesen szubjektív, de vannak objektív gondok is, amik alátámasztják a kétségeimet. Például egybemosták a munkanélkülieket a háztartásbeliekkel, s bár a szövegben kifejtik, hogy nem csak a munkanélküliek, hanem a valódi háztartásbeliek esetében is rosszabb eredmények jöttek ki, mint a dolgozó nőknél, erre nem mutatnak semmilyen adatot. Pedig ez azért nem jelentéktelen kérdés ebben a témában, mondhatni az egész tanulmány legfontosabb sarokpontja lenne, mégis diszkréten hallgatnak róla. Hmmm.

Aztán szóba kerül, hogy minél csóróbb a háztartás, annál elégedetlenebbek a háztartásbeli nők - ami megintcsak az én álláspontomat támasztja alá. A szegény családokban általában nem azért marad otthon a nő, mert a férje annyira frankón eltartja, hanem mert nem talál munkát, így persze érthető a depressziója is. Amikor az ember nyomorog, nyilván hozzáadódik a bajaihoz, ha még ki is van valakinek szolgáltatva. Ez a klasszikus "amerikai álom" családmodellnél fel sem merül.

A felmérés szerint a gyermektelen(!) dolgozó nők alig pár százalékkal boldogabbak a munkanélküli gyermekeseknél, ami azért elgondolkodtató. Elméletileg ég és földnek kellene lenni a különbségnek, már ha igaz lenne, hogy a nőknek annyira fontos a saját egzisztencia (plusz a gyerek meg hatalmas nyűg).

És arról még nem is beszéltünk, hogy ez az egész a társadalmilag szarrá-huggyá mérgezett USA-ra vonatkozik... Nem csodálom, hogy ott manapság a háztartásbeliek nem elégedettek a sorsukkal, hiszen a csapból is a feminista propaganda folyik, miszerint a háztartásbeli nő értéktelen szar - csak az a nő valaki, aki karriert épít és független.

Lehet azt mondani, hogy gallupék gondolják helyesen és én vagyok beszűkülve, de senki ne akarja nekem bemagyarázni, hogy egy valódi háztartásbeli (vagyis nem munkanélküli, hanem akit a férje megfelelő életszínvonalon eltart) neurotikusabb, mint egy kényszerből a teszkó pénztárban műszakoló szerencsétlen, akinek közben az állam neveli a gyerekeit.

S ha már itt tartunk, kíváncsi lennék az adatokra a gyermekekről és a férjekről is. Kérdezzük meg a gyerekeket is, hogy jobb-e bölcsődében és óvodában, mint otthon anyával. Egy család szumma jóléte nem kizárólag az anya boldogságának függvénye, úgyhogy még ha a gallupos hülyeség úgy is lenne igaz, ahogy a cikkírók akarják (amit 100% kizártnak tartok), nem lenne elvárható a nőkkel szemben, hogy a család érdekében képesek legyenek bizonyos kompromisszumokra? Már csak azért mondom, mert a férfiaknál ez fel sem merül, olyan értelemben, hogy az ő érdekeiket a kutya le nem szarja, az ő boldogságuk mint kérdés nem is létezik. (Mennyi férfitól kérdezik meg a házasságkötés környékén, hogy a friss családjában hogyan szeretne egyensúlyozni munka és család között? Jó lesz neki a háztartásbeliség vagy merő önszorgalomból szeretne inkább részmunkaidőben dolgozni? LOL) A férfiak 100%-os kompromisszumkészsége mellett nem lenne elvárható a nőktől legalább 5-6%? Persze továbbra sem fogadom el a gallup-cikk következtetéseit, szóval ez az utolsó bekezdés pusztán elméleti jellegű. Nem hiszem, hogy egy nő boldogtalanabbá válna a munkára való kényszer hiányától.

[ ] 2014.12.23. 12:11:08

@Deansdale: "plusz a gyerek meg hatalmas nyűg"

Ez nem igaz. :) Rossz (tényleg rossz) párkapcsolatokat vizsgáltak és érdekes mód a gyerekes nők elégedettebbek voltak. A gyereknek örültek, nem a kapcsolatnak. Bár itt meg fenyegethet annak a veszélye, amit annamanna hoz fel folyton.

"Aztán szóba kerül, hogy minél csóróbb a háztartás, annál elégedetlenebbek a háztartásbeli nők"

Ezt már régebben olvastam, de olyan is van, ahol standardizálták a család anyagi helyzetét és ott is hasonló eredmény jött ki. (a dolgozó nők voltak a boldogabbak, az otthon maradók stresszesebbek, depresszióra hajlamosabbak)

Én ezt a női ösztönökkel magyarázom.

"Amikor az ember nyomorog, nyilván hozzáadódik a bajaihoz, ha még ki is van valakinek szolgáltatva."

Látod, a kölcsönös(!) függés nem ugyanaz, mint a "valakinek ki van szolgáltatva".

Egy gazdag férfi nője is ki lehet szolgáltatva. Ezért hisztizik az újabb bundáért meg gyémánt gyűrűért.

"A felmérés szerint a gyermektelen(!) dolgozó nők alig pár százalékkal boldogabbak a munkanélküli gyermekeseknél, ami azért elgondolkodtató."

Annyira nem. A gyerek eléggé meg tudja növelni a boldogságszintet. :) Meg az is, ha a nő dolgozhat.

"Nem csodálom, hogy ott manapság a háztartásbeliek nem elégedettek a sorsukkal, hiszen a csapból is a feminista propaganda folyik, miszerint a háztartásbeli nő értéktelen szar"

A feministák meg az ellenkezőjére panaszkodnak folyton, hogy a csapból is az folyik, mennyire elítélendő a női karrier és egzisztenciaépítés, mennyire magasztalt a főállású anyaság.

"neurotikusabb, mint egy kényszerből a teszkó pénztárban műszakoló szerencsétlen, akinek közben az állam neveli a gyerekeit."

Azért ez sem fekete vagy fehér. Az embereknek soha nem volt lehetőségük otthon babusgatni a gyerekeiket, meg nem is jó az. Ha az "állam"(i) intézmények nem jól nevelnek, azokat kell megreformálni.

"nem lenne elvárható a nőkkel szemben, hogy a család érdekében képesek legyenek bizonyos kompromisszumokra?"

Bizonyos kompromisszumokra képesek is. :)

"Már csak azért mondom, mert a férfiaknál ez fel sem merül, olyan értelemben, hogy az ő érdekeiket a kutya le nem szarja, az ő boldogságuk mint kérdés nem is létezik. (Mennyi férfitól kérdezik meg a házasságkötés környékén, hogy a friss családjában hogyan szeretne egyensúlyozni munka és család között?"

Szerintem ma már egész soktól, amikor pl. felvetődik, hogy az apa is otthon maradhat gyesen. És ha nem akar, akkor sok esetben kiharcolja, hogy nem is marad.

"A férfiak 100%-os kompromisszumkészsége mellett nem lenne elvárható a nőktől legalább 5-6%?"

Ez valahogy megint nem passzol ahhoz a nézetedhez, hogy a férfinek "küldetése" van, a nő "küldetése" pedig a család és a férfi. :D

A rosszfiúk amúgy sem kötnek 100%-os kompromisszumokat.

Ha már itt tartunk, megjegyzem, néha olyan, mintha mindenhonnan csak a kedvező, előnyös "nézetet" szeretnéd lecsippenteni, aztán ezek rendesen ellentmondásba kerülnek egymással. Ha a férfi ilyen önfeláldozó, önzetlen, kompromisszumkész "szerzet" lenne, akkor az megint engem támasztana alá abban, hogy a nők az önzetlen férfiakat szelektálták ki maguknak. Szerinted viszont az egoistákat, magabiztosakat, "küldetéstudattal" rendelkezőket. :)

A Gallup cikknek nem következtetései vannak, hanem számadatokat mutat be. :)

annamanna 2014.12.23. 12:41:29

@Deansdale: voltam egy előadáson, ahol egy csomó képet mutattak 1920-as években készült palóc nőkről, akik még teljesen maguk művelték meg a lenföldeket. Az a nők dolga volt. Tehát a szántás, vetés, aratás, és a lenfeldolgozás egész, iszonyú fárasztó munkája. Alig hittem el, hogy ezt az egészet tényleg mind a nők csinálták, és csak attól rosszul lettem, hogy ezt végighallgattam.
Azt hiszem, nagyon el vagy tévedve azzal kapcsolatban, hogy mennyi terhet kellett viselnie egy nőnek, és egy parasztasszony miket csinált meg. Emlékszem, egyszer hgyi is sokszor sorolgatta a ffihangon, úgyhogy nem ismétlem, elég végiggondolni. "Csak kiegészítő munkák", hát persze.
És azt feljebb ide is leírtam már, hogy az egész emberi történelem során mindig a férfi volt halandóbb. És ezt mindenki tudta. Bármikor történhetett baleset, lerokkanás, vagy valamilyen erőszakos cselekmény, aminek a férfi esett áldozatul, és akkor a nőnek egyedül kellett tovább húzni az igát, mert mégis ki veszi el az özvegyasszonyokat x gyerekkel? Nem számíthattak sok jóra. Annak az esélye, hogy egy nő biztos lehet abban, hogy a férfi majd kitermeli az ő és a gyerekek életéhez szükséges rávalót, miközben ő csak a "kiegészítő munkákat" végzi... hát.... nem sok volt. Bármikor bármi történhetett, ott volt pl. Pőcze Borbála, Gyarmati Fanni, egyedül kellett boldogulniuk, akár tetszik, akár nem.
Vagy vegyük azt, hogy régen is elég sok ember volt utazó, kereskedő, akik sokat járták a világot. Vagy summások, pásztorok, akik az év nagy részében nincsenek otthon. Egy ilyen embernek megbízható feleség kellett (volna), aki akkor is képes összetartani az életet, akkor is képes egyedül boldogulni, amikor a férfi távol van.
Nézd csak, itt mi történik: "Mert nincs otthon a férjem, elment messze útra." biblia.hu/biblia_k/k_20_7.htm
"Apuci" nincs otthon, úgyhogy "anyuci" beáll pénzt keresni, mert fogalma sincs, egyedül hogyan találja fel magát MUNKÁVAL.
Ha a nő szorgalmas akkor, amikor a férfi otthon van, akkor valószínűbb, hogy szorgalmas lesz akkor is, ha nincs otthon, és rendben tartja a dolgokat.
Ha csak a férfi húzza az igát, mert a nő biodíszlet, akkor azon nyomban más igavonó után néz, amint a férfira nem tud számítani, mert az épp hosszabb útra ment.

