A világ legjobb high fantasy írójáról van szó, de sci-fiben is nagyot alkotott - és reméljük ezután is fog :) Megírt és megírandó műveiről elég szó esik saját írói fórumán, én úgy gondoltam inkább arról kérdezem, ami engem érdekel, és/vagy ennek a blognak is témája. Ehhez képest meglepően humorosra sikerült a válasz, és nem csak önmagában, hanem azért is, mert sok dologban pont az ellenkezőjét mondja annak, amit én :) Sebaj, a világ nem dőlt össze, sőt, talán még jobban is tisztelem azért, mert egyedi véleményt épít magának mindenről, és nem hagyatkozik a közhiedelemre.
Nade további szócséplés helyett jöjjön a lényeg:
---
Mi az a három tanács, amit elküldenél a fiatal önmagadnak, ha tehetnéd?
1. Tanulj meg oroszul is
2. Fejezd be, amit elkezdesz
3. Menekülj!
Milyen meghatározó élményekre emlékszel (könyv, film, színház, filozófia, bármi), amik segítettek az írói pályán, illetve a magánéletedben?
A tételes jegyzék már húsz éve is túl hosszú lett volna… és az ember minden nap talál valami újat. A legfrissebb élményem Heinrich Mann IV. Henrikje. Egy német szerző nagyregénye minden idők legnépszerűbb francia királyáról – az „ilyen nincs, és mégis van” tipikus esete. Noha térdig járok abban a korban, amikor az embernek a tények már jobban ízlenek a fikciónál, az írói nagyság pont úgy orrba tud verni, mint a kezdet kezetén, mikor rájöttem, hogy létezik az asimovinál magasabb rendű szellemi izgalom is.
Az emlékezet miocén rétegeit megbolygató próbafúrások nyomán kerültek napvilágra az alábbi konkrétumok.
Akik emberré válásom útját egyengették: Homérosz és Ráth-Végh István.
Akik kölyökkorom játszótársai voltak: R. L. Stevenson és Rejtő Jenő
Akik miatt érdemes volt megtanulni az angolt: Ian Fleming és Andrew Vachss.
Akik miatt bánom, hogy az oroszt nem sikerült: Julian Szemjonov és Borisz Akunyin
Akikhez újra és újra visszatalálok: Ernest Hemingway és Moldova György
Az audiovizuális felzárkóztatásom egyértelműen a Csillagok háborújával kezdődött 1977-ben; addig nem is nagyon értettem, mit szeretnek az emberek a mozin. Sosem gondoltam, hogy megérem a „nézhetetlenné” válását, de megtörtént: nem egy olyan huszonévessel találkoztam az elmúlt három évben, aki kényszer alatt bevallotta, hogy nem látta/nem bírta végigülni. Sic transit.
Egy időben nagybani kommerszfilm-fogyasztó voltam. A japán mozit mindig szerettem, de volumenben csak az ezredforduló óta, a koreaival, a kínaival és az orosszal keverve nézem - az ember onnan szedi az ingereket, ahonnan tudja.
A színházzal – az apám és a feleségem miatt – nem annyira nézői, inkább rokoni viszonyban állok. Része az életemnek akkor is, ha az ezredforduló óta ritkán járunk össze.
Foglakoztál valaha is ezoterikus témákkal vagy keleti filozófiákkal? Ha igen, befolyásolták-e az írói munkádat? Tudnál e téren ajánlani olvasnivalót?
A XX. századi technokrácia terméke vagyok, az ezotéria elég távol áll tőlem. Egy ilyen témájú lap a rendszerváltás táján be is perelt egy ironikus félmondatért, amit a Galaktikában találtam írni róla. Azóta kétszer meggondolom, mielőtt bárkit/bármit a lourdes-i Könnyező Madonnához hasonlítanék.
A keleti filozófiáknak sem a transzcendens vonulata érint meg elsősorban. Csodálom a hagyományt, ami kitermelte őket, bámulom a sztoicizmust, amivel az életet és a halált szemlélik… és tudom, hogy sosem leszek képes a magamévá tenni, hiába szeretném.
