Úgy sejtem, a dívány cikke a legtöbb embernek nem sokat mond, amikor Neil Strauss könyvére hivatkozik, vagy a "The Pickup Artist" c. tévéműsorra. Épp ezért a megtévesztő cím... megtévesztő.
"A szexista nő szereti, ha egy férfi agresszív"
Szó sincs itt semmiféle agresszióról vagy szexizmusról, épp csak a modern feminizált és túlpszichologizált világban már egy "vetkőztető" tekintet is agressziónak minősül, ha meg egy nőnek ez mégis bejön, akkor "azzal a nővel valami baj van". A cikkben hivatkozott tanulmány nem több, mint feminista propaganda, ami a magyar írásból nem biztos hogy átjön, de az eredetiben még elsütnek olyanokat, hogy "male privilege" (férfielőjog) és társai.
Kezdjük azzal, hogy miről is szól az említett könyv és a tévésorozat. Központi témájuk az úgynevezett PUA-k világa, ami szabad fordításban "csajozóművészt" jelent. A nyugati világ viszont épp egy olyan korszakát éli, amiben egy férfit azonnal megbélyegeznek, amint beismeri, hogy érdeklik a nők. Na jó, régen sem volt épp közszeretetnek örvendő hobbi Casanovának vagy Don Juannak lenni, de legalább nem üldözték őket mindenféle agyatlan pszicho-blablával és feminista szlogenekkel. Manapság pedig ez zajlik: a médiából megtudhatjuk, aki csajozik, az szexista nőgyűlölő szemét. Hogy ez mekkora sületlenség, azt a vak is láthatja, dehát modern korunk nem épp éleslátásáról vagy szókimondásáról híres.
Mit is csinálnak ezek a csajozóművészek? Leugranak a bárba vagy a parkba ismerkedni, aztán megbeszélik a neten, hogy hogy sikerült, melyik szöveg vált be és melyik nem, stb. Az okosabbja emellett tanulmányozza a szociológiát és az evolúciót, hátha rájön, mi is a női lélek rejtelmeinek kulcsa. Persze a többség a kulcslyukig nem jut el, de mivel sok csajt leszólítanak, a hálószobáig olykor igen. A lényeg, hogy a legkevésbé sem nőgyűlölők vagy agresszívek. Esetleg lehetnek fárasztóak, de ott még talán mégsem tart ez a sanyarú világ, hogy egy bárban való leszólításért börtön járjon.
Hogy akkor mégis mivel próbálják őket befeketíteni a feministák meg a média? Hülyeségekkel.
Ott van például a "neg", egy PUA ötlet, amit ismerkedéskor szoktak elsütögetni. Lényegében egy kétértelmű bók, ami esetleg elgondolkodtatja, vagy elbizonytalanítja a hölgyet. Ez a feministák szemében főbenjáró bűn, és kereszteshadjáratot rendeznek ellene, de nézzük meg, mit is jelent a valóságban. A legáltalánosabb példa (egyenesen az egyik PUA "tankönyvből") a következő:
"Jók a körmeid. Valódiak?"
Igen, igen, jól látjuk, ez az a sátánista és nőgyűlölő agresszió, ami olyan félemeletes, hogy az USA-ban egyetemi tanulmányokat végeznek miatta, és még a dívány is cikkben foglalkozik vele.
Isten látja a lelkem, ennél "agresszívabb" technikákat a PUA-k túlnyomó többsége nem gyakorol [a PUA tanácsadás 90%-a abból áll, hogy mosolyogj, húzd ki magad, öltözz divatosan, gyúrj, legyél laza és magabiztos, stb.], csakhogy ennek tükrében nem igazán értem, hogyan lehet ilyet leírni:
"Egy új tanulmány szerint a szexista férfiak agresszív udvarlási stratégiáira azok a kötöttségek nélküli szexet kereső nők ugranak, akik maguk is szexisták."
Broáf.