Lehet, hogy az elődeidnél a nő megengedhette magának, hogy ne dolgozzon keményen, de sok helyen a nő alaposan le volt terhelve.

Ahol a nő nem hajlandó keményen melózni, na azok a cigányok, akikről fentebb írtam. Ha a cigány asszonyok szorgalmasan dolgoznának, akkor legalább a gyerekeik el lennének látva. Már az is komoly teljesítmény. De valamiképpen meg van nekik engedve, hogy még csak a gyerekeikkel se törődjenek, a házimunkát ne végezzék el rendesen, a ház környékét ne tartsák rendben és így tovább. Ha csak ezeket megcsinálja valaki, máris egész nap csinálnia kell valamit. Ha ezt megteszi, akkor könnyebben boldogul akkor is, ha egyedül marad. Mert edzésben van munkaügyileg.
De a cigány nők ki vannak kímélve.

Ugyanoda jutottunk, mint az elején. Az a világkép, ahol a nő ki van kímélve, cigányvilághoz vezet. Hitler is kikímélte a nőjét.

A törés ilyen tekintetben nem a feminizmus és az antifeminizmus között húzódik, mert mindegyik elfogadja a nők "kikímélését".
Megint ajánlom ezt a feminista hangvételű reklámot: www.youtube.com/watch?v=obETnoYHcBU
Az, hogy az automata mosógépből ki kéne venni a ruhát, a feministát arra a következtetésre juttatja, hogy a nők szenvedő gépek! És hogy Picasso egy "tapír" volt, érzéketlen állat, mint általában a férfiak, aki miatt öngyilkosok és őrültek lettek a női.
Úgyhogy neki senki se mondja meg, mit csináljon, ő lázad a patriarchális férfielnyomás ellen, ő nem veszi ki a gépből a ruhát, inkább üldögél és teázik.
Ez nyilvánvalóan feminista beállítottság.

Jó néhányszor a ffihangon, mondjuk koriandertől stb, hogy dehát akkor tulajdonképpen milyen nőt is akartok, ti férfiak, mert nem világos.
Én is azt gondolom, hogy sem a feminizmus, se az antifeminizmus nem tudja világosan megfogalmazni, milyen a nőideálja.

A Biblia ehhez képest elég egyszerű különbséget tesz: van a rendes nő, és van a rendetlen.
A rendes nő hűséges és szorgalmas, a rendetlen pedig lusta és kicsapongó.
Tehát az egyik fegyelmezett, a másik fegyelmezetlen.

Azonban sem a feminizmus, sem az antifeminizmus nem tisztázza, hogy a kettő közül melyiket szeretné, hiszen a feministák is sokszor elég kurvásnak állítják be magukat ("ribiséta", a rendőrségi videó elleni felzúdulás, argentin katedrális elleni támadás, ahol azt ordították, hogy ők kurvák akarnak lenni, a femen meztelenkedő provokációi stb) és az antifeministák is idealizálják a kurvákat.

A fegyelmezett nő, mint ideál, egyiknek sem kell.
A Biblia a fegyelmezett és a fegyelmezetlen nőt különbözteti meg, és Argov is végig erről ír: a nőnek legyen önfegyelme. Argov is olyan nőideált vázol fel, aki bír magával, van önkontrollja.
Ez egy teljesen más dimenzió, más törésvonal, nem illik a femi-antifemi játszmába.

Deansdale 2014.12.23. 15:16:59

@annamanna: "nagyon el vagy tévedve azzal kapcsolatban"

Amiket emlegetesz, mindig felhozza valaki. De a helyzet az, hogy nők ilyet mindig csak kényszerből csináltak. Ha lett volna rá férfi, akkor az csinálta volna. Emellett száztíz százalékig biztos lehetsz benne, hogy ugyanazon közösség (pl. az 1920-as palócok) épkézláb férfitagjai MÉG NEHEZEBB munkákat végeztek. Amikor a régiek munkamegosztásáról beszélek, sosem úgy értem, hogy a nők egész nap heverésztek míg a férfiak gürcöltek, de azt minden normális embernek illene megérteni és elismerni, hogy mindig a férfiak végezték a nehezebb munkákat, és a nők csak akkor gebedtek hasonlóval, amikor totálisan rákényszerültek. Egy klasszikus paraszti életmódban a férfi szánt-vet-arat és vágja a téli tüzelőt, míg az asszony a háztájiban kapálgat, tyúkot etet és babot fejt. Az sem szórakozás, az is munka, de azért nem annyira nehéz, mint a férfié.

Faramuci módon ez az egész nagyon prímán magyarázható önmagával, ami általában nem szokott működni: honnan tudod, hogy a férfiak munkája volt nehezebb? Onnan, hogy a férfiak végezték. Ha az lett volna a könnyebb, akkor azt hagyják a nőkre... Itt bukik meg a feminizmus teljes történelemszemlélete, ugyanis mindig kizárólag a nők nehézségeiről beszélnek, a férfiakét meg sem említik - a két nem nehézségeinek összehasonlítását pedig SOHA egyetlen alkalommal sem hozzák szóba, mert azonnal kiderülne, hogy a nők fikarcnyit sem voltak "elnyomva" (attól függetlenül, hogy az ő dolguk sem volt könnyű).

"Csak kiegészítő munkák, hát persze."

Nézd, hogy hogyan értelmezed a szavaimat, csak tőled függ. Magyarázhatod direkt félre, vagy veheted a lehetséges legrosszabb értelmezést, de abból nem lesz normális vita, csak verbális vagdalkozás. Értsd úgy, ahogyan gondolom :)

"Bármikor történhetett baleset, lerokkanás, vagy valamilyen erőszakos cselekmény, aminek a férfi esett áldozatul, és akkor a nőnek egyedül kellett tovább húzni az igát"

Általában addigra már volt annyi nagyobbacska gyerek, akik elbodogultak a munkával. Nyilván léteztek szar helyzetben megözvegyült nők, igen, nem mindenkinek volt habostorta az élet, dehát ezzel mi a fenét lehetett volna csinálni? Egyébként a te gondolatmenetedből is egyenesen következik, hogy a férfiak végezték a nehezebb munkát, amit a nők csak akkor, ha rákényszerültek. Dehát ez elemi erővel mutat rá, hogy a férfiak mindigis keményen dolgoztak A NŐKÉRT - nem hogy elnyomták volna őket, inkább úgy mondhatnánk, hogy szolgálták. A történelem folyamán egy jó férj az ég áldása volt a nőnek, aki egyedül sehogy sem boldogult volna, vagy csak kínkeservesen. Nem véletlen, hogy a nők függetlenségéről a kutya se beszélt a modern kori technológiai robbanás előtt... A "független" nők nyomorogtak és éheztek, jobbára a közösség tartotta el őket alamizsnával. Ezt a témát addig forgatni, míg valahogy a női függetlenség férfiaktól való óvását hozzátok ki belőle... ... izé... fura. Mondjuk úgy, hálátlanság.

A modern korban a férfiak megépítettek egy rakat olyan munkahelyet, ahol már a nő is képes boldogulni (...!), ezzel kezdődött a nagy nemi függetlenségi háború, ami mintegy véletlenül népességfogyást hozott, békétlenkedést, és minden valószínűség szerint a nyugati kultúra bukásához vezet. Hurrá...

"Én is azt gondolom, hogy sem a feminizmus, se az antifeminizmus nem tudja világosan megfogalmazni, milyen a nőideálja."

Ez egyfelől magától értetődik, mert egy mozgalom emberekből áll, akiknek nincs minden tekintetben közös ideálja. Másfelől viszont az van, hogy a sok hülyeség félredobálása közben még nem nagyon jutott lehetőség egyáltalán eljutni odáig, hogy elkezdjük kifejteni, mit is akarnánk, ha tőlünk függene a dolog. Én tettem rá pár kísérletet a kommentek között, abból mindig nagy viták lettek :)

Számomra a nőideál az, aki felfogja és elfogadja, hogy a gyerekeit neki kell felnevelni egy intakt biológiai családban, ezért alapvetően e köré építi fel az életét. Emellett azt tanul vagy csinál amit akar, ez lényegtelen - ami fontos, hogy a termékeny éveit és a gyerekei fiatalkorát egyszerűen muszáj a gyerekekre "áldoznia" (ha a saját gyermekkel való foglalkozást nevezhetjük egyáltalán áldozatnak). Ez pedig azt jelenti, hogy ~20-40 között nincs "karrier", bulizás meg önmegvalósítás, hanem családi életre koncentrálás van. Amit a nő egyébként akar, azt ez előtt és/vagy után kell megoldania. (Ki mondta, hogy a gyerekek kirepülésével a nő életének vége???)

Amit viszont szerintem 100 emberből 101 nem ért meg, hogy senkinek nem kötelező az én nőideálomnak lennie, én nem fogok senkit semmire kényszeríteni, tehát csak retardált félcédulások reagálhatnak a fentiekre azzal, hogy én el akarom nyomni a nőket, vagy sajnálom tőlük a karriert. Elmodom, mit gondolok, aztán hogy ki mit kezd az információval, az az ő dolga.