Aki csak egy hétvégét tud szánni a kelet-kérdésre, fussa át az Öt kör könyvét Mijamoto Muszasitól. Lényegében nem mond semmit, ami ilyen terjedelemben önmagában is komoly fegyvertény – az utolsó mondatával viszont úgy nyúl át félezer év szakadékán, mintha az ott se lenne. A nyugati kultúra Seneca óta nem gyakorolja az időutazásnak ezt a formáját.
A saját műveidet félretéve ajánlj egy M.A.G.U.S. fantasyt, egy bármilyen más fantasyt és egy sci-fit amit szerinted mindenképp érdemes (és élvezetes) elolvasni.
Ha csak egy Ynev-sztorit vihetnék magammal egy lakatlan szigetre, Raoul Renier (Kornya Zsolt) Becsület dolga című novellája lenne az.
A nemzetközi mezőnyből a Valhalla idejében H. P. Lovecraftot ajánlottam volna – napjainkban már nem szorul rá, úgyhogy marad Lord Dunsany (Edward Plunkett) és a Time and the Gods.
A két pont pedig, ami a leghatékonyabban határozza meg az SF egyenest: a Feladat Zsoldos Pétertől és a Halhatatlanság halála Isaac Asimovtól.
Írtál már az irodalmi munkádhoz nem kapcsolódó témákban cikket, blogot, könyvet, weboldalt, stb.? Ha igen, merre lehet fellelni?
A rendszerváltás idején volt egy kalózos cikksorozatom a néhai Videó magazinban – azt az élményanyagot dramatizáltam benne, amikre hangalámondóként tettem szert a ’80-as évek második felében.
A ’90-es évek végén írtam egy esszét a cyberpunk irodalom információs társadalomra gyakorolt hatásairól a BME jövőkutató munkacsoportjának Maholnap címmel. A frissített változat Nyakunkon a jövőként olvasható a Tekintet kulturális szemle 2008/1-es számában. Ez a legillusztrisabb társaság, amiben valaha publikáltam, még az időtállóságomnál is büszkébb vagyok rá. :)
Tervezőként és íróként is benne van a kezem a Digital Reality és a Stormregion 2003 és 2009 között megjelent számítógépes játékaiban. A Haegemonia regényváltozatában és a német piacra szánt Panzers trilógia köteteiben cselekményvonal- és karakter-beszállítóként működtem közre. Írtam játékismertetőket az ős-Guruba és a PC.Games magazinba; az ujautokereso.hu oldalon 2009 óta olvashatók tőlem autótesztnek álcázott egotripek.
Saját oldalam a Ronin műhely elmúlása óta nincs, blogom sosem volt – az előbbitől a befektetést sajnálom, az utóbbitól az időt. A fantasya.hu GA fórumán az ezredfordulótól 2006-ig csak szórványosan fordultam elő, a DV/ynev.hu jogutód felületén kvázi-valós időben lehet velem online társalogni. Az utóbbit olyan asztaltársaság-szimulációnak tekintem, ahol mindenkinek helye van, aki képes és hajlandó az irl normák szerinti eszmecserére. A hozzáértők szerint nincs baj a látogatottságával… és én is sokat pallérozódtam azóta, hogy a ’90-es évek második fele óta, amikor első bizonytalan lépéseimet tettem a webkettő ingoványán.
Vannak olyan netes oldalak, amiket rendszeresen olvasol?
Az Ynev.hu mellett csak az Indexet és az Arstechnicát nézem napi rendszerességgel. A szívemnek kedves egyéb oldalak (a teljesség igénye nélkül: exile.ru/The War Nerd; battlefieldanomalies.com; videogamessuck.com) sokkal ritkábban frissülnek ennél.