Illetve hogyne érteném: úgy lehet ilyet leírni, hogy a szerző szentül hiszi, ezek a PUA-k utolsó tetűládák, amiért nem istennőként, hanem lehetséges szexpartnerként tekintenek a nőkre. Ahogy az angolok mondják: kirúgják alóluk a piedesztált. És ez arrafelé nem számít bocsánatos bűnnek.
A PUA mozgalom kezdeteitől él az az ellenmozgalom, aminek fő szlogenje az, hogy az ilyen udvarlási technikák csak a hülye/ronda/sérült csajokon válnak be, mert egy "egészséges és öntudatos" nő sosem bukik a Casanovákra.
Jaja, hát persze.
Az elefántcsont-toronyban élők tipikus nagyképű önáltatása, hogy ők mások, mint "a pórnép", az ő ízlésük kifinomultabb. Arra nem gondolnak, hogy az ösztöneik viszont ugyanazok. Nem véletlen, hogy a gazdag nők nehezebben találnak párt, mert hisz' bennük is ugyanaz a hipergám ösztön működik, ami a legszegényebb gyufaárus lányban: csak olyannal állnak össze, akinek magasabb a státusza, mint a sajátjuk. Egyszóval hiába okoskodik bárki diplomával vagy PhD-vel, úgyis egy sármos úriember ágyában fog kikötni, nem pedig egy szociális analfabéta utcaseprőében. A reklamációkat természet anyánknál lehet benyújtani "evolúciós pszichológia" jeligével.
Mindenesetre a dívány által idézett nagyokosok már megint feltalálták a spanyolvigaszt:
"Az egyéjszakás kalandokat kereső és hímsoviniszta férfiak gyakrabban alkalmaznak agresszív hódítási stratégiákat: versengenek a többi férfival, akiket ugyanaz a nő érdekel, kötekednek a nővel és elszigetelik a nőt a saját barátaitól."
Ép ésszel ezeket leírni lehetetlen.
1. A többi férfival való "versengés" egyidős az emberiséggel, az oka pedig annyi, hogy a nő választ partnert. Mindazonáltal manapság ez már szinte semmi konkrétat nem jelent, és a PUA irodalomban sem esik róla sok szó - hacsaknem annyi, hogy mit mondj a bárban megjelenő másik csávónak, aki ráhajt a nőre akivel épp trécselsz. Ebben pedig semmi agresszív nincsen, sőt; a PUA-k egyik fontos felismerése, hogy a fizikai kakaskodás nem tesz jót sem az egészségnek, sem a csajozási esélyeknek.
2. Kötekednek a nővel?! Na ez lenne az a híres "neg". Ha valaki ezt kötekedésnek értelmezi, az tanúbizonyságot tesz arról, hogy halvány lila segédfogalma sincs a témáról. Egy 10 perce megismert nővel valóban kötekedni minden lenne, csak nem hatékony hódítási stratégia.
3. Egy nőt az akarata ellenére bármitől elszigetelni bűncselekmény, tehát cikkíróink már megint baromságokat beszélnek. Szerencsére én tudom, hogy mindössze arról van szó, a PUA tanítások szerint egy idő után jó ha az ember kettesben tud dumálni a választottjával, mert egy baráti csoport közepén nehéz bensőséges viszonyt kialakítani. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy egy idő után át kell csusszanni vele egy üres asztalhoz egy kis magáncsevelyre, amíg a társasága ott ül tőle pár lépésnyire. Ha ez "agresszív elszigetelés" akkor megeszem a hupikék plüss PUA kalapom.
"Erre a magatartásra azok a nők vevők, akik maguk is kötöttségek nélküli szexet keresnek és negatívan állnak hozzá nőtársaikhoz"
Ez persze ordas baromság, de ha feltételeznénk, hogy igaz, akkor sem jelent semmit azon kívül, hogy ezek a PUA csávók szerencsésen ki tudják szűrni a tömegből azokat a nőket, akik kaphatóak egy kis hancúrra. Most feltehetném a kérdést, hogy na és akkor mi van?, dehát értelmes válasz úgysem születne, a habzó szájú szexistázásból meg már kaptunk eleget.
