HTML

Deansdale

Férfiszféra: antifeminizmus, nőzés, satöbbi. Ja, és táplálkozás.

Utolsó kommentek

Mi a helyzet a fiatal férfiakkal?

2016.06.11. 13:01 Deansdale

A Ráérünk blog szerint frusztráltak. Az ilyesmit rögvest mindig fenntartással kezelem, mert szapulták már eleget a férfiakat ahhoz, hogy még a jóindulatú kritika is inkább piszkálásnak tűnik. Senki ne mondja a fiatal férfiakra hogy frusztráltak, hacsaknem nagyon jó oka van rá. Lássuk blogírónknak van-e ilyenje:

Mi a közös a Putyin-rajongókban, a Trump-szimpatizánsokban, a magyar és német rendpártiakban és az iszlám szélsőségesek által elcsábított, Európában született és felnőtt, de bevándorló származású fiatalokban? Sok közöttük a Frusztrált Fiatal Férfi.

Egyáltalán nem kell frusztráltnak lenni ahhoz, hogy valaki átlássa a balos ideológia tarthatatlanságát - de oké, végülis ettől lehetnek még frusztrált férfiak is a jobbosok között.

Ennek a férfitípusnak a jellemzője a nőkkel szembeni ellenséges attitűd

Itt bukott az egész, mert ha a hülye feminista rizsát félretesszük akkor egyértelmű, hogy nagyon kevés férfi nőellenes. A magyar neten van talán 20 nick is amiről ezt ki lehet jelenteni, és a felük troll. Aki szerint a jobbos mozgalmak tömegbázisa nőellenes annak lövése sincs sem a jobbosokról, sem a nőellenességről.

Csak a fogalmak tisztázása végett szúrnám ide, hogy semmi köze a nőellenességhez ha valaki szimplán csak nem emeli a nőket piedesztálra, nem tartja őket különbnek a férfiaknál, realisztikusan látja a hibáikat és gyengeségeiket, vagy mondjuk elítélően nyilatkozik egy (azaz 1) nőről. A modern média ezeket nagy előszeretettel címzi nőellenességnek, ami persze egyértelmű jele annak hogy a média nőpárti.

kedvelt politikai irányzata valamiféle férfiideál autoriter rendszere, vagy a hagyományos férfi-női szerepeket követő és betartató ország rendszere

A jobbos tömeg egy működő világra vágyik, nem pedig valamiféle aranykorista skanzenre. Működő nemi szerepeket szeretnének látni, működő társadalmat, igazságszolgáltatást, törvényhozást, civil szférát. Ez a vágyuk azért olyan erős, mert az utóbbi 70 évben ezek a dolgok szét lettek verve, és mostanra már egyértelműen nem működnek normálisan. Balról pedig értelemszerűen nem kaphatnak megoldást ezekre a gondokra, tekintve hogy pont a baloldal vert szét mindent tervszerűen.

Tipikusan úgy véli, hogy a hierarchikus rend jó dolog, és hogy az ország vagy rendszer, amiben él, ezt a hierarchikus rendszert valamilyen bűnös szabadosság kedvéért elhagyta, és ez egyben magyarázat arra is, hogy személyes sikerei miért maradnak el.

A hierarchikus rend elkerülhetetlen. A demokratikus rend is hierarchikus, épp csak választjuk hogy ki ül a csúcson. Viszont nem minden hierarchikus rend egyenlő. Amikor Mao parancsára irtották a tanárokat és mérnököket az közel sem volt egyenértékű azzal, mikor Mátyás volt az igazságos. Van jó rend és rossz rend, amit nem feltétlenül a politikai címkék különböztetnek meg. Például van rá egy huszasom hogy egy óra alatt össze tudnék szedni egy tucat embert aki szívesebben élne Gyurcsány királysága, mint Orbán miniszterelnöksége alatt.

A lényeg viszont az idézet utolsó két tagmondata, ami sajnos óvodás szintű próbálkozás a jobbosok megszégyenítésére. A fiatal férfiak többségének semmi baja az életével, köszönik szépen megvannak. Nem azért kezdi valaki unni a progresszív dumát vagy tisztelni a hagyományos értékeket, mert "sikertelen". Azok akikre ez a vád mégis igaz lehetne, vagyis a randizásból kiábrándult balszerencsések nem lesznek reflexből Orbánisták - már csak azért sem, mert Orbán semmit nem tesz a helyzetük javítására, még annak sem adja jelét hogy egyáltalán tudna a probléma létezéséről. A keserű vagy savanyú MGTOW vonal sokkal inkább politikamentes, mint jobboldali; egyformán utálják a tradicionális konzervatívokat és a progresszíveket.

Politikai kampányokban a 3F a régi dicső napok felemlegetésével szólítható meg.

A nehéz helyzetben lévő modern fiatalokat vajmi kevéssé érdekli a dicső múlt, egyrészt mivel töriórán általában a tanáraik erőltették rájuk a kegyelemkettest, másrészt mivel a törinél csak az aktuálpolitika érdekli őket kevésbé. Mikor szólított meg Orbán utoljára frusztrált fiatal férfiakat a dicső múlt emlegetésével? Nem tudom hogy történt-e ilyesmi valaha is.

Szeretném viszont ezt az érvelést más irányból is támadni: nincs abban semmi kivetnivaló, ha valaki egy működésképtelen társadalomban egy működőről álmodozik, legyen az akár a jövőben, akár a múltban. A férfiak sok téren sokkal rosszabbul állnak a társadalomban, mint a történelem más pontjain, és ez egy olyan probléma ami teljesen legitim módon zavarja őket. Az csak a nőközpontú felfogás csökevénye, hogy a férfiak bármely problémája lényegtelen és per definitionem illegitim, s ha egy férfi mégis foglalkozik velük akkor nyilván csak egy nyafogó lúzer akinek fel kéne nőnie. A férfiaknak igenis vannak valós társadalmi gondjai, amikkel ugyanolyan joguk foglalkozni mint a nőknek a női problémákkal.

Ezekben a régi szép időkben a nők tisztelték a férfiakat (...)

