Az internet vadonjában kószálva szóváltásba keveredtem egy "kultúrkritikussal". Megírtam neki, hogy a filmek, játékok, képregények rajongóinak semmi baja a nőkkel, melegekkel, stb.; nekik azzal van bajuk, hogy a hobbijukat a progresszív mozgalom kisajátítja és szócsövet csinál belőle, ami értelemszerűen kiöl a témából mindenféle könnyedséget és szórakozást. Erre azt válaszolta, hogy akinek ez nem tetszik az eltűnhet a süllyesztőben, és hogy a többiek (értsd: a progresszívek) jól szórakoznak.
Ez a "jól szórakoznak" szöget ütött a fejembe. Az ugyanis nyilvánvalónak tűnik, hogy a progresszívek nem az átpolitizált szórakoztatóipari termékek fogyasztásával szórakoznak jól - senki ne mondja nekem, hogy a libsi tömegek könnyesre röhögték magukat az új Szellemirtókon, vagy hogy az abból készült játékot nyomatják éjjel-nappal. Már csak azért se, mert ahogy a film, úgy a játék is hatalmas anyagi bukás volt - és ez nem egyedi eset, hanem egyértelmű trend. A progresszívek nem fogyasztják azokat a termékeket, amik az ő igényeik követeléseik szerint készülnek.
Az ok magától értetődik: a politikai hátsó szándékkal létrehozott művek nem szórakoztatóak. A progresszívek egyfolytában arról pofáznak, hogy ilyen meg olyan (elsősorban férfi-, fehér- és heteroellenes) szórakoztatóipari termékekre van szükség, aztán viszont csesznek fizetni a végtermékért. Anita Sarkeesian egyes videóiban megpróbálkozott "haladó" játékok ajánlásával, de jóformán egy darabbal sem vettek meg többet az ajánlott termékekből.
Mindez egyszerű tény, fekete-fehéren leolvasható statisztikai adat. Nade akkor honnan jön az a bizonyos "jó szórakozás"?
A progresszíveknek az okoz örömet és élvezetet, hogy elvehetik másoktól amit azok szeretnek. Az új Ghostbustersben nem az a libsi örömforrás, hogy be lehet ülni a moziba és csodás élmény, hanem a káröröm ahogy egy újabb kulturális ikont vettek el a konzervatívoktól. Az agymosott aktivistáknak az a buli, ha az ideológiai ellenfeleiket megfoszthatják azoktól az egyébként ártalmatlan dolgoktól, amiket azok szeretnek.
Ez, hölgyeim és uraim, színtiszta gyűlölet.
Az átlagos progresszív nem nézte meg a filmet és nem vette meg a játékot - azon szórakozik jól, hogy ismét sikerült egy övön aluli ütést bevinni a retkes konzervatívoknak, meg mindenkinek akit (a balosok szerint) a konzervativizmus képvisel: a férfiaknak, fehéreknek, heteróknak.
Aurelius Respectus 2016.08.02. 15:00:40
Santer 2016.08.02. 15:58:18
KalmanBlog 2016.08.03. 10:12:58
Mattka85 2016.08.03. 15:53:57
KalmanBlog 2016.08.03. 23:22:13
Összefoglalva a progresszívek ellenségképe: a boldog ember.
2016.09.25. 06:57:06
Carol. Újabb díjnyertes melegpropaganda-film. Megnézzük? :P
ujforras.hu/egy-tinedzserszerelem-stacioi/
Alter_Ego 2016.09.25. 09:52:04
2016.09.25. 12:53:51
Itt egy másik kritika a filmről
24.hu/kultura/2016/02/10/vegul-is-a-kepeslapok-is-szepek-carol-kritika/
Mellesleg megnéztem a filmet, Rooney Mara és Cate Blanchett miatt. Cate Blanchett jól játszotta most is a hűvös és elegáns nőt (már ki tudja, hányadszor), de Rooney Mara rettentően unalmas volt. Maga a karaktere vagy a színészi játéka volt az unalom forrása, esetleg mindkettő? Nem tudom, de régen nem untam női karaktert ennyire a filmvásznon. Ha már unalom, maga a film is olyan, hogy nehéz megunni ásítás nélkül. Este kezdtem el nézni, de le kellett kapcsolnom a vége előtt 20 perccel, mert annyira nem kötött le, meg fáradt is voltam, ma reggel pedig végignéztem a maradék 20 percet. Teljesen jellegtelen az egész, sivár és uncsi.
A melegjogok amúgy is egy olyan téma, ami szerintem nem aktuális és nem lényeges. Ma úgy élik a szerelmi és szexuális életüket, ahogy akarják, a négy fal között, a házasság és az örökbefogadás pedig egy olyan igény, amit mesterségesen teremtettek nekik a progresszívek. A homoszexualitás alacsonyabb nemi orientáció, mint a heteroszexualitás, így a szerelmi formája is, minden érzelmi és szexuális töltetével alacsonyabb értékű. Az emberi faj szempontjai alapján, a természettörvények szerint és a monoteista vallások szexuális etikájának értelmezésében. Lehet ezt piszkálni, megkérdőjelezni, dekonstruálni, ahogy a baloldali és a liberális politikai filozófiák teszik, de ez akkor is így van.
Ez a film eme (szélső)liberális, erősen posztmodern filozófia jegyében áll, még akkor is, ha Patricia Highsmith 50-es években írt regényéből készítették. Egyfajta melegpropaganda, amely három fajta célcsoportnak készült: 1, az érzelmesebb nőknek, 2, a baloldali és liberális értelmiségnek, 3, a homoszexuális rétegnek.
Kb. hasonló a szituáció, mint itt:
www.ferfihang.hu/2013/12/11/leszbikusok-az-eloszobaban/
Mattka85 2016.09.25. 14:29:16
2016.09.25. 14:46:21
"Én a célközönséghez hozzátenném az nárcisztikus-egoista "sjw"-ket."
Ez lenne a második célközönség:
"2, a baloldali és liberális értelmiségnek"
"Amúgy a rendező, ha akarta volna, érdekesebbé tehette volna a Carol-t"
Akkor te is láttad. :)
A Vagina monológok-at nem olvastam - és ahogy ismerem magam, nem is fogom. A Lolitát úgyszintén nem olvastam, mondjuk az a vaginamonológgal ellentétben még érdekel is, a filmből az 1997-est láttam. Egyszer jó lenne elolvasni a könyvet is.
Mattka85 2016.09.25. 15:05:08