Deansdale

Feminista frontról egyfolytában azt halljuk, hogy néhány radikális mérgezi csak az összképet, de a feminizmus valójában egy kedves, aranyos mozgalom amit kizárólag az egyenjogúság érdekel. Vessünk hát egy pillantást a közelmúlt feminizmushoz kapcsolódó eseményeire, vagyis pontosabban a személyiségekre. Kik voltak azok a feministák, akik az elmúlt hónapokban a sajtóban vitték a prímet?

Amy Schumer, Lena Dunham, Emma Sulkowicz... Soroljam még? Schumer olyasmit csinált, amiért egy férfit börtönbe zártak volna; Dunham nyíltan beszél arról, hogy a saját húgát molesztálta, valamint hamisan vádolt egy férfit nemi erőszakkal; Sulkowicz a diplomaátadójára is matraccal ment, holott már rég bebizonyosodott, hogy egyszerű hazudozó és merő személyes bosszúvágyból tette tönkre egy ember életét, aki azóta be is perelte az egyetemet, ami helyet adott ennek a kutyakomédiának.

Ezek a nők elvetemült, aljas hazudozók, gyerekmolesztálók és erőszakolók, ártatlanok életének tönkretevői és megkeserítői. Ugyanakkor a feminista mozgalom nemhogy fellépne ellenük, de egyenesen védelmezi, támogatja őket. Namost akkor hogy is van ez, kéremszépen? Valami bennfentes feminista magyarázza már meg, hogy ha a feminizmus nem egy politikai érdekérvényesítő csoport vaginával rendelkező lényeknek, hanem a nemek egyenjogúságáért küzdő mozgalom, akkor mi a fészkes fenéért támogatja ezeket a köztörvényes bűnözőket a férfiak ellen indított személyes kis háborúikban?

Na jó, sorolom még. Ott van Bahar Mustafa, a Goldsmith egyetem jólfizetett "diverzitási felelőse", aki annak ellenére is megtarthatta ezt a pozícióját, hogy "öljünk meg minden fehér férfit" vallásháborút hirdetett a twitteren. Vagy Sarah Silverman, aki multimilliomosként arról beszélt, hogy kezdő komikus korában hogyan diszkriminálták őt a szemét férfiak - amiről kiderült, hogy üres hazugság. Ellen Pao szinte már majdnem normálisnak tűnik; bár a volt munkaadója elleni pereskedést elvesztette (bíróságra ment mert szerinte nemi diszkrimináció miatt nem léptették elő), mostanában a reddit egyik igazgatójaként már személyesen intézi el, hogy ne vegyenek fel senkit a céghez aki fehér vagy férfi nem eléggé feminista és multikulti.

Hol van a mainstream feminista tiltakozás ezekkel szemben? Hol vannak a híres-hírhedt feminista vezéregyéniségek, a Hillaryk, Valentik, Marcotteok elítélő nyilatkozatai? Hol a fenébe van az a híres "mérsékelt feminizmus" ami állítólag a többség, ami állítólag a nemi egyenjogúságot képviseli és halvány köze sincs a férfigyűlölethez vagy a női felsőbbrendűség hirdetéséhez? Miért láthatatlan a feminizmus többsége, illetve némileg pontosabban: miért hiszi el minden balek, hogy a feminizmusnak van egy láthatatlan többsége? Mit ér ez a láthatatlan többség, ha egyszer nem tesz semmit - se jót, se rosszat? Miért nem beszélünk arról, hogy a modern feminizmus szinte minden ismertebb képviselője szélsőséges, gyűlölködő, nyíltan férfiellenes?

Én elhiszem, hogy a szomszéd Gizi, meg Julcsa a facebookról aranyos, naív csajok akik tényleg hisznek a nemi egyenlőségben, nade a feminista mozgalmat nem ők irányítják és nem ők határozzák meg. Legnagyobb sajnálatomra ők csak félrevezetett birkák, akik egyetlen párszavas szlogenbe vetett hittel (mi csak egyenlőséget akarunk!) követnek egy tisztességtelen, lelke mélyéig korrupt és ideológiailag beteg vezetést. Aki hisz a nemek közötti egyenlőségben, az megteheti ezt anélkül is, hogy csatlakozna egy mozgalomhoz aminek legfőbb szószólói gyerekmolesztálók, rasszisták, szexisták, radikális férfigyűlölők és mániákus hazudozók.

Egyszer már reagáltam a Hollywood Hírügynökség egyik videójára, most háromszorosan is megszólítva érzem magam a legfrissebb témával. Az új Mad Max kapcsán Gergő barátunk azzal indít, hogy beszéljünk egy kicsit a feminácizmusról... Nosza!

"Míg maga a feminizmus (...) gyakran a férfiak jogait is előtérbe helyezve"

Irigylem a köröket, amikben mozogsz, kedves barátom. Több mint 10 éve kommunikálok feministákkal minden lehetséges csatornán, de még egyszer sem láttam olyat, hogy a férfiak jogait pozitív értelemben tárgyalták volna. Néha elhangzik ugyan említés-szinten, hogy a férfiaknak is vannak problémái, de ezzel részükről ki is fullad a téma. Spronz Júlia éppúgy nem lobbizik az elvált apák láthatási jogaiért, ahogy Obama sem tesz semmit az USA-ban létező felháborító gyermektartási gyakorlattal kapcsolatban. A mainstream feministák férfiakkal való törődése a szó legszorosabb értelmében kimerül abban, hogy néhányuk néha annyit mond: "de mi törődünk a férfiakkal is!". Mikor, hogyan? Ezekre a kérdésekre nincs válasz.

Vannak persze olyan feministák, akiket tényleg érdekel a férfiak sorsa - ezeket a többség azonnal kiközösíti. Aki nem hiszi, járjon utána Christina Hoff Sommers esetének. Ő az a bizonyos "maga a feminizmus", aki tényleg az egyenlőségért küzd, amivel csak az a gikszer, hogy a feminista mozgalom száműzte őt ezért. A jóhiszeműségnek nincs határa, kedves Gergely? Hogyan beszélhetünk mérsékelt feminista többségről, amikor a mérsékelt feministákat a mainstream feministák üldözik és zaklatják, hazudoznak róluk és mocskolják őket?!

"Széleskörben elfogadott feminista tézis, hogy a jogtalanul kizárólagosan nőkre vonatkoztatott társadalmi problémák kezelését ki kell terjeszteni a férfiakra is, példaképp: A háztartáson belüli erőszak áldozatai 40%-ban férfiak."

Gergő, biztosan hallottál már a NANE-ről, a legnagyobb és legismertebb magyar feminista szervezet. Úgy érzem bizonyos dolgokban nem értetek teljesen egyet, talán rendeznetek kellene ezeket a félreértéseket. Oké, szeretnéd jó színben feltüntetni a feminizmust, mert hiszel a szótári definíciójának üzenetében - de azért megkérnélek, hogy ne állíts róluk olyat, ami nem felel meg a valóságnak. Te egy jóravaló liberális gyerek vagy, aki rózsaszín szemüvegen át néz bizonyos jelenségekre. Ezzel nincs semmi baj, amíg csak önmagadat vezeted félre, de a negyedmillió feliratkozódat ne hülyítsd.

Tudod, hogy kitől származik valójában a 40%-os adatod? Az antifeministáktól. Feminista körökből ugyanezt a számot én még nem hallottam vissza, de linkelj bátran bármely feminista szervezetre, ami erről beszél.

"...az interneten egy csapat retardált kommentelő nőuralmat követelve világra erőltette a feminácizmus fogalmát."

Miközben te ezt mondod, a képernyőn ez látható:

"A nők ellen diszkriminálni tilos, a férfiak ellen diszkriminálni esélyegyenlőség."

Ki kell ábrándítsalak: a mémed üzenetét nem csak egy csapat retardált kommentelő hirdeti. Az EU, az ENSZ és az UNICEF nőszervezetei egyre-másra ontják magukból az anyagokat, amik szerint a nőket tolni kell a férfiak kárára, mert csak így érhető el az egyenlőség. Úgy gondolod kamuzok? Az ENSZ egyik legfrissebb vonatkozó doksijában nyíltan tárgyalják, hogy a nőknek többletjogokat kell adni, mert akkor lesznek "egyenlőek". “Different treatment may be required to achieve real equality in practice." Namost adja magát a kérdés: a retardált kommentelők ültek be az ENSZ-be, vagy te ismerted félre a feminizmust, barátom?

"[a feminácizmus] egy rosszul definiált, gyakorlatilag nem létező elvrendszer"

Hogy a csudába lenne nem létező, ha egyszer te is arról beszélsz, hogy mik a megnyilvánulásai? Annyira azért ne mentegesd a bizonyítványt, hogy azt tagadd telibe, amit éppen elemzel...

Az viszont tény, hogy definiálva nincs tisztán - de ez nem jelenti, hogy ettől elfogadhatóbb vagy kevésbé veszélyes. Sőt, a határozott körvonalak hiánya csak még veszélyesebbé teszi, mert ellene fellépni annyival bonyolultabb.