Igen, az egyik legitim probléma a férfiak iránti tisztelet teljes eltűnése, sőt, az ellentétébe fordulása. A férfiak számára a tisztelet mindigis érték volt, amit úgymond kitermeltek maguk között kitartással és kemény munkával. A nők nem azért tisztelték a férfiakat, mert máskülönben bucira verték őket, hanem mert látták a férfiak munkájában és önfeláldozásában az értéket. Az a nő aki úgy vezette a háztartást hogy közben a férje 40 évig tolta érte a csillét, az teljes joggal tisztelte a férfit. Ez mára köddé vált, főleg mivel a férfiak kitartó munkáját a feminizmus átcímkézte nőelnyomásra, és tisztelet helyett lebaszást osztogat érte.

(...) főztek-mostak-takarítottak, teherautót csak férfi vezethetett

Ez viszont megint dedós férfiellenes propaganda, ami szerint a férfiak cselédnek tartották a nőket és tobzódtak a saját dicsfényükben, amit a teherautóvezetés okozott. Ez a múltferdítés közelebb áll a nyílt hazugsághoz mint a tényekhez.

A honvédség tele volt nehéz vasakkal, a levegőben vadászgépek süvöltöttek, az autók csikorogva kanyarodtak. Minden, nekik szóló kampány ezt a hamis nosztalgiát harsogja és az aktuális problémát azt egyszerűen csak felfűzi rá.

Kíváncsi lennék Orbán mikor említette utoljára bármelyik beszédében a vadászgépek dicső nosztalgiáját, de úgy sejtem ez - az előzőekhez hasonlóan - soha nem történt meg. Aki ma jobbos az nem a csikorogva kanyarodásra vágyik, hanem az agyhalott progresszív kultúrrombolás megállítására és a károk kijavítására. Nem a dicső múltba révedés okozza a szembenállást a balosokkal, hanem a balosok jelenbéli ámokfutása.

Ez a réteg nagyon jelentős és nagyrészt figyelmen kívül hagyott társadalmi változások terméke.

Ez viszont igaz. A furcsa az, hogy mégis mintha ők lennének hibáztatva a saját sorsukért, le vannak hordva múltbanéző hülyéknek, holott a valóban megtörtént társadalmi változások vétlen áldozatai. Mit is tehet egy mai 20 éves arról, hogy az elmúlt cirka 70 évben fejreállt a társadalom, és a nők felemelésének jegyében mocskosul lenyomták a férfiakat? Amikor Sándor Klára a parlamentben nyomta a hülye szöveget a női kvótáról akkor a mai 20 évesünk még negyedikesként ült az általános iskolában. Most meg ő a hülye "szélsőjobbos" aki merészeli észrevenni, hogy egy olyan kultúrába dobták fejjel előre ami értéktelennek és veszélyesnek tartja annak ellenére, hogy ő produktív és veszélytelen szeretne lenni, valamint mindenki mást helyzetbe hoznak vele szemben miközben őt szapulják mindenki elnyomásáért. Mindenki másnak van kvótája és érdekképviselete, csak neki nem, és ha szerinte ez jogtalan, akkor büdös náci.

a női sorsok és azok minden keserűsége (melyeket egy percig sem áll szándékomban vitatni) napjaink társadalmi diskurzusában nagyobb szerepet kapnak

A női sorsok keserűsége mindigis nagyobb szerepet kapott a társadalmi diskurzusban, legalábbis már Hammurabinál is megvannak a nyomai ennek. Egy örök nőközpontú trükk mindig nőelnyomást hazudni mindenhová ahová a köz kollektív tekintete nem ér el, legyen az időbeli vagy térbeli távolság. A muzulmán imám jelen pillanatban is azzal korbácsolja hívei indulatait, hogy a tetű nyugat milyen alja módon bánik a nőkkel: erkölcstelen bikiniben mutogatják, ahelyett hogy a helyes csadorban járatnák őket. Ugyanezt csinálta és csinálja jóformán minden kor minden politikusa és vallási vezetője - soha senki nem indult a nőelnyomás platformján. Ahogy Obama is nőpártilag jutott trónra úgy a 100 évvel ezelőtti elődje is pontosan ezt tette, hiszen az örök jelszó mindigis "a nők és a gyerekek". Sőt, ami azt illeti ez inkább csökkent mint erősödött az utóbbi időben, úgyhogy azt lehet mondani: a nyugat régen nőbarátabb volt mint ma, és teljesen elhűlnének a modern vádak hallatán, miszerint anno nőelnyomás volt divatban.

A trükk lényege egyébként abban áll, hogy a nők nehézségeiről beszélni éppolyan könnyű mint az előnyeiket elhallgatni és a férfiak nehézségeit a szőnyeg alá söpörni. A modern ember megzápult fejében az a tévkép él a múltról, hogy szegény nők az elnyomás igájában görnyedtek míg a patriarchák a függőágyban szürcsölték a koktélokat, holott ennél mi sem áll távolabb a valóságtól. Mint általánosítás bármikor kijelenthető és garantáltan megállja a helyét, hogy bármilyen nehéz is a nők sorsa egy adott helyen vagy korban, a férfiaké ugyanott még nehezebb. Ha Kenyában ezrével erőszakolják a nőket a milicisták az azért lehetséges, mert a nőket védő férfiakat már rég agyonlőtték mint a veszett kutyákat.

a XX. század mélyen férfiellenes rendszerekből állt

Igen, és ezen a modern, progreszív férfiellenes rendszerek sem javítottak a női kvótákkal, a folyamatos férfigyalázással, a hamis statisztikákkal a nemi erőszakról, családon belüli erőszakról, stb. Ma egy férfinak semmivel sem jobb a társadalmi helyzete mint egy 100 évvel ezelőtti ősének, és ez szöget kell hogy üssön a nem teljesen hülyék fejébe.

Ez volt az a század, amely fetisizálta a frontra masírozó katona alakját, és a gyárban nehéz vasakat emelgető munkást. Ezért cserébe nyilván dicsőséget és megkérdőjelezhetetlen családfői tekintélyt adott és erősített fel, de ez valójában hazugság volt.

Mindig minden társadalom fetisizálta a katonáskodást, ebben a 20. század nem hozott változást. A különbség csak annyi hogy régebben karddal meg íjakkal mentek egymásnak, újabban meg géppisztolyokkal. A férfi mindig minden társadalomban "töltény" volt. Viszont a megkérdőjelezhetetlen családfői tekintélyt sajnos épphogy elvette a 20. század a férfiaktól, ahelyett hogy adta volna. E tekintély utolsó morzsája a szabad válással lett eltaposva, amivel egy nő bármikor kidobhatta a, khm, "családfőt" a saját családjából. Nem meglepő módon nagyon sok nő ezt meg is teszi, és általában jól jár vele anyagilag. Jelenleg se a törvényekben, se a hallgatólagos modern szokásjogban nincs a férfiaknak semmiféle plusz családfői joga vagy előnye a nőkhöz képest, sőt, kifejezetten a nők vannak előnyben hála a bírósági gyakorlatnak, hogy a gyereket (és azzal együtt a lakást) kvázi automatikusan kapják meg váláskor. Ahogy a 20. század lerombolta a kereszténységet, a hazafiságot, a kultúra és a tudomány "elitizmusát", ugyanúgy hazavágta a családokat és a férfiak tekintélyét is.

