Fura ember vagyok, ezért gyakran vannak fura ötleteim, amiken szeretek morfondírozni. Ezt sokan időpocsékolásnak vagy értelmetlenségnek tartják, hiszen minek olyasmivel foglalkozni ami nem kézzelfogható, vagy nem egy adott probléma megoldására irányul. Mások megpróbálják kitalálni, hogy vajon mire gondolhatott a költő, vagyis feltételezik, hogy biztos valami problémám van amire ilyen közvetett módon keresek megoldást, és ajánlanak inkább valami kerülőutat, aminek ebben a kontextusban semmi értelme. Egyszerűen csak foglalkoztat néhány téma, és szeretném a konstruktív, kreatív kommentelőim véleményét kérni ezekhez.
(Akinek nem teljesen világos, hogy voltaképp mit is akarok, az képzelje azt, hogy van egy üres telkünk valahol vidéken, víz-gáz-áram adott, és mi építeni akarunk rá egy olyan házat, aminek újszerű és hatékony és frankó fűtési rendszere van.)
Nem akarok sztorit írni a dologhoz, ezért nemes egyszerűséggel ömlesztve közlöm a gondolatmeneteket, aztán ha bárki bármihez hozzászól, akkor örülök :)
1. Sokan gázzal fűtenek, ami nem is rossz, ha az ember az éves limit alatt marad, vagy legalábbis megvannak az előnyei. (Hátránya, hogy a kéményen kimegy egy rakás hő.) Sokan váltani vagy bővíteni akarnak a klíma (hőszivattyú) irányába, amiről ugye azt tudjuk, hogy alapból csodás a hatásfoka, de függ attól, hogy a külső oldalon mekkora a hőmérséklet, és nagy hidegben romlik a teljesítmény. Miért ne tennénk egy klímaberendezés hőcserélőjét a gázfűtés kéményéhez, vagy akár bele? Amíg nem tesszük ki olyan hőnek amitől tönkremehet, addig csak nyerhetünk a dolgon. Elvileg lehetne olyan probléma, hogy túlságosan lehűti a kéményben a füstgázt, és leáll a huzat, de kétlem, hogy ilyesmi a gyakorlatban előfordulhatna. Egy ilyen rendszerrel a gázfűtésünk hulladékhőjéből sokat visszanyerhetünk, ráadásul sose lesz olyan gondunk, hogy ha kint túl nagy a hideg akkor a klíma hatékonysága megzuhan. (Ez értelemszerűen egy hibrid gáz+klíma fűtést eredményez.)
2. Továbbra is csak elvi síkon ötletelünk, és ennek a jegyében a gázfűtés kéményét (vagyis a füstgázt) bevezethetnénk egy üvegházba/fóliasátorba. A hulladékhő így az üvegházat fűtené, ráadásul a CO2-t kifejezetten szeretik a növények - a veszélyességét pedig könnyen lehetne minimalizálni egy olyan szellőzőrendszerrel, ami az üvegház egy mélyített pontjáról szívná ki a leghidegebb és CO2-ben legdúsabb levegőt. (Aki nagyon parás, az vehet egy CO2-mérőt, és máris nincs mitől rettegni.)
3. Ha a lakóház falához van építve, akkor a klíma hőcserélője egyszerűen lehet az üvegházban - persze ez esetben hűti azt, de ha az üvegház ezt elbírja, akkor nincs semmi gond.
4. Létezik még komposztfűtés is, szuper találmány, csak kicsit macerás. Általában csöveken vizet áramoltatnak a komposzthalomban, és azt használják padlófűtésre, de egyrészt ha nincs eleve kiépítve padlófűtés akkor ez kapufa, másrészt a szivattyú áramot fogyaszt, harmadrészt rengeteg hő simán elvész a komposztdombból a környezet felé, vagyis ennek a rendszernek az össz-hatékonysága elég alacsony. (Cserébe akár ingyen is lehet a "tüzelő", és utána komposztnak használhatjuk.) Viszont ha a komposztdombot betesszük az üvegházba, és a 3. pontnál említett módon hőt szivattyúzunk át a lakótérbe, akkor hirtelen minden rendszerünk hatékonysága az egekbe ugrik. Az üvegházunkban nem kizárt, hogy szaunázni lehet majd, a klímánk pedig röhögve szivattyúz át bármennyi hőt fikarcnyi áramfogyasztással.