"Mondanom sem kell, én gyűlölöm ezt a fogalmat"

Úgy látom nagyon ügyelsz a fogalmazásmóddal, hogy ne a radikálfeminizmust ítéld el, hanem kizárólag a rá aggatott pejoratív címkét. Tulajdonképpen nem is a nősovinisztákkal van a gond, hanem csak a szóval amivel utalunk rájuk? Egy kevésbé kifinomult ember egy kicsit nagyobb egyenességgel nem azt mondaná, hogy a fogalmat gyűlöli, hanem a tartalmat ami mögötte áll.

"...abban a képzelgésben leledzeni, hogy egy ilyen elvetemült femináci csoport határozza meg a feminizmus gondolkodásmódját..."

Emlékszel még a NANE-s meg az ENSZ-es linkekre?

Akkor ezt ugye megbeszéltük?

Vagy szerinted Gizike a facebookról hitelesebb forrás a feminizmussal kapcsolatban, mint a NANE vagy az ENSZ? Ugorjunk fejest az "igazi skót" érveléstechnikai hibába?

Abban tévedsz, hogy a habzó szájat tekinted a szélsőségesség egyetlen azonosító jegyének, és ehhez képest ha valaki szofisztikált szavakat használva értelmesen beszél, az nyilván csak mérsékelt feminista lehet. Szerencsére ez a tévedésed azonnal orvosolható, amint rájössz, hogy a vörös hajú kretén, akinek a képét te is bevágtad, meg az ENSZ nőügyi főosztálya tartalmilag teljesen ugyanazt mondja, csak utóbbiék nem ordítják közben fejhangon, hogy shut the fuck up. Sajnos az okosan előadott rossz üzenet nem változik jó üzenetté - viszont becsapja a jóhiszemű embereket, mint amilyen te is vagy. A mérsékelt és radikális közötti különbség Christina Hoff Sommers és az ENSZ között mérhető le. CHS sosem fog olyat mondani, hogy az egyenlőség érdekében a nőknek többletjogokat kell adni, mert ő mérsékelt feminista. Ő hisz a valódi jogi egyenlőségben. A magukat ővele szemben pozícionáló mainstream feministáknál az egyenlőség csak üres szólam, amire mutogatva lehet a többletjogokat követelni. A mainstream feminizmus jelszava tulajdonképpen a mémed: akkor lesz "egyenjogúság", ha a férfiakat diszkrimináljuk.

Mikor jutunk el végre oda, hogy az emberek fel- és beismerjék: a feminista szervezetek és aktivisták ténykedése nincs fedésben a feminizmus szótári definíciójával, így a szótár nem legitimizálja a mozgalmat? Lehet hinni a szép varázsigékben, mint a nemi egyenlőség, csak vegyük észre, hogy a feminizmus ettől az eszmétől már rég eltávolodott. Nem statikus mozgalom, és az utóbbi fél évszázad változásai erősen korrodálták az alapeszmét, ami a szüfrazsetteknél elméletileg még jó volt. 100 éve az volt a jelszó, hogy a törvénykönyvekben ne legyen semmi, ami férfit és nőt nemi alapon megkülönböztet. Ma az ENSZ (a kib*szott ENSZ, az isten szerelmére) olyan tervezeteket tesz az asztalra, amik a férfiakat hátrányosan megkülönböztetik. És te még mindig úgy érzed, hogy a mozgalom az eredeti értékeit képviseli? A szüfrazsettek mélyen elszégyellnék magukat harmadik hullámos utódaik láttán.

"Aki a femináci fogalmát úgy használja, mint egy létező és releváns elemet a feminizmus értékelésében, az pontosan olyan hülye, mint egy femináci."

Most kötekedhetnék azon, hogy miért is ne lenne releváns a feminizmus vizsgálatakor a vörös hajú hárpia, akit te is bemutattál. Könnyű úgy napfényesnek és virágosnak hazudni a mozgalmat, ha az ilyen kellemetlen részleteket a szőnyeg alá söpörjük. Ami rossz fényt vet rájuk, az egyszerűen nem releváns, ugye?

Ehelyett inkább azt mondom, amit fentebb is: barátom, neked láthatóan tévesek az információid a feminizmus gerincével kapcsolatban. Az a kép él a fejedben, hogy a feminizmus egy kedves és igazságos anyatigris, aminek van pár parazita a segglyukán. Sajnos ez messziről sem ilyen egyszerű, ahogy azt Sommers példáján keresztül már jeleztem. Amit te a feminizmus gerincének képzelsz - vagyis akik tényleg egyenlőséget akarnak -, az egy számkivetett, aprócska réteg, a hangjukat felemelni többnyire nem merő jótétlelkek önsegélyező klubja, ami összehasonlíthatatlanul eltörpül a radikális politikai, oktatási és média-gépezet mellett, ami manapság a fősodrat. Nézhetsz engem hülyének, amiért ezt gondolom, de amíg az ENSZ-es linkem él és mozog, addig objektíve nekem van igazam, és ahhoz képest te vagy túl naív. Hadd világosítsalak fel: amit Vöröshaj a felvételen egy papírlapról felolvasva elrikácsol, az a nyugati világ legtöbb egyetemén tananyag. Átüti ez a vérfagyasztó felismerés az intellektuális önhittséged védőfalait? Nem ő találta ki, nem ő a feminácizmust megteremtő próféta - ő csak azt szajkózza, amit a gender studies professzorától hallott. Nem egyedi és sajnos nem megismételhetetlen. Ezek az emberek így gondolkodnak, ebben hisznek, és ezt terjesztik a világban. Néhányat lencsevégre kapnak amint az agyuk ledobja a szíjat, de a többséget nem. És nyilván nem velük van a fő baj, hanem azzal, hogy manapság egyetemi állást ér, ha valaki ezt szeretné hiszékeny fiatalok fejébe tölteni. Ennek a beteg ideológiának ez a hatása: az egyetemi "diverzitási felelős" azt írja a twitterre, hogy öljünk meg minden fehér férfit.

"Köszönjük meg Rush Limbaugh-nak, hogy elterjesztette ezt a szót."

Még mindig úgy látom, hogy számodra a szó nagyobb probléma, mint a mögöttes jelenség. Ez pedig gond. Én speciel ívben teszek a szóra, úgyis szólásszabadság van, ha Limbaugh-nak ez tetszik, hát az ő dolga. Az viszont igenis aggaszt, hogy ezek az agyfertőzött kretének futószalagon jönnek ki a felsőoktatásból, és már ott vannak a fentebb sorolt nemzetközi szervezetekben is. Orbánék például mostanában tanakodnak az EU-s Isztambuli egyezmény ratifikálásán, ami egy tipikus femináci szennyhalmaz.

"A női egyenjogúság - JOG-úság - egy rendkívül fontos és elnapolhatatlan diskurzus, amit mint társadalom le kell folytatnunk"

Oké. 10+ éve teszem fel ezt a kérdést minden egyes feministának, szeretném ha kellő komolysággal tudnál választ adni rá:

Tudsz olyan törvényi JOG-ot, ami a férfiaknak jár, de a nőknek nem?

Ha "egyenlő jogokat" szeretnénk a nőknek, akkor talán kezdjük azzal, hogy megnevezünk csak egyetlen olyat, amiben a nők hátrányban vannak. Érdekes módon soha senki nem tudott erre egyetlen épkézláb választ sem adni, sem magyarul, sem angolul. Aki egyáltalán megpróbálkozott a lehetetlen feladattal, az általában elvitte a témát valamiféle társadalmi szokások felé, amiknek semmi köze az egyenjogúsághoz (és amúgyis vitatható, hogy kedveznek-e a férfiaknak). Emellett még olyan blőd baromságok szoktak elsülni, hogy a nőknek nincs szexuális önrendelkezési joga, mivel az abortuszra vonatkozó törvényeket a férfitöbbségű parlament hozza. Hogy ez mekkora hülyeség, azt inkább el sem kezdem részletezni.

A lényeg, hogy ha a nyugati világ bármely törvénykönyvében effektív nemi megkülönböztetést találunk, az az esetek 100%-ában a nőknek kedvez. Hamarabb mehetnek nyugdíjba, az őket érintő erőszakot jobban büntetik, a családjogi törvények őket hozzák (közvetve vagy közvetlenül) jobb helyzetbe, többféle állami támogatásra jogosultak, ésatöbbi. Lehet papolni mindenféle láthatatlan, rejtett meg burkolt vudu varázslatokról, amik szegény nőket diszkriminálják, de az objektív tények, a törvények rögzített betűi kizárólag a férfiakat diszkriminálják a nők javára. Aki szerint hülyeséget beszélek, az fél perc alatt hülyét csinálhat belőlem, ország-világ előtt megszégyeníthet azzal, hogy linkel egy élő magyar paragrafust, ami a nőket a férfiakkal szemben diszkriminálja. Hajráf, én nem moderálom a kommenteket, mutassatok hát bátran a problémára, ami miatt a női egyenjogúság "elnapolhatatlan kérdés". De addig is hadd mondjam el, hogy ha valaki valóban ad az egyenjogúságra, akkor az objektív tények tükrében a férfiak oldalán kell harcba szállnia, hiszen ők vannak egyértelmű hátrányban.

A 2012. január 1-én életbe lépett Alkotmányunk “Szabadság és felelősség” c. fejezetének XV./5. pontja kimondja: “Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.” Vagyis mindenki egyenlő, de vannak még egyenlőbbek.