Pont ez a probléma, ami elől nem menekülhetünk vissza a 20. századba...

Keleten és Nyugaton egyaránt több egymást követő generációban volt az természetes, de legalábbis elterjedt (nálunk most is az), hogy a férfi 50-60 éves kora között átmegy a halálzónán, amikor a fizikai kizsákmányolás eredményeképp vagy meghal

Ez a fajta vérszívás MINDIG érvényes volt az emberi társadalmakra, csak régen kaszával-kapával és csillével történt, egy ideje meg futószalagokkal, gyárcsarnokokban és irodaépületekben. Mondjuk az speciel igaz, hogy az utóbbi időkben a nők is beszálltak a ringlispílbe, de még mindig egyértelmű előnyben vannak a tekintetben, hogy az ő munkahelyeik kényelmesebbek, biztonságosabbak, kevésbé fárasztóak. Érdekes módon ~70 évnyi feminista forradalom után az egyenlőségesdi még mindig nem változtatott azon, hogy a munkahelyi balesetek és elhalálozások 95%-a a férfiakat érinti. Igazi rejtélye ez az aktuális évnek, ahogy Trüdó kolléga cinikus kritikusai mondanák.

A probléma ott van, hogy a gépesítés fölöslegessé tette a munkaerő nagy részét, így a férfiak nagy hányadából nincs mit kiszívni, nem rendelkeznek elvehető erőforrásokkal - horribile dictu a nők által befizetett adókból kell segélyezni a rohadt ingyenélőket! A férfiak nagy része a társadalom számára fölöslegessé vált, így a szemétdombra hajították őket, és csak akkor kerülnek műsorra amikor lehet rajtuk gúnyolódni. A frusztrált fiatal férfiak, ugyebár... A rohadt hegemón patriarchái nem akarják fejlehajtva tűrni hogy ki lettek szorítva a társadalom testéből, hogy csak afféle kullancsként tűrik meg őket úgy-ahogy amíg kussban maradnak és nem kerülnek az uralkodó kaszt szeme elé vagy lába alá.

Illetve álljunk csak meg; paradox módon az is a feministák baja, hogy ezek a férfiak fejlehajtva tűrik ahogy ki lettek szorítva a társadalom testéből, és szép csöndben leülnek játszani, tévézni, sörözni, anélkül hogy követelelőznének, rendet bontanának vagy (szélsőjobbos!) lázadást szítanának. Igazán eldönthetné a nőközpontú társadalom, hogy mi is a baja ezekkel a férfiakkal, mert egyszerre vádolni őket valamivel meg az ellentétével is kissé tudathasadt dolog.

Ezeknek a rendszereknek az oktatása is a fegyelemre és a küzdelemre épült. Aztán meg csodálkoznak, hogy a fegyelemre épülő, monoton oktatás az ilyesmit jobban tűrő kislányoknak megy jobban

Mintha összekeveredne itt pár dolog... Miféle küzdelem van manapság a feminizált oktatásban? Irtják tűzzel-vassal. A fegyelem sem azt jelenti, mint régen, amikor körmös járt a trécselésért. Akkor még volt férfikép az iskolákban, volt hierarchia és rend, amit a libsik annyira gyűlölnek. Manapság viszont tehetetlen és tehetségtelen, feminizált tanerő küszködik a diákokkal, és más eszköz híján orvoshoz küldik a rakoncátlankodókat, egy kis antidepresszáns-kúrára a rejtélyes módon szaporodó figyelemhiányos problémák enyhítésére. Régen az oktatás annyiban volt fiúpárti, hogy (mint a sorkatonaság) fegyelmet és önmegtartóztatást nevelt a fiúkba, valamint magas követeleményeket állított amik mellett átlagos képességekkel nem lehetett kitűnő tanulónak lenni. Így a képességeik nagyobb szórása révén a tehetséges fiúk kiemelkedhettek a tömegből. Mára a követelmények a békasegg simogatásában merülnek ki, így a zseni fiú pont ugyanazt az értékcsökkent ötöst kapja mint egy magolni képes lány. Fegyelemről meg ne is beszéljünk egy olyan rendszerben ahol a szülő hamarabb verheti meg a tanárt mint hogy az rászólhasson a gyerekekre.

az olyan értelmiségi pályák, mint a tanári, bírói hivatás, elnőiesedtek

...egyértelmű bizonyítékaként annak, hogy a nőket semmiféle férfiösszeesküvés nem akadályozta abban hogy bármilyen tanirány vagy karrier területére betörjenek, ha akarnak. (Így az is csak hülye maszlag, hogy a reáltudományoktól a férfiak tartják vissza a nőket, mert azok jól fizetnek.)

A XX. század férfija ezekbe a rendszerekbe belerokkant.

Nem szeretem ismételgetni magam, de ez pont ugyanúgy történt ahogy a XIX. és XXI. századi férfiak rokkantak/rokkannak bele az éppen aktuális nőközpontú, férfivérszívó társadalom elvárásaiba.

A magyar vidék egyik legjellemzőbb női figurája az erős asszony. Már a nagyanyja is a hátán cipelte a családot, amikor a családfő légnyomástól süketen, fél lábbal került haza az Isonzótól.

És már megint ott tartunk hogy a női nehézségek tükrében mintha ignorálnánk a férfiak gondjait. Milyen nehéz is volt szegény nőknek, megkeményítette őket a sors. Ja, hogy a férfi közben megnyomorodott, meghalt? Hátizé, azzal nem törődünk mert rontaná a nőelnyomás illúzióját. Nem akarom elvitatni a nők érdemeit, de vegyük már észre, hogy mindennek van kontextusa.

a férfiakat pedig dicsőséggel, plecsnikkel és a családfői szereppel honorálta a rendszer azért, hogy elhasználta. A nőket meg leginkább semmivel, mert az anyaság dicsőségét már akkor se vették be túl széles körben

Már úgy érted a 20 évvel hosszabb élet, a lerokkanás vagy bélkiontás jelentősen kisebb esélye, a vért izzadó életforma helyett a gyerekekkel való törődés nem elég "honorálás"? Úgy érzem a védelmezett és anyagi javakkal ellátott szerep önmaga jutalma még akkor is, ha valahol az út során egyszercsak kidől az ökör ami védett és ellátott. Miféle beteg szemléletmód azt sajnálni, akire mások dolgoztak és akit mások védtek, mert miféle nőelnyomó sorscsapás hogy egyszercsak megszűnt a kivételezett helyezete?