5. Ha összekombináljuk a gázfűtést, a komposztot és a klímát, plusz az üvegházat az oda bevezetett gázkéménnyel, akkor nevetséges költségen olyan fűtésünk lehet, hogy még az üvegházunk is trópusi lesz. A rendszert lehet optimalizálni, mondjuk a hőszivattyú akkor kapcsol be ha az üvegházban 20C fölött van a hőmérséklet, a házban a gázfűtés meg akkor ha ott van 20C alatt. Így körbe-körbe menne a rendszerben minden, és sosem lenne pazarlás. Ilyen módon ráadásul még az őszi-téli-tavaszi napsütés energiáját is behozhatjuk a házba, ha az üvegházat eléggé felfűti. Ez napelemekkel vagy -kollektorral elég macerás és nem is hatékony, de így gyakorlatilag ingyen van és semmit nem kell tenni érte.
[6. Ha netán van bármi más fűtésrevalónk (pl. tüzifa, olaj, fókazsír, covidos kézfertőtlenítő folyadék, bárakármi), amit nem akarunk a lakótérben elégetni, mondjuk mert füstöl, kényelmetlen, rendszertelenül áll rendelkezésre, stb., azt nyugodtan elégethetjük az üvegházban, a klíma meg átszívja a meleget a problémák nélkül.]
7. Az egész elképzelés achilles-sarka nyilván az, hogy kell egy üvegház ami a lakóépülettel össze van építve... Ennek hiányában csak az 1. pont marad, bár éppen az se semmi :)
És akkor a végére az ismétlés: ez kreatív ötletelés, aminél kíváncsi vagyok azok véleményére, akik látnak benne fantáziát illetve hibalehetőséget, netán tovább tudják gondolni más irányokba. Ha valaki lakótelepen lakik és nem tud ezzel mit kezdeni, annak ezt fölösleges bekommentelnie, csakúgy mint azt, hogy ócsó a fa és fűccsünk azzal, vagy bármi ilyesmi. Ja, és a kommentekben maradjunk a témánál, ha lehet, az aktuálpolitikát és társait vigyük az arra vonatkozó cikkek alá. Köszi!
Wildhunt 2024.03.18. 17:42:55
A füstgázok hírtelen lehűlésekor savas közeg képződik, ami rövid úton kinyírja a hőcserélőt. A további pontok nekem gazdaságtalannak tűnnek, de éppen utána lehet számolni.
Deansdale 2024.03.18. 18:21:48
Komposztkazán:
www.komposztkazanmagyarorszag.hupont.hu/2/komposztkazan-epites
Ez csak egy példa, a kupac alakja, helyzete, kinézete szabadon választott :)
A gázkazán füstgázának a fóliasátorba vezetése történhet a klímaberendezés hőcserélőjétől távolabb is, ez esetben nincs hirtelen lehűlés. Köszönöm, hogy szóba hoztad a dolgot, én erre nem gondoltam.
valis47 2024.03.18. 21:38:07
A gázkéményt melegházba bevezetni az nem tudom mennyire szabályos, úgy sejtem semennyire. A kéménynek huzat kell, különben visszaáramlik a füst. Max. átvezetni lehetne a kéményt az üvegházon/fóliasátoron.
És a hőszivattyú kültéri egységének is ugyanaz kell, mint a kéménynek: huzat, szabad levegőáramlás. Persze esetleg a ventilátor lehetne az üvegház külső oldalában...
Rákerestem egyébként az ötlet ezen részére, másnak is eszébe jutott már, de a válaszok alapján nem tűnik működőképesnek:
hvac-talk.com/vbb/threads/451152-Heatpump-in-a-greenhouse-efficiency&p=5381092&viewfull=1
www.quora.com/Will-a-heat-pump-become-more-effective-when-the-outdoor-unit-is-placed-in-a-warmer-environment-say-a-greenhouse
A komposztfűtés érdekes, nem tudtam róla eddig, hogy lehetséges ezzel fűteni. Esetleg a komposztdombot lehetne használni vizes hőszivattyúhoz, nem a földben keringetni a vizet, hanem a komposztdombban?
valis47 2024.03.18. 21:39:32
Deansdale 2024.03.18. 21:55:27
A szabályok, hogyismondjam, kevéssé érdekelnek :) A kéményhuzatot meg lehetne oldani egy ventillátorral, erre valószínűleg szükség is lenne, ha a gázkazán nem pont az üvegházat érintő falon van. Mondjuk egy sima fali konvektorral meg lehetne oldani, hogy ne kelljen hozzá se kémény, se ventillátor, se semmi, csak a hátoldala az üvegházba mutatna.
