HTML

Deansdale

Férfiszféra: antifeminizmus, nőzés, satöbbi. Ja, és táplálkozás.

Utolsó kommentek

  • GABOR2: @valis47: A miniszer is mondja, hogy pária állam lettek... de lesz@rják, az USA-t ők irányítják. (2024.03.28. 23:01) Nem valós veszély
  • valis47: @GABOR2: Az Economist szerint Izrael "egyedül maradt" (mint Orbán) www.economist.com/weeklyedition/2024-03-23 (2024.03.28. 22:51) Nem valós veszély
  • GABOR2: Nem tudom hallotátok-e, talán 3 napja volt, hogy az ENSZ elfogadott egy határozatot, ami után az izraeli nemzetvédelmi miniszter kijelentette, hogy az egész ENSZ, vagy talán inkább minden állam a vi... (2024.03.28. 17:54) Nem valós veszély
  • Deansdale: @GABOR2: Amikor a ruszkik megvernek pár terroristát, akkor háborog a világ, Izrael meg hamuvá bombázhat 30.000 gyereket hasonló indokkal, és az teljesen rendben van. (2024.03.27. 07:48) Nem valós veszély
  • GABOR2: Most volt ez a moszkvai terror és elkapták az elkövetőket és nem bántak velük kesztyűskézzel a kihallgatásukon. Emiatt aggódott a nyugati sajtó, de nemcsak aggódást láttam, hanem azt, hogy... Egy k... (2024.03.27. 01:00) Nem valós veszély
  • Utolsó 20

Sorozatos kilátástalanság

2013.03.05. 12:44 Deansdale

Félreértések elkerülése végett: tévésorozatokról fogok beszélni, mert arra van kedvem. További tisztázásképpen azt is közölném, hogy tévém ugyan nincs, de netem az van, ezért belenézegetek pár izgalmasnak ígérkező sorozatba, többnyire angol eredetiben. Naszóval...

Zsibbad a fél agyam a hollywoodi kaptafáktól, amiket majd' minden sorozatba belegyömöszölnek. Nem is az apróságokon van a hangsúly, hanem az alapvető dolgokon, mint a műfaj, a mondanivaló. Annakidején, a Star Treknél formabontó újítás volt, hogy sci-fi sorozat létére társadalmi / szociális kérdéseket is boncolgatott. Mára már ettől sebes az összes farpofánk. Minden sorozatból ez ömlik a nyakunkba, kéretlenül és ügyetlenül, messze túlerőltetve.

Nézzünk pár példát. Mondjuk kezdjük a Csillagközi rombolóval (Battlestar Galactica), ami a femináci szellemű újragondolás miatt eleve sántán indult, de azért elboldogult valahogy. Űrcsaták, robotok, lövöldözés, izgalom, tragédia. Nézhető volt, igaz elsősorban mint "rágógumi a szemnek", de hát az sem feltétlenül megvetendő. Aztán az egész átment politikai kötélhúzásba. Mikor 3-6 epizódon keresztül semmi nem történt, csak a párezer fősre csökkent emberi faj demokratikus elnökválasztásának kampányproblémáit ecsetelték, azt mondtam: elmentek ti a büdös picsába. Ez nem sci-fi, hanem lófasz, és ha bármiféle politika érdekel akkor nézem inkább a híreket.

Némileg hasonló utat járt be a Totál szívás (Breaking Bad), ami elméletileg egy rákbeteg kémiatanár kábszergyártási kísérleteiről szóló pszicho-triller-akció-krimi-valami, de szinte azonnal átmegy családi melodrámába. Bocs, de marhára nem érdekel a selejtes személyiségű feleség és a fogyatékos gyerek nyávogása meg hisztije. Nem vagyok antiszociális, de egyszerűen semmi érdekeset vagy izgalmasat nem találok abban, hogy kitalált emberek a saját gigászi jellemhibáik okán elviselhetetlen személyiségük súlya alatt nyögve a kiutat mások szellemi-lelki kínzásában látják.

Ha már fogyatékos gyerekeknél tartunk, ettől szenved a Zöld íjász (Arrow) is. Értem én, hogy a szigetről hazakerült csávónak van családja, de muszáj nekem a tinilázadás karikatúrájába merevedett hülyegyerek világellenes hisztijét végignézni? Élőben sem érdekelne, még ha egy rokon csinálná is inkább rácsuknám az ajtót - ez lenne a "szórakozás" amit szabadidőmben nézek? Na ne fárasszanak. Tényleg ne.