[ ] 2014.12.23. 17:10:39

@Deansdale: Ebbe csak beleolvastam, de pont rossz helyen. :)

"Faramuci módon ez az egész nagyon prímán magyarázható önmagával, ami általában nem szokott működni: honnan tudod, hogy a férfiak munkája volt nehezebb? Onnan, hogy a férfiak végezték. Ha az lett volna a könnyebb, akkor azt hagyják a nőkre... "

Khm... :)

A munkákat ráadásul nem nagyon lehet így "rangsorolni". Egy testépítőt hiába állítanál be valami aprólékos, monoton melóba, talán hamarosan kibukna, de téglákat prímán tudsz hordatni vele. :)

"Amit viszont szerintem 100 emberből 101 nem ért meg, hogy senkinek nem kötelező az én nőideálomnak lennie, én nem fogok senkit semmire kényszeríteni, tehát csak retardált félcédulások reagálhatnak a fentiekre azzal, hogy én el akarom nyomni a nőket, vagy sajnálom tőlük a karriert. Elmodom, mit gondolok, aztán hogy ki mit kezd az információval, az az ő dolga."

Ez viszont tökéletes, ebben teljesen egy nézőponton vagyunk. Mármint a hozzáállásban.

[ ] 2014.12.23. 17:40:29

@Deansdale: "A modern korban a férfiak megépítettek egy rakat olyan munkahelyet, ahol már a nő is képes boldogulni (...!)"

Érdekes módon ezeknek a férfiaknak a nagyfőnökeik, akik őket rabszolgának használják, gyakran még a nőknél is gyengébbek. :)

Nem olyan munkahelyeket építettünk, amelyekben a nők is képesek boldogulni, hanem olyanokat, amelyekben a modern ember.

"A "független" nők nyomorogtak és éheztek, jobbára a közösség tartotta el őket alamizsnával."

Ez sem egészen igaz. Ilyen értelemben a férfi sem tartotta el a családját. A nagycsalád mindig "önfenntartó" volt, s mivel a gyerek erőforrást, nem "ráfizetést" (ugyebár a taníttatás) jelentett, bizonyos gyereklétszám után akár a "családfő" nélkül is fennmaradt volna. Ezzel nem azt mondom, hogy nincs szükség a férfiakra. De(!) a kétszülős családmodell ebben a társadalmi környezetben talán még indokoltabb is, egy 15-16 éves gyereket nem hajthatsz ki a mezőre, hanem még vagy 6-8 évig akkor is "fizetheted" a taníttatását, ha diákmelózik mellette és többé-kevésbé képes eltartani magát. És segítséget jelenthet-e a kisebbek nevelésében??? A francokat, örülsz, ha legalább ő nincs már egy halom pénzbe. Nyilván jelképesen írom, nem azt feltételezem, hogy az emberek sajnálják a gyerekeiktől az erőforrásaikat.

A népességfogyás egyébként mindenütt megfigyelhető, ahol felüti a fejét a jólét és túlszaporodik a népesség. Erről zombigyilkos írt, nagyon okosan, ha jól emlékszem. Stimmel. Az alapján értelmes embernek tartom őt.

Tessék, ha még nem olvastad és érdekel a gazdaság, mit gondolsz erről?

Impozáns lenne mondjuk egy cikkben kifejteni, de a világért sem erőltetem, majd ha kedved lesz hozzá.

www.hrportal.hu/hr/nepessegcsokkenes-lehet-a-megoldas-a-munkanelkulisegre-20130218.html

[ ] 2014.12.23. 17:58:30

@Deansdale: "Dehát ez elemi erővel mutat rá, hogy a férfiak mindigis keményen dolgoztak A NŐKÉRT - nem hogy elnyomták volna őket, inkább úgy mondhatnánk, hogy szolgálták. A történelem folyamán egy jó férj az ég áldása volt a nőnek, aki egyedül sehogy sem boldogult volna, vagy csak kínkeservesen."

Mégis jobban jártam volna, ha egyben olvasom el. Az a baj a nézőpontoddal, hogy erősen túlzol és a "nőhöz" folyton hozzácsapsz gondolatban egy fél tucat pár hónapos csecsemőt (ilyenkor még véletlenül sem nagyobbacska gyereket), míg a férfi önmagában áll.

Nem a "nőért" dolgozott a férfi, hanem a gyerekeiért. Egy átlagos nő egyedül annyira keveset fogyaszt, amit simán megtermelt volna a kiskertben. Meg tart néhány tyúkot, és meg is van a napi betevő. Házasság alatt a nőknek JÓVAL többet kellett termelniük, mint amennyit "szingliként" fogyasztottak volna, hisz ott voltak a férfi gyerekei, akiket el kellett látniuk. :)

"Ezt a témát addig forgatni, míg valahogy a női függetlenség férfiaktól való óvását hozzátok ki belőle... ... izé... fura. Mondjuk úgy, hálátlanság."

Miért kellene bárkinek is kollektíve hálásnak lenni? A mai férfi nem volt ott. Ahogy nem felel az apja vétkeiért, úgy hálásnak sem kell lenni neki az ősei robotolásáért. Ami történt, nyilván a férfinek is érdeke volt, ő is továbbadta a génjeit. A mai nő talán hálát érdemel, mert az elődei közül sokan belehaltak a 6. gyerek szülésébe? :)

Vagy a fehér ember okolható a rabszolgatartásért, esetleg (csak érzékeltetésként) legyünk hálásak minden zsidónak Jézus miatt? Tudom, nem vagy keresztény. Írom másképp- bemész-e a kínai üzletekbe megköszönni nekik a jin-jangot? :)

[ ] 2014.12.24. 05:10:35

@annamanna: Olyanokat írsz... :) Ezen:

lelektanitipusok.net/sites/default/files/images/humor/intj/16.jpg

Még mindig röhögök. :)

Megírtam a választ, de majd az ünnepek után, addig még átgondolom. Tudod mit? Kedvellek.

"Egyszerűen rémisztő. Lehet, hogy csak azért látom így, mert álmos vagyok."

Néha olyan vagy, mint egy kislány. Felnőttkorban az álmosság nem befolyásolja ennyire az értelmezés szubjektív vonatkozásait. Jótanács: Dawkinst inkább ne is olvasd. :)

Barbaarb 2014.12.27. 20:24:50

@annamanna:

A tengerpartokon nem olyan kiterjedésűek a nem sivatagos területek, hogy azt térképen jelölni lehetne, viszont léteznek, mint az említett példák is mutatják. Na és az első államok is épp egy ilyen kis mocsaras területen alakultak ki. Ez az, amivel nem lehet vitatkozni.

"Azt írtam, hogy emberi minőség tekintetében jobban álltak."

Ha így érzed, akkor olvass vissza.

"Nagy Sándor előtt nem sokkal például a görögök is megállították, sőt legyőzték a perzsákat."

Hát azért az a nem sokkal 150-200 év volt, de csak nem akart összeomlani ez idő alatt az a birodalom. Egyébként a görögök akkor csak megvédték magukat, esélyük sem lett volna leigázni Perzsiát.

"Igaz, csakhogy sokkal kisebb volt a népsűrűség, tehát ez nem volt olyan nagy gond. "

Na látod ez már nem rossz gondolat, de az összefüggés fordított. Nem a nagy népsűrűség okozta az államiságot, hanem az államosítás adta a feltételeit a népesség növekedésének.

[ ] 2014.12.28. 18:11:03

@Deansdale: Ha jól emlékszem, ők azok, akik sajátos módon forgatnak ki mindent.

Régebben mintha tőlük olvastam volna, hogy boncolgattak egy olyan kutatást, melynek eredménye, hogy 10-20%-al több férfinek vannak rendszeresen szubmisszív fantáziái, melyek erőteljesebbek a nőkéinél, amiből kihozták, hogy szubmisszívek a nők. :)

Szerintem kicsit olyanok, mint Don Quijote. Aminek a maga nemében kétségtelenül megvan a bája. :)

Kösz, azért majd elolvasom, annyit megér.

2015.01.13. 13:14:41

@TrollEdomer:

"Japánban még most sem lehet császárnő és nem szokás férjes asszonyt alkalmazni."

NEM SZOKÁS FÉRJES ASSZONYT ALKALMAZNI... mármint munkahelyen? Minden munkahelyen? Cégben nem lehet titkárnő, gyárban nem lehet segédmunkás, iskolában nem lehet tanárnő az a nő, aki férjes asszony? Ezt akartad mondani? Kérlek, fejtsd ki jobban, mert nekem így, pár mondatban homályos. Magukra az okokra is kíváncsi lennék...

"Kínában meg olyanok voltak, hogy pl elkötötték nő lábát."

Magam is lábfetisiszta vagyok...
www.labfetis.blogspot.hu/
... de amit a kínaiak tettek a középkorban lábfétis címen, az nálam kicsapja a biztosítékot. A nő lábfejének rongálása már beteges perverzió. Olyan, mintha én izgalmamban leharapnám a nő lábujjait. Na, ez OFF! :D

TrollEdomer 2015.01.13. 13:34:58

"NEM SZOKÁS FÉRJES ASSZONYT ALKALMAZNI... mármint munkahelyen? Minden munkahelyen? Cégben nem lehet titkárnő, gyárban nem lehet segédmunkás, iskolában nem lehet tanárnő az a nő, aki férjes asszony? Ezt akartad mondani? Kérlek, fejtsd ki jobban, mert nekem így, pár mondatban homályos. Magukra az okokra is kíváncsi lennék..."

A fő ok, hogy tetszőleges pillanatban kimaradhat a gyerek valami problémája miatt, japánok ezt meg nagyon nem tolerálják, lásd kb nekik van legkevesebb szabadnapjuk.

