Deansdale

Visszapakolgatom az eltűnt bejegyzéseket, de így a régi kommentek a cikkekbe vannak integrálva. Nem valami praktikus (a főoldalt például kifejezetten kihúzza a végtelenbe), dehát ez van. Örülhetek, hogy egyáltalán megvan bármi is, a kommentek meg aztán tényleg jutalomfalat kategória.

Furcsa módon nem is lettem igazán ideges, mikor eltűntek a cuccok, és még most is csak az bosszant egy kicsit, hogy a visszapakolás felesleges munkával jár. Órákon át szöszölhetek vele, ami alatt inkább írhattam volna egy új cikket.

Valószínűleg azért nem lettem zabos a rendszerhiba után, mert én ezt a blogolást eleve leginkább a magam szórakoztatására csinálom. Pénzem nincs belőle, rajongóim sincsenek (nem is akarok :), így hát ha holnap le kellene húzni a rolót, könnyű szívvel megtehetném. Tök jó érzés, hogy a tapasztalataimat megoszthatom másokkal, és ezzel akár segíthetek is a problémáikon, de azért még elég távol állok attól, hogy valamiféle megváltónak képzeljem magam.

Nade ha már ilyen szentimentális hangulatom támadt, talán írok pár sort arról, hogy miért is csinálom ezt az egészet valójában. (Bár kifejezetten anti-énblogger vagyok, ennyi azért belefér :)

Minden a feminizmussal kezdődött. Tinédzserkorom környékén még én is bevettem a maszlagot, hogy "nők megmentése", meg ilyesmi. Hiszen legtöbbünket úgy nevel jóanyánk, hogy legyünk rendesek, kedvesek és udvariasak, és segítsünk a lányoknak, mert úgy illik. Fűtöttek rendesen a hormonok, úgy gondoltam a lányok is jónéven veszik majd, ha küzdök a kegyeikért. Csakhogy a dolgok a valóságban nem így működnek (első intő jel a feminizmus igazságtartalmával kapcsolatban). A csajok jól elvannak a "zsarnokokkal", és szarnak a fehér lovagok udvariasságára, kedvességére és segítőkészségére. És azért azt is tegyük hozzá, hogy nem is nagyon hemzsegnek az elnyomott csajok az utcán. Inkább azt láthatja a nyitott szemű emberfia, hogy a csajok tudatában vannak a férfiak fölötti hatalmuknak, lubickolnak benne, és persze élnek/visszaélnek vele. Hosszú haj, rövid szoknya, hadd forogjon a sok fej, aztán lehet csemegézni a sűrűjéből. Nem úgy néznek ki, mint akiket sanyargatnak. Persze időnként volt némi kesergés, hogy "a gonosz pasi lelépett/kihasznált/satöbbi", dehát ilyen esetekben a csajok maguk okozták a saját problémájukat azzal, hogy Átlag Béla helyett Nőcsábász "Gitáros" Jeromos karjaiba omlottak, aki aztán nem sokat teketóriázott a lelkivilágukkal.

Na mindegy, száz szónak is annyi a vége, hogy kerestem a tartalmat a feminista frázisok mögött, de nem találtam. Sőt. Ahogy böngészgettem a neten, és ahogy jártam a világban, egyre több furcsaságot vettem észre. Például hogy váláskor automatikusan a nőé minden. Vagy hogy a rendőrségnek parancsba van adva, hogy családi perpatvaroknál mindig a férfit kell elvinni. Vagy hogy a távoltartási rendeletekkel a nők futószalagon élnek vissza, miközben a feministák még mindig sápítoznak, hogy nem elég merev a rendszer. Sorolhatnám napestig, de azt hiszem aki a blogomat olvassa az már úgyis nagyjából képben van.