A linkelt válaszok olyan üvegházra vonatkoznak ami kifejezetten a hőcserélőnek épül, vagyis kicsi és a napsütésen kívül nem fűti semmi - az persze hogy nem működne, mert piszokgyorsan lehűti a légkondi. Az én fiktív üvegházamban a komposztdomb és a bevezetett gázkémény mellett még full növénytermesztés is zajlana, lenne vagy 60m2, ott volna lehetőség a légkondinak egy kis hideget fújni. Persze nem optimális, hogy hűtöm a teret ahol elvileg növényt termesztek, de szerintem elbírná. A komposztdomb pl. hónapokon át cirka 70C-os, szerintem ellen tudna tartani a légkondi hűtőerejének annyira, hogy maradjon az üvegházban egy jó 20C.
A vizes hőszivattyú átállítása komposztra jó ötletnek tűnik, főleg ha úgy van kialakítva hogy ha bármi gebasz beüt akkor egy kapcsolóval vissza lehessen állítani 'normál' hőszivattyúzásra.
Wildhunt 2024.03.18. 22:23:19
GABOR2 2024.03.19. 00:33:47
Nekem most több rokon is csinált napelemeket, de van akinek napelem, hőszivattyú, minden van, de így se kapta meg a passzív ház, vagyis legjobb besorolást. Őneki fizet a villanyszolgáltató, nem pedig fordítva.
Persze önmagában ezek nem elegek, hogy modern legyen a energia rendszered; modern nyílászárók, minimum 3 rétegű üvegezéssel rendelkező ablakok és főleg déli tájolás, vastag hőszigetelés stb. kell.
Ha van egy régi vidéki házad az egy rémálom lehet gázfűtési szempontból mióta 7-szeresére felmentek a gázárak, de azelőtt se lehett olcsó enyhén szólva.
A földgáz alapú fűtésrendszereket hanyagolják a passzív házaknál. Hagyományos elektromos fűtés + napelemek.
Most is mondták, hogy az ukránok nem újítják meg az orosz gáz szállítási szerződést, egyszerűen akik minél függetlenebbek akarnak lenni energiaellátás terén kerülik a gázt már.
Persze attól még, hogy vidéken egy passzív házban élsz a háttérhatalom meg tud találni; az csak az aktív műveletek előtt lehet menedék.
GABOR2 2024.03.19. 00:42:34
Plusz: ha elmegy az áram leáll a szellőztető rendszer.
Deansdale 2024.03.19. 07:33:16
Deansdale 2024.03.19. 07:36:23
Az áram hiányában nincs szellőztetés releváns gondolat, erre kell valami megoldás.
Wildhunt 2024.03.19. 09:46:54
Rövidtávú nem elég. Fűtésrendszert nem 5 évre tervezel. Ha pld évente le kell bontanod a hőcserélőről a komposztdombot karbantartás címén, akkor kevéssé vigasztal, hogy hó alatt is működött.
Deansdale 2024.03.19. 11:43:46
Az más kérdés, hogy hőszivattyús-üvegházas rendszerben tényleg jobb lenne-e a hatásfoka és csökkentené-e az összköltésget.
Wildhunt 2024.03.19. 11:58:15
Az üvegházas megoldástól amúgy olcsóbbnak és egyszerűbbnek látom a csövek spirálját egy fekete műanyaghordóba pakolni, amin átvezeted a füstgázokat.
Deansdale 2024.03.19. 13:03:30
Azt viszont elfelejtettem odaírni, hogy komposztfűtést akkor van értelme csinálni, ha rendelkezésre áll pár köbméter ágnyesedék ingyen, akkor ingyen van a fűtés is. Ha venned kell a fát az kétségessé teszi az egésznek a hasznát. A nyesedék egy része, vagy akár az egész is származhat a saját kertedben lemetszett cuccokból, nyilván, csak akkor igen nagy kert kell hozzá :)
Másfelől viszont ha sz*r a talaj a kertedben, akkor egy ilyen nyesedék-komposzttal pár év alatt világhíres termőtalajt faraghatsz belőle ingyen.