2015.01.13. 13:42:47

@TrollEdomer: Beelőztél. :) Nem szívesen foglalkoztatnak férjes nőt, mert hagyományosan a családra kell koncentrálnia és a gyerek születése után már ritkán megy vissza dolgozni. Vagy legalábbis így volt eddig.

www.hetek.hu/uzlet/201408/kozponti_nemzetmentes

"Felmérések szerint a fiatal japán nőknek csupán egyharmada szeretne teljes időben háztartásbeli lenni, ők azonban egyre nehezebben találnak olyan férfiakat, akik a tradicionális családmodellt támogatnák. A japán férfiak csupán egyötöde szeretné, ha felesége háztartásbeliként otthon maradna"

"A nők munkavállalása előtti legnagyobb akadály viszont maga a japán vállalati kultúra. Habár a felmérések szerint a friss diplomás, huszonéves hölgyek sokkal motiváltabbak, mint a férfiak, a félelem viszont, hogy a gyermekvállalás miatt elvesztik őket, erősen relativizálja ezt az előnyüket. Bár a japán cégek egyaránt alkalmaznak friss diplomás női és férfi munkavállalókat, a diszkrimináció szembetűnő: menedzserszerepekbe a férfiakat, adminisztratív, hivatali feladatokba pedig a nőket helyezik."

"A 2000-es évek elején úgy gondolták, hogy ha a nők otthon maradnak, és nem részei a munkaerőpiacnak, akkor több gyermeket szülnek, és így növekszik majd a későbbi munkavállalók száma is. Ez a megközelítés azonban tévesnek bizonyult, hiszen 2005-re a születési ráta 1,26-ra csökkent."

2015.01.13. 13:46:30

@Ahasverus: "de amit a kínaiak tettek a középkorban lábfétis címen..."

Nem tudom, minek a címén tették, de az inkább volt a női láb tönkretétele, tehát egyfajta "antilábfétis". Épphogy meghagytak egy megnyomorított csonkot, hogy a nő a házban, ház körül ne legyen teljesen mozgásképtelen.

A lábfetisiszták nem tönkretenni akarják a női lábat, vagy megfosztani annak természetes funkcióitól.

A kínai lábcsonkítás és a lábfétis összevetése ebben a vonatkozásban inkább ahhoz hasonló, mintha összevetnéd a farokimádó nőket azokkal, akik kasztrálni akarják a férfiakat...

Nyilván látom, hogy ebben alapvetően egyetértünk.

2015.01.13. 19:29:28

@: Nálam a lábfétis a női lábfej imádata. A régi korabeli kínaik is imádták a női lábfejet, de teljesen pszichopata módon: megcsonkították imádatuk tárgyát. Tőlem ez a brutalitás távol áll, el is ítélem. Állítólag vannak ennek a hagyománynak folytatói, kis számban. Remélem, alaptalan rémhír.

2015.01.14. 08:16:09

@Ahasverus: "A régi korabeli kínaik is imádták a női lábfejet, de teljesen pszichopata módon: megcsonkították imádatuk tárgyát."

Elméletileg előfordulhat az imádatnak olyan kóros formája, vagy a függőségnek olyan kóros "foka", hogy az egyén- részben a kiszolgáltatottság érzete miatt- már-már el akarja pusztítani az imádat tárgyát. Vagy bezárni, megcsonkítani, vagy valami hatást gyakorolva rá tönkretenni.

Erről mit gondolsz? Azért írom, mert más magyarázatot egyszerűen nem találok arra, amit ott a női lábbal műveltek. A női lábnak szerves részei pl a lábujjak is, olvastam, hogy azokat te is szereted. Érthetetlen számomra, hogy a kínaiak a lábujjakat gyakorlatilag "eltüntették", begyűrték a lábfej alá. A lábujjak aztán szerintem mozogni sem tudtak.

Nem akarok mindent ugyanazzal a sémával magyarázni, de vagy ez, vagy egyszerűen a nők korlátozása lehetett a cél.

A gyerekméretűre kicsinyített lábban egyébként mi volt annyira vonzó? Tarantino ugrik be, ő is lábfetisiszta és kifejezetten csípi a nagyobb lábú, illetve hosszú lábujjal rendelkező nőket.

Neki volt pl nagyon jól eltalált a Salma Hayek-es jelenete az Alkonyattól pirkadatig első részében.

A blogod jól sikerült, már-már művészi. :)

2015.01.14. 08:25:34

@Ahasverus: A másik blogodon is jó a legutolsónak írt cikk az imádságról. Ezt a szentekkel kapcsolatos dolgot eddig nem igazán értettem.

Deansdale 2015.01.14. 09:18:00

@: Annyit fűznék a kínai hülyeséghez, hogy mint sokminden mást, ezt is a nők csinálták a saját lányaikkal mindenféle előnyök reményében, nem a férfiak erőltették a nőkre. A pici lábfej nőiesnek és szexinek minősült az ókori kínában (ez eddig érthető), így megpróbálták a szülők a saját lányaik lábát valahogy "kicsinyíteni" a jobb férjhezadás reményében. Ez már kevésbé elfogadható, bár a logikája megérthető. Aztán párszáz év alatt ezzel a hülyeséggel eljutottak odáig, hogy már deformálták a lábfej csontjait... Egyszerűen túlzásba vitték a kicsinyítést. Csak azon csodálkozom, hogy a férfiak ez ellen miért nem lázadtak, hiszen egy egészséges lábfej látványa sokkal kellemesebb. Persze ők ebbe a kultúrába nőttek bele: ahogy a szülők a lányok lábát elkötötték, úgy a fiaiknak azt tömték a fejébe, hogy a deformált láb a tuti.

2015.01.14. 09:28:06

@Deansdale: Ez az egész mégis egyértelműen a férfiak preferenciáira mutat vissza. Abban az időben a nőknek nagyon korlátozottak voltak a lehetőségeik, mi a fenét csinált volna, ha valahogy meg akart élni...? :)

"Csak azon csodálkozom, hogy a férfiak ez ellen miért nem lázadtak, hiszen egy egészséges lábfej látványa sokkal kellemesebb."

Pontosan. Nem is ismerek férfit, aki ne viszolygott volna, amikor csonkított lábú kínai nőről látott fotót.

Ezért "vitatom" kicsit Ahasverus elméletét.

"Persze ők ebbe a kultúrába nőttek bele: ahogy a szülők a lányok lábát elkötötték, úgy a fiaiknak azt tömték a fejébe, hogy a deformált láb a tuti."

Ha engem kérdezel, szerintem bármennyire divat lett, a végén marhára nem csináltak vele semmit, de talán még nézegetni se szívesen nézegették. Valahogy nem tudom elképzelni, hogy bármelyik férfinek vonzó lett volna az eldeformált láb. Inkább azt kellene kideríteni, hogyan és miért jött egyáltalán divatba.

A férfiak jelentős része vonzódik valamilyen formában a női lábakhoz, amivel nincs is gond, ezért fura, hogy egy akkora területen elterjedhetett a dolog. Ahogy az is fura lenne, ha a női mellekkel kapcsolatban terjedt volna el hasonló és az találna magának könnyebben partnert, aki "eldeformálja" a mellét.

Bár a szilikonmell talán kicsit hasonló ehhez, az is kb. addig tetszik a férfiaknak, míg nem kelt természetellenes hatást...

És ami fontos, ott általában csak a méretnövelés a cél, nem a totál máshogy kinéző eredmény. Mintha a kínaiak a lábujjakat akarták volna valahogy meghosszabbítani, mert az szebb és szexibb. De hát pont az ellenkezőjét tették.

2015.01.14. 09:37:10

@Deansdale: Van egy elgondolásom egyébként erről, bár lehet nem fog tetszeni. :)

A nemi szervek megcsonkításáról jutott eszembe. Azt is a hűtlenség miatt tettét, illetve annak elkerülése érdekében.

A lábfétishez úgy kapcsolódhat, hogy a nőknek épp a lábujjak és a talp "között" van egy olyan elég jelentős ingerközpontjuk, aminek az ingerlésére gyakorlatilag felizgulhatnak. Na mármost, a kínaiak, ha jól megnézzük, épp ezt a részt "tették tönkre". Meglehet, hogy előtte divat volt a lábfétis, de eközben tartottak a hűtlenségtől is.

Jó, belátom, kicsit erőltetett.

Deansdale 2015.01.14. 09:55:54

@: "a nőknek nagyon korlátozottak voltak a lehetőségeik"

Pont mint a férfiaknak.

"szerintem bármennyire divat lett, a végén marhára nem csináltak vele semmit, de talán még nézegetni se szívesen nézegették"

Persze, a divat valójában sosem működik, mert az embernek az tetszik, ami tetszik, azt mesterségesen nem lehet befolyásolni. A férfiak elvették feleségül azokat a nőket, mert a társadalom így tartotta normálisnak, de hogy nekik sem tetszett a deformált lábfej, az biztos.

"azt kellene kideríteni, hogyan és miért jött egyáltalán divatba."

Leírtam eggyel fentebb :) Az alapfelvetés jó volt, miszerint a pici női láb szexi, csak évszázadok alatt szép lassan túlzásba vitték a "kicsinyítést". Nem úgy ment ez a dolog, hogy egyik nap még mindenki nagy lábon élt, a következőn meg kitalálták, hogy a lányok lábát satuba teszik.

"A nemi szervek megcsonkításáról jutott eszembe. Azt is a hűtlenség miatt tettét, illetve annak elkerülése érdekében."

Eeeeeegen, és azt is általában az anyák erőltetik a lányaikra a jobb férjhez adás reményében.