(Íjászunknak van 2 másik hibája, amik az elviselhetetlenség határát súrolják. Az egyik, hogy anyucin és a rendőrbácsin kívül mindenki 22 éves, skatulyából kihúzott topmodell. Nem vagyok a femcsi esztétikaellenes baromságok híve, de azért mindennek van határa. A másik gond, hogy mintha spórolni akartak volna a színészekkel: mindenki legalább 5 szerepet ellát, mindenki mindenkinek a mindenkije, és egy ~8-10 főből álló körön belül zajlik a város teljes élete. A gyerekkori pajtás az ex-nővel kavar, és egyikőjük apja egyszemélyben a várost zsigerelő milliárdos hókuszpók és a szuperharcos szuperíjász főellenség, a másik papa meg a főhősünket üldöző rendőrcsoport vezetője - aminek másik "nevesített" tagja főhősünk volt iskolatársa, a 22 éves topmodell csajszi akivel mellesleg újra összejön. Nem túl tömör ez így egy kicsit? Ez legalább 10 "funkció" amit 3-4 emberbe sűrítettek. Minek? Attól tartottak, hogy ha több az ismeretlen arc, akkor nem tudjuk őket megjegyezni?)

A Dexter is ezen vérzett el (stílusos szóképpel élve): egy ideig izgalmas volt a gyilkosok és nyomozók versenyfutása, de mikor átment az egész két sérült személyiségű ember randizási fiaskóinak naplójába, inkább letettem az egészről.

A walking dead-et még nem volt szerencsém megtekinteni - nagyobbrészt pontosan azért, mert ugyanezt olvastam arról is. Hogy zombi-katasztrófasorozatnak indul, de hipp-hopp átmegy melodrámába, amiben a szereplők személyes zűrjei és lelki vergődései kerülnek a főszerepbe a címszereplők helyett.

A továbbiakat nem is fejtegetném, csak említésképpen: ebbe fulladt bele a Voyager, az újabb Csillagkapuk, a Heroes, részben a Lost, és ki tudja még mennyi sci-fi/fantasy/akció sorozat.

Félreértés ne essék: nem azzal van baj, ha egy sorozat a szereplők lelkivilágáról vagy interakcióiról szól. Baj azzal van, ha egy másról szóló sorozat váratlanul átvált erre. Amikor van jó sztori, lendületes cselekmény, de ezeket hirtelen félretesszük a melodráma kedvéért.

Ha már itt tartunk: hollywood átruccanhatna japánba leckéket venni történetmesélésből, eredetiségből. Egynémely anime - a maga látszólagos gyerekességében is - kenterbe veri a legújabb multicsilliárdos amcsi műremekeket minden létező szempont szerint. És nem valami elvont művészdologra gondolok, hanem arra, hogy a Naruto sztorija még a sokszázadik epizódnál is izgalmas, fordulatos, grandiózus; a karakterek még mindig fejlődnek és megújulnak; az akció látványos, részletgazdag, (többnyire) átgondolt; ésatöbbi. Szóval a hollywoodi szaroknak pont az ellentéte. A BS:G vagy a Dexter 15 epizódot képtelen volt túlélni anélkül hogy lesüllyedtek volna a Született feleslegek szellemi / művészi horizontjára, ahol a műsor összes mondanivalója kábé annyi, hogy Gizi jófej mert nem haragszik a Juditra akkor sem ha az flörtölni kezd Bélával. Fuck.

Kedves médiamágusok Los Angeles határában, ugyan szedjétek már össze magatokat, mert a teljesítményetek egy kollektív lófasz esti fénnyel. A Firefly-t kinyírtátok idő előtt, a Castle hullámzó teljesítményt nyújt (a legutóbbi 2 epizód mestermunka), a Person of Interest meg egymagában nem viszi el a vállán az egész iparágat. A Sherlock okésnak tűnt (nem ez a szar, össze ne keverd), de évadonként 3 epizóddal fél fogunkra sem elég, ráadásul nem is amcsi hanem angol. (Jól mutatja az angol-amerikai minőségi kontrasztot a kétféle feldolgozás különbözősége.)

Ideje lenne kicsit komolyabban venni az egészet, főleg sci-fi fronton, mert nemhogy a nézők elkényeztetéséről nem beszélhetünk, de kifejezetten éheztetve vannak. És szálljatok már le végre a folyamatos melodrámáról, mert végtelenül unalmas és fárasztó. Tudjuk, hogy ha egy sorozat sikeres, akkor addig kell ütni amíg meleg, tehát a végtelenségbe hosszabbítják a megrendeléseket, és ez árt a sztorinak... De ne az legyen az egyetlen sablonmegoldás, hogy az ilyen esetekben elfelejtjük az eredeti irányt és átmegyünk családi vagy társadalmi pszichoanalízisbe. Ahogyan azt is tudjuk, hogy több nő néz tévét, mint férfi, és a nők imádják a "lelkizést", a párkapcsolati szálakat. De azt is lehetne ésszel csinálni, mint például az említett Firefly-ban. Nem kell, hogy a pink lószar kiszorítsa a lényeget. Lehet díszként szórni is, mint capuccinora a kakaóport.