És lassan megfordult a véleményem, mint ahogy Warren Farrellé, aki az amcsi feministák legnagyobb szervezetének (NOW) egyik főmuftija volt, amíg rá nem jött, hogy átverés az egész. Furcsa volt átlátni a szitán, és figyelni, ahogy mások továbbra is a régi nótát fújják. Talán itt kezdtem el azon gondolkodni, hogy a közszereplők többsége egész egyszerűen vagy hazudik, vagy hülye. Nem tudtam melyik lenne rosszabb, de azt tudtam, hogy a helyzet nem igazán üdvözítő. Az én adómból támogatják azokat a szemeteket, akik ellenem lobbiznak hazugságokkal. Ez gyakorlatilag a teljes neoliberális vonulatra igaz, az antirasszista szólamoktól kezdve a feministákig bezárólag. Mind olyasmit fújtak, hogy én rossz ember vagyok, mert fehér vagyok, mert férfi vagyok, mert egészséges vagyok, mert szeretem a hazámat és a családomat, stb. A munkámmal én tartom el segéllyel az összes nemzetiségit, öreget, fiatalt, beteget, szülő nőt, és még ki tudja kiket, de azért szégyelljem közben a mocskos pofámat amiért elnyomom őket. Én?! Kit nyomok el én? Ez az a kérdés, amit minden középosztálybeli fehér férfi feltehet magának, ha esetleg elbizonytalanítaná a neoliberális parasztvakítás. Soha nem nyomtam el senkit, se nőt, se cigányokat, se négereket, se kígyót vagy békát. Őszintén szólva még egy csikket sem, ugyanis nem dohányzom. Úgyhogy a hülye demagóg propagandával lehet sürgősen lekopni - legyen az akár Tamás Gáspár Miklós zombiagyú fröcsögése a "magyar fasizmusról", vagy a katica-féle mocskolódás a szemét pasikról.

Elkezdtem egy kicsit behatóbban tanulmányozni a politikát és a közéletet, és nem volt nehéz rájönnöm, hogy az egész csak szemfényvesztés. Nem véletlenül magyaráznak egyesek - a mátrixos hasonlattal - piros meg kék pirulákról, meg összeesküvésekről, meg még százféle olyan dologról, amit a tévén nevelkedett köznép hülye hóbortnak tart. Érdemes elgondolkodni azon, hogy az ilyen szituációkban általában a tudatlanok szokták azokat lehülyézni, akik sokszor éveket töltenek a téma tanulmányozásával. Példa Géza 5 éve bújja a netet a bankár elit ténykedése utána kutatva, többet tud az amcsi bankrendszerről mint egy átlag amerikai bankár, de amikor szóba hozza valahol, hogy a politika a bankár famíliák kezében van, akkor olyan emberek nevetik ki, akik azt sem tudják mi az a "fed". Nem furcsa?

A feministák is erre alapozzák a kampányaikat, hogy mindig lesz elég megvezethető lovag, aki szívesen harcol a "szegény nőkért", valamint hogy mindig lesz elég tudatlan ember, aki bármit elhisz amit a tévében mondanak, és atombiztos ellenérvekkel sem lehet kizökkenteni a kvázi-hipnózisból. És sajnos beválik a számításuk, ugyanis tele a világ ignoráns barmokkal, akik azt képzelik, hogy ők mindent tudnak, holott a szaktudásuk megáll azon a szinten, hogy a falóvilág tegnapi adásában ki dugott kivel.

...de ha már a dugás került szóba, a nőzés területén is megvan ugyanaz a szemfényvesztés, ami a politikában. Persze a két dolognak (szex és politika) általában vajmi kevés köze van egymáshoz, de ez a fiatal srácok szempontjából teljesen mellékes. Ami számít, az az, hogy mire oda jutnak, hogy elkezdi őket érdekelni a szoknya, addigra telenyomják a fejüket egy rakás valótlansággal, ami teljesen tönkreteszi az esélyüket a boldog családi életre. A mai feminizált világban a randitanácsadás 90%-a kimerül abban, hogy "hordozd a tenyereden a nőt és teljesítsd minden kívánságát" - ami biztos recept a bukásra.