"A több mint 1200, vegyesen női és férfi résztvevőtől a nőkhöz való szexista attitűdjükről kérdezték őket, illetve hogy belemennének-e rövid, alkalmi szexuális kapcsolatokba. Megkérdezték azt is, hogy a férfiak milyen mértékben rámenősek, ha fel akarnak szedni egy nőt, és hogy a nők mennyire találják ezt a viselkedést kívánatosnak."
Húgyagyúkáim (már bocsánat, de ezek kiverték nálam a biztosítékot) egy kérdőívből akarják eldönteni, ki kivel feküdne le "odakint" a valós világban. Mekkora hülyének kell lenni manapság ahhoz, hogy egyetemi professzor lehessen valaki?
"a nők mennyire találják ezt a viselkedést kívánatosnak"?!?!?! Az attól függ. George Clooney tízből nyolc nőt lépre csalhatna bármivel, Kovács "wowfüggő" Jeromos viszont a legjobb dumákkal felszerelve sem tudna egy randit összehozni, ha az élete múlna rajta is.
Hogy a lópikulába lehetne egy kérdőívből megállapítani, hogy ki hogyan reagál arra, ha odamegy hozzá valaki? Aki odamegy egy nőhöz, az nem csak egy betanult jópofa szöveg, hanem egy komplett jelenség (arcberendezés, ruházat, testbeszéd, testfelépítés, hanghordozás, satöbbi), és az, hogy a nő mit reagál, a legkevésbé a szövegtől függ.
"Kiderült, hogy azok a férfiak, akik nyitottabbak a rövid szex-alapú kalandokra, gyakrabban nyersek és tolakodóak, és ez azoknak a nőknek jön be, akik maguk is hasonló kapcsolatot keresnek."
És ehhez a felismeréshez egyetemi kutatás kellett??? Szent ég...
Másfelől ennek viszont semmi köze a PUA mozgalomhoz, ugyanis a könnyű nyáresti dugás után szaladgáló faszik 99%-a sosem hallott sem Neil Straussról, sem a Pickup Artist c. műsorról. Ne keverjük a szezont a fazonnal. Ráadásul - és ez nem elhanyagolható szempont - ha egy férfi nyitott a kalandokra, az önmagában a legkevésbé sem jelenti azt, hogy szexista lenne vagy agresszív. Tehát az egész cikk egy többszörösen összetett félrebeszélés, amiből mindössze annyit tudtunk meg, hogy a feministák még mindig férfigyűlölők, és különösen azoktól irtóznak akik tudnak bánni a nőkkel. És emiatt feketítik, sározzák a PUA-kat, akikről jó esetben fogalmuk sincs - rossz esetben van, csak direkt hazudnak róluk.
"Továbbá azok a férfiak, akiknek a másik nemhez való hozzáállása negatív és szexista felhangú, a férfiak felsőbbrendűségét bizonyítva gyakrabban döntenek a rámenős technikák mellett, ami azt a célt szolgálja, hogy a nőket "helyre tegyék", mintegy megtörjék és engedékennyé tegyék a hódítás során."
Már megint a "neg", úgy látszik ezek nem bírnak leszállni róla. Talán azért, mert máshol még ennyire sem tudnak belekötni a PUA irodalomba. A "szép köröm, valódi?" szófordulat lehet hogy egy pillanatra elgondolkodtatja a csajt, esetleg még a mérhetetlen önbizalmából is kizökkenti egy pillanatra, de hol a p*csába van ez attól, hogy "megtörje és engedékennyé tegye" a nőt?! Úgy beszélnek a flörtölésről, mintha a férfi leordítaná a nő fejét és megfélemlítené mielőtt a hajánál fogva elráncigálja megerőszakolni. Nem is tudom, hogy sírjak vagy nevessek; mindenesetre a tanulmány és a cikk is szánalmas. Akit érdekel a téma, az ne a kritikusait olvassa, hanem szerezzen infót első kézből. Mondjuk tőlem, vagy ha autentikusabb forrást akar, olvassa Neil Strauss könyvét, már megjelent magyarul is.
Utolsó kommentek