Muszáj megemlékeznem mindannyiunk jóbarátjáról, a Google-ről is, amit játékfejesztő koromban sűrűn használtam forráskutatáshoz. A segéd- és rokontudományok művelőinek megelevenedett nedvesálma volt, a legjobb dolog a szeletelt kenyér feltalálása óta – komoly kultúrsokk volt szembesülni azzal, mivé lett az elmúlt három évben. Íme az információs társadalom élcsapata, a williamgibsoni arisztók első nemzedéke a maga kendőzetlen, piaciorientált valójában. Ecce homo, az önző partiállat – a spekulatív tőkés, aki értékpapírokat örökölt értékrend helyett, tartás és cél híján csak az étvágya nő a befolyó milliárdoktól… és az anyját is spammerkézre adná egy bélásért.
Ha van olyan istenbarma, aki erre az eszmei állhatatosságra alapozza jövőképét és/vagy világuralmi terveit, úgy kell neki.
Ha az alábbi témák közül bármelyik érdekel, akkor írd le róla a véleményed pár mondatban:
Paleolit táplálkozás
A hírét se hallottam mostanáig, de a neve úgy lenyűgözött, hogy nem bírtam nem utánanézni – a többi már jött magától.
Valahol marketinges is vagyok, ismerem a hívószavak mágiáját – az irányzat keresztapjáról/anyjáról a legjobb indulattal sem mondhatom ugyanezt. Mellényúlt a szomorú balfasz – nyilván azért, mert Hanna-Barberán szocializálódott Josef Augusta helyett, és barátkozni se barátkozik olyanokkal, akik tudják: paleolit étrendünk egyik fő összetevője mi magunk voltunk.
Még egyszerűbben, hátha ők is olvassák: akkoriban nem szimplán megöltük, meg is ettük egymást.
Azoktól, akiknek nincs fülük a kannibálos áthalláshoz, nem várható el, hogy belegondoljanak, miért kapták az általuk kipécézett gabonafélék a kultúrnövény gyűjtőnevet. A reformkonyha obligát sóiszonyán túlléptek ugyan, de még mindig nem jutottak el odáig, hogy eredeti rendeltetése nem az ízesítés vagy az ásványpótlás, hanem az amúgy eltarthatatlan húsfélék konzerválása volt.
Az összefüggések iránti érzéketlenségnek ezen a fokán életvezetési tanácsokat osztogatni a legjobb esetben is véleményes, a paleo-maszlagnak azonban nem ez a legvérlázítóbb eleme. Labdába se rúg a jóllakott önhittség mellett, amire az egész gondolatmenet épül, ami túltáplált társadalmunk összes önsanyargató szektájáját ugyanarra a tévútra vezeti : a táplálék összetételében keresik a hibát a mennyisége helyett.
Atkins óta tudjuk, hogy a szénhidráttal vigyázni kell. Régebben ugyanazért nem kellett, amiért a fehérjével meg az összes többivel: sose volt belőle elég. A Föld nagyobb részén most sincs. A baj ott kezdődik, hogy a partiállat túlfogyaszt és spájzol ahelyett, hogy megosztana… és mintha ez nem lenne elég kurva rövid az emlékezete is.
Innen üzenem a paleóknak: a krumpli ádáz haragú ellenség, az embernek nagy általánosságban mégis a táplálékhiány jelenti az igazi problémát. Adjanak hálát a sorsnak, hogy minket momentán nem érint, próbáljanak nem beledögleni a bőségbe, és mantrázzák naponta, hogy beégjen: a túlsúly mellett a túl sok szabadidőnek is megvan a maga kockázata. Vagyük csak azokat, akik hülyeségekre vesztegetik.
A paleolita tanok formális cáfolata érzelmek nélkül, vízöntőül: ha evo bá’ nem akarná, hogy vegyes táplálékon éljünk, nem adott volna mindenevő fogazatot hozzá.
Feminizmus
Kellett már valami a hímsovinizmus mellé, hogy ne billegjen a teknő. A kromoszómák külöböznek, a hibakód ugyanaz – komoly hendikep a nők számára, akiknek az ökölbe szorult fej sokkal rosszabbul áll.
Hogy az ilyen fejjel született nők mindegyike feministaként végzi, nem állja meg a helyét. Tény viszont, hogy magasabb százalékban válnak azzá: a külső nem determinál, csak hajlamosít, ahogy mondani szokás.
Polkorrektség
Nebazdmeg.