És hogy ebbe a feminista-pirospirulás turmixba honnan került a táplálkozás? Már nem is tudom pontosan, de még engem is meglepett, hogy a kajálás terén is pontosan ugyanaz a nagyívű népbutítás zajlik, mint a feminizmussal és politikai ikertestvéreivel. A táplálkozási piramis, a teljes kiőrlés meg az összes modern kajatrend, ami mögé felsorakoznak az orvosok, az állam, a szakértők, és persze (köh-köh) az élelmiszergyárak, az mind csak arra jó, hogy tönkretegyen és kinyírjon.

Ha ezeket a sorokat 10 millió magyar kezébe letennék, 9 és fél azt mondaná, hogy én vagyok a hülyegyerek - de engem ez a legkevésbé sem zavar, mert tudom, hogy az a 9 és fél millió ember ezredannyi időt sem fordított a kérdésre mint én. Hosszú hónapok komoly energiabefektetésének eredménye az a tudás, ami alapján kajálok, és ami alapján lefogytam, egészségesebb lettem és még meg is erősödtem. "Azelőtt" én is gabonapelyhet ettem ha le akartam fogyni, és azelőtt nekem se sikerült, ahogy általában senkinek. Most két pofára tömöm a sült húsokat, és 10 számmal kisebb nadrágban járok mint 10 hónappal ezelőtt.

És itt jutottam vissza az eredeti kérdéshez, hogy miért is blogolok. Azért, mert sétáltam az erdőben, és találkoztam egy manóval, aki azt mondta nekem:

- Teljesítem három kívánságodat, amennyiben az a következő három:

1. A tested rendbetétele egészség, testsúly és sportosság tekintetében.

2. A romantikus kapcsolataid rendbetétele, attól kezdve, hogy egyáltalán legyen kapcsolatod, a jó szexen át a hosszantartó boldogságig.

3. A fejed és a szemed megtisztítása a rárakódott médiasalaktól, hogy tisztán láss és gondolkodj a közéletben.

Szeretném minél több embernek megmutatni, hogy hol van ez a manó. Aztán hogy ki mit tárgyal vele, az már a magánügye. Ahogy az ősi kínai fazekasmesterek szokták volt mondani: az ajtót meg tudom mutatni, de belépned neked kell.

Köszi.

Átjöttem a blogterről, mert problémák voltak vele, erre jó háromhavi munkám, 65 bejegyzésem válik köddé ideát. Pf.

Szerencsére a google cache [tárolt változat] szokás szerint működik. Aki hasonló cipőben jár mint én, annak ajánlom a használatát, illetve a jövőben a gyakori biztonsági mentéseket :P

A gugliban megnéztem a havi archívumaimat, szépen egyesével rákerestem a cikkekre, és így kommentekkel együtt le tudtam menteni őket. Akinek a kommentek nem fontosak, az elég ha a havi archívum oldalt lementi, azzal ömlesztve megkapja a megoldást.

A cikkek visszahelyezését hamarosan elvégzem, de most se időm, se energiám ezzel vacakolni. Ha minden jól megy, mindössze pár darab balszerencsés komment fogja bánni ezt a "hardverhibát".

Ja, és kedves freeblog, örülnék ha ezentúl ti sem csak 5 havonta csinálnátok backup mentéseket.

Amikor ide jutunk a "jogvédelemmel", azt hiszem ideje lehúzni a rolót:

Szegedi szoláriumot büntetett az Artisjus - Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület ellenőrzést tartott az egyik szegedi szoláriumszalonban, ahol a helyiségben a rádióból szólt a zene. Az egyesület a szerzői jogok megfizetéséről szóló bizonylatot kérte a tulajdonostól, aki elmondása szerint nem tudott arról, hogy a rádiózásért bárkinek is fizetnie kell. Különösen úgy, hogy a rádióban lejátszott zeneszámok után a rádió egyszer már fizet jogdíjat az Artisjusnak.

Na igen. Emlékszem, amikor a drótkerítésünket ellopták, akkor a rendőrség a vállát vonogatta, és apámnak kellett megkeresni a szomszéd falu cigánysorán. Rasszista lennék? Megtalálta. Az idióták simán ledobták az udvarban.

