Deansdale

Mindenki sokat papol a problémákról, de a megoldásokról már kevésbé. Amikor azok kerülnének sorra, leginkább csak homályos kétpárti mismásolás hallatszik arról, hogy óvatosan kell haladni, hogy az ellenzék mindent rosszul gondol, hogy a népességen nehéz keresztülverni a reformokat. De az elképzelt reformok is csak névlegesek, felszínesek, és semmit nem oldanak meg. Az utolsó olyan újítás, ami talán elért valamennyit abból a célból, ami miatt létrehozták, a Bokros-csomag volt, de az sem tett igazából semmit azon kívül, hogy néhány mutatón tologatott pár százalékot föl-le.

Az emberiség (és azon belül a magyarság) olyan krízisekkel néz szembe, amik mellett az ilyen maszatolás kész öngyilkosság. Robogunk a szakadék felé, és közben azon vitázunk, hogy a lestrapált tragacsunk rádióján melyik adót hallgassuk, vagy hogy a csikket szabad-e kidobni az ablakon. Jó ez a porhintés, csak szart sem ér. És a FISZP éppúgy nyilvánvalóan részese, mint a MADESZ, úgyhogy rájuk hiába várunk.

Éppen ezért kitaláltam: összeírok pár ötletet, hogy mivel lehetne kimászni a csávából. Nyilván nem vagyok se Nostradamus, se megváltó, se politikai szuper-hőscincér, szóval tökéletesen lehetséges, hogy nem mindegyik ötlet válna be. Ettől függetlenül szent meggyőződésem, hogy jó 5 év alatt helyre lehetne tenni mindent, kimászni a csávából országos szinten, és elindulni egy szebb jövő felé. (A politikai áthallás ezúttal véletlenszerű.) Ehhez csak az hiányzik, hogy az állam, a kormány, a politikusaink akarják. Nameg persze hogy a nemzetközi elit engedje - ami igencsak kérdéses.

Azért nem halad semmi ebben az országban, amiért az egész világban: mert a politikusok nem tesznek semmit. És azért nem tesznek semmit, mert felülről erre utasítják őket. Pedig lehetne mit tenni, ami nem lenne sem boszorkányság, sem rakétasebészet, ahogy a tréfás angolok szokták mondani.

Lehetne ezekről a kérdésekről globális értelemben beszélni, de itt és most teszek a golyóbisra. Első lépésben mentsük meg az országot, aztán a többiek elleshetik a jó példát - azt ingyen adjuk.

Magyarország jelenleg a következő problémákkal néz szembe - nagyjából, de nem szükségszerűen ebben a fontossági sorrendben:

1. Adósságválság (úgy külső és belső államadósság, mint lakosság tekintetében).

2. A közeledő olajválság ("peak oil").

3. A - részben az előző pontnak köszönhető - élelmiszerválság.

4. Munkanélküliség.

5. Népesedésprobléma, társadalmi struktúra és kohézió.

6. Politika, bürokrácia, vízfej, korrupció.

7. Oktatás.

(Hogy miért nem látod ezen a listán a túlnépesedést vagy a globális felmelegedést? Mert politikailag kreált álproblémák.)

Ezek látszatra teljesen különálló dolgok, de nem lehet egyikhez sem nyúlni anélkül, hogy szinte az összes többire ne legyen hatással. Álljon itt példának egy gondolatmenet az elkövetkezőkből, véletlenszerűen kiragadva.

...