Magyar őstörténet
Mármint László Gyuláé, vagy valamelyik az újabbak közül?
Nagyjából mindegy persze; az egyik nagyobb üres halmaz, mint a másik. Fogalmunk sincs, honnan jöttünk, a világ szemében pedig azok vagyunk, aminek a szomszédság lát minket: arrogáns, karikalábú seggfejek, akiket az elmúlt ötszáz év úgy leamortizált, hogy észre sem veszik, mennyire szánalmasak a pózok, amik fénykorukban olyan jól álltak nekik.
Egy időben nagyok voltak (voltunk?) nem vitás. Akár leh testvéreink, akikre utóbb pont úgy rájárt a rúd, talán még jobban is... de máig van gericük, amit kiegyenesíthetnek, mikor visszagondolnak rá. Ha valaki a hogylétük felől érdeklődik, szemrebbenés nélkül vágják rá a „Szarul, de büszkén”-t – mi csak gubbasztunk a sarékban, fájlaljuk a csonkot, és ha fel tudnánk állni, a torkát is átharapnánk azoknak, aki invalidust látnak bennünk szép dalia helyett.
A hajdanvolt nagyságra is lehet nemzeti öntudatot építeni – voltak jó páran, akiknek sikerült. A múltat lehet szeretni vagy nem szeretni, fazonírozni és fényezni, végszükség esetén átértelmezni… de megtagadni nem. Az öncsalást az intézményes hazudozástól már csak egy lépés választja el, és nincs sokkal messzebb az irracionalitás melegágya sem, ahonnan a százmilliós nemzetekhez intézett szimultán hadüzenetek szárba szökkennek.
Ha rajtam múlna, holnaptól a Lengyel Dénes féle Mondák könyve lenne az őstörténet. Ha igaznak nem is igaz, legalább szép… és sérelmezni sincs oka senkinek a rómaiakon kívül.
Evolúciós pszichológia
Nem tudom, milyen esélyt ad a rohamléptekben töketlenedő nyugati civilizációnak, de dokumentálni remélhetőleg dokumentálja: az a banda, ami a legutóbbi gazdasági világválság és a legutóbbi világháború tanulságait egyszerre felejti el, nem képes redeltetésszerűen működtetni az elődei által kiépített struktúrákat, és nem csak az állásfoglalástól irtózik betegesen, de az egyenes beszédtől is, evolúciós értelemben a tömlőbelűekkel tartozik egy kategóriába.
Nőzési praktikák
Aki ismer, tudja, hogy ebből sehol a világon nem kapnék kisdoktorit. De nincs az a notesz, ami négy és fél évtizeden át töküres marad, szóval…
• A nő nem csak a jelenség szintjén különbözik tőlünk, hanem lényegileg: még a beszédet is másképp/másra használja. A szövegéből kiragadott szavak és mondatok konkrét értelme másodlagos a mintázatukban kódolt üzenethez képest
• A te közlendődnek sem elsősorban a tartalmát, hanem a zenéjét figyeli… és bármilyen muzsikának jobban örül a csendnél
• Nem baj, ha nem könnyíti meg a dolgodat. A baj ott kezdődik, ha semmit nem kérdez
• Kezdeményezhetsz, de nem választasz. Ez az ő kiváltsága
• Tiszteld benne rejtelmet. Jó eséllyel te leszel az első, aki megpróbálja
• Hozzátenni nem tudsz, csak lefaragni belőle. És az is visszanő, amint eltávolodik tőled
• Ne próbáld korlátozni. Ha a tiéd, a világ végéről is visszatalál… ha mégsem, tudhatod, hogy sose volt az
Összeesküvés-elméletek
Misztériumvallás a technokrácia páriái számára, akik a posztmodern társadalmat átláthatatlannak, a törvényhozói és végrehajtói hatalmat monolitikusnak és zsarnokinak, a mögöttük álló globális tőkét mindenhatónak vélik. Hogy utóbbi eleve kilátástalanná teszi az ellenállást, láthatóan nem zavarja őket: a fogyasztói társadalmat impregnáló böszmekeresztény felfogás nem húz éles határvonalat hős, mártír és szent között.