"a radikális hangok ebben a diskurzusban sem vehetőek komolyan"

Akkor sem, ha ők hozzák a törvényeket? Meddig lehet a szélsőségeseket figyelmen kívül hagyni? Amikor a kommunistákért jöttek nem szóltam, mert nem vagyok kommunista... Remélem ismered. Nem mondom, hogy a feministák holnap már fegyverrel fognak férfiakat a Dunába lőni, de napról napra férkőznek egyre mélyebben a törvényhozásba, ami sajnos egyértelműen meg is látszik. Mikor fogunk végre fölébredni??? Ha a nácik elviszik a zsidókat, az embertelen és elfogadhatatlan, de ha "csak" a parlamentben ülnek és onnan szövik a hálót, akkor minden oké, spongyát rá?

...

Beszéljünk a filmről is.

Ahogy azt már többször kifejtettem, az alapvető gond nem az, hogy létezik egy olyan film, ami feminista értékeket közvetít. Nem nagy öröm, de ez egy szabad világ, úgyhogy ha valaki ilyen filmet akar gyártani, tőlem nyugodtan megteheti. Ugyanez vonatkozik az "erős női karakterekre" is, akik tőlem napkeltétől napkeltéig tobzódhatnak a grrrl powerben, szívből letojom.

A gond az, hogy egy már létező maszkulin alkotást formáltak át femininre, visszaélve a franchise népszerűségével. Úgy juttatják el a közönséghez a beteg feminista üzenetüket, hogy ahhoz egy férfias "legendát" használnak eszközül. Magyarán és tömören: meggyalázzák az eredeti Mad Maxet. Ha írnék egy könyvet "Biblia 2." néven, amiben Szűz Máriát egy utolsó ribancnak állítanám be, valószínűleg felháborodnának  keresztények. Teljes joggal! Csakhát a férfiak legendáit / játékszereit (kinek mi) elvenni manapság nemcsak büntetlenül lehetséges, de egyenesen sikkes dolognak minősül. A hülye fotelban söröző barmaitól elvenni a szórakozásukat, és helyette feminista propagandát vetíteni nekik? Dícséretes!!!

Ha a film címe az lenne, hogy "Furiosa kalandjai", akkor nem lenne probléma, a kutya sem törődne vele. Az üzenete akkor is szennyes és pocsék, de legalább nem valami férfias értéket tesznek tönkre, hogy eljuttassák a közönséghez. A szennyes üzenet, amit a többség nem lát és nem ért tudatosan, a film alapvetéseiben keresendő. Mit mond az új Mad Max a mozilátogatók tudatalattijának? Azt, hogy a férfiak általában nőverő és nőket erőszakolgató férgek, akiknek egyetlen vágya másokat kihasználni, legyűrni, megkínozni. Ezzel szemben a nők alapvetően tragikus, elnyomott hősök, akik a gonosz férfiak rabigájában szenvednek. (A kivételek csak szabályt erősítettek.)

A tragédia, hogy ez az üzenet már most is annyira az emberek fejébe van tömve, hogy nem értik mi vele a probléma. Kijönnek a moziból, és azt mondják: nem is volt ez a film annyira feminista.

Na ja. Épp csak szembeállította az összes létező negatív előítéletet a férfiakról és az összes pozitív sztereotípiát a nőkről. Véletlenül pont egy olyan világot festett le, amilyennek a feministák a valódi múltunkat és jelenünket is beállítják. Hát persze, hogy szegény nőket mindigis elnyomták, most is elnyomják, és a jövőben is el fogják... A férfiak már csak ilyenek. Ez az üzenet hazug és ártalmas.

Lehetne persze vitatni, hogy tényleg feminista-e a film, de a tanácsadóként felkért Eve Ensler szerint az lett, úgyhogy szerintem ezen kár feszengeni. Amikor a Vagina monológok anyja okítja a színésznőket, és utána büszkén dagasztja keblét az alkotás láttán, akkor fölösleges megpróbálni elmismásolni a közvetlen és erős feminista hatásokat. Azon sem érdemes sokat veszekedni, hogy a felrobbantós-lepofozós műfaj mindigis a férfiak körében volt népszerűbb. Ezt mi sem támasztja alá jobban, mint hogy a pénztáraknál a nyitó hétvégén a Pitch Perfect 2 beelőzte Mad Maxet - a nők ugyanis inkább a táncos-zenés-csajos lónyálra fizettek be, nem a kibelezős-száguldozós tesztoszteronbombára. Amiről kiderült, hogy nem is annyira tesztoszteron, mint inkább álruhába bújtatott ösztrogén. Feminista megváltás-történet, amiben a grrrl power legyőzi a patriarchátust, miközben a címszereplő többnyire csak néma szemlélője az eseményeknek, de néha felnő mellékszereplőnek.

Zárszóként még egy apróságot a feministákról. A youtube-tól a nagymúltú orgánumokig a média minden szintje tele volt azzal, hogy a férfijogi aktivisták bojkottot hirdettek a film ellen. Amivel az egyetlen gond, hogy mind egy szálig a Return of Kings blogra utalgattak, ami kifejezetten és deklaráltan NEM férfijogi blog, sőt, a PUA/MGTOW vonallal inkább az MRM-mel szemben helyezkedik el. A feministák már megint segget csináltak a szájukból, már megint hazudoznak és hazudoznak és hazudoznak. Ugyanezt játszották el Elliot Rodger esetével is. Egy tisztességes és odafigyelő ember szemében a feministáknak nincs semmiféle hitelessége, mert az utolsó morzsáit is már nagyon régen eljátszották az állandó megtévesztéssel, hazudozással.

A blog.hu videóbeágyazása vagy működik, vagy nem - mindenesetre itt a link:

https://youtu.be/5tu32CCA_Ig

Valaki csinálhatna hozzá magyar feliratot...

Már régebben is hallottam róla, hogy a Magyarországon viszonylag ismeretlen "unabomber" hátrahagyott egy érdekes kiáltványt (magyarul is elérhető), de csak most jutottam az elolvasásához. Még az elején járok, de annyit máris megállapítottam, hogy ez a merénylő nem volt őrült. Annak lehet bélyegezni persze, hiszen torzonborz remeteként egy erdei fabódéban lakott, ellenezte az ipari forradalmat és végül ferobbantott egy rakás embert - de végig az eszénél volt, és amit leírt, az mindenképpen megér egy elolvasást. Egyes politikai-pszichológiai felismeréseit máig sem sikerült jobban megfogalmazni, ez pedig sokat elmond egy ~20 éves dokumentumról.

Vajon miért bukott el az USA-ban az az 1916-os alkotmány-kiegészítési javaslat, ami szerint minden egyes háborúba való belépést népszavazással kell eldönteni, és aki igennel voksol, azt kötelezően besorozzák? Talán mert kiderült volna rögvest, hogy ki a kemény legény kretén öngyilkosjelölt, és ki az aki csak másokat akar a halálba küldeni a saját hasznára. Hogyan reagáltak volna a női szavazók? És mi történt volna a két világháborúval? Lett volna elég fehér toll, hogy a férfiakat belehajszolják az öldöklésbe?

Felmerült a kérdés: ha nem bevándorlókkal oldjuk meg a népességfogyás által okozott gondokat, és az egyéb kvázi-demográfiai problémákat (pl. orvoshiány), akkor hogyan. Lássuk...

Illetve először meg kell érteni egy nagyon fontos dolgot. A népességfogyás nem egy "átlagos" probléma, mint mondjuk az adórendszer vagy a munkanélküliség. Ha a költségvetéssel vannak gondok, legvégső esetben összehúzzuk a nadrágszíjat, megzuhan az életszínvonal, istenem. Kellemetlen lesz, de kibírjuk. A népességfogyás nem ez a kategória. Ha elfogyunk, eltűnünk. Végünk, kaput, konyec. Bevándorlókkal pótolni a hiányzó magyarokat nem megoldás, sőt, csak felgyorsítja a folyamatot - többek között azzal, hogy eltakarja a problémát. Egy egyszerű statisztikára ránézve azt látjuk, hogy tavaly született X gyermek - az nem is annyira rossz, ugye? Csakhogy az adat nem mutatja, hogy egyes kisebbségek többször annyi gyereket vállalnak, mint a magyarok, így hamis képet ad arról, hogy a magyarság milyen tempóban kopik. Éppen ezért a népességfogyást nem lehet úgy kezelni, hogy igyekszünk mindenki ideológiai-politikai-világnézeti nyűgjeit figyelembe véve diplomatikus kompromisszumokat kötni - mert ha elrontjuk, az végzetes következményekkel járhat. Az adórendszert jövőre újra lehet tervezni, de a kihalt magyarokat nem pótolja sem arab, sem néger. Vagyis nem tehetjük meg, hogy különböző jog- és érdekvédő csoportok nyavalygására hallgatva megkötjük a saját kezünket. Majd ha a probléma megoldódott, akkor visszatérünk arra, hogy a pántlikafonó kisiparosok vagy a magyarországi kecsuák mit szeretnének az államtól.

