Illetve inkább Svédországban, vagy egészen pontosan a Népszabi tájékán. A főoldalon ugyanis két cikket is találtam ma reggel, ami embercsempész bandák förtelmes tevékenységére utal, szerencsétlen kényszerprostikra, hősies rendőrökre, ésatöbbi - ismerjük a sztorit. Már csak azért is ismerjük, hiszen az egyik gyakorlatilag újrahasznosított anyag; korábban már lehozták többször is [például itt], most csak megváltoztattak benne pár szót. Most én is megtehetném, hogy a régi cáfolatomat bedobom a mikróba pár percre, és felmelegítve újra közzéteszem, de nem látok benne rációt. A feminista hazudozókkal szemben én nem igazán vagyok képes arra, hogy egy lemezt többször is feltegyek, főleg úgy, ha a közönség már rég megunta.
Én csak annyit tennék hozzá: azok a lányok tudják, mire vállalkoznak. El lehet ítélni a prostitúciót erkölcsi alapon, ha egyáltalán van még valakinek erkölcse manapság - de a feministák ilyesmire ne hivatkozzanak, ha mellette száz más területen tesznek tanúbizonyságot arról, hogy nemhogy erkölcsi érzékük nincs, de alapvetően azt sem tudják mi lenne az és hol kéne keresni. Az úgy semmiképpen sem megy, hogy harcosan tüntetünk a nők jogáért a szabad szexre, sőt, hirdetjük, hogy a biológiai nemi különbségek nem is léteznek, és egy nő is "akarhat" úgy szexelni, mint egy pasi (kötetlenül, szórakozásból) - aztán a másik arcunkkal már azt ordítjuk, hogy ha pénzt fogad el érte, az bűnözés meg nemi erőszak. Ez egyszerű demagógia, aljas hazudozás, férfigyűlölő propaganda.
A prostik elenyésző része sincs kényszerítve, és erre a legegyszerűbb magyarázat az, hogy van bőven önként jelentkező. Mi a fenének kellene bárkit is erőszakkal rávenni valamire, amire 5 másik csaj jelentkezik magától?
És ez akkor is így van, ha feminista "fedőszervezetek" tucatszám ontják magukból az ellenőrizhetetlen és hiteltelen hamis statisztikákat, amik szerint minden második gyermeket elrabolnak és prostitúcióra kényszerítenek a világon, és ezeket csak azért nem találják soha sehol, mert annyira ravaszul meg van szervezve az egész. Hja, persze, mert a striciket egyébként mindenhol arról ismerik, hogy mekkora lángelmék. Főleg a "szabolcsi maffia", vagyis a Nyíregyháza környéki cigányok; öregem, ezek valószínűleg Nobel-díjas tudósokkal dolgoztatják ki a terveiket, amikkel mindig a helyi és a nemzetközi rendőrség előtt járnak egy lépéssel.
A másik cikk még ennél is vadabb. Kezdve azzal, hogy Svédországról van szó, és ez már eleve hibapont. Svédország talán az egyetlen hely a világon, ahol a prostitúció olyan értelemben legális, hogy csinálni szabad - de aki igénybe veszi, azt elítélik. Mindez persze nem azért van, mert a feminácik élvezik, hogy a férfiak mennek a börtönbe, míg a nők nem - de nem ám! Ez azért van, mert a svédek annyira felvilágosultak. Ők már tudják, hogy ha a neten látok egy hirdetést, miszerint "vár egy kellemes félóra", akkor aki azt feladta, az egy ártatlan bárányka, de ha én felkeresem őt, akkor gonosz bűnöző vagyok.
Az írás hosszan ecseteli a svéd rendőrök hősies munkáját, amivel felgöngyölítették a gonosz emberkereskedők gaz üzelmeit. Az egész történet több ponton is erősen bűzlik, amit persze igyekszenek ügyes frázisokkal takargatni, de néhol azért kilóg a lóláb. Lehet arról papolni, hogy ezek a fránya embercsempészek kit mire kényszerítettek, de amikor azt látjuk, hogy a lányok többsége már hazájában is prostiként dolgozott, akkor azért felszalad a szemöldök. És ott szó sincs kényszerítésről. Aztán ott van az is, hogy nehezen lehet a lányokat tanúskodásra rávenni. Ez persze többtényezős képlet, de szerintem a tényezők között nem kis szerepet játszik az, hogy a többségük egész egyszerűen tisztában van vele, hogy senki nem kényszerítette semmire, tehát elég furcsa lenne ha erről tanúskodnának a bíróságon.