A közhiedelemmel ellentétben nem a nettó elmebetegek műfaja: a tömegkommunikációs kultúra hulladékát hagyományos SF elemekkel – weird science, földönkívüli kapcsolat, emberkísérletek – kombinálja, ami nem csak utóbbihoz fűződő rokonságát teszi nyilvánvalóvá, de szociális válságtünet mivoltát is.
Ugyanannak a kontrafaktuális folklórnak a megnyilvánulása, mint a paleolit táplálkozás, és ugyanaz a sérelem motiválja. A törzsi-nagycsaládi közösségből kiszakított emberé, aki megváltást remélt a XX. századi szisztémától… de csak két világháborút, korlátozott szavatosságú antibiotikumokat, digitáliát, klímafrászt, dotkom-lufit és okostelefont kapott helyette.
Na ilyen az, amikor esszét írok. :)
Eddig 26 komment érkezett
- 1. Vasgeric
2011. 08. 30. 8:40Szerintem ő nem ugyanazt értette nőzés alatt, mint te. Ő itt egy kapcsolatról ír, ahol az ember próbálja békében és szeretetben leélni valakivel az életét, illetve próbálja megtartani a nőt. Úgy érzem te eddig nem ezen a vonalon mozogtál.
Összességében szerintem igazat ír, csak túlzottan papucsos felfogással. - 2. Deansdale
2011. 08. 30. 9:29Egyáltalán nem gond ha mást ért valami alatt, végülis így ismer meg az ember új nézőpontokat :)
De speciel a "nőzés" számomra mindent magában foglal ismerkedéstől a hosszú távú kapcsolatokig (bár azokról magyarul még nem sokat írtam). Létezik a "nőzési tudománynak" olyan ága is, ami kifejezetten a kapcsolatokon belüli részre specializálódott, ez az LTR game. (long term relationship) - 3. Tara.
2011. 08. 30. 15:00Tetszik, amit a paleolit táplálkozásról ír Gáspár András. Olcsó dolog lenne azon lelkendeznem, hogy most adott egy fricskát Szendinek jól, de végül is ez történt. Lepöckölte a disznó orráról a legyecskét.
Hogy mégsem lelkendezem, azért van, mert változatlanul sajnálom a híveit, akiket megbetegít.Még mindig tartom azt a véleményem, hogy a túlzott fehérjebevitel árt, sőt, mindenfajta állati fehérje árt, ha nem nyers. Ismered Colin Campbell munkásságát? A China Studyt biztosan. De ezen kívül is milliónyi infó van a túlzott fehérjebevitel ártalmaival kapcsolatban. De elég csak logikusan végig gondolni a dolgokat.
A módosított (oxidált) koleszterin mindenképpen ártalmas, és a hevítéssel azt viszünk be a szervezetünkbe. Ott tartok, hogy a majdnem vegán étrendet tartom egészségesnek, főleg a gyümölcsöket, kiegészítve némi nyers tojássárgájával, leveles zöldekkel, hüvelyesekkel. Nem félek a fekete rozskenyértől sem, amit magam sütök. Mindent mértékkel, keveset enni, sokat mozogni. Húsféléket azért nem, mert nem lehet nyersen megenni, a főtt-sült pedig árt. Nem beszélve a nembio húsokról.
A tejféléket elhagytam teljesen, minden tejterméket, a sajtokat is, kedvenc joghurtomat is. Így most jó, jelentősen csökkent a vérnyomásom, már csak 1 gyógyszert szedek, remélem hamarosan elhagyhatom azt is.
(Szendi írt a könyvében a disznó orráról meg a legyecskéről)
Gáspár András egyéb gondolatai is értékesek, jó volt olvasni.
- 4. Deansdale
2011. 08. 30. 15:15Azért az interjúban nem személy szerint Szendi Gáborról volt szó, gyakorlatilag biztos vagyok benne hogy Gáspár András még sosem hallott róla :)
- 5. Tara.