Arra is emlékszem, amikor a bicajomat lopták el. A rendőrök annyit mondtak, lehet rá inni hideg vizet.

De ezeket a veszélyes bűnözőket szerencsére elkapták, és fizetniük is kell, mint a katonatisztnek. Hiszen rádiót hallgattak!

Szokás szerint most is két problémám van az egész sztorival. Az egyik, hogy a bűnözők szabadon garázdálkodnak, és az állam, a rendőrség, meg a "jogvédők" az egyszerű, egyszeri embereket nyúzzák, akik gyakorlatilag nem követtek el semmit. Mert hát mi kárt okozott - akár a társadalomnak, akár a zenészeknek - az a szoláriumos, aki rádiót hallgatott? Eleve abszurd a kérdés, dehát biztos vagyok benne, hogy Artisjusos barátaink megideologizálják, miért súlyosabb a rádiózás az emberölésnél.

A másik, hogy már megint a vérszívók és ingyenélők okoznak fennakadást. Többszörösen. Mert abban biztosak lehetünk, hogy az Artisjus által beszedett pénzből a zenészek látják a legkevesebbet. A "jogvédők" csak létrehoztak maguknak egy jó bizniszt, ami nagyjából olyan, mint a maffia "védelmi pénze": nem csinálnak semmi hasznosat, nem alkotnak semmilyen értéket, egyszerűen csak körbejárnak és kiverik az emberekből a pénzt. Törvényerővel! Mert ha nem vagy hajlandó perkálni, akkor irány a börtön. A "jogvédőknek" nem elég, hogy a rádióállomások már így is fizetnek nekik a nagy büdös semmiért: fizessen az is, aki hallgatja! Hány bőrt lehet egy ilyen rókáról lenyúzni?

Azért kíváncsi lennék, ki hogyan látja a kérdést, hogy miért is kell nekünk egy ilyen "köztes ember", aki a művészek és a hallgatóság közé áll, és valamiféle elvont "jog" nevében sápot húz - sokszor mindkét oldalról.

Értem én, hogy a vegák szentül hisznek a maguk igazában - a többség még az erkölcsi felsőbbrendűségében is -, nade hogy ehhez hamis "tudományos" eredményeket gyártanak igazolásul, az már azért mégiscsak pofátlanság.

A HVG cikke (Csalással vádolnak egy híres pszichológust) nem elsősorban a táplálkozásról szól, de van benne egy ilyen részlet:

"A különböző szociális jelenségeket vizsgáló állítólagos kutatásaiban Diederik Stapel többek között olyan eredményekre jutott, amelyek szerint a húsfogyasztás agresszívvá tesz (...)"

Namármost miért akarna bárki amellett érvelni, hogy a húsfogyasztás káros? És honnan veszi a bátorságot, hogy tudományos cikket írjon erről hasraütésre?

Na ezért van az, hogy az embernek kétszer is meg kell fontolnia, milyen forrásokat ismer el hitelesnek - és még ezek után is elsősorban a saját józan eszére és a személyes tapasztalataira kell alapoznia mindent. Amit az ember a neten olvas, az csak segítség lehet az egyéni tapasztalás útján; afféle ötletelés, együtt gondolkodás, amiből az ember kiszűrheti magának, hogy mit lenne érdemes személyesen kipróbálnia. Aki kapásból elhisz bármit - és ezt úgy értem: BÁRMIT - amit a média mond (legyen az akár tévé, akár (köh-köh) "tudósok", akár bloggerek mint én), az sültbolond. Első lépésben végig kell gondolni, hogy egyáltalán lehetséges-e az, amit állítanak, logikus-e, és hogy beépíthető-e a többi - már tesztelt! - elmélet mellé. Aztán jön a személyes teszt, már legalábbis akkor, ha mondjuk étrendről, edzésről, vagy valami hasonló személyes jellegű dologról van szó. Ha ott is "bizonyít" az elmélet, akkor lehet kijelenteni, hogy ebben lehet valami.