Nem mondom, végső soron elképzelhetőnek tartom, hogy egy-két csajt el lehet hülyíteni azzal, hogy táncos munkát kínálnak nekik és aztán egy olyan helyzetbe csöppennek, amiből nem nagyon van kiút. Ez jó 2 évtizeddel ezelőtt dívott igazán, és most őszintén, ki az a hülye aki manapság még bevesz egy ilyen mesét? Van még olyan fiatal nő, aki ne hallott volna ilyesmiről, és naívan belevág a "kalandba" úgy, hogy sejtése sincs arról, talán nem csak riszálnia kell majd a fenekét?
...de még az ilyen esetekben is erősen kétlem, hogy tényleges kényszerről lenne szó. Nevezhetjük "gazdasági kényszernek", hogy nem fizetik a csaj hazaútját, ha annak nem telik rá, és ezért a csaj "kénytelen" valahogy pénzt szerezni, de ez azért még mindig nem az a kategória, ahogyan a feminista ihletésű cikkekben ostorozzák a gonosz emberkereskedőket, akik kilóra veszik az árut és úgy terítik a piacon mint kofák a koviubit. Ja és persze ha valami nem tetszik nekik, akkor ütik-verik a prostikat, meg az arcukat szabdalják - hiszen az egyébként lángész stiricik mellékállásban annyira hülyék, hogy tönkreverik a saját "árujukat", lenullázva az értékét.
Egyszóval a történet nem áll össze. Illetve igen, csak nem úgy. Sokadjára is az a szitu, hogy volt pár lány, akinek az utazását megszervezték valahová, és ezért most az utaztatók szívnak, holott technikailag nem csináltak semmit, csak helyet kerestek olyan lányoknak, akik szerették volna hogy helyet találjanak nekik. A történet így összeáll, mert minden kis kirakós-darabkának megvan a helye, és a "különös" részletek is magyarázhatóak ebből a szemszögből. A feminista magyarázat sánta, göthös és erőltetett, dehát sokkal szívszorítóbb, és a hírértéke is nagyobb.
Ahogy például ez a kis részlet, amit az első cikkből ollóztam:
"A huszonnégy éves Maria egy kelet-európai kisvárosban nőtt fel, az apja ivott, és verte a családot. Tizenhárom éves volt, amikor a saját nővére eladta őt egy férfinak. Hajón Olaszországba vitték, ott ismét eladták, és megerőszakolták. Két évvel később jutott haza: akkor az apja adta el őt egy másik férfinak. Teherautón csempészték Nagy-Britanniába. Öt évig dolgozott Londonban, naponta akár 65-70 kliense is volt. Segítséget kérni tőlük sem mert, az embercsempészek megfenyegették, hogy megölik. Végül elszökött, és a rendőrségre ment."
Mitagadás, ronda sztori. Szívszorító és gyomorforgató egyben, épp csak egyszerűen nem lehet igaz. Először is túl sablonos ahhoz, hogy az ember érezze benne a realitást. A gonosz és részeges apa, aki veri a családot, mintha egy feminista kliséből lépett volna elő. De végülis ilyen tényleg létezhet, úgyhogy nézzük tovább. Eladta a nővére? 13 évesen?! Na itt már megállhatunk egy szóra. Például mit szólt ehhez a család? Vagy hogyan zajlik egy ilyen biznisz? A nővérje (gondolom Malvin) kiment vele a piacra és a nyakába akasztott egy táblát, hogy 20 euróért vihető? Nameg ha igaz lenne a sztori, nem mond ellen a feminista dogmának, hogy a nővére adta el? Sebaj. Aztán minek ment haza? Nem akarok akadékoskodni, de szerintem nincs olyan hülye ember a világon aki hazamegy azokhoz, akik eladták kényszer-gyerekprostinak. És persze megint eladták, mert hát miért ne? Olyan ez, mint a cigányok lova: eladják, hazajön, többszörös biznisz. Aztán napi 70 kliens. Könyörgöm, egy napban összesen 48 darab félóra van, akárhogy csavarjuk is matematikailag, és akkor amellett nem árt enni, aludni, tisztálkodni, ésatöbbi. Ezek szerint ha a csaj évekig nem aludt egy percet sem, akkor is 20 percenként adták a kilincset egymásnak a kuncsaftok folyamatosan, éjjel és nappal, évekig. Ha a rabtartói nagy kegyesen hagyták 5-6 órát aludni és mondjuk napi kétszer enni meg zuhanyozni (ami adott körülmények között nevezhető üzletrontóan szegényesnek), akkor eszerint 10-15 percenként jöttek a "vendégek", gyakorlatilag egymás segge mögött sorba állva. Ha ez valaki szerint reális, azt csókoltatom.
A sztoriról ordít, hogy valami nagyokos feminista "szakértő" agyszüleménye, amivel el lehet hülyíteni bárkit aki nem szokott gondolkodni. Sajnos manapság sokan nem szoktak, dehát ezért vagyok itt, hogy segítsek nekik is :)
Utolsó kommentek