Az anyaság dicsőségét pedig a feminizmus gyalulta le, ők kezdték el a mantrát hogy csak az "érték" amit a férfiak csinálnak, és erre hivatkozva lökték a nőket a férfiringbe. Anno egy parasztembernek eszébe nem jutott volna pocskondiázni a saját feleségét azért, mert az "csak" azt a munkát végezte amire alkalmas volt, és megszülte, felnevelte a gyerekeit. A régi emberek nem voltak feltétlenül hülyék is egyben, tisztában voltak például azzal hogy szülés-szoptatás közben nehéz a csillét tolni, ezért nem is vártak a nőktől erőn felüli munkát. Ez volt a patriarchális társadalom, ahol a nőknek nem kellett a férfiakkal versenyezni és mégis megkapták a tiszteletet.

ekkoriban jelent meg (...) annak az orvosi-tudományos háttere, hogy egy nőnek ne kelljen négy gyereket szülnie azért, hogy kettő megérje a felnőttkort. Ezzel a nők a saját fizikai kizsákmányolásuk jelentős részétől megszabadultak.

Nem nevezném kizsákmányolásnak, hogy gyerekeket szültek és neveltek. Faramuci dolog lenne valami patriarchális nőelnyomást ködösíteni annak a hátterébe, hogy az orvostudomány nem volt elég fejlett és a nők annakidején többször estek teherbe, illetve több gyerek halt meg. Hagyjunk már meg bizonyos tényezőket egyszerű biológiának, illetve fix életkörülményeknek, amiket nem kell senkinek a nyakába varrni.

A nőjogi mozgalmak (...) megkezdték lebontani azokat a falakat, amelyeket a férfiak dicsőítése húzott köréjük.

Ez ebben a formában nem túl intelligens elképzelés - mintha a szerző úgy látná a múltat, hogy szegény nőket kényszerítették a férfiak dicsőítésére, de a nőmozgalmak ez ellen fellázadtak. A hagyományos nemi szerepek fizikai-biológiai szükségszerűségekre épültek, nem nőelnyomásra, és ha a nők - nem dicsőítették, "csak" - tisztelték a férfiakat, annak az oka a férfiak áldozata és munkája volt. Jusson már be minden agyba, hogy a férfiak munkájának és áldozatának elsődleges haszonélvezői a nők voltak, akikre így "elnyomott" státuszt húzni erősen ellentmondásos.

És sok sikert értek el, többek között azt, hogy noha a Föld állandóan háborúzik azóta is, elmaradtak a komplett Nyugatot táborokra osztó leszámolások, és elmaradozik lassan az óriási volumenű hadiipari tömegtermelés.

Ez így nettó hülyeség: a hadiipari termelés nagyobb mint valaha, a két világháború közbeni ámokfutást kivéve. Ráadásul ezeknek semmi köze a nőmozgalmakhoz. Hogyan lehetne a nyugaton uralkodó hozzávetőleges békét a feminizmus számlájára írni?! Ideje lenne leszámolni azzal a mítosszal, hogy a nők békésebbek mint a férfiak; a történészek kimutatása szerint a királynők több háborút kezdeményeztek mint a királyok, nem kevesebbet.

Maradt viszont egy csomó férfi, akinek nem kell hatvanévesen meghalnia, nem kell a frontra mennie, nem kell nehéz vasakat emelgetnie. Ezzel a szabadsággal azonban férfiak tömegei nem tudnak mit kezdeni.

Érdekes dolog a munkanélküliséget, a beilleszkedés lehetetlenségét szabadságként aposztrofálni. A frusztrált férfiaknak nem az a baja, hogy túl nagy a szabadságuk, hanem hogy nem kapnak lehetőséget az előrejutásra az életben, hiszen a férfiak által betöltött munkahelyeket már lefoglalták a náluk szemfülesebb férfiak, a többi munkahelyen meg nők ülnek. Van ezekben a férfiakban egy halványan motoszkáló tudatalatti érzet, miszerint ha a feminizmus nem löki be a nőket a munkaerőpiacra akkor most nekik nem csak biztos munkahelyük lenne, de családjuk is, ugyanis szívesen osztanák meg munkájuk gyümölcsét egy munkanélküli nővel (amit kulturáltabb nyelven háztartásbelinek neveznek). Így meg otthon ülnek karrier, élettárs és kilátások nélkül, a sok hülye pedig őket hibáztatja amiért nem produktív tagjai a társadalomnak. Na és ha egy ilyen talál munkát, akkor mi van? Azt jelenti hogy másvalakit lökött ki a nyeregből, akivel így helyet cseréltek. A társadalom szemszögéből nem történt változás, és nem is fog amíg a korlátozott számú munkahelyekért azoknál több férfi és nő küzd egymással.

Generációk vannak még hátra addig, ameddig a férfiak nem abban fognak felnőni, hogy ők John Rambo

Na ne kezdjük már megint a hülyeséget. A férfiak 99,9%-a sosem képzelte magát Rambonak, és most sem ezt a szerepet hiányolják. Az utcán szétnézve nem az látszik, hogy a férfiak háborúra vágynak, hanem az előrejutás lehetőségét keresik. Paradox módon eljutottunk egy olyan pontra, ahol sokaknak ezt ténylegesen csak egy háború tudná megadni, a status quo felforgatásával, de ennek ezek az emberek szerencsére nincsenek tudatában. Nem recés tőrt nyomnak a bakancsukba, hanem a munkaügyi központba járnak meg az önkormányzatokhoz segélyért.

Ahogy a társadalomnak nagy feladata volt (és még most is az) megtalálni a nők új helyét abban a társadalomban, amely nem mészárolja le magát húsz-harminc évente, úgy kellene a férfiakét is.