Erre is próbáltam fentebb utalni, csak túl lazára sikerült... Az ilyen "divatok" általában társadalmi jelenségek, amiket a szülők találnak ki és erőltetnek a gyerekeikre a szebb jövő reményében. Ráadásul szép lassan alakulnak ki, egy adott kultúrán belül többszáz vagy ezer év alatt, fokozatosan rosszabbodva. Abszolút tévedés (és rosszindulatú) azt feltételezni, hogy ezeket a férfiak találták ki és vezették be a nők szivatására. A férfiakra azért volt kevesebb ilyen fura praktika, mert náluk úgyis a vagyon volt az alapvető feltétel, nem számított, hogy milyen pl. a lábfejük. Csak a nőket igyekeztek a szüleik valahogy "felturbózni", hogy a vagyonos férjjelöltek figyelmét jobban felkeltsék. Amikor az egész társadalom azt suttogja a füledbe, hogy a felére torzított női láb magas státuszt hordoz, ezért igyekezned kell olyan nőt szerezni, akkor valószínűleg úgy teszel, attól függetlenül, hogy marhára nem találod vonzónak amikor az orrod előtt kicsomagolják.

Ja, a második kommentedre reagálva: ezeknek a hülyeségeknek az elsődleges célja sosem a nők korlátozása volt. Az, hogy arabéknál azt találták ki a szülők extra reklámfogásnak, hogy a csonkított nő hűségesebb, ezért jobb feleség, az bizonyos értelemben nem más, mint az áldozatok kurvanagy balszerencséje. (Persze ugyanez a körülmetélt férfiakról is elmondható.) Kitalálhattak volna puncivagdosás helyett olyat is, hogy a hosszú nyak szexi, és tehettek volna kéttucat fémkarikát a nyakukba (ahogyan máshol meg is tették), vagy kitalálhattak volna bármi mást.

2015.01.14. 10:11:45

@Deansdale: "Eeeeeegen, és azt is általában az anyák erőltetik a lányaikra a jobb férjhez adás reményében."

Akkor ez mégis kire mutat? :) Bakker, a véleménykülönbség és a jin-jang "vallás" érdekes értelmezése ellenére simán kinéztem belőled, hogy egynél több összefüggést is átlátsz.

És továbbra is kinézem, nem kötekedni akarok. :)

"Abszolút tévedés (és rosszindulatú) azt feltételezni, hogy ezeket a férfiak találták ki és vezették be a nők szivatására."

VALAMIÉRT mégis ők találták szexinek a "gyerekméretű" lábat. :)
Ezen lehetne filózni tovább, miért is jött be nekik.

"A férfiakra azért volt kevesebb ilyen fura praktika, mert náluk úgyis a vagyon volt az alapvető feltétel, nem számított, hogy milyen pl. a lábfejük."

Akkor és ott stimmel. Pláne, hogy a házasságról is hagyományosan a szülők döntöttek, főképp az apa. :)

Ma már a férfiak is sok "korrigáló" beavatkozást vesznek igénybe.

budapestplasztika.blogger.hu/2011/05/28/egyre-tobb-ferfi-veszi-igenybe-a-mellkisebbito-mutetet

www.nlcafe.hu/eletmod/20120131/a_pasiknak_koszonhetoen_viragzik_a_plasztika/

"Amikor az egész társadalom azt suttogja a füledbe, hogy a felére torzított női láb magas státuszt hordoz, ezért igyekezned kell olyan nőt szerezni, akkor valószínűleg úgy teszel, attól függetlenül, hogy marhára nem találod vonzónak amikor az orrod előtt kicsomagolják."

Félig értem. Azt a részt továbbra sem, hogy ha a férfiaknak az egészséges női láb volt vonzó, mi a jó égért választottak csonkított lábú nőt? Illetve nyilván esetükben is a szülők döntöttek, de az apa is belegondolhatott volna ebbe. Vagy arra érted a "magas státuszt", hogy először (ahogy fentebb talán írta is valaki) csak a jobb módú nők lábát kötötték el, akiknek nem kellett dolgozni és akikkel így magától értetődően több hozomány járt? Tehát a férfiak is feláldozták a szexuális vonzalmat az anyagiak oltárán, ha kellett? :)

"Ja, a második kommentedre reagálva: ezeknek a hülyeségeknek az elsődleges célja sosem a nők korlátozása volt. Az, hogy arabéknál azt találták ki a szülők extra reklámfogásnak, hogy a csonkított nő hűségesebb, ezért jobb feleség, az bizonyos értelemben nem más, mint az áldozatok kurvanagy balszerencséje."

Pedig elég logikus, hogy ha képtelen élvezni a szexet, akkor minek lépne félre idegenekkel? Azokkal is ugyanolyan rossz lesz neki.

A körülmetélt férfi azért képes a szexuális élvezetre, a körülmetélés történelmileg máshonnan indult. Míg a női nemi szerv csonkolása fertőzésekkel és halállal is járhatott, addig a körülmetélés célja ezzel ellentétes volt.

www.korulmeteles.hu/node/29

Az más kérdés, hogy ma már egyiknek sincs értelme és mindkettő ellen ugyanúgy fel kellene lépni. De ha a nőket "csak" úgy metélik körül, ahogyan a férfiakat, attól még ők is élvezhették volna a szexet.

2015.01.14. 10:16:28

@Deansdale: "Amikor az egész társadalom azt suttogja a füledbe, hogy a felére torzított női láb magas státuszt hordoz..."

Ezek a társadalmi hatások mellesleg a nőkre is érvényesek lehetnek, amikor tömegével "választanak" olyan partnereket, akikhez nem vonzódnak igazán.

Deansdale 2015.01.14. 11:26:36

@: "simán kinéztem belőled, hogy egynél több összefüggést is átlátsz"

Öööö, szerintem hagyjuk egymás sértegetését - én is a szemedre vethetném, hogy összekevered a társadalmi igény mesterséges gerjesztését az "alanyok" természetes elvárásaival. Ha a férfiaknak nem tetszik a deformált láb, igényük nincs rá, akkor azt hiszem leszögezhetjük, hogy a nők lábának deformálása nem a férfiak kedvéért történik. Hogy a szülők - azon belül is elsősorban az anyák - miféle beteg praktikákat találnak ki a lányuk elsütésére, az kizárólag a szülők és a lányuk ügye, nem azé az emberé, aki végülis elveszi a lányt. A lábdeformálást a szülők erőltették a lányukon keresztül A FÉRFIAKRA, nem pedig a férfiak a szülőkre vagy a nőkre.

Azért nehezen megfogható az egész, mert az ember reflexből úgy gondolja, valakinek ezt akarni kellett, és azok nem a nők voltak, tehát a csak a férfiak lehettek... Ez hibás gondolkodás. A társadalmi elvárásokat, főleg amik hosszú idő alatt alakulnak ki, nem egy csoport erőltet egy másikra, hanem a társadalom mindenkire. (Na ezek azok a "nemi szerepek" amiktől tényleg jó lenne megszabadulni, és hálistennek megy is, csak lassacskán.)

"VALAMIÉRT mégis ők találták szexinek a "gyerekméretű" lábat"

Ez inkább ellenérv, nem gondolod? Ha a férfiak a kicsi, DE TERMÉSZETES lábat találják vonzónak, akkor mi a túróért erőltetnének a nőkre olyat, ami saját maguknak nem tetszik??? A férfiak bizonyos értelemben éppúgy áldozatai ennek a baromságnak mint a nők, ahogy eggyel fentebb magyaráztam.

"Ma már a férfiak is sok "korrigáló" beavatkozást vesznek igénybe."

És milyen fura lenne ezért a nőket hibáztatni... Matriarchális férfielnyomás!!! :D

"ha a férfiaknak az egészséges női láb volt vonzó, mi a jó égért választottak csonkított lábú nőt?"

Mert a szülők, ismerősök egész életükben azt mondták nekik, hogy olyat KELL választaniuk. A torz lábú nők úgy tekintettek az ép lábú nőkre, mint alacsonyabbrendűekre, akikkel derogáló közösködni egy valamirevaló embernek. A társadalmak már csak ilyen furán működnek, hülye előítéleteket tudnak a fiatalok fejébe belenevelni.

"Tehát a férfiak is feláldozták a szexuális vonzalmat az anyagiak oltárán, ha kellett?"

Nem az anyagiakról volt szó számukra, a státusz inkább szimbolikus. Kicsit olyan volt a helyzetük, mint manapság a fehéreknek és a cigányoknak. Nem nagyon van keveredés, mindannyian tudjuk hogy miért - nem feltétlenül anyagi okokból. Vannak akik szarnak az ilyen társadalmi tabukra, és ép lábú nőt (cigány nőt) vesznek el, de ezeket lenézi a társadalom egy része. Van aki ezt nem tudná elviselni, így a sztereotípiák figyelembe vételével választ párt.

* a hülyék kedvéért jelzem, hogy nem fikázom a cigányokat, csak létező társadalmi jelenségekről beszélek

"Pedig elég logikus, hogy ha képtelen élvezni a szexet, akkor minek lépne félre idegenekkel? Azokkal is ugyanolyan rossz lesz neki."

Nade mekkora szarság a férjnek, ha a felesége nem élvezi vele a szexet??? Normális férfi ilyet magától sosem akarna.

"A körülmetélt férfi azért képes a szexuális élvezetre, a körülmetélés történelmileg máshonnan indult. Míg a női nemi szerv csonkolása fertőzésekkel és halállal is járhatott, addig a körülmetélés célja ezzel ellentétes volt."

Azért gondolod így, mert a körülmetélés problémáit nem szokás emlegetni. (Hiszen csak fiúkkal, férfiakkal történik, azok meg kit érdekelnek?) Pedig sok fiú belehal a beavatkozásba, másoknál komoly komplikációk lépnek fel, megint másoknál "csak" erősen csökken a szexuális élvezet. A minap olvastam egy esetet az imguron: férj panaszkodik, hogy a felesége rávette a körülmetélésre (hogy a nőnek jobb legyen), és azóta a pasi gyakorlatilag semmit nem érez, képtelen az orgazmusra.
imgur.com/gallery/mEEPAnq

Az csak egy mítosz, hogy a körülmetélés rutin kis semmiség, ellentétben a nők csonkolásával. A női nyiszálásnak ráadásul több változata is van, némelyiknél csak rituálisan bemetszik a nagyajkakat. A csikló eltávolítása egyáltalán nem szükségszerű része a procedúrának. Egy "felszínesebb" női beavatkozás sokkal kevésbé drasztikus, mint az átlagos férficsonkítás.