Az olajkészlet globálisan fogyóban van, s bár vannak kezdeményezések olaj gyártására más alapanyagokból, a "nagy olajbőség" már sosem fog visszatérni. Valahogyan muszáj váltani, és az elektromos energia tűnik egyértelmű befutónak. Csakhogy azt is elő kell állítani valahogyan, márpedig a nap és a szél megbízhatatlan ebből a szempontból, a vízenergia felhasználása nemkívánt környezeti változásokat okoz, az atomenergia pedig épp kimegy a divatból Fukushima (anno Chernobil) hatására. Namármost a megújulók nagyon fantasztikusak kis léptékben (egy tetőre szerelt napelem biztosan frankó), de egy ország ellátását nem oldják meg azon a technikai színvonalon ahol most állunk, és még jópár évig. Tulajdonképpen marad az atom, és szerencse, hogy épp most fejlesztgetik a tóriumos reaktorokat, mert sokkal biztonságosabbak és környezetkímélőbbek, mint az uránosak. Annyi előnye van az uránhoz képest, hogy a NASA egyik tudósa TED előadásában épp csak szerelmes levelet nem írt a folyékony sós - tóriumos reaktorok ideájának. Aki tud angolul, és kicsit is érdekli a téma, nézze meg. (Sajnos egyelőre nincs magyar felirat.)

A lehető legjobb lépés az lenne, ha az ország meglovagolná ezt a trendet, és legalább 3 új tóriumos erőmű építésébe fognánk olyan gyorsan ahogy lehetséges. Szét kellene osztani őket az ország különböző pontjaira, hogy egyszerűbb legyen a "lefedettség" biztosítása. Ezzel egyidőben ki lehetne hirdetni, hogy az ország "hivatalosan" megkezdi az átállást az olaj/földgáz alapú technológiákról a villamos technológiákra, ezzel segítve a lakosság, a kereskedelem és az oktatás igazodását a szituációhoz. (Földgázos kazánok helyett villamos fűtőtestek, benzinmotoros autók helyett villamos meghajtásúak, stb.)

Az erőműveket nyilván magyar cégekkel kellene építtetni, és a tulajdonjoguk egyértelműen a magyar állam kezében maradna. A szükséges szakértők képzését a magyar felsőoktatásban kellene végezni, szükség esetén új karok, szakok, vagy akár új egyetem létrehozásával. Kifejezetten ügyelni kellene rá, hogy semmilyen forrás ne szivárogjon ki az országból. A bejelentéssel egyidőben meg kellene kezdeni egy teljes mértékben magyar elektromos autó fejlesztését, és az azt gyártó üzem felépítését. Az ehhez szükséges szakemberek képzése is magától értetődően csapódik hozzá a "csomaghoz". A benzinkutakra tervezni kell akkumulátor-cserélő lehetőséget, ehhez megfelelő akkumulátorok is kellenek: még több lehetőség tervezésre, gyártásra és képzésre. Stb.

A "végcél" az, hogy magánszemélyeknek, vagy bizonyos mértékig akár cégeknek is ingyen legyen az áram. Esetleg valami jelképes díjat lehetne szedni érte, csak hogy ne szaladjon el a hülyékkel a ló. Ha elég jól megy a termelés, a szomszédos országoknak adhatnánk is el áramot. Ez a kettős hatás, hogy leállhatunk a fosszilis anyagok importjával, és esetleg mi magunk exportálhatunk energiát másoknak, nagyot dobhat az ország költségvetési egyensúlyán. Nyilván az olyan cégeknek, mint a Mol, változtatniuk kellene a profiljukon, de erre minden lehetőségük adott. Nem lennének kizárva semmiből, ha képesek reagálni a változásokra akkor tegyék. Extra bónusz lehetne, ha a magyar földek alatt lévő földgázkészleteket is eladhatnánk másoknak, súlyos milliárdokért. Ha "csak" a tóriumos erőművek beruházása megtérül belőle, máris mi vagyunk a világ császárai.

A környezetvédők nyilván tiltakoznának, dehát ők minden ellen tiltakoznak. Valami istentől elhagyatott helyen kell építeni egy szuperbiztos hulladéklerakót, aztán belefogni a veszélyes hulladék feldolgozását/semlegesítését segítő technológiák kidolgozásába.