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2024.04.16. 09:10:55
Komposztkazán. A rohadás hőjéből nem lehet minél többet kivenni, mert leáll a biológiai folyamat, viszont egy bizonyos százalék kivehető. Továbbá, ha komolyan gondolod, lehet építeni hőszigetelt tartályba, jól megtervezetten elhelyezett csőrendszerrel, ami nem sérül az ürítés során, valamint rögtön kettőt, mert az érési folyamatról azt olvastam, hogy sc/kb másfél évet vesz igénybe, szóval az optimális rotációhoz inkább három kellene. Ha van elég hely, saját biológiai hulladék, a kész komposzt akár eladható, még üvegház sem feltétlenül kell. Persze ha van, az egyéb szempontból is hasznos. Én is tervezgetek egy ilyen megoldást, előrehaladott elképzeléseim vannak három kazánnal egy félig földbe ásott polikarbonát házzal, amiben magas ágyásokban tiszta komposztban tervezem nevelgetni a növényeket. A kitermett komposzt pedig vissza fog kerülni a gyümölcsösbe elterítve. Itt ér vissza a körforgás.
Hőcserélők, szellőztetők, miegymások. Ha túlzásba viszed a technikát, akkor sérülékeny lesz. Én lebeszélnék bárkit is a túlbonyolított megoldásokról, még akkor is, ha adott esetben egyszerűnek tűnik egy még bonyolultabbhoz képest. Én a statikus megoldások híve vagyok.
Kézműves megoldások. Ha építesz egy cserépkályhát/tömegkályhát, akkor annak a hatásfoka elvileg 80% körül van, eleve egy nagyon jó megoldás. Ha ezt a kályhát a fal mellé építed, de nem szorosan hozzá, akkor a kályha és a fal közötti részre tudod érkeztetni a kültérből bevezetett friss levegőt, ami a kályha hőjének hatására felmelegszik, emelkedik, és egyfajta vákuumot okozva fenntartja a további áramlást, míg a kályha a légtér belső levegőjét szívja be a padlószinten. Eredmény: A kályha puszta üzemeltetése folyamatos légcserét okoz a helyiségben, mindenféle szivattyúk, ventilátorok meg egyéb kütyük nélkül, simán a fizika szabályainak engedelmeskedve.
Hulladékhő megcsapolására lehetséges megoldás, a felettes szinten a kéményen két füstnyílás vágása, a kettő közé a kéményen belül légzsilip építése, valamint a két nyílás közé a kéményen kívül például hődob elhelyezése. Eredmény: a felszálló forró égéstermékből a kicsatolás és a visszavezetés között hőt nyerünk ki. Vigyázni a távozó füstgáz hőmérsékletével kell, mert a túlhűtött füst komoly károkat okoz a kéményben, és leállíthatja a huzatot is. Erre jó az elzáró zsilip. Ha a füstgáz hőmérséklete nem lenne elégséges, akkor ki kell nyitni, és hagyni, hogy a kémény belseje visszamelegedjen, és már lehet is újra elzárni. A lényeg, hogy ez is működik a fizika szabályai szerint hozzáadott kütyük nélkül akkor is, ha épp leszakította a vihar a távvezetéket, és leálltak az elektromos bármik.
Volna itt még valami, de erről csak olvastam. Egy kerámiapaplannal szigetelt tartályban homok, az egész nyáron fűtve napelemmel, szélkerékkel, ha van vízikerékkel, a lényeg, hogy helyi áramtermeléssel, és az így tárolt sc/kb 800 °C (!) hőt télen folyamatosan kinyerni. Persze méretezni kell, de kvázi elteszi a meleget befőttnek, és télen meg elfogyasztja. A germánok már elvileg építettek egy kisebb lakótömböt/telepet evvel a megoldással, és egyes vélekedések szerint brutál jó hatásfokkal működik. Azt nem tudom, hogy a tartály esztétikai "élménye" pont jól jön-e egy lakókörnyezetben, de ez ugye egy ötletelési felhívás volt. :)
Deansdale 2024.04.16. 10:27:07
Mivel ez kifejezetten ötletelés így nem késtél le semmiről, és hasznos, köszönöm.