A link mögött lévő szöveget meg valami baromállat írta, aki mások hülyítésével akarja terjeszteni a saját vallási eszméit. Az előbőrnek nem csak a fizikai védelem a szerepe - de még ha csak annyi lenne, akkor is barbárság eltávolítani a csecsemőkről. Lányok esetében egy fejlett kultúrában soha nem merülne fel még az árnyéka sem annak, hogy egy ilyen magyarázatot elfogadjanak. "Nos, ez a darab valami itt manapság már fölösleges, milyen praktikus lenne levágni a lánycsecsemőkről..." Az ilyen embert úgy vágnák ki, mint macskát szarni - a fiúkkal persze más a helyzet.

"Ezek a társadalmi hatások mellesleg a nőkre is érvényesek lehetnek, amikor tömegével "választanak" olyan partnereket, akikhez nem vonzódnak igazán."

Persze, ez benne volt a pakliban. A társadalom és főleg a család érdeke olykor felülírta az egyénét. Manapság ezt már nem viselnék el az emberek.

2015.01.14. 11:43:02

@Deansdale: "Öööö, szerintem hagyjuk egymás sértegetését - én is a szemedre vethetném, hogy összekevered a társadalmi igény mesterséges gerjesztését az "alanyok" természetes elvárásaival."

Hagyjuk, bár nem sértegetni akartalak. Mi lenne nekem jó abban? Meg én se igen veszem fel az ilyesmit.

Nem összekeverem, csak nem egészen értem. Mintha indult volna egy olyan hülyeség, ami a nőknek szenvedést okoz, a férfiakat taszítja, értelme gyakorlatilag nincs, és mégis fennmaradt ezer évig. Utánanéztem, a férfiak egyébként az ellen "tiltakoztak", amikor betiltották a szokást.

"A lábdeformálást a szülők erőltették a lányukon keresztül A FÉRFIAKRA, nem pedig a férfiak a szülőkre vagy a nőkre."

Írtam már, hogy a frigyekről főleg az APÁK döntöttek. Hogy az anyák végezték a műveletet, számomra nem jelent semmit. Minden hasonló, "egészségügyi" beavatkozást hagyományosan a nő végzett, nem feltétlen azért, mert ő jónak látta, hanem, mert a férfiak nem vesződtek ilyesmivel. Homály fedi, nyomást gyakoroltak-e rá ez ügyben, továbbá ki és hogyan?

A szülőknek- úgy általában- megint csak miért lett volna érdekük megkínozni a lányaikat? Ha ennyire alaptalan a dolog, akár a fiaikkal is tehették volna. A nagyon jómódúaknál a fiúk sem végeztek fizikai munkát. Harcos sem vált mindegyikből.

"Azért nehezen megfogható az egész, mert az ember reflexből úgy gondolja, valakinek ezt akarni kellett, és azok nem a nők voltak, tehát a csak a férfiak lehettek... Ez hibás gondolkodás. A társadalmi elvárásokat, főleg amik hosszú idő alatt alakulnak ki, nem egy csoport erőltet egy másikra, hanem a társadalom mindenkire."

Nem nehezen megfogható, hanem ilyen formában számomra megfoghatatlannak. Nézd, mindennek van valamilyen logikus, racionális alapja. Minden megmagyarázható valahogyan. Néha félremennek a dolgok, de semmi sem keletkezik csak úgy, "magától". A társadalmat összességében az emberek formálják. A társadalom nem valami elvont istenség, ami ráerőlteti az akaratát a passzív embertömegre. Ha az embertömeg valamiért mégis passzívnak és megvezetettnek tűnik, akkor meg ami történik, az az elit érdeke. Ez utóbbi csak egy példa.

"(Na ezek azok a "nemi szerepek" amiktől tényleg jó lenne megszabadulni, és hálistennek megy is, csak lassacskán.)"

Ezzel egyetértek.

Néhány cikk a témában.

doufukuai.blogspot.hu/2012/02/harom-huvelyknyi-aranylotusz-labelkotes.html#pages/1

www.erdekesvilag.hu/labelkotes-avagy-a-gazdagsag-megnyomoritott-jelkepei/

www.nlcafe.hu/eletmod/20080604/a_noi_lab_kulturtortenete_66561/

"És milyen fura lenne ezért a nőket hibáztatni... Matriarchális férfielnyomás!!! :D"

De, miért ne lehetne, ha előbb-utóbb csak bizonyos derékbőségű, vagy mellkasú férfiakkal lennének hajlandóak összeházasodni és lefeküdni. Egyelőre nem jött el ez az idő- ne is jöjjön- de nem tartom kizártnak, hogy még ilyesmi is előfordulhat. Paradox módon ma épp Kína és Korea az a két ország, ahol leginkább valamelyest csökken a nőket és emelkedik a férfiakat érintő, plasztikai beavatkozások száma.

Vagy ha valamikor ehhez kötnék a férfiak nagykorúságát és a házasságra való "engedélyt". Ezt nem a lábelkötés kapcsán írom, a nemi szerv megcsonkítására vonatkozik. Léteznek olyan "törzsek", ahol a lányok így válhatnak nagykorúvá és így házasodhatnak.

A többit értem. A körülmetélés ügyében is egyetértünk. Attól miért jobb a nőnek a szex, ha a férfi körül van metélve? Rémlik, hogy valahol olvastam, de nem egészen tiszta.

2015.01.14. 12:07:45

@Deansdale: "A lábdeformálást a szülők erőltették a lányukon keresztül A FÉRFIAKRA, nem pedig a férfiak a szülőkre vagy a nőkre."

Itt azt mondod, a szülők erőltették (más helyen az anyák), miközben a férfiak ehhez passzívan alkalmazkodtak. Ez számomra a jin-jangnak is ellentmond, ahol a férfi az aktív, cselekvő, "irányszabó", a nő a passzív, az alkalmazkodó. Akár ezt (ennek túlzásba vitelét) is szemléltethette az elkötött láb.

Csak gondolatkísérlet, ezt nem kell véresen komolyan venni, amellett, hogy kettőnk jin-jang, illetve passzivitással kapcsolatos értelmezése is elég markánsan eltér. Szerintem a férfi sok tekintetben épp azért aktívabb, mert kénytelen, annak folytán, hogy "kiszolgáltatottabb", mint a nő. A nő (alapvető) passzivitása tehát nem alkalmazkodás, inkább megengedheti magának, hogy passzív legyen. Más kérdés, hogy ez később nyilván visszaüthet.

Mielőtt rákérdeznél, ezt a véleményed a férfihangon láttam, az antifeminista nővel való vitád során. Nem követtem végig a vitát, az előzményeket nem ismerem, nem is akarom idekeverni. A blogodat olvasom többnyire rendszeresen, az ottani, hosszabb kommentfolyamokra nincs kapacitásom.

Arról jutott eszembe, hogy a férfiaknál a lábelkötés szempontjából itt mintha a passzivitást emelnéd ki, olyannyira, ami még az ízlésükkel is összeütközésbe kerül.

Deansdale 2015.01.14. 12:09:50

@: "Mintha indult volna egy olyan hülyeség, ami a nőknek szenvedést okoz"

Amikor indult, még nem okozott szenvedést. Ha eleve úgy indul, azonnal lelövik, elsősorban maguk a nők. Az ilyet csak úgy lehet megcsinálni, mint a békánál, ami alatt lassan melegítik a vizet. Először csak kis "lekötésecske" ami nem vagy alig deformál, szűk cipő a háztűznézőn, ilyesmi. Az 1%-nyi deformálástól eljutni a 100% deformálásig már csak idő kérdése.

"Utánanéztem, a férfiak egyébként az ellen "tiltakoztak", amikor betiltották a szokást."

Nyilván. Meg a nők is. Bármilyen társadalmi szokás erőszakos beszüntetésekor mindenki tiltakozik, akinek az a szokás "hagyomány", ami a normális élet velejárójának tűnik.

"Írtam már, hogy a frigyekről főleg az APÁK döntöttek."

A lányok neveléséről meg az anyák. Az apa általában a kérők felmérésével foglalkozott, ami jelen vitánkban nem igazán releváns.

"Minden hasonló, "egészségügyi" beavatkozást hagyományosan a nő végzett, nem feltétlen azért, mert ő jónak látta, hanem, mert a férfiak nem vesződtek ilyesmivel."

Ebben a vitában sokmindent egyszerűsítünk, hogy ne kelljen köteteket megtölteni minden egyes részlettel, de ez azért már kicsit túlzás :) A fiúkon férfiak végzik a beavatkozásokat, a lányokon nők. És szó sincs arról, hogy a férfiak lusták lennének - a nők nem engedték, hogy férfi piszkálja a kislányokat. A nők általában még azt sem engedték, hogy az apa jelen legyen a szülésnél, és ebből következtethetsz a nők társadalmi jellegű hatalmára is. Ha a családfő tényleg "durva" patriarcha lett volna, mi az, hogy csak úgy hagyja, hogy a nők megtiltsanak neki dolgokat?

"A szülőknek- úgy általában- megint csak miért lett volna érdekük megkínozni a lányaikat?"

Az egymást követő generációk folyamatosan sodródtak bele a szívásba. Nem nehéz a lelki szemeid előtt látni a folyamatot, ahogy két debil szülő megbeszéli, hogy _kicsit_ elkötik a lányuk lábát, mert akkor biztos könnyebben talál férjet, aztán nagyhangon nyomatják a süket rizsát a faluban a menő férjjelölteknek, hogy "ezt nézzétek, milyen pici láb!". Aztán ez elterjed a faluban, a megyében - 1-200 év múlva pedig már mint külső társadalmi nyomás nehezedik a szülőkre. Ha nem kötöd el a lányod lábát, alacsonyabbrendűként fog rá tekinteni a társadalom, nem talál normális férjet, stb. Biztos voltak nagyon sokan, akik fogcsikorgatva csinálták a saját lányukkal, nem jókedvükből.