A probléma az, hogy a túlélésre optimalizált régi szerepek helyét egy idióta ideológiára alapozott új szerepek vették át, amik önmagukban működésképtelenek, csak folyamatos állami támogatással lehet őket a sikeresség illúziójával felruházni. Amíg az állam a férfiaktól többet von el és a nőknek többet juttat addig a nők "függetlenségéről" beszélni ostobaság. Folyamatosan erőforrásokat kell abba ölnünk, hogy a feminista rend döcöghessen, mert ha egy pillanatra is leállnánk azonnal összedőlne. Csakhogy túl mélyen vagyunk már a bankhitelben, nem lesz mindig pénz amit erre cseszhetnénk el. Egyszercsak el kell jönni a felismerésnek, hogy az "új női szerepek" egy politikai mozgalom működésképtelen és életellenes víziói voltak, amikhez a társadalom egészének nem alkalmazkodni kell, hanem inkább az általuk okozott kárt mérsékelni.

A nők új szerepének tarthatatlansága pedig többek között pont azon látszik, hogy nincs hozzá passzoló férfiszerep. A munakerőpiacról a férfiakat kiszorító nők nem akarnak munkanélküliekkel párkapcsolatokat kialakítani, a családok szétesőben vannak, kevés a házasság és sok a válás, nameg persze kevés a gyerek és gyorsan fogyunk. A modern ember gondolkodásának egyik legostobább vakfoltja, hogy képtelen megtalálni az összefüggést cselekvés és következmény között. Rengeteg problémája van a modern társadalomnak, de a birka tömeg nem képes meglátni, hogy ezeket mi okozzuk azzal amit csinálunk. A népességfogyás nem valami misztikus és érthetetlen jelenség, hanem az új női szerepek egyenes következménye. Azok a bizonyos frusztrált fiatal férfiak nem azért keresik a jelen problémák megoldását a múltban, mert hülyék, hanem mert van elég eszük kitolatni a zsákutcából. A modern progresszívek egyik legkarcosabb jellemvonása, hogy bármely fal láttán azonnal fejjel akarnak nekirohanni azzal a felkiáltással, hogy a túloldalán vár az utópia. Csak valamiért az a szemét jobboldal ellenáll, a hülye férfiak nem hajlandóak magukévá tenni ezt a mentalitást.

33 komment

Címkék: feminizmus szép új világ

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Aurelius Respectus 2016.06.11. 13:37:00

A végéhez annyit, hogy a progresszívek pont olyanok mint az EU ( mert azt is ők vezetik ), ha egy hülyeségük gondot okoz, fokozzák azt a hülyeséget és így akarják megoldani az általuk okozott gondot. A cikket néhány napja olvastam, a fejemet fogtam ilyen tömény idiotizmus láttán, a fickó egy tökéletes példája az okoskodó romkocsmás hülyegyerekeknek.

don Fefinho · http://bunkonyilas.blog.hu/ 2016.06.12. 03:25:23

Én vagyok az egyetlen, aki szombaton inkább elment inni?

Aurelius Respectus 2016.06.12. 05:10:08

@KenceFince: Utána jöttem rá, hogy nem, amikor megnéztem a profilod :) A magyarázat nélküli linkelés tévesztett meg. Nem érdemes a nővel foglalkozni, klinikai eset, a feministák Bartus Lászlója.

Aurelius Respectus 2016.06.12. 05:16:51

@Aurelius Respectus: ez persze csak az én véleményem, nem tényállítás.

don Fefinho · http://bunkonyilas.blog.hu/ 2016.06.12. 10:27:11

A leggyakoribb vérfeminista reakció egyébként, amit a problémafelvetésre látni szoktam, az a diadalittas kiszólás, miszerint a férfiak azért ilyen frusztráltak, mert úgymond evolúciósan visszamaradottak és képtelenek az új szociális környezettel illetve a szárnyaló nőkkel fölvenni a versenyt, és ezért nem is kár, ha a sovinisztája elhullik.

A vicces csak az benne, hogy állami újraelosztás nélkül nem lenne itt semmiféle női szárnyalás, valamint ha tényleg kihullik a sovinisztája is, aki a nő alá kvázi bedolgozik, hogy az függetlennek hihesse magát; abban a pillanatban a nagy női szárnyalásnak is vége.

Fred Reed mondta valahol még egy régebbi dörmögésében, hogy a feminizmus egyenlősége nem két fallal elzárt tengerszintet öntött egybe, hanem folyamatosan pumpálja a vizet az egyik oldalról a másikra. Ha leáll a pumpa, felüti ordas fejét a rút valóság.

Baldrick68 2016.06.13. 08:04:54

Ahogy a régi mondás tartja:
A feminizmus addig tart amíg a hűtőt nem kell felvinni a tizedikre.

Huffnágel Pista · http://www.huffnagelpista.com 2016.06.13. 09:50:22

Nagyon köszönöm ezt az újabb, rendkívül fontos cikket a Frusztált Fiatal Férfiak nevében, @Deansale mester!

Nem a Férfi szerepek vannak válságban, hanem pontosan az ellenkezője az igaz. A feminizmus által elférfiasított, nőiességüktől teljesen megfosztott, de ettől még csak legfeljebb töketlen férfivé váló nőstények nem találják a társadalomban a helyüket, annak ellenére, hogy "az állam a férfiaktól többet von el és a nőknek többet juttat."

"Bár manapság simán megtehetnénk, többségünknek még mindig esze ágában sincs kifizetni a SAJÁT fogyasztását egy randin. Továbbra sem akarunk piszkos és veszélyes munkákat végezni. Nem akarjuk, hogy besorozzanak minket háború esetén. Egy válás során nekünk soha nem kell bizonyítanunk a bíróságnak, hogy a gyereknek szüksége van ránk: Nem akarunk fizetetlen testőrként szolgálni vagy elsőnek lemenni a lépcsőn, ha furcsa hangot hallunk lentről… és szerencsénkre, nekünk nem is kell. Hogy miért?

Mert a férfiak megteszik helyettünk ezeket a dolgokat. Önként és dalolva. Nap mint nap. Mert a nőcentrikus társadalom annyira beléjük verte, hogy adjanak nekünk, hogy szolgáljanak minket. Még köszönetet sem várnak érte. Lehet, hogy ezzel most meglepek néhány olvasót, de a férfiak azért csinálják ezeket a dolgokat, mert szeretik a nőket. Megteszik ezeket a dolgokat értünk, helyettünk annak reményében, hogy hálából mi majd jól viszontszeretjük őket.