2011. 08. 30. 19:30Ha utánanézett, ahogy írja, akkor tud róla. Nem nagyon lehet kikerülni Szendi nevét, ha a paleolit táplálkozásról van szó. Kétségtelen, hogy nevet nem említett. Igaz, én is mondhattam volna, hogy a paleolit diéta kapott egy fricskát, de nem tettem:)
- 6. infiniium
2011. 08. 31. 14:50Nem tudom honnan veszik az emberek hogy a paleo = 100% fehérje bevitel. Talán Tara megmondja, hol hallotta. Mindazonáltal a buta eszkimók akik mindig fókahúst meg bálnazsírt ettek, igazán tudhatták volna, hogy ettől meg kell halniuk, micsoda pofátlanság, hogy mégsem tették sokezer éven keresztül.
Ezt a kannibálos gondolatot se tudom elhinni teljesen (sőt semennyire). Ez egy általánosan belénk ültetett gondolat, hogy mindig mindenki megölte a másikat, főleg régen. És akkor már persze meg is ette, ezek szerint. Igazából ez nem ennyire egyértelmű, mivel semmilyen bizonyíték nincs rá. Ha van, akkor írjátok le, és elhiszem.
És ha ezért mégiscsak rossz elnevezés a "paleo", és ezen lovagolva kell nevetségessé tenni mindenkit, aki valamennyire a híve, akkor kezdjünk neki és a világ összes hülye elnevezéséért kövezzük meg akit kell.
Gáspár Andrásnak sok művét olvastam, és tetszett mind. Furcsállom, hogy egyes dolgokhoz ennyire mereven és mondhatni nagyképűen áll hozzá.
- 7. Deansdale
2011. 08. 31. 16:02Vedd figyelembe, hogy egyes témákhoz nem mint szakértő szólt hozzá, hanem mint laikus. Sőt, írta is, hogy a paleóról korábban még sosem hallott. Nekem tetszett, hogy eredeti gondolatai voltak, és eszembe sem jutott volna felhúzni az orromat :)
- 8. Tara.
2011. 09. 01. 8:11@infiniium: nem 100% fehérje bevitel, mindössze eltúlzott fehérje bevitel. Az összes ártalmával együtt. Írtam a mai poszthoz egy kommentet, abban ajánlottam neveket, akik ilyesmiről tartanak előadásokat, dr. Ládi Szabolcs számomra hiteles ebben a kérdésben, de Csalami László is.
Az emberek betegek, kövérek. Mi az, ami ennyire árthat? A fimomított szénhidrát, fehér liszt, cukor, rizs elsősorban, másodsorban az eltúlzott mennyiségek, harmadrészt pedig a fehérje éspedig azért, mert oxidált zsírok és koleszterin kerül a szervezetbe. A nyers biohússal és tojással semmi baj nincs, de ki eszik nyers húst és ki eszik mindig biohúst? Ezt kellene az emberek fejébe vésni, nem pedig a paleót reklámozni és még több embert megbetegíteni.
- 9. infiniium
2011. 09. 01. 13:20Ha az oxidált zsírok alatt a margarint és gyerekkori cimboráit érted, mint a növényi olajok, akkor abban egyetértünk hogy az nem jó. De hogy az állati fehérjét üldözzük fáklyákkal meg vasvillákkal a kézben, az már kicsit sok. A fehérje az nem zsír és nem is koleszterin. A koleszterinről írtam, én is a mai postba, onnan láthatod, mit gondolok.
- 10. infiniium
2011. 09. 01. 13:22Ja, és a tojás tele van zsírral, koleszterinnel, meg mindennel amit utálsz, mégis szerinted az jó.
- 11. rever
2011. 09. 01. 18:21@infiniium:
www.sulinet.hu/termeszetvilaga/archiv/2000/0002/16.html
Mindannyiunk ősei kannibálok voltak. Taráéi is, de ő már kultúrlény, aki a mi idegeinket eszi. :-) - 12. Tara.