Viszont az emberek manapság önzők és értetlenek. Ha választani kellene most egy cukorka és holnap a halál, vagy pedig most 5 fekvőtámasz és holnap 1 millió forint között, százból kilencvenen a cukorkát választanák. Hiszen őket megilleti az azonnali kielégülés, a munka meg olyan utálatos. Gondoljon a holnapra a hülye hangya a mesében, annak való az előrelátó gondolkodás, nem az embernek. A "mert megérdemlem"-féle loreál irreál-generációt éljük, amit teljes szívéből felháborít, ha valaki a társadalom érdekeiről beszélve kicsit megnyírbálná az egyéni kedvezményeiket - még abban az esetben is, amikor az állam által kiosztott adóforintokról van szó, amit pedig értelemszerűen az adófizetők érdeke és joga (kellene hogy legyen) társadalmilag hasznos célokra fenntartani.

Szóval népességfogyás. Az alapvető probléma, hogy nem születik elég magyar gyerek. Úgy teszünk, mintha ennek az oka nem lenne világos, pedig az. Sokan a szegénységet emlegetik - sokkal szegényebb helyeken és időkben sokkal több gyerek volt. Mások az anyák munkavállalását akarják megkönnyíteni, ami égbekiáltó ostobaság. Két alapvető dolog biztos a gyermekvállalás tekintetében, bármennyire igyekszenek is elhallgatni:

a.) A nők munkára kényszerülése akadályozza a gyermekvállalásukat. Ez az iskolázottságtól független: ha egy család egyetlen keresője a nő (üljön akár egy pénztárgép mögött 8 általánossal), akkor az a nő nem fog gyereket vállalni. Egy GYES-ből, plusz egy esetleges segélyből (a férfi oldaláról) három ember nem él meg.

b.) A nők iskolázottsága fordítottan arányos a gyermekvállalási kedvükkel. Ez tulajdonképpen magától értetődik, hiszen ha egy nő 22-24 éves koráig tanul, majd azt kamatoztatni akarván karrierépítésbe kezd, akkor a legtermékenyebb éveit automatikusan elszalasztja. A felsőoktatásból kikerülő nők az a tipikus csoport, amelynek tagjai 30 fölött kezdenek férjért kapkodni - sokszor hiába. Sokuk bele is szokik a jólszituált szinglilétbe, és végleg lemond a gyermekvállalásról. Ez az ő szempontjukból logikus, csakhogy a társadalom szemszögéből katasztrófa: pont a legokosabb nők vállalják a legkevesebb gyereket. Így nem csak fogyunk, ráadásul generációról generációra hülyülünk is, ahogy a buták szaporodnak, az okosok meg nem.

A következtetések egyértelműek: az a.) pont alapján a társadalom elemi érdeke, hogy inkább a férfiak dolgozzanak, ne a nők; a b.) pont alapján - illetve az első következtetés folyományaként is - inkább a férfiak tanuljanak, ne a nők.

Nem, nem akarom a nőket kitiltani az oktatásból vagy a munkahelyekről.

De valamit tenni kell.

Az államnak be kell avatkoznia az oktatásba és a munkaerőpiacba is úgy, hogy a férfiak szerepvállalását erősítse, a nőket pedig igyekezzen inkább a gyerekszülésre ösztönözni.

1. Legelőször is a társadalmilag fölösleges felsőoktatási szakoktól meg kellene vonni minden állami támogatást. Legyen minden gender studies, kommunikáció, filológia, illetve társadalmi, művészeti és kulturális szak saját zsebre menő - máris csökken a túlképzett nők száma, akik aztán nem vállalnak gyereket, de nem is csinálnak semmi értelmeset a közösség szempontjából. Ha ezekre a szakokra így nem is lesz igény, hát istenem, meg lehet őket szüntetni. Szerintem csak egy nagyon szűk sznob réteg fog krokodilkönnyeket ejteni, ha nem lesz több romanisztika, rekreációszervezés, médiaismeret, vagy szabad bölcsészet szakon végzett hallgató a jövőben.

2. A megmaradó szakokon be lehetne vezetni egy általános 50%-os férfi kvótát (minimum ennyi férfinek kell lenni - több lehet, kevesebb nem). Nem azért, mert az fair vagy igazságos - egy kvóta sosem igazságos. Inkább azért, mert bár az egyénekkel szemben igazságtalan, a társadalom érdekei mégis ezt kívánják. Emellett persze egy 50%-os kvóta ellen nem nagyon lázadhatnak azok a feministák, akik épp ugyanazt követelik máshová. Egyenlőség, nem?

3. A nők felsőoktatási és munkapiaci részvételéhez semmilyen plusz állami támogatást nem szabad nyújtani a férfiakhoz képest. Semmiféle plusz pont, kvóta vagy program nem lehet, ami a férfiakat hátrányba hozza.

4. Bármiféle államilag támogatott intézményre vonatkozó oktatási vagy munkapiaci verenyhelyzet esetén, azonos kvalifikáltság mellett a férfiakat előnyben kell részesíteni. Ez ugyan nem gendersemleges, de kit érdekel, ha a magyarság léte a kérdés? Az emiatt bizonyos dolgoktól eleső nők nem lehetnek igazán felháborodva, tekintve, hogy nem voltak jobban kvalifikáltak a győztesnél, illetve a társadalom (az állami támogatások és szabályok rendszerén keresztül) egyszerűen csak az össztársadalmi érdekeket helyezte a nő saját, személyes érdekei elé. Bocsesz, de ennek a pármilliós közösségnek fontosabb, hogy ne sorvadjon el, mint hogy te szerettél volna megcsípni egy jó állást/egyetemi helyet. Jelentkezz olyan helyre, amit nem az emberek adójából támogatnak - ott nem kell elviselned, hogy a közösség a saját létérdeke szerint osztja a pénzét.

4. b.) Ha a népességfogyás nem áll meg, lehet folytatni azzal, hogy a közszféra állásaira kizárólag férfiakat vesznek fel.

5. Az adókedvezmények és állami támogatások átszervezése, hogy (jobban) támogassák az egykeresős családokat, amikben gyerek is van. Ezzel együtt járhat a többkeresős háztartások emelt adóztatása. Ezt nem fogom itt ennél jobban részletezni, a dolog magáért beszél, és meg lehet valósítani gendersemleges szövegezzésel is úgy, hogy a kívánt hatást váltsa ki. Ugyanakkor ez az egyik legfontosabb pont az összes közül, ezért is van kiemelve. A nő háztartásbelisége, mint választható opció, ne a gazdagok számára fenntartott álom legyen, hanem elérhető lehetőség minden családnak.

6. A nagycsaládosok és fiatal szülők extra adókedvezményekkel való támogatása. (Azért adókedvezmény, hogy ne legyen egy ingyenélő réteg, ami a szüléstől reméli a megélhetést.)

7. Ha már úgyis a nyakunkon van ez az egyébként sátáni bölcsöde-, óvoda- és iskolarendszer, akkor legyen ténylegesen ingyenes. Inkább erre költsék az adóforintokat, mint pártok vagy egyházak támogatására. Legyen ingyen minden tanszer és az étkeztetés is - a szülőknek ne legyen tetemes kiadás egy gyermek alapvető iskoláztatása. (A felsőoktatásra ez nyilván már nem vonatkozhat, lásd fentebb.)

7. b.) Be lehetne vezetni valamiféle jutalmazási rendszert a jól tanuló ill. jól szocializált gyermekek szülei számára. Lehet ez olyan egyszerű, mint pl. egy állami ösztöndíj a kitűnő tanulóknak, akár már általános iskolai szinten is. Kedves anya, csináljon sok okos gyereket, és az állam ezt honorálni fogja.

8. Támogassák a fiatal szülőket és családokat az életben való elindulásban úgy, ahogy az korábban is létezett. Utaljanak ki önkormányzati bérlakást friss házasoknak, legyen szocpol a lakásvásárlásra, stb. Megintcsak azt tudom mondani, hogy bár nem örülök a nagymértékű adóztatásnak és az állam drasztikus újraelosztási rendszerének, de ha már úgyis a nyakunkon van, inkább költsük az adóforintokat értelmes célokra.

9. Házas férfiaknak járjon alanyi jogon lehetőség a közmunkára, rendes fizetéssel. (Lehetne szó emelt összegű munkanélküli segélyről is, de mindenki számára konstruktívabb, ha inkább munkát adunk.) Ezt persze nem egyszerű kivitelezni, az önkormányzatoknál biztosan lenne némi csikorgás, de a haszna messze felülmúlná az esetleges problémákat; például létbiztonságot teremtene a tartalékokkal nem rendelkező családoknak, hiszen nem kellene attól félniük, hogy mindenki éhenhal ha apuci elveszti az állását.

Vegyük észre, hogy ezen intézkedések mindegyike az állam saját hatáskörén belüli, vagyis az adóforintok elköltésére vonatkozó változtatás. Nem az emberek magánszférájába való betörés, nem annak a zsarnoki meghatározása, hogy anyuci vagy apuci végezze a házimunkát, melyikük maradjon gyesen, stb.