Én a komposztkazánról azt olvastam, hogy 2-3 hónapig van annyi hőtermelése amivel érdemes vacakolni, a másfél éves érés csak a komposzt OPTIMÁLIS mezőgazdasági felhasználhatóságára vonatkozik. Amúgy kiszórható a talajra amint kihűlt, csak akkor még nem teljesen érett, és az érését a talajon fejezi be. Szerintem ez jobb megközelítés, mint 2-3 külön kazánt építeni, de akinek van helye, pénze és türelme, az nyilván építhet több kazánt is. A legendák szerint ez a félig érett komposzt is alkalmas bizonyos növények termesztésére, bár állítólag voltak akik próbáltak ezzel kísérletezni és nem jött be, szóval kétesélyes a dolog.
Az egyszerűség és robosztusság (mármint a mérnöki, hibatűrés értelmében) nálam is fontos szempontok, és vaccillálok is a légkondi előnyein/hátrányain ezügyben, de ha kiváltja a komposztfűtéshez szükséges csövezést és szivattyút akkor jó a mérleg. A fő kérdés, hogy ha nem veszünk ki hőt direktbe a komposztból, akkor is ugyanannyi ideig fűt-e, vagy hamarabb kiég.
A hőszigetelt tartályban forró homok frankó gondolat, de szerintem túl nagy befektetést igényel, főleg ha még napelem sincs telepítve. Lépcsőkben kiépíteni a rendszert pénztárcabarátabb, de mondjuk ha első körben lesz napelemed, akkor ott választhatod hogy napelemekkel nyáron ráspórolsz egy télen üzemeltetett klímára, az összességében olcsóbb, és talán egyszerűbb is. Aki a téli légkondizástól az esetleges áramszünetek miatt fél, annak az érdekes kérdés, hogy a forró homokos megoldáshoz is kell-e áram, mert ha igen, akkor ugyanúgy kapufa. Paranoiások feltételezem tehetik a tartályt a ház alá, amiből egy kis szabályozható nyíláson a meleg 220V nélkül is a házba áramlik (?).
Amire nem reagáltam külön, az fel lett jegyezve a noteszbe :)
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2024.04.16. 19:36:21
Komposzt. Megfogtál evvel a 2-3 hónapos hőfejlődéssel. Mivel én elsősorban nem energetikailag közelítettem meg a dolgot, hanem biológiailag (ez jó, mert amúgy műszaki vagyok), így erre nem gondoltam. Na ezt kicsit jobban kifejtem, mert így zavaros. Szóval arra gondoltam, hogy csinálok egy családi ellátára szolgáló űvegházat, azt ellátom termőtalajjal, értelem szerűen megóvom a fagytól, és lehetőség szerint még fűtöm is, mondjuk az egyszerűség kedvéért ingyen. Gondolom innen talán már áttekinthetőbb. Részbeni földbeásás, hogy a talajhő miatt sose legyen bent fagy, belső ásott kút a vízellátás végett, valamint további fagykárbiztosítás érdekében. Lusta műszaki emberként az üvegház végén rampás bejárattal, ahol emelőbékán lehetne ki-be mozgatni a tarmőkonténereket. Kitolni a letermett talajt, és kicserélni a tartalmát friss komposztra. Természetesen a komposzt készítése adná a rendszerhez a hőt. Eddig szépen hangzott, nem is gondoltam rá, hogy a biológiai folyamatnak csak egy rövid része alkalmas a fűtésre. Érdemes volt szóbahozni, bár nem villanyoz fel az eredmény. Van mit átgondolnom az elképzeléseimen. Az biztos, hogy a komposztot a teljes érésig akarom a kazánban tartani, mert nem csak a hőtermelés fontos, hanem a jóminőségű termőtalaj is. Ezért gondolkodtam több kazánban, és most ezért bizonytalanodtam el kissé. Mindegy, jobb így, mintha megépítem, és utána esek pofára.