2011. 09. 01. 19:25Nyugalom, befejeztem:)
- 13. Manu
2011. 09. 01. 19:56@Tara.: Mi az, ami ennyire árthat? A fimomított szénhidrát, fehér liszt, cukor, rizs elsősorban, másodsorban az eltúlzott mennyiségek, harmadrészt pedig a fehérje"
1.Ezzel nagyon melléfogtál. A tüzet már nagyon régóta ismerjük, őseink is megsütötték a húst. 2.Ne vedd egy kalap alá a szénhidrátokat és a fehérjéket. A zsír, fehérje szénhidrát nélkül jót tesz, lefogysz stb - 14. rever
2011. 09. 01. 21:25@Manu: Sütés nélkül nem is nagyon tudnánk az izmot elrágni. A belsőség az persze puha. Ha valaki evett nyers májat az tudja. Amikor a töltenivaló kolbászhúst meg szoktam kóstolni, ott derül ki hogy a nyers hús milyen rágós.
Mondjuk 3-6 hét érlelés alatt még a marha is megpuhul. Hát még a mamut. - 15. infiniium
2011. 09. 02. 8:41Nem vagyok meggyőzve a kannibalizmussal kapcsolatban, de igazából nincs is jelentősége. Ha úgy volt, úgy volt, attól még a paleo táplálkozás jó lehet.
Egy gondolat: különböző emberfajoknál mások a normák. Nevek említése nélkül vannak olyan "fajok" ahol normális az erőszak, a másik ember kifosztása vagy akár brutális megölése. Viszont az emberiség nagy része ezt visszataszítónak találja. Ha 1000 év múlva a régészek találnak egy halom csontot, és mindegyiknek be lesz törve a feje meg ilyesmik, akkor kijelentik, hogy a 21. században az emberek kivétel nélkül gyilkolták egymást. Szóval kíváncsi lennék, hogy arányaiban mennyi evőeszköz által roncsolt csont jut a sima csontokra, amiket találtak a világban.
- 16. infiniium
2011. 09. 02. 8:44Ja, és csak hogy az eredeti témához (az interjú) visszakanyarodjak kicsit, én tisztelem Gáspár Andrást, szeretem a műveit. Ha különbözik a véleményünk valamiről, nem jelent semmit, attól még nagyszerű író.
- 17. rever
2011. 09. 02. 10:05Mondjuk én a fantasy-tól lábrázást kapok általában, de a Két hold nálam az örök első tízben van.
Nagyjából én is ilyeneket gondoltam a paleoról, amikor először találkoztam vele. Csak aztán utánaolvastam.
Ha a régészek találnak egy halom csontot a mi korunkból és az lesz a véleményük hogy 'a 21. században az emberek kivétel nélkül gyilkolták egymást', nos akkor igazuk lesz. Főleg ha Irakban vagy Afganisztánban vagy Líbiában vagy dél-Afrikában vagy Ruandában vagy Szerbiában ásnak. - 18. infiniium
2011. 09. 02. 12:16Figy, én még nem öltem és/vagy ettem meg senkit, és nem is ismerek olyat aki már igen. Ha az afganisztánban talált csontok alapján a régészek azt fogják mondani, hogy kannibál voltam, akkor remélem lesz egy olyan emberke, mint én, aki azt fogja mondani, hogy "az én ük-ük-ük-...-ükapám, infiniium, nem hiszem, hogy kannibál lett volna." De majd biztos meggyőzik az ellenkezőjéről.
- 19. rever
2011. 09. 02. 13:14Alapvetően a gyilkolásról beszéltem.
De az emberevés csak egy tabu. Mostanában nem divat, tiltják, megvetik, büntetik és nincs is rá szükség.
Nade vannak extrém körülmények.
Ha te mint uruguayi rögbis lezuhansz az andokban, megtetted volna? Magamról én itt és most azt mondanám hogy nem. De a körülmények azok nagyon ki tudnak forgatni bennünket. Az életösztön erősen motivál.
Mondjuk te nem ettél volna. Te meghaltál volna. - 20. Tara.
2011. 09. 02. 13:55@Manu: szerintem pedig te fogtál mellé:) Hogy valójában kiknek (orvosoknak, kutatóknak) van ebben a kérdésben igazuk, csak az idő dönti el. Mindenki saját magán tapasztalja majd a választott étrendjének áldásait, vagy ártalmait.