Nyilván lehetne még hasonló ötletek tucatjait sorolni, csak idő kell és pár kreatívan gondolkodó ember. A lényeg le van írva a fentebbi a.) és b.) pontokban: növelni kell a férfiak felsőoktatási és munkapiaci részvételét, a nőkét pedig csökkenteni. Tudom, ez 50 év feminizmus után drasztikusan hangzik, dehát ez van. Vagy a népességfogyás. Lehet választani, hogy mi a fontosabb: Gizike kommunikáció szakos diplomája, amivel elmegy valahová kávét főzni és körömreszelni, vagy a nemzet megmaradása. Tisztában vagyok vele, hogy sokaknak az előbbi fontosabb. Épp ezért lenne fontos, hogy az állam irányítása épelméjű emberek kezébe kerüljön, akik még képesek különbséget tenni fontos és érdektelen között. Helyre kell tenni a prioritásainkat, vagy megyünk a történelem szemétdombjára.

...

Orvoskérdés, illetve hiányszakmák. Csiszolgatni kell a felsőoktatást, illetve a törvényeinket. Az adó- és jogrendszert épp ideje lenne már radikálisan leegyszerűsíteni, miáltal rengeteg jogász, könyvelő, adószakértő és egyéb kutyafüle fölöslegessé válna. Ennek megfelelően a képzésüket alaposan szűkíteni kellene, a jelenlegi felsőoktatási létszám töredékére. Ugyanakkor rendes fizetést kell adni azoknak az embereknek, akiknek a munkájára szükség van. Tudom, hogy az orvosok manapság sem éheznek, de ha nincs elég, hát istenem, kapjanak még több fizetést. Ezzel a pár manőverrel garantáltan nagyobb lenne az érdeklődés az orvosképzés iránt, így az intelligens magyar emberek nem azt tanulnák 4-6-8 évig, hogy hogyan kell másokat kifosztani és tönkretenni (jogászok, adószakértők), hanem azt, hogyan kell meggyógyítani. Hm.

Ugyanezt persze más hiányszakmákkal is le lehet játszani. Tartsanak tájékoztatót a középiskolákban, hogy éppen hol könnyebb állami támogatott helyeket szerezni. Szükség és lehetőség esetén hozzanak létre specializált, "nem teljes értékű" egyetemi képzéseket, amikkel fele annyi idő alatt lehet papírt szerezni az adott szakmák bizonyos részterületeiről.

Az orvoskérdésnek viszont van egy másik oldala is - az emberek egészsége. Az állam rengeteget tehetne annak érdekében, hogy mind egészségesebbek legyünk, így kevesebb orvosra lenne szükség. Nem kell semmi orwellire gondolni, mondjuk kötelező reggeli tornára, amit webkamerán keresztül ellenőriz az államhatóság. Viszont betilthatnák azokat az élelmiszeradalékokat, amik kizárólag a termék eladhatóságát szolgálják: festékek, ízfokozók, fényezőszerek, stb. A megmaradó adalékokat is erősen át kellene vizsgálni, hogy mi károsíthatja az emberi szervezetet. Nem vagyok E-szám-fanatikus, de azért felszalad a szemöldököm, mikor egy bolti kaja "tartalomjegyzéke" 20-30 soros, és tele van óhéber urológiai szakkifejezésekkel. Érdemes lenne az édesítőszereket, illetve a cukortartalmat is felülvizsgálni. Vannak jó természetes alternatívák, amik a kalóriatartalmat úgy csökkentik, hogy nem okoznak se hasmenést, se egyéb rejtélyes problémákat. Japánban például évtizedek óta használják a jázminpakóca kivonatát édesítésre, nincs káros mellékhatása, és gyakorlatilag nincs benne kalória. (Ismertebb nevén sztevia vagy sztívia, de a jázminpakóca jobban hangzik :) Az EU-ban pár éve tették elérhetővé, már fel is bukkant néhány üdítőitalban, de nem terjed elég gyorsan. A mezőgazdasági termesztése még új munkahelyeket is teremthetne.

A táplálkozást nem ragozom tovább - az állam (megintcsak a saját hatáskörén belül, nem az emberek piszkálásával, vagy fölösleges új adókkal) sok helyen belenyúlhatna a táplálékláncba, hogy egészségesebbek legyünk. De ott van még a sport kérdése is. A jelenlegi rendszer szinte a legrosszabb, ami egyáltalán elképzelhető: a profi sport az egyik legnagyobb hülyeség a világon - a tömegsport ezzel szemben kellene, de nem létezik. Miért jó az a társadalomnak, hogy a legjobb testi adottságokkal rendelkező emberek semmi produktívat nem csinálnak, csak futkároznak, ugrálnak... Tulajdonképpen kizsigerelik a saját testüket a pénzkeresés reményében, hogy aztán 20-30-40 éves koruktól izületi és egyéb problémáktól sújtva tengődjenek. Dupla gond ez a nőknél, akik anyaként továbbadhatnák egészséges, robosztus génjeiket - de ehelyett inkább lefutnak vagy leúsznak napi 10-40 kilométert, és nem szülnek, mert az a sportolói karrier vége a legtöbb esetben. És ez a jobbik eset...
http://nypost.com/2015/01/21/russian-tennis-star-dies-at-23/
Hurrá. Tipikus kontraszelekció, ahogyan a fentebb említett felsőoktatás is: se az okosak, se az egészségesek nem szülnek, mert ellenmotiváltak. Kinek lesz gyereke? A satnyának és hülyének.

A tömegsportot kellene támogatni, hogy a népek kimásszanak a fotelből. A profi sport se állami, se önkormányzati pénzekből ne lásson egy huncut garast sem, mert bár nagyon frankó érzés, amikor egy olimpiai szám végén a magyar himnuszt játszák, de egyszerűen nem éri meg társadalmi szempontból. Egy profi sportolóra költött pénzből ezer ember focizhatna vagy úszhatna heti kétszer, ami össztársadalmilag nézve fényévekkel hasznosabb. Motivációs rendszereket kellene építeni a tömegsport köré: amatőr versenyeket nem csak jelképes díjazással, résztvevőknek sörvirslit, satöbbi. Ki lehetne találni e téren is sokmindent, csak szándék kell hozzá, akarat.

A HVG-t olvasom, és szó bennszakad, hang fennakad, lehellet megszegik.

"Egy nappal azután, hogy TGM a bevándorláspárti tüntetésen megállapította (...)"

Óh.

Most, mikor minden eddiginél világosabb, hogy Európa legnagyobb problémája a bevándorlás, TGM mellette tüntet. A munkanélküliség, a politika radikalizálódása, az összes hasonló gond hűs hajnali harmat a bevándorláshoz képest, ami a svédek, angolok, és persze franciák legnagyobb szopása az elmúlt pár, és a jövendő jópár évre nézve. Linkelhetném az anyagokat a muzulmánok által megerőszakolt angol kislányok és svéd nők ezreiről, vagy a francia mészárlásról, de már visszakeresni sincs kedvem, úgyis mindenki tudja, mi zajlik. Csak néhány szélütött kerepeli: nincs itt semmiféle baj, a tolerancia majd mindent megold.

"Bevándorláspárti tüntetés".

Nem érdekel a külföldiek nyűgje. Sajnálom, megvan nekünk a sajátunk, amit az övék csak tetéz. Ha nekünk meg kellene oldanunk a magunk baját, oldják meg ők is az övéket. Kedves iszlamista "menekültek", ha Párizs utcáin géppisztolyt tudtok ragadni, akkor inkább ragadjatok ott, ahonnan ide jöttetek, és tegyetek rendet - hogy ne kelljen ide jönnötök. Az európai kultúra érték, amit szemmel láthatóan nem értetek, nem kedveltek, és nem akartok magatokévá tenni. Elszöktetek egy pokolból, de magatokkal hoztátok az édenkertbe.

Legyünk férfiak, beszéljünk nyíltan. A magyar kultúra érték. Ezt a bevándorlók minimum felhigítják, rosszabb esetben meggyalázzák. Lassabban, vagy gyorsabban, de mindenképpen elpusztítják. Mi történik, ha egy nigériai ideköltözik? Fekete Pákó. Mi ő, ha nem a magyar kultúra pusztulása? Van aki tiszta szívvel rá tudná mondani, hogy hozzáad valami értéket a magyarsághoz? Maradt volna inkább otthon.

Most lehet tele szájjal fröcsögni, hogy fasiszta vagyok meg xenofób, ami persze országos baromság. Semmi bajom Pákóval, csak maradjon otthon. Nem fogom Nigériában felkeresni, hogy bántalmazzam, sőt, a saját hazámban sem teszek ilyet, de fáj látnom, hogy a számomra értékes magyar kultúrát egyre kevesebben őrzik - mert a magyar az fogy -, miközben egyre több az idegen, akinek a szíve sose lesz magyar. Manapság tilos erről beszélni, dehát barátom, a magyarság mi vagyunk. Mármint mi, magyarok. Érted, ugye? Miért tilos nekünk értékként kezelni saját magunkat, a saját létünket? Miért tilos nekünk akarni, hogy megmaradjunk olyannak, amilyenek vagyunk? Miért hagyjuk uralkodni a beteg lelkű ideológusokat, akik szerint a saját magunk megőrzése egyenlő az idegenek gyűlöletével, s mint ilyen, üldözendő? Miért hagytuk leülepedni a közgondolkodásban azt a progresszív hazugságot, hogy aki szereti a nemzetét, az mindenki mást meg akar ölni? Mi ez a baromság, hogy a Hebdo-mészárlás halottai talán még el sincsenek mind temetve, de itt már bevándorláspárti tüntetéseket tartanak egyesek?