Forró homokos hőakkumulálás. Először egy kisfilmet láttam róla, aztán később olvasgattam a témáról. Rendkívül érdekes, és nem biztos, hogy nem érné meg vele házi nagyságrendben foglalkozni. Abban egyetértünk, hogy nem az a tipikus gagyikategóriában megvalósítható dolog, de maradjunk kicsit emelkedettebbek. Ha abból indulunk ki, hogy az építmény ezután kezd megvalósulni, érdemes lehet foglalkozni vele. Olyannak vélem, mint a központi porszívót. Építkezés alkalmával megvalósítani gyerekjáték, utólag meg rémálom. Az nem nagy tudomány, hogy a meleg felfelé száll, az elektromosság meg csak a távolságra érzékeny. Ebből levezethető, hogy a pincében fűtött homokból jól kinyerhető kütyük nélkül is a fűtéshő, szóval megér a téma pár nap gondolkodást. Ha még építkezés előtt tudtam volna róla, valószínűleg már szakavatott lennék a témában. Így csak lelkes érdeklődő.
Felvetetted, hogy egyszerűbb belegyúrni az elektromos rendszerbe nyáron a plusz energiát, télen meg kivételezni. Kérted, hogy kerüljük itt a politikát, ezt tiszteletben is tartom, de mégis szükséges megemlíteni, hogy ez a megoldás csak hosszútávon megbízható gazdasági és politikai környezetben működik. Szerintem az önellátásnak nem feltétlenül anyagi haszna van, hanem a függetlenség szabadsága. Ha valamiben profi vagy, könnyebben megkeresed a hűtés/fűtés költségeit, mint ahogyan kiépíted ezeket a rendszereket. Pont az a lényeg, hogy a kiépítés után ne, vagy alig függjön az életed a gazdasági politikai környezettől.
Érdemes gondolkodni szigetüzemű napelemrendszerben, vagy régi diesel-áramfejlesztőben. Azok elketyegnek bármilyen olajjal, mint repce, napraforgó, vagy mondjuk leszűrt használt étolaj. Én ugyan nem láttam, de lehetségesnek tartom, hogy egy régi olajkályhát kevés optimalizálással alkalmassá tettek használt sütőolaj égetésére, az meg elég könnyen beszerezhető. Hasonló fiskális megközelítés az utak mellett ledarált fanyesedék fellapátolása tavasszal, majd annak égetése mulcskazánban télen. Annyi a visszatérő befektetés, amennyit a tankba töltesz a szállításhoz. Utánfutót fenntartani meg nem kerül többe évente, mint egy rendes ebéd a családnak.
Ami engem illet, azokat a megoldásokat preferálom, amiknek az üzemeltetése csak a fizika törvényeitől függ, és minél kevésbé szól bele külső tényező. Még mindig zseniális ötletnek tartom a gravitációs központifűtés-rendszert, mert nem kell hozzá keringető, de hasonlóan jó megoldásnak vélem, a pincéből a tetőtéri ablakig átszellőztetett családi házat a nyári meleg ellen klímaberendezés helyett. Egy jól megtervezett ház, aminek az eresszélessége szabályozza, hogy tavasztól őszig ne jusson be közvetlenül a napfény az ablakokon, télen viszont amikor laposabban jár a nap, akkor terítse be napsugarakkal, sokkal megbízhatóbban működik, mint a hőszabályozás céljára alkotott berendezések, mert kizárólag a fizikai törvényeknek engedelmeskedik, és semmi köze a civilizációs vívmányokhoz. Nem romlanak el, nem kell hozzá alkatrész, nincs üzemeltetési költsége, és nem teszi őket tönkre egy elcseszett törvényi szabályozás. Persze lehet, hogy mindez csupán az én fóbiagyűjteményem, de eddig működött.
Deansdale 2024.04.16. 21:42:00
A napelemes témáról: na igen, ha lesz napelemem biztosan szigetüzemű lesz, nem a hálózatba szeretnék termelni, főleg úgy hogy aztán ha áramszünet van akkor a napelemeimmel kitörölhetem. Persze úgy nem kell beruházni akkumulátorra, csakhát akkor az egésznek semmi funkcionális értelme nincs, szó szerint csak egy kis potenciális pénzkereset az egész - ha közbe nem jön valami gikszer.
És persze erre is igaz amit írtál, hogy házépítésnél jó erre is gondolni, mert én szívem szerint kihagynám az inverteres bohóckodást a témából és 12V-os cuccokkal raknám tele a házat. Kempingezéshez, yachtokhoz létezik 12V-os hűtő, TV, stb, csak általában drágák, de nem feltétlenül.
