Ezt a cikket Bedő Imre videójának hatására kezdem el írni, de azt máris leszögezném, hogy ez nem a személye ellen szóló kritika, még ha nem is értek vele egyet mindenben. Dícséretes, hogy van bátorsága kiállni a témával a tömegek elé, és a jó irányba is halad, úgyhogy a véleményeink csak részletekben térnek el, amikre a videó belinkelése után rá is térek.

0. Utólagos kiegészítés: Ennek a cikknek a célközönsége nem azok, akik már rendelkeznek kerttel és termesztenek is benne valamit, azok nyugodtan csinálják tovább azt. Ez az írás azoknak szól, akiknek nincs művelhető kertje, de mégis szeretnének valamit kezdeni.

1. Bedő arról beszél, hogy az élelmiszer nem elég, annál többre lesz szükség, és ez igaz ugyan, viszont mintha nem realizálná, hogy az élelmiszer előfeltétele annak a bizonyos "többnek", tehát a ló elé köti a kocsit amikor a maslow piramis csúcsával akar foglalkozni az alja helyett. Ha tudományt meg értékrendet akarunk a gyermekeink fejébe tölteni, ahhoz előbb valami kaját is kell.

2. A videóban 13:50 körül elhangzik, hogy a nagy reszetelő háttérhatalom az élelmiszerrel akar minket sakkban tartani, ami mostanára már egészen nyilvánvaló, Bedő mégis elkanyarodik arra, hogy nem az étel lesz a fő gondunk. Ez szerintem némileg ellentmondásos, és van egy olyan sanda gyanúm, hogy mivel Bedő maga nem tud / akar annyi és olyan élelmiszert termelni, ami szerinte elég, ezért kényszerből szervezi ki ezt a munkát a közösségen belül másvalakire, aztán ebből a szituációból általánosít arra, hogy ez a helyes megoldás. Ez önmagában nem téves gondolat, csakhogy a körülmények megbonyolítják a helyzetet, különös tekintettel arra, amit 13:15 környékén kijelent, miszerint a háttérhatalom el akarja lehetetleníteni a magángazdálkodást. Namost ha én közösséget építek 20 másik családdal, amiből 2-3 magángazdálkodó akik elég élelmiszert termelnek a teljes közösségnek, aztán jön a háttérhatalom azzal hogy a magángazdálkodást betiltják, akkor mi marad? A szöcskeevés? Az elitnek való kiszolgáltatottság?

3. Abban tökéletesen igaza van Bedőnek, hogy aki most akar pár hektár földet venni, hogy majd azon megtermel magának mindent, az 99% valószínűséggel csak szopatja magát, egyrészt mivel ez a fajta gazdálkodás rengeteg pénzt, szakértelmet és energiát igényel, amit ezek az emberek nem lesznek képesek beleölni, másrészt a háttérhatalom az ilyen pár hektáros birtokokért fog először bejelentkezni, és akkor még az a termény is füstbe megy amit esetleg mégis megtermeltek. Ne legyen így, adja Isten hogy tévedjek, de sajnos ez a dolog abszolút benne van a pakliban. Aki szerint a Schwab-féléktől nem telik ki egy új TSZ-esítés vagy kulákösszeírás, azt hamarosan csúnya meglepetések érhetik.

4. ...viszont szerintem alapvető félreértés, illetve klasszikus hamis dilemma, hogy vagy mindent megtermelünk, vagy semmit. Nyilvánvaló, hogy egy család teljes élelmiszerigényét megtermeszteni sziszifuszi meló önellátásban, de bőven elég, ha csak a tizedét megtermesztjük, már az is isteni csoda egy olyan szituációban ahol mások sírva könyörögnek az államnak a szöcske-fejadagért. Ha azt feltételezzük (valószínűleg jogosan), hogy az állam a legszarabb időkben majd fog osztogatni ezt-azt, hogy ne legyen tömeges éhhalál, akkor is gigászi különbség lesz, ha a kvóta-fejadagot az ember ki tudja egészíteni valami otthon termesztett ezzel-azzal. Abszolút nem mindegy, ha az ember a jegyre hazavitt kenyér és csótány mellé oda tud tenni pár tojást vagy némi zöldséget, és azt se felejtsük el, hogy az ilyen helyzetekben az élelmiszer a legjobb cserealap ill. fizetőeszköz is.

5. És itt jön a lényeg, amit a rendszeres olvasóim valószínűleg már unalomig ismernek és meg is tudnak jósolni: nem arra van most szükség, hogy hektárokat vegyünk és megpróbáljunk átváltozni a saját dédapáinkká, akik éjjel-nappal a földet túrták, hanem arra, hogy modern módszerekkel, akár városi körülmények között termesszünk valamit. Akvapónia, hidropónia, LED-es növesztőfényes konténerek, mikrozöldek (magyarul csíráztatás), ésatöbbi - tucatnyi olyan módszer létezik, amit most még a hülye is el tud kezdeni nem túl nagy pénz- ill. energiabefektetéssel, akár a hálószobaablakban, de ami ha szarrá fordul a helyzet akkor az életét mentheti meg. Sőt, jelenleg még elkezdeni sem kell, elég beszerezni a kellékeket, hogy startra készen várakozzon a dolog. A modern rendszerek extra előnye, hogy nem kell feltétlenül nyáron megtermeszteni mindent az egész évre (hogy aztán ősszel lesöpörjék a cuccot a padlásról), hanem folyamatosan termeszthetünk friss zöldeket.

Aki most a félretett pénzét az utolsó fillérig földvásárlásba öli az holdkóros, csakúgy mint aki semmit nem csinál és passzívan vár a szebb jövőre. Szerencsére nem csak ez a két alternatíva létezik. Igaz, hogy egy mikrozöldes tepsivel nem tudod megtermelni a család zöldség-igényét, de egy részét ki tudod váltani vele, és ez a lényeg. Ráadásul az ilyesmit nem is olyan egyszerű ellopni vagy elkobozni. Először is nem kint van a cucc valahol a határban, hanem bent a lakásodban, ahol a potenciális tolvajok nem is tudnak róla, másodszor pedig egy tálcányi egyhetes retekcsírát még a fegyveres állami pribékek sem feltétlenül tudnak elvinni beszolgáltatás címszóval. Ismétlem, én szeretném a legjobban hogy tévedjek, és ne legyen semmi ilyesmi a jövőben, de a piramis csúcsa már kezdi szivárogtatni, hogy ilyen terveik vannak, szóval muszáj számolni az eshetőséggel. Egy pár nyulat évekig tarthatsz anélkül, hogy akár a közvetlen szomszédaid tudnának róla. Tyúkot már nehezebb, kecskét vagy disznót pedig szinte lehetetlen, de ha sikerül közösséget építeni akkor lehet abban reménykedni, hogy az a szomszéd akivel együtt élitek túl a reszetelést az nem fog feldobni a hatóságoknál. De mindez csak akkor működhet, ha mindenki kicsiben csinálja. 50 disznóról vagy 1 hektár krumpliról még a szomszéd község is tudni fog. Szerencsére a modern embereknek pont jó az, ha kicsiben kell gazdálkodni, mert ehhez tizedannyi beruházás és szakértelem és elkötelezettség is elég.