Orbán Viktor miniszterelnök január 11-én a bevándorlással kapcsolatban így nyilatkozott: "Ugyanakkor nagyon határozottan világossá kell tenni, hogy mi nem fogjuk megengedni, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök, addig biztosan nem, és amíg ez a kormány van, addig biztosan nem fog megtörténni, hogy a bevándorlók célpontjává váljon Magyarország. Nem akarunk tőlünk különböző, kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között, Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani". A nyilatkozat miatt szervezték a hétfő esti tüntetést.

Nem nagy titok, hogy nem vagyok kormánypárti. Semmilyen párti nem vagyok, mert ugyanannak a banknak a zsebében ülnek mindannyian, és a legfőbb feladatuk a mi kizsigerelésünk, amit igen nagy hatásfokkal el is végeznek. De amit most Orbán mondott, azzal mi a probléma? Nem akarunk idegen kultúrákat beékelődni a magyarságba. Nincs szükségünk "magyar hebdóra". Nincs szükségünk a saját többszázezer munkanélkülink mellé még néhány tíz- vagy százezerre. Nincs szükségünk arra, hogy az újszülött fiúknak kiosztott legnépszerűbb név a Mohamed legyen, ahogyan már az Hollandia, Norvégia, vagy éppen Belgium bizonyos régióiban, nagyvárosaiban - illetve Anglia egész területén.

Senki ne mondja nekem, hogy nem okozna visszafordíthatatlan változásokat Magyarország kultúrájában, ha itt is ez történne. Azt se mondja senki, hogy nem lenne kár a magyar kultúráért.

[A tüntetők] nevében egy holland lány azt mondta, hogy Orbán Viktor nem a nevükben beszélt, mert Magyarország mindenkié

A nagy hatalmas büdös lófaszt. Magyarország a MAGYAROKÉ. A világon semelyik másik hely nem a miénk, de ez igen. És akinek ez nem tetszik, az takarodjon innen kifelé. Úgyis sérti az orrát a mi nacionalizmusunk fertelmes bűze, akkor minek lebzsel itt? Menjen olyan helyre, ahol szívesen látják az olyan idegeneket, akik beleokoskodnak a helyi nemzet belügyeibe.

Ide beköltözni nem "jog", hanem privilégium, amit jogunkban áll megvonni, illetve amit ki kell érdemelni. Én elfogadom, hogy mások otthona az ő felségterületük, és én sem várok el másoktól többet, mint hogy ezt rám nézve is elfogadják. Aki Magyarországra jön, az legyen azzal tisztában, hogy ez a hely a magyaroké.

Azt is mondták, hogy a migrációt nem lehet megállítani és nem is szabad

Ó, dehogynem. Migráljon csak szépen mindenki ahová akar, a határainkon kívül. Minden országnak a saját belügye, hogy befogadja-e az idegeneket. Ha a franciáknak, angoloknak, németeknek az jó, hát engedjék be őket kritika nélkül, engem nem érdekel. Viszont ne pofázzanak bele abba, hogy mi nem engedjük be őket. Ez meg a mi dolgunk.

szükségünk van a bevándorlókra

Az állandó hazudozás már megint... Milyen értelemben van rájuk szükségünk? Persze, fogy a magyar, és? Mindenképpen X lélekszámon kell tartani az itt lakókat - ha kell, akár a saját kultúránk feladása árán??? Ki mondta ezt, és mire alapozva?
Inkább fogyjunk el szó szerint, éljen az utolsó magyar pár kettesben az ország 93.030 négyzetkilométerén, mert akkor legalább mint magyarság éltünk, haltunk. Mi értelme azzal menteni meg a népet, hogy lecseréljük egy teljesen másikra?

Egy MigSzol-aktivista szerint Orbán Viktor ezzel a nyilatkozatával megsértette, veszélynek teszi ki és kirekeszti az itthon élő külföldieket, a bevándorlókból újabb bűnbakot, ellenséget kreál.

Ha egy idegent megsért az, hogy a magyarok szeretnék a magyar kultúra integritását megőrizni Magyarországon, akkor takadjon el a jó büdös fenébe - haza, vagy bárhová ahol elfogadják, hogy idegenként nem hálás a befogadóival szemben, hanem még ő van megsértődve.

Ha egy idegen veszélyben érzi magát az országában azt hallva, hogy "Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani", akkor menjen máshová. Uraim, hölgyeim, ha nem tetszik itt, hát nem vagyunk mi zsarnokok, nem fogjuk megakadályozni a távozásukat! A szomszéd kertje úgyis zöldebb, csak arra tessék, irány a határ.

És persze a jól ismert rágalmazás és hazudozás: mintha azt mondani, hogy szeretnénk megőrizni a kultúránk egységét, egyenlő lenne azzal, hogy ártani akarunk az idegeneknek. Nem. Nem egyenlő. Az idegen nem bűnbak, nem ellenség - viszont idegen. Éljen békében és boldogan! Felőlünk nyerje meg az élet nagy lottóját mindegyik, és legyenek mind egy szálig olajmágnások, szupermodellek, atomtudósok. Máshol. A legjobb az lenne, ha otthon, de ha ott nincs maradásuk, akkor keressenek olyan helyet, ahol nem inkompatibilisek a már ott lévő kultúrával. Magyarország "sajnos" semmilyen formában és értelemben nem kompatibilis az afrikából és ázsiából érkező menekültekkel, úgyhogy szívesen átengedjük őket az egyik határon, ha megígérik, hogy kimennek a másikon. Nincs harag, sőt, mindenki kap két pogit a tarisznyába, de helyet adni nem tudunk. Váljunk el civilizáltan, oké? És ha valaki azt mondja, hogy ez "idegengyűlölet", akkor azt is vigyétek magatokkal.

Az emberi jogok egyetemesek, és aki bárkit is megfoszt ezektől a jogoktól a származása alapján, az rasszista.

Ja, ja, természetesen. Csakhogy a vadidegenek letelepedése a hazánkban NEM emberi jog. Semmi köze az emberi jogokhoz. A rasszista-váddal mocskolódás pedig - különösen ilyen fals alapokon - igazán kikophatna már a szátokból, huncut kis hazudozók. Rasszista ám a nénikétek. Vagy valamit rosszul láttam, és Orbán olyat nyilatokozott, hogy spektrométeres halálosztagok lesznek a határokra telepítve, illetve fognak masírozni a nagyvárosok utcáin, és aki nem eléggé magyar színű, annak helyben kiontják a beleit? Ugye nem, nyugtass meg TGM, ugye nem...! És tényleg nem. Ennek az egésznek semmi köze a rasszokhoz, a bevándorlókkal ugyanis nem az a baj, hogy valamelyik kromoszómájuk hatszázadik paragrafusán T helyett C van, amitől más a pigmentációjuk - hanem az, hogy az itt honos kultúrát felhigítják. Nem akarok demagóg lenni, de ki fog 20 év múlva fesztiválokon magyar néptáncot járni, Blend Ahmed arab fogorvos kedves kislánya, Leia hercegnő? Nem lesz neki magyar nemzeti identitása, nyilván, mert hiszen miért is lenne... Elszavalja a tanórán ötösért, hogy nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, csak fogalma sem lesz, hogy ez mit jelent annak, akinek tényleg. Örülhetünk, ha lesz benne legalább némi hála a magyarság iránt, amiért befogadták, munkát és megélhetést adtak a családjának, aki pedig valamilyen háború, nyomor, éhezés poklából menekült ide, valószínűleg nincstelenül. Örülhetünk, ha nem sértődik meg egy karikatúrán, ami a nem magyar vallását kritizálja, és nem lövöldöz halomra egy tucatot a még megmaradt... khm... valódi magyarokból.

Úgy kell nekünk a bevándorlás, mint rabszolgának a bikacsök, ezek a brigantik meg mellette tüntetnek. A magyarság egysége, békéje, kultúrája ellen. Felfoghatatlan.

Nem épp a legfrissebb hír, de ettől még érdekes: a francia legfelső bíróság betiltotta Dieudonne M’bala M’bala francia stand-up komikus előadásait, mert antiszemitának tartják. Na akkor hol is van a sajtó- és szólásszabadság? Most megy a duma, hogy nem fognak meghátrálni a muzulmán terroristák előtt, hiszen a szólásszabadság alapvető érték - kivéve, persze, ha a progresszívek akarnak cenzúrázni valakit, mert az teljesen rendben van. A muzulmánokat vagy keresztényeket pocskondiázni mindenkinek szíve joga, nade a zsidókat...?! Hova gondolsz, ember, ők védett csoport, nem olyan mezei prosztók, mint a mezítlábas franciák.

Ramzpaul barátunk pár nappal ezelőtti videójában egy viccel érzékeltette a helyzetet:

Készítettem egy filmet a Cannes-i filmfesztiválra. Arról szól, hogy Mohamed próféta a hátsó bejáratán erőszakolgatja a kis Anne Frankot, miközben Jézus 5,9 millió zsidót terel a gázkamrákba. Az ügynököm jelentkezett és azzal kezdte, hogy van egy jó és egy rossz híre.

- Halljuk előbb a jót!