Mi eközben arról picsogunk, hogy a nőknek ugyannnyit kellene fizetni ugyanazért a munkáért, mint a férfiaknak. Ezzel nincs is semmi baj, de ez a kitalált “nemek közötti fizetés különbség” mítosz bűzlik a félrevezető főcímektől és a megalapozatlan adatoktól. A férfiak jóval több időt töltenek a munkahelyeiken, mint a nők, és jellemzően nagyobb felelősséggel járó területre specializálódnak."

Tényleg egyenlőséget akarnak a nők?

www.huffnagelpista.com/tenyleg-egyenloseget-akarnak-a-nok.html

Höllenhund 2016.06.13. 10:54:17

"A nők új szerepének tarthatatlansága pedig többek között pont azon látszik, hogy nincs hozzá passzoló férfiszerep."

De, a feminista értelmezés szerint van. A háztartásbeli apuka, a "kitchen bitch". Továbbá a "lila pirula", amikor is alfásodsz, de csak pont olyan módon és mértékben, amit a feministák eltűrnek, és ami nem kérdőjelezi meg az ideológiájukat.

Huffnágel Pista · http://www.huffnagelpista.com 2016.06.13. 11:07:07

@Höllenhund:

"A nők a kedves seggfejért bolondulnak

A feminista gondolkodást magukévá tevő nők olyan Férfit szeretnének, aki nem létezik. Ők nem kérnek a rendes fickókból, mert az túl unalmas nekik. Inkább valami olyasmit szeretnének, aki ha kell seggfej velük, megalázza őket, hogy meglegyen az izgalom, de azért jófej is tud lenni, ha a nőnek épp arra van szüksége.

A modern Férfi azonban egy percig sem akar egy jófej lúzer lenni, akit messziről elkerülnek a nők. Ahogy egy nő nem tud félig teherbe esni, úgy nem létezik a jófej/seggfej hibrid Férfi sem. A modern Férfi, ha nőt akar, akkor jól teszi, ha minél nagyobb seggfej lesz. Hamar megtanulják, hogy csak akkor ragaszkodnak hozzájuk a nők.

Mivel a mai nők a harmincas éveiket a bulikával, pasizással töltik, így a modern Férfinek jut elég punci tartós kapcsolat nélkül is. Ez pedig csak még nagyobb seggfejet csinál belőlük. Amikor a feministák azt hangoztatják, hogy ők a nők érdekében lépnek fel, akkor tulajdonképpen a nők érdekei ellen küzdenek."

HOVA TŰNTEK A NORMÁLIS FÉRFIAK? www.huffnagelpista.com/hova-tuntek-a-normalis-ferfiak.html

KalmanBlog 2016.06.13. 12:53:18

"Tipikusan úgy véli, hogy a hierarchikus rend jó dolog, és hogy az ország vagy rendszer, amiben él, ezt a hierarchikus rendszert valamilyen bűnös szabadosság kedvéért elhagyta, és ez egyben magyarázat arra is, hogy személyes sikerei miért maradnak el."

A progresszívjeink el sem tudják képzelni, hogy a sikeres emberek is lehetnek jobboldaliak és rendpártiak :-).

-JzK- 2016.06.16. 18:42:52

In his book "Eros and Civilization," Herbert Marcuse, long considered to be the founder of the New Left, argued that industrial society has alienated us, not simply in terms of labor as it is understood in classical Marxism, but by the repression of our sexual impulses.

Marcuse's work was picked by the counter-cultural movement in the 1960's. In fact, a popular slogan amongst protesters was "Marx, Mao, Marcuse!" In this way, Herbert Marcuse can be seen as the spiritual founder of what progressed into as the so-called "Sexual revolution."

The protesters that took up Marcuse's ideas envisioned a world where sexual gratification was on tap; easily accessible and obtained without much difficulty. What was envisioned was a bonobo like society where the violent impulses of human beings (seen from a post-structuralist perspective as originating from alienation) could be eliminated by sexual play freely experienced by all involved. However, this proved not to be the case. Once women gained their "liberation," the chubby-cheeked protesters waving red flags were baffled that immediately upon the success of the sexual revolution, Women chose to pursue the alpha-males of that given community.

Why did this happen? Why did the Leftist experiment to found a sexual utopia fail?

The answer is simple: Woman, by her very nature, is hypergamous. This means that Woman will naturally try to find the best, most attractive, and more importantly, the most resourceful male she can find. The "men" who are drawn into Leftist circles often are because of its egalitarian basis. These men are effete, androgynous, weak, pale, and un-masculine.
As it is in most mammalian species, Woman fundamentally desires a Man who can arouse a certain anxiety in her.

Why is this?

Subconsciously, a woman will surround herself with males whose natures are "familiar" to her, viz., men whom do not pose a threat to her being. These men are effeminate, androgynous, or do not embody the traits of traditional masculinity. In common parlance, these men will often be placed into what is termed as the "friend-zone," and is the reason why so many women choose to have either homosexual or unmanly male associates.

A Woman seeks to have sexual anxiety aroused in her, to be taken by the unknowable Other; by those men whose natures are closer to the Absolute Male. This why, again, as it is said in common discourse, why women will pursue the most brutal, sociopathic of males. This is why woman will pursue "bad boys" or those Men whom she finds to be "mysterious" and untamable.

For example, in species of deer the does will commonly flee once they sense a buck wishes to take them. But once cornered, she puts up guard, attempting to sense whether or not he is a true threat and is worthy to have her. Taken more brutally, this kind of feminine sexual pleasure can be compared to the rush of chemical stimulants experienced by prey being devoured by predators, which the brain produces to help cope with the process of dying.

Woman derives pleasure from being assimilated into the Male, as the Male derives pleasure from taking the Woman.

Conversely, in beta-males whose psyches long for a dominant woman to take control of either courtship or sexual coitus, we can compare this to the species of praying mantas in which the female devours the male after said copulation. Speaking from a gynaecentric view, it is the male who takes pleasure by being assimilated into the dominant female. Culturally speaking, we can also compare this to the religious cults which gave reverence to a "Great Mother" and often were tied to the dissolution of the Self into a Cthonic underworld after death.

The failure of the sexual revolution was that it went against human sexual nature. It was the attempt by beta males who thought by allying with the interests of their female counterparts, would ultimately be rewarded by sex and affection. However, history has proved this not to be the case, and the lasting result was the eventual decay of all sexual morays of Western society into gynaecentric erotomania.