Azon filóztam, hogy ha az embernek van annyi használt étolaja, ami a családi ház fűtéséhez pont nem érne jóformán semmit, akkor azzal lehetne az üvegházat bebiztosítani. Amúgysem feltétlenül jó ómen a lakásban egy olajkályha, mármint az asszony vagy a gyerekek lehet hogy kifogásolnák, de az üvegházba tökéletes olyan hideg napokra, amikor a komposzt esetleg nem elég. A dieseles áramfejlesztés is jó gondolat, csak még soha sehol nem láttam elérhető árú áramfejlesztőt. (Ha valaki tud ilyet eladót, szóljon :)
"Sajnos" nálunk a ház már adott, strukturális dolgokat nem tudok változtatni rajta, de egy üvegházat talán hozzá tudnék csapni, ha felgyűrném az ingujjakat...
Amíg a WEF nyilatkozgat a számunkra elképzelt jövőképükről addig nincsenek fóbiáid, csak józan ítélőképességed.
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2024.04.19. 20:46:34
Egyelőre nagyon elméleti a dolog, még előtte van fontosabb dolgom is, csak azért agyalok rajta, mert tervezem, hogy egyszer majd nekiállok. Nálam ez erőnléti edzés is lesz, hogy télen is kelljen valamivel foglalatoskodnom.
A tél valóban 3 hónap, de a fűtésidény valamivel több, meg aztán a hőtermelődés idejének belövése is elég sok tapasztalatot igényel, szóval nem olyan rossz a kétkazáni megoldás, ha termést is szeretnék, nem csak kiteleltetni a fagyveszélyes növényeket. Amúgy a kazánt mindenképp kívülre tervezem, mert ugyan nem olyan hatékony, de az erjedés során mindenféle gázok és gőzök, meg alkoholok keletkeznek, amiket nem biztos, hogy egészséges zárt térben belélegezni.
12V.
Amikor építkeztem, az én fejemben is megfordult a másodlagos elektromos rendszer gondolata. Hozzá kell tennem, hogy akkoriban még a kompaktégő volt a modernitás. Elővettem iskolai ismereteimet, amiben az szerepelt, hogy a teljesítmény a feszültség és az áramerősség szorzata. Durva megközelítésben egy fogyasztó a hálózati feszültséghez képest 20x nagyobb áramerősséget igényel 12v-nál, tehát brutálisan vastag vezetékeket kellene alkalmazni. Végülis nem csináltam meg, csupán egy tartalék hálózatot húztam, amin keresztül saját termelésű aramot tudok a lakás rendszerébe táplálni, ha mondjuk egy áramszünet miatt szükségessé válna. Csupán egy átkapcsolási pontra volt szükség, hogy ne legyen véletlen visszatáplálás. Jelenleg jobb megoldásnak tűnik, egy inverter, ami csak simán hálózati feszültséget állít elő, mindenféle frekvenciaharmonizáció nélkül. Azok nem olyan drágák, és a célnak megfelel.
Olajhasznosítás.
Egy mezei háztartás nem termel elegendő használt olajat, de mivel sokfelé keletkezik, akár be is lehet gyűjteni. Ha meg van némi kapcsolatod egy lacikonyhával, még örülnek is, ha elviszed, szóval amíg nem kezdenek túl sokan gondolkodni benne, addig beszerezhető.
Ami a felhasználás módját illeti, ne kályhában gondolkodj, hanem mondjuk vegyeskazánban olajégővel, meg ejtőtartályos/úszós üzemanyagellátással. A kazán a pincében, a hordó a melléképületben. Beletöltöd, lefolyik.
Az áramfejlesztés igényel kis melót, de nem lehetetlen. Kisméretű dieselmotor (póló/golf/yanmar), megfelelő áttétel, meghajtott villanymotor, aminek a kapcsolóhídján megjelenik a feszültség. A villanymotorok kívülről meghajtva feszültséget indukálnak. Be kell állítani, és már kész is. Ehhez azért meg kell kérdezni egy energetikust is, mert igényel némi számítást, de amúgy működik.
Deansdale 2024.04.23. 10:58:00
Ez elméletben igaznak tűnik, de a létező 12V-os rendszerekben nincsenek ilyen bivaly kábelek, tehát nem lehet olyan ordító a különbség. Ha csak azt nézed, hogy a 220-as berendezéseken belül a trafó után milyen a kábelezés... Persze nem vagyok szakmérnök, csak a tapasztalataim alapján gondolom.