- A Cannes-i bizottságnak nagyon tetszett a modern Jézus-ábrázolás, frankón kifigurázza a keresztény egyház képmutató jellegét, úgyhogy 1 millió eurót akarnak a zsebedbe tömni.

- Király!

- A rossz hír az, hogy a muzulmánok berágtak rád, és lehet, hogy ki akarnak nyírni. A még rosszabb hír, hogy mész a börtönbe.

- A mohamed-ábrázolás miatt???

- Ugyan már, azzal a franciáknak semmi baja. Ők hisznek a szólásszabadságban!

- Hát akkor?

- 5,9 millió zsidót mondtál, de a hivatalos verzió 6 millió, úgyhogy 5,9-et mondani illegális. Vagyis holokauszt-tagadás. Levarrnak mint a huzat, ha 5,9-et mondasz, 6-nak kell lennie.

Ebben az az igazán érdekes, hogy ha egy állítást tilos megkérdőjelezni, akkor az nem történelem és nem tudomány, hanem dogma. Ha valamit tilos vitatni, akkor az hittétel, mint pl. Jézus feltámadása. Hogy ezt a hittételt egy alapvetően ateista államszerkezet erőlteti a polgáraira, ezen a tényen semmit nem változtat. És ha a dogma kétségbe vonásáért bebörtönöznek, az egyértelmű erőszak, visszaélés az államhatalommal. Nincs lényegi különbség aközött, hogy a muzulmánok rád támadnak, ha megsérted a prófétájuk emlékét, vagy hogy lesittelnek, ha kétségbe vonod az állami dogmát.

...

Mivel a lapot sosem olvastam, csak közvetett információkra támaszkodhatok, de azok szerint a Charlie Hebdo progresszív/liberális szellemű lap, és mint ilyen, támogatja (támogatta?) a korlátok nélküli bevándorlást. Rendszeresen támadtak meg konzervatívokat a bevándorlás védelmében.

Ha egy ember mérges kígyókat dobál be a házadba, de közben megharapja egy és ettől fűbe harap, kell-e sajnálnod? Nyilván bizonyos értelemben minden gyilkosság tragédia, de ezen felül mit kell érezni, mikor a hóhért akasztják?

...

Eközben pedig szaporodnak a szkeptikus hangok, amik szerint kicsit zavaros ez a Hebdo-sztori, ráadásul a leközölt filmanyag is felvet bizonyos kérdéseket.

(Előszó: ezen dolgok nagy részét régebben már érintettem. Ez a cikk az
újszülötteknek szól, illetve saját magamat segítem vele a gondolataim rendszerezésében.
Aki már úgyis mindent tud, annak fölösleges ezt az írást elolvasni.)

A legelterjedtebb nézet a hízással és fogyással kapcsolatban az, hogy az egyetlen fontos dolog a kalóriamérleg: ha több kalóriát eszünk, mint amennyit felhasználunk, akkor hízni fogunk - ha kevesebbet, akkor fogyni. A kalóriák tekintetében mindegy, hogy milyen forrásból származnak: fehérje, szénhidrát vagy zsír. "Egy kalória az egy kalória". Ez a mítosz többszörösen megdőlt, de bárki meg is értheti a tévedést, ha rászán 5 percet az emberi zsírtartalék-képzés tanulmányozására.

A testünkben nincs mérőeszköz a kalóriákra - a gyomornak vagy a zsírsejteknek fogalma sincs, hogy az okos táblázatok szerint most mennyi kalória ment be, és az alapján fogyni kéne-e vagy pedig hízni. A zsírsejtekben azt, hogy milyen üzemmódban vannak (növelik vagy csökkentik a raktárakat), egy egyszerű mechanizmus szabályozza: az inzulin és a leptin mértéke a vérben. Amikor több az inzulin, akkor raktározás van - ha több a leptin, akkor felszabadítás. E két anyag mennyiségét a vérben pedig egyetlen tényező befolyásolja döntően: a vércukorszint. Vagyis a hízás - fogyás dilemmáját meglepően egyszerű megérteni:

Ha magas a vércukorszint, hízás van - ha alacsony, akkor fogyás.

[Ez nem csak az én rögeszmém, a fentebb linkelt wikiből simán ki lehet olvasni: There is a constant flux of FFA (Free Fatty Acids) entering and leaving adipose tissue. The net direction of this flux is controlled by insulin and leptin—if insulin is elevated there is a net inward flux of FFA, and only when insulin is low can FFA leave adipose tissue. Insulin secretion is stimulated by high blood sugar, which results from consuming carbohydrates.]

Az emberi testben a zsírraktárak technikai értelemben vércukor-raktárak, amiknek elsődleges, legfontosabb feladata a vércukorszint szabályozásában rejlik. A pocakon, fenéken, combon levő zsírpárnák a "cukorháztartás" segédeszközei, amik a veszélyesen magas vércukorszintet segítenek lejjebb vinni (raktározással), illetve a veszélyesen alacsony vércukorszintet segítenek feljebb vinni (felszabadítással). A zsírsejtek a vérből nem zsírt vesznek fel raktározási céllal, hanem cukrot, és ugyanígy, a zsírsejtekből felszabaduló anyag nem zsírként hasznosul, hanem cukorrá (és ketontestekké) alakul.

Vagyis hízás szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy mit eszünk, mert ami megemeli a vércukorszintet, az hizlal, ami viszont nem, az nem. A szervezet képes a fehérje és zsír cukorrá alakítására, de nem fárasztja magát ezzel fölöslegesen, ha nincs rá szükség. A fölöslegesen elfogyasztott fehérje és zsír egy része egyszerűen nem emésztődik meg, és távozik a bélcsatornán - így értelemszerűen nem hízlal. (A bélrendszerben persze okozhatnak bizonyos problémákat, ezért semmit nem jó ész nélkül tömni, de a cikk témája elsődlegesen a túlsúly, úgyhogy a járulékos gondokkal majd máskor foglalkozunk.) A megemésztett mennyiségből is csak annyi alakul cukorrá, amennyire a szervezetnek épp akkor szüksége van, hiszen ha pont megfelelő a vércukorszint, akkor a szervezet nem hülye azt fölöslegesen megemelni, hogy magának okozzon gondot. A zsírt/fehérjét cukorrá alakító mechanizmusokat irányító hormonok csak akkor kerülnek megfelelő mennyiségben a véráramba, ha a vérben alacsony a cukorszint.

Ezek alapján több fontos következtetést is le lehet vonni.

Először azt, hogy a ketózistól félni égbekiáltó ökörség, hiszen nincs fogyás ketózis nélkül. Nem létezik olyan diéta (fizikai képtelenség lenne), ami valamilyen szintű ketózis nélkül csökkentené a testsúlyt, hiszen minden zsírpárna-lebomlás automatikusan ketontestek termelődésével jár. De nincs ezzel semmi baj, a ketózis természetes folyamat, a ketontest a zsírraktárakból való energiavisszanyerés veszélytelen terméke, amit a szervezet képes gond nélkül felhasználni.

Másodszor azt, hogy a paleót/atkinst/low carbot ócsárolni, szénhidrátra építő kalóriaszegény diétákat ajánlgatni dőreség. Magas szénhidráttartalmú diétával is kizárólag úgy lehet fogyni, ha a vércukorszint kellően alacsony - tehát úgy, hogy összességében annyira keveset eszünk, hogy az elfogyasztott szénhidrát ellenére is lemenjen a vércukorszint. Mondanom sem kell, hogy ez egyáltalán nem hatékony, viszont jelentős önsanyargatást kíván (ellentétben a low carb étrendekkel).

Harmadszor azt, hogy a modern étrendünk, pontosabban szólva a pár évvel ezelőttig divatban lévő általános ajánlás rémálomszerű. Erre gondolok:

Zabálj jó sok gabonát, az lesz a frankó, amellett pedig egyél jó sok gyümölcsöt, mert abban is jó sok a szénhidrát... A hústól félj, a zsír pedig egyenesen a sátán műve! Na persze.

Már régebben is többször elmondtam, hogy az emberi szervezet igényli bizonyos fehérjék és zsírok bevitelét, mert magától nem tudja őket megtermelni, de szüksége van rájuk. Ezeket nevezzük esszenciális zsírsavaknak és aminosavaknak. Szénhidrátból ilyesmi nem létezik. A fehérjét és a zsírt a szervezet építőkövekként is használja: sejtjeink falai és egységei ezekből az anyagokból épülnek fel, tehát muszáj valahogy őket bejuttatnunk. Szénhidrátból ilyesmi nem létezik. A fehérje és a zsír, amellett, hogy életbevágó fontosságúak a szervezet számára, felhasználhatóak akár egyszerű kalóriaként is, ha a szükség úgy hozza. A szénhidrát semmi más, kizárólag üres kalória. A fogyasztása fölösleges, mivel nem tartalmaz semmit, amit a szervezet ne tudna más forrásból megszerezni. Energiaként hasznosul, de korunk népbetegsége a túl sok energia, vagyis az elhízás. Így is túl sok fölösleges "energiát" fogyasztunk, mi szükségünk van egy olyan dologra, amiről a dietetikusok cukorgyárak ezt írják:

"Az Egészségügyi Világszervezet szakértői ajánlása szerint táplálkozásunkban az összes szénhidrát 55-75 energia % -ot képviseljen"

Nem találja senki furcsának, hogy azok ajánlgatják leginkább a szénhidrát fogyasztását, akiknek közvetlen anyagi haszna származik belőle? Senkinek nem tűnik fel az az abszolút ellentmondás, amivel az "energia" és "kalória" szavakat egymástól függetlenül, ellentétes előjellel használja a szakirodalom, valahogy így: a kalóriabevitelt le kell szorítani - a legjobb energiaforrás a szénhidrát. A két fogalmat nyugodtan fel lehet cserélni; olvassuk el az előbbi mondatokat felcserélt szavakkal, majd gondolkodjunk el, hogy tulajdonképpen mi a franc is a helyzet.