18 komment

Címkék: címkétlenség

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zriff 2013.03.05. 14:08:11

Sorozatokat, és filmeket már nem nagyon nézek kinőttem már abból a korból de azért vannak hibák a kritikában. A walking dead (főleg a képregényt olvastam ami nagyon jó) azért lett olyan híres mert az ember embernek farkasa témát állította fő cselekménynek nem a zombikat, tehát ebből a szempontból a kisemberek vergődésének bemutatása nem baj. Máshol olvastam egy kritikában hogy olyan mint a jericho csak kivesszük belőle az összes patrióta minden jó ha a vége jó nyálat, és realisztikusan mutatja be, hogy ha beüt a baj nincs szuperhős csak összezavarodott az őrület határán álló átlagember. Az animéknél is igen vegyes a helyzet, a narutó pl. csak egy szimpla gyereksorozat simán csak a szórakoztatásra kitalálva, mindenféle menet közben kitalált dolgokkal csak túl van hypolva (az anime manga palotán aminek rendszeres olvasója és hozzászólója vagyok rendesen osztják, én csak simán olvasom nem nagyon zavarnak a hibái). Ahogy olvasom manapság mindenféle moe baromság megy úgyhogy ott sem fényes a felhozatal. A két manga amit olvasni szoktam a narutó, és a bleach szerintem mindent összevetve átlagos shounen cuccok. Régen volt a carnivaléban, nem tudom hogy láttad-e, szerintem nagyon jól összekapcsolták a természetfeletti és a hétköznapi szálat. A feminizmus pusztító hatásainál én is tudok mondani példát az odaátot, aminek az első 5 évada kerek egész volt, utána minden ment a levesbe. A 6-7 évad bűn rossz volt sera gamble vezetése alatt. A sorozatok degenerációja,mindenképpen az idióta twilightnak köszönhető.

Deansdale 2013.03.05. 14:21:32

Remélem nem a képregény alapján akarod kritizálni amit a sorozatról olvastam :) Ha igaz, hogy eleve a melodráma a fő mondanivalója, akkor nem igazán passzol a többi kritizált sorozat közé, ez igaz - akkor szimplán csak érdektelen :]

Nem vagyok egy rugalmatlan ember, de a Narutón talán ne kezdjünk vitázni :) Szerintem több benne a mondanivaló mint egy évtizednyi hollywoodban, és igaz hogy a célközönsége elsősorban a fiatalok, de azért felnőtt fejjel is megtalálom benne a megnézésre érdemes tartalmat. Az első garnitúrát (Naruto) többször végignéztem, a Shippuudent napi szinten követem, a mangát is nagyon sokáig olvastam, szóval kevéssé adok mások véleményére e tekintetben. Ez nem személyeskedés, nem kell senkinek magára venni :)

De ha a Naruto mégse válna be, ott van a Zetsuen no Tempest, a régebbiek közül a Death Note, és sorolhatnám napestig azokat a műveket, amik szarrá-huggyá alázzák hollywood krémjét az elcsépelt szarjaival...

zriff 2013.03.05. 16:11:26

Persze én sem akarok trollkodni csak ezek jutottak az eszembe mint esetleges hibák.