Az olajat egy ideje kötelező állami cégekhez leadni a lacikonyhákról, legalábbis egy lángossütő ismerősöm ezt mondta. Persze biztos van, aki nem szőrözik ezzel, mert nemhogy pénzt kapnának a használt olajért, még nekik kell fizetni az elszállítást. Frankó rendszer.
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2024.04.23. 19:53:19
12/230V: Mivel én sem vagyok villamosmérnök, természetesen lehet, hogy rosszul tudok bármit a dologról, de azért felületes ismereteim alapján volna néhány ide vágó észrevételem.
Szerény tudásom szerint egy hálózati bekötésnél egy 1,5-ös réz vezeték 16A-rel terhelhető. Többel is, de ennyi a megengedett. Ebből arra következtetek, hogy 16x230=3680W. tehát kövér három és fél kilowattos teljesítményű akármi üzemeltethető 1,5mm2 keresztmetszetű vezetékkel. Tehát, az alkalmazott hálózati vezetékek keresztmetszete nem azért akkora, mert szükséges az áramerősség miatt, hanem mert a vékonyabb fizikailag sérülékeny lenne. Namost ha azt a keresztmetszetet vesszük a számítás alapjául, amire valóban szükség lenne, akkor ki fog jönni 12V esetén a 20x-os vezetékvastagság. Ezért nem tűnik vastagnak a berendezésekben lévő trafó utáni vezeték.
Érdekes lehet még megfigyelni egy gk indítómotorjának tápvezetékét. Ott nincs mód trükközésre, mint a világításnál a ledekkel. A szükséges teljesítmény áramfelvétele, ami képes megtekerni egy robbanómotort, nem citerahúrnak való. Ott bizony vaskos vezeték van.
Használtolaj beszerzés. Szinte bármire igaz, hogy nem jó nagydobra verni. Ott ahol kannaszám fogy az olaj, nem különösebben hiányzik pár liter a leadásnál. Nem kell az egészet elkérni, de valamennyi biztosan nem fog hiányozni. Addig lehet evvel játszani, míg el nem kezdik tömegesen házilag felhasználni. Azért kell leadni, mert a csatornába öntve problémákat okoz. Azt, hogy dugulást, vagy a szennyvíztelep lebontóbaktériumainak pusztulását, azt nem tudom, de mindenesetre nem szabad a lefolyóba önteni. Azt viszont lehet tudni, hogy leadás után mi lesz vele. Némi szürögetés, meg kezelgetés után hozzákeverik az üzemanyaghoz, amit a kúton tankolunk. Az a rész a "bioetanol", amitől olyan "zöld" hogy örvendezni kell, viszont elcseszi az oktánszámot, amit folyékony PB gázzal javítanak fel. Azért romlik meg álltában a 95-ös, mert lassan elpárolog belőle a gáz, és marad a lebutított lötty. A 100-assal nincs ilyen gond, még fél év után is gond nélkül elmegy vele bármelyik prémiumkocsi, a többi meg pláne. Na persze az ára se annyi.
Deansdale 2024.04.23. 20:35:06
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2024.04.24. 07:30:47
fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2024.10.05. 13:27:08
2. A legeslegjobb tanács: a padlásra rohadt vastag hőszigetelés leterítése. Ezt meg lehet csinálni minden szakismeret nélkül is, csak le kell gurítani az anyagot. Ennek van a legnagyobb hozadéka, mert a hő felfelé száll.
3. Ha megvan a hőszigetelés, akkor egy sima gázkazán a legolcsóbb (már csak kondenzációsat engednek) megoldás. Nem fog sokat fogyasztani. Ha nagyon olcsó üzemeltetést akarsz, akkor egy hőszivattyús fűtés. Itt viszonylag drága a beruházási ktg. , de olcsó az üzemeltetés. Ha H-tarifát köttetsz be, akkor meg fele az áram novembertől márciusig.
4. Napelem pénzkibaszás, fölösleges. Ha minden szabályosan engedéllyel megy, akkor földgázra nem adnak engedélyt mint elsődleges fűtés. Ilyenkor szoktak napelemmel bohóckodni. Sima hőszivattyús fűtés viszont kielégíti a feltételt.