Ha egy ember táplálkozásában a szénhidrát 0, azaz NULLA százalékot képvisel, az semmilyen negatív hatással nem jár rá nézve - legföljebb lefogy, ha előtte kövér volt. A nullától felfelé minden egyes százalékkal csak az üres kalóriák száma nő, amikre a szervezetnek semmi szüksége.

Egy esetben lehet valóban szükség szénhidrátokra: ha zsírból és fehérjéből nem áll rendelkezésre elegendő - vagyis az ember éhezik, nem jut elég élelemhez. Ez esetben a hiányzó kalóriamennyiség pótolható szénhidráttal, megelőzve azt, hogy a szervezet energianyerés céljából lebontsa a saját szöveteit. Ez nyilván csak az eleve sovány emberekre nézve lehet fenyegető, hiszen egy kövér embernél kifejezetten cél, hogy a szervezet lebontsa a saját zsírszöveteit... Tehát akkor együnk szénhidrátot, ha már olyan soványak vagyunk, ami az egészségünket veszélyezteti, és nem jut elég fehérje+zsír az asztalunkra.

Ez persze nyilván csak elméleti fejtegetés, mert legtöbbünk úgyis fogyaszt szénhidrátot - nem tudjuk megállni, hogy ne tegyük. A legkevesebb, amit megtehetünk, hogy megpróbáljuk leszorítani a minimumra: csak annyit fogyasszunk belőle, ami nélkül tényleg nem bírjuk ki. Ha választhatunk szénhidrát és bármi más között, válasszuk a bármi mást. A szervezetünk hálás lesz érte.

Mindenki hallott a párizsi merényletekről, de a tanulságokat kevesen merik levonni.

Mit tehet a francia miniszterelnök ebben a helyzetben? Tulajdonképpen semmit, azon kívül, hogy elindította a hajtóvadászatot a fegyveresekre. Úgy tesznek, mintha ez 2 ember bűne lenne, egy elhatárolt incidens, és ha őket elkapják, akkor helyreáll a rend. Mind tudjuk, hogy ez baromság.

Mit kellene tennie az említett miniszterelnöknek?

Bejelenteni, hogy március 1-ig az összes muzulmán húzzon kifelé Franciaországból, mert azután lesittelik és/vagy deportálják akit a határokon belül találnak. A mecseteket lerombolni, az iszlámot nyíltan és véglegesen betiltani az országban. Aki nem képes európai módon élni, az takarodjon vissza a pokolba, ahonnan ide menekült - és amit ide is magával hozott.

Erre a reflex-szerű válasz az, hogy nem minden muzulmán radikális.

Kit érdekel?! Az iszlám vallás egész egyszerűen szétválaszthatatlan a saját radikálisaitól - ahol az egyik megjelenik, ott a másik is. Emellett az csak egy rózsaszín, öngyilkosan übernaív européer tévképzet, hogy az iszlám alapvetően békés, csak vannak a hívek között radikálisok, mint minden más vallásban. Ez egy hülye sztereotípia, ami percek alatt lerombolható, például ezen (angol nyelvű) videó megtekintésével. Az "átlagos" muzulmán is ugyanazokban a hülyeségekben hisz, mint a radikálisok, legföljebb ő maga túl puhapöcsű fegyvert ragadni. Ettől nem lesz jobb ember, csak gyávább. A baj ez esetben nem a radikálisokkal van, hanem magával a vallással, ami egyértelműen bátorítja a nyílt erőszakot.

Aki szerint félrebeszélek, nevezze meg, mikor történt az utolsó vallási indíttatású merénylet, amit radikális buddhista szerzetesek követtek el. Shintoisták? Hinduk? Keresztények? Zsidók? Szikhek? Taoisták? Vuduisták? Bárki? Akárki?!

Ahogy a linkelt videóban is felemlegetik, az angol metrórobbantás, a spanyol merényletek, és több újságíró megölése mind muzulmánok műve, valamint a 9/11 toronydöntést is az ő számlájukra írják (bár szerintem az belső meló volt). Az iszlám öl, butít és nyomorba dönt, míg a többi vallás elvan a seggén.

(Hallottam már az inkvizícóról, csak ebben a kérdésben teljesen irreleváns. Aki szerint a kereszténység ugyanolyan, mint az iszlám, arra nem is pazarlom a nyomdafestéket.)

Visszatérve a fő kérdéshez, a muzulmánokat ki kellene hajítani egész Európából, menjenek vissza bántatlanul(!) oda ahonnan jöttek, a saját hittestvéreik közé. Csakhogy ezt két okból lehetetlen megtenni. Először is nem lehet százezreket vagy milliókat kiebrudalni lázongások nélkül, amit a fejlett államok vezetői nem lennének hajlandóak felvállalni. Inkább dagasztják tovább a problémát, szívjanak a jövendő generációk exponenciálisan növekvő mértékben - csak ne kelljen most kiszúrni a gennyes kelést, mert az ártana az ő politikai karrierjüknek. A második gond a progresszívek, akik ugye úgy sivítanának már pusztán az ötlet felvetésére is, mint disznók nyakukon a bökővel. A hülye barmai nem látják, hogy hamarosan tényleg a nyakukon lesz a bökő, de azt nem az általuk gyűlölt politikai jobboldal keze fogja tartani, hanem egy muzulmán terroristáé. A nyugat önvédelmi reflexei teljesen megzakkantak, mert egyes vérzőszívű ideológusok fontosabbnak tartják, hogy magukat a tükör előtt vállon veregethessék önnön csodálatosságukért, mint hogy túlél-e a nemzet, az ország. Igenis jöjjön csak minden muzulmán, mert mi annyira toleránsak és diverzek vagyunk - akkor is, ha ezrével erőszakolják meg gyermekeinket Angliában és nőinket Svédországban, vagy öldösik honfitársainkat Franciaországban. Újabban annyira fennköltek és nemeslelkűek lettünk, hogy inkább egymást torkoljuk le, ha valakinek nem tetszik az importált bűnözés, semmint hogy elismerjük, talán hiba volt megnyitni a határainkat mindenféle vallási fanatikus előtt, akik nem tisztelik se a kultúránkat, se az értékeinket - de még az életünket sem. A liberálisok szerint az idegen gyilkosokat és nemi erőszakolókat nem beengedni, vagyis magunkat megvédeni tilos, mert az "idegengyűlölet". Vagyis ha választani kell, hogy mi megdöglünk, vagy pedig a muzulmánoknak a határokon kívül kell maradnia, akkor habozás nélkül azt mondják, inkább dögöljünk meg. Kösz, de én ezt az álláspontot nem vagyok hajlandó elfogadni még akkor sem, ha ennek megvan az a veszélye, hogy a progresszívek valami csúnya címkét ragasztanak rám, mondjuk maradi vagyok, vagy xenofób.

Sajnos nem fogjuk kiebrudalni a muzulmánokat Európából, mert jelenleg nem vagyunk elég tökösek hozzá. Megbénít minket önnön tehetetlenségünk, az ideológiai megosztottság, a progresszívek kollektív felsőbbrendűségi maszturbációja.

A valódi tanulság a francia esetből az, hogy eleve beengedni sem lett volna szabad ezeket a terroristákat. Ha már bejutottak, szinte lehetetlen elkapni vagy kidobni őket. Francia barátaim: akkor voltatok hülyék, mikor hagytátok magatokat megvezetni azzal a baromsággal, hogy a bevándorlás jó dolog, és hogy az új, a tutifrankón liberális kor fő értékei a diverzitás meg a tolerancia. Na most akkor lehet tolerálni, ahogy a diverzitás tucatjával mészárolja és ezrével erőszakolja meg az őslakosokat.

Aki 2015. január 7. után felemeli a szavát a bevándorlás ellenőrzése/korlátozása ellen, az nem csak egy elvetemült kretén, ön- és közveszélyes ideológiai zombi, de kegyeletsértő is. Civilizált európai emberek egyre növekvő sora nézi a túlvilágról, hogy hátrahagyott rokonaikat és szeretteiket még mindig képtelenek vagyunk megvédeni, mert van köztünk egy rakás hülye, aki szerint a fehér ember bármilyen nemzeti/vallási/etnikai önvédelme csúnya gonosz elnyomó dolog a szegény elesett terroristákkal szemben. Pedig a helyzet minden nappal romlik, úgyhogy legfőbb ideje végre lerázni magunkról ezt a halált hozó dermedtséget, és visszaverni az iszlám legújabb invázióját. Az előző hullámokkal is volt elég bajunk, de legyűrtük őket - ne ez legyen az, ami végül elsöpri a fejlett kultúrák legfőbb bástyáit.