A másik ami most jutott az eszembe és remélem nem baj ha felvetem, hogy nemcsak a sorozatokat hanem tágabb értelemben a médiát is beleértve, az egyik legnagyobb rákfenéje a mai médiának a náci-mánia. Ha már semmi ötletünk sincs akkor vagy jönnek a dinoszauroszok mert az menő, vagy a nácik mert ők a gonoszak(most kaszáltak el egy sorozatot zero hour az is náci-összeesküvős). Mert még az indiana jonesban volt értelme a nácik ördögien gonosznak való ábrázolásában, de manapság már ez egy vicc kategória. Nem vagyok holokauszttagadó, vagy jobbik szimpatizáns vagy efféle, csak szerintem ez is a politikai korrektség mánia jellemzője. Személy szerint ezidáig nekem csak a hellboyban (a felhúzható gyilkos zombi kroenen meg a társai megakarják idézni a lovecrafti véneket)meg a blechben (az angyalszerű-vollstanding szuper erős vandenreich)lévő nácik voltak azok amik tényleg ördögien gonosznak lehetett mondani, és volt is értelmük. A ryan közlegény megmentése, becstelen brigantik, hitler a gonosz/sátán felemelkedése szintű valamik ugyanolyan agymosó propagandáknak tartom mint a régi amerikai háborús filmeket. Az olyan baromságokról nem is szólva mint hogy a szvasztikát mindenhonnan cenzúrázni kell (pl.bleach, távol keleti áruk) mert az a nácik jele, micsoda ökörség. Arról meg nem tudnak hogy a koncentrációs táborokat az angolok találták fel, vagy churchill nagy rajongója volt hitlernek, meg mussolininek. Szerinted erre az idióta történelemhamisító szemléletre miért van szüksége a filmeseknek, és mikor fog vége szakadni?

Deansdale 2013.03.05. 17:47:20

Nyugi, nem vagyok mimóza, csak a Naruto szívügyem :D

Na igen, a nácik. A Becstelen Brigantikat lelőttem a felénél, mert azon kívül, hogy néhány nácit lemészároltak benne, semmi értelme nem volt. Annyi erővel egy vágóhidat is bámulhattam volna.
A Hitleres filmeket eleve meg se nézem - mit lehet mondani a témában??? Gonosz volt? Hűha.
A liberálisok csinálják (hollywood köztudottan szélsőbalos már évtizedek óta) a jobboldal lejáratására, mert hát nincs is annál jobb propaganda, mint hogy aki nem liberális az mind náci. Pf.

zriff 2013.03.05. 20:28:29

A sorozatoknál főleg a vígjátékoknál a férfihangon írtad hogy már régóta az a cselekmény hogy a férfi idióta balfék a nő meg a dögös bombázó. Ezzel sajnos mélységesen egyetértek amiket a coolon mutatnak valóban nézhetetlenek. A linken amit megadtál sok ilyen írás volt a témában. Az egyikben a rém rendes család is rajta volt a fentebb említett sorozatok listájánál. Ezzel nem értenék egyet mivel szerintem abban mindenki egy totál idióta volt, sőt marcy darcy személyében a feministákat is jól kifigurázták. Neked mi a véleményed?

Deansdale 2013.03.06. 08:01:59

@zriff: A rém rendes számomra egy külön kategória, mivel a No Ma'am blog elkötelezett híve vagyok :)
Szerintem nem volt "férfiellenes", nem lejáratni akarta a főszereplőt - inkább intő jel a fiatal férfiak számára, hogy ilyen zsákutcákba is belefuthatnak. Tényleg voltak benne kifejezetten antifeminista felhangok is.

Abszolút Igazság 2013.03.06. 18:36:22

@zriff: A rém rendesben mindenki szánalmas idióta, és éppúgy kifigurázza a férfiakat, mint a nőket. Az a sorozat abszolút gendersemleges módon kigúnyol mindenkit, aki csak megérdemli. Annak azért örülök, hogy a feministák is kapnak néha egy kisebb oldalba rúgást.
"This is No Ma'am's land!" :-)

jamesz 2013.03.07. 15:18:54

A Firely a legtökösebb sorozat volt a SF fronton amit valaha készítettek. (Ráadásul ugye ahogy az egész estéssel lezárták: nagyon egyben volt)

A Breaking Bad készítők meg másfél évad után rájöttek, hogy ez így elég sovány, aztán átmentek kőkemény (itt-ott elég véres) maffiózós krimibe...csak néha van olyasféle melodráma mint az elején.A mellékszereplő srác viszi a hátán az egészet a játéka grandiózus. (nem véletlen az évenkénti Emmy díj neki)

De sajnos nagyon sok szaron át kell vergődni ahhoz hogy pár jót találj.

Szerencsére van azért. ILyen pl. a meglepően tabudöngető American Horror Story, amely címével ellentétben inkább misztikus cucc, de a második évad kellően beteg-néhol igaznéha talán túlzóan is.De nem ilyen amcsi szépemberes fasság (vö.Supernatural), ahol mindenki csinos, meg sármos.na és nem is veszi magát olyan komolyan mint a nagyon közvetíteni akaró LOST.

Személy szerint kedvelem a Gengszterkorzót, olyan ráérős, korhű. Elég jó a színészi játék is benne.Nem egy nőies cucc, és a szesztilalom korából ad pátoszmentes ízelítőt.