Én magam is így járok el mindig, például a paleó(szerű) étrendet is végiggondoltam, kipróbáltam, bevált. Csak ezek után merészelek cikket írni róla, mert tudom, hogy nem beszélek totál hülyeséget.

És mi van a húsevéssel? Én - egy mezei blogger - azt állítottam, hogy egészséges. A nemzetközileg elismert szakember meg azt, hogy káros. Aki rá hallgatott, az most pofára esett, ugyanis kiderült, hogy az illető hazudott, és nekem volt igazam.

És ezt nem azért emelem ki, mert hízlalja a májamat (kell a fenének a zsírmáj :), hanem mert fontos tanulságokat lehet levonni belőle. A tudósok és a média szemrebbenés nélkül, gördülékenyen átb*sznak minket ahol éppen úgy tartja a kedvük vagy az érdekük. Mindenkinek egyéni felelőssége ettől megvédeni magát és a szeretteit. Hiába van valakinek tekintélye, attól még nagy hiba lenne vakon bízni a kijelentéseiben.

"Ki akarták kötni az áramot, fegyvert rántott" - olvasom az indexen, és együtt tudok érezni a faszival. Egyszer jöttek hozzánk is kikötni, és hiába magyaráztam, meg mutogattam a befizetett csekkeket, kikötötték.

Két hatalmas probléma van a rendszerrel:

1. Ha kihagysz (elfelejtesz!) egy csekket, de utána továbbra is fizetsz rendesen, a tartozásod nem "csúszik", hanem ott marad ahol volt, és X hónappal később akkor is kikötik az áramodat, ha az összes tartozásod kemény 1-2 ezer HUF.

2. A kikötésre szakosodott vállalkozók nem az áramszolgáltató emberei, hanem külső szerződéssel dolgoznak, és őket az elvégzett munkára fizetik. Tehát szarnak ők bele a te igazadba vagy magyarázataidba, kikötik az áramodat mert azért kapják a pénzt. Kikötik akkor is, ha bemész az irodába és 2 perc magyarázkodás után küldik őket visszakötni, mert az nekik megintcsak plusz pénz (mármint a bekötés). Azt meg leszarják, hogy neked ezért esetleg tízezreket kell fizetned ki- és bekötési díj címén.

Ilyen körülmények között lehet, hogy én is fegyvert rántok, ha legközelebb ilyen szituba kerülök. Ki az aki 2k HUF tartozás miatt ki akarna fizetni 20k HUF ki- és bekötést, csak azért, hogy a szerelő pipálhassa a papíron a munkákat? Ráadásul a modern világban mit csinál az ember áram nélkül? Főleg ha az irodában közlik, hogy oké, ez egy félreértés volt, és visszakötik az áramot, de a szakiknak lejárt a munkaideje/már máshol vannak/nem elérhetőek, ezért csak holnap/hétfőn/akármikor lesz újra áram... Közben se net, se tévé, se hűtőgép, se világítás, se semmi. A gyertyafénynek valahogy hiányzik a romantikája ilyen esetekben.

Eddig 2 komment érkezett

• 1.  Vasgerinc (Válasz erre)
  2011. 11. 06. 11:58

  Értem a dühödet, de ez esetben egyáltalán nem ilyesmiről volt szó, hanem:

  "hogy a jelentős díjtartozást felhalmozott fogyasztónál kikössék az áramot."

  A másik pedig, hogy ránthatsz te fegyvert akármilyen indokkal, azzal csak azt éred el, hogy kihívják a rendőröket, az áramodat akkor is kikötik, csak kzben még meg is hurcolnak, sőt valami büntit is biztosan fogsz kapni.

• 2.  Deansdale (Válasz erre)
  2011. 11. 06. 16:54

  Nem kötik ki, ha nem csak rántom a fegyvert, de lövök is vele :)))

  Egyébként az eredeti cikket el sem olvastam, elég volt nekem a saját múltamból feltörő démonokkal viaskodni :))))

A cím bármilyen vicces is, sajnos igaz. (Mármint az a része, hogy vádolják.) Úgy tűnik manapság már nem lehet férfi a rivaldafényben anélkül, hogy valaki meg ne próbálná ezzel a tetű módszerrel tönkretenni a karrierjét. Merthát most is miről van szó?