Pökhendinek lenni nagyon egyszerű, de nem engem minősít, hanem téged. Miért ne írhatnám le a véleményemet, ha így gondolom? Nyilván Szendi hívő vagy, ott dívik ez a stílus. Itt viszont Dean tág teret enged a gondolatoknak, tehát az enyémek is elférnek itt.
- 21. infiniium
2011. 09. 02. 14:50Az uruguayi rögbisek is csak nagyon kis százalékát teszik ki az emberiségnek. Még mindig nem vagyok meggyőzve arról, hogy ha nem az életbenmaradás a tét, akkor is mindenki nyugodtan megöli és leül és megenni embertársait. Hogy egyértelmű legyek: néhány lelet vagy egyedi eset alapján az egész emberiségre vonatkoztatni elméleteket nem adhat helyes eredményt.
Hogy én egy repülőszerencsétlenség után az éhhalál küszöbén ennék-e a társaim hullájából, azt nem tudom, majd kiderül, ha odaérek.
- 22. Manu
2011. 09. 02. 14:54@Tara.:Én nem vagyok semmilyen hívő. A nyershúsevés vagy vegetariánusság, amit itt propagálsz, mindkettő szélsőséges dolog. Ha már az őseinkből indulsz ki, tartsd szem előtt, hogy őseink korán ismerték a tüzet. Én csak ennyit írtam.
Tapasztalat szerint aki csak húst és állati zsírt eszik zöldséggel, kevés gyümölccsel, annak nem lesznek egészségügyi problémái. Ezt nem mindenki megtapasztalja majd, hanem már most tény. Olvassad el Dr Tóth Csaba orvos írásait. - 23. rever
2011. 09. 02. 16:02@infiniium: Hja, nem lehet mindenki uruguayi rögbis.
Ha mégis odajutunk, akkor megígérem neked hogy nem eszlek meg, ha te is megígéred. :-) - 24. Tara.
2011. 09. 02. 16:44@Manu: úgy érted, sok húst és sok zsírt? kevés gyümölcsöt? Nincs értelme vitázni, én inkább azoknak az orvosoknak hiszek, akiknek 30 éves és több gyakorlatuk van, rengeteg betegükön tapasztalták meg, kinek milyen étrend gyógyító hatású. Eszemben sincs olyan vitákba belemenni, mint a Szendi blogban, rég megtanultam, hogy hívőkkel nem szabad vitázni. És nem is lehet.
De jobb, ha tőlem tudod meg, hogy ami gyógyétel az egyik embernek, az méreg a másiknak. És ugyanarról a kajáról van szó. Nem orvos az olyan, aki mindenkit hússal akar meggyógyítani. De elmondtam, amit akartam, mindenki egyen azt, amiben hisz, aztán majd 20 év múlva elmondhatja a tapasztalatait. Ha lesz még világ, lesz internet és leszek még én:) Egyik sem biztos, bár szeretném.
- 25. Deansdale
2011. 09. 02. 17:41Itt tényleg mindenféle gondolat megfér, de egymást ne gyepáljátok :)
Jól elvannak egymás mellett mindenféle étrendek. Gondolom itt senki sem hiszi, hogy az ő étrendje "szent", és dzsihádot kell hirdetnie minden más étrenddel szemben. - 26. rever
2011. 09. 02. 18:12Hát az a helyzet, hogy amit én leszűrtem eddig az az, hogy pont nem sokat, szóval nem sok fehérjét. Mert nemcsak lowcarb, de lowcal is. (Mégha nem is korrekt meghatározás ez.)
És amúgy is fontosabb a minőségi zsír mint a fehérje minősége, amit azért össze lehet gyűjteni húsból, sajtból, zöldségekből, gyümölcsből, magokból, na és halból.
A sajtban adott esetben több is van mint a húsban.
Azt hiszem egy halevő 'vega' simán befér a paleoba.
És a nyers hal ellen senkinek sem lehet kifogása....Még a higany is ropogósabb nyersen. :-)
Utolsó kommentek