Ezzel az alapvetően egy manővernek tekinthető lépéssel munkahelyeket hoznánk létre, függetlenebbé válnánk az olajtól, hatalmas lökést adhatnánk a magyar iparnak és egy új irányt a felsőoktatásnak. Meg merem kockáztatni, hogy még a sugárzó hulladékkal együtt is környezetkímélőbb lenne az eredmény, mint ami most van, a fosszilis anyagok égetésével. A nagyvárosok utcáiról eltűnne a szmog, a háztartások rezsijében töredékére csökkenne a gáz és az áram díja is. Az elektromos autók fejlesztésével, az utántöltési rendszer kidolgozásával (még többé-kevésbé) világelsők lehetnénk, aztán ki tudja mennyi pénzt zsebelhetnénk be azzal, hogy segítenénk máshol is rendszerbe állítani a technológiákat. Ezen a téren úttörőnek lenni meglehetősen kicsi kockázatot jelent, hiszen az irány nemcsak adott, de majdhogynem elkerülhetetlen - viszont a lehetséges haszon óriási. Minél hamarabb fognánk neki, annál hamarabb térülne meg.

Közben persze lehetne a nap-, szél-, és egyéb megtérülőket is fejlesztgetni, szigorúan lokális, lakossági használatra - ettől robosztusabb, hibatűrőbb lenne az egész rendszer, a költségek tovább csökkennének, és az emberek talán rákapnának arra, hogy önellátásban gondolkodjanak.

...

Ez egy gondolat, ami előremutat egy magyar jövőbe, ahol nem európa leprásaiként csapódunk egyik válságból a másikba, "kishalként" meghúzódva a nagyok árnyékában, reménykedve a jóindulatukban. Ez egy olyan gondolat, amiről már holnap dönthetne az országgyűlés, és holnapután már megszülethetne az első frissen generált munkahely. Ez egy olyan gondolat, aminek - első ránézésre - meglehetősen kevés hátulütője, de rengeteg előnye van. Az olajár az időszakos visszaesésekkel együtt is folyamatosan emelkedik - és ez a hozzáértők szerint legföljebb romolhat, javulni már nem fog.

Igen, a legnagyobb ellenérv jelenleg a politikai korrupció (abban ugye egyetértünk, hogy a "tóriumból nem lehet atombombát gyártani" inkább előny mint hátrány), dehát pont erről beszélek én is: hogy a vezetőink nem csak a legnagyobb, de szinte az egyetlen akadályai annak, hogy előreléphessünk mint ország, mint nemzet.

A többit a folytatásokban.

A HVG-től: kínos titok Edward Snowden múltjából...

LOL

ROTFL

Na de most komolyan, srácok, ennyire le akarjátok járatni szerencsétlent, és ennyire nincs semmi sár a múltjában? Az az ember, akiről semmi mocskosabbat nem lehet előbányászni, mint hogy 12 évvel ezelőtt készült róla néhány fotó, amin úgy néz ki, mint egy átlagos metroszexuális fiatal, az maga Jézus reinkarnációja, vagy valami.

Semmi szado-mazo klubtagsági, semmi kakipornó a böngésző history-ban, semmi kiskutyát rugdosás, semmi rasszista beszólás, semmi?! Ez az ember patyolattiszta, és az ilyen félresikerült lejáratókampányokkal csak még inkább felmagasztosítják.

Aki nem tudná, ez egy új, államoktól és bankoktól (elméletileg) független internetes fizetőeszköz. Bármennyit vehetsz, eladhatsz, az elfogadóhelyeken fizethetsz vele, elajándékozhatod, stb. Valamiért a bankvilágnak nem tetszik, hogy a jobbágyok a hátuk mögött szervezkednek...

A spamek között találtam egy érdekes cikket a témában, amiből idéznék pár sort:

2013 első félévében felerősödtek a digitális valuták szabályozását sürgető hangok. A fő indok általában az, hogy az új keletű pénzügyi tranzakciós rendszerek nem igénylik a bankok közvetítését, és akár névtelenséget is képesek biztosítani a feleknek (...)