"Elősként a Politico.com számolt be arról, hogy amikor Cain a kilencvenes években"

Azt hiszem innen felesleges is folytatni. A kilencvenes években?! Lehetséges lenne, hogy valamiről még ennél is hangosabban sikítson, hogy idióta politikai merénylet?

Shwarci idejében még az volt a divat, hogy náciztak, vagy rasszistáztak. Manapság a hátbadöfések aktuális királya a szexuális zaklatás. DSK karrierje is ráment, most talán "Káin barátunk" következik, aztán még ki tudja.

De hogy lássuk, igazából mennyire banális ez a sz*rcséplés:

"A republikánus párt elnökjelölti posztjára esélyes politikus két nőnek is disznó vicceket mesélt."

Aha. Szóval képes volt "disznó vicceket" mesélni. Ez aztán az apokaliptikus léptékű katasztrófa.

Eddig csak rossz poénnak tartottam, hogy egy "Káin" nevezetű illetőt jelölnek az USA elnökének (a következő választáson jön Júdás? Aztán Lucifer, Belzebúb?), de ez után az "incidens" után rögtön szimpatikusabb lett...

Egyéb hírek:

Hárommillió amerikai maradt áram nélkül - Az Egyesült Államok keleti partvidékét sújtó, szokatlanul korán érkező hideg és hóviharok miatt legalább hárommillió amerikai maradt áram nélkül hétvégén, és keddig nem is valószínű, hogy mindenütt helyreáll az áramszolgáltatás. Októberben még soha nem esett ennyi hó New Jersey államban, és ugyanerről számoltak be New England és Maine hivatalos szervei is.

Csak nekem tűnik úgy, mintha odaát már vagy 6-8 éve folyamatosan dőlnének meg a hidegrekordok? Hajrá globális felmelegedés...

Schäuble: a válság mutatja, hogy költségvetési unió kell - Az euróövezeti válság megmutatta, hogy a valutauniónak a közös pénzügypolitika mellett költségvetési unióra is szüksége van - mondta a Financial Timesnak a német pénzügyminiszter.

Szóval a központosítás becsődölt, és erre a válasz a még több központosítás. Gratulálok. Vagy legalábbis remélem, hogy az EU megmondóemberei jól megélnek a nemzetközi bankárok zsebéből.

A HVG cikke: Halál a szülés körül: a gyilkosság és az öngyilkosság a vezető

Nagyobb valószínűséggel halnak meg gyilkosság vagy öngyilkosság miatt a várandós és az egy éven belül szült amerikai nők, mint más, terhességgel összefüggő orvosi probléma következtében - állapította meg egy amerikai tanulmány.

Úristen, úristen. Már megint valami szörnyű dologra derült fény. A halál fekete kaszájával csak úgy aratja a nőket - akit nem nyír ki a gonosz patriarcha pasija, az öngyilkos lesz a patriarchális nyomás miatt.

Az erőszakos halállal eltávozott nők nagyjából felének valamilyen konfliktusa volt jelenlegi vagy korábbi partnerével - írják az Obstetrics and Gynecology című orvosi folyóiratban közzétett dolgozat szerzői. Szakértők ehhez kapcsolódva a várandósság alatti családi problémák alaposabb szűrésére hívják fel a figyelmet.

Szűrést! Azonnal!

Na jó, még mielőtt törvénybe iktatnánk a vonatkozó módosításokat, csak egy aprócska dolog:

100 ezer terhes vagy egy éven belül szült nő közül három lett gyilkosság áldozata és kettő vetett véget önként életének.

Szűrést? Mi a leprás ***** *****ról beszélnek ezek? Hogyan lehetne 100.000 nőből hármat kiszűrni? Vagy a két öngyilkost? Most tényleg vizsgáljunk meg SZÁZEZER családot, hátha sikerül megtalálni benne azt a nem egészen féltucatnyi delikvenst, akivel gondok lehetnek?