Forrás: www.facebook.com/theoccidentalsentinel/posts/1744612962445038

don Fefinho · http://bunkonyilas.blog.hu/ 2016.06.18. 12:38:16

"The failure of the sexual revolution"

Dehogyis, ez nem céltévesztés vagy kisiklás, ez maga a remélt eredmény.

-JzK- 2016.06.28. 01:28:46

divany.hu/ego/2016/06/27/az_apasag_is_hormonalis_valtozasokkal_jar/

Csökkenő tesztoszteron, magyarul egy langyi kis nyimnyam leszel, már érthető, hogy miért akarják a feministák belenyomni a férfiak arcát a szarospelenkába... Hogy is mondta a femcsi boszorkány Palya Bea?

"A női erő feltartózhatatlan, vulkánként tör föl a föld közepéből. Születőben van egy új, lágyabb, emberibb világ, ahol felváltja a versengést egymás segítése, a magányos egyént a megtartó közösség, az összeszorított ajkakat a fogvillantós nevetések, a tesztoszteront az oxitocin."

Tesztoszterontalanítás mindenütt...

Deansdale 2016.06.28. 06:27:47

@-JzK-: Nem sajnálnám Beától a nősovinizmust ha nem a férfiak ellen, a férfiak becsmérlésével képzelné el. Lányt szült, erre aztán gyorsan kirágták az agyát a hamis női közhelyek. Szomorú.

KalmanBlog 2016.06.28. 12:12:40

@-JzK-: A tesztoszteron ugye hormon, és mint ilyen szabályozó funkciót lát el. A szabályozók meg már csak olyanok, hogy mennek lefelé is és felfelé is. Szerintem a normális kötődés a gyerekhez (az oxitocin a kötődés hormonja főként) az apa érdeke is (persze ez nem pelenkázást jelent, mert az az anya dolga). És ezzel átmenetileg egy kicsit leesik a tesztoszteron - így alkotta meg a teremtő. Szóval azért, hogy óvjam a tesztoszteronszintemet nem fogok eltávolodni a gyerekemtől.

Ha pedig a magas tesztoszteronszint a cél, jó kajával, edzéssel, férfiklubban töltött idővel azért lehet egy kicsit feljebb srófolni.

Tehát ez szerintem ködszurkálás, nem a gyerekhez való kötődés az ami a férfias létet aláássa.

A Palya Bea néha engem is kiakaszt. Van jónéhány száma, amiben a riherongyságot reklámozza. Bölcs, mondhatom.

-JzK- 2016.06.28. 15:48:26

@KalmanBlog:
Nem azt mondtam, hogy ebből az következik, hogy szard le a saját gyerekedet keresztbe, viszont az apaságnak férfias apaságnak kell lennie, az apának a rendet, a fegyelmet kell hangsúlyoznia, míg a tutujgatás a nő dolga. Bármelyik javára felborul az egyensúly, az hiba. Az a modern szemlélet, és feminista eltévelyedés, hogy már az apaság mintája is legyen tutujgató-nőies. És mint látjuk ez elpusztítja az apát, mint férfit, aminek a következménye elbétásodás és válás.

2016.08.03. 08:31:27

@Deansdale: Nem tudom, eljutott-e hozzád, de közben választ kaptál a cikk szerzőjétől:
raerunk.blogrepublik.eu/2016/06/13/hogyan-lettem-himsoven-feminista/

Deansdale 2016.08.03. 11:10:46

@Ahasverus: Nagyvonalúan elintézte a többoldalas, tételes tárgyi kritikát azzal, hogy szerintem ő feminista picsogó. Hááááát...

Sokaknál divat szigorúan az arany középutat járni, professzorpizka kolléga is ebben a betegségben szenved, legalábbis erre utal ahogy előadja hogy jobbról-balról támadják őt az elvakult szekértáboristák. A középút sokszor jó megoldás, sokszor meg nem, mert az igazság és a hazugság közötti kompromisszum szükségképpen sánta. Ahhoz kellene némi tapasztalat, hogy felismerje, a feminista kritika gender-elmélettel meg nőelnyomással süket duma, ellentétben mondjuk azzal amit én írtam. Nem mintha magamat akarnám fényezni, de szerintem nem nehéz észrevenni a különbséget a vita tárgyára irányuló normális érvelés, illetve a személyre irányuló, érzelmi alapú megszégyenítési kísérletek között.

Belvedere_blog (törölt) 2016.08.03. 11:26:50

@Deansdale:

Ízlelgessük a nevét: professzorprizka... van korábbról professzorpaprikánk is.

2016.08.03. 11:38:57

@Belvedere_blog: Na, most ez nagyon félrement. Tiboru és bandája (akik egyébként ezt a blogot is működtetik: konteo.blogrepublik.eu/), inkább ilyen konzervatív liberális (vagy liberális konzervatív) figurák. Akik próbálnak ilyen aranyközéputasok lenni, akik nem kérnek a szélsőségekből(ami egyébként nem sikerül, ha vallási témák kerülnek sorra, mert akkor átmennek szélsőséges ateistába).

Vagyis még ne küld érte a fekete autót! :P

@Deansdale: Egyébként a frusztrált férfiak után megpróbálták körbejárni a frusztrált nőt is.

raerunk.blogrepublik.eu/2016/06/15/noirpova-fabula-fa-bulakrol/

Aurelius Respectus 2016.08.03. 11:39:05

@Deansdale: Az ő cikke egy tipikus irodalmi fikció volt, volt egy- két igazság benne, néhány hazugság és a történelmi tények önkényes kezelése. Különben az egyik reakció a cikk alatt érdekes volt a házimunkáról, mert eszembe jutott egy régi cikk a Férfihangról, hogy ez csökkenti a férfi iránti vonzalmat és elősegíti a későbbi válást a nő részéről.