(...) egyre több nyilvános konferencia, illetve zárt meghívásos egyeztetés tűzi ki fő témájának a digitális valuták törvényi besorolását, esetleges szabályozását. Ezek közül is kirí súlyát tekintve az a még júniusban megrendezett kerekasztal, mely a Világbank „globális fórum törvényről, igazságszolgáltatásról és fejlődésről” (GFLJD) nevű tudásmegosztó szerveződésének rendszeres konferenciája keretében ült össze. Ebben képviseltette magát az amerikai jegybank szerepét betöltő FED, az Európai Központi Bank, az Egyesült Államok kincstára és a Thomson Reuters hírügynökség is. A felsorolt illusztris intézmények sorából némiképp kilóg az Eltűnt Illetve Kihasznált Gyermekek Nemzetközi Központja, képviselőjük ugyancsak előadott a témáról.

az Európai Központi Bank képviselője (...) felhívta a figyelmet arra, hogy egyik pénzügyi szervezet szabályozása alá sem esik, ez pedig aggasztó (...)

az Európai Központi Bank ugyanis – bár a Bitcoin szerinte nem pénz – fenntartja magának az illetékességét a szabályozásra. A FED képviselője megengedőbb volt a Bitcoinnal szemben, elsősorban kérdések formájában megközelítve a témát, és kilyukadva a végső megállapításra: vajon szükség lesz-e hitelező jellegű intézményre a Bitcoin – vagy más digitális valuta – által uralt érában?

Az Amerikai Egyesült Államok kincstárának terrorizmusfinanszírozási és pénzügyi bűnözési stratégiai hivatala képviselője szerint a digitális valuták használói pénzközvetítési szerepet valósítanak meg, így a pénzmosás elleni törvény hatálya alá kell esnek, és szükséges, hogy azok elvárásaihoz igazodjanak. Szükséges tehát használóinak azonosíthatósága és bizonyos méret fölött a tranzakciók bejelentése.

(...) a Bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól. (...) A peer-to-peer felépítés és a központi irányítás hiánya megakadályozza bármilyen hatóság számára, hogy a forgalomban levő pénzmennyiséget befolyásolja, ami lehetetlenné teszi az infláció gerjesztését.

Tudtad, hogy már az ókori Rómában is használtak betont építkezésekhez? Nem vicc. Anyagvizsgáló tudósok rájöttek, hogy az ókori keverék nemcsak könnyebben és olcsóbban előállítható, mint a modern beton, de nagyságrendekkel strapabíróbb is. Nem akarok demagóg lenni, de talán nem kellene azt hinnünk, hogy az emberek régen mind hülyék voltak, de bezzeg mi, mi vagyunk a felvilágosultság és a civilizáció csúcsa. Különösen érdekes ez annak tükrében, hogy más kutatók szerint az utóbbi száz évben 14 ponttal csökkent a nyugati emberek átlag IQ-ja. Duplán érdekes, hogy az IQ esését közvetetten a feminizmus nyakába varrják - bár nem mondják ki nyíltan, de nem nehéz a sorok között olvasni.

Texasi drog-rajtaütés keretében rátörték az ajtót Jarmaine Darden-re, aki történetesen a kanapéján szunyókált. Ráordítottak, hogy "hasra", mire kótyagosan próbálta volna elmagyarázni, hogy túlsúlya és asztmája miatt hason nem kap levegőt, de természetesen szartak rá, lelökték a földre és a biztonság kedvéért kétszer megtáncoltatták rajta a sokkolót is. Meg is halt annak rendje s módja szerint, így most a gyermekeinek legalább nem kell szégyenkezni amiatt, hogy az apjuk dagadt és göthös. Drogot természetesen nem találtak a házban.

A törvények arra valók, hogy kifejezzék egy társadalom értékrendjét, és nem arra, hogy irányítsák.

Van a feministáknak egy érdekes paradoxonja. Állandóan nőgyűlölettel vádaskodnak, csakhogy ennek semmi értelme nem lenne, ha a társadalom nem tartaná a nőgyűlöletet elítélendő dolognak. Ha itt nagy nőelnyomó patriarchátus lenne (ami nincs), akkor ki nem sz*rná le, ha valakire ráfognák, nőgyűlölő? Maga a tény, hogy ennek a címkének megbélyegző erőt tulajdonítanak, jelzi, nőpozitív társadalomban élünk, ahol a nőellenesség elítélendő.

(A gondolat ugyan régóta motoszkált bennem, de ennek az angol cikknek a segítségével öntődött szavakba.)