Az angolok meg feltámadtak vagy mi, mert ott van pl.Sherlock, Misfits, az Utőpia, vagy a Black Mirror, amely újszerű, szokatlan,de épp csak annyira hogy ne legyen érthetetlen absztrakt.

Deansdale 2013.03.07. 15:25:00

Köszi az ötleteket, értelmes néznivalót keresek már egy ideje de nem nagyon találok :|
Talán így... :)

tigchi 2013.03.09. 08:16:12

Üdv!
A tigrisek ugyan nem szeretik (tudnak végigülni) sok epizódos felvonásokat, de a firefly-t gyakorlatilag nem bírtam kikapcsolni. Hála DeansDale-nek a kezdeti unszolásért.
A lottó ötösömből tuti JW-t fizetném meg, hogy folytassa, vagy legalább a forgatókönyvét adja el nekem :D

jamesz 2013.03.11. 11:50:35

N. Fillon évek óta erősködik egy csomó helyen, hogy térjen vissza a sorozat. Néha fel is röppen, hogy talán most. De aztán nem. Nem lesz belőle már semmi.

Deansdale 2013.03.11. 11:53:19

Annyit öregedett már mindenki hogy úgysem lenne ugyanaz.
A Castle-ben látok néha Firefly utalásokat, ezek egyszerre feldobnak és levernek, dehát ez már csak egy ilyen móka :)

2016.08.04. 13:03:17

@Deansdale: A Walking Dead-ről ezt a kritikát találtam:
seriessituation.weebly.com/blog/the-walking-dead-a-msodik-vad
seriessituation.weebly.com/blog/the-walking-dead-a-msodik-vad-msodik-felvons

A pozitív kritikák szerint frankó ötlet egy olyan zombisorozat, amelyben a szereplők hétköznapi dolgokról beszélgetnek, mint a szerelem, az apa-fia kapcsolat, az időjárás, a vallás és egyebek. Ettől EREDETI, szerintük. A negatív kritikák szerint viszont olyan, mintha valaki vegyítette volna a Barátok közt-öt egy zombifilmmel.

Látom, 3 éves ez a cikked. Azóta se tettél próbát a Walking Dead-del?

Deansdale 2016.08.04. 13:27:07

@Ahasverus: Pont a leírtak miatt nem tudom rászánni magam hogy belenézzek. Azzal semmi bajom, ha valódi, mély érzelmeket is felhoz egy sorozat (az akció, a jó karakterek, a jó sztori MELLÉ, mint pl. a Firefly), de ehelyett általában felszínes és színpadias bohóckodást, mónika-show szintű piszlicsáré perpatvarokat akarnak lenyomni a néző torkán. Meg persze a progresszív propagandát. Tartok tőle hogy a WD az utóbbi kategóiába tartozik.

2016.08.05. 06:53:41

@Deansdale: A Dextert mostanában néztem végig, mind a 8 évadot. Az 1-4. évad (a melodrámázás ellenére) erős, az 5-6. évad közepes, de szórakoztató, a 7-8. évad egyenesen kínszenvedés.

Szomorúan a Dextert is betalálta a feminista esztétika:
boszorkanyvadasz.blogspot.hu/2016/08/a-manginava-alazott-sorozatgyilkos.html

Kritikám a sorozatról:
boszorkanyvadasz.blogspot.hu/2016/08/dexter.html

Hány évadig jutottál el?

Deansdale 2016.08.05. 07:28:34

@Ahasverus: A Dexterből nem sokat néztem, amint elharapózott a szerelmi szál elvesztette az érdeklődésemet. Julie Benz amúgyis antipatikus nekem valamiért.

2016.08.05. 08:27:41

@Deansdale:

"A Dexterből nem sokat néztem, amint elharapózott a szerelmi szál elvesztette az érdeklődésemet."

Sajnos tele van párkapcsolati jelenetekkel a teljes sorozat. S nem Dexter kapcsolatai az egyetlen, ami bemutatásra kerül. Ezzel egyébként nem lenne gond, ha nem az általad is felemlített melodráma szintjén csinálnák. Egyébként erre van jó példa: a Mentalista tudta úgy működtetni a szerelmi szálakat, hogy egyrészt ne legyen gagyi, másrészt ne menjen a cselekmény kárára.

"Julie Benz amúgy is antipatikus nekem valamiért."

Talán mert rossz színésznő? Egyébként miért alakul ki kultusz nemcsak Amerikában, de nálunk is az olyan csapnivaló színésznők körül, mint Sarah Jessica Parker és Julia Roberts? Bár a Kiss Ramóna-jelenség se kutya! :(
süti beállítások módosítása