Raon 2016.08.03. 13:14:50

@Ahasverus: @Deansdale: kifejezetten beszédes, amikor valaki egy szekértábor közepéről (vagy épp az egyik vezérszónokként) a szellemi gettósodás ártalmairól, a szekértáborok veszélyeiről, meg úgy általában az értelmes emberekbe és a józan észbe vetett hitt megrendüléséről ír... majd a rákövetkező sortól ő maga is pontosan efféle gödörbe lép, folyamatosan, pont ugyan úgy.
Ez annyiban szomorú, hogy az ilyen-olyan, mesterséges törésvonalak mentén való széttagozódás problémáját már látják ezek az emberek (azaz lenne remény arra, hogy ezen legalább adott esetekben felül lehessen emelkedni), de addig, hogy ez (talán legjobb jószándékaik ellenére) rájuk is hat, és ezáltal csak fenntartják a szerintük is káros rendszert, már nem jutnak el.
Én mindig is azt mondtam, hogy a saját táboron/híveken belüli elmélkedések voltaképpen komfortzónás hobbiknak számítanak, amelyek remekül hozzák a baráti sörözés/vidám társas időtöltés élményét - amellyel a világon semmi gond nincsen, mert ilyen is kell, de azért az igazi dolgok a komfortzónából való kilépés után, az így vagy úgy közömbösnek vagy ellenségesnek nevezhető terepen való helytállásnál kezdődnek. Ez egyben persze meg is magyarázza, miért volt egyszerűbb az illetőnek fél mondattal intéznie az itteni reakciót.
Mondjuk ahogy elolvasgattam az ottani hozzászólásokat, ember legyen a talpán, akinek lenne kedve ott helytállnia, mert egy-egy emberrel lehet vitázni, és az mindig hasznos lehet, de kiforrott propagandaszemléletekkel nem sok értelme van.

2016.08.03. 14:00:31

@Raon: Mondjuk ez azért érdekes, mert Tiboru (Tóth Tibor), a Frusztrált férfiak c. cikk szerzője, a konteo.blogrepublik.eu és a raerunk.blogrepublik.eu blogok gazdája ugyanolyan libertariánus blogger, mint Deansdale. Avagy igazából ezeket a törésvonalakat sem értem igazán. Mondjuk törésvonal lehet az is, hogy ami Deansdale-nél az alázat, az Tiboru-nál az arrogancia. Ugyanis amióta Tiboru befutott és népszerű blogszerző lett, plusz amióta megjelent néhány könyve nyomtatásban, elég nagy lett rajta a mellény.

Ami azért szomorú, mert amúgy egy kimondottan jó tollú szerző, bár a Frusztrált férfiak elég csapnivaló cikke. Hiába, a nagyképűség nem tesz jót senkinek.

Ha érdekel a srác, itt vele egy interjú:
kronika.ro/szempont/aa-konteozas-szellemi-onvedelema-a-interju-toth-tibor-temesvari-szuletesu-budapesti-bloggerrel

Deansdale 2016.08.03. 18:30:54

@Raon: A szekértáborosodással és a káros pártoskodás fenntartásával kapcsolatban azzal nyugtatgatom magam, hogy én egy politikai fekély ellen küzdök, ami ellen muszáj is küzdeni, és ha netán bekrepálnak, akkor összecsomagolok és hazamegyek. Nehéz pontosan definiálni, hogy valaki egy jó ügyért harcol jó okkal, vagy csak részese a felülről vezérelt "oszd meg és uralkodj" bulinak... Bárhogy legyen is, valahogy képtelen vagyok annyiban hagyni azt a rengeteg hazudozást és gyűlölködést, amit az a bizonyos ellenséges szekértábor termel :)

Raon 2016.08.11. 01:49:22

@Ahasverus: köszi az infót. Amit láttam, az csak megerősített abban, ami itt első benyomásként kialakult bennem róla - egy bizonyos attitűd nagyon meghatározó nála.

És ez ugyanaz, amire a törésvonal kapcsán céloztam. Ez az, amiben (akár itt, akár a hangon) sokan sokféleképpen nem értettünk egyet, de nekem úgy tűnik, hogy az idő nem a többieket igazolja.
Az alfa-arrogancia nem a legjobb definíció erre, de jól rámutat a lényegre, hogy bizonyos dolgokkal bizonyos státuszú férfiak nem csak, hogy nem hajlandók érdemben foglalkozni, de mintegy kötelező jelleggel, mindannyian kb. egységsugarú körben reagálnak.
A jelenség hátterében szerintem az áll, hogy a dolgoknak van egy látszat szerinti és egy valós oka. A látszat szerint az, hogy ilyenekkel voltképpen ciki lenne számukra foglalkozni, illetve a státuszokkal szembeni elvárások tengerében az alfa jellegbe ezek a körök a társadalom felől nézve nem is feltétlenül férnek bele.
A valós ok pedig az lehet, hogy ezek mellé egy jó adag ideológiai vakság/tájékozatlanság is társul, ami azzal a kényelmetlen érzéssel is együtt jár, hogy ha ténylegesen rászánnák az időt a részletekbe mélyedésre, kiderülne, hogy nincs könnyű fogás a témákon. Ezt persze egy olyan lélek, amely mindenáron erőt akar felmutatni, nem viseli el könnyen - innen a primitív egyszerűsítés, mert az egyszerű válaszok zsigeri tökösségnek tűnhetnek, és ezért az arrogancia, mert az az áldott békességében megsértett lélek jogos válaszcsapásának erejét imitálja, legalábbis efféle látszattal támogathatja a szent küldetést.
Nagyon kevesen vannak azok, akinek elbírja az egója, hogy netán kiderül, a dolgok nagyon nem úgy vannak, ahogy ők azt gondolták - és minél "feljebb" lévő valakiről van szó, ezek a falak annál magasabbak és áttörhetetlenebbek. És hát ez ezzel is úgy van, mint bármi mással: minél inkább benne vagy a közepében, ez annál kevésbé látszik.

Raon 2016.08.11. 01:52:10

@Deansdale: ó igen, a jó öreg hatás-ellenhatás elmélet! A lényegben tudod, hogy egyetértünk - ami meg a csatákat illeti, ezekre mindig az idő adja meg a megfelelő választ. Azaz kb. az egyetlen reális választ, amit nem lehet überelni. :)

Deansdale 2018.08.18. 09:05:39

@-JzK-: Az ilyen cikkeket már elolvasni sem bírom, a hülyeség, a feminizált pszicho-blabla, a hazudozás, a férfi- és konzervatívellenes rosszindulat lefáraszt, emellett pedig semmi új infót nem tartalmaznak, vagyis ha nem akarok rájuk válaszcikket írni akkor nekem egy vesénrúgással egybekötött időpocséklással ér fel ilyesmit olvasni :)

Deansdale 2018.08.18. 09:06:31

@Deansdale: ...ja, és lehet hogy a végefelé van benne valami értelmes, de a harmadánál-felénél feladom az egészet, a leírt okok miatt.
süti beállítások módosítása