... tű a szénakazalban?

...ágyúval verébre?

Már megint eltájolódtunk a nők "védelmében"?

100.000 nőből kettő öngyilkos lett, és ezért cikket kellett írni az Obstetrics and Gynecology című orvosi folyóiratba - attól függetlenül, hogy például hazánkban az idei statisztika szerint bármely adott 100.000 emberből 25 lesz öngyilkos...

És hogyhogy már megint nem esik szó arról, hogy a férfiak kb. 3,5-szer gyakrabban lesznek gyilkosság, és 2,5-3-szor (egyes korcsoportokban 4-szer) gyakrabban öngyilkosság áldozatai? A férfiak ugye senkit nem érdekelnek. Miért nem látom a cikket a HVG-n, ami azzal foglalkozna, hogy válás után a férfiaknál erősen megugrik az öngyilkosságok száma, de nőknél semmi ilyen nem tapasztalható?

De maradjunk a témánál. Milyen költségekkel és adminisztrációval járna százezer családot megvizsgálni, hogy talán kiszűrhessük a 2-3 (ön)gyilkost? És mennyi szenvedéssel, állami túlkapással és családszétveréssel járnának a "téves riasztások"?

Eddig 2 komment érkezett

• 1.  rever (Válasz erre)
  2011. 10. 27. 16:27

  Kicsit túl van lihegve a dolog. Dr. Christie Palladino már máskor is foglalkozott a terhesség körüli állapotokkal, mint a depresszió például. Arrafelé kicsit más a terhesgondozás, ezért a szűrés mint olyan valós lehetőség.
  A gyilkosság az viszont gyönyörű, szerintem simán belefér hogy ahol 13000 gyilkosság történik egy évben, ott benne van a szórásban néhány terhes is.
  És az direkt pech, hogy ezek pont nők...

• 2.  Vasgerinc (Válasz erre)
  2011. 10. 28. 13:05

  Én beszélgettem ilyen dologról szüleimmel és idősebbekkel is, és ők is azt mondják, hogy ez a terhesség utáni (előtti, közbeni, kitudja) depresszió csak kényeskedés, mert régen nem volt ilyen.
  Valószínűleg a nők, akiket a feministák munkavállalásra kényszerítettek megszokták a mindennapi társaságot, társalgást, egy más életmódot, mint korábban. Aztán amikor ebből visszakerülnek a gyerek miatt a háztartásba, akkor lehet hogy van tényleg valami enyhe depresszió, de ezt a saját környezetükből való kiragadásnak, vagyis a feministáknak köszönhetjük.

Eldugott kis cikk a HVG portálján: Gyanús gyógyszerek: itthon ezrek szedik, két országban kivonták a patikákból

A glitazonok néven ismert hatóanyagcsoportot – a GlaxoSmithKline gyógyszergyártó molekulájáról van szó – a kettes típusú, azaz felnőttkori cukorbetegek kezelésében alkalmazták eddig nagy bizalommal az orvosok. Ám egy ideje árnyék vetül a hatóanyagokra, a csoport egyik tagját, a rosiglitazon forgalmazását év elején Magyarországon is felfüggesztette az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI).

Nahát.

Én a magam részéről csak ugyanazt mondhatom, amit eddig: aki cukorbeteg, csökkentse a cukorbevitelt, és kevesebb gyógyszert kell szednie. Ez nem csak azért jó, mert a tablettákat kellemetlen lenyelegetni, hanem mert mellékhatásaik is vannak, sajnos. A szénhidrát-mentes diéta "mellékhatása" maximum a fogyás, de azt hiszem ezzel a mellékhatással sokan kiegyeznének. A HVG által említett szer okozta húgyhólyagrákot bárki szívesen lecserélné némi zsírvesztésre, ebben 100%-ig biztos vagyok.