"A társadalom nem valami elvont istenség, ami ráerőlteti az akaratát a passzív embertömegre."

Igen is meg nem is. Nyilván a legerősebb társadalmi nyomás is merőben elméleti jellegű, senkinek nem kötelessége engedelmeskedni. Ugyanakkor az emberek többségének belső pszichológiai igénye megfelelni mások elvárásainak. A társadalom akarata pedig lassan változik, generációról generációra (ez manapság gyorsul). Ami ma hóbort, holnap divat, holnapután elvárás, aztán kötelesség. A láblekötés is végigjárta ezt a skálát, nem egyik napról a másikra jelentkezett társadalmi nyomásként a semmiből.

"De, miért ne lehetne, ha előbb-utóbb csak bizonyos derékbőségű, vagy mellkasú férfiakkal lennének hajlandóak összeházasodni és lefeküdni."

Mert a nők igényei csak igények, nem parancsok, és ha egy férfi önszántából akar jobban tetszeni a nőknek, akkor azért nem hibáztathat senkit. Ez a gond a feminista szöveggel is, miszerint a nőkre nehezedik a "patriarchális szépségideál". Banyek, tetszeni nem kötelező. Ha AKARSZ tetszeni, az a te dolgod, te vagy a felelős a döntéseidért.

"Attól miért jobb a nőnek a szex, ha a férfi körül van metélve?"

Azért, mert a férfinak rosszabb. Mármint kevésbé jó, nehezebben élvez el, tehát az egész procedúra tovább tart.

Deansdale 2015.01.14. 12:30:15

@: "Ez számomra a jin-jangnak is ellentmond"

A nő általában úgy passzív, hogy a férfiakon keresztül intézkedik, azok a manipulálásával. Nem ő csinál, ő csak csinálTAT - ez jelentősen megkönnyíti a feministák helyzetét, mert látszatra sokmindent csinálnak a férfiak, amihez a nőknek semmi köze. Létezik egy bizonyos "plausible deniability", vagyis "hitelesnek tűnő tagadhatóság", ami a női passzív-agresszív létstílus egyik fő eleme: úgy manipulálnak, hogy utólag hitelesen tudják tagadni. Egyszerű példa: nő hosszan néz a kocsmában egy jóképű idegen szemébe, rezegteti a szempilláit, hátradobja a haját. Mikor a férfi odamegy megszólítani, és kiderül, hogy büdös szájú tahó, akkor a nő simán letagadja az egészet - az nem flört volt, csak megigazította a frizuráját.

Na mindegy, kissé kisiklottam :)

A lényeg az, hogy a nők a passzív alaptermsézetük ellenére azért még ugyanúgy _akarnak_ dolgokat, vannak elképzeléseik, amiket szeretnének a világra erőltetni. Túl egyszerű mindent ráfogni a férfiakra, de kissé faramuci, különösen úgy, hogy a láblekötés, a női körülmetélés, meg a hasonlók általában anyáról lányára szállnak a férfiak bármilyen közbeavatkozása nélkül.

"a férfi sok tekintetben épp azért aktívabb, mert kénytelen"

A két nem alapvető világlátási különbsége még az állati létből maradt ránk, a messzi őskorból. A legfőbb oka pedig az, hogy férfi (a hím) fizikailag erősebb. Ha van egy csoportod, aminek a fele erős, a másik meg kevésbé, akkor sok generáción keresztül csiszolódva azt fogod tapasztalni, hogy a világ nehézségeivel aktívan az erősek fognak foglalkozni, a gyengék pedig általában azon igyekeznek, hogy az erősekkel megvédessék magukat. Az embernél sincs ez másként: ha éjszaka zajt hall a nő a lakásban, nem ő maga megy megnézni a betörőt, hanem felkelti a férjét - menjen ki ő! Teljesen magától értetődik, hogy a fizikai erő különbözősége eltérő túlélési stratégiákat alakít ki: a férfi világgal szembeni viselkedése direkt, egyenes, aktív. Ha valamit el akar érni, nem várhat senkire, magának kell cselekedni. Másokra erőltetheti az akaratát, de csak ha erősebb, és akkor is neki kell kezdeményeznie. A nő, mivel gyengébb, nem erőltetheti az akaratát a férfira. Nem marad más esélye, mint manipulálni. Így válik a férfi a nő eszközévé, akit ügyesen manipulálva a nő rajta keresztül intézkedik a világban. A nő nem erősködhet direktbe, nála az egyenes út nem célravezető. Inkább arra apellál, hogy még a valósnál is gyengébbnek tetteti magát, elesett áldozatnak, és akkor megesik rajta az erősek szíve, és segítenek neki - így tudja elérni a céljait. A feminizmus erre éppolyan jó példa, mint szinte bármilyen más interakció férfi és nő között :) Ez az egész pedig a vérünkben van, ezzel születünk és ezzel halunk, ezen a tudatos gondolkodás alig-alig tud változtatni. Nem arról van szó, hogy a férfi vagy a nő nézelődik a világban, valamilyen következtetésre jut, és annak alapján valahogyan viselkedik... Az emberek 99%-a ilyen értelemben biorobot, aki még csak tudatában sincs annak, hogy vakon nyomatja az ösztöneibe kódolt viselkedést. A férfi azért aktív, mert 10-20 MILLIÓ évre visszamenőleg soha nem bízhatott semmit senki másra, mindent magának kellett megcsinálni. Megszokta.

2015.01.14. 12:42:16

@Deansdale: "A nő általában úgy passzív, hogy a férfiakon keresztül intézkedik, azok a manipulálásával. Nem ő csinál, ő csak csinálTAT"

Tehát olyan, mint a hatalom...?

"de kissé faramuci, különösen úgy, hogy a láblekötés, a női körülmetélés, meg a hasonlók általában anyáról lányára szállnak a férfiak bármilyen közbeavatkozása nélkül."

Mi van, ha a férfi passzívan rámanipulálta őket? :D Mondjuk azzal, hogy egyébként nem veszi feleségül, tehát- akkoriban- jogilag ellehetetleníti?

Ezt általánosságban írom. Komolyan gondolom, a nagyobb hatalommal rendelkező egyéneknek vagy csoportoknak elég passzívan kinyilvánítaniuk az igényeiket, azok anélkül teljesülhetnek, hogy ők "fizikai" ráhatást gyakorolnának másokra.

"A legfőbb oka pedig az, hogy férfi (a hím) fizikailag erősebb."

A legtöbb fajnál épp amiatt a kezdeti hátrány miatt lett erősebb, amire utaltam. Mert nem volt választó helyzetben és nem tudott szülni. Az elevenszülők kivételével sok fajnál még a nőstények a nagyobbak és erősebbek. A hímek helyzete ott aztán végképp kiszolgáltatott.

A nőstények ott is passzívak, pl nagyságuk és erejük ellenére sem ők mennek a hímek után, nem ők versengenek egymással, stb.
Mindez valószínűleg inkább az ivarsejtekig vezethető vissza.

Aztán később a passzivitás már "visszaüthetett".

Deansdale 2015.01.14. 13:40:28

@: "Tehát olyan, mint a hatalom...?"

Ez marhanehéz kérdés. Papíron a férfi a hatalmasabb, hiszen mivel erősebb, rákényszerítheti a nőre az akaratát, aki csak manipulációval tud ez ellen védekezni. Ezt a női oldalon "hatalomnak" tekinteni... fura. Egy felületes szemlélő vagy egy kissé hülye ember (mint az általam hőn szeretett feministák) azt hiheti, hogy a hatalom a férfiaké. Viszont túlélés szempontjából a nő fontosabb, vagyis szexuális értelemben nála van a hatalom, mivel a férfiak igyekeznek a kedvében járni. Az emberi társadalmak szinte kivétel nélkül úgy vannak megépítve, hogy erősen gátolják a férfiak hatalomgyakorlását a nők felett (tiltják a fizikai erőszakot), de egyáltalán nem foglalkoznak a nők manipulációjával. Ennek köszönhetően felbillen a mérleg a nők javára. Viszont ezt a patriarchális rendszer azzal ellensúlyozta, hogy gátat vetett a nők szexuális hatalmára - a monogámiában a nők biológiai fontossága jóval kisebb szerepet kap, mert mindenki egyszer választ, aztán hűség van halálig, viszlát. A patriarchális rendben senki nem uralkodott senki felett nyíltan. Most, hogy ezt leromboltuk, minden mérleg a nők felé billen.

Az alaptémára visszatérve, egyéni szinten ha a nő ügyesen manipulál, nála a hatalom. Ha bénán, vagy a férfi túl okos, akkor a férfinál. Társadalmi léptékben viszont egyértelműen a nőké a hatalom, mindigis az övék volt, és az is lesz. Társadalmi léptékben a nők ellen nem lehet erőszakot alkalmazni, és egyébként sincs esze ágában sem a férfiaknak. Viszont manipulálni prímán lehet. A társadalom a nők szabadrablása a férfiakkal szemben, minden más látszat ellenére. Amit a nők akarnak, pár éven belül megkapják, csak elég hangosan kell sírniuk. Mindig lesz elég mangina és fehér lovag, akik bármit megtesznek a nők kedvéért.

"a nagyobb hatalommal rendelkező egyéneknek vagy csoportoknak elég passzívan kinyilvánítaniuk az igényeiket, azok anélkül teljesülhetnek, hogy ők "fizikai" ráhatást gyakorolnának másokra."