A múltkori téma pepitában: Kanadában ezreket perelnek egy adatgyűjtő-jogvédő cég, a Canipre segítségével, aminek vezetője azt nyilatkozza, az ő részéről ez nem pénzkérdés, tisztességre akarja tanítani a netes közösségeket. Mindezt úgy, hogy a cég hivatalos honlapja tele van lopott képekkel.

Igen, jól látod, csakazolvassa, ez neked szól, az idióták vezérének, a hülyeség zászlóshajójának. És nem érdekel, hogy ezután a blogodon megírod, hogy most csúnyát mondtam rád, nahát, ide süllyedtem - teljes mértékben hidegen hagy a véleményed. Majdnem végig bírtam olvasni a legutóbbi kommentedet, amiben többnyire engem fikáztál. Az óvodás shaming language és a folyamatos önellentmondások mellett csak néhány vadbarmokra méretezett hívószót találtam, ami roppant unalmas lett pár bekezdés után. Nyomd a süket szöveget, a seggnyalóid meg tapsoljanak hozzá, aztán legyünk túl az egészen, mert nem kicsit fárasztó, hogy a nevemet koptatod a hülyeségeiddel.

Aki feminista, az vagy nagyon-nagyon, borzalmasan hülye, vagy pedig megélhetésszerűen hazudik és mocskolja az emberiség egyik felét, mert az sikkes. Namármost az első csoport irritál, ezért többnyire kerülöm, a második felfordítja a gyomromat, ezért azt is. Szerintem te mindkettőben nagyot alkottál, így hát úgy hiányzik nekem a te figyelmed, mint leprásnak a bubópestis. Eddig is ívben szartam rád, és csak azért néztem be hozzád, mert linkelték hogy rólam fröcsögsz - ezután sem foglak látogatni. Őszintén szólva egy kicsit tele lett a tököm a hozzád hasonló feminácikkal, ezért egy ideje már feljebb vittem a mércét, hogy kikre baszom el a drága időmet, és te nem vagy ebben a csoportban. A te szempontodból ez akár dícséret is lehet, szerintem kezeld annak.

Ennyit voltam hajlandó foglalkozni ezzel a nívótlan baromsággal, a továbbiakban teleköpködheted a blogod a rágalmaiddal - mert onnan előbújni nem szokásod, tudjuk. Ott a kezedben a banhammer, megnyugtató és biztonságos érzés, hogy te vagy a saját vitád félistene. Sőt, még IP-címeket is megőrizhetsz, hogy aztán büszkén perrel fenyegetőzz, mint állambácsihoz sírva szaladó szegény kislány aki egyébként erős és független nő aki megáll a saját lábán - bár természetesen tiszteletben tartod a vélemény szabadságát. Csak azt nem értem, hogy ha ennyire nagy a szád, akkor miért nem mertél soha kommentelni a Férfihangon, vagy nálam. Más feministák tökösebbek voltak nálad, és hosszas vitákba bonyolódtunk, amiket a mai napig olvashatsz itt. Érdekes módon nekem nincs szükségem a más véleményen levők hozzászólásainak törlésére, az érveim is bőven elegendőek ahhoz hogy boldoguljak.

És hogy ezt miért ide írtam? Mert így nem tudod törölni és az IP-címem is nehezebben nyomozhatod. Ha egy kicsit is bíznék abban, hogy nem vagy az a tetűláda, aki, akkor ezt most a saját blogodon olvashatnád. Nem mismásolom el a véleményem, efelől nyugodt lehetsz.

Kozma Orsi (Cotton Club Singers, Jazz+Az) sok más egyéb mellett a következőket mondta a HVG-nek:

"tény, hogy művészeti pályán sokkal nehezebb nőként érvényesülni"

Muszáj volt elgondolkodnom: vajon próbálta férfiként is? Mi az összehasonlítási alapja? A férfi énekeseknek vagy színészeknek csak meg kell jelenni és kész a siker, vagy hogy értette ezt?

Mondjuk az hozzátartozik a témához, hogy Orsi válaszai korrektek, inkább 1-2 kérdés volt hülye.