Egy másik (rokon) hatóanyag, a pioglitazon a patikákban maradhatott, kivéve két országot: Németországban és Franciaországban az ilyen hatóanyagú gyógyszerek forgalmazását is felfüggesztették. A vércukorszint-csökkentő  hatóanyag – elősegíti a szervezet által termelt inzulin hatékonyabb hasznosítását – egyik mellékhatása már ismert volt, miszerint növeli a szívelégtelenség kockázatát, ám ez még nem indokolta a hatóanyag felfüggesztését.
[kiemelés tőlem]

Aki bármilyen CB elleni tablettát szed, szerintem nézzen utána a neten a hatóanyagnak, és aztán - ha szükséges - keresse fel orvosát, gyógyszerészét...

Pedig a BBC News márciusban még arról számolt be, hogy a cukorbetegség kezelésére kifejlesztett pioglitazon hatóanyagú gyógyszer lehet a legjobb alternatíva a tavaly betiltott roziglitazon helyett.
[kiemelés tőlem]

Egyik szer bukik a másik után... Biztos, hogy érdemes a gyógyszergyárakban bízni egy szénhidrátszegény diéta helyett?

Winkler Gábor, a János kórház főorvosa, a Magyar Diabetes Társaság elnöke megkerésünkre rögtön leszögezte, semmi ok a pánikra, az ügy pedig amúgy is lezártnak tekinthető, miután az illetékes hatóságok megfogalmazták álláspontjukat, azaz a gyógyszer előnyei felülmúlják a potenciális kockázatot.
[kiemelés tőlem]

Köszönjük szépen Winkler Gábornak, hogy eldönti helyettünk, mit is szeretnénk mi kockáztatni milyen előnyöket remélve. Ugyanazokat az előnyöket más módon is el lehet érni, ami nem teszi tönkre a húgyhólyagot és nem emeli a stroke kockázatát sem, tehát esetünkben "a szer" olyan kockázatokkal jár, amit egyáltalán nem érdemes felvállalni.

"Rendszeresen vannak ilyenek, mi már meg sem lepődünk, ha egy újabb hatóanyagról derül ki, hogy a vártnál súlyosabb mellékhatásokkal jár" – mondta el megkeresésünkre Botz Lajos gyógyszerész

Jó lenne, ha ez az elejtett megjegyzés utat találna a köztudatba is...

Ám bármilyen egyszerűnek hangzik is egy gyógyszer forgalomból való kivonása, egyáltalán nem az. Elsöprő bizonyítékok kellenek, hogy több országban is, egyidejűleg függesszenek fel, vagy vonjanak ki hatóanyagokat. Ezekről a hatóanyagokról az OGYI oldalán is folyamatosan tájékozódhatunk.

Hát, ha már egyszer Németországban és Franciaországban egyszerre függesztették fel a szer alkalmazását, akkor ezek szerint kellett valamiféle "elsöprő bizonyítékoknak" léteznie. Egyébiránt tudom ajánlani az OGYI oldalát, meg lehet nézni, hogy tavaly, illetve idén is felfüggesztettek jópár szert. Pedig biztos voltak, akik korábban azokat szedték, használták. Ha közülük páran meghaltak, tönkrementek, azokat ki fogja kárpótolni, és hogyan?

Na jó, nem célom a demagógia, de a cukorbetegség tényleg különleges eset, abban az értelemben, hogy a gyógyszerezés nagyobbik része kiváltható diétával. Aki nem él ezzel a lehetőséggel, az most már tudja, mit kockáztat.

Eddig 1 komment érkezett

• 1.  infiniium (Válasz erre)
  2011. 10. 27. 11:51

  "Ám bármilyen egyszerűnek hangzik is egy gyógyszer forgalomból való kivonása, egyáltalán nem az. Elsöprő bizonyítékok kellenek, hogy több országban is, egyidejűleg függesszenek fel, vagy vonjanak ki hatóanyagokat."

  Basszus, nem inkább elsöprő bizonyíték kéne, hogy nincs mellékhatása/veszélye, és csak utána bevezetni a bogyókat?!