Most tökéletesen leírtad a feminizmus működését. Anélkül érnek el mindent, hogy egy szalmaszálat keresztbe kellene tenniük, AZÁLTAL HOGY / MIKÖZBEN sírnak, hogy nincs semmi hatalmuk. Klasszikus manipuláció. Fordítva ilyen nem létezik, vedd már észre, hogy a nők kollektíve soha semmit nem tesznek a férfiakért. Sírhat egy férfi, amennyit akar, legföljebb annál jobban lenézik.

"Mi van, ha a férfi passzívan rámanipulálta őket? :D Mondjuk azzal, hogy egyébként nem veszi feleségül, tehát- akkoriban- jogilag ellehetetleníti?"

Ne bosszants :) Egyrészt a hajadonok nem voltak "jogilag ellehetetlenítve". Másfelől ha a nő nem ment férjhez az egyik kérőhöz, jött a másik, a nő nem volt kényszerítve a férfi elfogadására. Ha mégis (mondjuk a saját szülei által), akkor pedig a közvetlen utasítás vagy zsarolás nem manipuláció, hanem nyílt erőszak. Egy férjjelölt nem tudja manipulálni a nőt, ha a nő nem akarja őt férjéül.

Ezt a témát ezerszer körbejártuk, te valahogy mindig beteszel a dolgokba egy teljesen fölösleges és lkogikátlan extra csavart, egy plusz manipulációt feltételezel minden manipuláció mögé... Ennek semmi értelme. A férfi direkt, a nő indirekt, ennyi az egész, nincs mit rajta túlragozni.

Azzal a kitétellel persze, hogy egyetlen ember sem tisztán yin vagy yang, mindenkiben keverednek a tulajdonságok, így egy férfi is lehet részben feminin, vagy egy nő részben maszkulin. Ez az átlagokat, a nemek alapvető jellemvonásait nem cáfolja. A feminin férfiaktól és maszkulin nőktől függetlenül is teljesen egyértelmű, hogy mi nőies és mi férfias.

"A legtöbb fajnál épp amiatt a kezdeti hátrány miatt lett erősebb, amire utaltam. Mert nem volt választó helyzetben és nem tudott szülni."

Ez pont az a fölösleges extra csavar, amiről beszéltem. Te a szűz havat is túl akarod fejteni, amögött is hat réteg komplikációt keresel :)

A férfi spirituális okokból, az Isten által lett erősebbre teremtve, a nő pedig manipulatívabbra :D

2015.01.14. 14:04:59

@Deansdale: "Ez marhanehéz kérdés. Papíron a férfi a hatalmasabb, hiszen mivel erősebb, rákényszerítheti a nőre az akaratát, aki csak manipulációval tud ez ellen védekezni."

De az már erőszak. :)
A modern világban egyébként a férfi is manipulál, nyomást gyakorol. "Ha szeretsz, megteszed" "Ne légy ilyen önző" "Ha nőies akarsz lenni" stb

Csak fizikailag erősebb a férfi. Genetikailag pl gyengébb. A női szervezet képes kinyírni a "nemkívánatos" hímivarsejteket, bevonzani a petesejthez a kívánatosakat. Sok más fajnál is képesek a nőstények manipulálni az ondót.

Bár ezek már tekinthetők a hímek fizikai erejére és a "nemi erőszakra" adott válaszlépéseknek is.

"Viszont túlélés szempontjából a nő fontosabb, vagyis szexuális értelemben nála van a hatalom, mivel a férfiak igyekeznek a kedvében járni."

Igen, ez valamiféle szexuális hatalom, ám egyben azt is folyamatosan generálja, hogy a férfiak megpróbálják ezt a "saját kezükbe" venni.

"Viszont ezt a patriarchális rendszer azzal ellensúlyozta, hogy gátat vetett a nők szexuális hatalmára"

Mondom, hogy ez lényegében kompenzáció.

"Az alaptémára visszatérve, egyéni szinten ha a nő ügyesen manipulál, nála a hatalom."

Egy tudás alapú társadalomban senkit nem kell manipulálnia. Pénzt keres, megveszi magának amit kell, azt jónapot. :)

Ez nyilván azt sem jelenti, hogy bármivel is vissza kell élnie, csak mert megteheti. Sőt, miért lenne érdeke visszaélni a szexuális hatalmával, ha úgysem a férfin keresztül érvényesülhet?

"Társadalmi léptékben viszont egyértelműen a nőké a hatalom, mindigis az övék volt, és az is lesz."

Ez már megint ellentmond az aktív férfi - alkalmazkodó nő képének.

"Viszont manipulálni prímán lehet."

És az mióta jelent hatalmat? Ha engem manipulálni próbálnak, egyszerűen felismerem és nem foglalkozom vele. Ugyanez vonatkozik a verbális erőszakra. Próbáljon csak valaki verbálisan "megerőszakolni", az ő baja. :)

Hatalom sok minden lehet. Az erő, a tudás, a tulajdon, a függetlenség, a gének... de a manipuláció, a szavak?

Legfeljebb közvetett értelemben. Tudom, hogy nagyon is sokat számít, mekkora az emberek meggyőző ereje- lásd, politikusok. De olyankor szinte mindig van "fogás" a másikon. Azért manipulálható, mert a "gyengeség" benne rejlik, a "manipulátor" csak azt használja ki.

A verbális "erőszak" ugyanígy.

"Amit a nők akarnak, pár éven belül megkapják, csak elég hangosan kell sírniuk. Mindig lesz elég mangina és fehér lovag, akik bármit megtesznek a nők kedvéért."

Honnan tenyésztettek ki ennyit, amikor a rosszfiúkat szeretik? :) Bocs, nem akarok cinikus lenni, de ha hiszed, ha nem, ezek számomra logikus kérdések.

"Fordítva ilyen nem létezik, vedd már észre, hogy a nők kollektíve soha semmit nem tesznek a férfiakért. Sírhat egy férfi, amennyit akar, legföljebb annál jobban lenézik."

Ezért is felesleges egyeseknek azon hisztizni, miért nem szülnek eleget a nők. Nem fognak. :) Mellesleg fordítva sem helyes, senki ne sírjon a másikon, érje el maga, amit akar.

Viszont ha a másik, vagy mások ezt SEM helyeslik, akkor ott már van egy kis gond... (el se érje maga, de másoktól se várja el, tehát érje be a nagysemmivel, ha az igényeiről van szó)

"Sírhat egy férfi, amennyit akar, legföljebb annál jobban lenézik."

A nőtől viszont sokan(!) egyenesen elvárják. Vagy ha fogja magát és eléri, akkor nem funkcionál jól "nőként", hisz neki 20-40 között nincs karrier, otthon a helye, főállásban a gyerekkel. Ha akar valamit, nézzen szépen a férfira. :)

Remélem érted a problémámat, vagy az egyik, vagy a másik szükségszerűen menni fog. De ebbe ne keveredjünk bele megint, csak megemlítettem.

"Ne bosszants :)"

Erősebb vagy te annál. :) És ez nem manipuláció. Ha ez megnyugtat, magammal szemben simán a tízszeresét. :D

"Ezt a témát ezerszer körbejártuk, te valahogy mindig beteszel a dolgokba egy teljesen fölösleges és lkogikátlan extra csavart, egy plusz manipulációt feltételezel minden manipuláció mögé..."

Ezt nem is értem. :) Bár kétségkívül jól hangzik...
Azt írtam fenn, hogy a modern társadalomban a férfiak is ugyanúgy manipulálnak.

"Azzal a kitétellel persze, hogy egyetlen ember sem tisztán yin vagy yang, mindenkiben keverednek a tulajdonságok, így egy férfi is lehet részben feminin, vagy egy nő részben maszkulin. Ez az átlagokat, a nemek alapvető jellemvonásait nem cáfolja. A feminin férfiaktól és maszkulin nőktől függetlenül is teljesen egyértelmű, hogy mi nőies és mi férfias."

Ezt is hagyjuk, mert nem értenénk benne egyet. Én inkább úgy látom, hogy más-más téren aktív illetve passzív a nő és a férfi.

"Ez pont az a fölösleges extra csavar, amiről beszéltem. Te a szűz havat is túl akarod fejteni, amögött is hat réteg komplikációt keresel :)"

De ha egyszer így van? :)

"A férfi spirituális okokból, az Isten által lett erősebbre teremtve, a nő pedig manipulatívabbra :D"

No comment...
Mások vallásos meggyőződését nem szokásom kétségbe vonni. :D

2015.01.14. 15:45:44

@Deansdale: "Egy férjjelölt nem tudja manipulálni a nőt, ha a nő nem akarja őt férjéül."

Nem a nőt manipulálta, hanem a szülőket, azzal, hogy "kérette magát", hogy nem veszi el a lányt, ha nincs elkötve a lába. Indiában így manipulálják ki a magasabb hozományt. A szülők meg összeszedik, hogy férjhez tudják adni a lányukat. Pláne, hogy ott igaz, amit a múltkor írtál. Ha bizonyos életkorig a hajadon "nem kelt el", aztán már cseszhette az egészet. :)

Összetettebb ez, hogy ki manipulálhat kit, ki élhet (testi) erőszakkal, stb.

A kettő nem zárja ki egymást. Nincs olyan, hogy az egyik a nők fegyvere, a másik meg a férfiaké, még ha jellemzőbb is egyikre vagy a másikra. Ahogy nők is követhetnek el erőszakos cselekményeket, úgy férfiak is nyugodtan élhetnek a manipuláció eszközével.

Sőt. Mivel a nők testi ereje átlagosan kisebb, így rájuk jellemzőbb lehet a súlyos testi sértés. Ha már belefognak, "muszáj" kenyértörésig vinniük, nem úgy megy, hogy csak meglegyintik a másikat, aztán az attól majd szépen veszteg marad.

Bizonyos értelemben a férfiak "manipulációja" is "élesebb" lehet, mint a nőké, még ha ritkábban is alkalmazzák. Jellemzően akkor, ha megengedhetik maguknak, vagy ha valami a testi, fizikai érdekérvényesítést gátolja.
süti beállítások módosítása